AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/588 RENDELETE (2023. március 15.) a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról

(1)

Az Európai Tanács a 2013. december 19–20-án elfogadott következtetéseiben üdvözölte, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) szoros együttműködésével megkezdődött a felkészülés az állami műholdas kommunikáció következő generációjának kialakítására. Az állami műholdas kommunikáció az Európa Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiában is szereplő elem. Az állami műholdas kommunikációnak hozzá kell járulnia az Unió hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéséhez, valamint támogatnia kell az Unió tengeri védelmi stratégiáját és az Unió Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikáját.

(2)

2019. március 21–22-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Uniónak tovább kell dolgoznia a világszínvonalú konnektivitással rendelkező, versenyképes, biztonságos, inkluzív és etikus digitális gazdaság kialakításán.

(3)

A Bizottság 2021. február 22-i, „Cselekvési terv a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról” című közleménye célként rögzíti, hogy „Európában mindenkinek hozzá kell férnie a nagy sebességű internetkapcsolathoz, és olyan reziliens konnektivitási rendszert kell biztosítani, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy minden körülmények között továbbra is csatlakozva maradjon”.

(4)

A Tanács által 2022. március 21-én elfogadott, „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű” című dokumentum egyrészről elismeri, hogy az Unió és tagállamai űrinfrastruktúrája hozzájárul rezilienciánkhoz, és olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokat kínál, amelyek helyettesítik vagy kiegészítik a távközlés földi infrastruktúráit. Ezért arra hívja fel az Uniót, hogy dolgozzon egy a világűrbe telepített, uniós biztonságos globális kommunikációs rendszerre vonatkozó javaslaton.

(5)

Az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott uniós űrprogram egyik komponense a GOVSATCOM, amelynek célja, hogy a GOVSATCOM-felhasználók számára biztosítsa a megbízható, biztonságos, méretezhető és költséghatékony műholdas hírközlési szolgáltatások hosszú távú elérhetőségét. Az (EU) 2021/696 rendelet előirányozza, hogy a GOVSATCOM-komponens első szakaszában – körülbelül 2025-ig – a meglévő kapacitásokat összevonják és megosztják a GOVSATCOM-központon keresztül. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak a GOVSATCOM-kapacitásokat az Unió alapvető biztonsági érdekeit szem előtt tartva kell beszereznie a nemzeti rendszerekkel és űrkapacitással rendelkező tagállamoktól, valamint a kereskedelmi műholdas kommunikációs vagy műholdas szolgáltatóktól.

Az említett első szakaszban a GOVSATCOM-szolgáltatásokat fokozatos megközelítés alapján kell bevezetni, figyelemmel a GOVSATCOM-központ infrastrukturális képességeinek bővülésére. Ez a megközelítés azon az előfeltevésen is alapul, hogy amennyiben az első szakasz során a jövőbeli kereslet és kínálat részletes elemzése azt mutatja, hogy a szolgáltatások fokozatos bevezetése nem bizonyult elegendőnek a növekvő kereslet kielégítéséhez, akkor a második szakaszba kell lépni, és a magánszektorral, például az uniós műhold-üzemeltetőkkel való együttműködés révén az igényekhez igazított kiegészítő űrinfrastruktúrát vagy kapacitásokat kell kifejleszteni.

(6)

A Tanács Politikai és Biztonsági Bizottsága 2017. március 22-én jóváhagyta az állami műholdas kommunikációra (GOVSATCOM) vonatkozó magas szintű polgári-katonai felhasználói igényeket, amely igényeket az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fogalmazott meg, és amelyekkel egyrészt a 2013-ban elfogadott, a közös katonai állomány céllétszámáról szóló dokumentumban meghatározott katonai felhasználói igényeket, másrészt a Bizottság által összegyűjtött polgári felhasználói igényeket összesítették. A Bizottság ezt követő elemzései azt mutatták, hogy az Unió jelenlegi műholdas kommunikációs kínálata – a nemzeti rendszerekkel rendelkező tagállamok és a magánszektor kapacitásai alapján – nem képes kielégíteni a kormányzati kereslet bizonyos új igényeit, amelyek a magasabb szintű biztonsági megoldások, az alacsony késleltetési idő és a globális lefedettség irányába mozdulnak el. Ezeket az igényeket rendszeresen nyomon kell követni és újra kell értékelni.

(7)

A közelmúltban lezajlott műszaki fejlődés lehetővé tette a nem geostacionárius pályán keringő (NGSO) kommunikációs konstellációk megjelenését, amelyek egyre több nagy sebességű és alacsony késleltetési idejű konnektivitási szolgáltatást kínálnak. Ezért egyedülálló lehetőség nyílik a kormányok által felhatalmazott felhasználók változó igényeinek – további infrastruktúrák fejlesztése és kiépítése révén történő – kielégítésére, mivel az igényelt szolgáltatások nyújtásához szükséges frekvenciák használatára irányuló, a Nemzetközi Távközlési Egyesülethez benyújtott kérelmek jelenleg rendelkezésre állnak az Unióban. Ha nem használják őket, ezek a frekvenciahasználatra irányuló kérelmek elévülnek, és más szereplőknek kerülnek kiosztásra. Mivel a frekvenciák és a pályamenti pozíciók egyre szűkösebb erőforrásnak minősülnek, a Bizottságnak a tagállamokkal folytatott nyílt és átlátható folyamat révén meg kell ragadnia az alkalmat arra, hogy a frekvenciahasználatra irányuló kérelmeket rendelkezésre bocsátó tagállamokkal célzott hasznosítási megállapodásokat kössön a kormányzati infrastruktúrán alapuló kormányzati szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. A kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához szükséges frekvenciahasználatra irányuló kérelmek tárgyát képező jogok megszerzéséért a magánszektor felel.

(8)

Az Unió kormányzati szereplői részéről egyre nagyobb igény tapasztalható a biztonságos és megbízható, világűrbe telepített műholdas kommunikációs szolgáltatások iránt, különösen azért, mert ezek jelentik a legjárhatóbb utat a földi kommunikációs rendszerek hiánya esetén, vagy amikor e rendszerek elromlanak, vagy megbízhatatlanul működnek. A műholdas kommunikációhoz való megfizethető és költséghatékony hozzáférés ott is elengedhetetlen, ahol nincsenek földfelszíni hálózatok, így többek között az óceánok felett és a légtérben, a távoli területeken, valamint amennyiben a földfelszíni infrastruktúra súlyos üzemszünetekkel küzd vagy válsághelyzetekben nem megbízható. A műholdas kommunikáció növelni tudja a távközlési hálózatok általános rezilienciáját, például azáltal, hogy alternatívát kínál a helyi földfelszíni infrastruktúrát érintő fizikai támadások vagy kibertámadások, balesetek, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén.

(9)

Az Uniónak biztosítania kell, hogy a változó kormányzati igényekhez és követelményekhez reziliens, globális, biztonságos, védett, megszakítás nélkül működő, garantált és rugalmas, az uniós technológiai és ipari bázisra épülő műholdas kommunikációs megoldások álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a tagállamok és az uniós intézmények műveletei reziliensebbé váljanak.

(10)

Ezért a kormányzati felhasználásra szánt uniós műholdas, több keringési pályás kommunikációs infrastruktúra biztosítása érdekében fontos létrehozni egy új programot, nevezetesen az uniós biztonságos konnektivitási programot (a továbbiakban: a program), és ennek során integrálni kell és ki kell egészíteni a GOVSATCOM-komponens keretében jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló nemzeti és európai kapacitásokat, valamint tovább kell fejleszteni az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrára (EuroQCI) irányuló kezdeményezést és fokozatosan integrálni kell azt a biztonságos konnektivitási rendszerbe.

(11)

A programnak ki kell elégítenie a magasabb szintű biztonsági megoldások, az alacsony késleltetési idő és a globális lefedettség iránti új kormányzati igényeket. Biztosítania kell a biztonságos, autonóm, megbízható és költséghatékony műholdas kormányzati kommunikációs szolgáltatásokhoz való globális és megszakítás nélküli hozzáférést és e szolgáltatások hosszú távú rendelkezésre állását, támogatva a kritikus infrastruktúra rezilienciáját és védelmét, a megfigyelést, a külső fellépéseket, a válságkezelést, valamint az Unió és a tagállamok gazdasága, biztonsága és védelme szempontjából kritikus fontosságú alkalmazásokat egy külön erre a célra létrehozott kormányzati infrastruktúrán keresztül, amely integrálja és kiegészíti a GOVSATCOM kapacitásait. A programnak továbbá előtérbe kell helyeznie a kormányzati szolgáltatások nyújtását, és lehetővé kell tennie, hogy az európai magánszektor – a kormányok által felhatalmazott felhasználókkal folytatott konzultációt is magában foglaló piaci felmérés figyelembevételével – kereskedelmi infrastruktúrán keresztül kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson.

(12)

Az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat (3) célkitűzéseket és célokat határoz meg a reziliens, biztonságos, teljesítőképes és fenntartható digitális infrastruktúrák Unión belüli fejlesztésének előmozdítása érdekében, ideértve a Bizottság és a tagállamok számára az arra vonatkozó digitális célt, hogy 2030-ig mindenki számára valósítsák meg a gigabites konnektivitást. A programnak lehetővé kell tennie a hálózati összekapcsoltság javítását szerte az Unióban és a világon, mind a polgárok, mind a vállalkozások számára, ideértve többek között – de nem kizárólagosan – a megfizethető, nagy sebességű széles sávú hozzáférés biztosítását, ami segíthet felszámolni a kommunikációs holtsávokat és növelni a kohéziót az Unió egész területén, így a legkülső régiókban, a vidéki és peremterületeken, a távoli és elszigetelt területeken és a szigeteken is. A műholdas szolgáltatások jelenleg nem alkalmasak a földi hálózatok teljesítményének kiváltására, azonban áthidalhatják a digitális szakadékot, sőt adott esetben hozzájárulhatnak az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általános célkitűzéseinek megvalósításához.

(13)

A programnak ezért az első kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges kezdeti űr- és földi infrastruktúra megépítésére irányuló meghatározási, megtervezési, kifejlesztési, validálási és kapcsolódó kiépítési tevékenységekből kell állnia. A program keretében ezt követően lépésről lépésre haladva olyan tevékenységeket kell végrehajtani, amelyek célja a jelenleg nem rendelkezésre álló, a meglévő európai műholdas kommunikációs szolgáltatások legkorszerűbb szintjét meghaladó kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges űr- és földi infrastruktúra teljeskörű kiépítése. Ezenkívül a programnak elő kell mozdítania a továbbfejlesztett kommunikációs szolgáltatások kiaknázására képes felhasználói terminálok fejlesztését. A hasznosítási tevékenységeket a lehető leghamarabb azzal kell kezdeni, hogy a tervek szerint 2024-ig sort kell keríteni az első kormányzati szolgáltatások nyújtására annak érdekében, hogy a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeit a lehető leghamarabb ki lehessen elégíteni. Ezt követően olyan tevékenységeket kell végrehajtani a program keretében, amelyek a teljes működési kapacitás 2027-ig történő eléréséhez szükséges űr- és földi infrastruktúra kiépítésére irányulnak. A hasznosítási tevékenységeknek ki kell terjedniük a kormányzati szolgáltatások nyújtására, a kiépített űr- és földi infrastruktúra üzemeltetésére, karbantartására és folyamatos fejlesztésére, valamint a kormányzati szolgáltatások jövőbeli generációinak a kifejlesztésére.

(14)

2019 júniusában a tagállamok aláírták az európai kvantumkommunikációs infrastruktúráról (EuroQCI) szóló nyilatkozatot (a továbbiakban: a nyilatkozat), amelyben vállalták, hogy a Bizottsággal és az ESA támogatásával együttműködnek az Unió egészére kiterjedő kvantumkommunikációs infrastruktúra kialakításában. A nyilatkozattal összhangban az EuroQCI azt célozza, hogy egy olyan tanúsított, biztonságos, végponttól végpontig terjedő kvantumkommunikációs infrastruktúrát építsen ki, amely lehetővé teszi az információk és az adatok továbbítását és tárolását, és hogy képes legyen Unió-szerte összekapcsolni a kritikus fontosságú állami kommunikációs eszközöket. A program hozzá fog járulni a nyilatkozat célkitűzéseinek eléréséhez a program kormányzati infrastruktúrájába integrált EuroQCI űr- és földi infrastruktúra kifejlesztésével, valamint egy majd a tagállamok tulajdonát képező EuroQCI földfelszíni infrastruktúra kifejlesztésével és kiépítésével. Az EuroQCI űr-, földi és földfelszíni infrastruktúráját a programon belül két fő szakaszban kell kifejleszteni: egy előzetes validációs szakaszban, amely magában foglalhatja több különböző technológia és kommunikációs protokoll kifejlesztését és validálását, valamint a teljeskörű kiépítés szakaszában, beleértve a műholdak közötti konnektivitásra, továbbá a műholdak és a földi és földfelszíni infrastruktúra közötti adatátvitelre vonatkozó megfelelő megoldásokat is.

(15)

Az EuroQCI egyik fő funkciója az lesz, hogy lehetővé tegye a kriptográfiai kulcsok kvantumalapú szétosztását. A kvantumalapú kulcsszétosztási technológiák és termékek jelenleg nem elég kiforrottak ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek az EU-minősített adatok védelmére. A kvantumalapú kulcsszétosztás biztonságával kapcsolatos fő kérdések – így például a kvantumalapú kulcsszétosztási protokollok szabványosítása, a mellékcsatornák elemzése és az értékelési módszertan – még megoldatlanok. A programnak ezért támogatnia kell az EuroQCI-t, és lehetővé kell tennie, hogy a jóváhagyott kriptográfiai termékeket – amennyiben rendelkezésre állnak – beépítsék az infrastruktúrába.

(16)

Az EU-minősített adatok megfelelően biztonságos védelme érdekében a kvantum-számítástechnika jelentette fenyegetések elhárítására szolgáló elsődleges megoldásokban hibrid megközelítések keretében ötvözni kell a hagyományos megoldásokat, a posztkvantum-kriptográfiát és lehetőség szerint a kvantumalapú kulcsszétosztást. A programnak ezért ilyen megközelítéseket kell alkalmaznia, hogy biztosított legyen a legkorszerűbb technológiáknak megfelelő kriptográfia és kulcsszétosztás.

(17)

Az Unió műholdas kommunikációs kapacitásainak bővítése érdekében a program infrastruktúrájának a GOVSATCOM-komponens céljaira kifejlesztett infrastruktúrán kell alapulnia, azt integrálnia kell, és ki kell egészítenie. A program földi infrastruktúrájának különösen a GOVSATCOM-központokon kell alapulnia, amelyeket a felhasználói igények alapján fokozatosan bővíteni kell a földi szegmens egyéb eszközeivel, ideértve azon tagállamok eszközeit is, amelyek működési és biztonsági követelmények alapján készek további hozzájárulást nyújtani.

(18)

A programnak javítania kell a stratégiai jelentőségű földrajzi területek, például Afrika és az Északi-sarkvidék, valamint a Balti-tenger, a Fekete-tenger és a földközi-tengeri térségek, valamint az Atlanti-óceán biztonságos konnektivitását. A program keretében nyújtott szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk a geopolitikai rezilienciához is azáltal, hogy további konnektivitást kínálnak, összhangban az említett régiókra irányuló szakpolitikai célokkal, valamint a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Global Gateway” című, 2021. december 1-jei közös közleményével.

(19)

A kommunikációs szolgáltatások sérelme nélkül, a program céljaira épített műholdak felszerelhetők olyan alrendszerekkel – beleértve a hasznos terhet is –, amelyek növelhetik az uniós űrprogram komponenseinek kapacitását és szolgáltatásait, ezáltal lehetővé téve további nem kommunikációs szolgáltatások kifejlesztését, amelyekről a programbizottságnak az (EU) 2021/696 rendeletben meghatározott releváns formációja határoz, és amelyeket az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell végrehajtani. Amennyiben a rendszer – a felhasználói igényekre és a költségvetési korlátokra is figyelemmel – kellően bizonyított előnyökkel jár az uniós űrprogram komponenseire nézve, az említett alrendszerek fejleszthetők úgy, hogy a Galileót kiegészítő alternatív helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokat nyújtsanak, biztosítsák az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) üzenetei alacsonyabb késleltetéssel történő közvetítését, a világűrbe telepített érzékelőket biztosítsanak az űrmegfigyeléshez, és elősegítsék a Kopernikusz meglévő képességeinek a fejlesztését, különösen a vészhelyzeti és a polgári biztonsági szolgáltatások tekintetében. Emellett az említett alrendszerek nem kommunikációs szolgáltatásokat is nyújthatnak a tagállamok számára azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja a program biztonságát és költségvetését.

(20)

A kormányzati infrastruktúra földi szegmensének a program szempontjából vett jelentősége, valamint a program biztonságára gyakorolt hatása miatt az infrastruktúra helyét a Bizottságnak kell meghatároznia az általános biztonsági követelményekkel összhangban, nyílt és átlátható eljárást követve, a tagállamok közötti kiegyensúlyozott elosztásra törekedve. A program kormányzati infrastruktúrája földi szegmensének kiépítésébe – amely szegmens magában foglalja a GOVSATCOM-komponens keretében kifejlesztett infrastruktúrát is – be lehet vonni az Európai Unió Űrprogramügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) vagy – adott esetben és saját hatásköre szerint – az ESA-t is.

(21)

Az Unió és tagállamai biztonsága, valamint a kormányzati szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása szempontjából létfontosságú, hogy a program űreszközeit az Unió területéről bocsássák fel. Amennyiben azt kivételes körülmények kellően indokolják, lehetővé kell tenni, hogy ilyen kilövésekre harmadik ország területéről kerüljön sor. Ezenkívül a nehéz és közepes hordozórakéták mellett a kis hordozórakéták és mikro-hordozórakéták további rugalmasságot biztosíthatnak, ezáltal lehetővé téve az űreszközök gyors telepítését.

(22)

Fontos, hogy a program keretében kifejlesztett kormányzati infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi tárgyi és immateriális eszköznek – az EuroQCI földfelszíni infrastruktúráját kivéve – az Unió legyen a tulajdonosa, és az Uniónak biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását, beleértve annak 17. cikkét is. Az Unió számára az ezen eszközök feletti tulajdonjoga ellenére lehetővé kell tenni, hogy – e rendelettel összhangban és amennyiben azt az eseti értékelés alapján helyénvalónak ítéli – az említett eszközöket harmadik felek rendelkezésére bocsássa, vagy azokról rendelkezzen.

(23)

Az egész Unióra kiterjedő kezdeményezéseket – például a biztonságos konnektivitási kezdeményezést – az upstream és a downstream űrágazatban működő innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k), induló innovatív vállalkozások és nagyvállalatok Unió-szerte megvalósuló széles körű részvétele alakítja. Az elmúlt években egyes űripari szereplők kihívás elé állították az űrágazatot – különösen az induló innovatív vállalkozások és kkv-k, amelyek innovatív, piacvezérelt űrtechnológiákat és -alkalmazásokat fejlesztettek ki, néha eltérő üzleti modellekkel. Az uniós űrökoszisztéma versenyképességének biztosítása érdekében a programnak maximalizálnia kell az innovatív és forradalmi technológiáknak, valamint az uniós űrökoszisztéma – beleértve a New Space-t – és különösen a piacvezérelt új űrtechnológiákat és -alkalmazásokat kifejlesztő kkv-k, közepes tőkeértékű vállalatok és induló innovatív vállalkozások által kidolgozott új üzleti modelleknek a használatát, ugyanakkor le kell fednie a teljes űrértékláncot, amely magában foglalja az upstream és a downstream szegmenst is.

(24)

Rendkívül fontos ösztönözni a magánszektorbeli beruházásokat a szolgáltatási szerződések megfelelő beszerzése és aggregálása révén, ezáltal csökkentve a bizonytalanságot, és biztosítva a közszféra szolgáltatási igényeinek hosszú távú láthatóságát és kiszámíthatóságát. Az európai űripar jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében a programnak emellett hozzá kell járulnia a magas szintű készségek fejlesztéséhez a világűrrel kapcsolatos területeken, valamint támogatnia kell az oktatási és képzési tevékenységeket, és elő kell mozdítania az esélyegyenlőséget, a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalását, hogy maradéktalanul megvalósuljon az uniós polgárok e terén meglévő potenciálja.

(25)

„Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben foglalt célkitűzésekkel összhangban a lehető legkisebbre kell csökkenteni a program környezeti hatását. Jóllehet az űreszközök használat közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, gyártásuk és a hozzájuk tartozó földi létesítmények környezeti hatással járnak. E hatás enyhítésére intézkedéseket kell elfogadni. E célból a program keretében említett közbeszerzéseknek magukban kell foglalniuk a fenntarthatóságra vonatkozó elveket és intézkedéseket, például az infrastruktúra fejlesztése, előállítása és kiépítése során keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátások minimalizálására és kompenzálására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a fényszennyezés – például a földi csillagászati megfigyelésekre gyakorolt hatás – megelőzését célzó intézkedéseket.

(26)

Tekintettel a keringési pályán lévő űreszközök és űrszemét növekvő mennyiségére, az új európai konstellációnak meg kell felelnie az űrtevékenységek fenntarthatóságára vonatkozó kritériumoknak is, és példát kell mutatnia az űrforgalom-irányítás, valamint az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) terén bevált gyakorlatokra annak érdekében, hogy csökkenjen a keletkező űrszemét mennyisége, megelőzhető legyen a keringési pályán történő szétesés és ütközés, valamint hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a hulladékká vált űreszközöket illetően. Az űrkörnyezet védelmével kapcsolatos, jelenleg a nemzetközi fórumokon (pl. a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottságban) megvitatott jogos aggályok miatt rendkívül fontos, hogy az Unió vezető szerepet játsszon az űrtevékenységek fenntarthatóságának biztosítása terén. A program keretében beszerzett szerződéseknek biztosítaniuk kell, hogy az alkalmazott technológia a lehető legmagasabb szintű normáknak tegyen eleget a fenntarthatóság, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság tekintetében.

(27)

A kormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó működési követelményeknek a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeiről készült felmérésen kell alapulniuk, figyelembe véve az aktuális piaci kínálat képességeit is. E követelmények felmérése során a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a jelenlegi piaci kapacitásokat. A kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfólióját ezekből a működési követelményekből kiindulva, az általános biztonsági követelmények és a kormányzati szolgáltatások iránti változó kereslet figyelembevételével kell kidolgozni. E szolgáltatásportfólióban meg kell határozni a kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó alapszolgáltatásokat. Meg kell határozni benne továbbá azokat a szolgáltatáskategóriákat, amelyek kiegészítik az (EU) 2021/696 rendelet keretében létrehozott GOVSATCOM-szolgáltatások szolgáltatásportfólióját. A Bizottságnak gondoskodnia kell a működési és biztonsági követelmények következetességéről és koherenciájáról a GOVSATCOM-komponens és a program között. A szolgáltatások kereslete és kínálata közötti lehető legnagyobb egyezés fenntartása érdekében 2023-ban meg kell határozni a kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, és lehetővé kell tenni a szolgáltatásportfóliónak a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az említett működési és biztonsági követelmények alapján történő rendszeres frissítését.

(28)

A műholdas kommunikáció véges erőforrás, amelyet mennyiségileg korlátoz a műholdak kapacitása, a frekvencia és a földrajzi lefedettség. A méretgazdaságosság kihasználása és a költséghatékonyság érdekében ezért a programnak ki kell alakítania a kormányzati szolgáltatások kereslete és kínálata közötti optimális egyezést, és el kell kerülnie a kapacitásfelesleget. Mivel idővel mind a kereslet, mind a potenciális kínálat változik, a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie az igényeket annak érdekében, hogy – amikor szükségesnek tűnik – kiigazítsa a kormányzati szolgáltatások portfólióját.

(29)

A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ, valamint az uniós ügynökségek és szervek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a programban, amennyiben úgy döntenek, hogy felhatalmazást adnak a kormányzati szolgáltatások felhasználói számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket, illetve létesítményeket biztosítanak. Tekintettel arra, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy felhatalmazást adnak-e a kormányzati szolgáltatások nemzeti felhasználói számára, a tagállamok nem kötelezhetők a programhoz való hozzájárulásra, illetve a program infrastruktúrájának a befogadására.

(30)

A program minden résztvevőjének ki kell jelölnie egy, a biztonságos konnektivitásért felelős illetékes hatóságot, amely ellenőrzi, hogy a felhasználók és a programban érintett más nemzeti szervezetek betartják-e az általános biztonsági követelményekben meghatározott alkalmazandó szabályokat és biztonsági eljárásokat. A program résztvevői e hatóság feladatkörét átruházhatják egy meglévő hatóságra.

(31)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (5) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára.

(32)

A program célkitűzései összhangban vannak más uniós programok célkitűzéseivel, és kiegészítik azokat, ideértve elsősorban a (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és az (EU) 2021/764 tanácsi határozattal (7) létrehozott Horizont Európa programot, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Digitális Európa programot, az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) című programot, az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és különösen az uniós űrprogramot.

(33)

A Horizont Európa „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klasztere elemeinek egy meghatározott részét a biztonságos konnektivitási rendszer fejlesztésével és validálásával kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységekre fogják allokálni, többek között az űrökoszisztéma – ezen belül a New Space – keretében kifejlesztendő potenciális technológiákkal kapcsolatban is. A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI) keretében egy részt a Globális Európa-alapból a biztonságos konnektivitási rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységekre és a szolgáltatások világszerte való biztosítására fognak allokálni, ami lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások széles körét kínálják a nemzetközi partnerek számára. Az uniós űrprogram GOVSATCOM-komponensének egy meghatározott részét a GOVSATCOM-központ fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekre allokálják, amely központ a biztonságos konnektivitási rendszer földi infrastruktúrájának részét fogja képezni. Az e programokból származó finanszírozást az említett programok szabályaival összhangban kell végrehajtani.

(34)

Az Unió és a tagállamok biztonságára gyakorolt hatásai miatt a program célkitűzései és elvei az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Európai Védelmi Alap célkitűzéseivel és elveivel is megegyeznek. Ezért az Európai Védelmi Alapból származó finanszírozás egy részét a program keretében végzett tevékenységek, különösen az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos intézkedések finanszírozására kell nyújtani.

(35)

A program sikeres végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy műszaki szakértelmükkel, know-how-jukkal és segítségnyújtásukkal hozzájáruljanak a programhoz, különösen a biztonság és a védelem területén, vagy – adott esetben és lehetőség szerint – azáltal, hogy a területükön található adatokat, információkat, szolgáltatásokat és infrastruktúrát a program rendelkezésére bocsátják. Lehetővé kell tenni, hogy a program további pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásokat fogadjon harmadik felektől, többek között uniós ügynökségektől és szervektől, tagállamoktól, a programban részt vevő harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől, a vonatkozó megállapodásokkal összhangban.

(36)

E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(37)

A költségvetési rendelet 191. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazok a költségek semmilyen körülmények között nem finanszírozhatók kétszer az uniós költségvetésből.

(38)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – szükség esetén és amilyen mértékben szükséges – igénybe vegye bizonyos külső felek technikai segítségét, amennyiben az Unió biztonsági érdekei nem sérülnek. Az említett technikai segítség igénybevételét a program központi irányításában részt vevő egyéb szervezetek számára is lehetővé kell tenni az e rendelet alapján rájuk bízott feladatok ellátásához.

(39)

A program által finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan a program keretében megkötött közbeszerzési szerződéseknek meg kell felelniük az uniós szabályoknak. Ezzel összefüggésben a közbeszerzéssel kapcsolatos célkitűzések meghatározásáért is az Uniónak kell felelnie.

(40)

A program technológiai háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a technológiai háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződéseket illetően, amennyiben ezek a szerződések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon kívül további, egyedi intézkedésekre van szükség. Ezért lehetővé kell tenni az alvállalkozásba adás minimális mértékének előírását. Ez utóbbit illetően lehetőség szerint elsőbbséget kell biztosítani az induló innovatív vállalkozásoknak és a kkv-knak, különösen a határokon átnyúló részvételük lehetővé tétele érdekében.

(41)

A program célkitűzéseinek teljesítése szempontjából fontos, hogy a világűrhöz kapcsolódó szakterületeken működő uniós köz- és magánszektorbeli szervezetek kapacitása indokolt esetekben mozgósítható legyen, és emellett nemzetközi szinten együtt lehessen működni harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezért lehetővé kell tenni az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) és a költségvetési rendeletben biztosított valamennyi releváns eszköz és irányítási módszer, valamint a közös közbeszerzési eljárások igénybevételét.

(42)

A köz- és magánszféra közötti együttműködés a legmegfelelőbb konstrukció, amellyel biztosítható, hogy a program célkitűzései megvalósulhassanak. Ennek lehetővé kell tennie, hogy az Unió műholdas kommunikációval kapcsolatos meglévő technológiai és ipari bázisára lehessen építeni – a magáneszközöket is beleértve –, továbbá hogy robusztus és innovatív kormányzati szolgáltatásokat lehessen nyújtani, a magánszférabeli partnerek számára pedig lehetővé kell tenni, hogy a piaci feltételek mellett kínált kereskedelmi szolgáltatások nyújtása érdekében további saját beruházások révén újabb képességekkel egészítsék ki a program infrastruktúráját. Egy ilyen rendszernek emellett a kormányzati és a kereskedelmi infrastruktúrák közös komponenseihez kapcsolódó fejlesztési és kiépítési költségek megosztása révén optimalizálnia kell a kiépítési és az üzemeltetési költségeket, a kapacitások magas szintű közös felhasználása révén pedig a működési költségeket is. Ösztönöznie kell továbbá az európai űrökoszisztémára – többek között a New Space-re – irányuló innovációt azáltal, hogy lehetővé teszi a kutatási és fejlesztési kockázatok megosztását a köz- és a magánszférabeli partnerek között.

(43)

A program végrehajtása tekintetében a koncessziós szerződésekben, az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra vagy az építési beruházásra irányuló szerződésekben, vagy a vegyes szerződésekben bizonyos alapvető elveket kell követni. E szerződésekben egyértelműen meg kell határozni a feladatoknak és a felelősségi köröknek a köz- és magánszektorbeli partnerek közötti megosztását, a kockázatok egyértelmű megosztásával együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók valóban felelősséget vállaljanak az olyan mulasztások következményeiért, amelyekért felelősek. A szerződésekben biztosítani kell, hogy a vállalkozók ne részesüljenek túlzott kompenzációban a kormányzati szolgáltatások nyújtásáért, és e szerződéseknek lehetővé kell tenniük a kereskedelmi szolgáltatások magánszektor által nyújtását, valamint biztosítaniuk kell a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeinek megfelelő rangsorolását. A szerződésekben biztosítani kell, hogy a szolgáltatásoknak a kereskedelmi infrastruktúrán alapuló nyújtása során az Unió alapvető érdekei védelmet élvezzenek, valamint teljesüljenek a program általános és egyedi célkitűzései. Fontos ezért olyan intézkedések bevezetése, amelyek biztosítják ezen alapvető érdekek és célkitűzések védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében, amennyiben a vállalkozó nem tudja teljesíteni kötelezettségeit.

A szerződéseknek megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk többek között a kereskedelmi szolgáltatások nyújtásából eredő összeférhetetlenségek és esetleges versenytorzulások, az indokolatlan megkülönböztetés vagy bármely más rejtett közvetett előny megelőzésére. Ilyen biztosíték lehet a kormányzati és a kereskedelmi szolgáltatások elszámolásának szétválasztása – beleértve egy, a vertikálisan integrált üzemeltetőtől szerkezetileg és jogilag is elkülönülő szervezet létrehozását a kormányzati szolgáltatások nyújtására –, valamint a kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrához való nyílt, méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása. A kereskedelmi szolgáltatásokat ennek megfelelően átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett elérhetővé kell tenni a meglévő földfelszíni szolgáltatásokat nyújtó felek számára. A szerződéseknek a teljes értéklánc mentén és az összes tagállamban elő kell segíteniük az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k részvételét.

(44)

A program egyik fontos célkitűzése, hogy biztosítsa az Unió és a tagállamok biztonságát, és a nyitott gazdaság megőrzése mellett megerősítse a kulcsfontosságú technológiák és értékláncok rezilienciáját. Az Unió operatív rendszerei integritásának, biztonságának és rezilienciájának a megóvása érdekében e célkitűzés megvalósításához bizonyos esetekben meg kell határozni a támogathatósági és részvételi feltételeket. Mindez nem áshatja alá a versenyképességet és a költséghatékonyságot.

(45)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/Euratom, EK (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(46)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából a harmadik országok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(47)

A program hatékonyságának és hatásának optimalizálása érdekében intézkedéseket kell hozni a biztonságos konnektivitási rendszer architektúráján belül a nyílt szabványok és nyílt forráskódú technológiák használatának és kidolgozásának, valamint az interoperabilitásnak az előmozdítására. Az említett rendszer nyitottabb kialakítása révén jobb szinergiákat lehetne kialakítani az uniós űrprogram más komponenseivel, illetve a nemzeti szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal, az azonos technológiák párhuzamos fejlesztésének elkerülésével optimalizálni lehetne a költségeket, javítani lehetne a megbízhatóságot, ösztönözni lehetne az innovációt és ki lehetne aknázni a széles körű verseny jelentette előnyöket.

(48)

A program felelősségteljes központi irányítása megköveteli, hogy a felesleges átfedések elkerülése, valamint a költségtúllépések és a késedelmek csökkentése érdekében világos felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett szereplők között. A hatáskörébe tartozó területeken és felelősségi körének megfelelően az irányítás valamennyi szereplőjének támogatnia kell a program célkitűzéseinek a megvalósítását.

(49)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre e területen. Ezért jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a programhoz, különösen annak végrehajtásához. Együttműködhetnek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak népszerűsítése, valamint a vonatkozó nemzeti kezdeményezések és a program közötti összhang biztosítása érdekében. A Bizottság lehetőséget kaphat arra, hogy mozgósítsa a tagállamok rendelkezésére álló eszközöket, igénybe vegye a tagállamok segítségét, és kölcsönösen elfogadott feltételek teljesülése mellett a program végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal bízza meg a tagállamokat. Adott esetben a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik, valamint a program közötti koherenciát és kiegészítő jelleget. A tagállamoknak emellett minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely ahhoz szükséges, hogy biztosítsák a területükön található földi infrastruktúra védelmét. A tagállamoknak továbbá képesnek kell lenniük annak biztosítására, hogy a programhoz szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak, és megfelelő szinten védettek legyenek ahhoz, hogy a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (18) összhangban maradéktalanul lehetővé váljon a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése. A program rendelkezésére bocsátott frekvenciáknak nem lehet pénzügyi vonzatuk a programra nézve.

(50)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkével összhangban és az Unió általános érdekeinek előmozdítójaként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy végrehajtsa a programot, hogy átfogó szinten viselje az általános felelősséget a programért, és hogy előmozdítsa annak igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és kompetenciáinak optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy indokolt körülmények esetén egyes feladatokkal más szervezeteket bízzon meg. A Bizottságnak meg kell határoznia a rendszerek és a szolgáltatások fejlesztésének végrehajtásához szükséges fő technikai és működési követelményeket. Mindezt a tagállami szakértőkkel, felhasználókkal és más köz- vagy magánszférabeli érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően kell elvégeznie. Végül pedig, az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az uniós hatáskör gyakorlása nem akadályozhatja meg a tagállamokat a saját hatásköreik gyakorlásában. Az uniós források megfelelő felhasználása érdekében azonban helyénvaló, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok tevékenységei közötti összhangot, elkerülve az erőfeszítések szükségtelen megkettőzését.

(51)

A költségvetési rendelet 154. cikke úgy rendelkezik, hogy az előzetes vizsgálat eredményei alapján lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy támaszkodjon az uniós források kezelésével megbízott személyek vagy szervezetek rendszereire és eljárásaira. A szóban forgó rendszerek és eljárások egyedi kiigazításairól (a felügyeleti intézkedésekről), valamint a meglévő szerződésekre vonatkozó intézkedésekről szükség esetén a megfelelő hozzájárulási megállapodásban kell rendelkezni.

(52)

mivel a program az egész világot lefedi, jelentős nemzetközi dimenzióval rendelkezik. A nemzetközi partnerek, valamint azok kormányai és polgárai a program különféle szolgáltatásainak a kedvezményezettjei lesznek, ami az Unió és a tagállamok e partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködése szempontjából is többletelőnyökkel jár. A programmal kapcsolatos ügyekben a Bizottság a hatáskörének keretein belül, az Unió nevében koordinálhatja a nemzetközi színtéren folytatott tevékenységeket.

(53)

Az uniós űrprogram Galileo- és EGNOS-komponenseivel kapcsolatos irányítás, üzemeltetés és szolgáltatásnyújtás terén az elmúlt években megszerzett szakértelme alapján az Ügynökség a legmegfelelőbb szerv arra, hogy a Bizottság felügyelete mellett a kormányzati infrastruktúra üzemeltetésével és a kormányzati szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat ellássa. Ezért e célból további releváns kapacitásokat kell kifejlesztenie. Az Ügynökséget ezután meg kell bízni a kormányzati szolgáltatások nyújtásával, és képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzati infrastruktúra operatív irányítását részben vagy egészben rábízzák.

(54)

A biztonságot illetően – figyelemmel az e területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek kell felelnie azért, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanácsán keresztül biztosítsa a kormányzati szolgáltatások és infrastruktúra biztonsági akkreditációját. Továbbá az Ügynökség operatív felkészültségének függvényében – különösen a megfelelő mértékű humán erőforrásra tekintettel – az Ügynökségnek el kell látnia a Bizottság által rábízott feladatokat. Az Ügynökségnek lehetőség szerint ki kell használnia szakértelmét, például az európai globális navigációs műholdrendszer (EGNSS) tevékenységei során. Amennyiben az Ügynökséget feladatokkal bízzák meg, megfelelő humán-, igazgatási és pénzügyi erőforrásokat kell a rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy maradéktalanul el tudja látni feladatait és megbízatásait.

(55)

A kormányzati infrastruktúra működésének biztosítása és a kormányzati szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulási megállapodások útján egyes tevékenységeket más szervezetekre bízzon a hatáskörükbe tartozó területeken, a költségvetési rendeletben a közvetett irányításra vonatkozóan rögzített, a Bizottságra alkalmazandó feltételek szerint.

(56)

Az ESA olyan nemzetközi szervezet, amely széles körű szakértelemmel rendelkezik a világűrrel kapcsolatban – ideértve a műholdas kommunikációt is –, ezért fontos partner az uniós űrpolitika különböző aspektusainak a végrehajtásában. E tekintetben az ESA-nak szakértelmével kell támogatnia a Bizottságot, többek között a program specifikációjának előkészítése és technikai vonatkozásainak végrehajtása tekintetében. Ennek érdekében az ESA-t meg kell bízni a program fejlesztési és validálási tevékenységeinek felügyeletével, valamint a program végrehajtása keretében megkötött szerződések értékelésének támogatásával.

(57)

A világűrrel kapcsolatos tevékenységeknek az Unió gazdasága és az Unió polgárainak élete szempontjából vett jelentősége miatt a programnak – különösen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében – kiemelten törekednie kell a fokozott biztonság elérésére és fenntartására, ideértve a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét is.

(58)

Tekintettel az EKSZ különleges szakértelmére, valamint a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartására, lehetővé kell tenni az EKSZ számára, hogy a 2010/427/EU tanácsi határozattal (19) összhangban a külkapcsolatok terén segítséget nyújtson a Bizottságnak a program biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(59)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos feladatának, valamint a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogának sérelme nélkül, a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében egyedi biztonsági irányítási rendszert kell létrehozni. Ennek az irányításnak három fő elven kell nyugodnia. Először is, kiemelten fontos a tagállamok által a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban megszerzett széles körű és pótolhatatlan tapasztalatok lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Másodsorban, az összeférhetetlenség megelőzése és a biztonsági szabályok hiányos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében az operatív funkciókat el kell különíteni a biztonsági akkreditációval összefüggő funkcióktól. Harmadrészt, helyzeténél fogva a program infrastruktúrájának teljes vagy részleges irányításáért felelős szerv a legalkalmasabb arra, hogy egyben a feladatköréhez kapcsolódó biztonsági kérdéseket is kezelje. A program biztonsága az elmúlt években az uniós űrprogram végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épülne. A felelősségteljes biztonsági irányítás azt is megköveteli, hogy a feladatkörök megfelelően legyenek elosztva az egyes szereplők között. A programért felelős szervként a Bizottságnak kell a tagállamokkal együtt meghatároznia a programra alkalmazandó általános biztonsági követelményeket, a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül. A program biztonsági irányításának különösen a minősített információk területén kell tükröznie a Tanácsnak és a tagállamoknak az EU-minősített adatok védelmét szolgáló kriptográfiai termékek értékelésében és jóváhagyásában betöltött szerepét és hatásköreit.

(60)

A program földi és világűrbe telepített infrastruktúráinak kiberbiztonsága és fizikai biztonsága, valamint fizikai redundanciája kulcsfontosságú szerepet játszanak a szolgáltatás és a rendszer működésének folyamatos biztosításában. Az általános biztonsági követelmények megállapítása során ezért megfelelően figyelembe kell venni a rendszer és az általa nyújtott szolgáltatások kibertámadásokkal szembeni és a műholdakat érintő fenyegetések elleni – többek között új technológiák alkalmazásával, valamint az ilyen kibertámadásokra való reagálás és az azt követő helyreállítás támogatásával történő – védelmének szükségességét.

(61)

Adott esetben a kockázat- és fenyegetettségelemzést követően a Bizottságnak meg kell határoznia egy, a biztonság nyomon követésére szolgáló struktúrát. A biztonság nyomon követésére szolgáló struktúrának a (KKBP) 2021/698 tanácsi határozat (20) hatálya alatt kidolgozott utasításokat követő szervnek kell lennie.

(62)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottságnak és a főképviselőnek – hatáskörükhöz igazodva, e rendelettel, valamint adott esetben a (KKBP) 2021/698 határozattal összhangban – gondoskodnia kell a program biztonságáról.

(63)

A program által nyújtott kormányzati szolgáltatásokat az uniós kormányzati szereplők a biztonság és a védelem terén, a biztonsági szempontból kritikus missziók és műveletek, valamint a kritikus infrastruktúra védelme során fogják igénybe venni. Ezért az említett szolgáltatások és infrastruktúrák tekintetében biztonsági akkreditációt kell alkalmazni.

(64)

Elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységek elvégzésére az Unió és az uniós tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség elve alapján, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi szereplő részvételével kerüljön sor, továbbá be kell vezetni egy, a folyamatos kockázatellenőrzésre irányuló eljárást. Ezenkívül a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos tevékenységeket olyan szakembereknek kell elvégezniük, akik az összetett rendszerek akkreditációja terén megfelelő képesítéssel, valamint megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(65)

Az EUSZ 17. cikke értelmében a Bizottság felel a programok irányításáért, ami a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően közvetett irányítás keretében harmadik felekre ruházható. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a program közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során harmadik felek által elvégzett feladatok ne veszélyeztessék a program biztonságát, különösen a minősített adatok feletti ellenőrzés tekintetében. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a Bizottság a programmal kapcsolatos feladatok elvégzésével bízza meg az ESA-t, a megfelelő hozzájárulási megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ESA által létrehozott minősített adatok a Tanács 2013/488/EU határozatának (21) és a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatának (22) megfelelően a Bizottság felügyelete alatt létrehozott EU-minősített adatnak minősüljenek.

(66)

A program kormányzati szolgáltatásait az uniós és a tagállami szereplők biztonsági és védelmi szempontból kritikus missziók és műveletek során is igénybe vehetik. Ezért az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a program valamennyi elemére kiterjedően biztosítják a harmadik felektől (harmadik országoktól és harmadik országbeli szervezetektől) való függetlenség szükséges szintjét. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatnák az űr- és földi technológiákat – azok komponenseinek, alrendszereinek vagy rendszereinek szintjén –, a gyártóipart, az űrrendszerek tulajdonosait és üzemeltetőit, valamint a földi rendszerkomponensek fizikai elhelyezkedését.

(67)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is a tagjai, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és más harmadik országok – kizárólag az EUMSZ 218. cikkével összhangban megkötendő megállapodás alapján – részt vehetnek a programban.

(68)

Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat (23) értelmében a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(69)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (24) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben olyan mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program hatásai. A program értékelése során figyelembe kell venni az uniós űrprogram GOVSATCOM-komponensére vonatkozó, az (EU) 2021/696 rendelet keretében elvégzett értékelés megállapításait.

(70)

Annak érdekében, hogy a program előrehaladásáról szóló jelentéshez szükséges mutatók, valamint a program nyomonkövetési és értékelési kerete folyamatosan megfelelő legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletének a mutatók tekintetében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése, továbbá a program űreszközei adatbázisának jellemzői és az adatbázis karbantartásának és frissítésének módszertana és folyamatai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(71)

A felelősségteljes központi irányítás érdekében, valamint tekintettel a program és a GOVSATCOM-komponens közötti szinergiákra, az (EU) 2021/696 rendelet keretében létrehozott, GOVSATCOM-formációban ülésező programbizottság egyúttal a program bizottságaként is fog működni. A program biztonságát érintő kérdésekkel kapcsolatban a programbizottságnak egy erre a célra szolgáló biztonsági formációban kell üléseznie.

(72)

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes központi irányítás megköveteli a program egységes igazgatását, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezetek képviselői adott esetben megfigyelőként részt vehetnek a 182/2011/EU tanácsi és európai parlamenti rendeletnek (25) megfelelően létrehozott programbizottság munkájában. Ugyanebből a megfontolásból azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselői, amelyek az Unióval a programhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodást kötöttek, meghatározott biztonsági korlátozások, illetve az említett megállapodásban előírt feltételek mellett adott esetben szintén részt vehetnek a bizottság munkájában. A programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezetek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek képviselői a programbizottság szavazásain nem vehetnek részt. A megfigyelők és az eseti résztvevők részvételére vonatkozó feltételeket a programbizottság eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(73)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők elfogadása tekintetében: kormányzati szolgáltatások nyújtására vonatkozó részletes szabályok, a kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó operatív követelmények, a kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfóliója, a hozzájárulási megállapodásokra és a munkaprogramokra vonatkozó hozzájárulási határozatok, valamint a harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek a programban való részvételére vonatkozó további követelmények megállapítása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(74)

A kormányzati infrastruktúrán alapuló kormányzati szolgáltatásokat főszabályként díjmentesen kell biztosítani a kormányok által felhatalmazott felhasználók számára. Az e szolgáltatások nyújtására rendelkezésre álló kapacitás azonban korlátozott. Ha a Bizottság elemzést követően kapacitáshiányt állapít meg, a szolgáltatások kereslete és a kínálata közötti egyezés kialakítása érdekében lehetővé kell tenni számára, hogy megfelelően indokolt esetekben, amennyiben a kereslet meghaladja a hozzáférési kapacitást, a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó részletes szabályok keretében árképzési politikát fogadjon el. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett árképzési politika elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(75)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a földi kormányzati infrastruktúrához tartozó központok helyének meghatározásához szükséges intézkedések meghozatalával kapcsolatban. Az adott földrajzi helyek kiválasztása során a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a működési és a biztonsági követelményeket, valamint a meglévő infrastruktúrát. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(76)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az általános biztonsági követelmények meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok teljeskörű ellenőrzést gyakorolhassanak a program általános biztonsági követelményei felett. A program biztonságát érintő végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság munkáját egy programbizottságnak kell segítenie, amely egy erre a célra szolgáló biztonsági formációban ülésezik. A biztonsági kérdések érzékeny jellegére tekintettel a programbizottság elnökének törekednie kell arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek a programbizottságon belül a lehető legnagyobb támogatást élvezik. A Bizottság nem fogadhat el a program általános biztonsági követelményeit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat olyan esetekben, amikor a programbizottság nem nyilvánított véleményt. Amennyiben a programbizottság biztonsági formációjának bevonása másként van előírva, a részvételnek a programbizottság eljárási szabályzatával összhangban kell történnie.

(77)

A program kiegészíti a meglévő uniós űrprogramot azáltal, hogy integrálja és kiterjeszti célkitűzéseit és intézkedéseit annak érdekében, hogy biztonságos űralapú konnektivitási rendszert hozzon létre az Unió számára. A program értékelése során ezt figyelembe kell venni.

(78)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani – tekintve, hogy az intézkedés terjedelme és hatásai meghaladják az egyes tagállamok pénzügyi és műszaki kapacitásait –, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(79)

A programot ötéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (26) meghatározott többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 2021-től 2027-ig terjedő időtartamához.

(80)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása annak célkitűzései megvalósítása céljából a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,