AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1024 IRÁNYELVE (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

(1)

A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A 2003/98/EK irányelv 13. cikke alapján és öt évvel a 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) elfogadása után, amely módosította a 2003/98/EK irányelvet, a Bizottság – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a célravezető és hatásos szabályozás program keretében elvégezte a 2003/98/EK irányelv működésének értékelését és felülvizsgálatát.

(3)

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez való felzárkóztatása és a digitális innováció – különösen a mesterséges intelligencia tekintetében történő – további ösztönzése érdekében.

(4)

A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatásoknak az alábbi területeket kell érinteniük: a dinamikus adatokhoz megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása, az értékes közadatok – többek között a közvállalkozásoktól, a kutatást végző szervezetektől és a kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatok – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – többek között az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és a 96/9/EK (6), a 2003/4/EK (7) és a 2007/2/EK (8) európai parlamenti és tanácsi irányelv – közötti viszony rendezése.

(5)

Az információhoz való hozzáférés alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.

(6)

A Charta 8. cikke garantálja a személyes adatok védelméhez való jogot, és előírja, hogy az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni, és ezt független hatóságnak kell ellenőriznie.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) rendelkezik a belső piacnak, valamint egy olyan rendszernek a létrehozásáról, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. A közszféra információinak felhasználására vonatkozó tagállami rendelkezések és eljárások összehangolása hozzájárul e célok eléréséhez.

(8)

A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről – így a társadalmi, politikai, gazdasági, jogi, földrajzi, környezeti, meteorológiai, szeizmicitási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási területeken – széles körben gyűjt, állít elő, sokszorosít és terjeszt információkat. A végrehajtó, a jogalkotó vagy az igazságszolgáltatási közszférabeli szervezetek által előállított dokumentumok olyan hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a társadalom hasznára válhat. Amennyiben ezek az információk – ideértve a dinamikus adatokat is –általánosan használt elektronikus formában rendelkezésre állnak, a polgárok és a jogi személyek új módokat találhatnak azok felhasználására és új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre. Az adatokhoz további felhasználás céljából való hozzáférés megkönnyítését célzó intézkedéseikhez a tagállamok és a közszférabeli szervezetek lehetséges kedvezményezettként megfelelő pénzügyi támogatásban részesülhetnek a vonatkozó uniós alapokból és programokból, hogy ezáltal biztosítsák a digitális technológiák széles körű felhasználását, vagy a közigazgatások és a közszolgálatok digitális átalakítását.

(9)

A közszféra információi egy olyan különleges adatforrást képviselnek, amely hozzájárulhat a belső piac fejlesztéséhez, valamint a felhasználóknak és a jogi személyeknek szánt új alkalmazások fejlesztéséhez. Az intelligens adathasználat – ideértve az adatok mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokon keresztüli kezelését is –a gazdaság minden ágazatára hatással lehet.

(10)

A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv minimumszabályokat határozott meg a tagállamok közszférabeli szervezeteinek – ideértve a végrehajtó, jogalkotó és igazságügyi szerveket is – a birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati intézkedéseire vonatkozóan. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának elfogadása óta a világban exponenciálisan megnövekedett az adatok – így köztük a közadatok – mennyisége, és folyamatosan új típusú adatokat állítanak elő és gyűjtenek. Ezzel párhuzamosan folyamatosan fejlődnek az adatok elemzésére, hasznosítására és kezelésére szolgáló technológiák, így például a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a dolgok internete. Ez a gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. Az eredetileg 2003-ban elfogadott, és 2013-ban módosított szabályok már nem képesek lépést tartani ezekkel a gyors változásokkal, ami így azzal a kockázattal jár, hogy a közadatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

(11)

A különböző területekről és tevékenységekből származó adatokat felhasználó adatalapú társadalom irányába történő fejlődés az Unió minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy számukra új lehetőségeket teremt az ismeretekhez való hozzáférésre és azok elsajátítására.

(12)

A digitális tartalom fontos szerepet játszik e fejlődés során. A tartalom-előállítás gyors munkahelyteremtést eredményezett az elmúlt években és eredményez továbbra is. A legtöbb ilyen munkahelyet az induló innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzák létre.

(13)

A belső piac létrehozásának egyik fő célja olyan feltételek megteremtése, amelyek Unió-szerte és tagállami szinten egyaránt elősegítik a termékek és szolgáltatások fejlesztését. A közszféra információi, illetve a közfeladatok ellátása vagy általános érdekű szolgáltatások nyújtása során gyűjtött, előállított, sokszorosított és terjesztett információk fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára, és még ennél is fontosabb tartalomforrássá válnak a fejlett digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelési technológiák és a dolgok internetének fejlődésével. Ebben az összefüggésben a széles, határokon átnyúló földrajzi lefedettség is meghatározó. Az ilyen információk további felhasználási lehetőségeinek bővülése többek között az uniós vállalkozások – ideértve a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat, valamint a civil társadalmat is – számára várhatóan lehetővé fogja tenni, hogy kihasználják az adatfelhasználásban rejlő lehetőségeket és ezzel járuljanak hozzá a gazdasági fejlődéshez és a jó minőségű munkahelyek létrehozásához és védelméhez – különösen a helyi közösségek javára –, továbbá olyan fontos társadalmi célok eléréséhez, mint az elszámoltathatóság és az átláthatóság.

(14)

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a továbbfelhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom javára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a továbbfelhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közszférabeli szervezetek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közszférabeli szervezetek számára a gyűjtött információk minőségének, illetve feladataik ellátásának javítását.

(15)

Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatokban, amelyek akadályt jelentenek ezen alapvető dokumentumforrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. Figyelembe kell venni a tényt, hogy a közszférabeli szervezetek gyakorlata a közszféra információinak felhasználása tekintetében továbbra is eltérő a tagállamok között. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimumharmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését az Unióban.

(16)

A nyílt hozzáférésű adatok fogalma általánosságban olyan nyílt formátumú adatokat jelöl, amelyek szabadon felhasználhatók, tovább felhasználhatók, és amelyeket bárki bármilyen céllal megoszthat. A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző, valamint az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem elsősorban a nyilvánosság számára előmozdító nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitika fontos szerepet játszhat a társadalmi szerepvállalás előmozdításában, valamint az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán alapuló új szolgáltatások kidolgozását indíthatja el, vagy az ilyen új szolgáltatások fejlődését mozdíthatja elő. A tagállamokat ezért bátorítani kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében ösztönözzék az adatok „beépített és alapértelmezett módon nyílt adatok” elve szerinti előállítását. E tekintetben biztosítaniuk kell a közérdekű célok – így például a közbiztonság – védelmének következetes szintjét, ideértve azt is, ha kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos érzékeny adatokról van szó. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá a személyes adatok védelmét, ideértve azt is, ha egy bizonyos adatkészletben foglalt információk önmagukban ugyan nem teszik lehetővé egy természetes személy azonosítását vagy megjelölését, más rendelkezésre álló információkkal együtt azonban már ilyen kockázattal járhatnak.

(17)

Ezenfelül az uniós szintű minimumharmonizáció hiányában a nemzeti szintű jogalkotási tevékenység, amely a technológiai kihívásokra való válaszként már számos tagállamban elkezdődött, még jelentősebb eltérésekhez vezethet. Az információs társadalom további fejlődésével – amelynek nyomán már napjainkra is nagymértékben megnövekedett az információk határokon átnyúló felhasználása – az ilyen jogalkotási eltérések és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

(18)

A tagállamok a 2003/98/EK irányelv alapján kialakították a további felhasználásra vonatkozó szakpolitikáikat, és némelyikük nagyratörő, nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseket alkalmaz, hogy a hozzáférhetővé tett közadatok további felhasználását az irányelvben meghatározott minimumszabályokon túlmenően megkönnyítse a polgárok és a jogi személyek számára. Fennáll annak a kockázata, hogy a különböző tagállamokban érvényes eltérő szabályok akadályt képeznek a termékek és a szolgáltatások határokon átnyúló kínálatában, valamint megakadályozhatják, hogy az összehasonlítható közadatkészletek az azokra épülő, Unió-szerte használt alkalmazások számára tovább felhasználhatók legyenek. Ezért egy minimumharmonizációt kell előírni annak meghatározásához, hogy a belső információs piacon milyen közadatok legyenek elérhetők további felhasználásra a vonatkozó hozzáférési rendszereknek megfelelően és azokat nem érintve, legyen szó akár általános, akár ágazati rendszerekről, mint például a 2003/4/EK irányelvben meghatározottról. Az uniós és nemzeti jog e minimumkövetelményeket meghaladó rendelkezései, különösen az ágazati jog esetében, továbbra is alkalmazandók. Az ezen irányelv által meghatározott minimumharmonizáció szintjét meghaladó rendelkezések példái között szerepelnek a további felhasználásra kiszabható díjaknak az ezen irányelvben említett küszöbértékeknél alacsonyabb küszöbértékei vagy az ezen irányelvben említetteknél kevésbé korlátozó engedélyezési feltételek. Így különösen ezen irányelv nem sértheti a benne meghatározott minimumharmonizáció szintjét meghaladó, a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletekben megállapított rendelkezéseket.

(19)

A tagállamok továbbá oly módon is meghaladhatják az ezen irányelvben megállapított minimumkövetelményeket, hogy az irányelv követelményeit a közvállalkozások birtokában lévő, olyan tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokra is alkalmazzák, amelyek a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 34. cikkének értelmében a versenynek közvetlenül kitett tevékenységnek minősülnek. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelv követelményeit a magánvállalkozásokra – különösen azon magánvállalkozásokra, amelyek általános érdekű szolgáltatásokat nyújtanak – is alkalmazzák.

(20)

A közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételekre vonatkozóan egy általános keretet kell létrehozni az ilyen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételeinek biztosítása érdekében. A közszférabeli szervezetek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, sokszorosítanak és terjesztenek. A közvállalkozások az általános érdekű szolgáltatások nyújtása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, sokszorosítanak és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimumfeltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást. Ezen irányelv átültetésekor a tagállamok a „dokumentum” fogalmától eltérő fogalmakat is használhatnak, amennyiben azok továbbra is teljesen lefedik az ezen irányelvben a „dokumentum” fogalmának meghatározásában szereplő tartalmat.

(21)

Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyek rendelkezésre bocsátása az érintett közszférabeli szervezetek törvény vagy az adott tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott közfeladatai közé tartozik. Ilyen szabályok hiányában a közfeladatokat a tagállamok közigazgatási gyakorlatával összhangban kell meghatározni, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi. A közfeladatot általánosságban, vagy az egyes közszférabeli szervezetek esetében eseti alapon lehet meghatározni.

(22)

Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közszférabeli szervezetek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy nyújtása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszttámogatás elkerülése érdekében a további felhasználásnak célszerű kiterjednie a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumok rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő.

(23)

Ez az irányelv nem korlátozhatja vagy akadályozhatja a hatóságokat és az egyéb közszférabeli szervezeteket a jogszabályokban előírt feladataik teljesítésében. Ez az irányelv egy olyan kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára, hogy minden meglévő dokumentumot továbbfelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a hozzáférést korlátozzák vagy kizárják a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem módosítja a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a jogi személyek a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint csak a sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Uniós szinten a Chartának a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikke és a dokumentumokhoz való hozzáférés jogáról szóló 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező minden természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közszférabeli szervezeteket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közszférabeli szervezeteknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közszférabeli szervezet jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(24)

A tagállamok gyakran közszektoron kívüli jogalanyokat bíznak meg általános érdekű szolgáltatások nyújtásával, ugyanakkor pedig magas szintű ellenőrzést gyakorolnak az ilyen jogalanyok felett. A 2003/98/EK irányelv azonban csak a közszférabeli szervezetek birtokában lévő dokumentumokra alkalmazandó, az irányelv hatálya nem terjed ki a közvállalkozásokra. Ez számos területen – különösen a közüzemi ágazatokban – ahhoz vezet, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során készült dokumentumok csak kevéssé állnak rendelkezésre további felhasználás céljára. Nagyban csökkenti továbbá annak lehetőségét, hogy határon átnyúló szolgáltatások jöhessenek létre az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok alapján.

(25)

A 2003/98/EK irányelvet ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazható legyen olyan, az általános érdekű szolgáltatás nyújtása során készült meglévő dokumentumok további felhasználására, amelyeket a 2014/25/EU irányelv 8–14. cikkében említett tevékenységek egyikét végző közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások, valamint a 3577/92/EGK tanácsi rendelet (13) 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások készítenek.

(26)

Ezen irányelv nem tartalmaz általános kötelezettséget a közvállalkozások által előállított dokumentumok további felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A további felhasználás engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás hatáskörében kell maradnia, kivéve, ha ezen irányelv, illetve az uniós vagy nemzeti jog mást ír elő. A közvállalkozásoknak csak azt követően kell eleget tenniük az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek – különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási engedélyek, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében –, hogy a dokumentumokat további felhasználásra rendelkezésre bocsátották. Másfelől pedig a közvállalkozásoknak nem kell eleget tenniük a II. fejezetben megállapított követelményeknek, például a kérelmek kezelésére alkalmazandó szabályoknak. A dokumentumok további felhasználásának engedélyezésekor különös figyelmet kell fordítani a 2008/114/EK tanácsi irányelvben (14) meghatározott, kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos érzékeny információkra és az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) értelmében vett alapvető szolgáltatásokra.

(27)

A keletkező kutatási adatok mennyisége exponenciálisan nő, és további felhasználásukra a tudományos közösségen kívül mások is igényt tarthatnak. A növekvő társadalmi kihívások hatékony és holisztikus módon történő kezelésének elősegítése érdekében alapvető fontosságúvá és sürgetővé vált a különböző forrásokból származó adatok hozzáférhetőségének, ötvözhetőségének és további felhasználásának lehetővé tétele, ágazatokon és tudományágakon átnyúlóan is. A kutatási adatok statisztikákat, kísérleti eredményeket, méréseket, terepmunkából származó megfigyeléseket, felméréseket, interjúkat és képeket foglalnak magukban. Magukban foglalnak továbbá metaadatokat, meghatározásokat és egyéb digitális tárgyakat. A kutatási adatok nem azonosak azokkal a tudományos cikkekkel, amelyek a tudományos kutatásból fakadó megállapításokat közlik és azokhoz megjegyzéseket fűznek. A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatásokból származó adatok nyílt hozzáférhetősége és további felhasználhatósága sok éven át képezte konkrét szakpolitikai kezdeményezések tárgyát. A nyílt hozzáférés azt a gyakorlatot jelenti, amelynek keretében a végfelhasználó számára online hozzáférést engednek a kutatási eredményekhez díjmentesen anélkül, hogy azok felhasználását és további felhasználását a szerzőség elismerésének esetleges követelményén túl korlátoznák. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikáknak különösen az a céljuk, hogy a kutatók és a nagyközönség számára a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában elérhetővé tegyék a kutatási adatokat, valamint hogy megkönnyítsék azok felhasználását és további felhasználását. A nyílt hozzáférés elősegíti a minőség javítását, csökkenti az egymást feleslegesen átfedő kutatások szükségességét, felgyorsítja a tudományos fejlődést, valamint segíti a tudományos csalások visszaszorítását, és összességében kedvezően hathat a gazdasági növekedésre és az innovációra. A nyílt hozzáférés mellett elismerendő erőfeszítések történnek annak biztosítása érdekében, hogy az adatkezelés tervezése általános tudományos gyakorlattá váljon, továbbá hogy támogatást kapjon az olyan kutatási adatok terjesztése, amelyek fellelhetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és tovább felhasználhatók (az ún. FAIR-elv).

(28)

A fent ismertetett okok miatt helyénvaló a tagállamok számára előírni egy olyan kötelezettséget, hogy nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikákat fogadjanak el az közfinanszírozású kutatásból származó adatok tekintetében, és biztosítsák, hogy az ilyen szakpolitikákat minden kutatást végző szervezet és kutatásfinanszírozó szervezet végrehajtsa. A kutatást végző és a kutatásfinanszírozó szervezetek létrehozhatók közszférabeli szervezetként vagy közvállalkozásként. Ezt az irányelvet az ilyen hibrid szervezetekre kizárólag kutatást végző szervezeti minőségükben, illetve e szervezetek kutatási adataira kell alkalmazni. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák tipikusan egy sor kivételt biztosítanak a tudományos kutatási eredmények nyíltan hozzáférhetővé tétele alól. A tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló, 2018. április 25-i bizottsági ajánlás többek között ismerteti a nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák releváns elemeit. Ezen túlmenően azokat a feltételeket, amelyek bizonyos kutatási adatok további felhasználására vonatkoznak, javítani kell. Ezért az ezen irányelvből fakadó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni a közfinanszírozással támogatott vagy köz- és magánszektorbeli szervezetek által társfinanszírozott tudományos kutatási tevékenységekből származó kutatási adatokra. A nyílt hozzáférésre vonatkozó nemzeti szakpolitikák alapján a közfinanszírozású kutatásból származó adatokat alapértelmezés szerint nyilvánossá kell tenni. Ezzel összefüggésben azonban kellően figyelembe kell venni a magánélettel, a személyes adatok védelmével, a titoktartással, a jogos kereskedelmi érdekekkel – például az üzleti titkokkal –, és a harmadik feleknek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaival kapcsolatos aggályokat, mégpedig „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elve alapján. Ezenkívül helyénvaló, hogy ez az irányelv ne vonatkozzon azokra a kutatási adatokra, amelyek nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági okokból nem hozzáférhetők. Bármilyen adminisztratív teher elkerülése érdekében az ebből az irányelvből fakadó kötelezettségeket csak olyan kutatási adatokra kell alkalmazni, amelyeket a kutatók, a kutatást végző szervezetek vagy a kutatásfinanszírozó szervezetek intézményi vagy tematikus adattárakon keresztül már nyíltan hozzáférhetővé tettek, és e kötelezettségek nem járhatnak további költségekkel az adatállományok lekérdezése tekintetében, illetve nem követelhetik meg az adatok további gondozását. A tagállamok kiterjeszthetik ezen irányelv alkalmazását azokra a tudományos adatokra, amelyeket az adattáraktól eltérő más adatinfrastruktúrákon keresztül, nyílt hozzáférésű publikációk révén, valamely cikkhez csatolt fájlként, adatközlő cikk formájában, vagy adatközlő folyóiratban megjelent anyagként tettek elérhetővé a nyilvánosság számára. A kutatási adatnak nem minősülő dokumentumok továbbra sem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(29)

A „közszférabeli szervezet” fogalma a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontján alapul. Az említett irányelvben meghatározott „közjogi szerv” fogalma, valamint a 2014/25/EU irányelvben meghatározott „közvállalkozás” fogalma erre az irányelvre alkalmazandó.

(30)

Ez az irányelv meghatározza a „dokumentum” fogalmát, és abba bele kell. hogy tartozzanak annak egyes részei is. A „dokumentum” fogalmának ki kell terjednie az aktusok, a tények vagy az információk bármilyen megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények és információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel). A „dokumentum” fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra. A tagállamok kiterjeszthetik a számítógépes programokra ennek az irányelvnek az alkalmazását.

(31)

A közszférabeli szervezetek proaktív módon egyre inkább hozzáférhetővé teszik dokumentumaikat további felhasználás céljából, mégpedig azáltal, hogy biztosítják a dokumentumok és a kapcsolódó metaadatok online felfedezhetőségét és tényleges hozzáférhetőségét olyan géppel olvasható, nyílt formátumban, amely garantálja az interoperabilitást, a további felhasználhatóságot és a hozzáférhetőséget. A dokumentumokat a továbbfelhasználó által benyújtott kérelem nyomán is hozzáférhetővé kell tenni további felhasználásra. Ilyen esetekben a további felhasználás iránti kérelem megválaszolására észszerű határidőt kell biztosítani, a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek megválaszolására érvényes határidővel összhangban. A közvállalkozásoknak, az oktatási intézményeknek, a kutatást végző szervezeteknek és a kutatásfinanszírozó szervezeteknek azonban mentesülniük kell e követelmény alól. Amennyiben az Unió egész területén észszerű határidők érvényesülnek, az egész Unió szintjén elő fogja mozdítani új aggregált információs termékek és szolgáltatások megjelenését. Ez különösen fontos a dinamikus adatok (beleértve a környezeti adatokat, a közlekedési adatokat, a műholdas adatokat, a meteorológiai adatokat és a szenzorok által generált adatokat) esetében, amelyek gazdasági értéke az információk és a rendszeres frissítések azonnali elérhetőségétől függ. A dinamikus adatokat ezért közvetlenül a gyűjtés, illetve manuális frissítés esetén közvetlenül az adatkészlet módosítása után hozzáférhetővé kell tenni egy alkalmazásprogramozási interfészen (API) keresztül, az ilyen adatokon alapuló internetes, mobil és felhőalapú alkalmazások kifejlesztésének megkönnyítése érdekében. Amennyiben ez műszaki vagy pénzügyi korlátozások miatt nem lehetséges, a közszférabeli szervezeteknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek teljes gazdasági potenciáljának kiaknázását. Egyedi intézkedéseket kell hozni az esetleges műszaki és pénzügyi korlátozások megszüntetésére. Felhasználási engedély alkalmazása esetén a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási engedély feltételeinek részét képezheti. Ha indokolt közérdekű okok – különösen a közegészségügyi és a közbiztonsági szempontok – miatt elengedhetetlen az adatok hitelesítése, a dinamikus adatokat közvetlenül a hitelesítés után kell elérhetővé tenni. Ez az elengedhetetlen hitelesítés nem befolyásolhatja a frissítések gyakoriságát.

(32)

Az ezen irányelv által további felhasználás céljából elérhetővé tett adatokhoz való hozzáférés érdekében hasznos lenne hozzáférést biztosítani a dinamikus adatokhoz, jól kialakított alkalmazásprogramozási interfészeken keresztül. Az alkalmazásprogramozási interfész a gép és gép közötti kommunikációt és az adatok zavartalan cseréjét szolgáló funkciók, eljárások, meghatározások és szabályok halmaza. Az alkalmazásprogramozási interfészekhez egyértelmű, átfogó és online elérhető műszaki dokumentációt kell biztosítani. Amennyiben lehetséges, nyílt alkalmazásprogramozási interfészeket kell használni. Adott esetben az uniós vagy a nemzetközi szinten elismert szabványoknak megfelelő protokollokat kell alkalmazni, és az adatkészletekre vonatkozó nemzetközi szabványokat kell használni. Az alkalmazásprogramozási interfészek összetettségi szintjei eltérőek lehetnek, jelenthetnek akár egy egyszerű linket, amely konkrét adatkészleteknek egy adatbázisból való lekérdezéséhez vezet, akár egy webes interfészt, vagy akár egy összetett rendszert. Általános értéket képvisel az, ha az adatok további felhasználása vagy megosztása az alkalmazásprogramozási interfészek megfelelő alkalmazása útján történik, mivel ez megkönnyíti a fejlesztők és az induló vállalkozások számára új szolgáltatások és termékek létrehozását. Kulcsfontosságú tényező továbbá ahhoz, hogy értékes ökoszisztémák jöhessenek létre a gyakran felhasználatlan adatkészletek körül. Az alkalmazásprogramozási interfész kialakításánál és alkalmazásánál többféle elvet is figyelembe kell venni: a hozzáférhetőség, a stabilitás, az egész életcikluson át ívelő fenntarthatóság, a felhasználás és a szabványok egységessége, a felhasználóbarát jelleg, valamint a biztonság. A dinamikus, azaz a gyakran és sokszor valós időben frissített adatokat a közszférabeli szervezeteknek és a közvállalkozásoknak közvetlenül az adatgyűjtés után további felhasználás céljából hozzáférhetővé kell tenniük a megfelelő alkalmazásprogramozási interfészeken keresztül és adott esetben csomagban történő letöltésre alkalmas módon, azokat az eseteket kivéve, ahol ez aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Az erőfeszítés arányosságának értékelése során figyelembe kell venni az említett közszférabeli szervezet, illetve közvállalkozás méretét és működési költségvetését.

(33)

A további felhasználás lehetőségei javíthatók azáltal, ha csökken annak szükségessége, hogy a papír alapú dokumentumokat digitalizálják, illetve a digitális fájlokat feldolgozzák annak érdekében, hogy azokat kölcsönösen kompatibilissé tegyék. Ezért a közszférabeli szervezeteknek dokumentumaikat, ha ez lehetséges és észszerű, a rendelkezésre álló bármely formátumban és nyelven elektronikus eszközökön keresztül elérhetővé kell tenniük. A közszférabeli szervezeteknek a rendelkezésre álló dokumentumokból való kivonatok iránti kérelmeknek lehetőleg eleget kell tenniük, ha egy ilyen kérelem teljesítése egy egyszerű művelettel megoldható. A közszférabeli szervezetek ugyanakkor nem kötelezhetők arra, hogy egy dokumentumból kivonatot készítsenek, illetve arra, hogy a kért információ formátumát módosítsák, ha ez aránytalan erőfeszítést jelentene számunkra. A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közszférabeli szervezeteknek, amennyiben ez lehetséges és észszerű, dokumentumaikat olyan formátumban kell elérhetővé tenniük, amely nem függ egy meghatározott szoftver alkalmazásától. Lehetőség szerint és adott esetben a közszférabeli szervezeteknek figyelembe kell venniük a dokumentumok fogyatékkal élő személyek általi, illetve érdekében történő további felhasználásának lehetőségeit azáltal, hogy az információkat az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) követelményeivel összhangban hozzáférhető formátumokban is rendelkezésre bocsátják.

(34)

A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közszférabeli szervezeteknek lehetőség szerint és adott esetben a dokumentumokat – ideértve azokat is, amelyeket weboldalak tesznek közzé – a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, olyan nyílt és géppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenniük, amely biztosítja az interoperabilitást, például a 2007/2/EK irányelvben a térinformációk tekintetében előírt összeegyeztethetőségi és használhatósági követelményeket szabályozó elvek szerinti feldolgozásuk révén.

(35)

Egy dokumentum akkor tekinthető géppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha egy olyan fájlformátumban van, amely a szoftveres alkalmazások számára lehetővé teszi, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen beazonosítsák, felismerjék és kinyerjék. A géppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatokat géppel olvasható adatoknak kell tekinteni. A géppel olvasható formátumok lehetnek nyílt vagy védett formátumok. Lehetnek hivatalos szabványúak vagy azoktól eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők géppel olvashatónak. A tagállamoknak lehetőség szerint és adott esetben ösztönözniük kell az uniós szinten vagy nemzetközileg elismert géppel olvasható nyílt formátumok használatát. A dokumentumok további felhasználását szolgáló műszaki megoldások kialakításakor adott esetben figyelembe kell venni az európai interoperabilitási keretrendszert.

(36)

A dokumentumok további felhasználásával járó költségek a piacra való belépés jelentős akadályát jelentik az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és azokban az esetekben, amikor díjak felszámolására van szükség, azokat elvben a határköltségekre kell korlátozni. Ha a közszférabeli szervezetek a kért információval kapcsolatban különösen kiterjedt keresést, vagy a kért információ formátumán rendkívül költséges módosításokat hajtanak végre önkéntesen vagy a nemzeti jog alapján, a határköltségek fedezhetik az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket. Kivételes esetekben célszerű figyelembe venni annak szükségességét, hogy ne ütközzön akadályokba az olyan közszférabeli szervezetek rendes ügyvitele, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor egy közszférabeli szervezet nyílt hozzáférésű adatként elérhetővé tett adatokat, de a rá bízott egyéb közfeladatok ellátásával összefüggő költségei jelentős részét saját bevételből kell fedeznie. El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. Ilyen esetekben a közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének és előállításának – ideértve a harmadik felektől történő vásárlást is–, sokszorosításának, karbantartásának, tárolásának és terjesztésének költségét egy észszerű megtérüléssel együtt. Adott esetben a személyes adatok anonimizálásának és az adatok bizalmas kezelését célzó intézkedéseknek a költségei is belefoglalhatók az elszámolható költségekbe. A tagállamok kötelezhetik a közszférabeli szervezeteket és a közvállalkozásokat arra, hogy ezeket a költségeket nyilvánosságra hozzák. A közszférabeli szervezeteknek a közfeladatok ellátásával vagy a közvállalkozásoknak a rájuk bízott, az általános érdekű szolgáltatások nyújtásával összefüggő költségei jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, hanem az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. Ezt a követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(37)

A befektetés megtérülése a határköltségeken felül százalékban is kifejezhető, azaz a tőkeköltség megtérülésén túl a valós megtérülési ráta is beszámítható. Mivel a tőkeköltség szorosan összefügg a hitelintézetek kamataival, amelyek pedig az Európai Központi Bank (a továbbiakban: az EKB) irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó rögzített kamatlábain alapulnak, az észszerű megtérülés nem haladhatja meg 5 %-nál nagyobb mértékben az EKB rögzített kamatlábát.

(38)

A szokásos ügyvitelük akadályozásának elkerülése érdekében a könyvtárak – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumok és a levéltárak számára lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjakat számoljanak fel. E közszférabeli szervezetek esetében a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, sokszorosításának, terjesztésének, megőrzésének és szerzői jogi engedélyeztetésének költségét egy észszerű megtérüléssel együtt. Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. A könyvtárak – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumok és a levéltárak esetében és sajátosságaikat szem előtt tartva az észszerű megtérülés kiszámítása során figyelembe lehet venni a magánszektor által az azonos vagy hasonló dokumentumok további felhasználásáért felszámított díjakat.

(39)

A díjak ebben az irányelvben meghatározott felső határai nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg, vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat.

(40)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a határköltségeket meghaladó díjszabásra vonatkozó kritériumokat. A tagállamok például a nemzeti szabályozásban is meghatározhatják az ilyen kritériumokat, vagy kijelölhetik az e kritériumok meghatározása tekintetében illetékes egy vagy több – az adott közszférabeli szervezettől eltérő – megfelelő szervet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni. E szerv költségvetési végrehajtási hatáskörökkel rendelkező és politikai szerv felelősségi körébe tartozó meglévő szerv is lehet.

(41)

Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az uniós szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális továbbfelhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója online hozzáférhető legyen. A közvállalkozásoktól, az oktatási intézményektől, a kutatást végző szervezetektől és a kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő jogalanyok birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának kérelmezőit tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal és gyakorlatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről. Ez különösen az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közszférabeli szervezeteivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

(42)

A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv lehet egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszereivel összhangban kell megszervezni. Az e szervhez való fordulás nem zárhatja ki a további felhasználást kérelmezők számára az egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjszabás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjszabásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

(43)

A közszféra valamennyi, általában rendelkezésre álló – nem csak politikai, hanem igazságszolgáltatási, közigazgatási vonatkozású – dokumentumának nyilvánosságra hozatala alapvető eszköze a tudáshoz való jog kiterjesztésének, amely a demokrácia egyik alapelve. Ez a célkitűzés minden, akár helyi, országos vagy nemzetközi szintű intézményre vonatkozik.

(44)

A dokumentumok további felhasználása nem köthető feltételekhez. Ugyanakkor egy közérdekű cél által indokolt esetben kiadható egy olyan felhasználási engedély, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a személyes adatok védelmét, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közszférabeli szervezet felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek objektívnek, arányosan és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Az online elérhető standard felhasználási engedélyek szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell a standard felhasználási engedélyek elérhetőségét. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felhasználási engedélynek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésére vonatkozó korlátozás kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást. E tekintetben szintén fontos szerepet kell betölteniük a standardizált nyilvános felhasználási engedélyek formájában online elérhető nyílt felhasználási engedélyeknek, amelyek nyílt adatformátumokat használnak, és amelyek szabadon hozzáférhetők, felhasználhatók, módosíthatók, és bárki bármilyen céllal megoszthatja őket. Ezért a tagállamoknak a nyílt felhasználási engedélyek használatát kell szorgalmazniuk, hogy az Unió-szerte általános gyakorlattá váljon. Az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott felelősségi követelmények sérelme nélkül, amennyiben egy közszférabeli szervezet vagy egy közvállalkozás egyéb feltételek és korlátozások nélkül bocsát rendelkezésre dokumentumokat további felhasználás céljából, megengedhető, hogy az érintett közszférabeli szervezet vagy közvállalkozás a további felhasználás céljából rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében mentesüljön minden felelősség alól.

(45)

Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy bizonyos dokumentumokat nem bocsát többé rendelkezésre további felhasználás céljából, vagy nem frissíti a dokumentumokat, e döntését a lehető leghamarabb, lehetőség szerint elektronikus úton nyilvánosságra kell hoznia.

(46)

A további felhasználás feltételeinek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. E tekintetben a megkülönböztetés tilalma nem zárhatja ki például a közszférabeli szervezetek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, díjmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. E feltétel szintén nem zárhatja ki az eltérő díjszabás megállapítását a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználás vonatkozásában.

(47)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen azt, hogy a dokumentumok közvállalkozások általi további felhasználása ne vezessen a piac torzulásához, és ne veszélyeztesse a tisztességes versenyt.

(48)

A közszférabeli szervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós és a nemzeti versenyjogi szabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál és lehetőség szerint kerülniük kell a kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötését magánpartnerekkel. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén szükséges lehet a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására vonatkozó kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül. Erre tekintettel helyénvaló figyelembe venni azokat a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek nem tartoznak a 2014/24/EU irányelv hatálya alá – az említett irányelv 11. cikkének értelmében –, valamint a 2014/24/EU irányelv 31. cikkében említett innovációs partnerségeket.

(49)

A könyvtárak – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumok és a levéltárak, illetve a magánpartnerek között számos olyan, a kulturális erőforrások digitalizálására kiterjedő együttműködési megállapodás jött létre, amely kizárólagos jogokat biztosít a magánpartnerek számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen köz-magán társulások megkönnyíthetik a kulturális gyűjtemények észszerű felhasználását, és egyúttal a polgárok számára is gyorsabb hozzáférést biztosítanak a kulturális örökséghez. Ezért helyénvaló az ilyen források digitalizálásáról szóló megállapodásokra vonatkozó konkrét szabályok révén figyelembe venni a kulturális erőforrások digitalizálása tekintetében a tagállamok között meglévő eltéréseket. Azokban az esetekben, ahol a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozik, meghatározott ideig szükség lehet erre a kizárólagosságra annak érdekében, hogy a magánpartner befektetése megtérüljön. Ennek az időtartamnak azonban korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó kizárólagos jog időtartama általánosságban nem haladhatja meg a 10 évet. Amennyiben a kizárólagosság időtartama meghaladja a 10 évet, azt felülvizsgálat tárgyává kell tenni, figyelembe véve a környezetben a megállapodás megkötése óta bekövetkezett technológiai, pénzügyi és adminisztratív változásokat. Emellett a kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó valamennyi köz-magán társulásnak a kulturális partnerintézmény számára teljeskörű jogot kell biztosítania a digitalizált kulturális erőforrásoknak a megállapodás megszűnése utáni hasznosítása tekintetében.

(50)

További nyilvános ellenőrzéseknek kell alávetni az adatok birtokosai és az adatok továbbfelhasználói közötti olyan megállapodásokat, amelyek kifejezetten ugyan nem biztosítanak kizárólagos jogokat, de amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy korlátozhatják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét. Ezért az ilyen megállapodások lényeges jellemzőit online nyilvánosságra kell hozni legalább két hónappal azok hatálybalépését megelőzően, nevezetesen két hónappal azelőtt a közösen megállapított nap előtt, amelyen a felek kötelezettségeinek teljesítése a megállapodás értelmében megkezdődik. E közzétételnek köszönhetően az érdekelt felek számára lehetővé válik, hogy kérelmezzék a megállapodás hatálya alá tartozó dokumentumok további felhasználását, és elkerülhetővé válik annak kockázata, hogy a potenciális továbbfelhasználók köre szűkül. Az ilyen megállapodások lényeges jellemzőit minden esetben a felek által közösen megállapított végleges formában, a megállapodás megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül, online kell nyilvánosságra hozni.

(51)

Ez az irányelv minimálisra kívánja csökkenteni az adatok potenciális továbbfelhasználóinak számát esetlegesen korlátozó túlzott lépéselőny kockázatát. Ha a szerződéses megállapodások – a tagállamoknak a dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó, ezen irányelvből fakadó kötelezettségein túl – a tagállam erőforrásainak átadását vonhatják maguk után az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében, ez az irányelv nem sérti az EUMSZ 101–109. cikkében megállapított versenyjogi és állami támogatási szabályok alkalmazását. Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkében megállapított állami támogatási szabályokból következik, hogy a tagállamnak előzetesen ellenőriznie kell, hogy a releváns szerződéses megállapodás tartalmaz-e állami támogatást, valamint biztosítania kell, hogy az megfeleljen az állami támogatási szabályoknak.

(52)

Ez az irányelv nem érinti azt a védelmet, amely az egyéneket a személyes adataiknak az uniós és nemzeti jog – mindenekelőtt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) – rendelkezései és többek között a nemzeti jog kiegészítő rendelkezései alapján történő kezelése tekintetében megilleti. Ez többek között azt jelenti, hogy a személyes adatok további felhasználása kizárólag akkor engedélyezhető, ha érvényesül az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 6. cikkében meghatározott célhoz kötöttség elve. Az anonim információ olyan információt jelent, amely egy nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik, vagy olyan személyes adat, amelyet úgy anonimizáltak, hogy az érintett nem vagy már nem azonosítható. Az adatok anonimizálása lehetővé teszi a közszféra információinak lehető legnagyobb mértékű további felhasználhatóságára vonatkozó érdekek és az adatvédelmi jogban foglalt kötelezettségek összeegyeztetését, ám ennek megvannak a maga költségei. E költségeket helyénvaló az ezen irányelvben említett, a terjesztés határköltségének részét képező költségtételek egyikeként tekinteni.

(53)

A közszféra személyes adatokat tartalmazó dokumentumai további felhasználásának hatályára és feltételeire vonatkozó döntések meghozatalakor előfordulhat, hogy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkével összhangban.

(54)

Ez az irányelv nem érinti harmadik felek szellemi tulajdonhoz fűződő jogait. A félreértések elkerülése végett a „szellemi tulajdonhoz fűződő jog” alatt a szerzői jogokat és szomszédos jogokat kell érteni, ideértve a védelem sui generis formáit is. Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az iparjogvédelemi oltalomban, mint például szabadalmi oltalomban, lajstromozott formatervezési mintoltalomban, valamint védjegyoltalomban részesülő dokumentumokra. Ez az irányelv nem érinti a közszférabeli szervezetek szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak fennállását vagy az azokon meglévő jogosultságot, és nem is korlátozza e jogok gyakorlását az ezen irányelv által meghatározott határokon túlmenően. Az ezen irányelvvel összhangban meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, különösen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel (a továbbiakban: a Berni Egyezmény), a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás), valamint a WIPO Szerzői Jogi Szerződéssel (a továbbiakban: a WCT). A közszférabeli szervezeteknek ugyanakkor úgy kell gyakorolniuk szerzői jogaikat, hogy az megkönnyítse a további felhasználást.

(55)

Figyelemmel a vonatkozó uniós jogszabályokra, valamint a tagállamok és az Unió nemzetközi – különösen a Berni Egyezményben és a TRIPS-megállapodásban foglalt – kötelezettségeire, azokat a dokumentumokat, amelyek tekintetében harmadik feleknek szellemi tulajdonjoga áll fenn, indokolt kizárni ezen irányelv hatálya alól. Amennyiben egy könyvtár – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, múzeum vagy levéltár birtokában lévő dokumentum tekintetében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok eredeti jogosultja harmadik fél, és e jogok védelmi ideje még nem járt le, ezt a dokumentumot ezen irányelv alkalmazásában olyan dokumentumnak kell tekinteni, amelyek tekintetében harmadik feleknek szellemi tulajdonjoga áll fenn.

(56)

Ez az irányelv nem sértheti a közszférabeli szervezetek alkalmazottait a nemzeti jog alapján esetlegesen megillető jogokat, a vagyoni és személyhez fűződő jogokat is beleértve.

(57)

A további felhasználás céljából hozzáférhetővé tett dokumentumok esetében az érintett közszférabeli szervezetnek célszerű fenntartania a dokumentum hasznosítására vonatkozó jogát.

(58)

Ez az irányelv nem érinti a 2014/24/EU Európai Parlament és tanácsi irányelvet.

(59)

Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális továbbfelhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagymértékben elősegíthetik a közszféra dokumentumainak határokon átnyúló további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. Ilyen gyakorlati intézkedésekre példa a legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben kerülnek vagy várhatóan széles körben kerülhetnek további felhasználásra) – lehetőleg online elérhetővé tett – jegyzékei és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamoknak emellett az alkalmazandó adatmegőrzési politikákkal összhangban elő kell mozdítaniuk, hogy a közszféra információi hosszú távon rendelkezésre álljanak további felhasználás céljából.

(60)

A Bizottságnak elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést, és támogatnia kell az olyan interoperábilis elektronikus interfészek tervezését, tesztelését, megvalósítását és telepítését, amelyek hatékonyabb és biztonságosabb közszolgáltatásokat tesznek lehetővé.

(61)

Ez az irányelv nem érinti a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19). Azokat a feltételeket határozza meg, amelyek szerint a közszférabeli szervezetek szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat gyakorolhatják a belső információs piacon a dokumentumok további felhasználásának engedélyezésekor. Ha a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt jog jogosultjai közszférabeli szervezetek, a jogosultak nem gyakorolhatják ezt a jogot abból a célból, hogy a meglévő dokumentumok további felhasználását megakadályozzák, vagy hogy azok további felhasználását az ezen irányelvben előírt határokon túl korlátozzák.

(62)

A Bizottság támogatta egy, a nyíltadat-szolgáltatás fejlettségéről szóló online jelentés kidolgozását, amely minden tagállam vonatkozásában tartalmazza a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos releváns teljesítménymutatókat. E jelentés rendszeres naprakésszé tétele hozzá fog járulni a tagállamok közötti információcseréhez és ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak az Unió-szerte alkalmazott politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos információk.

(63)

Biztosítani kell, hogy a tagállamok ellenőrizzék az információk további felhasználásának mértékét, az információk elérhetővé tételének feltételeit és a jogorvoslati gyakorlatokat.

(64)

A Bizottság – az érdekelt felekkel való konzultáció alapján – iránymutatások kiadásával és a meglévők frissítésével támogathatja a tagállamokat ezen irányelv következetes végrehajtásában, különösen az ajánlott standard felhasználási engedélyek, adatkészletek és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjszabás tekintetében.

(65)

A belső piac létrehozásának egyik fő célja az uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek megteremtése. A könyvtárak – ideértve az egyetemi könyvtárakat is –, a múzeumok és a levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közigazgatási információforrásokat tárolnak, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták a köztulajdonban lévő digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magában foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások potenciális alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás szempontjából olyan ágazatokban, mint a tanulás és az idegenforgalom. A kulturális intézmények egyéb típusai, például a zenekarok, az operaházak, a balett-társulatok és a színházak és az ilyen intézmények részeként működő archívumok előadóművészeti sajátosságaik miatt és abból fakadóan, hogy szinte minden anyagukra harmadik feleket megillető szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vonatkoznak, továbbra is ezen irányelv hatályán kívül kell, hogy maradjanak.

(66)

A dokumentumok fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel járó – a gazdaság és a társadalom számára különösen nagy értékkel bíró – további felhasználását segítő feltételek előírása érdekében a nagy értékű adatkészletek tematikus kategóriáinak jegyzékét egy mellékletben kell meghatározni. Szemléltetésképpen, és azon végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül, amelyek meghatározzák azokat a nagy értékű adatkészleteket, amelyekre az ezen irányelvben meghatározott különös követelmények alkalmazandók, figyelemmel a Bizottságnak az ajánlott standard felhasználási engedélyekről, az adatkészletekről és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjszabásról szóló iránymutatására, a tematikus kategóriák többek között magukban foglalhatnak irányítószámokat, országos és helyi térképeket (térinformatikai adatok), energiafogyasztási adatokat és műholdas felvételeket (földmegfigyelési és környezeti adatok), mérőműszerek lokális adatait és időjárás-előrejelzést (meteorológiai adatok), demográfiai és gazdasági mutatókat (statisztikák), cégjegyzékeket és bejegyzési azonosítókat (vállalati és vállalattulajdonosi adatok), valamint közlekedési táblákat és belvízi utak adatait (mobilitási adatok).

(67)

Annak érdekében, hogy a nagy értékű adatkészletek tematikus kategóriáinak a mellékletben szereplő jegyzékét tematikus kategóriák hozzáadásával módosítani lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (20) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(68)

Azon adatkészletek uniós szintű jegyzékének elkészítése, amelyek különleges potenciállal bírnak társadalmi-gazdasági előnyök létrehozására, a további felhasználás összehangolt feltételeivel együtt jelentősen elősegíti a határon átnyúló adatalkalmazások és szolgáltatások működését. Annak biztosítása érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy támogassa a dokumentumok fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel járó további felhasználását, és ennek keretében elfogadja azon konkrét nagy értékű adatkészletek jegyzékét, amelyekre ezen irányelv különös követelményei alkalmazandók, valamint ezek nyilvánosságra hozatalának és további felhasználásának szabályait. Ennek megfelelően e különös követelményeket csak a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadását követően kell alkalmazni. A jegyzék elkészítésekor figyelembe kell venni az adatkészletek közzétételét már szabályozó uniós jogi aktusokat, mint például a 2007/2/EK és a 2010/40/EU irányelvet, annak érdekében, hogy az adatkészletek rendelkezésre bocsátása a megfelelő szabványok és metaadat-állományok mellett történjen. A jegyzék az ezen irányelvben meghatározott tematikus kategóriákon kell, hogy alapuljon. A jegyzék összeállítása során a Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. Ezenfelül, amikor a Bizottság a közvállalkozások birtokában lévő vagy számukra szabadon rendelkezésre álló adatoknak a jegyzékbe történő felvételéről dönt, figyelembe kell vennie ennek az érintett piacokon lévő versenyre gyakorolt hatást. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően kell gyakorolni.

(69)

A nagy értékű adatkészletek hatása maximalizálásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. Ezeket az adatkészleteket az alkalmazásprogramozási interfészeken is közzé kell tenni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a közszférabeli szervezetek díjat számítsanak fel azokért a szolgáltatásokért, amelyeket a nagy értékű adatkészletekkel kapcsolatban hatósági jogkörük gyakorláskor nyújtanak, különösen a dokumentumok hitelességének vagy helytállóságának tanúsításáért.

(70)

mivel az irányelv céljait – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, Unió-szerte hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, valamint a közszféra dokumentumainak egyrészt magánvállalkozások, elsősorban kkv-k által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, másrészt a polgárok által az információ szabad áramlása és a kommunikáció megkönnyítése érdekében történő, határokon átnyúló hatékony felhasználásának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a javasolt fellépés egész Unióra kiterjedő hatálya miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(71)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen a Chartában elismert alapelveket, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a tulajdonhoz való jogot és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményével.

(72)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és a biztos 2018. július 10-én véleményt adott ki (23).

(73)

A Bizottságnak értékelést kell végeznie erről az irányelvről. A 2016. április 13-i intézményközi megállapodás értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és a hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját kell, hogy képezze.

(74)

Ez az irányelv nem érintheti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,