II. MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS SZOLGÁLTATANDÓ STATISZTIKAI ADATOK
Az egyes fogalommeghatározások címei után található azoknak a cikkeknek vagy táblázatoknak a felsorolása, ahol hivatkozás történik az adott kifejezésre.
I. ÁLTALÁNOS JELLEGŰ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS VÁLTOZÓK
1. Közösségi repülőtér (1. és 3. cikk)
Valamely tagállamnak olyan meghatározott szárazföldi vagy vízi területe, amely a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, és teljes egészében vagy részben légi járművek érkezésére, indulására és felszíni mozgására szolgál, valamint nyitott a kereskedelmi légijárat számára(lásd -4-).
2. Állami légijárat (1. cikk és C1. táblázat)
Valamely állam katonai, vámügyi, rendőrségi vagy más bűnüldözési szerveinek légi járművével végrehajtott bármely repülőút.
Az állami hatóságok által „állami légijáratnak” minősített bármely légijárat.
Az 1. cikkben az „állami légi járművel végrehajtott repülések kivételével” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy „az állami légijáratok kivételével”.
3. Utasegység [3. cikk (2), (4) és (5) bekezdése]
Egy utasegység megfelel egy utasnak vagy 100 kg árunak, illetve postai küldeménynek.
A 3. cikk (2) bekezdésében említett közösségi repülőterek(lásd -1-) jegyzékének összeállítása céljából és a 3. cikk (4) és (5) bekezdésében említett átmeneti időszakra vonatkozóan az „utasegységeket” használó küszöbértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a közösségi repülőtereken
(lásd -1-) az összes szállított utast(lásd -16-) és az összes közvetlen tranzitutast
(lásd -18-) (egyszer számítva), valamint az összes berakodott és kirakodott árut és postai küldeményt
(lásd -17-).
4. Kereskedelmi légijárat (1. cikk és A1., B1., C1. táblázat)
Ellenérték fejében utasok és/vagy áruk és postai küldemények közcélú szállítását végző légijárat vagy légijáratok sora.
A légijáratok lehetnek menetrend szerintiek(-5-) vagy nem menetrend szerintiek(-6-).
5. Menetrend szerinti légijárat (A1. és B1. táblázat)
A kereskedelmi légijáratok
(lásd -4-) közzétett menetrend szerint vagy olyan rendszeres gyakorisággal közlekednek, hogy az könnyen felismerhető, szisztematikus járatsorozatot képez.
Ide értendők a menetrend szerinti légijáratok túlterhelése miatt beiktatott extra szakaszjáratok is.
6. Nem menetrend szerinti légijárat (A1. és B1. táblázat)
A menetrend szerinti légijáratoktól(lásd -5-) eltérő kereskedelmi légijárat
(lásd -4-).
7. Utasszállító légijárat (A1. és B1. táblázat)
Ellenérték fejében egy vagy több utast szállító, menetrend szerinti
(lásd -5-)
vagy nem menetrend szerinti légijárat
(lásd -6-), valamint a közzétett menetrendben az utasok számára nyitottként felsorolt bármely légijárat.
Beleértve mind az ellenérték fejében utasokat szállító, mind az ellenérték fejében árut vagy postai küldeményeket szállító járatok.
8. Csak árut és postai küldeményeket szállító légijáratok (A1. és B1. táblázat)
Menetrend szerinti
(lásd -5-)
vagy nem menetrend szerinti légijárat
(lásd -6-), ellenérték fejében valamely rakományt — a fizető utasok kivételével -, azaz árut és postai küldeményeket szállító légi járművel.
Az ellenérték fejében egy vagy több utast szállító légijáratok, valamint a közzétett menetrendben az utasok számára nyitottként felsorolt bármely légijárat kivételével.
9. Légitársaság (Gazdasági célú légiközlekedési üzembentartó) (A1., B1. és C1. táblázat)
Kereskedelmi légijárat
(lásd -13-) üzemeltetésére érvényes működési engedéllyel rendelkező légiközlekedési vállalkozás.
Amennyiben a légitársaságok olyan vegyes vállalati vagy más szerződéses rendszerben működnek, amely szükségessé teszi, hogy közülük kettő vagy több külön felelősséget vállaljon a légifuvarozási termékek kínálásáért és értékesítéséért valamely légijárat vagy légijáratok kombinációja esetében, a jelentésben a légijáratot ténylegesen üzemeltető légitársaságot kell feltüntetni.
II. AZ A1. TÁBLÁZAT (REPÜLÉSI SZAKASZ) FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI ÉS VÁLTOZÓI
10. Repülési szakasz (A1. táblázat)
A légi jármű üzemeltetése a felszállástól a következő leszállásig.
11. A fedélzeten lévő utasok (A1. táblázat)
Az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren leszálló vagy onnan felszálló légi jármű fedélzetén lévő valamennyi utas.
A repülési szakasz során(lásd -10-) valamely légi jármű fedélzetén lévő valamennyi fizető és nem fizető utas.
Beleértve a közvetlen tranzitutasok(lásd -18-) is (érkezésenként és indulásonként megszámolva).
12. A fedélzeten lévő áru és postai küldemény (A1. táblázat)
Az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren leszálló vagy onnan felszálló légi jármű fedélzetén lévő valamennyi áru és postai küldemény.
A repülési szakasz során(lásd -10-) valamely légi jármű fedélzetén lévő valamennyi áru és postai küldemény.
Beleértve a közvetlen tranzitáruk és tranzit postai küldemények(lásd -18-) is (érkezésenként és indulásonként megszámolva).
Beleértve a futárszolgálati küldeményeket és a diplomáciai poggyászokat is.
Az utasok poggyászának kivételével.
13. Kereskedelmi légijárat (A1. táblázat)
Ellenérték fejében utasok és/vagy áruk és postai küldemények közcélú szállítását végző légijárat.
Az A1. táblázatban a kereskedelmi légijáratokat összesítik a többi „indikátormező” („A fedélzeten lévő utasok
(lásd -11-)”, „A fedélzeten lévő áru és postai küldemény
(lásd -12-)” és a „Rendelkezésre álló utasülések
(lásd -14-)”) kiszámításához.
14. Rendelkezésre álló utasülések (A1. táblázat)
A repülőtérpárok között a repülési szakaszokon
(lásd -10-) a légi járművön értékesíthető utasülések teljes száma.
A repülési szakaszokon
(-10-) a fizető utasok teljes száma nem haladhatja meg az értékesíthető utasülések teljes számát.
Beleértve azokat az üléseket is, amelyeket már értékesítettek egy repülési szakaszon, azaz amelyeket a közvetlen tranzitutasok foglalnak el(lásd -18-).
Azon ülések kivételével, amelyek a maximális bruttó súlykorlát miatt ténylegesen nem állnak rendelkezésre utasok szállítására.
Amennyiben erről nem áll rendelkezésre információ, a következő becslések egyikét kell megadni a preferencia sorrendjében (a legmegfelelőbbtől a kevésbé megfelelő felé haladva):
1. a konkrét légijármű-konfiguráció a (lajstromjelével azonosított) légi járműben rendelkezésre álló utasülések számában kifejezve;
2. az átlagos légijármű-konfiguráció a légitársaság számára az adott légi jármű típusában rendelkezésre álló utasülések átlagos számában kifejezve;
3. az átlagos légijármű-konfiguráció az adott légi jármű típusában rendelkezésre álló utasülések átlagos számában kifejezve.
III. A B1. TÁBLÁZAT (A JÁRATON BELÜLI INDULÁSI ÉS ÉRKEZÉSI HELY) ÉS A C1. TÁBLÁZAT (REPÜLŐTEREK) FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI ÉS VÁLTOZÓI
15. A járaton belüli indulási és érkezési hely (B1. táblázat)
Egy egyedi járatszámmal azonosított kereskedelmi légijáraton(lásd -4-) megvalósuló forgalom repülőtérpárok szerint az adott járat beszállási/berakodási és kiszállási/kirakodási helyével összhangban felosztva.
Olyan utasok, áru vagy postai küldemény esetében, ahol a beszállás/berakodás szerinti repülőtér ismeretlen, a légi jármű indulási helyét kell beszállás/berakodás szerinti helynek tekinteni; ehhez hasonlóan, amennyiben a kiszállás/kirakodás szerinti repülőtér ismeretlen, a légi jármű rendeltetési helyét kell kiszállás/kirakodás szerinti helynek tekinteni.
16. Szállított utasok (B1. és C1. táblázat)
Egy (egyetlen járatszámmal rendelkező) meghatározott járat összes utasa a járat valamennyi szakaszán kizárólag egyszer számolva.
Valamennyi olyan fizető és nem fizető utas, akinek utazása az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren kezdődik vagy ér véget, illetve az olyan transzferutasok, akik az adatszolgáltatást nyújtó repülőtéren csatlakoznak a járathoz, vagy hagyják el azt.
A közvetlen tranzitutasok(lásd -18-) kivételével.
17. Berakodott vagy kirakodott áru és postai küldemény (B1. és C1. táblázat)
A légi járműbe berakodott vagy abból kirakodott összes áru és postai küldemény.
Beleértve a futárszolgálati küldeményeket és a diplomáciai poggyászokat is.
Az utasok poggyászának kivételével.
A közvetlen tranzitáru és postai küldemény kivételével.
18. Közvetlen tranzitutasok (C1. táblázat)
Azok az utasok, akik rövid megálló után ugyanazzal a légi járművel folytatják útjukat egy olyan járaton, amelynek járatszáma azonos annak a járatnak a számával, amellyel megérkeznek.
A teljes repülőtéri statisztikában, valamint az utasegységek(lásd -3-) kiszámítása során a közvetlen tranzitutasokat csak egyszer számolják.
Közvetlen tranzitutasnak számítanak azok az utasok, akik műszaki hiba miatt váltanak légi járművet, de ugyanazzal a számú járattal utaznak tovább.
Egyes közbenső leszállással üzemelő járatokon a járatszám megváltozik egy repülőtéren, hogy jelezze a bejövő és a kimenő járat közötti különbséget. Ennek egyik példája a Barcelonából Hamburgba tartó járat, ahol a járat továbbmegy Frankfurtba, mielőtt visszatérne Barcelonába. Ha az ilyen közbenső rendeltetési helyre tartó utasok e körülmények között ugyanazon a légi járművön folytatják útjukat, közvetlen tranzitutasnak számítanak.
19. A kereskedelmi légi járművek teljes forgalma (C1. táblázat)
Az ellenérték fejében működő légijáratok valamennyi felszállása és leszállása.
Beleértve a kereskedelmi légijáratokat
(-4-), valamint minden gazdasági általános célú repülési műveletet.
20. A teljes légijármű-forgalom (C1. táblázat)
A légi jármű minden felszállása és leszállása.
Beleértve a teljes kereskedelmilégijármű-forgalmat
(-19-), valamint a nem gazdasági általános célú repülési műveletek.
Az állami légijáratok
(-2-) kivételével.
Nem értendők ide az átstartolások, az átstartolások és a sikertelen megközelítések.