AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 785/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről

1. cikk

Célkitűzés

(1)  E rendelet célja az utasok, a poggyász, a rakomány és harmadik felek tekintetében a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási minimumkövetelmények meghatározása.

(2)  A postai küldemények szállítása tekintetében a biztosítási követelményeket a 2407/92/EGK rendelet és a tagállamok nemzeti jogszabályai határozzák meg.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)  Ezt a rendeletet a Szerződés hatálya alá tartozó bármely tagállam területén belül, területére, területéről vagy területe felett repülést végző valamennyi légifuvarozóra és légijármű-üzembentartóra kell alkalmazni.

(2)  Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

(3)  E rendeletnek a gibraltári repülőtérre történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság álláspontját abban a nézeteltérésben, amely a két ország között az azon terület feletti fennhatóságra vonatkozóan áll fenn, amelyen a repülőtér található.

(4)  E rendeletnek a gibraltári repülőtérre történő alkalmazását mindaddig felfüggesztik, amíg a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság külügyminiszterének 1987. december 2-i közös nyilatkozatában foglalt megállapodás hatályba nem lép. Spanyolország és az Egyesült Királyság kormánya értesíti a Tanácsot e hatálybalépés időpontjáról.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

4. cikk

Biztosítási alapelvek

(1)  A 2. cikkben említett légifuvarozóknak és légijármű-üzembentartóknak e rendeletnek megfelelően biztosítást kell kötniük az utasokra, a poggyászra, a rakományra és harmadik felekre vonatkozó, a repüléshez kapcsolódó sajátos felelősségükre tekintettel. A biztosításnak ki kell terjednie a háborús cselekmények, a terrorizmus, a repülőgép-eltérítés, a szabotázsakciók, a légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, valamint a zavargások kockázatára.

(2)  A légifuvarozók és a légi járművek üzemben tartói gondoskodnak róla, hogy a biztosítás valamennyi járatukra kiterjedjen, függetlenül attól, hogy a légi járművet tulajdonjog vagy valamely bérleti megállapodás keretében, közösen, franchise-rendszerben, helymegosztási (code-share) megállapodással vagy más hasonló megállapodás alapján üzemeltetik-e.

(3)  Ez a rendelet nem sérti az alábbiakból eredő felelősséggel kapcsolatos szabályokat:

5. cikk

A rendelet betartása

(1)  A 2. cikkben említett légifuvarozók, illetve szükség esetén a légijármű-üzembentartók az érintett tagállam illetékes hatóságánál letétbe helyezett biztosítási igazolással vagy egyéb, az érvényes biztosítás meglétét igazoló okirattal bizonyítják, hogy megfelelnek az e rendeletben meghatározott biztosítási követelményeknek.

(2)  E cikk alkalmazásában „érintett tagállam” az a tagállam, amely a közösségi légifuvarozónak a működési engedélyt kiadta, illetve amelyben a légi jármű üzemben tartójának légi járművét lajstromba vették. A nem közösségi légifuvarozók és a Közösségen kívül lajstromba vett légi járművek üzemben tartói esetében az „érintett tagállam” az a tagállam, amelybe vagy amelyből a járatokat működtetik.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek felett a járatok átrepülnek, kötelezhetik a 2. cikkben említett légifuvarozókat és légijármű-üzembentartókat az e rendeletnek megfelelő érvényes biztosítás igazolására.

(4)  A közösségi légifuvarozók és a Közösségben nyilvántartásba vett légijármű-üzembentartók tekintetében a (2) bekezdésben említett tagállamban letétbe helyezett, biztosítást igazoló okirat a 8. cikk (6) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül valamennyi tagállamra vonatkozóan elegendő.

(5)  Olyan kivételes helyzetekben, amikor a biztosítási piac nem működik megfelelően, a Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározhatja az (1) bekezdés alkalmazásához megfelelő intézkedéseket.

6. cikk

Az utasokra, a poggyászra és a rakományra vonatkozó felelősségbiztosítás

(1)  Az utasokra vonatkozó felelősség tekintetében a biztosítási fedezet minimális összege utasonként 250 000 SDR. Mindazonáltal 2 700  kg vagy annál kisebb maximális felszállótömegű légi jármű nem kereskedelmi jellegű üzemeltetése esetében a tagállam ennél alacsonyabb szintű minimális biztosítási fedezetet is megállapíthat, feltéve, hogy a szóban forgó fedezet eléri az utasonkénti 100 000 SDR értékét.

▼M4

(2)  A poggyászra vonatkozó felelősség tekintetében a biztosítási fedezet minimális értéke kereskedelmi tevékenység esetén utasonként 1 288 SDR.

(3)  A rakományra vonatkozó felelősség tekintetében a biztosítási fedezet minimális értéke kereskedelmi tevékenység esetén kilogrammonként 22 SDR.

▼B

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a nem közösségi légifuvarozók, illetve a Közösségen kívül lajstromba vett légi járműveket használó üzemben tartók által indított, a tagállamok területe felett áthaladó járatokra, amennyiben az nem jár az említett területen történő le- és felszállással.

▼M3

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett értékeket olyan esetekben, amikor azt a vonatkozó nemzetközi megállapodások módosításai szükségessé teszik.

▼B

7. cikk

Harmadik felekre vonatkozó felelősségbiztosítás

(1)  

Ha a harmadik feleknek háború vagy terrorizmus kockázata folytán okozott kárra vonatkozó biztosítási fedezet bármely időpontban balesetenként külön-külön nem áll a légifuvarozó vagy a légi jármű üzemben tartója rendelkezésére, a légifuvarozó vagy a légi jármű üzemben tartója az e kockázatok biztosítására vonatkozó kötelezettségének káresemény alapú biztosítási fedezettel is eleget tehet. A Bizottság gondosan figyelemmel kíséri ennek a rendelkezésnek az alkalmazását, annak biztosítására, hogy az összevont limit legalább egyenlő legyen a táblázatban foglalt megfelelő értékekkel.

▼M3

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az e cikk (1) bekezdésében említett értékeket olyan esetekben, amikor azt a vonatkozó nemzetközi megállapodások módosításai szükségessé teszik.

▼B

8. cikk

Végrehajtás és szankciók

(1)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a 2. cikkben említett légifuvarozók és légijármű-üzembentartók betartsák e rendeletet.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában és a (7) bekezdés sérelme nélkül az átrepülő nem közösségi légifuvarozók, illetve a Közösségen kívül lajstromba vett légi járművek esetében, amennyiben nem történik le-, illetve felszállás a tagállamok területén, valamint az ilyen járművek által végrehajtott nem kereskedelmi célú leszállások esetében az érintett tagállam kérheti az igazolást az e rendeletben megállapított biztosítási követelményeknek való megfelelésről.

(3)  Szükség esetén a tagállamok a légifuvarozótól, a légi jármű üzemben tartójától vagy az érintett biztosítótól további bizonyítékot kérhetnek.

(4)  Az e rendelet megsértéséért kiszabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(5)  A közösségi légifuvarozók tekintetében ezek a szankciók magukban foglalhatják a működési engedélynek a közösségi jogszabályok megfelelő rendelkezéseire is tekintettel és azoknak megfelelően történő visszavonását is.

(6)  A nem közösségi légifuvarozók és a Közösségen kívül lajstromba vett légi járművek esetében a szankciók magukban foglalhatják a valamely tagállam területén történő leszállás jogának megtagadását is.

(7)  Ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az e rendeletben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindaddig nem adnak felszállási engedélyt a légi járműnek, amíg az érintett légifuvarozó vagy légijármű-üzembentartó nem bizonyítja e rendeletnek megfelelően a kellő biztosítás meglétét.

▼M3

8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 6. cikk (5) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. cikk (5) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot munkájában a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) 11. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, az említett határozat 8. cikkére tekintettel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

▼M3 —————

▼B

(4)  A Bizottság továbbá konzultálhat a bizottsággal az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely egyéb kérdésben.

10. cikk

Jelentéstétel és együttműködés

(1)  A Bizottság az e rendeletben foglaltak megvalósulásáról 2008. április 30-áig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(2)  A Bizottság kérésére a tagállamok az e rendelet alkalmazására vonatkozó információkat szolgáltatnak a Bizottság számára.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjábanvaló kihirdetését követő tizenkét hónappal lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 2 ) HL L 240., 1992.8.24., 8. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.