AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/612 RENDELETE (2022. április 6.) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) módosította az 531/2012/EU rendeletet, és előírta, hogy 2017. június 15-étől kezdődően törölni kell az Unióban a kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat, a barangolási szolgáltatások méltányos használatára, valamint a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlését – más néven a belföldi díjszabás szerinti barangolás (RLHA) bevezetését – követően a fenntarthatóságot biztosító derogációs mechanizmus alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Továbbá, a Bizottság az 531/2012/EU rendelet 19. cikkével összhangban felülvizsgálta a barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi piacát annak felmérése céljából, hogy milyen intézkedések szükségesek a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörléséhez. E felülvizsgálatot követően a nemzeti nagykereskedelmi barangolási piacok szabályozása céljából az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2017/920 rendeletet (6), hogy 2017. június 15-től a belföldi vagy a látogatott piacok torzulása nélkül eltörölje a kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat.

(3)

2019. november 29-én a Bizottság közzétette a barangolási piac első teljeskörű felülvizsgálatát (a továbbiakban: a bizottsági jelentés), amelyből kiderül, hogy az utazóknak Unió-szerte jelentős mértékben előnyére vált a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése. Gyorsan és jelentős mértékben megnőtt a mobilszolgáltatások, nevezetesen a szabályozott barangolásos hangátviteli, SMS- vagy adatátviteli szolgáltatások használata az Unión belüli utazás során, ami igazolja az uniós barangolási szabályok hatását. A bizottsági jelentés megállapította, hogy bár a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi barangolási piacokon is mutatkoznak jelei bizonyos versenydinamikának, az azok mögött meghúzódó alapvető versenyfeltételek nem változtak, és belátható időn belül várhatóan nem is fognak változni. A kis- és nagykereskedelmi piacok szabályozására ezért továbbra is szükség van, és azt nem szabad megszüntetni. A bizottsági jelentés megállapította különösen, hogy nagykereskedelmi szinten az árplafonok jelentős csökkenésének köszönhetően tovább csökkentek a nagykereskedelmi roamingdíjak, ami kedvezett a nettó kimenő forgalmat bonyolító szolgáltatóknak, vagyis az olyan ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatóknak, amelyek több mobilszolgáltatást vesz igénybe a más tagállamokban működő partnerszolgáltatók hálózatain, mint a partnerszolgáltatók ügyfélköre által a saját hálózatukon igénybe vett szolgáltatások.

A bizottsági jelentés tudomásul vette az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a nagykereskedelmi barangolási díjplafonok további csökkentésére vonatkozó ajánlását. A Bizottság is elemezte és dokumentálta, hogy a nagykereskedelmi barangolási díjplafonok további csökkentésére van szükség, továbbá felmérte, hogy milyen mértékű csökkentéssel térülnének meg a látogatott szolgáltatók nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával járó költségei. A bizottsági jelentés utalt az 531/2012/EU rendelet azon követelményére, hogy a barangolást végző ügyfél számára ugyanazon áron ugyanolyan szolgáltatáshoz kell hozzáférést nyújtani más tagállamokban, feltéve, hogy az adott szolgáltatások a látogatott hálózaton keresztül nyújthatók. A bizottsági jelentés tudomásul vette a nagykereskedelmi barangolási forgalom adásvételére szolgáló teljesen új kereskedési módokat – például online kereskedési platformokat –, amelyek potenciálisan előmozdíthatják a versenyt a nagykereskedelmi barangolási piacon, és gördülékenyebbé tehetik a szolgáltatók közötti tárgyalást. Végül a jelentés megjegyezte, hogy a piac nem élt a barangolásos adatátviteli szolgáltatások elkülönített értékesítésének lehetőségével.

(4)

Az 531/2012/EU rendelet 2022. június 30-án hatályát veszti, e rendelet célja pedig az előbbi rendelet átdolgozása, ezzel egyidejűleg pedig olyan új intézkedések bevezetése, amelyek növelik az átláthatóságot, többek között a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások barangolás során történő használata, valamint a nem földfelszíni nyilvános mobilhírközlő hálózatokon keresztül történő barangolás tekintetében, és célja továbbá a belföldi díjszabás szerinti barangolás valódi élményének biztosítása a szolgáltatás minősége és a segélyhívó szolgáltatások barangolás során történő elérése tekintetében. A piaci kiszámíthatóság biztosítása és a szabályozásból eredő terhek minimalizálása érdekében e rendelet időbeli hatálya 10 évre, 2032-ig szól. Ez a rendelet bevezeti azt a követelményt, hogy a Bizottság 2025-ben és 2029-ben felülvizsgálatot végezzen és jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat követ, amennyiben a piaci fejlemények ezt szükségessé teszik. A gyorsan változó piaci fejlemények és az új technológiák gyors bevezetése miatt a Bizottságnak különösen azt kell értékelnie, hogy helyénvaló-e az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat benyújtása az első jelentés 2025-ös kiadásakor.

(5)

A nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok, amelyek az ország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező mobiltelefon-használók érdekeit hivatottak megvédeni és érvényesíteni, nem képesek ellenőrizni a látogatott hálózatnak egy másik tagállamban található üzemeltetőjét, amely nemzetközi barangolási szolgáltatást nyújt a szóban forgó ügyfeleknek. Az ellenőrzés e hiánya csökkentheti azon fogyasztóvédelmi intézkedések hatékonyságát is, amelyeket a tagállamok az uniós hatáskörhöz képest megmaradó jogalkotói hatáskörükben hoztak meg.

(6)

Az Unióban továbbra is széttagolt a mobilhírközlési piac, és nincs olyan mobilhálózat, amely valamennyi tagállamot lefedné. Ennek következtében a barangolásszolgáltatók ahhoz, hogy belföldi ügyfeleiknek a más tagállamokban tett utazásaik során mobil hírközlési szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat vásárolnak a látogatott tagállamokban ilyen szolgáltatásokat kínáló szolgáltatóktól vagy nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat cserélnek az említett szolgáltatókkal.

(7)

Addig nem jelenthető ki, hogy létezik távközlési belső piac, amíg különbségek vannak a belföldi és a barangolási díjak között. Ezért a mobil hírközlési szolgáltatások belső piacának megteremtése érdekében meg kell szüntetni a belföldi és a barangolási díjak közötti különbségeket.

(8)

Közös, összehangolt megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a földfelszíni nyilvános mobilhírközlő hálózatot használók az Unión belüli utazásaik során ne fizessenek túlzott árat az Unión belüli barangolási szolgáltatások igénybevételéért, ezáltal a barangolási szolgáltatások tekintetében fokozódjék a barangolásszolgáltatók közötti verseny, és ennek folytán a fogyasztók magas szintű védelmet élvezzenek, valamint megmaradjon az innovációra való ösztönzés és a fogyasztói választás lehetősége is. Az érintett szolgáltatások határokon átnyúló természetére tekintettel ilyen közös megközelítésre van szükség annak biztosításához, hogy a barangolásszolgáltatók objektív kritériumokon alapuló, egységes, koherens keretszabályozás alapján működhessenek.

(9)

Az internetcsatlakozásra alkalmas mobilkészülékek erőteljes elterjedése miatt a barangolásos adatátvitel igen nagy gazdasági jelentőséggel bír. Ez mind a felhasználók, mind pedig az alkalmazás- és tartalomszolgáltatók szempontjából releváns. E piac fejlődésének előmozdítása érdekében az adatforgalmi árak nem akadályozhatják a növekedést, különös tekintettel arra, hogy várhatóan folyamatosan gyorsulni fog az új generációs, nagy sebességű hálózatok és szolgáltatások fejlesztése és kiépítése.

(10)

A 2002/19/EK (7), a 2002/20/EK (8), a 2002/21/EK (9), a 2002/22/EK (10) és a 2002/58/EK (11) európai parlamenti és tanácsi irányelv célja az elektronikus hírközlés Unión belüli belső piacának létrehozása, egyúttal annak biztosítása, hogy az erősebb verseny révén biztosított legyen a fogyasztóvédelem magas szintje. A 2002/58/EK irányelv kivételével a fenti irányelveket az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) hatályon kívül helyezte.

Az (EU) 2018/1972 irányelv célja, hogy ösztönözze a rendkívül nagy kapacitású hálózatokba irányuló beruházásokat és az ilyen hálózatok elterjedését az Unióban, valamint hogy új spektrumszabályokat határozzon meg a mobil összeköttetésre és az 5G-re vonatkozóan. Az (EU) 2018/1972 irányelv arról is rendelkezik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak, valamint a BEREC-nek, a Bizottságnak és a tagállamoknak többek között a belső piac fejlődéséhez való hozzájárulásra és az uniós polgárok érdekeinek előmozdítására vonatkozó célkitűzéseket kell követniük. Az említett irányelv többek között azt is biztosítja, hogy valamennyi végfelhasználó megfizethető kommunikációhoz férhessen hozzá, ideértve az internetet is. Növeli a fogyasztók védelmét és a felhasználók biztonságát, és megkönnyíti a szabályozói beavatkozást.

(11)

A kis- és a nagykereskedelmi barangolási piac olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek az (EU) 2018/1972 irányelv értelmében rendelkezésre álló mechanizmusokon túlmenő, kivételes intézkedéseket tesznek indokolttá.

(12)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az (EU) 2018/1972 irányelv alapján alkalmazandó szabályoktól – nevezetesen, hogy jelentős piaci erő hiányában a kínált szolgáltatások árát kereskedelmi megállapodás révén kell megállapítani – való eltérést, ezáltal lehetővé téve olyan kiegészítő szabályozási kötelezettségek előírását, amelyek megfelelnek az Unión belüli barangolási szolgáltatások sajátos jellemzőinek.

(13)

Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédjük a szabályozott barangolási szolgáltatások, nevezetesen szabályozott hangátviteli, SMS- vagy barangolásos adatátviteli szolgáltatások kiskereskedelmi árának az eurótól eltérő pénznemek referencia-árfolyamának ingadozása miatt bekövetkező emelkedésétől, azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euro, a maximálisan kivethető többletdíjak saját pénznemükben való megállapítása céljából több, különböző időpontban közzétett referencia-árfolyam átlagát kell alkalmazniuk. Amennyiben a maximális díjakat nem euróban fejezik ki, az alkalmazandó értékeket a releváns pénznemben kell meghatározni az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Hivatalos Lap) több, különböző időpontokban az e rendeletben meghatározott napon közzétett referencia-árfolyam átlagának alkalmazásával. Amennyiben az adott napon nem történik közzététel, az alkalmazandó referencia-árfolyamok a Hivatalos Lapban az e napot követően első alkalommal közzétett referencia-árfolyamok. Az eurótól eltérő pénznemben kifejezett értékek meghatározásának az Unión belüli kommunikációra alkalmazott, az (EU) 2015/2120 rendelet szerinti szabállyal való összehangolása érdekében az eurótól eltérő pénznemben fizetendő maximális díjakat az Európai Központi Bank által a releváns naptári év január 15-én, február 15-én és március 15-én a Hivatalos Lapban közzétett referenciaárfolyamok átlagának alkalmazásával kell meghatározni. Az ily módon 2022-re kiszámított maximális díjakat e rendelet hatálybalépésének napjától kezdve 2023. május 15-ig kell alkalmazni.

(14)

A barangolási szolgáltatások hatékonyabb, integrált és versenyalapú piacának fejlődését nem akadályozhatják olyan tényezők, amelyek gátolják a vállalkozásokat abban, hogy érdemben tárgyalásokat folytassanak a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges nagykereskedelmi hozzáférésről, beleértve a gépek közötti kommunikációt is. Fel kell számolni a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokhoz való hozzáférés előtt álló akadályokat, amelyek a tárgyalási pozíciók különbözőségéből, valamint abból a körülményből fakadnak, hogy a vállalkozások különböző mértékben rendelkeznek infrastruktúrával. E célból a nagykereskedelmi barangolási megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk a technológiasemlegesség elvét, és egyenlő és tisztességes hozzáférési lehetőséget kell biztosítaniuk valamennyi üzemeltető számára a rendelkezésre álló összes hálózathoz és technológiához, valamint tiszteletben kell tartaniuk azt az elvet, hogy az ilyen megállapodásoknak jóhiszemű tárgyalások eredményeként kell létrejönniük, lehetővé téve a barangolásszolgáltató számára, hogy a belföldön kínált szolgáltatásokkal egyenértékű kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat kínáljon. Ez a rendelet nem hárít olyan kötelezettséget a barangolásszolgáltatókra, amelynek értelmében azok kizárólag a legfejlettebb hálózatokkal rendelkező üzemeltetőkkel köthetnek nagykereskedelmi barangolási megállapodásokat, feltéve, hogy teljesülnek az e rendeletben meghatározott kiskereskedelmi szolgáltatásminőségi követelmények. A nagykereskedelmi barangolási hozzáféréssel rendelkezni kívánó üzemeltetők számára lehetővé kell tenni, hogy saját kereskedelmi igényeiknek és végfelhasználóik érdekeinek megfelelően szabadon tárgyalhassanak nagykereskedelmi barangolási megállapodásaikról. Ezért az új generációs mobilhírközlő hálózatokra és technológiákra való átállás során a barangolásszolgáltatóknak fokozatosan biztosítaniuk kell a nagykereskedelmi barangolási hozzáférést, amely lehetővé teszi kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtását más tagállamokban ugyanolyan szerződéses feltételek mellett, mint a saját tagállamukban, a belföldi díjszabás szerinti barangolás célkitűzéseivel összhangban. A barangolásszolgáltatóknak – a BEREC nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozó iránymutatásaival összhangban – olyan kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat kell kínálniuk, amelyek egyenértékűek az általuk belföldön kínált mobilhírközlési szolgáltatásokkal, amennyiben a látogatott tagállamban széles körű lefedettség vagy versenyképes ajánlatok állnak rendelkezésre az ilyen új generációs mobilhírközlő hálózatokhoz és technológiákhoz való hozzáférésre.

A virtuális mobilhálózat-üzemeltetők és a mobilhírközlési szolgáltatások viszonteladói, amelyek nem rendelkeznek saját hálózati infrastruktúrával, a barangolási szolgáltatásokat jellemzően a fogadó mobilhálózat ugyanazon tagállamban található üzemeltetőivel kötött nagykereskedelmi barangolási megállapodások alapján nyújtják. Előfordulhat azonban, hogy a kereskedelmi tárgyalások eredményeként a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők és a viszonteladók számára nem marad elegendő árrés ahhoz, hogy alacsonyabb árakkal ösztönözzék a versenyt. Az említett akadályok felszámolása, továbbá a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők vagy viszonteladók és a mobilhálózat-üzemeltetők alkupozícióinak kiegyensúlyozása – a hozzáférésre irányuló kötelezettség és a nagykereskedelmi árkorlátok alkalmazása révén – előreláthatóan megkönnyíti majd az alternatív, innovatív, Unión belüli barangolási szolgáltatások és ügyfeleknek szóló ajánlatok megjelenését. Az (EU) 2018/1972 irányelv szabályai nem rendelkeznek e problémának a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek előírásán keresztül történő megoldásáról.

(15)

Ezért kötelezettséget kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ki kell elégíteni a nyilvános mobilhírközlő hálózatokhoz barangolási szolgáltatások nyújtása céljából való nagykereskedelmi hozzáférés iránti észszerű igényeket. Az ilyen hozzáférésnek összhangban kell lennie a hozzáférést kérő igényeivel. A modern technológiát igénylő szolgáltatások és a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások végfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy a barangolás során ugyanolyan minőségű szolgáltatást élvezzenek, mint belföldön. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozó kötelezettségnek ezért biztosítania kell, hogy a hozzáférést kérők a belföldön kínált kiskereskedelmi szolgáltatásokkal teljesen megegyező szolgáltatásokat kínálhassanak, kivéve, ha a látogatott hálózatok hozzáférési kéréssel megkeresett üzemeltetői bizonyítani tudják, hogy ez műszakilag nem megvalósítható. Azokat a paramétereket, amelyek mellett a látogatott hálózat üzemeltetője saját belföldi ügyfeleinek mobilszolgáltatásokat kínál, műszakilag megvalósíthatónak kell tekinteni. A vonatkozó nagykereskedelmi barangolási megállapodásra is figyelemmel és az e rendeletben meghatározott kiskereskedelmi kötelezettségek sérelme nélkül a látogatott hálózat üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a saját hálózatán barangolást végző ügyfelekre ne vonatkozzanak kedvezőtlenebb feltételek, mint amilyeneket a belföldi ügyfelei számára kínál, például a szolgáltatás minősége, így többek között a rendelkezésre álló sebesség tekintetében. A hozzáférés megtagadására csak olyan objektív kritériumok alapján kerülhet sor, mint például a műszaki megvalósíthatóság vagy a hálózat integritása fenntartásának szükségessége. A látogatott hálózat üzemeltetője kereskedelmi megfontolások alapján nem tagadhatja meg vagy korlátozhatja a hozzáférést oly módon, hogy a versengő barangolási szolgáltatások nyújtása korlátozott legyen.

A hozzáférés megtagadása esetén a sértett fél számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott eljárással összhangban vitarendezésre irányuló kérelmet nyújtson be. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges nagykereskedelmi hozzáférést az e rendeletben a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan előírt szabályozási kötelezettségekkel összhangban, az ilyen típusú hozzáférés biztosításával összefüggő különböző költségelemek figyelembevételével kell megadni. Ha a barangolási szolgáltatásokhoz szükséges nagykereskedelmi hozzáférés területén következetes szabályozói fellépés érvényesül, az elősegítheti a tagállamok közötti torzulások elkerülését. A BEREC-nek a Bizottsággal koordinálva és az érdekelt felekkel együttműködésben iránymutatást kell nyújtania a barangolási szolgáltatásokhoz szükséges nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan.

(16)

A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek magában kell foglalnia a közvetlen nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtását, valamint a barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi alapon történő, harmadik fél általi viszonteladás céljából történő nyújtását is. A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek ki kell terjednie a mobilhálózat-üzemeltetők azon kötelezettségére is, amely szerint a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők és a viszonteladók számára lehetővé kell tenniük szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások vásárlását olyan nagykereskedelmi aggregátor szolgáltatóktól, amelyek az Unió egész területén közös hozzáférési pontot és egységes platformot biztosítanak a barangolási megállapodások tekintetében. Annak szavatolására, hogy az üzemeltetők a barangolásszolgáltatók számára észszerű határidőn belül biztosítsák a hozzáférést a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáféréshez és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáféréshez szükséges valamennyi eszközhöz, referenciaajánlatot kell közzétenni, amely tartalmazza a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférésre vonatkozó általános feltételeket. A referenciaajánlat közzététele nem akadályozhatja meg, hogy a hozzáférést kérelmező és a hozzáférést nyújtó felek kereskedelmi tárgyalásokat folytassanak a végleges nagykereskedelmi megállapodásban szereplő árszintről, valamint a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó olyan kiegészítő szolgáltatásokról, amelyek túlmutatnak a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáféréshez és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáféréshez szükséges szolgáltatásokon.

(17)

A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek minden olyan összetevőre ki kell terjednie, amely a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges, így a hálózati elemekre és a kapcsolódó létesítményekre; a megfelelő szoftverrendszerekre – köztük a működést támogató rendszerekre; az előrendelési, a beszerzési és a rendelési célú, a karbantartási és a javítási igényekre vonatkozó, valamint a számlázási célú informatikai rendszerekre és adatbázisokra; a számfordításra vagy azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekre; a mobilhálózatokra, valamint a virtuális hálózati szolgáltatásokra.

(18)

Ha nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférést kérelmezők a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges eszközökön vagy szolgáltatásokon túlmutató eszközökhöz vagy szolgáltatásokhoz igényelnek hozzáférést, a mobilhálózat-üzemeltetők tisztességes és észszerű díjakat számíthatnak fel ezen eszközök vagy szolgáltatások tekintetében. A kiegészítő eszközök vagy szolgáltatások többek között értéknövelt szolgáltatások, kiegészítő szoftverek és informatikai rendszerek, illetve számlázási rendszerek lehetnek.

(19)

Az (EU) 2018/1972 irányelv 109. cikke előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák minden végfelhasználó számára, hogy segélyhívási célú kommunikációval az illetékes segélyszolgálati állomáson keresztül díjmentesen hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz. Az irányelv annak biztosítását is előírja a tagállamok számára, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók a segélyhívási célú kommunikáción keresztül hozzáférhessenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz – többek között Unión belüli utazásuk során is –, és hozzáférésük a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen. E hozzáférési eszközök közé tartozhatnak az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) által előírt valós idejű szövegátvitel vagy teljeskörű beszélgetési szolgáltatás, vagy más olyan, nem beszédátvitelt szolgáló kommunikációs szolgáltatások, például SMS, segélyhívó alkalmazásokon keresztüli üzenetküldés vagy videóhívások, valamint közvetítő szolgáltatások, amelyeket a tagállamok az uniós jogban meghatározott követelmények és a nemzeti segélyszolgálati állomások rendszere kapacitásának és műszaki felszereltségének figyelembevételével vezetnek be. A barangolást végző, fogyatékossággal élő ügyfelek számára rendelkezésre álló segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférést biztosító eszközök alkalmazásának és a hívó helyére vonatkozó információk továbbításának a lehető legnagyobb mértékben európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulnia. Az ilyen szabványokat a Bizottságnak és a tagállamoknak az európai szabványügyi szervezetekkel és más érintett szervezetekkel együttműködésben kell előmozdítaniuk.

A tagállamok feladata meghatározni, hogy a segélyhívási célú kommunikáció mely típusai azok, amelyek a barangolást végző ügyfelek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében műszakilag kivitelezhetők. Annak biztosítása érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek az (EU) 2018/1972 irányelv 109. cikkében meghatározott feltételek szerint segélyhívó szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, a látogatott hálózatok üzemeltetőinek a referenciaajánlatban tájékoztatást kell adniuk arról, hogy a látogatott tagállamban a nemzeti intézkedések milyen típusú segélyhívási célú kommunikációt írnak elő és tesznek műszakilag kivitelezhetővé a barangolást végző ügyfelek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében. Emellett a nagykereskedelmi barangolási megállapodásoknak műszaki paraméterekkel kapcsolatos információkat kell tartalmazniuk a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából, a fogyatékossággal élő barangolást végző ügyfelek számára is, valamint annak biztosítására, hogy a hívó helyére vonatkozó információk – a készülékalapú információkat is beleértve – a látogatott tagállamban az illetékes segélyszolgálati állomás számára továbbíthatóak legyenek. Ezeknek az információknak lehetővé kell tenniük, hogy a barangolásszolgáltató azonosítsa a segélyhívást és a hívó helyére vonatkozó információk továbbítását, és mindezeket díjmentesen biztosítsa.

(20)

Bizonyos feltételeket lehet szerepeltetni a referenciaajánlatban annak érdekében, hogy a mobilhálózat-üzemeltetők megakadályozhassák a tartós barangolást, illetve a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatát. A látogatott hálózat üzemeltetője számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy amennyiben megalapozottan úgy véli, hogy a barangolásszolgáltató ügyfeleinek jelentős része végez tartós barangolást, illetve használja nem rendeltetésszerűen vagy visszaélésszerűen a nagykereskedelmi barangolási hozzáférést, összesített formában és az uniós és nemzeti adatvédelmi követelményeknek való teljes megfelelés mellett olyan információkat kérjen a barangolásszolgáltatótól, amelyek alapján megállapítható, hogy a barangolásszolgáltató ügyfeleinek jelentős része tartósan barangol-e, illetve nem rendeltetésszerűen vagy visszaélésszerűen használja-e a nagykereskedelmi barangolási hozzáférést, így például kérhesse az azon ügyfelek arányára vonatkozó információt, akik belföldi fogyasztása jelentéktelen a barangolási fogyasztásukhoz képest.Ezenfelül helyénvaló, hogy a nagykereskedelmi barangolási megállapodások megszüntetésére a tartós barangolás, illetve a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának megelőzése céljából csak akkor kerülhessen sor, ha kevésbé szigorú intézkedésekkel nem sikerült a helyzetet kezelni. Az említett megszüntetést a látogatott hálózat üzemeltetője nemzeti szabályozó hatóságának előzetesen engedélyeznie kell, maximálisan figyelembe véve a BEREC véleményét, amennyiben azzal konzultációra került sor.

Kevésbé szigorú intézkedés lehet magasabb – de az e rendelet által előírt maximális nagykereskedelmi díjakat meg nem haladó – nagykereskedelmi díjak felszámítása a megállapodásban meghatározott összesített mennyiséget túllépő mennyiség után. E magasabb nagykereskedelmi díjakat előzetesen kell meghatározni, vagy azon időponttól kezdve, amikor a látogatott hálózat üzemeltetője megállapította és a hazai hálózat üzemeltetőjét arról tájékoztatta, hogy a barangolásszolgáltató ügyfeleinek jelentős hányada objektív kritériumok alapján tartós barangolást végez, illetve a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használata történik. Kevésbé szigorú intézkedés lehet továbbá az, hogy a hazai hálózat üzemeltetője kötelezettséget vállal arra, hogy az e rendelet szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban elfogadja vagy felülvizsgálja a fogyasztóira alkalmazandó, a méltányos használatra vonatkozó feltételeket („fair use policy”), vagy az, hogy a látogatott hálózat üzemeltetője számára biztosítva van annak lehetősége, hogy a nagykereskedelmi barangolási megállapodás felülvizsgálatát kérelmezze. Az átláthatóság érdekében a nemzeti szabályozó hatóságnak az üzleti titoktartási kötelezettség függvényében nyilvánosságra kell hoznia a nagykereskedelmi barangolási megállapodások megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelmekre vonatkozó információt.

(21)

A barangolási szolgáltatások hatékonyabb, integrált és verseny által dominált piacainak kialakítására oly módon kell lehetőséget adni, hogy az üzemeltetők a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtása céljából zajló nagykereskedelmi barangolási hozzáférési tárgyalások során olyan innovatív nagykereskedelmi árképzési struktúrákban is megállapodhassanak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a ténylegesen igénybe vett mennyiségekhez, mint például az átalánydíj, az előzetes kötelezettségvállalás és a kapacitásalapú nagykereskedelmi barangolási megállapodások vagy az év során változó keresleti szintet tükröző árképzési struktúrák. A tartós barangolásra vonatkozó, e rendeletben foglalt korlátozásokra is figyelemmel, a gépek közötti kommunikáció, nevezetesen a korlátozott vagy semmilyen emberi beavatkozással nem járó eszközök vagy szoftveralapú alkalmazások közötti automatizált adat- és információtovábbítással járó szolgáltatások nincsenek kizárva e rendelet, valamint az e rendeletben megállapított, a nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek hatálya alól, ideértve a barangolási szolgáltatások méltányos használatára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a mobilhálózat-üzemeltetők azon lehetőségét, hogy referenciaajánlataikba olyan feltételeket építsenek be, amelyek megakadályozzák a szabályozott barangolási szolgáltatások állandó használatát vagy a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatát. A tartós barangolás kereskedelmi tárgyalások tárgyát képezi, és arról két barangolási partner megállapodást köthet nagykereskedelmi barangolási megállapodásban.A gépek közötti kommunikáció hatékonyabb és versenyképesebb piacainak kialakítása érdekében a mobilhálózat-üzemeltetők várhatóan egyre nagyobb mértékben válaszolják meg és fogadják el észszerű feltételek mellett az összes észszerű nagykereskedelmi barangolási megállapodásra irányuló megkeresést, és teszik kimondottan lehetővé a gépek közötti kommunikáció esetében a tartós barangolást. Lehetővé kell tenni számukra, hogy nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat lehetővé tévő rugalmas nagykereskedelmi barangolási megállapodásokat kössenek, valamint olyan díjszabási rendszereket alkalmazzanak, amelyek nem a felhasznált adatok mennyiségén, hanem alternatív rendszereken – például a havonta kapcsolódó gépek számán – alapulnak.

A fentiekkel összefüggésben, határon átnyúló vita esetén az érintett felek számára lehetővé kell tenni az (EU) 2018/1972 irányelv 27. cikkében meghatározott vitarendezési eljárás igénybevételét. A tárgyalási partnereknek lehetőséget kell adni arra, hogy közös megállapodással a nagykereskedelmi barangolási megállapodások idejére eltérjenek a maximális szabályozott nagykereskedelmi barangolási díjaktól. Ez kizárná annak lehetőségét, hogy bármely fél később az e rendeletben foglalt mennyiségalapú maximális nagykereskedelmi díjak alkalmazását kérje a tényleges forgalomra. Ez nem sértheti a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket. Továbbá, a Bizottság jelentése tudomásul veszi a nagykereskedelmi barangolási forgalom adásvételére szolgáló teljesen új kereskedési módokat – például online kereskedési platformokat –, amelyek potenciálisan megkönnyítik a szolgáltatók közötti tárgyalási folyamatot. Hasonló eszközök használata hozzájárulhat a nagykereskedelmi barangolási piacon végbemenő verseny fokozásához, és tovább csökkentheti a ténylegesen kivetett nagykereskedelmi díjakat.

(22)

Az 531/2012/EU rendelet előírja, hogy a szolgáltatók nem akadályozhatják meg a végfelhasználókat abban, hogy a látogatott hálózaton belül alternatív barangolásszolgáltató által nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Ez a strukturális intézkedés azonban, amelyet a barangolásos adatátviteli szolgáltatások külön értékesítésére vonatkozó kötelezettség útján vezettek be, a belföldi díjas barangolásra vonatkozó szabályok bevezetésének köszönhetően hatástalanná vált. Ezenkívül a piaci elterjedés hiánya miatt ez a kötelezettség már nem tűnik relevánsnak. Ezért a továbbiakban nem kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyek arra kötelezik az üzemeltetőket, hogy kiskereskedelmi szinten külön értékesítsék a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat.

(23)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására, a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások belföldi árakon történő nyújtása fenntarthatóságának értékelési módszertanára, és az említett értékelés céljából a barangolásszolgáltató által benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni. Az említett végrehajtási intézkedések elfogadásáig az (EU) 2016/2286 bizottsági végrehajtási rendeletet (15) továbbra is alkalmazni kell.

(24)

A barangolást végző ügyfelek érdekeinek védelmében kis- és nagykereskedelmi szinten egyaránt szabályozási kötelezettségeket kell előírni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az Unión belüli barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi árának csökkenése – kellő ösztönzés hiányában – nem feltétlenül eredményezi a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árának csökkenését. Másfelől ha a kiskereskedelmi árak csökkentését célzó intézkedések nem járnak együtt a szóban forgó szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nagykereskedelmi költségek szintjére irányuló fellépéssel, akkor sérülhet a barangolási szolgáltatások belső piacának megfelelő működése, és nem fog fokozódni a verseny.

(25)

A kiskereskedelmi barangolási többletdíjaknak az (EU) 2015/2120 rendelettel összhangban történő eltörlése szükséges volt az Unió digitális egységes piacának létrehozásához és működésének megkönnyítéséhez. Az említett rendelet azonban önmagában nem volt elégséges a barangolási piac megfelelő működésének biztosításához. E rendeletnek hozzá kell járulnia a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése által nem érintett belföldi piacok árképzési modelljeihez.

(26)

Az alkalmazandó belföldi kiskereskedelmi árnak a belföldi kiskereskedelmi egységárral megegyezőnek kell lennie. Mindazonáltal, azokban a helyzetekben, amikor a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatás alapjaként nem állnak rendelkezésre belföldi kiskereskedelmi árak (például korlátlan belföldi használatot biztosító díjcsomagok, különböző szolgáltatásokat tartalmazó csomagok vagy adatátvitelt nem tartalmazó belföldi díjszabás esetén), belföldi kiskereskedelmi árnak ugyanazt a díjszabási mechanizmust kell tekinteni, amely a fogyasztóra a fogyasztó tagállamában belföldi díjcsomagként vonatkozna.

(27)

A barangolást végző ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy az Unión belüli barangolás során használhassák azokat a kiskereskedelmi szolgáltatásokat, amelyekre előfizetnek, és ugyanolyan szintű szolgáltatásminőséget élvezzenek, mint otthon. E célból és az e rendeletben meghatározott nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségekkel összhangban a barangolásszolgáltatóknak és a mobilhálózat-üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat ugyanolyan feltételek mellett nyújtsák, mintha az ilyen szolgáltatásokat az ügyfelek belföldön vennék igénybe. Ha például a látogatott hálózat maximális rendelkezésre álló adatátviteli sebessége megegyezik a barangolásszolgáltató által belföldön kínált maximális elérhető sebességgel, vagy annál magasabb, a barangolásszolgáltató nem kínálhat a belföldön rendelkezésre álló maximális sebességnél alacsonyabb sebességet. Ha a látogatott hálózat maximális rendelkezésre álló adatátviteli sebessége alacsonyabb, mint a barangolásszolgáltató által belföldön kínált maximális elérhető sebesség, a barangolásszolgáltató nem kínálhat a látogatott hálózat rendelkezésre álló maximális sebességénél alacsonyabb sebességet. Amennyiben a látogatott hálózaton a hálózat újabb generációja vagy technológiája áll rendelkezésre, a barangolásszolgáltató nem korlátozhatja a barangolási szolgáltatást a belföldön kínáltnál régebbi hálózati generációra vagy technológiára. Továbbá, különösen a következő generációs mobilhírközlő hálózatokra és technológiákra való átállás során, amennyiben e hálózatoknak és technológiáknak a barangolásszolgáltató és a látogatott hálózat üzemeltetője általi megvalósítása nem hasonlítható össze, a barangolásszolgáltató a meglévő mobilhírközlési technológiával kínálhatja a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást. Meg kell tiltani az olyan kereskedelmi megfontolásokat, amelyek a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások minőségének csökkenését eredményezik, például a sávszélesség csökkentését a barangolás volumenének csökkentése érdekében. Az üzemeltetőknek – az (EU) 2018/1972 irányelv 28. cikkének sérelme nélkül – észszerű intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a mobilhírközlő hálózatok közötti átadások indokolatlan késedelmét. A nemzeti közigazgatások és az üzemeltetők spektrumkoordinációs megállapodásokat köthetnek, és legalább az 5G folyosók és a földfelszíni közlekedési útvonalak mentén biztosíthatják a lefedettséget.

(28)

A barangolásszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmazzanak az alkalmazandó belföldi szolgáltatási áron nyújtott szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások használatára. A méltányos használatra vonatkozó feltételeknek csak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások barangolást végző ügyfelek általi visszaélésszerű vagy nem rendeltetésszerű – például a belföldi szolgáltatójuk tagállamától eltérő tagállam területén, időszakos utazástól eltérő célokra történő – használatára kell irányulniuk. A méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a célkitűzést a barangolásszolgáltatók ne kerüljék meg más célok érdekében, az időszakos utazás bármely formájában részt vevő barangolást végző ügyfelek kárára. Olyan körülmények által okozott vis maior esetén, mint például a pandémiák, ideiglenes határzárak vagy természeti katasztrófák, amelyek akaratlanul meghosszabbítják a barangolást végző ügyfél másik tagállamban való ideiglenes tartózkodásának időtartamát, a barangolásszolgáltatóknak a barangolást végző ügyfél indokolt kérésére megfelelő időtartamra meg kell hosszabbítaniuk az alkalmazandó méltányos használatra vonatkozó kedvezményt. A méltányos használatra vonatkozó feltételeknek lehetővé kell tenniük a barangolási szolgáltatást igénybe vevő ügyfél számára, hogy bizonyos mennyiségű, a díjcsomagjának megfelelő, belföldi kiskereskedelmi áron nyújtott, szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást vegyen igénybe. A méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a barangolást végző ügyfelek időszakos utazásainak számos és változatos mintáját annak biztosítása érdekében, hogy a méltányos használatra vonatkozó feltételek ne fosszák meg az ilyen ügyfeleket a belföldi díjszabás szerinti barangolás valódi élményétől.

(29)

A végrehajtási jogi aktusok felülvizsgálatakor a Bizottságnak a BEREC-kel folytatott konzultációt követően értékelnie kell, hogy a piaci feltételek, a forgalom és az utazási szokások, az árképzés alakulása és konvergenciája, valamint a verseny torzulásának megfigyelhető kockázata milyen mértékben tenné lehetővé a barangolási szolgáltatások belföldi árakon történő fenntartható nyújtását az időszakos utazásokra, valamint annak lehetőségét, hogy a méltányos használatra vonatkozó feltételek keretében hozott intézkedések alkalmazását és hatásait kivételes esetekre korlátozzák.

(30)

Meghatározott és rendkívüli körülmények fennállása esetén, amennyiben valamely barangolásszolgáltatónak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásából származó tényleges és várható bevételeiből nem térülnek meg az e szolgáltatások nyújtásának összes tényleges és várható költségei, úgy a szóban forgó barangolásszolgáltató kérelmezheti, hogy a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának biztosítása érdekében többletdíjat alkalmazhasson. A belföldi díjszabási modell fenntarthatóságának értékelését a barangolásszolgáltatóra jellemző releváns objektív tényezők alapján kell elvégezni, ideértve a szóban forgó tagállamban üzemelő barangolásszolgáltatók közötti objektív eltéréseket és a belföldi árak és bevételek szintjét. Ez lehet a helyzet például az átalánydíjas belföldi kiskereskedelmi szolgáltatói modellek esetében, amelyek jelentős negatív forgalmi egyenetlenségeket mutatnak, ahol a belföldi implicit egységár, csakúgy mint a szolgáltató összes bevétele, alacsony a barangolási költségek jelentette terhekhez képest, vagy ahol az implicit egységár alacsony, és a tényleges vagy várható barangolási szolgáltatások használata nagymértékű. Annak megakadályozása érdekében, hogy a barangolásszolgáltatók belföldi díjszabási modellje fenntarthatatlanná váljék az ilyen költségmegtérülési problémák miatt, és ezáltal érezhető hatású kockázatot jelentsen a belföldi árak alakulására nézve – úgynevezett „vízágy-hatás” –, az ilyen körülmények fennállása esetén a barangolásszolgáltatók a nemzeti szabályozó hatóságtól kapott engedély alapján kizárólag olyan mértékű többletdíjakat alkalmazhatnak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokra, amely az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges valamennyi költség megtérüléséhez szükséges.

(31)

E célból a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtása érdekében felmerülő költségeket az érintett barangolásszolgáltatónak a bejövő barangolási forgalmat meghaladó kimenő barangolási forgalmára alkalmazott nagykereskedelmi barangolási díjakhoz, továbbá az együttes és közös költségekhez történő észszerű hozzájáruláshoz képest kell megállapítani. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokból származó bevételeket a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások használatához mért belföldi árszínvonalú bevételekre történő hivatkozással kell megállapítani, akár egységár alapon, akár átalánydíj hányadaként, úgy, hogy az tükrözze a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások ügyfelek általi használatának tényleges és várható arányát az Unión belül és a belföldi forgalomban. Figyelembe kell venni a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások használatát, valamint a barangolásszolgáltatók ügyfelei általi belföldi használatot, a verseny szintjét, a belföldi piacon érvényes árakat és bevételeket, valamint minden olyan észlelhető kockázatot, miszerint a belföldi kiskereskedelmi árakon történő barangolás érezhetően befolyásolná az ilyen árak alakulását.

(32)

Az 531/2012/EU rendelet előírja, hogy amennyiben egy barangolásszolgáltató többletdíjat számít fel a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásoknak a méltányos használatra vonatkozó feltételek szerinti korlátokat meghaladó használatáért, a belföldi kiskereskedelmi árnak és a szabályozott barangolásos hívások indításáért, a szabályozott barangolásos SMS-ek küldéséért és a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért felszámolt esetleges többletdíjnak az összege nem haladhatja meg a percenkénti 0,19 EUR, az SMS-enkénti 0,06 EUR, illetve a megabájtonkénti 0,20 EUR összeget. Mivel 2017. június 15-e óta hatékonyan működnek a belföldi díjas barangolásra vonatkozó szabályok, e rendelkezésre a továbbiakban nincs szükség.

(33)

A „hívó fél fizet” elvével összhangban a mobiltelefont használók nem fizetnek a belföldi hívások fogadásáért, hanem a hívás végződtetésének a költségét a hívott fél hálózatán belül a hívó fél kiskereskedelmi díja fedezi. A hívásvégződtetési díjak egymáshoz való közeledése a különböző tagállamokban lehetővé teszi ugyanezen elv megvalósítását a szabályozott kiskereskedelmi barangolásos hívásokra vonatkozóan. Az (EU) 2018/1972 irányelv 75. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság az (EU) 2021/654 felhatalmazáson alapuló rendelet (16) révén a mobilszolgáltatások tekintetében az Unió egészében egységes maximális hívásvégződtetési díjat határozott meg, hogy csökkentse a nagykereskedelmi hívásvégződtetéssel kapcsolatos versenyproblémák Unió-szerte való egységes kezelésével járó szabályozási terheket. Az (EU) 2021/654 felhatalmazáson alapuló rendelet hároméves fokozatos díjcsökkentést tartalmaz: Az Unió egészében egységes maximális mobil hívásvégződtetési díj 2021-ben 0,7 eurocent, 2022-ben 0,55 eurocent, 2023-ban 0,4 eurocent, és 2024-ben eléri az egész Unióban egységes maximális mobil hívásvégződtetési díjat, amely 0,2 eurocent. Az e rendeletben foglalt olyan helyzetekben, amikor a barangolásszolgáltatónak lehetősége van arra, hogy többletdíjat alkalmazzon a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokra, a bejövő szabályozott barangolásos hívásokra alkalmazott többletdíj nem haladhatja meg a Bizottság által az (EU) 2021/654 felhatalmazáson alapuló rendeletben az adott évre vonatkozóan az Unió egészére meghatározott egységes maximális mobil hívásvégződtetési díjat. Amennyiben a Bizottság a későbbiekben megállapítja, hogy a továbbiakban nincs szükség az Unió egészére meghatározott egységes maximális mobil hívásvégződtetési díj meghatározására, a szabályozott barangolásos hívások fogadására alkalmazott többletdíjak nem haladhatják meg az (EU) 2018/1972 irányelv 75. cikke alapján elfogadott legutóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott díjat.

(34)

Amennyiben az Unió-szerte nyújtott szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtói megváltoztatják a barangolásos kiskereskedelmi díjszabásaikat és a kísérő barangolás-használati feltételeiket annak érdekében, hogy e rendelet előírásainak megfeleljenek, ezek a változtatások nem keletkeztethetnek jogosultságot a mobiltelefont használó ügyfeleknek arra, hogy az (EU) 2018/1972 irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezések alapján felmondják a kiskereskedelmi szerződéseiket.

(35)

A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatás bármely típusát tartalmazó szerződésben világos és érthető módon meg kell határozni a szóban forgó szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatás jellemzőit, ideértve a szolgáltatás minőségének elvárt szintjét is. Bár a barangolásszolgáltatók nem gyakorolnak ellenőrzést a látogatott hálózatok felett, a nyújtott barangolási szolgáltatások a látogatott hálózat üzemeltetőjével kötött nagykereskedelmi barangolási megállapodás hatálya alá tartoznak. Ezért a barangolást végző ügyfelek helyzetének javítása érdekében a barangolásszolgáltatóknak a kiskereskedelmi szerződésben egyértelműen tájékoztatniuk kell ügyfeleiket arról, hogy a barangolási szolgáltatások minősége a gyakorlatban hogyan térhet el a belföldön igénybe vett szolgáltatásokétól. A barangolásszolgáltatóknak a lehetőségekhez mérten magyarázatot kell adniuk arra is, hogy egyéb releváns tényezők hogyan befolyásolhatják a szolgáltatás minőségét, például a barangolási szolgáltatások vagy más szolgáltatások sebességét, késleltetését és rendelkezésre állását a barangolás során, bizonyos technológiák rendelkezésre állása, a lefedettség vagy a külső tényezők, például a topográfia miatti eltérések miatt. A fent említett kiskereskedelmi szerződésnek a rendelkezésre álló panasztételi eljárásról is egyértelmű és érthető információkat kell tartalmaznia azokra az esetekre, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a kiskereskedelmi szerződés feltételeinek. A barangolásszolgáltatónak e tekintetben minden panaszt megfelelő időben és hatékonyan kezelnie kell.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak barangolási szolgáltatásaik minőségéről, a barangolásszolgáltatóknak weboldalaikon közzé kell tenniük a vonatkozó információkat. Ezért a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia annak indokairól, hogy a barangolási szolgáltatást miért kínálják a belföldön kínáltaknál kedvezőtlenebb feltételek mellett. E tájékoztatásnak egyértelmű és érthető magyarázatot kell tartalmaznia különösen a belföldön rendelkezésre álló, meghirdetett vagy becsült maximális feltöltési és letöltési sebességtől való esetleges jelentős eltérésekről, valamint arról, hogy ezek az eltérések hogyan befolyásolhatják az ügyfél által előfizetett barangolási szolgáltatást. A tájékoztatás egyértelmű és érthető magyarázatot tartalmazhat arra vonatkozóan is, hogy az esetleges mennyiségi korlátozások, a sebesség, a rendelkezésre álló hálózati generációk és technológiák, valamint más szolgáltatásminőségi paraméterek a gyakorlatban hogyan befolyásolhatják a barangolási adatátviteli szolgáltatást, különösen a tartalmak, az alkalmazások és a szolgáltatások barangolás során történő használatát.

(37)

Az (EU) 2018/1972 irányelv 97. cikkének sérelme nélkül a barangolást végző ügyfeleknek és a hazai szolgáltatóknak időnként tudtukon kívül magas számlákat kell fizetniük az Unión belül a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz rendelt hívószámok és a hozzáadott értékű szolgáltatásokért felszámolt nagykereskedelmi árak átláthatatlansága miatt. A hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz rendelt bizonyos hívószámokra, például az emelt díjas számokra, az ingyenes telefonszámokra vagy a megosztott költségű számokra irányuló kommunikációra nemzeti szinten különleges díjszabási feltételek vonatkoznak. Ez a rendelet nem alkalmazandó a díj azon részére, amelyet a hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtásáért számítanak fel, csak az e szolgáltatásokhoz való kapcsolódásért fizetett díjakra. A belföldi díjas barangolásra vonatkozó szabályok miatt a barangolást végző ügyfelek részéről felmerülhet az az elvárás, hogy az ilyen számokra irányuló hívásokért se kelljen többet fizetniük, mint belföldön kellene. A barangolás esetében azonban nem mindig ez a helyzet. A barangolást végző ügyfelek magasabb költségekkel szembesülnek, még akkor is, ha olyan számokat hívnak, amelyek belföldi hívás esetén ingyenesek. Ez a barangolás során alááshatja az ügyfelek telefonhasználatba vetett bizalmát, és „számlasokkot” okozhat, ami negatívan hathat a belföldi díjas barangolással kapcsolatos tényleges tapasztalatokra. Kiskereskedelmi szinten ez főként a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz használt számok felé irányuló kommunikációért felszámított magasabb díjak átláthatóságának elégtelenségére vezethető vissza. Ezért olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek felhívják a figyelmet a magas számlák kockázatára, és növelik a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz használt számok felé irányuló kommunikációért felszámított magasabb díjak átláthatóságát. E célból a barangolást végző ügyfeleket kiskereskedelmi szerződésükben tájékoztatni kell, valamint időben, felhasználóbarát módon és díjmentesen értesíteni és figyelmeztetni kell arról, hogy barangolás során a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz rendelt hívószámokra irányuló kommunikáció további díjakat vonhat maga után. Az (EU) 2018/1972 irányelv VI. mellékletében szereplő, a harmadik felek általi számlázás letiltását célzó eszköz – amennyiben rendelkezésre áll – barangolási helyzetekben is alkalmazható.

(38)

A nagykereskedelmi barangolási piacok működésének lehetővé kellene tennie, hogy az üzemeltetők fedezni tudják a szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásának teljes költségét, beleértve az együttes és közös költségeket is. A felülvizsgálati folyamat során alkalmazott költségmodell a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vette az üzemeltetők által a mobil barangolási szolgáltatások nyújtása érdekében eszközölt beruházásokat, például a spektrumkiosztás költségét, a berendezések és az infrastrukturális beruházások költségét, valamint az üzemeltetők által kiépített infrastruktúrát és azt a technológiát, amely a következő felülvizsgálatig várhatóan a fogyasztást fogja uralni. A 2025-re tervezett felülvizsgálat egy új költségmodellre épül, amely a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az átmeneti időszakban megfigyelt technológiai fejlődést. Ennek célja a látogatott hálózatokba való beruházás ösztönzőinek fenntartása és a látogatott piacokon zajló belföldi verseny azon torzulásának elkerülése, amit az üzemeltetők általi szabályozási arbitrázs okozhat, amikor az üzemeltetők a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés eszközével versenyeznek a hazai látogatott piacokon.

(39)

Tekintettel a folyamatos verseny biztosítására és a végfelhasználók védelmére irányuló célkitűzéseire, e rendeletnek olyan nagykereskedelmi barangolási díjplafonokat kell megállapítania, amelyek tükrözik a szolgáltatók nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségeinek alakulását. A felülvizsgálati folyamat során felhasznált és az e rendelet céljából végzett hatásvizsgálatban említett költségmodell azt mutatja, hogy az üzemeltetők költségei fokozatosan csökkentek és továbbra is csökkennek. Figyelembe véve a nagykereskedelmi díjplafonok – a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2025. június 30-ig és 2029. június 30-ig benyújtandó két jelentés alapján tervezett – felülvizsgálatának várható ütemtervét, a maximális nagykereskedelmi díjakat fokozatosan csökkenteni kell, figyelembe véve a vonatkozó költségbecsléseket és a 2022 és 2027 közötti időszakban várható piaci fejleményeket.

(40)

A nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásának az együttes és közös költségeket is tartalmazó költségbecsléseit több forrás alapján értékelték. Az egyik forrás a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásoknak a felülvizsgálati folyamat során használt általános költségmodellje volt, amely felbecsülte egy hatékony szolgáltató költségeit a barangolásos nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtása során. A költségmodell eredménye lehetővé teszi a tagállamonként és évenként lebontott költségek elemzését különböző forgatókönyvek és feltételezések alapján azokban az években, amelyekben a költségbecslést elvégezte. A költségmodellhez az üzemeltetők által benyújtott adatokat használták fel, és azt az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok megerősítették. A szezonalitást is figyelembe vették azon tagállamok esetében, amelyek igazolni tudták, hogy ez hatással volt az üzemeltetők hálózati méretezésére. A költségmodell kidolgozásának teljes időtartama alatt konzultáció folyt az üzemeltetőkkel, a BEREC-kel és a nemzeti szabályozó hatóságokkal. A költségértékelés az Unióban jelenleg érvényes nagykereskedelmi barangolási díjakra is támaszkodott, és figyelembe vette az aktualizált hálózati technológiák várható jövőbeli elterjedését, összhangban a BEREC véleményeiben szereplő útmutatásokkal.

(41)

A nagykereskedelemi díjak tekintetében az uniós szintű szabályozási kötelezettségeket fenn kell tartani, hiszen bármely olyan intézkedés, amely az egész Unióban lehetővé teszi a belföldi díjas barangolást, de nem kezeli a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos nagykereskedelmi költségek szintjének kérdését, torzíthatja a barangolási szolgáltatások belső piacát, és nem erősíti a versenyt. A nagykereskedelmi díjak megfelelő szintjének elő kell segítenie a fenntartható versenyt többek között az új belépők, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára.

(42)

A maximális nagykereskedelmi díjaknak biztonsági szintként kell szolgálniuk, és biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők fedezni tudják költségeiket, beleértve az együttes és közös költségeket is. Ezenkívül lehetővé kell tenniük a belföldi díjas barangolás széles körű és fenntartható nyújtását, ugyanakkor teret kell hagyniuk az üzemeltetők közötti üzleti megállapodásoknak is.

(43)

Egyes mobilhálózat-üzemeltetők azon gyakorlata, hogy a nagykereskedelmi barangolásos hívások szolgáltatását 60 másodpercig terjedő legkisebb díjazási időszakok alapján számlázzák, az egyéb nagykereskedelmi összekapcsolási díjakra általában alkalmazott másodpercalapú elszámolástól eltérően, az ilyen, illetve a más számlázási módszereket alkalmazó üzemeltetők közötti verseny torzulásához vezet, és aláássa az e rendeletben megállapított maximális nagykereskedelmi díjak egységes alkalmazását. Ezenkívül olyan többletdíjat jelent, amely a nagykereskedelmi költségek növelése révén negatív hatással van a barangolásos hangátviteli szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabására. A mobilhálózat-üzemeltetőket ezért kötelezni kell arra, hogy a szabályozott barangolásos hívásokat nagykereskedelmi szinten másodpercalapon számlázzák.

(44)

Annak biztosítása érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek megszakítás nélkül és hatékonyan, díjmentesen hozzáférhessenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz, a látogatott hálózatok semmilyen típusú segélyhívással kapcsolatban nem számíthatnak fel nagykereskedelmi díjat a barangolásszolgáltatóknak.

(45)

A barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árai átláthatóságának javítása és a barangolást végző ügyfelek mobileszközeik külföldi használatával kapcsolatos döntéseinek elősegítése érdekében, a mobil szolgáltatóknak ingyenes tájékoztatást kell nyújtaniuk a barangolást végző ügyfeleik számára arról, hogy milyen díjak érvényesek rájuk, ha barangolási szolgáltatásokat vesznek igénybe a látogatott tagállamban. Mivel az ügyfelek egyes csoportjai jól tájékozottak lehetnek a barangolási szolgáltatások díjairól, a barangolásszolgáltatóknak lehetővé kell tenniük az ügyfelek számára, hogy ezt az automatikus üzenetet könnyen lemondják. Továbbá, a barangolást végző ügyfelek számára szöveges üzenetet kell biztosítani egy díjmentes, a barangolásszolgáltató által létrehozott internetes oldalhoz hozzáférést nyújtó linkkel, amely részletes tájékoztatást nyújt azokról a szolgáltatástípusokról, nevezetesen hívásokról és SMS-üzenetekről, amelyek emelt díjasak lehetnek, az (EU) 2018/1972 irányelv 97. cikkének sérelme nélkül. A barangolást végző ügyfeleket teljeskörűen és egyértelműen tájékoztatni kell az ingyenesen hívható telefonszámokra a barangolás során vonatkozó díjakról. A szolgáltatóknak továbbá aktívan és ingyenesen további információkat kell nyújtaniuk ügyfeleik kérésére a látogatott tagállamban a hanghívások, SMS-üzenetek és MMS-üzenetek kezdeményezésének vagy fogadásának, valamint az egyéb adatátviteli szolgáltatásoknak a hozzáadottérték-adót (héa) tartalmazó percdíjára, SMS-üzenetenkénti díjára vagy megabájtonkénti díjára vonatkozólag, feltéve, hogy az ügyfél az Unióban tartózkodik.

(46)

A barangolást végző ügyfél nem földfelszíni nyilvános mobilhírközlő hálózathoz – például a 2010/166/EU bizottsági határozatban (17) meghatározott tengeri hajók fedélzetén (MCA-szolgáltatások) vagy a 2008/294/EK bizottsági határozatban (18) meghatározott légi járműveken (MCA-szolgáltatások) – is kapcsolódhat, amelyet a földfelszíni hálózatoktól eltérő rádióhálózatokon keresztül, speciális, a fedélzetre telepített eszközök segítségével biztosítanak. Ezek a szolgáltatások gyakran nemzetközi vizeken vagy repülőgépek fedélzetén érhetők el. Azok a díjak, amelyek a barangolást végző ügyfeleknél akkor merülnek fel, amikor szándékosan vagy nem szándékosan nem földfelszíni hálózatokhoz csatlakoznak, jelentősen magasabbak, mint a szabályozott barangolási szolgáltatások díjai. A barangolást végző ügyfelek megszokták a belföldi díjszabás szerinti barangolást, és hogy a barangolási szolgáltatásokat belföldi árakon vehetik igénybe. A nem földfelszíni hálózatokhoz való csatlakozásra vonatkozó átláthatóság és védintézkedések következetes megközelítésének hiánya miatt a barangolást végző ügyfelek nagyobb mértékben ki vannak téve a számlasokk kockázatának. Ezért további átláthatósági intézkedéseket és biztosítékokat kell bevezetni a nem földfelszíni hálózatokhoz – például a tengeri hajókon és légi járműveken – való kapcsolódás terén.

A barangolásszolgáltatóknak észszerű lépéseket kell tenniük az ilyen átláthatósági intézkedések és biztosítékok alkalmazására. E lépések hálózatüzemeltetési intézkedések, pénzügyi korlátok, letiltási mechanizmus vagy ezekkel egyenértékű intézkedések lehetnek. Különösen olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek biztosítják a megfelelő tájékoztatás nyújtását világos és érthető módon annak érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek képesek legyenek aktívan megelőzni a nem szándékos barangolást. A letiltási mechanizmust kínáló barangolásszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a barangolást végző ügyfeleket a szolgáltatás azonnali bekapcsolásának vagy újraaktiválásának korlátairól, például arról a kockázatról, hogy a hálózathoz való csatlakozásuk nélkül nem tudják újra aktiválni a nem földfelszíni hálózathoz való csatlakozásukat. A barangolásszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell barangolást végző ügyfeleiket arról a lehetőségről, hogy akár a beállítások, akár a repülő üzemmód aktiválása révén manuálisan és azonnal letilthatják a mobiltelefonos eszközükön a barangolást. Hálózataik tervezése és üzemeltetése során a barangolásszolgáltatóknak a lehető legnagyobb mértékben törekedniük kell a földfelszíni hálózatokhoz való csatlakozások előnyben részesítésére annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a nem földfelszíni hálózatokhoz való nem szándékos csatlakozás kockázatát. A barangolást végző ügyfelek magas szintű védelmének biztosítása érdekében a nem földfelszíni nyilvános mobilhírközlő hálózatokhoz való csatlakozáskor a mobilhírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak díjmentes szöveges üzenet formájában tájékoztatást kell nyújtaniuk barangolást végző ügyfeleik számára minden olyan esetben, amikor ilyen hálózathoz csatlakoznak.

(47)

E rendeletnek a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokra vonatkozóan egyedi átláthatósági követelményeket kell megállapítania, összhangban azokkal az egyedi díjszabási és adatmennyiségi feltételekkel, amelyek a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlését követően lesznek érvényben. Rendelkezni kell különösen arról, hogy a barangolást végző ügyfeleket kellő időben, felhasználóbarát módon és térítésmentesen értesíteni kell a méltányos használatra vonatkozó, alkalmazandó feltételekről, arról, ha a fogyasztás teljes mértékben kimeríti a szabályozott barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások használatára alkalmazandó méltányos használati mennyiséget, a többletdíjakról és a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások összesített használatáról.

(48)

A határ menti területeken élő ügyfelek nem kaphatnak szükségtelenül magas számlákat a nem szándékos barangolás miatt. A barangolásszolgáltatóknak ezért minden észszerű lépést meg kell tenniük a nem szándékos barangolás kockázatának minimálisra csökkentése és annak érdekében, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy miközben a saját tagállamuk területén tartózkodnak, barangolási díjfizetési kötelezettségük keletkezzen. E lépéseknek magukban kell foglalniuk a pénzügyi korlátokat, az Unión kívüli hálózaton történő barangolás letiltására vonatkozó mechanizmusokat, amennyiben ez műszakilag megvalósítható, vagy ezekkel egyenértékű intézkedéseket. E lépéseknek különösen olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek biztosítják a megfelelő tájékoztatás nyújtását világos és érthető módon annak érdekében, hogy az ügyfelek képesek legyenek aktívan megelőzni a szándékos barangolást. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és a területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók érdekeit védő és előmozdító egyéb illetékes hatóságoknak tisztában kell lenniük azon helyzetekkel, amelyekben az ügyfelek – bár a saját tagállamukban tartózkodnak – barangolási díj fizetésére kötelezettek, és a hatóságoknak meg kell tenniük a megfelelő lépéseket a probléma enyhítése érdekében.

(49)

Intézkedéseket kell továbbá megállapítani a valamennyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásra – beleértve a nem földfelszíni nyilvános mobilhírközlő hálózatokat – kivetett kiskereskedelmi díj átláthatóságának biztosítása, különösen a számlasokkproblémájának kiküszöbölése érdekében, amely akadályozza a belső piac zavartalan működését, valamint annak érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek számára a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges eszközök biztosítva legyenek. Emellett nem szabad akadályozni az olyan alkalmazások vagy technológiák megjelenését, amelyek helyettesíthetik a barangolási szolgáltatásokat, illetve azokhoz képest alternatívát jelenthetnek, ideértve, de nem kizárólag a wifit.

(50)

Ezenkívül a számlasokk elkerülése érdekében a barangolásszolgáltatóknak egy vagy több pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot kell megállapítaniuk a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért fizetendő díjakra, a barangolást végző ügyfél részére történő számlázás pénznemében kifejezve, amelyet minden barangolást végző ügyfelük számára a korlát elérésének közeledtekor díjmentesen fel kell ajánlani egy olyan értesítésben, amelynek formátuma lehetővé teszi a későbbi ismételt hozzáférést. A felső korlát elérése után az ügyfél nem kaphatja tovább ezeket a szolgáltatásokat, és nem is számolhatnak fel neki ezért díjat, kivéve, ha az ügyfél kifejezetten kéri e szolgáltatások nyújtásának folytatását az értesítésben közölt feltételek szerint. Ilyen esetben ingyenes megerősítést kell kapnia a későbbi ismételt hozzáférést lehetővé tevő formátumban. A barangolást végző ügyfelek számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy észszerű időn belül lemondhassanak a fent említett pénzügyi vagy adatforgalmi felső korlátokról, vagy dönthessenek arról, hogy egyáltalán nem kérnek ilyen korlátozást. Amennyiben az ügyfél nem rendelkezik másképp, az alapértelmezett korlátokat tartalmazó rendszerbe kell besorolni.

(51)

Ezeket az átláthatósági intézkedéseket a barangolást végző ügyfeleket védő minimális biztosítékoknak kell tekinteni, amelyek nem zárják ki, hogy a barangolásszolgáltatók más olyan eszközöket is kínáljanak ügyfeleiknek, amelyekkel segítik a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik tervezhetőségét és ellenőrzését.

(52)

A feltöltőkártyás ügyfeleket is érintheti a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz társuló számlasokk jelensége. A fenti megfontolás miatt a forgalmidíj-korlátra vonatkozó rendelkezéseknek ezekre az ügyfelekre is ki kell terjedniük.

(53)

A fogyasztók nem mindig tesznek különbséget az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférések között barangolás közben, nevezetesen abban az esetben, ha a végfelhasználók a más tagállamokban tett utazásaik során férnek hozzá az ilyen szolgáltatásokhoz, valamint az Unión belüli kommunikáció során, konkrétan abban az esetben, ha a saját tagállamukban tartózkodó fogyasztók egy másik tagállamba kezdeményeznek hívásokat vagy küldenek SMS-üzeneteket. Míg a barangolás és az Unión belüli kommunikáció két különálló piacot alkot, a fogyasztók szemszögéből bizonyos párhuzamok vonhatók közöttük. 2019. május 15-től kezdődően az Unión belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított kiskereskedelmi díjak héa nélkül nem haladhatják meg telefonhívásonként percenként a 0,19 EUR-t, SMS-üzenetenként pedig a 0,06 EUR-t. Az e rendelet által a belföldi díjszabás szerinti barangolás kapcsán bevezetett azon intézkedések meghosszabbítása kapcsán, amelyek a határokon átnyúló kommunikációtól való elriasztás kockázatával foglalkoznak és lehetővé teszik a belső piac létrehozását, helyénvalónak tűnik megvizsgálni az Unión belüli hírközlési piac fejlődését. E célból a meglévő intézkedéseket az (EU) 2018/1972 irányelv alkalmazásának fényében kell értékelni, különös tekintettel a személyközi kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szabályokra, valamint az Unión belüli kommunikáció költségszerkezetének részét képező, az egész Unióra kiterjedő egységes maximális hívásvégződtetési díjak bevezetésére. A Bizottságnak a BEREC támogatásával értékelnie kell az (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) bevezetett meglévő intézkedések hatásait, és meg kell állapítania, hogy a fogyasztók védelme érdekében folyamatosan szükség van-e a felső korlátok csökkentésére, és ha igen, milyen mértékben. Az értékelést legalább egy évvel az említett intézkedések 2024. május 14-i lejárta előtt el kell végezni.

(54)

Jelentős eltérések vannak az Unión belüli szabályozott barangolási díjak és az ügyfeleknél az Unión kívüli utazásaik során jelentkező barangolási díjak között, amelyek lényegesen magasabbak, mint az Unión belül, ahol a kiskereskedelmi barangolási díjak eltörlése után csak kivételesen alkalmaznak barangolási többletdíjakat. Az Unión kívüli barangolással kapcsolatos átláthatóságra és a védintézkedésekre vonatkozó következetes megközelítés hiánya miatt a fogyasztók nem biztosak jogaikban, és ez gyakran visszatartja őket attól, hogy külföldi tartózkodásuk alatt mobilszolgáltatásokat vegyenek igénybe. A fogyasztók számára nyújtott átlátható tájékoztatás a mobilkészülékeik külföldi utazások során (az Unión belül és kívül egyaránt) történő használatával kapcsolatban nem csupán a döntéshozatalban segítheti a fogyasztókat, hanem a barangolásszolgáltatók közötti választásban is. Ezért az átláthatósági és fogyasztóvédelmi hiányosságokkal kapcsolatos problémára megoldást kell találni bizonyos átláthatósági és védintézkedéseknek az Unión kívül nyújtott barangolási szolgáltatásokra is történő alkalmazásával. Ezek az intézkedések várhatóan elősegítik a versenyt, és javítják a belső piac működését.

(55)

Az uniós polgárok magas barangolási díjakkal szembesülnek, amikor harmadik országokban vesznek igénybe kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat. Ezért ösztönözni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja az Unió és harmadik országok közötti barangolási szolgáltatások barangolási díjainak kölcsönös alapon történő csökkentése. Különösen az Unió külső határrégióinak végfelhasználói élveznék a szomszédos harmadik országok alacsonyabb barangolási díjainak előnyeit.

(56)

Ha a látogatott harmadik országban működő látogatott hálózat üzemeltetője nem engedélyezi a barangolásszolgáltatónak az ügyfelei általi használat valós idejű ellenőrzését, a barangolásszolgáltató nem köteles pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot kínálni az ügyfelek védelme érdekében.

(57)

A barangolásszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell barangolást végző ügyfeleiket arról, hogy a 112-es egységes európai segélyhívó szám hívásával díjmentesen elérhetik a segélyhívó szolgálatokat, továbbá tájékoztatni kell őket a segélyhívási célú kommunikációt biztosító alternatív hozzáférési eszközökről, amelyek technikailag alkalmasak a barangolást végző ügyfelek, különösen a fogyatékossággal élő személyek általi használatra. A segélyhívási célú kommunikációt biztosító alternatív hozzáférési eszközök lehetővé teszik a barangolást végző ügyfelek, különösen a fogyatékossággal élő barangolást végző ügyfelek számára, hogy a hívásoktól eltérő módon is hozzáférjenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Alternatív hozzáférési eszközök biztosíthatók például segélyhívó alkalmazások, üzenetküldés, közvetítő szolgáltatások, valós idejű szövegátvitel vagy teljeskörű beszélgetési szolgáltatás révén, az (EU) 2019/882 irányelv 4. cikke alapján. A hozzáférési módokra vonatkozó tájékoztatást egy SMS-üzenetben kell megadni, amely tájékoztatja a barangolást végző ügyfelet arról, hogy a „112” egységes európai segélyhívó szám hívásával díjmentesen hozzáférhet a segélyhívó szolgáltatásokhoz, és amely egy erre a célra létrehozott weboldalra mutató linket biztosít, amely ingyenesen hozzáférhető, és megfelel az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (20), könnyen érthető módon leírja a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés alternatív módjait a látogatott tagállamban, és csak azokat a hozzáférési módokat jelöli meg, amelyek a barangolást végző ügyfelek számára műszakilag megvalósíthatók. Az erre a célra létrehozott weboldalnak azon a nyelven kell információkat tartalmaznia, amelyen a barangolásszolgáltató a barangolást végző ügyféllel kommunikál.

(58)

Az (EU) 2018/1972 irányelv 110. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy lakossági riasztó rendszereik lakossági riasztásokat továbbítsanak az érintett végfelhasználóknak, nevezetesen azoknak, akik a figyelmeztetési időszak alatt küszöbön álló vagy kialakulóban lévő súlyos vészhelyzetek és katasztrófák által potenciálisan érintett földrajzi területeken tartózkodnak, beleértve a barangolást végző végfelhasználókat is. A jelenleg rendelkezésre álló technológiák lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy a barangolást végző ügyfél részéről előzetes teendők, például alkalmazás letöltése nélkül lakossági riasztást küldjenek az érintett barangolást végző ügyfeleknek. Egyes tagállamokban azonban – néha a korábban említett technológiák mellett – lakossági riasztásra szolgáló mobilalkalmazásokat is alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a végfelhasználóknak részletes információkat küldjenek. Azokban a tagállamokban, ahol a tagállami segélyhívó szolgáltatások elérhetőségeinek e rendelet alapján létrehozott adatbázisában rendelkezésre áll az említett lakossági riasztási mobilalkalmazásra mutató link, a barangolásszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a barangolást végző ügyfeleiket az alkalmazáshoz vezető linkről. A tájékoztatást azon a nyelven kell nyújtani, amelyen a barangolásszolgáltató a barangolást végző ügyféllel kommunikál. Az (EU) 2018/1972 irányelv preambulumára tekintettel a Bizottság meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy a barangolást végző érintett ügyfelek Unión belüli utazásaik idején a nemzeti lakossági riasztó rendszereket kiegészítő, uniós szintű lakossági riasztó rendszeren keresztül megkapják az illetékes nemzeti hatóságok által kiadott lakossági riasztásokat, többek között egy mobilalkalmazáson keresztül is.

(59)

A számtartományokat – ideértve a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz rendelt számtartományokat is – a nemzeti számozási tervek határozzák meg, és azok uniós szinten nincsenek összehangolva. Ezért előfordulhat, hogy a szolgáltatók nem képesek minden országban előre felismerni a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz rendelt számtartományokat. A hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz rendelt számtartományokra nemzeti szinten egyedi díjszabási feltételek vonatkoznak, és hívásvégződtetési díjaik sok esetben nincsenek szabályozva. Jóllehet ezzel a barangolásszolgáltatók tisztában vannak, a náluk keletkező nagykereskedelmi díjak szintje továbbra is váratlanul magas lehet. A barangolás igénybevétele esetén a szolgáltatók nem tudják kezelni ezt a problémát, mivel nem rendelkeznek információkkal az Unió-szerte a hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz rendelt számtartományokról. E probléma kezelése érdekében a BEREC-nek egységes uniós szintű, biztonságos adatbázist kell létrehoznia és fenntartania a hozzáadott értékű szolgáltatások számtartományairól. Az adatbázis átláthatósági eszközként szolgál, amely lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok, és adott esetben az egyéb illetékes hatóságok, valamint az üzemeltetők számára, hogy közvetlen hozzáférést kapjanak az azzal kapcsolatos információkhoz, hogy az egyes tagállamokban mely számtartományok eredményezhetnek magasabb költségeket (hívásvégződtetési díjakat). Ez egy szükséges közbenső lépés kiskereskedelmi szinten az átláthatóság növeléséhez, mivel az adatbázis révén tájékoztatni lehetne a barangolást végző ügyfeleket azon szolgáltatástípusokról, amelyekre a barangolás során magasabb díjak vonatkozhatnak. A jobb fogyasztóvédelem és átláthatóság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az adatbázis további információkat tartalmazzon, például a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások számtartományaihoz kapcsolódó olyan díjakról, mint a percenkénti vagy cselekményenkénti díjszabás. Az említett díjszabási információkat elérhetővé lehetne tenni a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokról szóló külön weboldalon. A BEREC-nek meg kell állapítania azokat az eljárásokat, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk és frissíteniük kell az információkat a hozzáadott értékű szolgáltatások számtartományairól az e rendelet szerint létrehozott adatbázisban.

(60)

A BEREC-nek egy olyan egységes, az egész Unióra kiterjedő adatbázist kell létrehoznia és fenntartania, amely tartalmazza a kötelezően előírt, a barangolást végző végfelhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek általi használatra technikailag alkalmas segélyhívó szolgálatok elérhetőségét minden egyes tagállamban. Az adatbázis célja, hogy segítse a nemzeti üzemeltetőket, a nemzeti szabályozó hatóságokat és adott esetben az egyéb illetékes hatóságokat abban, hogy tájékoztatást kapjanak az Unióban működő segélyhívó szolgálatok valamennyi említett elérhetőségéről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben frissítsék az adatbázist a nemzeti lakossági riasztási mobilalkalmazáshoz vezető link segítségével. A BEREC-nek meg kell állapítania azokat az eljárásokat, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk és frissíteniük kell az e rendelet szerint kért információkat.

(61)

Amennyiben a tagállamok a végfelhasználók védelmével kapcsolatos egyes feladatokat – például a kiskereskedelmi szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményeket, az átláthatóságot vagy a szerződés felmondását illetően – a nemzeti szabályozó hatóságoktól eltérő illetékes hatóságokra ruháznak át, az említett illetékes hatóságok e feladatokra vonatkozó hatásköre kiterjed a kiskereskedelmi szerződés valamennyi részére, beleértve a barangolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket is. Az (EU) 2018/1972 irányelv szerinti feladatkiosztás sérelme nélkül az ezen irányelv szerinti feladatok elvégzéséért felelős nemzeti szabályozó hatóságoknak és adott esetben az egyéb illetékes hatóságoknak biztosítani kell a szükséges hatásköröket arra, hogy az illetékességi területükön nyomon kövessék, felügyeljék és érvényesítsék az e rendeletben foglalt kötelezettségeket. Nyomon kell követniük az Unión belül barangolást végző ügyfeleknek nyújtott hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások díjszabásának alakulását is, beleértve adott esetben az Unió legkülső régióiban lebonyolított barangolásos híváskezdeményezésekhez és -fogadásokhoz kapcsolódó speciális költségeket, továbbá azt, hogy gondoskodni kell arról, hogy e költségek a nagykereskedelmi piacon megfelelő módon megtérülhessenek, valamint azt, hogy nem használnak-e forgalomterelési technikákat a kínálat ügyfeleket károsító korlátozására. Biztosítaniuk kell, hogy az érdekelt felek naprakész tájékoztatást kapjanak e rendelet alkalmazásáról, és nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen nyomonkövetési vizsgálatok eredményeit. Tájékoztatást kell nyújtani külön-külön a vállalati, a számlás szerződéssel rendelkező és a feltöltőkártyás ügyfelekről.

(62)

Az Unió olyan legkülső régióiban, ahol a mobiltelefonos szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek eltérnek az ország többi területén kiadottaktól, az országon belüli barangolás esetében a díjakat a barangolási szolgáltatások belső piacán alkalmazott díjakkal megegyező mértékben kell csökkenteni. E rendelet végrehajtása nem eredményezheti azt, hogy az országon belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek a díjszabás tekintetében kevésbé kedvező bánásmódban részesüljenek, mint az Unión belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek. A fenti célból a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós jognak megfelelő, kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

(63)

E rendelet alkalmazásának és a nagykereskedelmi barangolási piacok fejleményeinek nyomon követése és felügyelete érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak – az üzleti titoktartás biztosítása mellett – lehetőséget kell adni arra, hogy tájékoztatást kérjenek azon nagykereskedelmi barangolási megállapodásokról, amelyek nem írják elő a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak alkalmazását. Engedélyezni kell e hatóságok számára a nagykereskedelmi barangolási megállapodásokban szereplő olyan feltételek elfogadásával és alkalmazásával kapcsolatos információkérést is, amelyek célja a tartós barangolás és a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű, a barangolási szolgáltatók ügyfeleinek az Unión belüli utazása során nyújtott szabályozott barangolási szolgáltatástól eltérő célokra való használatának megakadályozása.

(64)

Ha az Unión belüli mobilszolgáltatók úgy találják, hogy a kölcsönös átjárhatóságból és a végpontok közötti kapcsolódásból az ügyfeleik számára fakadó előnyöket veszélyezteti a valamely más tagállamban működő mobilhálózat-üzemeltetőkkel kötött, barangolásra vonatkozó megállapodásaik megszűnése, illetve a megszűnés veszélye, vagy ha ügyfeleiknek egy másik tagállamban nem tudnak szolgáltatásokat nyújtani, mivel egyetlen nagykereskedelmi hálózatszolgáltatóval sem létezik megállapodásuk, a nemzeti szabályozó hatóságok, vagy az (EU) 2018/1972 irányelv 61. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett helyzetekben lévő egyéb illetékes hatóságok szükség esetén élhetnek az említett irányelv 61. cikkében foglalt hatáskörrel a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás biztosítása céljából, figyelembe véve az említett irányelv 3. cikkében meghatározott célokat, különösen a belső piac kialakítását páneurópai szolgáltatások nyújtásának, rendelkezésre bocsátásának és kölcsönös átjárhatóságának, valamint a végpontok közötti kapcsolódásnak az előnyben részesítése révén.

(65)

A nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokra vonatkozó különös árszabályozás eredményeként egységes uniós plafonérték vonatkozik az olyan összetett termékre, amely más nagykereskedelmi barangolási hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatáselemeket is tartalmazhat, köztük olyanokat is, amelyek nemzeti vagy esetleg határokon átnyúló szabályozás tárgyát képezik. Az e szolgáltatáselemek szabályozása terén az Unión belül fennálló eltérések várhatóan csökkennek majd, különösen az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban elfogadott, a szabályozói megközelítések nagyobb összhangját szolgáló további intézkedéseknek köszönhetően. Addig is a látogatott hálózatok üzemeltetői és más üzemeltetők közötti, a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges szabályozott szolgáltatáselemek díjával kapcsolatos esetleges vitákat a BEREC véleményét figyelembe véve, a barangolásra vonatkozó különös szabályozási kötelezettségekkel, valamint az (EU) 2018/1972 irányelvvel összhangban kell rendezni.

(66)

Nyomon kell követni és rendszeresen felül kell vizsgálni a nagykereskedelmi barangolási piacok működését és a kiskereskedelmi barangolási piacokkal fennálló kapcsolatát, figyelembe véve a verseny és a technológia terén történt fejleményeket és a forgalom alakulását. A Bizottságnak két jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyeket adott esetben jogalkotási javaslat követ. E jelentésekben a Bizottságnak különösen ki kell térnie annak értékelésére, hogy a belföldi díjszabás szerinti barangolás gyakorol-e bármilyen hatást a kiskereskedelmi piacokon elérhető díjcsomagok alakulására. A fenti értékelésnek ki kell terjednie egyrészt a kizárólag belföldi szolgáltatásokat tartalmazó és a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat teljes egészében kizáró, ezzel a belföldi díjszabás szerinti barangolás fő célját veszélyeztető díjcsomagok esetleges terjedésének értékelésére, másrészt az átalánydíjas díjcsomagok elérhetősége esetleges visszaszorulásának értékelésére, ami szintén veszteséget jelenthet a fogyasztók számára, és veszélyeztetheti a digitális egységes piac célkitűzéseit. A Bizottság jelentéseinek különösen elemeznie kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok milyen mértékben engedélyezték a kivételes kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat, elemeznie kell a belföldi díjszabási modell fenntarthatóságát a hazai hálózatüzemeltetők számára, valamint a szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások hatékony módon történő nyújtása keretében felmerült költségek megtérülését a látogatott hálózatok üzemeltetői számára.

A Bizottság jelentéseinek továbbá a következőket kell értékelniük: hogyan kerül nagykereskedelmi szinten biztosításra a különböző hálózati technológiákhoz és generációkhoz való hozzáférés; az adatátviteli szolgáltatások nagykereskedelmi árazására vonatkozó információkat; a kereskedési platformok és a forgalommal való kereskedés hasonló eszközei használatának mértékét nagykereskedelmi szinten; a gépek közötti barangolás alakulását; a hozzáadott értékű szolgáltatásokkal kapcsolatos tartós problémákat kiskereskedelmi szinten; a segélyhívási célú kommunikációra vonatkozó intézkedések alkalmazását; a harmadik országokban történő barangolásra és a nem földfelszíni nyilvános mobilhálózatokra vonatkozó, a nem szándékos barangolás megelőzését célzó átláthatósági intézkedéseket; az e rendeletben a szolgáltatás tényleges minősége tekintetében meghatározott követelményeket; valamint azt, hogy az ügyfeleket mennyire megfelelően tájékoztatják szerződéseikben e kötelezettségekről, és valóban élvezhetik-e a belföldi díjszabás szerinti barangolás előnyeit. A Bizottság jelentéseiben értékelni kell továbbá az új technológiák bevezetése és megvalósítása, valamint a világjárványok és a természeti katasztrófák barangolási piacra gyakorolt hatását. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a barangolási piacoknak a belföldi díjszabás szerinti barangolás -szabályaihoz való alkalmazkodásának értékelésére irányuló említett jelentéstétel, elégséges információt kell gyűjteni e piacok működéséről az említett szabályok végrehajtását követően.

(67)

Az egész Unióra kiterjedő barangolási piacokon a verseny alakulásának értékelése, valamint a barangolásszolgáltatók közötti kiegyensúlyozatlan forgalom után fizetett tényleges nagykereskedelmi barangolási díjak változásaival kapcsolatos rendszeres jelentéstétel érdekében a BEREC-nek folytatnia kell az adatok gyűjtését a nemzeti szabályozó hatóságoktól. Adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni a koordinációt az egyéb illetékes hatóságokkal. Ezeknek az adatoknak magukban kell foglalniuk a kiegyensúlyozott, illetve a kiegyensúlyozatlan forgalom után ténylegesen felszámított díjakat, valamint az érintett barangolási szolgáltatások tényleges forgalmát. Az utazási és a fogyasztási szokásokban bekövetkezett – például a világjárványok által okozott – változások hatásának nyomon követését és értékelését lehetővé tevő adatok gyűjtése elengedhetetlen az e rendeletben előírt jelentésekben előírt elemzéshez. A BEREC-nek ezenkívül adatokat kell gyűjtenie azon esetekről, amikor egy nagykereskedelmi barangolási megállapodás felei a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak alkalmazásától való eltérésről állapodtak meg, vagy a tartós barangolás, illetve a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű, a barangolásszolgáltatók ügyfeleinek az Unión belüli időszakos utazása során nyújtott szabályozott barangolási szolgáltatástól eltérő célokra való használatának megakadályozása céljából nagykereskedelmi szinten intézkedéseket hoztak. A BEREC-nek a kellő részletességgel összegyűjtött adatok alapján rendszeresen jelentést kell tennie a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árai, nagykereskedelmi díjai és nagykereskedelmi költségei közötti viszonyról. A BEREC rendszeres jelentései alapján a Bizottságnak 2027. június 30-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében. A BEREC-nek össze kell gyűjtenie az e rendeletben előírt jelentések alapján a Bizottság által értékelendő elemek nyomon követéséhez szükséges adatokat is.

(68)

Középtávon az uniós ipar digitalizálásának fontos hajtóerejeként kell elismerni a gépek közötti és a dolgok internetével (IoT) összefüggő barangolás előmozdítását, és ennek többek között az egészségügy, az energiaügy, a környezetvédelem és a közlekedés ágazatára vonatkozó, kapcsolódó uniós szakpolitikákra kell épülnie. A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a barangolás szerepét a gépek közötti összeköttetés és az IoT piacán. Adott esetben a Bizottságnak a BEREC-kel folytatott konzultációt követően ajánlásokat is kell megfogalmaznia. A BEREC-nek továbbá össze kell gyűjtenie a gépek közötti kapcsolat során megvalósuló barangolás és az IoT-eszközök fejlődéséről szóló, e rendeletben előírt bizottsági jelentésekben értékelendő elemek nyomon követéséhez szükséges adatokat, figyelembe véve az engedélyeztetés nélkül használható frekvenciatartományon alapuló cellás összeköttetés megoldásokat.

(69)

Az e rendelet alkalmazásának felülvizsgálata, nyomon követése és felügyelete céljából történő információmegosztás során a Bizottságnak, a BEREC-nek, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak és – adott esetben – az egyéb illetékes hatóságoknak teljes mértékben biztosítania kell az üzleti titoktartást. Ezért az üzleti titoktartásra vonatkozó követelmények betartása nem akadályozhatja meg a nemzeti szabályozó hatóságokat abban, hogy ilyen célokból kellő időben megoszthassák a bizalmas információkat.

(70)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen közös megközelítés előírását annak biztosításához, hogy a mobilhírközlő hálózatok felhasználói az Unión belüli utazásuk során az Unióban sehol ne fizessenek a nemzeti versenypiaci díjakhoz képest túlságosan magas árakat a barangolási szolgáltatásokért, ezzel egyidejűleg pedig az átláthatóság és a fogyasztóvédelem fokozását, valamint a belföldi árakon történő kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságának, a szolgáltatás minősége tekintetében a belföldi díjszabás szerinti barangolás valódi élményének, valamint a barangolás alatti segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(71)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket.

(72)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 42. cikkével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. április 20-án véleményt nyilvánított,