+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1791 IRÁNYELVE (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
---+I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEK
------+1. cikk Tárgy és hatály
---------+Article 1 1.
---------+Article 1 2.
------+2. cikk Fogalommeghatározások
------+3. cikk Az „első az energiahatékonyság” elv
---------+Article 3 1.
---------+Article 3 2.
---------+Article 3 3.
---------+Article 3 4.
---------+Article 3 5.
---------+Article 3 6.
------+4. cikk Energiahatékonysági célkitűzések
---------+Article 4 1.
---------+Article 4 2.
---------+Article 4 3.
---------+Article 4 4.
---------+Article 4 5.
---------+Article 4 6.
---------+Article 4 7.
---+II. FEJEZET A KÖZSZFÉRA PÉLDAMUTATÓ SZEREPE
------+5. cikk A közszféra vezető szerepe az energiahatékonyságban
---------+Article 5 1.
---------+Article 5 2.
---------+Article 5 3.
---------+Article 5 4.
---------+Article 5 5.
---------+Article 5 6.
---------+Article 5 7.
---------+Article 5 8.
---------+Article 5 9.
------+6. cikk A közintézmények tulajdonában lévő épületek példamutató szerepe
---------+Article 6 1.
---------+Article 6 2.
---------+Article 6 3.
---------+Article 6 4.
---------+Article 6 5.
---------+Article 6 6.
------+7. cikk Közbeszerzés
---------+Article 7 1.
---------+Article 7 2.
---------+Article 7 3.
---------+Article 7 4.
---------+Article 7 5.
---------+Article 7 6.
---------+Article 7 7.
---------+Article 7 8.
---+III. FEJEZET AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA
------+8. cikk Energiamegtakarítási kötelezettség
---------+Article 8 1.
---------+Article 8 2.
---------+Article 8 3.
---------+Article 8 4.
---------+Article 8 5.
---------+Article 8 6.
---------+Article 8 7.
---------+Article 8 8.
---------+Article 8 9.
---------+Article 8 10.
---------+Article 8 11.
---------+Article 8 12.
---------+Article 8 13.
---------+Article 8 14.
------+9. cikk Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek
---------+Article 9 1.
---------+Article 9 2.
---------+Article 9 3.
---------+Article 9 4.
---------+Article 9 5.
---------+Article 9 6.
---------+Article 9 7.
---------+Article 9 8.
---------+Article 9 9.
---------+Article 9 10.
---------+Article 9 11.
---------+Article 9 12.
------+10. cikk Alternatív szakpolitikai intézkedések
---------+Article 10 1.
---------+Article 10 2.
---------+Article 10 3.
---------+Article 10 4.
------+11. cikk Energiagazdálkodási rendszerek és energetikai auditok
---------+Article 11 1.
---------+Article 11 2.
---------+Article 11 3.
---------+Article 11 4.
---------+Article 11 5.
---------+Article 11 6.
---------+Article 11 7.
---------+Article 11 8.
---------+Article 11 9.
---------+Article 11 10.
---------+Article 11 11.
---------+Article 11 12.
------+12. cikk Adatközpontok
---------+Article 12 1.
---------+Article 12 2.
---------+Article 12 3.
---------+Article 12 4.
---------+Article 12 5.
------+13. cikk A földgázfogyasztás mérése
---------+Article 13 1.
---------+Article 13 2.
------+14. cikk A fűtésre, a hűtésre és a használati melegvízre vonatkozó fogyasztásmérés
---------+Article 14 1.
---------+Article 14 2.
------+15. cikk A fűtésre, a hűtésre és a használati melegvízre vonatkozó almérés és költségmegosztás
---------+Article 15 1.
---------+Article 15 2.
---------+Article 15 3.
------+16. cikk A távolról való leolvashatóságra vonatkozó követelmény
---------+Article 16 1.
---------+Article 16 2.
------+18. cikk A fűtésre, a hűtésre és a használati melegvízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk
---------+Article 18 1.
---------+Article 18 2.
---------+Article 18 3.
------+20. cikk A fűtésre, a hűtésre és a használati melegvízre vonatkozó mérési, fogyasztási és számlainformációkhoz való hozzáférés költsége
---------+Article 20 1.
---------+Article 20 2.
---------+Article 20 3.
---+IV. FEJEZET A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS POZÍCIÓJUK MEGERŐSÍTÉSE
------+21. cikk A fűtésre, a hűtésre és a használati melegvízre vonatkozó alapvető szerződéses jogok
---------+Article 21 1.
---------+Article 21 2.
---------+Article 21 3.
---------+Article 21 4.
---------+Article 21 5.
---------+Article 21 6.
---------+Article 21 7.
---------+Article 21 8.
---------+Article 21 9.
------+22. cikk Tájékoztatás és a tudatosság növelése
---------+Article 22 1.
---------+Article 22 2.
---------+Article 22 3.
---------+Article 22 4.
---------+Article 22 5.
---------+Article 22 6.
---------+Article 22 7.
---------+Article 22 8.
---------+Article 22 9.
---------+Article 22 10.
------+23. cikk Energiahatékonysági partnerségek
---------+23. cikk 1.
---------+23. cikk 2.
------+24. cikk A kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók helyzetének erősítése és védelme, valamint az energiaszegénység enyhítése
---------+Article 24 1.
---------+Article 24 2.
---------+Article 24 3.
---------+Article 24 4.
---+V. FEJEZET AZ ENERGIAELLÁTÁS HATÉKONYSÁGA
------+25. cikk A fűtés és hűtés értékelése és tervezése
---------+Article 25 1.
---------+Article 25 2.
---------+Article 25 3.
---------+Article 25 4.
---------+Article 25 5.
---------+Article 25 6.
------+26. cikk Fűtés-és hűtésszolgáltatás
---------+Article 26 1.
---------+Article 26 2.
---------+Article 26 3.
---------+Article 26 4.
---------+Article 26 5.
---------+Article 26 6.
---------+Article 26 7.
---------+Article 26 8.
---------+Article 26 9.
---------+Article 26 10.
---------+Article 26 11.
---------+Article 26 12.
---------+Article 26 13.
---------+Article 26 14.
------+27. cikk Energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás
---------+Article 27 1.
---------+Article 27 2.
---------+Article 27 3.
---------+Article 27 4.
---------+Article 27 5.
---------+Article 27 6.
---------+Article 27 7.
---------+Article 27 8.
---------+Article 27 9.
---------+Article 27 10.
---------+Article 27 11.
---+VI. FEJEZET HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK
------+28. cikk Minősítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerek hozzáférhetősége
---------+Article 28 1.
---------+Article 28 2.
---------+Article 28 3.
---------+Article 28 4.
---------+Article 28 5.
---------+Article 28 6.
------+29. cikk Energiahatékonysági szolgáltatások
---------+Article 29 1.
---------+Article 29 2.
---------+Article 29 3.
---------+Article 29 4.
---------+Article 29 5.
---------+Article 29 6.
---------+Article 29 7.
---------+Article 29 8.
------+30. cikk Nemzeti energiahatékonysági alap, finanszírozás és technikai támogatás
---------+Article 30 1.
---------+Article 30 2.
---------+Article 30 3.
---------+Article 30 4.
---------+Article 30 5.
---------+Article 30 6.
---------+Article 30 7.
---------+Article 30 8.
---------+Article 30 9.
---------+Article 30 10.
---------+Article 30 11.
---------+Article 30 12.
---------+Article 30 13.
---------+Article 30 14.
---------+Article 30 15.
---------+Article 30 16.
---------+Article 30 17.
---------+Article 30 18.
------+31. cikk Átváltási tényezők és primerenergia-tényezők
---------+Article 31 1.
---------+Article 31 2.
---------+Article 31 3.
---------+Article 31 4.
---------+Article 31 5.
---------+Article 31 6.
---------+Article 31 7.
---+VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
------+32. cikk Szankciók
------+33. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
---------+Article 33 1.
---------+Article 33 2.
---------+Article 33 3.
------+34. cikk A felhatalmazás gyakorlása
---------+Article 34 1.
---------+Article 34 2.
---------+Article 34 3.
---------+Article 34 4.
---------+Article 34 5.
---------+Article 34 6.
------+35. cikk A végrehajtás felülvizsgálata és nyomon követése
---------+Article 35 1.
---------+Article 35 2.
---------+Article 35 3.
---------+Article 35 4.
---------+Article 35 5.
---------+Article 35 6.
---------+Article 35 7.
---------+Article 35 8.
------+36. cikk Átültetés
---------+Article 36 1.
---------+Article 36 2.
------+37. cikk Az (EU) 2023/955 rendelet módosításai
------+38. cikk Hatályon kívül helyezés
------+39. cikk Hatálybalépés és alkalmazás
------+40. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET A VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS (FEC) ÉS/VAGY A PRIMERENERGIA-FOGYASZTÁS (PEC) TERÉN MEGHATÁROZOTT, 2030-RA VONATKOZÓ UNIÓS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEKHEZ VALÓ NEMZETI HOZZÁJÁRULÁSOK
---+II. MELLÉKLET A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA KISZÁMÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI
---+III. MELLÉKLET A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSI FOLYAMAT HATÁSFOKÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER
---+IV. MELLÉKLET A KÖZBESZERZÉS SORÁN ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK
---+V. MELLÉKLET KÖZÖS MÓDSZEREK ÉS ELVEK A 8., A 9. ÉS A 10. CIKK, VALAMINT A 30. CIKK (14) BEKEZDÉSE SZERINTI ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZEREK VAGY MÁS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSÁHOZ
---+VI. MELLÉKLET AZ ENERGETIKAI AUDITOKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK, BELEÉRTVE AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KERETÉBEN ELVÉGZETT AUDITOKAT IS
---+VII. MELLÉKLET AZ ADATKÖZPONTOK ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATAINAK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
---+IX. MELLÉKLET A FŰTÉSRE, HŰTÉSRE, VALAMINT A HASZNÁLATI MELEGVÍZRE VONATKOZÓ FOGYASZTÁSI ÉS SZÁMLAINFORMÁCIÓK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
---+X. MELLÉKLET A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA
---+XI. MELLÉKLET KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS
---+XII. MELLÉKLET A NAGY HATÁSFOKÚ KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA SZÁRMAZÁSI GARANCIÁJA
---+XIII. MELLÉKLET AZ ENERGIAHÁLÓZATI SZABÁLYZATOKRA ÉS VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATI DÍJSZABÁSOKRA VONATKOZÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMOK
---+XIV. MELLÉKLET A SZÁLLÍTÁSIRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ÉS ELOSZTÓRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK
---+XV. MELLÉKLET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK VAGY AZ AJÁNLATTÉTELHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓ MINIMÁLIS TARTALMA
---+XVI. MELLÉKLET
---+XVII. MELLÉKLET Megfelelési táblázat
 English - European Union - Energy -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1791 IRÁNYELVE (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1791 IRÁNYELVE

(2023. szeptember 13.)

az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

,
I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEK I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEK
II. FEJEZET A KÖZSZFÉRA PÉLDAMUTATÓ SZEREPE II. FEJEZET A KÖZSZFÉRA PÉLDAMUTATÓ SZEREPE
III. FEJEZET AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA III. FEJEZET AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA
IV. FEJEZET A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS POZÍCIÓJUK MEGERŐSÍTÉSE IV. FEJEZET A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS POZÍCIÓJUK MEGERŐSÍTÉSE
V. FEJEZET AZ ENERGIAELLÁTÁS HATÉKONYSÁGA V. FEJEZET AZ ENERGIAELLÁTÁS HATÉKONYSÁGA
VI. FEJEZET HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET A VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS (FEC) ÉS/VAGY A PRIMERENERGIA-FOGYASZTÁS (PEC) TERÉN MEGHATÁROZOTT, 2030-RA VONATKOZÓ UNIÓS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEKHEZ VALÓ NEMZETI HOZZÁJÁRULÁSOK



I. MELLÉKLET

A VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS (FEC) ÉS/VAGY A PRIMERENERGIA-FOGYASZTÁS (PEC) TERÉN MEGHATÁROZOTT, 2030-RA VONATKOZÓ UNIÓS ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSEKHEZ VALÓ NEMZETI HOZZÁJÁRULÁSOK

1. A nemzeti hozzájárulások szintje az alábbi indikatív képlet alapján kerül kiszámításra:

image

image

Ahol a CEU korrekciós tényező, a Target a nemzeti szintű célkitűzés szintje, a FECB2030 és a PECB2030 pedig a 2030-as alapforgatókönyvként használt 2020-as uniós referencia-forgatókönyv.

2. A következő indikatív képlet a 4. cikk (3) bekezdése d) pontjának i–iv. alpontjában felsorolt tényezőket tükröző objektív kritériumokat tartalmazza, amelyek mindegyike a nemzeti szintű célkitűzés (Target) százalékban kifejezett szintjének meghatározásához használatos, és a képletben azonos súllyal (0,25) szerepel:

a) 

a korai fellépéstől függő hozzájárulás („Fearly-action”);

b) 

az egy főre jutó GDP-től függő hozzájárulás („Fwealth”);

c) 

energiaintenzitás-függő hozzájárulás („Fintensity”);

d) 

a költséghatékony energiamegtakarítási potenciállal kapcsolatos hozzájárulás („Fpotential”).

3. Az Fearly-action-t minden egyes tagállam esetében az energiamegtakarítás mennyisége és az egyes tagállamok által elért energiaintenzitás-javulás szorzataként kell kiszámítani. Az egyes tagállamokra vonatkozó energiamegtakarítás mennyiségét az energiafogyasztásnak a 2007–2009-es időszak hároméves átlaga és a 2017–2019-es időszak hároméves átlaga közötti uniós energiafogyasztás-csökkenéshez viszonyított csökkenése (toe-ben) alapján kell kiszámítani. Az egyes tagállamokra vonatkozó energiaintenzitás-javulást az energiaintenzitásnak a 2007–2009-es időszak hároméves átlaga és a 2017–2019-es időszak hároméves átlaga közötti uniós energiaintenzitás-csökkenéshez viszonyított csökkenése (toe/EUR-ban) alapján kell kiszámítani.

4. Az Fwealth értékét minden egyes tagállam esetében az Eurostat által a 2017–2019-es időszakra vonatkozóan megállapított, egy főre jutó reál GDP uniós indexének hároméves átlagához viszonyított, egy főre jutó reál GDP tagállami indexe alapján kell kiszámítani, vásárlóerő-paritásban kifejezve.

5. Az Fintensity értékét minden egyes tagállam esetében a 2017–2019-es időszak uniós hároméves átlagos végsőenergia-intenzitásához viszonyított tagállami hároméves átlagos végsőenergia-intenzitás (a FEC, illetve a PEC vásárlóerő-paritásban kifejezett reál GDP-hez viszonyított aránya) alapján kell kiszámítani.

6. Az Fpotential értékét minden egyes tagállam esetében a 2030-ra vonatkozó PRIMES MIX 55 %-os forgatókönyv szerinti végsőenergia-, illetve primerenergia-megtakarítás alapján kell kiszámítani. A megtakarításokat a 2020-as uniós referencia-forgatókönyv 2030-ra vonatkozó előrejelzéseihez viszonyítva kell kifejezni.

7. A 2. pont a)–d) alpontjában előírt minden egyes kritérium esetében alsó és felső határértéket kell alkalmazni. Az Fwealth, az Fintensity és az Fpotential tényezőre vonatkozó ambíciószint alsó, illetve felső határértéke az adott tényező uniós átlagos ambíciószintjének 50 %-a, illetve 150 %-a. Az Fearly-action tényezőre vonatkozó ambíciószint alsó, illetve felső határértéke az uniós átlagos ambíciószint 50 %-a, illetve 100 %-a.

8. Eltérő rendelkezés hiányában a tényezők kiszámításához használt bemeneti adatok forrása az Eurostat.

9. Az Ftotal értékét mind a négy tényező (Fearly-action, Fwealth, Fintensity és Fpotential) súlyozott összegeként kell kiszámítani. Ezt követően a célkitűzést a teljes Ftotal tényező és az uniós célkitűzés szorzataként kell kiszámítani.

10. A Bizottság kiszámítja a CEU primer- és végsőenergia-korrekciós tényezőt, amelyet a képlet alapján kapott eredmények összegének kiigazítására kell alkalmazni a 2030-ra vonatkozó megfelelő uniós kitűzésekhez való összes nemzeti hozzájárulás tekintetében. A CEU tényező valamennyi tagállam esetében azonos.
II. MELLÉKLET A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA KISZÁMÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI



II. MELLÉKLET

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA KISZÁMÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELVEI

I. rész

Általános elvek

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához felhasznált értékek meghatározása az adott egység várható vagy tényleges rendeltetésszerű használata során tapasztaltak alapján történik. A kapcsolt energiatermelő mikroegységek esetében a számítást hiteles értékekre lehet alapozni.

1. 

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az adott egységnek a főgenerátorok generátorkapcsán mért teljes évi villamosenergia-termelésével azonosnak kell tekinteni az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) 

a II. részben említett 2., 4., 5., 6., 7. és 8. típusú kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a tagállamok által megállapított éves összhatásfoka legalább 75 %;

b) 

a II. részben említett 1. és 3. típusú kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a tagállamok által megállapított éves összhatásfoka legalább 80 %.

2. 

Azon kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyek nem érik el az 1. pont a) alpontjában megállapított éves összhatásfokot (nevezetesen a II. részben említett 2., 4., 5., 6., 7. és 8. típusú, kapcsolt energiatermelő egységek), illetve azon kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyek nem érik el az 1. pont b) alpontjában megállapított éves összhatásfokot (nevezetesen a II. részben említett 1. és 3. típusú, kapcsolt energiatermelő egységek), a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

ECHP=HCHP*C

ahol:

ECHP a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyisége,

C a villamos energia/hő arány,

HCHP a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő mennyisége (e célból úgy kell számítani, hogy a teljes hőtermelésből kivonjuk a külön kazánokban termelt hőmennyiséget vagy azt a frissgőzelvételt, amelyet a gőztermelés során vesznek le a turbina előtt).

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia számításához a tényleges villamos energia/hő arányt kell felhasználni. Amennyiben valamely kapcsolt energiatermelő egység tényleges villamos energia/hő aránya nem ismert, a következő alapértékekkel kell számolni, különösen statisztikai számítások céljából, a II. részben említett 1., 2., 3., 4. és 5. típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében, feltéve, hogy a számított kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia értéke kisebb az egység tényleges összvillamosenergia-termelésénél, vagy megegyezik azzal:



Egység típusa

Alapértelmezett villamos energia/hő arány (C)

Gázturbinás erőmű kombinált ciklussal;

0,95

ellennyomású gőzturbina;

0,45

kondenzációs megcsapolásos (elvételes) gőzturbina;

0,45

gázturbinás erőmű;

0,55

belső égésű motor;

0,75

Ha a tagállamok a II. részben említett 6., 7., 8., 9., 10. és 11. típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében a villamos energia/hő arányra standardértékeket vezetnek be, ezeket a standardértékeket közzé kell tenni és közölni kell Bizottsággal.

3. 

Amennyiben a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált tüzelőanyag energiatartalmának egy részét vegyi anyagok formájában visszanyerik és azokat újra felhasználják, azt a részt le kell vonni a felhasznált tüzelőanyag mennyiségéből, mielőtt az 1. és a 2. pontban említett összhatásfok kiszámítását elvégeznék.

4. 

A tagállamok a villamos energia/hő arányt az alacsonyabb kapacitású üzemmódban végzett kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia és hasznos hő arányaként is meghatározhatják az adott energiatermelő egység üzemeltetési adatainak felhasználásával.

5. 

A tagállamok az 1. és a 2. pont szerinti számítások céljából az éves jelentéstételi időszaktól eltérő jelentéstételi időszakokat is alkalmazhatnak.

II. rész

Az ezen irányelv hatókörébe tartozó kapcsolt energiatermelési technológiák

1. 

Gázturbinás erőmű kombinált ciklussal;

2. 

ellennyomású gőzturbina;

3. 

kondenzációs megcsapolásos (elvételes) gőzturbina;

4. 

gázturbinás erőmű;

5. 

belső égésű motor;

6. 

mikroturbinák;

7. 

stirlingmotorok;

8. 

üzemanyagcellák;

9. 

gőzgépek;

10. 

organikus „Rankine” ciklusok;

11. 

egyéb más típusú, kapcsolt energiatermelést magában foglaló technológia vagy kombináció.

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének kiszámításához használandó általános elvek végrehajtása és alkalmazása során a tagállamok a 2008/952/EK bizottsági határozattal ( 16 ) létrehozott részletes útmutatókat követik.
III. MELLÉKLET A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSI FOLYAMAT HATÁSFOKÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER



III. MELLÉKLET

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSI FOLYAMAT HATÁSFOKÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER

A kapcsolt energiatermelés hatásfoka és a primerenergia-megtakarítás kiszámításához felhasznált értékek meghatározása az adott egység várható vagy tényleges, rendeltetésszerű használata során tapasztaltak alapján történik.

a)   Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés

Ezen irányelv alkalmazásában a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

— 
a kapcsolt energiatermelő egységekből származó kapcsolt energiatermelésnek a b) ponttal összhangban számítva legalább 10 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie a külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozó referenciaértékekhez képest,
— 
a primerenergia-megtakarítást biztosító, kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységek termelése nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősíthető,
— 
az ezen melléklet átültetését követően épített vagy jelentősen átalakított kapcsolt energiatermelő egységek esetében a fosszilis tüzelőanyagokkal táplált kapcsolt energiatermelésből származó közvetlen szén-dioxid-kibocsátás nem éri el a 270 g CO2-t a kapcsolt energiatermelésből származó energia 1 kWh-jára vetítve (beleértve a fűtést/hűtést, a villamos energiát és a mechanikai energiát),
— 
a 2023. október 10. előtt üzemben lévő kapcsolt energiatermelő egységek 2034. január 1-jéig eltérhetnek ettől a követelménytől, feltéve, hogy rendelkeznek a kibocsátások fokozatos csökkentését célzó tervvel annak érdekében, hogy 2034. január 1-jéig teljesítsék az 1 kWh-ra vetített kevesebb mint 270 g CO2 küszöbértéket, és hogy e tervükről értesítették az érintett üzemeltetőket és az illetékes hatóságokat.

Egy kapcsolt energiatermelő egység megépítésekor vagy jelentős felújításakor a tagállamok biztosítják, hogy a távfűtési és -hűtési rendszer megépítése vagy jelentős felújítása során a meglévő hőforrásokban ne növekedjen a földgáztól eltérő fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a felújítás előtti teljes üzemelés előző három naptári évének átlagához képest, és hogy a rendszerben az új hőforrások ne használjanak fel földgázon kívüli egyéb fosszilis tüzelőanyagokat.

b)   A primerenergia-megtakarítás számításának módja

A II. melléklettel összhangban meghatározott kapcsolt energiatermelésből származó primerenergia-megtakarítás kiszámítását a következő képlet alapján kell elvégezni:

image

ahol:

PES a primerenergia-megtakarítás,

CHP Hη a kapcsolt energiatermelés hőtermelési hatásfoka, amelyet az éves hasznos hőtermelésnek a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni,

Ref Hη a külön hőtermelés hatásfokának referenciaértéke,

CHP Eη a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-termelés hatásfoka, amelyet a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energiának a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg lehet növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg. Ez a kiegészítő elem azonban nem jogosít fel arra, hogy a 26. cikk (13) bekezdésének megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

Ref Eη a külön villamosenergia-termelés hatásfokának referenciaértéke.

c)   Az energiamegtakarítás alternatív számítási módszerrel történő kiszámítása

A tagállamok a kapcsolt hő- és villamos-, valamint mozgásienergia-termelésből származó primerenergia-megtakarítást az alábbi módon számíthatják ki anélkül, hogy az ugyanazon eljárásnak a nem kapcsolt energiatermelése keretében termelt hő és villamos energiarészek levonása érdekében a II. mellékletet alkalmaznák. Az ilyen termelést nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek lehet tekinteni, feltéve hogy az megfelel az e melléklet a) pontjában meghatározott hatásfok-követelményeknek, valamint ha a 25 MW-ot meghaladó teljesítményű kapcsolt energiatermelő egységek összhatásfoka nagyobb, mint 70 %. Mindazonáltal az ilyen termelés során a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének származási garancia kiállítása céljából, illetve statisztikai célokból történő meghatározását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

Amennyiben egy folyamat primerenergia-megtakarítását a fent ismertetett alternatív számítási módszerrel számítják ki, a primerenergia-megtakarítást az e melléklet b) pontjában ismertetett képlet alapján kell kiszámítani az alábbi behelyettesítésekkel: CHP Hη helyett Hη és CHP Eη helyett Eη, ahol:

Hη a folyamat hőtermelési hatásfoka, amelyet úgy határoznak meg, hogy az éves hőtermelést elosztják a hő és villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyaggal.

Eη a folyamat villamos energia hatásfoka, amelyet úgy határoznak meg, hogy az éves villamosenergia-termelést elosztják a hő és villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyaggal. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg lehet növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg. Ez a kiegészítő elem azonban nem jogosít fel arra, hogy a 26. cikk (13) bekezdésének megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

A tagállamok az e melléklet b) és c) pontja szerinti számítások elvégzéséhez az éves jelentéstételi időszaktól eltérő jelentéstételi időszakokat is alkalmazhatnak.

A kapcsolt energiatermelő mikroegységek esetében a primerenergia-megtakarításra vonatkozó számítást hiteles értékekre lehet alapozni.

d)   Hatásfok-referenciaértékek számítása külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra

Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek a vonatkozó tényezőkkel differenciált értékek mátrixából állnak, beleértve a létesítmény építésének évét, valamint a tüzelőanyag típusát is, és megfelelően dokumentált elemzésen kell alapulniuk, amely figyelembe veszi többek között a valóságos üzemi körülmények között végzett használatból származó adatokat, a tüzelőanyag-keveréket és az éghajlati tényezőket éppúgy, mint az alkalmazott kapcsolt energiatermelési technológiát.

A külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó, a b) pontban meghatározott képlettel összhangban számított hatásfok-referenciaértékek alakítják ki annak a külön hőtermelésnek és villamosenergia-előállításnak a működési hatásfokát, amelyek helyettesítésére a kapcsolt energiatermelési módszert szánják.

A hatásfok-referenciaértékeket a következő alapelvek szerint kell kiszámítani:

i. 

a kapcsolt energiatermelő egységek esetében a külön villamosenergia-termeléssel való összehasonlítás alapja az az elv, hogy azonos tüzelőanyag-kategóriákat hasonlítanak össze;

ii. 

az egyes kapcsolt energiatermelő egységeket az egység építésének évében a piacon rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható, külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra alkalmas technológiával hasonlítják össze;

iii. 

a 10 évnél régebbi kapcsolt energiatermelő egységek hatásfok-referenciaértékeit a 10 éves egységek referenciaértékeinek szintjén kell rögzíteni;

iv. 

a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó hatásfok-referenciaértékeknek tükrözniük kell az egyes tagállamok közötti éghajlati eltéréseket.
IV. MELLÉKLET A KÖZBESZERZÉS SORÁN ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK



IV. MELLÉKLET

A KÖZBESZERZÉS SORÁN ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A termékeket, szolgáltatásokat, épületeket és építési beruházásokat beszerző ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők a közbeszerzési szerződésekre és koncessziókra vonatkozó valamennyi odaítélési eljárás során:

a) 

amennyiben valamely termék az (EU) 2017/1369 rendelet vagy a 2010/30/EU irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy egy kapcsolódó bizottsági végrehajtási aktus hatálya alá tartozik, csak olyan termékeket szerezhetnek be, amelyek megfelelnek az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumoknak;

b) 

amennyiben valamely, az a) pontba nem tartozó termék a 2009/125/EK irányelv értelmében elfogadott végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozik, csak olyan termékeket szerezhetnek be, amelyek megfelelnek az említett végrehajtási intézkedésben foglalt energiahatékonysági referenciaértékeknek;

c) 

amennyiben egy termék vagy szolgáltatás az energiahatékonysága szempontjából releváns uniós zöld közbeszerzési kritériumok vagy az azokkal egyenértékű, rendelkezésre álló nemzeti kritériumok hatálya alá tartozik, minden tőlük telhető erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csak olyan termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek megfelelnek legalább azoknak az alapvető szintű műszaki előírásoknak, amelyek a megfelelő uniós zöld közbeszerzési kritériumokban vagy azokkal egyenértékű, rendelkezésre álló nemzeti kritériumokban – többek között az adatközpontokra, szervertermekre és felhőszolgáltatásokra, az útvilágításra és a forgalmi jelzésekre, a számítógépekre, a monitorokra, a táblagépekre, okostelefonokra vonatkozóan – megállapításra kerültek;

d) 

csak olyan gumiabroncsokat szerezhetnek be, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott legmagasabb üzemanyag-energiahatékonysági osztályba tartozó gumiabroncsoknak, ami nem akadályozhatja meg a közintézményeket abban, hogy amennyiben azt biztonsági vagy közegészségügyi okok indokolják, a nedves tapadás vagy külső gördülési zaj szempontjából a legmagasabb osztályba tartozó gumiabroncsokat szerezzenek be;

e) 

a szolgáltatási szerződésekre kiírt pályázataikban előírják, hogy a szóban forgó szolgáltatások nyújtása céljából a szolgáltatók csak az a), b) és d) pontoknak megfelelő termékeket használhatják szolgáltatások nyújtásakor. Ez a követelmény kizárólag a szolgáltatók által részben vagy egészben a szóban forgó szolgáltatás nyújtása céljára beszerzett új termékekre vonatkozik;

f) 

olyan épületeket vásárolhatnak vagy olyan épületek vonatkozásában írhatnak alá új bérleti szerződést, amelyek ezen irányelv 6. cikkének sérelme nélkül megfelelnek legalább a közel nulla energiaigény szintjének, kivéve ha a vásárlás célja:

i. 

teljeskörű felújítás vagy lebontás;

ii. 

a közintézmény esetében az épület viszonteladásra bocsátása anélkül, hogy a közintézmény azt saját céljaira használná; vagy

iii. 

az épületnek egy kijelölt környezet részét képező épületként, illetve – különleges építészeti vagy történelmi értékénél fogva – hivatalosan védett épületként való megőrzése.

Az e melléklet f) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelést a 2010/31/EU irányelv 11. cikkében említett energiahatékonysági-tanúsítvány útján ellenőrzik.
V. MELLÉKLET KÖZÖS MÓDSZEREK ÉS ELVEK A 8., A 9. ÉS A 10. CIKK, VALAMINT A 30. CIKK (14) BEKEZDÉSE SZERINTI ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZEREK VAGY MÁS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSÁHOZ



V. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK ÉS ELVEK A 8., A 9. ÉS A 10. CIKK, VALAMINT A 30. CIKK (14) BEKEZDÉSE SZERINTI ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZEREK VAGY MÁS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSÁHOZ

1. Módszerek az adózási intézkedésekből származóktól eltérő energiamegtakarításnak a 8., a 9. és a 10. cikk, valamint a 30. cikk (14) bekezdése alkalmazásában történő kiszámításához.

A kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek, illetve a végrehajtó állami hatóságok az energiamegtakarítás kiszámításához az alábbi módszereket alkalmazhatják:

a) 

várható energiamegtakarítás, hasonló létesítményekben végrehajtott korábbi, függetlenül ellenőrzött energiafejlesztések eredményeire tett hivatkozással. Az általános megközelítés „előzetes” megközelítésnek minősül;

b) 

mért megtakarítás, amikor az intézkedés vagy intézkedéscsomag megvalósítása nyomán elért megtakarítás úgy kerül meghatározásra, hogy rögzítik az energiafelhasználás tényleges csökkenését, kellően figyelembe véve olyan, a fogyasztást befolyásolható tényezőket, mint az addicionalitás, a kihasználtság, a termelési szintek és az időjárás. Az általános megközelítés „utólagos” megközelítésnek minősül;

c) 

nagyságrendi megtakarítás, ahol a megtakarítások műszaki becslését alkalmazzák. Ez a megközelítés csak akkor alkalmazható, amikor egy adott létesítmény tekintetében nehéz vagy aránytalanul költséges megbízható mért adatokat megállapítani; ilyen eset például egy attól eltérő kWh teljesítményű kompresszor vagy elektromos motor cseréje, mint amellyel kapcsolatban független megtakarítási adatokat mértek, vagy ha a szóban forgó becsléseket nemzeti szinten meghatározott módszertanok és referenciaértékek alapján végezték olyan, képesítéssel vagy akkreditációval rendelkező szakértők, akik függetlenek az érintett kötelezett, részt vevő vagy megbízott felektől;

d) 

a 8. cikk (3) bekezdése alkalmazásában az említett cikkben foglalt kötelezettség teljesítéséhez beszámítható energiamegtakarítás kiszámításakor a tagállamok megbecsülhetik az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók, az alacsony jövedelmű háztartásokban élők vagy adott esetben a szociális lakásokban élők energiamegtakarítását szabványosított kihasználtsági és hőkomfort-feltételeket vagy paramétereket – így például a nemzeti építési szabályzatokban meghatározott paramétereket – alkalmazó műszaki becslések alapján. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak arról, hogy miként veszik figyelembe az épületekkel kapcsolatos intézkedésekben a komfortot, a számítási módszertanukra vonatkozó magyarázatokkal együtt;

e) 

felmérésen alapuló megtakarítás, amikor a fogyasztóknak a tanácsokra, tájékoztató kampányokra, címkézési vagy tanúsítási rendszerekre vagy az okos mérésre adott reakcióit mérik fel. Ezt a megközelítést csak a fogyasztói magatartás változásából fakadó megtakarítások esetében kell alkalmazni. Nem használható a fizikai intézkedések foganatosításából adódó megtakarításokra.

2. Az energiahatékonysági intézkedéshez fűződő, a 8. cikk, a 9. és a 10. cikk, valamint a 30. cikk (14) bekezdése alkalmazásában az energiamegtakarítás megállapításakor a következő elvek alkalmazandók:

a) 

a tagállamok igazolják, hogy a szakpolitikai intézkedés egyik célkitűzése – akár új, akár már meglévő – a 8. cikk (1) bekezdése szerinti végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, és bizonyítékot és dokumentációt szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az energiamegtakarítás szakpolitikai intézkedések, többek között önkéntes megállapodások eredményeként jött létre;

b) 

a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás ahhoz képest, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek, vagy a végrehajtó állami hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok áttekintik, hogy hogy az adott szakpolitikai intézkedés hiányában hogyan alakulna az energiafogyasztás és -kereslet, figyelembe véve legalább a következő tényezőket: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki fejlődés, valamint az uniós és nemzeti szinten végrehajtott egyéb intézkedések által okozott változások;

c) 

a kötelező erejű uniós jog végrehajtásából származó megtakarítások olyan megtakarításnak tekintendők, amelyekre mindenképpen sor került volna, ezért azokat a 8. cikk (1) bekezdése alkalmazásában nem lehet energiamegtakarításként bejelenteni. E követelménytől eltérve, a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarítások, beleértve az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszabványok 2010/31/EU irányelvvel összhangban történő végrehajtásából eredő megtakarításokat is, a 8. cikk (1) bekezdése alkalmazásában bejelenthetők energiamegtakarításként, amennyiben biztosítva van az ezen melléklet 3. pontjának h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése. Az 5. és a 6. cikk szerinti, a közszféra energiahatékonyság-javítását támogató intézkedéseket be lehet számítani a 8. cikk (1) bekezdése szerinti energiamegtakarításra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie e mellékletnek;

d) 

az EUMSZ 122. cikke szerinti szükséghelyzeti rendeletek alapján hozott energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtásából származó végfelhasználási energiamegtakarítás bejelenthető a 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, feltéve, hogy ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményez, kivéve az adagolási vagy korlátozási intézkedésekből származó energiamegtakarítást;

e) 

az (EU) 2018/842 rendelet alapján hozott intézkedések lényegesnek tekinthetők, de a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy azok ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie e mellékletnek;

f) 

a tagállamok csak akkor számíthatják be a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó ágazatokban vagy létesítményekben végrehajtott szakpolitikai intézkedésekből származó végfelhasználási energiamegtakarítást, ha az ezen irányelv 9. vagy 10. cikkének végrehajtásából fakad, és túlmutat a 2003/87/EK irányelvben foglalt követelményeken, vagy túlmutat a kibocsátási egységeknek az említett irányelv szerinti ingyenes kiosztásához kapcsolódó intézkedések végrehajtásán. A tagállamok igazolják, hogy a szakpolitikai intézkedések ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. Az energiamegtakarítás kiszámításának meg kell felelnie e mellékletnek. Amennyiben egy jogalany az ezen irányelv 9. cikke szerinti nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, valamint a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti épületekre és közúti közlekedésre vonatkozó EU ETS alapján kötelezett fél, a nyomonkövetési és hitelesítési rendszernek biztosítani kell, hogy az említett fejezettel összhangban a tüzelőanyag fogyasztásra bocsátásakor továbbadott szén-dioxid-kibocsátási árat vegyék figyelembe az energiamegtakarítási intézkedéseiből származó energiamegtakarítás kiszámításához és jelentéséhez;

g) 

a megtakarítások csak azzal a feltétellel írhatók jóvá, ha azok meghaladják az alábbi szinteket:

i. 

az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) végrehajtását követő uniós kibocsátási követelmények az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan. A tagállamok indokolást szolgáltatnak az új járművekre vonatkozó uniós szén-dioxid-kibocsátási követelményekkel kapcsolatos addicionalitás igazolására, valamint benyújtják idevágó feltevéseiket és számítási módszereiket;

ii. 

a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási intézkedések végrehajtását követően bizonyos, energiafogyasztást befolyásoló termékek piacról való kivonására vonatkozó uniós követelmények. A tagállamok bizonyítékot szolgáltatnak az addicionalitás igazolására, valamint benyújtják feltevéseiket és számítási módszereiket;

h) 

a termékek, berendezések, közlekedési rendszerek, járművek és üzemanyagok, épületek és épületelemek, folyamatok vagy piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú szakpolitikák megengedettek, a következő szakpolitikai intézkedések kivételével:

i. 

a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló azon technológiák használata, amelyek végrehajtására 2026. január 1-jét követően újonnan kerül sor, valamint

ii. 

a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák lakóépületekben történő használatának támogatása 2026. január 1-jétől;

i) 

a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésének termékekben, berendezésekben, közlekedési rendszerekben, járművekben, épületekben vagy építési beruházásokban történő alkalmazására vonatkozó, 2024. január 1-jétől újonnan végrehajtott szakpolitikai intézkedések eredményeként elért, a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti energiamegtakarítások nem számítanak bele az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésébe. A technológiák kombinációját előmozdító szakpolitikai intézkedések esetében a fosszilis tüzelőanyagok égetésén alapuló technológiával összefüggő energiamegtakarítás részaránya 2024. január 1-jétől nem vehető figyelembe;

j) 

az i) ponttól eltérve, a 2024. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszakban a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiákból eredő, az ipari ágazatban működő, nagy energiaintenzitású vállalkozások energiahatékonyságát javító energiamegtakarítást csak a következő feltételekkel lehet 2030. december 31-ig energiamegtakarításnak tekinteni a 8. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának alkalmazásában:

i. 

a vállalkozás a 11. cikk (2) bekezdése alapján energetikai auditot végzett, valamint végrehajtási tervet készített, amely a következőket tartalmazza:

— 
az ötéves vagy annál rövidebb megtérülési idejű összes költséghatékony energiahatékonysági intézkedés áttekintése, az egyszerű megtérülési időszakokra vonatkozóan a tagállam által rendelkezésre bocsátott módszertan alapján,
— 
valamennyi ajánlott, ötéves vagy annál rövidebb megtérülési idejű költséghatékony energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának időkerete,
— 
az ajánlott energiahatékonysági intézkedésekből származó várható energiamegtakarítás kiszámítása, és
— 
a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák alkalmazásához kapcsolódó energiahatékonysági intézkedések, az alábbiakhoz szükséges releváns információkkal:
— 
annak bizonyítása, hogy az azonosított intézkedés nem növeli a szükséges energiamennyiséget vagy a létesítmény kapacitását,
— 
annak indoklása, hogy a fenntartható, nem fosszilis tüzelőanyag-technológiák alkalmazása műszakilag nem megvalósítható,
— 
annak bizonyítása, hogy a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológia megfelel a kibocsátási teljesítményre vonatkozó legfrissebb uniós jogszabályoknak, és a klímasemleges alternatív, nem fosszilis tüzelőanyagokkal és technológiákkal való jövőbeli kompatibilitás biztosításával megakadályozza a technológiai bezáródási hatásokat;
ii. 

a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazásának folytatása olyan energiahatékonysági intézkedés, amelynek célja az energiafogyasztás csökkentése ötéves vagy annál rövidebb megtérülési időszakkal – a tagállam által rendelkezésre bocsátott, a 11. cikk (2) bekezdése szerinti energetikai audit eredményeként ajánlott és a végrehajtási tervben szereplő egyszerű megtérülési időszakra vonatkozó módszertan alapján;

iii. 

a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák használata megfelel a kibocsátási teljesítményre vonatkozó legfrissebb uniós jogszabályoknak, nem vezet technológiai bezáródási hatásokhoz, és biztosítja a klímasemleges alternatív üzemanyagokkal és technológiákkal való jövőbeli kompatibilitást;

iv. 

a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazása a vállalkozásban nem vezet az energiafogyasztás növekedéséhez vagy az adott vállalkozásban a létesítmény kapacitásának növekedéséhez;

v. 

bizonyított, hogy nem volt műszakilag megvalósítható alternatív, fenntartható nem fosszilis tüzelőanyagon alapuló megoldás;

vi. 

a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazása ellenőrizhető, mérhető vagy megbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményez, amelyet e melléklettel összhangban számítanak ki;

vii. 

a bizonyítékok közzétételre kerülnek egy weboldalon vagy nyilvánosan elérhetők minden érdeklődő polgár számára;

k) 

a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket figyelembe lehet venni a 8. cikk (1) bekezdése szerinti energiamegtakarításra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie e mellékletnek;

l) 

a naphőenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket be lehet számítani a 8. cikk (1) bekezdése szerinti energiamegtakarításra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. A napsugárzásból naphőenergia-technológiákkal előállított hő kihagyható azok végfelhasználási energiafogyasztásából;

m) 

a hatékonyabb termékek és járművek elterjedésének felgyorsítására irányuló szakpolitikák tekintetében – kivéve azokat, amelyeket 2024. január 1-jétől újonnan hajtanak végre a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésének használatát illetően – teljes jóváírás igényelhető, feltéve, hogy az említett elterjedés bizonyítottan a termék vagy a jármű átlagos várható élettartamának lejárta előtt valósul meg, vagy azt megelőzően, hogy a terméket vagy a járművet normál esetben lecserélnék, és a megtakarítást csak a lecserélendő termék vagy jármű átlagos várható élettartamának lejártáig tartó időszakra jelentik be;

n) 

az energiahatékonysági intézkedések elterjedésének előmozdítása terén a tagállamok adott esetben gondoskodnak a termékekre, a szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi előírások fenntartásáról, illetve ilyen előírások hiányában azok bevezetéséről;

o) 

a régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében a tagállamok választhatják azt, hogy a megtakarításokat hozzáigazítják egy standard értékhez, vagy hogy a különböző megtakarításokat egyeztetik a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással;

p) 

az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a kiszámítást az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontjától az egyes kötelezettségi időszakok végéig majd elért megtakarítások összeadásával kell elvégezni. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontjától 2030-ig tartó időszakban elért megtakarításokat. A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 3., valamint 7–12. cikke alapján bejelentett integrált nemzeti energia- és klímatervükben részletesen bemutatják a kötelező számítási követelménynek való megfelelés biztosítására szolgáló egyéb módszert és rendelkezéseket.

3. A tagállamok biztosítják a 10. cikk és a 30. cikk (14) bekezdése alapján hozott szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó következő követelmények teljesülését:

a) 

a szakpolitikai intézkedések és az egyéni fellépések ellenőrizhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek;

b) 

az esettől függően az egyes részt vevő felek, megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóság felelőssége egyértelműen meghatározott;

c) 

az elért vagy az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon határozzák meg;

d) 

a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás mennyisége primerenergia-fogyasztásban vagy végsőenergia-fogyasztásban van kifejezve a 31. cikkben említett fűtőértékek vagy primerenergia tényezők alkalmazásával;

e) 

éves jelentést készítése és közzététele a megbízott felek, a részt vevő felek és a végrehajtó állami hatóságok által elért energiamegtakarításról és az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokról;

f) 

az eredmények nyomon követése és megfelelő intézkedések meghozatala arra az esetre, ha a haladás nem kielégítő;

g) 

az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítást nem jelenti be egynél több fél;

h) 

a részt vevő fél, a megbízott fél vagy a végrehajtó állami hatóság tevékenységei bizonyítottan lényegesek a bejelentett energiamegtakarítás elérésében;

i) 

a részt vevő fél, megbízott fél vagy végrehajtó állami hatóság tevékenysége nem gyakorol kedvezőtlen hatást az energiaszegénység által érintett személyekre, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókra és adott esetben a szociális bérlakásokban élőkre.

4. A 10. cikk alapján bevezetett adózási intézkedésekhez kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekből származó energiamegtakarítások meghatározásakor a következő elvek alkalmazandók:

a) 

csak a 2003/96/EK ( 18 ) vagy a 2006/112/EK ( 19 ) tanácsi irányelvben előírt, a tüzelő-, fűtő-, illetve üzemanyagokra vonatkozó adóztatás minimális szintjét meghaladó adózási intézkedésekből származó energiamegtakarítást lehet jóváírni;

b) 

az energiára vonatkozó adózási intézkedések hatásának kiszámítása során figyelembe vett rövid távú árrugalmasságnak tükröznie kell az energia iránti kereslet alkalmazkodóképességét az árváltozásokhoz, és az árrugalmasság becsléséhez olyan friss és reprezentatív hivatalos forrásadatokat kell felhasználni, amelyek az adott tagállamra vonatkoznak, és adott esetben független intézet kísérő tanulmányain alapulnak. Ha nem rövid távú árrugalmasságot alkalmaznak, a tagállamok kifejtik, hogy az egyéb uniós jogszabályok végrehajtásából eredő energiahatékonyság-javulást hogyan vették figyelembe az energiamegtakarítás becslésére használt alapforgatókönyvben, illetve hogyan kerülték el az egyéb uniós jogszabályokból eredő energiamegtakarítások kétszeres beszámítását;

c) 

külön kell elszámolni a kísérő adópolitikai intézkedésekből – köztük a pénzügyi ösztönzőkből vagy az alapokba történő befizetésekből – származó energiamegtakarítást;

d) 

az uniós joggal és más szakpolitikai intézkedésekkel való átfedések elkerülése érdekében rövid távú rugalmassági becsléseket kell alkalmazni az adózási intézkedésekből származó energiamegtakarítás felmérésére;

e) 

a tagállamok meghatározzák az adózásnak és az azzal egyenértékű intézkedéseknek az energiaszegénység által érintett személyekre, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókra és adott esetben a szociális bérlakásokban élőkre gyakorolt elosztási hatásait, és bemutatják a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban végrehajtott kockázatcsökkentő intézkedések hatásait;

f) 

a tagállamok bizonyítékot – többek között számítási módszereket – szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy amennyiben átfedés van az energia- vagy szén-dioxid-adóztatási intézkedések vagy a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelem hatása között, nem kerül sor az energiamegtakarítás kétszeres beszámítására.

5. A módszertan bejelentése

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban értesítik a Bizottságot az ezen irányelv 9. és 10. cikkében, valamint a 30. cikkének (14) bekezdésében említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek működtetésére és alternatív intézkedések végrehajtására vonatkozóan javasolt részletes módszertanukról. Az értesítésben – az adózástól eltérő esetekben – részletesen meg kell adni a következőkre vonatkozó információkat:

a) 

a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint előírt energiamegtakarítás szintje vagy a 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó teljes időszakban várható megtakarítás;

b) 

a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt új energiamegtakarítás vagy a várhatóan elért energiamegtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan szakaszolják a kötelezettségi időszakon belül;

c) 

a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek, vagy a végrehajtó állami hatóságok;

d) 

a célzott ágazatok;

e) 

a szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések, beleértve a halmozott energiamegtakarítás egyes intézkedésenkénti várható teljes mennyiségét;

f) 

a nemzeti energiahatékonysági alapból finanszírozott azon szakpolitikai intézkedések, illetve programok, amelyeket prioritásként hajtanak végre az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és adott esetben a szociális bérlakásokban élők körében;

g) 

az energiamegtakarítás azon előírt részaránya és mennyisége, amelyet az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és adott esetben a szociális bérlakásokban élők körében kell elérni;

h) 

adott esetben az alkalmazott mutatók, a részarány számtani átlaga és a 8. cikk (3) bekezdése szerint megállapított szakpolitikai intézkedések eredménye;

i) 

adott esetben a 8. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtott szakpolitikai intézkedéseknek az energiaszegénység által érintett személyekre, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókra és adott esetben a szociális bérlakásokban élőkre gyakorolt kedvező vagy kedvezőtlen hatásai;

j) 

az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében meghatározott kötelezettségi időszak időtartama;

k) 

adott esetben a kötelezett felek által az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és adott esetben a szociális bérlakásokban élők körében elérendő energiamegtakarítási vagy költségcsökkentési célkitűzések;

l) 

a szakpolitikai intézkedés által meghatározott fellépések;

m) 

a számítás módszertana, beleértve azt is, hogy miként határozták meg az addicionalitást és a lényegességet, valamint hogy milyen módszertanokat és referenciaértékeket alkalmaznak a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében, továbbá adott esetben a használt fűtőértéket és átváltási tényezőket;

n) 

az intézkedések élettartama és számításuk módja, vagy az, hogy min alapulnak;

o) 

a tagállamon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés;

p) 

a 9. és a 10. cikk szerinti intézkedésekre vonatkozó nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek, valamint azoknak a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlensége biztosításának módja;

q) 

az adózás esetében:

i. 

a célzott ágazatok és az adózók célzott rétege;

ii. 

a végrehajtó állami hatóság;

iii. 

a várható megtakarítás;

iv. 

az adózási intézkedés időtartama;

v. 

a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot és megállapításának módját; valamint

vi. 

hogyan kerülték el a 2003/87/EK irányelv szerinti EU ETS-sel való átfedéseket, és hogyan szüntették meg a kétszeres beszámítás kockázatát.
VI. MELLÉKLET AZ ENERGETIKAI AUDITOKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK, BELEÉRTVE AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KERETÉBEN ELVÉGZETT AUDITOKAT IS



VI. MELLÉKLET

AZ ENERGETIKAI AUDITOKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK, BELEÉRTVE AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK KERETÉBEN ELVÉGZETT AUDITOKAT IS

A 11. cikkben említett energetikai auditoknak meg kell felelniük az alábbiaknak:

a) 

az energiafogyasztással és a (villamos energiára vonatkozó) terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülniük;

b) 

az auditok során el kell végezni az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatát, beleértve a szállítást is;

c) 

az energiafogyasztás csökkentése érdekében energiahatékonysági intézkedéseket kell azonosítani;

d) 

azonosítani kell a megújuló energia költséghatékony felhasználásának vagy előállításának lehetőségét;

e) 

ha lehetséges, az életciklusköltségek elemzésére kell épülniük, nem pedig az egyszerű megtérülési időszakokra, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék többek között a hosszú távú megtakarításokat, a hosszú távú beruházások maradványértékeit, valamint a diszkontrátákat;

f) 

arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lenniük, hogy megbízható képet adhassanak az általános energiahatékonyságról, és segítségükkel megbízhatóan meg lehessen határozni a legjelentősebb javítási lehetőségeket.

Az energetikai auditoknak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tenniük a javasolt intézkedésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy világos tájékoztatást adjanak a potenciális megtakarításokról.

Az energetikai audit során felhasznált adatoknak a visszamenőleges elemzés és a teljesítmény nyomon követése érdekében tárolhatónak kell lenniük.
VII. MELLÉKLET AZ ADATKÖZPONTOK ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATAINAK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK



VII. MELLÉKLET

AZ ADATKÖZPONTOK ENERGIAHATÉKONYSÁGI ADATAINAK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A 12. cikkben említett adatközpontok energiahatékonyságát illetően legalább a következő információkat nyomon kell követni és közzé kell tenni:

a) 

az adatközpont neve, az adatközpont tulajdonosának és üzemeltetőinek neve, az a dátum, amelyen az adatközpont megkezdte a működését és az adatközpont székhelye szerinti település;

b) 

az adatközpont alapterülete, a beépített teljesítőképesség, az éves bejövő és kimenő adatforgalom; valamint az adatközpontban tárolt és feldolgozott adatok mennyisége;

c) 

az adatközpont teljesítménye az utolsó teljes naptári évben, többek között a következő fő teljesítménymutatókkal összhangban: energiafogyasztás, villamosenergia-felhasználás, hőmérséklet-beállítási pontok, hulladékhő-hasznosítás, vízhasználat és megújulóenergia-felhasználás; a 33. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig alapként adott esetben a CEN/CENELEC EN-50600-4 szabványt („Információtechnológia – Adatközpontlétesítmények és -infrastruktúrák”) használva.
IX. MELLÉKLET A FŰTÉSRE, HŰTÉSRE, VALAMINT A HASZNÁLATI MELEGVÍZRE VONATKOZÓ FOGYASZTÁSI ÉS SZÁMLAINFORMÁCIÓK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI



IX. MELLÉKLET

A FŰTÉSRE, HŰTÉSRE, VALAMINT A HASZNÁLATI MELEGVÍZRE VONATKOZÓ FOGYASZTÁSI ÉS SZÁMLAINFORMÁCIÓK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

1.   A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázás

Annak érdekében, hogy a hasznosító fogyasztók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázást kell végezni.

2.   A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága

2021. december 31-ig, amennyiben távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségmegosztók vannak felszerelve, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat – kérésre, vagy ha a hasznosító fogyasztó az az elektronikus számlázást választotta – legalább negyedévente kell a végső felhasználók rendelkezésére bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.

2022. január 1-jétől, amennyiben távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségmegosztók vannak felszerelve, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta a hasznosító fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Ezt hozzáférhetővé lehet tenni az interneten is, és az alkalmazott mérőeszközök és rendszerek által lehetővé tett gyakorisággal frissíteni kell. A fűtési vagy hűtési szezonon kívüli időszakban a fűtés és a hűtés kivételt képezhet e követelmény alól.

3.   A számlán feltüntetendő minimális információk

A tagállamok biztosítják, hogy a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák esetében a számláikon vagy azokhoz csatoltan az alábbi információk egyértelmű és érthető módon a hasznosító fogyasztók rendelkezésére álljanak:

a) 

az aktuális tényleges árak és a tényleges energiafogyasztás vagy a teljes fűtési költség és a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékek;

b) 

az alkalmazott energiahordozó összetétele, valamint a kapcsolódó éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások, többek között a távfűtés, illetve a távhűtés hasznosító fogyasztóinak esetében is, továbbá az alkalmazott különböző adók, illetékek és díjak ismertetése;

c) 

a hasznosító fogyasztók tényleges energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában és az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;

d) 

a végső felhasználók szervezetei, energiaügynökségek vagy hasonló szervek elérhetőségi adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív műszaki leírására vonatkozó információk;

e) 

a tagállamokban alkalmazandó, vonatkozó panasztételi eljárásokkal, az ombudsman által nyújtott szolgáltatásokkal vagy alternatív vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

f) 

egy átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó hasznosító fogyasztóval történő összehasonlítások. Elektronikus számlák esetében az ilyen összehasonlítások interneten is elérhetővé tehetők, a számlákon belüli hivatkozás révén.

A tagállamok korlátozhatják az első albekezdés b) pontja szerinti, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos információszolgáltatási követelmény hatályát oly módon, hogy az csak az olyan távfűtési rendszerekből való szolgáltatásokra vonatkozzon, amelyek teljes névleges bemenő hőteljesítménye meghaladja a 20 MW-ot.

A nem a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számláknak egyértelmű és érthető magyarázatot kell magukban foglalniuk a számlán szereplő összeg kiszámításának módjára vonatkozóan, továbbá tartalmazniuk kell legalább a d) és az e) pontban említett információkat.
X. MELLÉKLET A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA



X. MELLÉKLET

A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS HATÉKONYSÁGI POTENCIÁLJA

A 25. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékeléseinek a következőket kell tartalmazniuk, és a következőkre kell épülniük:

I. rész

A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS ÁTTEKINTÉSE

1. a fűtési és hűtési igény becsült hasznos energiaként ( 20 ) és ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztásként GWh/év ( 21 )-ben kifejezve:

a) 

háztartások;

b) 

szolgáltatások;

c) 

ágazati szereplők;

d) 

bármely más, az összes nemzeti hasznos fűtési és hűtési igény több mint 5 %-át fogyasztó ágazat;

2. a fűtés és hűtés jelenlegi ellátási mennyiségének meghatározása, illetve az a) pont i. alpontja esetében meghatározása vagy becslése:

a) 

technológia szerint, GWh/év ( 22 )-ben kifejezve, lehetőség szerint az 1. pontban említett ágazatokon belül, különbséget téve a fosszilis és a megújuló energia között:

i. 

helyszíni ellátás lakó- és szolgáltatási területeken az alábbiak révén:

— 
csak hőt termelő kazánok,
— 
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
— 
hőszivattyúk,
— 
egyéb helyszíni technológiák és források;
ii. 

helyszíni ellátás lakó- és szolgáltatási területektől eltérő területeken az alábbiak révén:

— 
csak hőt termelő kazánok,
— 
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
— 
hőszivattyúk,
— 
egyéb helyszíni technológiák és források;
iii. 

helyszínen kívüli ellátás az alábbiak révén:

— 
nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés,
— 
hulladékhő,
— 
egyéb helyszínen kívüli technológiák és források;
b) 

a hulladékhő vagy hulladék hűtőenergia előállítására szolgáló létesítmények azonosítása és azok lehetséges fűtési vagy hűtési ellátási potenciálja GWh/év-ben kifejezve:

i. 

a több mint 50 MW teljes bemenő hőteljesítményű hőenergia-termelő létesítmények, amelyek hulladékhőt képesek termelni, vagy utólagosan erre a célra átalakíthatók;

ii. 

a több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények, amelyek a II. melléklet II. részében felsorolt technológiákat alkalmaznak;

iii. 

hulladék-égetőművek;

iv. 

az i. és ii. alpontban meghatározott létesítményektől eltérő, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű megújulóenergia-létesítmények, amelyek megújuló forrásokból származó energia felhasználásával állítanak elő fűtést vagy hűtést;

v. 

olyan, több mint 20 MW teljes bemenő hőteljesítményű ipari létesítmények, amelyek képesek hulladékhőt előállítani;

c) 

a megújuló energiából és a hulladékhőből vagy hulladék hűtőenergiából származó energia részaránya a végsőenergia-fogyasztáson belül a távfűtési és -hűtési ( 23 ) ágazatban az elmúlt 5 évben, az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban;

3. összesített adatok a meglévő távfűtési és távhűtési hálózatokban használt kapcsolt energiatermelő egységekről öt kapacitástartományban, lefedve az alábbiakat:

a) 

a primerenergia-felhasználás;

b) 

általános hatékonyság;

c) 

primerenergia-megtakarítás;

d) 

szén-dioxid-kibocsátási tényezők;

4. összesített adatok a kapcsolt energiatermelő egységekből ellátott meglévő távfűtési és távhűtési hálózatokról öt kapacitástartományban, lefedve az alábbiakat:

a) 

általános primerenergia-felhasználás;

b) 

a kapcsolt energiatermelő egységek primerenergia-felhasználása;

c) 

a kapcsolt energiatermelés aránya a távfűtés-vagy távhűtésellátásban;

d) 

a távfűtési rendszerek veszteségei;

e) 

a távhűtési rendszerek veszteségei;

f) 

csatlakozási sűrűség;

g) 

a rendszerek aránya a különböző üzemi hőmérsékletek csoportjai szerint.

5. Az ország teljes területét ábrázoló térkép, amely a bizalmas üzleti adatokat megőrizve megjelöli az alábbiakat:

a) 

a fűtési és hűtési igény által érintett területek az 1. pont elemzése alapján, egységes kritériumok alkalmazásával a települési és a konurbációk energiaintenzívebb területeire való összpontosítás érdekében;

b) 

a 2.b) pontban meghatározott meglévő fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények;

c) 

a 2.b) pontban leírt típusú tervezett fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távfűtés és távhűtés azonosított új területei.

6. a fűtési és hűtési igények alakulásának előrejelzése a következő 30 évre, GWh-ban kifejezve, figyelembe véve mindenekelőtt a következő 10 évre vonatkozó előrejelzéseket, az igények változását az épületekben és az ipar különböző ágazataiban, valamint a keresletszabályozásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák, például az (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 24 ) szerinti hosszú távú épületfelújítási stratégiák hatását;

II. rész

CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

7. a tagállam tervezett hozzájárulása az energiaunió öt dimenzióival kapcsolatos nemzeti célkitűzésekhez, célokhoz és hozzájárulásokhoz az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint, a fűtés és hűtés hatékonnyá tétele révén, különös tekintettel a rendelet 4. cikke b) pontjának 1–4. alpontjára és 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, meghatározva azokat az elemeket, amelyek kiegészítik az említett rendelet 3. cikke, valamint 7–12. cikke alapján benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterveket;

8. az (EU) 2018/1999 rendelet 3., 20. és 21. cikkével, valamint 27. cikkének a) pontjával összhangban benyújtott legfrissebb jelentésben ismertetett meglévő szakpolitikák és intézkedések általános áttekintése.

III. rész

A FŰTÉSI ÉS HŰTÉSI HATÉKONYSÁG GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK ELEMZÉSE

9. A különböző fűtési és hűtési technológiákban rejlő gazdasági potenciálra ( 25 ) vonatkozó elemzést az ország egész területére kiterjedően, a 25. cikk (3) bekezdésében említett költség-haszon elemzés segítségével kell elvégezni, meghatározva hatékonyabb, illetve megújuló energián alapuló fűtési és hűtési technológiák alternatív forgatókönyveit, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló forrásokból származó energia között.

A következő technológiákat kell figyelembe venni:

a) 

ipari hulladékhő és hulladék hűtőenergia;

b) 

hulladékégetés;

c) 

nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés;

d) 

a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez használtaktól eltérő megújuló energiaforrás, mint például a geotermikus energia, a termikus napenergia és a biomassza;

e) 

hőszivattyúk;

f) 

a meglévő távfűtési hálózatok hő- és hűtőenergia-veszteségének csökkentése;

g) 

távfűtés és távhűtés;

10. a gazdasági potenciálra vonatkozó elemzésnek tartalmaznia kell a következő lépéseket és megfontolásokat:

a) 

Megfontolások:

i. 

a 25. cikk (3) bekezdése szerinti költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy gazdasági elemzést, amely társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket ( 26 ) is figyelembe vesz, valamint egy, a projektek befektetők szempontjából történő értékelése céljából végzett pénzügyi elemzést; mind a gazdasági, mind a pénzügyi elemzésnek a nettó jelenértéket kell értékelési kritériumként figyelembe vennie;

ii. 

az alapforgatókönyvnek kiindulópontként kell szolgálnia, és figyelembe kell vennie az átfogó értékelés ( 27 ) összeállításának idején meglévő szakpolitikákat, továbbá kapcsolódnia kell az e melléklet I. része és II. részének 6. pontja értelmében gyűjtött adatokhoz;

iii. 

az alapforgatókönyv alternatív forgatókönyveinek figyelembe kell venniük az (EU) 2018/1999 rendelet energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit; az egyes forgatókönyveknek az alapforgatókönyvhöz képest az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

— 
a vizsgált technológiákban rejlő gazdasági potenciál a nettó jelenérték mint kritérium alkalmazásával,
— 
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése,
— 
évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban,
— 
a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben.

A technikai, pénzügyi okokból vagy a nemzeti szabályok miatt nem megvalósítható forgatókönyveket a költség-haszon elemzés korai szakaszában ki lehet zárni, ha ez körültekintő, pontos és jól dokumentált megfontolások alapján indokolt.

Az értékelésnek és a döntéshozatalnak figyelembe kell vennie a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.

b) 

Költségek és hasznok

Az a) pontban említett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbi hasznokat és költségeket kell magukban foglalniuk:

i. 

költségek:

— 
a létesítmények és felszerelések állóeszköz-beruházási költségei,
— 
a kapcsolódó energiahálózatok állóeszköz-beruházási költségei,
— 
változó és rögzített műveleti költségek,
— 
energiaköltségek,
— 
környezeti, egészségügyi és biztonsági költségek, a lehetséges mértékben,
— 
munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság és versenyképesség, a lehetséges mértékben.
ii. 

hasznok:

— 
kibocsátás értéke a felhasználó számára (fűtés, hűtés és villamos energia);
— 
külső hasznok, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos, továbbá egészségügyi és biztonsági hasznok, a lehetséges mértékben;
— 
munkaerőpiaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség, a lehetséges mértékben.
c) 

Az alapforgatókönyv szempontjából releváns forgatókönyvek:

Az alapforgatókönyvvel kapcsolatos összes releváns forgatókönyvet figyelembe kell venni, beleértve a hatékony egyedi fűtés és hűtés szerepét. a költség-haszon elemzés vagy egy projekt értékelésére vagy pedig projektcsoportra terjed ki egy tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés keretében annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az alapforgatókönyvhöz képest leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési megoldást egy adott földrajzi terület számára a fűtés tervezése céljából.

d) 

Határok és integrált megközelítés:

i. 

a földrajzi határnak egy megfelelő, jól meghatározott földrajzi területet kell lefednie;

ii. 

a költség-haszon elemzésben figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli valamennyi rendelkezésre álló centralizált vagy decentralizált kínálati erőforrást, beleértve az e melléklet III. részének 9. pontja szerinti technológiákat, valamint a fűtési és hűtési igények tendenciáit és jellemzőit.

e) 

Feltételezések:

i. 

a tagállamoknak a költség-haszon elemzések céljára feltételezéseket kell benyújtaniuk, amelyek a főbb input és output tényezők áraira és a diszkontrátára vonatkoznak;

ii. 

a gazdasági elemzésben a nettó jelenérték kiszámításához használt diszkontrátát európai vagy nemzeti iránymutatások alapján kell kiválasztani;

iii. 

a tagállamoknak nemzeti, európai vagy nemzetközi energiaár-alakulási előrejelzéseket kell használniuk, ezeket adott esetben nemzeti, regionális vagy helyi összefüggésbe helyezve;

iv. 

a gazdasági elemzésben alkalmazott áraknak tükrözniük kell a társadalmi-gazdasági költségeket és hasznokat. A külső költségeket – például a környezeti és egészségügyi hatásokat – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni, nevezetesen ha létezik vonatkozó piaci ár, vagy ha már szerepel az európai vagy nemzeti szabályozásban.

f) 

Érzékenységi elemzés: egy projekt vagy projektcsoport költségeinek és hasznainak értékeléséhez érzékenységi elemzést is végezni kell, és annak olyan változó tényezőkön kell alapulnia, amelyek jelentős hatással vannak a számítások eredményére, mint például a különböző energiaárak, a keresleti szintek, a diszkontráták és egyéb tényezők.

IV. rész

POTENCIÁLIS ÚJ STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

11. a 9. és 10. ponttal összhangban azonosított gazdasági potenciál kiaknázására irányuló új jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai intézkedések ( 28 ) áttekintése, az alábbiakra vonatkozó előrejelzésekkel együtt:

a) 

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;

b) 

évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban;

c) 

a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés arányára gyakorolt hatás;

d) 

a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben és a fűtési és hűtési ágazatban;

e) 

összefüggések a nemzeti pénzügyi programozással és a költségmegtakarításokkal az állami költségvetés és a piaci résztvevők számára;

f) 

az esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával.
XI. MELLÉKLET KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS



XI. MELLÉKLET

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS

A költség-haszon elemzéseknek információt kell szolgáltatniuk a 25. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (7) bekezdésében említett intézkedésekhez:

Ha a tervekben csak villamos energiára épülő létesítmény vagy egy hővisszanyerést nem alkalmazó létesítmény szerepel, akkor össze kell vetni a tervezett létesítményeket vagy a tervezett felújítást egy olyan azonos létesítménnyel, amely azonos mennyiségű villamos energiát vagy technológiai hőt termel, de visszanyeri a hulladékhőt, továbbá a hőt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy távfűtési/hűtési hálózatok, vagy mindkettő segítségével biztosítja.

Az értékelésnek egy adott földrajzi határon belül – racionális lehetőségeket, például a technikai megvalósíthatóságot és a távolságot szem előtt tartva – figyelembe kell vennie a tervezett létesítményt és valamennyi megfelelő létező vagy potenciális fűtési vagy hűtési keresleti pontot, amelyet a létesítmény el tud látni.

A rendszerhatárt úgy kell megállapítani, hogy abba beletartozzon a tervezett létesítmény és a hő- és hűtési terhelés, például az épület(ek) és az ipari folyamatok. Ezen a rendszerhatáron belül a hőenergia- és a villamosenergia-ellátás teljes költségét mindkét esetre meg kell határozni és össze kell hasonlítani.

A hő- vagy hűtési terhelésbe bele kell tartoznia a létező hő- vagy hűtési terheléseknek, például az ipari létesítményeknek vagy egy létező távfűtési vagy hűtési rendszernek, de városi térségekben az olyan hő- vagy hűtési terheléseknek és -költségeknek is, amelyek akkor állnának fenn, ha egy épületcsoportot vagy egy városrészt új távfűtési rendszerrel látnák el és/vagy új távfűtési vagy -hűtési rendszerre kapcsolnák.

A költség-haszon elemzéseket a tervezett létesítmény és az összehasonlított létesítmény(ek) azon ismertetésére kell építeni, amely kiterjed a hő- és villamosenergia-kapacitásra, adott esetben a tüzelőanyag típusára, a tervezett használatra, valamint a tervezett éves üzemóraszámra, az elhelyezkedésre és a villamosenergia- és hőigényre.

A hulladékhő felhasználásának értékelése során figyelembe kell venni az aktuális technológiákat. Az értékelés során figyelembe kell venni a hulladékhő közvetlen felhasználását vagy magasabb hőmérsékletre melegítését, illetve mindkettőt. Hulladékhő helyszíni hasznosítása esetén legalább a hőcserélők, hőszivattyúk és a hőt villamos energiává alakító technológiák alkalmazását értékelni kell. A helyszínen kívüli hulladékhő-visszanyerés esetében potenciális keresleti pontokként kell értékelni legalább az ipari létesítményeket, a mezőgazdasági létesítményeket és a távfűtési hálózatokat.

Az összehasonlítás céljára figyelembe kell venni a hőenergia-igényt és a közelben lévő fűtési vagy hűtési keresleti pontok által alkalmazott fűtés- és hűtéstípusokat. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a tervezett és az összehasonlított létesítményhez kapcsolódó infrastrukturális költségekre is.

A 26. cikk (7) bekezdése alkalmazásában készített költség-haszon elemzéseknek tartalmazniuk kell egy, az egyes létesítményekbe történő beruházásból és a létesítmények működéséből származó, a tényleges pénzforgalmi tranzakciókat tükröző pénzügyi elemzést is tartalmazó gazdasági elemzést.

A projektek költség-haszon elemzésének eredménye akkor pozitív, ha a gazdasági és a pénzügyi elemzésben szereplő diszkontált haszon összege meghaladja a diszkontált költségek összegét (pozitív költség-haszon tényező).

A tagállamok meghatározzák a gazdasági elemzés módszertanára, feltételezéseire és időhorizontjára vonatkozó irányelveket.

A tagállamok előírhatják a hő- és villamosenergia-termelő létesítményeket üzemeltető vállalatok, ipari vállalatok, a távfűtési/hűtési hálózatok üzemeltetői vagy más olyan felek számára, akikre a megállapított rendszerhatás vagy földrajzi hatás hatással van, hogy szolgáltassanak az egyes létesítmények költségeinek és hasznainak vizsgálata során felhasználható adatokat.
XII. MELLÉKLET A NAGY HATÁSFOKÚ KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA SZÁRMAZÁSI GARANCIÁJA



XII. MELLÉKLET

A NAGY HATÁSFOKÚ KAPCSOLT ENERGIATERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ VILLAMOS ENERGIA SZÁRMAZÁSI GARANCIÁJA

1. 

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy

a) 

a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia származási garanciája:

— 
lehetővé tegye a termelők számára annak igazolását, hogy az általuk értékesített villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, és azt a villamosenergia-termelő kérésére e célból kiállítsák,
— 
pontos, megbízható és csalás ellen védett legyen,
— 
kiadása, átruházása és törlése elektronikus úton történjen;
b) 

egyazon nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiaegységet csak egyszer vegyenek figyelembe.

2. 

A 26. cikk (13) bekezdésében említett származási garanciának legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) 

az energiatermelő létesítmény neve, helye, típusa és (hő- és villamosenergia-) kapacitása;

b) 

a termelési időpontok és helyszínek;

c) 

a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-forrásának alsó (nettó) fűtőértéke;

d) 

a villamos energiával együtt termelt hő mennyisége és felhasználása;

e) 

a származási garancia tárgyát képező, a III. melléklet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-mennyiség;

f) 

a III. melléklettel összhangban, a III. melléklet d) pontjában feltüntetett egységes hatásfok-referenciaértékek alapján kiszámított primerenergia-megtakarítás;

g) 

az erőmű névleges villamosenergia- és hő-termelési hatásfoka;

h) 

annak megjelölése, hogy a létesítmény részesült-e beruházási támogatásban és ha igen, milyen mértékben;

i) 

annak megjelölése, hogy az energiaegység valamely nemzeti támogatási rendszer kedvezményezettje volt-e és ha igen, milyen típusú volt ez a rendszer és milyen mértékű a támogatás;

j) 

a létesítmény üzembe helyezésének dátuma; és

k) 

a kiállítás dátuma és országa és az egyedi azonosító szám.

A származási garancia szabványos mérete 1 MWh. Ez az állomás határánál mért és a hálózatba betáplált nettó villamosenergia-mennyiségnek felel meg.
XIII. MELLÉKLET AZ ENERGIAHÁLÓZATI SZABÁLYZATOKRA ÉS VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATI DÍJSZABÁSOKRA VONATKOZÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMOK



XIII. MELLÉKLET

AZ ENERGIAHÁLÓZATI SZABÁLYZATOKRA ÉS VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATI DÍJSZABÁSOKRA VONATKOZÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMOK

1. A hálózati díjszabásnak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, meg kell felelnie az (EU) 2019/943 rendelet 18. cikkének, valamint tükröznie kell a hálózatokon a fogyasztásbefolyásolási és a keresletoldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés útján elért költségmegtakarítást, beleértve a szállítás vagy a hálózati beruházások költségének csökkentésén és a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.

2. A hálózati szabályzatok és díjszabások nem akadályozhatják meg a hálózatüzemeltetőket vagy az energetikai kiskereskedőket abban, hogy rendszerszintű szolgáltatásokat bocsássanak rendelkezésre a keresletoldali válaszintézkedések, a fogyasztásbefolyásolás és az elosztott termelés esetében a szervezett villamosenergia-piacokon, beleértve a bármely időkeretben energiával, kapacitással, kiegyenlítéssel és járulékos szolgáltatásokkal kereskedő, tőzsdén kívüli piacokat és villamosenergia-tőzsdéket is, beleértve a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat is, különös tekintettel az alábbiakra:

a) 

a végső felhasználók általi terhelésnek a csúcsidőről a csúcsidőn kívülre tolódása, figyelembe véve a megújuló energia, a kapcsolt energiatermelésből származó energia és az elosztott termelés rendelkezésre állását;

b) 

a kiszolgált fogyasztók szintjén keresletoldali válaszintézkedésekkel elért energiamegtakarítás, független aggregátorok révén;

c) 

az energiahatékonysági szolgáltatók által tett energiahatékonysági intézkedések útján elért igénycsökkenés, beleértve az energiahatékonysági szolgáltató vállalkozásokat is;

d) 

a termelési források alacsonyabb feszültségszinten történő összekapcsolása és teherelosztása;

e) 

a fogyasztási helyhez közelebb elhelyezkedő termelési források bekapcsolása; és

f) 

az energia tárolása.

3. Olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják a keresletoldali válaszintézkedéseket vállaló végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást, például:

a) 

a használat időpontján alapuló díjszabást;

b) 

a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabást;

c) 

valós idejű árszabást; és

d) 

csúcsidőn kívül nyújtott kedvezményeket.
XIV. MELLÉKLET A SZÁLLÍTÁSIRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ÉS ELOSZTÓRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK



XIV. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÁSIRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ÉS ELOSZTÓRENDSZER-ÜZEMELTETŐKRE ALKALMAZANDÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK

A szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők:

a) 

megalkotják és nyilvánosságra hozzák standard szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások – például hálózati csatlakozások, a hálózat megerősítése és új hálózatok bevezetése, a hálózat működésének javítása és a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtása – költségeinek viselésére és megosztására vonatkozóan;

b) 

az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító, a rendszerre csatlakozni kívánó energiatermelők számára biztosítják a szükséges átfogó tájékoztatást, beleértve az alábbiakat:

i. 

átfogó, részletes becslés a csatlakozással kapcsolatos költségekről;

ii. 

a hálózathoz való csatlakozás iránti kérelem fogadásának és feldolgozásának észszerű és pontos menetrendje;

iii. 

a hálózathoz való javasolt csatlakozás észszerű, előirányzott menetrendje. A hálózathoz történő csatlakozás teljes folyamata legfeljebb 24 hónapot vehet igénybe, szem előtt tartva az észszerű kivitelezhetőség és a megkülönböztetésmentesség szempontját;

c) 

szabványosított és egyszerűsített eljárások bevezetése az elosztott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító energiatermelők hálózathoz történő csatlakozásának megkönnyítésére.

Az első albekezdés a) pontjában említett szabályzat objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épül, különös tekintettel valamennyi olyan költségre és haszonra, amely az új termelőknek a hálózatra történő rákapcsolásával függ össze. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.
XV. MELLÉKLET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK VAGY AZ AJÁNLATTÉTELHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓ MINIMÁLIS TARTALMA



XV. MELLÉKLET

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK VAGY AZ AJÁNLATTÉTELHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓ MINIMÁLIS TARTALMA

— 
Olyan elemzésekben és energetikai auditokban meghatározott megállapítások és ajánlások, amelyeket az épület energiafelhasználására vonatkozó szerződés megkötése előtt végeztek azzal a céllal, hogy intézkedéseket hajtsanak végre az épület energiahatékonyságának javítására.
— 
A végrehajtandó hatékonysági intézkedések vagy az elérendő hatékonysági eredmények egyértelmű és átlátható felsorolása.
— 
A szerződésben foglalt intézkedések végrehajtása révén várható garantált megtakarítás.
— 
A szerződés időtartama és mérföldkövei, valamint tárgyi és időbeni felmondási feltételei.
— 
Az egyes szerződő felek kötelezettségeinek egyértelmű és átlátható felsorolása.
— 
Az elért megtakarítások megállapításának referenciaidőpontja(i).
— 
Az egyes intézkedések vagy intézkedéscsomagok végrehajtása érdekében szükséges lépések és adott esetben a kapcsolódó költségek egyértelmű és átlátható felsorolása.
— 
A szerződésben foglalt intézkedések teljes körű végrehajtására és a projekt során végzett mindennemű módosítás dokumentálására vonatkozó kötelezettség.
— 
A harmadik felek részvételével folyó minden alvállalkozási szerződésben azonos tartalmú előírások bevezetését szabályozó rendelkezések.
— 
A projekt pénzügyi vonzatainak egyértelmű és átlátható bemutatása és az elért pénzügyi megtakarítások két fél közötti megoszlása és elosztása, nevezetesen a szolgáltató jutalmazása.
— 
Az elért garantált megtakarítások mérésére és ellenőrzésére, a minőség-ellenőrzésre és a garanciákra vonatkozó, egyértelmű és átlátható rendelkezések.
— 
A keretfeltételekben bekövetkező, a szerződés tartalmát és kimenetelét befolyásoló változások – nevezetesen az energiaárak és a létesítmények használata intenzitásának változása – kezelésére irányuló eljárásokat tisztázó rendelkezések.
— 
Az egyes szerződő felek kötelezettségeinek és az ezek megszegéséért kiszabott szankcióknak a részletes leírása.
XVI. MELLÉKLET



XVI. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai (a 39. cikk szerint)



Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve

(HL L 315., 2012.11.14., 1. o.)

 

A Tanács 2013/12/EU irányelve

(HL L 141., 2013.5.28., 28. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve

(HL L 156., 2018.6.19., 75. o.)

csak a 2. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve

(HL L 328., 2018.12.21., 210. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete

(HL L 328., 2018.12.21., 1. o.)

csak az 54. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/504 határozata

(HL L 85. I, 2019.3.27., 66. o.)

csak az 1. cikk

A Bizottság (EU) 2019/826 felhatalmazáson alapuló rendelete

(HL L 137., 2019.5.23., 3. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve

(HL L 158., 2019.6.14., 125. o.)

csak a 70. cikk

B. rész

A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők (a 39. cikk szerint)



Irányelv

Az átültetés határideje

2012/27/EU

2014. június 5.

(EU) 2018/844

2020. március 10.

(EU) 2018/2002

2020. június 25., az 1. cikk 5–10. pontjának és a melléklet 3. és 4. pontjának kivételével

2020. október 25., az 1. cikk 5–10. pontja és a melléklet 3. és 4. pontja tekintetében

(EU) 2019/944

2019. december 31., a 70. cikk 5. pontjának a) pontja tekintetében

2020. október 25., a 70. cikk 4. pontja tekintetében

2020. december 31., a 70. cikk 1–3., 5. b) és 6. pontja tekintetében
XVII. MELLÉKLET Megfelelési táblázat



XVII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat



2012/27/EU irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, 1. pont

2. cikk, 1. pont

–

2. cikk, 2., 3. és 4. pont

2. cikk, 2. pont

2. cikk, 5. pont

2. cikk, 3. pont

2. cikk, 6. pont

–

2. cikk, 7. pont

2. cikk, 4. pont

2. cikk, 8. pont

2. cikk, 5. pont

2. cikk, 9. pont

2. cikk, 6. pont

2. cikk, 10. pont

2. cikk, 7. pont

2. cikk, 11. pont

2. cikk, 8. pont

2. cikk, 12. pont

2. cikk, 9. pont

–

2. cikk, 10. pont

2. cikk, 13. pont

–

2. cikk, 14. és 15. pont

2. cikk, 11. pont

2. cikk, 16. pont

2. cikk, 12. pont

2. cikk, 17. pont

2. cikk, 13. pont

2. cikk, 18. pont

2. cikk, 14. pont

2. cikk, 19. pont

2. cikk, 15. pont

2. cikk, 20. pont

2. cikk, 16. pont

2. cikk, 21. pont

2. cikk, 17. pont

2. cikk, 22. pont

2. cikk, 18. pont

2. cikk, 23. pont

2. cikk, 19. pont

2. cikk, 24. pont

2. cikk, 20. pont

2. cikk, 25. pont

2. cikk, 21. pont

2. cikk, 26. pont

2. cikk, 22. pont

2. cikk, 27. pont

2. cikk, 23. pont

2. cikk, 28. pont

2. cikk, 24. pont

2. cikk, 29. pont

–

2. cikk, 30. pont

–

2. cikk, 31. pont

2. cikk, 25. pont

2. cikk, 32. pont

2. cikk, 26. pont

–

2. cikk, 27. pont

2. cikk, 33. pont

2. cikk, 28. pont

2. cikk, 34. pont

2. cikk, 29. pont

2. cikk, 35. pont

2. cikk, 30. pont

2. cikk, 36. pont

2. cikk, 31. pont

2. cikk, 37. pont

2. cikk, 32. pont

2. cikk, 38. pont

2. cikk, 33. pont

2. cikk, 39. pont

2. cikk, 34. pont

2. cikk, 40. pont

2. cikk, 35. pont

2. cikk, 41. pont

2. cikk, 36. pont

2. cikk, 42. pont

2. cikk, 37. pont

2. cikk, 43. pont

2. cikk, 38. pont

2. cikk, 44. pont

2. cikk, 39. pont

2. cikk, 45. pont

2. cikk, 40. pont

–

2. cikk, 41. pont

2. cikk, 46. pont

2. cikk, 42. pont

2. cikk, 47. pont

2. cikk, 43. pont

2. cikk, 48. pont

–

2. cikk, 49. pont

2. cikk, 44. pont

2. cikk, 50. pont

2. cikk, 45. pont

2. cikk, 51. pont

–

2. cikk, 52., 53., 54., 55. és 56. pont

–

3. cikk

–

4. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető szöveg

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) és b) pont

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) és b) pont

3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, c) pont

–

3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, d) pont

4. cikk (3) bekezdés, első albekezdés, c) pont

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, bevezető szöveg

–

–

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont, bevezető szöveg

–

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont, i., ii. és iii. alpont

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, a) pont

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont, iv. alpont

–

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, e) pont, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, e) pont, i. alpont

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, c) pont

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, e) pont, ii. alpont

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, d) pont

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, e) pont, iii. alpont

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, e) pont

–

–

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, e) pont, iv. alpont

3. cikk, (2) és (3) bekezdés

–

3. cikk, (4) bekezdés

35. cikk, (6) bekezdés

3. cikk, (5) és (6) bekezdés

–

–

4. cikk, (4) bekezdés

–

4. cikk, (5) bekezdés

 

4. cikk, (6) bekezdés

 

4. cikk, (7) bekezdés

–

5. cikk

5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés

–

6. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, negyedik és ötödik albekezdés

–

5. cikk, (2) bekezdés

–

6. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

5. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, b) pont

6. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés, c) pont

–

6. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés, b) pont

5. cikk, (6) bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés

–

6. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés, a) pont

5. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés, b) pont

5. cikk, (6) bekezdés, harmadik albekezdés

6. cikk, (6) bekezdés, harmadik albekezdés

5. cikk, (7) bekezdés

–

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

 

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

 

–

6. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

7. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

–

7. cikk, (5), (6), (7) és (8) bekezdés

–

 

7. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont

8. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont

–

8. cikk, (1) bekezdés, c) pont

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

–

8. cikk, (3) és (4) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (7) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

8. cikk, (8) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

8. cikk, (9) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (10) bekezdés

7. cikk, (7) bekezdés

–

7. cikk, (8) bekezdés

–

7. cikk, (9) bekezdés

–

7. cikk, (10) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (11) bekezdés

–

 

8. cikk, (11), (12) és (13) bekezdés

7. cikk, (12) bekezdés

8. cikk, (14) bekezdés

7a. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés

7a. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

7a. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (4) bekezdés

–

9. cikk, (2) bekezdés

–

9. cikk, (5), (6) és (7) bekezdés

7a. cikk, (4) és (5) bekezdés

9. cikk, (8) és (9) bekezdés

–

9. cikk, (10) bekezdés

7a. cikk, (6) és (7) bekezdés

9. cikk, (11) és (12) bekezdés

7b. cikk, (1) és (2) bekezdés

10. cikk, (1) és (2) bekezdés

–

10. cikk, (3) és (4) bekezdés

–

11. cikk, (1) és (2) bekezdés

–

11. cikk, (3) és (4) bekezdés

8. cikk, (1) és (2) bekezdés

11. cikk, (5), (6) és (7) bekezdés

8. cikk, (3) és (4) bekezdés

–

–

11. cikk, (8) bekezdés

8. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (9) bekezdés

–

11. cikk, (10) bekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (11) bekezdés

8. cikk, (7) bekezdés

11. cikk, (12) bekezdés

–

12. cikk

9. cikk

13. cikk

9a. cikk

14. cikk

9b. cikk

15. cikk

9c. cikk

16. cikk

10. cikk

17. cikk

10a. cikk

18. cikk

11. cikk

19. cikk

12. cikk

20. cikk

–

21. cikk

–

22. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg, valamint a) pont, i–v. alpont

22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, a)–g) pont

22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, h) pont

12. cikk, (2) bekezdés, b) pont

22. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

–

22. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés, a) és b) pont

12. cikk, (2) bekezdés, b) pont, i. és ii. alpont

22. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés, c) és d) pont

–

22. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés, e) pont

–

22. cikk, (4)–(9) bekezdés

–

23. cikk

–

24. cikk

13. cikk

32. cikk

14. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

–

25. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (5) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

–

25. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

25. cikk, (4) bekezdés

–

25. cikk, (6) bekezdés

–

26. cikk, (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdés

14. cikk, (5) bekezdés bevezető szöveg és a) pont

26. cikk, (7) bekezdés bevezető szöveg és a) pont

14. cikk, (5) bekezdés, b), c) és d) pont

–

–

26. cikk, (7) bekezdés, b), c) és d) pont, valamint második albekezdés

14. cikk, (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés

26. cikk, (7) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés

14. cikk, (6) bekezdés, a) pont

26. cikk, (8) bekezdés, a) pont

14. cikk, (6) bekezdés, b) pont

–

14. cikk, (6) bekezdés, c) pont

26. cikk, (8) bekezdés, b) pont

–

26. cikk, (8) bekezdés, c) pont

14. cikk, (6) bekezdés, második és harmadik albekezdés

26. cikk, (8) bekezdés, második és harmadik albekezdés

14. cikk, (7), (8) és (9) bekezdés

26. cikk, (9), (10) és (11) bekezdés

–

26. cikk, (12) bekezdés

14. cikk, (10) és (11) bekezdés

26. cikk, (13) és (14) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

27. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

–

–

27. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

27. cikk, (5) bekezdés

15. cikk, (2) és (2a) bekezdés

–

15. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés, első albekezdés

27. cikk, (6), (7) és (8) bekezdés

15. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

–

15. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés

–

15. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés

27. cikk, (9) bekezdés

15. cikk, (7) bekezdés

27. cikk, (10) bekezdés

15. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés

27. cikk, (11) bekezdés

15. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

–

16. cikk, (1) és (2) bekezdés

–

–

28. cikk, (1), (2), (3) és (5) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

–

17. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

30. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (7) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

–

17. cikk, (4) bekezdés

–

17. cikk, (5) bekezdés

22. cikk, (10) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

29. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

18. cikk, (1) bekezdés, a) pont), i. és ii. alpont

29. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

–

29. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont

18. cikk, (1) bekezdés, b) pont

29. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés, c) pont

29. cikk, (3) bekezdés

–

29. cikk, (4) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés d) pont, i. és ii. alpont

29. cikk, (5) bekezdés, a) és b) pont

–

29. cikk, (5) bekezdés, c) pont

18. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

29. cikk, (6) bekezdés, a) és b) pont

18. cikk, (2) bekezdés, c) és d) pont

–

–

29. cikk, (6) bekezdés, c) pont

–

29. cikk, (7) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

29. cikk, (8) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, a) pont

22. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, b) pont

7. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

22. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

–

20. cikk, (1) és (2) bekezdés

30. cikk, (1) és (2) bekezdés

–

30. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés

20. cikk, (3), (3a), (3b) és (3c) bekezdés

30. cikk, (6), (7), (8) és (9) bekezdés

20. cikk, (3d) bekezdés

30. cikk, (10) bekezdés, első albekezdés

–

30. cikk, (10) bekezdés, második albekezdés

20. cikk, (4), (5), (6) és (7) bekezdés

30. cikk, (11), (13), (14) és (15) bekezdés

–

30. cikk, (12) bekezdés

–

30. cikk, (16) bekezdés

–

30. cikk, (17) és (18) bekezdés

21. cikk

31. cikk, (1) bekezdés

IV. melléklet, 3. lábjegyzet

31. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

–

31. cikk, (5) bekezdés

IV. melléklet, 3. lábjegyzet

31. cikk, (6) és (7) bekezdés

22. cikk, (1) és (2) bekezdés

33. cikk, (1) és (2) bekezdés

–

33. cikk, (3) bekezdés

23. cikk

34. cikk

24. cikk, (4a), (5) és (6) bekezdés

35. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

24. cikk, (7), (8), (9), (10) és (12) bekezdés

–

24. cikk, (13) és (14) bekezdés

35. cikk, (4) és (5) bekezdés

24. cikk, (15) bekezdés, bevezető szöveg

35. cikk, (7) bekezdés, bevezető szöveg

24. cikk, (15) bekezdés, a) pont

–

24. cikk, (15) bekezdés, b) pont

35. cikk, (7) bekezdés, a) pont

–

35. cikk, (7) bekezdés, b), c), d), e), f), g) és h) pont

–

35. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

24. cikk, (8) bekezdés

35. cikk, (7) bekezdés, harmadik albekezdés

25. cikk

–

26. cikk

–

28. cikk

36. cikk

–

37. cikk

27. cikk, első bekezdés

38. cikk, első bekezdés

27. cikk, második bekezdés

–

27. cikk, harmadik bekezdés

38. cikk, második bekezdés

 

 

28. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

36. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

28. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

–

28. cikk, (1) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés

36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

28. cikk, (2) bekezdés

36. cikk, (2) bekezdés

29. cikk

39. cikk

–

39. cikk, második bekezdés

–

39. cikk, harmadik bekezdés

30. cikk

40. cikk

–

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

IV. melléklet

–

V. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet

–

VI. melléklet

VII. melléklet

VII. melléklet

VIII. melléklet

VIIa. melléklet

IX. melléklet

VIII. melléklet

X. melléklet

IX. melléklet

XI. melléklet

X. melléklet

XII. melléklet

XI. melléklet

XIII. melléklet

XII. melléklet

XIV. melléklet

XIII. melléklet

XV. melléklet

XV. melléklet

–

–

XVI. melléklet

–

XVII. melléklet

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok