AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/903 RENDELETE (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet)

(1)

Meg kell erősíteni az Unióban közszolgáltatások nyújtására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának fejlesztését annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unióban a közigazgatások határokon átnyúlóan együttműködjenek és közszolgáltatásokat működtessenek. A meglévő nem hivatalos együttműködést egyértelmű jogi kerettel kell felváltani a különböző közigazgatási szintek és ágazatok közötti interoperabilitás lehetővé tétele, valamint a valóban európai digitális szolgáltatásokhoz szükséges zökkenőmentes, a belső piacot erősítő, határokon átnyúló adatáramlás megkönnyítése érdekében, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett. A közszféra interoperabilitása számottevő hatást gyakorol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke Szerződésekben rögzített szabad mozgására, mivel a megterhelő adminisztratív eljárások jelentős akadályokat jelenthetnek, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

(2)

A határokon átnyúló interoperabilitás tekintetében a közszférabeli szervezetek között folytatott együttműködés kezelheti a közös kihívásokat, különösen a határ menti régiókban, és biztosíthatja a zökkenőmentes határokon átnyúló adatáramlást.

(3)

Az Unió és a tagállamok több mint két évtizede dolgoznak azon, hogy digitális transzformáció révén támogassák a közigazgatások korszerűsítését, és előmozdítsák a valóban európai digitális térhez szükséges mély összeköttetéseket. A Bizottság a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i közleményében hangsúlyozta annak szükségességét, hogy 2030-ig felgyorsítsák a közszolgáltatások digitalizálását, többek között biztosítva az interoperabilitást a közigazgatás minden szintjén és a közszolgáltatások között. Ezenkívül az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat (4) egyértelmű célként tűzi ki a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-os online hozzáférhető módon történő nyújtását 2030-ig. Továbbá, a Covid19-világjárvány felgyorsította a digitalizáció ütemét, és arra ösztönözte a közigazgatásokat, hogy alkalmazkodjanak az online paradigmához, többek között a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások, valamint a technológiák intelligensebb és környezetbarátabb használata tekintetében, az európai zöld megállapodásban és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott éghajlat- és energiapolitikai célokkal összhangban. E rendelet célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az említett uniós célkitűzésekhez azáltal, hogy a digitális közszolgáltatások kialakításának támogatása érdekében a határokon átnyúló interoperabilitásra vonatkozó strukturált együttműködési keretet hoz létre a tagállamok között, valamint a Bizottság és a tagállamok között, segítve a költségek csökkentését és idő megtakarítását a polgárok, a vállalkozások és a közszféra számára.

(4)

Az Unión belüli, határokon átnyúló interoperabilitás fokozására irányuló törekvés kapcsán döntő fontosságú hangsúlyozni, hogy az interoperabilitás – bár rendkívül fontos – önmagában nem biztosítja a transzeurópai digitális közszolgáltatások hozzáférhetőségét és zökkenőmentességét. A digitális infrastruktúrák átfogó és fenntartható, megfelelő pénzügyi támogatással rendelkező ökoszisztémája ugyanolyan fontos az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározott célkitűzések eléréséhez. A „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé” című, 2021. június 30-i bizottsági közleménnyel összhangban különös figyelmet kell fordítani az összekapcsoltságnak az Unión belüli vidéki és távoli térségekre való kiterjesztésére, az ipari átalakulás által érintett térségekre és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, mint a szigetek, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók, biztosítva, hogy a digitális transzformáció előnyei igazodjanak a fokozott regionális inkluzivitásra és összekapcsoltságra irányuló, meglévő uniós kezdeményezésekhez, és támogassák azokat.

(5)

A transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitásának e rendeletben meghatározott fejlesztése során figyelembe kell venni a jogi interoperabilitást. A szervezeti, szemantikai és technikai interoperabilitás fejlesztésének katalizátoraként a jogi interoperabilitás általában véve megkönnyíti a határokon átnyúló interoperabilitás előnyeinek kiaknázását, ideértve a polgárok és a vállalkozások információkhoz való gyors hozzáférését, az eljárások és szolgáltatások felgyorsítását, valamint az adminisztratív akadályok csökkentését. Továbbá, mivel a nyelvi akadály az interoperabilitás, a megoldások további felhasználása és a határokon átnyúló szolgáltatások létrehozása előtt álló egyik akadály, a szemantikai interoperabilitás kulcsfontosságú a hatékony kommunikáció sokszínű többnyelvű környezetben történő megkönnyítése szempontjából, regionális és helyi szinten is.

(6)

A transzeurópai digitális közszolgáltatások olyan digitális szolgáltatások, amelyeket uniós vagy közszférabeli szervezetek nyújtanak az Unióban egymásnak vagy természetes vagy jogi személyeknek, és amelyek – hálózati és információs rendszereik révén – interakciót igényelnek a tagállami határokon átnyúlóan, az uniós szervezetek között, vagy az uniós és a közszférabeli szervezetek között. A transzeurópai digitális közszolgáltatások közé kell, hogy tartozzanak többek között az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározottak szerinti kulcsfontosságú közszolgáltatások, amelyek olyan alapvető szolgáltatásokra terjednek ki, amelyek relevánsak a természetes személyek életének jelentős eseményei – mint például egy állás megszerzése vagy a tanulmányok – szempontjából, valamint jogi személyek esetében azok szakmai életciklusa során. A transzeurópai relevanciájú kulcsfontosságú közszolgáltatások célja, hogy a polgárok számára jelentős előnyök keletkezzenek, amennyiben azok határokon átnyúlóan interoperábilissá válnak. A transzeurópai digitális közszolgáltatásokra példát jelentenek azon szolgáltatások, amelyek a határokon átnyúló adatcsere révén lehetővé teszik a felsőfokú oklevelek vagy a szakmai képesítések kölcsönös elismerését, a járműadatok közúti közlekedésbiztonsági célú cseréjét, a társadalombiztosítási és egészségügyi adatokhoz – többek között a pandémiás és egyéb oltási igazolványokhoz – való hozzáférést, az egyablakos ügyintézési rendszerekhez való hozzáférést, az adózással, a vámokkal, a nyilvános pályázati akkreditációval, a digitális vezetői engedélyekkel vagy a kereskedelmi nyilvántartásokkal kapcsolatos információcserét, valamint általában minden olyan szolgáltatás, amely az adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés és adatcsere céljából végrehajtja az egyszeri adatszolgáltatás elvét.

(7)

A tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy meghatározzák, mi minősül közszolgáltatásnak, az uniós és a közszférabeli szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy az ilyen szolgáltatások tervezése és fejlesztése során mérlegeljék a felhasználói igényeket és a hozzáférhetőséget, összhangban a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló, 2022. december 15-i európai nyilatkozattal (6). Az uniós és a közszférabeli szervezeteket ösztönözni kell annak biztosítására is, hogy a fogyatékossággal élő személyek, az idősek és más veszélyeztetett csoportok a többi polgár részére nyújtott szolgáltatásokhoz hasonló szintű közszolgáltatásokat legyenek képesek igénybe venni.

(8)

Létre kell hozni egy új irányítási struktúrát – középpontjában az Interoperábilis Európa Testülettel (a továbbiakban: a Testület) –, és annak jogi felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy – a Bizottsággal együtt – vezesse az Unióban a határokon átnyúló interoperabilitás, azon belül az európai interoperabilitási keret (EIF) és más közös jogi, szervezeti, szemantikai és technikai interoperabilitási megoldások, így például előírások és alkalmazások további fejlesztését. Továbbá, e rendeletnek egyértelmű és könnyen felismerhető címkét kell létrehoznia bizonyos interoperabilitási megoldások (a továbbiakban: Interoperábilis Európa megoldások) számára. Elő kell mozdítani egy nyílt kormányzati technológiai megoldásokkal foglalkozó, élénk közösség létrehozását is.

(9)

A regionális és helyi hatóságok aktív szerepet fognak játszani az interoperabilitási megoldások fejlesztésében. Törekedniük kell továbbá a kkv-k, a kutatási és oktatási szervezetek, valamint a civil társadalom bevonására, és meg kell osztaniuk az ilyen együttműködés eredményeit.

(10)

A közszféra unióbeli interoperabilitásának koherens megközelítése és a megfelelő ügyintézés elvének előmozdítása, és a személyes és nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának támogatása érdekében valamennyi uniós és közszférabeli szervezetet érintően a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni azokat a szabályokat, amelyek a transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó kötelező erejű követelményeket állapítanak meg, és ezáltal hatással vannak az említett szervezetek azon képességére, hogy hálózati és információs rendszereiken keresztül adatokat osszanak meg. E célkitűzés érinti a Bizottságot és más uniós szervezeteket, valamint a tagállamokbeli közszférabeli szervezeteket a közigazgatás valamennyi – nemzeti, regionális és helyi – szintjén. Az uniós szervezetek fontos szerepet játszanak a szabályozói jelentéskészítést szolgáló adatok tagállamoktól való begyűjtésében. Ezért az ilyen adatok interoperabilitásának is e rendelet hatálya alá kell tartoznia.

(11)

A személyes adatok védelméhez való alapvető jog védelmét különösen az (EU) 2016/679 (7) és az (EU) 2018/1725 (8) európai parlamenti és tanácsi rendelet biztosítja. A 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) emellett védi a magánéletet és a közlések titkosságát, többek között azáltal, hogy rendelkezik a személyes és nem személyes adatok végberendezéseken való tárolására és az ott tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételekről. Az említett uniós jogalkotási aktusok képezik a fenntartható és felelősségteljes adatkezelés alapját, ideértve azt is, ha az adatkészletekben személyes és nem személyes adatok egyaránt szerepelnek. Ez a rendelet kiegészíti és nem érinti a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogot, így különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet. E rendelet egyetlen rendelkezése sem alkalmazható vagy értelmezhető oly módon, hogy az szűkíti vagy korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, vagy a magánélet tiszteletben tartásához és a közlések titkosságához való jogot.

(12)

A határokon átnyúló interoperabilitás nem kizárólag a tagállamokbeli központosított digitális infrastruktúrák révén válik lehetővé, hanem a decentralizált megközelítés révén is. Emiatt bizalomra van szükség a közigazgatások között, ami lehetővé teszi a különböző tagállamokbeli helyi közigazgatások közötti, nem feltétlenül nemzeti csomópontokon áthaladó adatcserét. Ezért valamennyi közigazgatási szinten tovább felhasználható, közös interoperabilitási megoldásokat kell kidolgozni. Az interoperabilitási megoldások különböző formákat ölthetnek, a magasabb szintű eszközöktől – mint például a koncepcionális keretek és az iránymutatások – az olyan technikaibb jellegű megoldásokig, mint például a referenciaarchitektúrák, a műszaki előírások vagy a szabványok. Ezenfelül, lehetnek interoperabilitási megoldások konkrét szolgáltatások és alkalmazások, valamint dokumentált technikai komponensek, mint például a forráskód – ideértve a fejlesztési termékeket és a mesterségesintelligencia-modelleket is –, ha a határokon átnyúló interoperabilitás jogi, szervezeti, szemantikai vagy technikai aspektusaival foglalkoznak. Egyre nőnek a határokon átnyúló digitális interakciók iránti igények, ami olyan megoldásokat kíván, amelyek ki tudják elégíteni ezen igényeket. E rendelet célja, hogy a közigazgatás valamennyi szintjén megkönnyítse és ösztönözze az információcserét, leküzdve a határokon átnyúló akadályokat és adminisztratív terheket, javítva ezáltal a közszolgáltatások hatékonyságát az egész Unióban.

(13)

Az interoperabilitás megkönnyíti a szakpolitikák eredményes végrehajtását, különösen azokét, amelyek szoros kapcsolatban állnak a közszférával, mint például a bel- és igazságügy, az adózás és a vámügy, a közlekedés, az energia, az egészségügy, a mezőgazdaság és a foglalkoztatás, valamint az üzleti és ipari szabályozás. Az ágazatspecifikus interoperabilitás perspektívája azonban azzal a kockázattal jár, hogy a különböző vagy egymással összeegyeztethetetlen megoldások nemzeti vagy ágazati szintű elfogadása olyan új elektronikus akadályokat eredményez, amelyek gátolják a belső piac megfelelő működését és az ehhez kapcsolódó mozgásszabadságokat. Továbbá azzal a veszéllyel jár, hogy aláássa a piacok nyitottságát és versenyképességét, valamint az általános érdekű szolgáltatások vállalkozások és polgárok számára történő nyújtását. Ezért e rendeletnek az ágazatközi interoperabilitást is elő kell segítenie és ösztönöznie kell, és alkalmazandónak kell lennie arra, elősegítve ezáltal a digitális közszolgáltatások terén fennálló akadályok, összeférhetetlenségek és széttöredezettség megszüntetését.

(14)

Az Unióban az interoperabilitási környezet széttöredezettségének kiküszöbölése érdekében elő kell mozdítani az interoperabilitás közös, Unió-szerte elfogadott értelmezését, valamint az interoperabilitási megoldásokra vonatkozó átfogó megközelítést. A strukturált együttműködésnek támogatnia kell a digitalizáció követelményeinek megfelelő és a beépített interoperabilitás jellemezte szakpolitikai környezetet előmozdító intézkedéseket. Továbbá elő kell mozdítania, hogy azon uniós és közszférabeli szervezetek, amelyek esetében létrehozhatók és működtethetők fenntartható és hatékony közszolgáltatások, hatékonyan irányítsák és használják a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat és azok elemeit, azzal a céllal, hogy a legalacsonyabb szintű közigazgatási egységig biztosítsák a hozzáférhetőséget.

(15)

Az uniós és a közszférabeli szervezetek kötelező erejű követelményeket vezethetnek be a transzeurópai digitális közszolgáltatások tekintetében. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen szolgáltatások képesek legyenek az adatok határokon átnyúló cseréjére, létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló interoperabilitás jogi, szervezeti, szemantikai és technikai akadályainak a feltárását (a továbbiakban: interoperabilitási értékelés). Az említett mechanizmusnak biztosítania kell a határokon átnyúló interoperabilitással kapcsolatos szempontok megfelelő figyelembevételét minden olyan döntés meghozatalában, amely hatással lehet e szolgáltatások kialakítására.

(16)

A transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó kötelező erejű követelmények létrehozásához lényeges, hogy a szakpolitikai döntéshozatali folyamat során az interoperabilitás szempontja a lehető leghamarabb érvényesüljön, követve az „alapértelmezetten digitális” elvet és a „beépített interoperabilitás” megközelítést. Ezért az olyan uniós vagy közszférabeli szervezetnek, amely egy vagy több transzeurópai digitális közszolgáltatásra vonatkozóan a határokon átnyúló interoperabilitásra hatással lévő, kötelező erejű követelményeket kíván megállapítani – például az (EU) 2022/2481 határozatban említett kulcsfontosságú közszolgáltatások digitalizálása során –, interoperabilitási értékelést kell végezniük. E feladat eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében egy tagállam dönthet arról, hogy az említett interoperabilitási értékelések elvégzésének támogatásához milyen belső erőforrásokra és a közszférabeli szervezetei között milyen együttműködésre van szükség.

(17)

Az interoperabilitási értékelésre szükség van ahhoz, hogy meg lehessen érteni a tervezett követelmények hatásának nagyságrendjét, továbbá intézkedéseket lehessen javasolni az előnyök kiaknázására és a potenciális költségek kezelésére. Olyan helyzetekben, amikor nem kötelező interoperabilitási értékelés, az uniós vagy a közszférabeli szervezet számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon végezze el az interoperabilitási értékelést. Ez a rendelet ezért általában véve előmozdítja az interoperabilitást.

(18)

A kötelező erejű követelmények közé tartozhatnak valamely törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésben, szerződésben, ajánlati felhívásban vagy más hivatalos dokumentumban foglalt, jogi, szervezeti, szemantikai vagy technikai jellegű kötelezettségek, tilalmak, feltételek, kritériumok vagy korlátozások. A kötelező erejű követelmények hatással vannak a transzeurópai digitális közszolgáltatások és az azok nyújtásához használt hálózataik és információs rendszereik tervezésére, beszerzésére, fejlesztésére és végrehajtására, ezáltal befolyásolva az említett szolgáltatások bejövő vagy kimenő adatáramlását. A lényegi változtatást nem bevezető feladatok – például az evolutív karbantartás –, a biztonsági vagy a technikai jellegű frissítések vagy a szabványos információs és kommunikációs technológiai (IKT-)berendezések egyszerű beszerzése általában nem érintik a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitását, és ezért nem adnak okot az e rendelet értelmében vett kötelező interoperabilitási értékelésre.

(19)

Az interoperabilitási értékelések elvégzésére vonatkozó megközelítésnek arányosnak és – az értékelések elvégzésének szintjétől és hatókörétől függően – differenciáltnak kell lennie. Bizonyos körülmények között észszerű és gazdaságos lehet, ha az interoperabilitási értékelés tárgya szélesebb körű, és nem csupán egyetlen projektre irányul, ideértve, amennyiben a közszférabeli szervezetek közös alkalmazást vagy adatkezelési platformot kívánnak létrehozni. Ilyen esetekben célszerű határozottan ösztönözni, hogy az interoperabilitási értékelés az Interoperábilis Európa célkitűzéseinek elérésén túl az interoperabilitás teljeskörű végrehajtására törekedjen. Hasonlóképpen, az egyetlen projekt végrehajtásának szintjén – így például egy helyi hatóságnál – végzett interoperabilitási értékelésekre vonatkozó követelményeknek pragmatikusaknak kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a szűk értelmezést, figyelembe véve azon tényt, hogy az interoperabilitási értékelések szélesebb körű előnyeit általában a szakpolitikai tervezés, valamint a referenciaarchitektúra, az előírások és a szabványok kidolgozásának korai szakaszában aknázzák ki. Amennyiben a Testület iránymutatásokat fogad el az interoperabilitási értékelés tartalmáról, többek között figyelembe kell vennie a regionális és a helyi közszférabeli szervezetek kapacitását, és el kell kerülnie a túlzott adminisztratív terhet.

(20)

A közvetlenül érintettekkel vagy a képviselőikkel folytatott konzultáció során lehetővé kell tenni az uniós vagy a közszférabeli szervezet számára, hogy bevett konzultációs gyakorlatokat és aktuális adatokat vegyen igénybe.

(21)

Az interoperabilitási értékelés során értékelni kell a transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó, tervezett kötelező erejű követelményeknek a határokon átnyúló interoperabilitásra gyakorolt hatásait, figyelembe véve például az említett hatások eredetét, jellegét, sajátosságait és nagyságrendjét. Az említett értékelés eredményét figyelembe kell venni a transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó, kötelező erejű követelmények létrehozásához vagy módosításához szükséges megfelelő intézkedések meghatározásakor.

(22)

Az uniós vagy a közszférabeli szervezetnek jelentést kell közzé tennie az interoperabilitási értékelés eredményéről az illetékes nemzeti hatóságok vagy az interoperabilitási koordinátorok által az uniós szervezetek számára kijelölt, nyilvános helyen, legalább egy hivatalos honlapon, géppel olvasható formátumban. A jelentés közzététele nem sérthet szellemitulajdon-jogokat vagy üzleti titkokat, és azt korlátozni kell, amennyiben ez a közrend vagy a közbiztonság okán indokolt. A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak meg kell felelni. Az uniós vagy a közszférabeli szervezeteknek elektronikus úton kell megosztaniuk a Testülettel az interoperabilitási értékelések eredményeit. Ennek alapján a Testületnek elemzést kell végeznie és javaslatokat tennie a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitásának javítására. A Testület javaslatait közzé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon.

(23)

Az interoperabilitási értékelési jelentésekhez közös ellenőrzőlistára van szükség annak érdekében, hogy megkönnyítse az uniós és a közszférabeli szervezetek ezen értékelések elvégzésével kapcsolatos feladatait, és lehetővé tegye a Testület számára, hogy az értékelések eredményei alapján ajánlásokat fogalmazzon meg a határokon átnyúló interoperabilitás javítása érdekében. Ennek megfelelően az interoperabilitási értékelési folyamat eredményét bemutató jelentésnek összegeznie kell az értékelt követelmény által a határokon átnyúló interoperabilitás jogi, szervezeti, szemantikai, technikai és irányítási dimenzióira gyakorolt hatásokat – az ilyen hatások kezelésére használt Interoperábilis Európa megoldás típusával együtt –, valamint a még nem kezelt akadályokat. Az említett közös ellenőrzőlista használatát a Testület által elfogadott iránymutatások révén kell részletesebben ismertetni.

(24)

A Bizottságnak felhasználóbarát eszközöket kell biztosítania az értékelések eredményeinek kezelésére és továbbítására, többek között géppel olvasható formátumban. Az interoperabilitási értékelési jelentések online eszközének azt a célt kell szolgálnia, hogy egyszerű és felhasználóbarát felületet biztosítson az ilyen jelentések elkészítéséhez és közzétételéhez. A jelentéstétel géppel olvasható formátumú, szabványosított outputja felhasználható nyomonkövetési célokra. Az ilyen eszköznek az automatizált fordítást is elő kell segítenie, és azt integrálni kell az Interoperábilis Európa portálba. Az interoperabilitás és a zökkenőmentes integráció előmozdítása érdekében az online eszköznek az interoperabilitási értékelési jelentésekre vonatkozó közös ellenőrzőlistából nyert, az adatok nyílt hozzáférhetőségét biztosító modellt is kell alkalmaznia és annak megfelelnie. Alapvető fontosságú egy alkalmazásprogramozási felület biztosítása, amely lehetővé teszi az eszköz integrálását a meglévő jelentéstételi platformokba, maximalizálva ezáltal valamennyi érdekelt fél számára a rendszer használhatóságát és hatékonyságát. Míg az online eszköz használatának önkéntesnek kell lennie, úgy kell tekinteni, hogy a szükséges adatok benyújtásával és azoknak az Interoperábilis Európa portálon való közzétételével teljesül az uniós vagy a közszférabeli szervezet azon kötelezettsége, hogy egy nyilvánosan elérhető helyen jelentést tegyen közzé az interoperabilitási értékelés eredményének bemutatásáról.

(25)

Az interoperabilitási megoldásokat kereső uniós vagy közszférabeli szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy más uniós vagy közszférabeli szervezetektől elkérjék az említett szervezetek által használt interoperabilitási megoldásokat – így például bevált gyakorlatokat, előírásokat és szoftverkódot –, a kapcsolódó dokumentációval együtt. A megosztásnak alapértelmezetté kell válnia. Emellett az uniós vagy a közszférabeli szervezeteknek törekedniük kell új interoperabilitási megoldások kidolgozására vagy a meglévő interoperabilitási megoldások továbbfejlesztésére. Ennek során előnyben kell részesíteniük azon megoldásokat, amelyek az ilyen megoldások egyenértékűsége esetén nem járnak korlátozó engedélyezési feltételekkel. Mindazonáltal, az interoperabilitási megoldások megosztása nem értelmezhető olyan követelményként az uniós és a közszférabeli szervezetek számára, hogy adják fel a szellemitulajdon-jogaikat.

(26)

Amennyiben a közigazgatások megosztják a megoldásaikat más közigazgatásokkal vagy a nyilvánossággal, a közérdeket szem előtt tartva járnak el. Ez az innovatív technológiák esetében még inkább releváns. Például, a nyílt forráskód átláthatóvá teszi az algoritmusokat, és lehetővé teszi a független ellenőrzéseket és a reprodukálható elemek használatát. Az interoperabilitási megoldások közigazgatások közötti megosztásának meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a közszféra számára létrejöjjön a digitális technológiák nyitott ökoszisztémája, amely többféle előnnyel is járhat.

(27)

Az ajánlott interoperabilitási megoldások koherenciájának nyomon követésekor és a közös célt szolgáló, meglévő megoldásokkal való kompatibilitásukat biztosító intézkedésekre irányuló javaslatok megtételekor a Testületnek figyelembe kell vennie a megoldások elavulását.

(28)

Az EIF-nek biztosítania kell a koherenciát, és az EIF-t a közszolgáltatási ágazatbeli interoperabilitásra vonatkozó uniós megközelítés egyetlen referenciapontjaként kell elismerni. Emellett az egyes ágazatok, területek vagy közigazgatási szintek igényeit szakosodott interoperabilitási keretek szolgálhatják. Az említett, nem kötelező jellegű kereteknek még inkább elő kell mozdítaniuk az interoperabilitási megoldások végrehajtását és a „beépített interoperabilitás” megközelítés végrehajtását.

(29)

Az EIF-nek többek között elő kell mozdítania a többnyelvűség elvét a közszférában.

(30)

Az EIF-et a Testületnek kell kifejlesztenie. A Testületnek az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság képviselőjéből kell állnia. Így a tagállamok – a Bizottsággal együtt – központi szerepet játszanak az EIF kifejlesztésében és végrehajtásában. A Testületnek szükség esetén frissítenie kell az EIF-et.

(31)

Az EIF kiegészítésére kiadott szakosodott interoperabilitási kereteknek figyelembe kell venniük a meglévő, uniós szinten kidolgozott ágazatspecifikus kereteket, így például az egészségügyi ágazatban, és nem sérthetik azokat.

(32)

Az interoperabilitás közvetlenül kapcsolódik a nyílt előírásokhoz és szabványokhoz, és függ is azoktól. Ezért lehetővé kell tenni az uniós közszféra számára, hogy az interoperabilitás előmozdítása érdekében megállapodjon horizontális nyílt előírásokról és egyéb megoldásokról. Az új keretnek egyértelmű folyamatot kell előirányoznia az ajánlott interoperabilitási megoldások jövőbeli létrehozására és előmozdítására, amelyeknek az „Interoperábilis Európa megoldás” címkét kell viselniük. Ily módon a közszférának koordináltabb szava lesz abban, hogy a közszféra igényeit és a közértékeket becsatornázza szélesebb körű egyeztetésekbe. A Testületnek meg kell állapodnia azon általános kritériumokról, amelyeknek az interoperabilitási megoldásoknak meg kell felelniük. A Testület számára lehetővé kell tenni ajánlásainak visszavonását. Amennyiben a Testület visszavonja ajánlásait, az „Interoperábilis Európa megoldás” címkét el kell távolítani a releváns interoperabilitási megoldásokról, és az említett interoperabilitási megoldásokat, amennyiben szükséges, törölni lehet az Interoperábilis Európa portálról.

(33)

A közszféra által használt interoperabilitási előírások közül sok levezethető a meglévő uniós jogból. Ezért meg kell teremteni a kapcsolatot a transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó valamennyi olyan előírás között, amelyek az uniós jog alapján kötelezőek. A végrehajtó hatóságok számára nem mindig könnyű megtalálni a követelményeket a legújabb és géppel olvasható formátumban. Az Interoperábilis Európa portál formájában megjelenő egyablakos ügyintézési pont, valamint az ilyen követelményekkel kapcsolatos információk metaadataira vonatkozó egyértelmű szabályok célja segíteni a közszférabeli szervezeteket annak biztosításában, hogy a digitális szolgáltatási infrastruktúráik megfeleljenek a meglévő és a jövőbeli szabályoknak.

(34)

Az Interoperábilis Európa portált a meglévő kezdeményezések alapján kell kifejleszteni, és könnyen hozzáférhető referenciapontként kell létrehozni az interoperabilitási megoldások, értékelések, tudás és közösség számára. Az Interoperábilis Európa portált a hivatalos forrásokhoz való kapcsolatként kell létrehozni, és annak nyitottnak kell lennie az e rendelettel létrehozott Interoperábilis Európa közösségtől származó inputra.

(35)

Az Interoperábilis Európa portálnak nyilvánosan hozzáférhetővé és kereshetővé kell tennie a nyitottság, a hozzáférhetőség, a technikai semlegesség, a további felhasználhatóság, a biztonság és az adatvédelem EIF-elveit követő interoperabilitási megoldásokat. Egyértelmű különbséget kell tenni a Testület által ajánlott Interoperábilis Európa megoldások és más olyan interoperabilitási megoldások között, mint például a közigazgatások által további felhasználás céljából proaktívan megosztott megoldások, az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó megoldások és a nemzeti portáloktól származó releváns megoldások. Az Interoperábilis Európa portálon a felhasználási eseteknek országonként vagy az általuk támogatott közszolgáltatás típusa szerint kereshetőknek kell lenniük. Konzultálni kell a Testülettel arról, hogy hogyan kell kategorizálni a megoldásokat az Interoperábilis Európa portálon.

(36)

Mivel a nyílt forráskód lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy aktívan értékeljék és megvizsgálják a megoldások interoperabilitását és biztonságosságát, fontos, hogy a nyílt forráskód támogassa az interoperabilitási megoldások végrehajtását. Ezzel összefüggésben elő kell mozdítani a nyílt forráskódú licencek használatát a jogi egyértelműségnek és a licencek kölcsönös elismerésének fokozása céljából a tagállamokban. Az európai uniós nyilvános licenccel (EUPL) a Bizottság már megoldást kínál az ilyen licenc alatti kiadásra. Az Interoperábilis Európa portállal összekapcsolt, nyílt forráskódú megoldásokat gyűjtő tagállami portáloknak lehetővé kell tenniük az EUPL használatát, ugyanakkor nem zárva ki annak lehetőségét, hogy az ilyen portálok más nyílt forráskódú licencek használatát is lehetővé tehetik.

(37)

Az Unió elektronikus úton nyújtott vagy irányított közszolgáltatásai jelenleg gyakran nem uniós szolgáltatóktól függenek. Az Unió stratégiai érdeke az alapvető kutatási és technológiai kapacitások fenntartása és fejlesztése a digitális egységes piac biztonságának garantálása érdekében és különösen a szolgáltatásnyújtás biztosítása, a kritikus hálózati és információs rendszerek védelme, valamint a kulcsfontosságú közszolgáltatások biztosítása céljából. Az Interoperábilis Európa támogató intézkedéseknek segíteniük kell a közigazgatások fejlődését, és képesnek kell lenniük arra, hogy új kihívásokat és új területeket helyezzenek határokon átnyúló kontextusokba. Az interoperabilitás előfeltétele a technológiai bezáródás elkerülésének, a műszaki fejlesztések lehetővé tételének és az innováció ösztönzésének, aminek fokoznia kell az Unió globális versenyképességét, rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját is.

(38)

Olyan irányítási mechanizmust kell létrehozni, amely az interoperabilitás biztosítása mellett megkönnyíti az uniós szakpolitikák végrehajtását. Miután a szakpolitikákat jogi aktusok formájában elfogadják, e mechanizmusnak azok interoperábilis digitális végrehajtására kell összpontosítania, és az interoperabilitási megoldások igényvezérelt fejlesztését kell szolgálnia. A mechanizmusnak támogatnia kell a közszférabeli szervezeteket. A Testületnek javaslatot kell tennie közszférabeli szervezeteket támogató szakpolitikai végrehajtási támogató projektekre a Bizottságnak, amelynek döntenie kell arról, hogy létrehozza-e a támogató projekteket, kellő figyelmet fordítva a szakpolitika olyan nem hivatalos, géppel végrehajtható változatainak lehetséges szükségességére, mint például a valamennyi közigazgatási szinten tovább felhasználható, referenciaként szolgáló végrehajtási modellek vagy kódok.

(39)

A közszolgáltatások tervezése, fejlesztése és működtetése terén valamennyi közigazgatási szintnek együtt kell működnie innovatív szervezetekkel, ideértve a vállalatokat és a nonprofit szervezeteket is. A közszférabeli szervezetek, a kutatási és oktatási intézmények, az induló innovatív vállalkozások és az innovatív kkv-k, valamint a civil társadalmi szervezetek (CivicTech) közötti GovTech-együttműködés támogatása hatékony eszköz arra, hogy támogassa a közszférabeli innovációt, rugalmasságot, és előmozdítsa a magán- és közszférában az interoperabilitási eszközök használatát. A köz- és magánszféra szereplőit határokon átnyúlóan összefogó, és különböző közigazgatási szinteket érintő, nyitott uniós GovTech-ökoszisztéma támogatása lehetővé kell, hogy tegye innovatív kezdeményezések fejlesztését a GovTech interoperabilitási megoldások tervezése és alkalmazása tekintetében.

(40)

A közös innovációs igények és prioritások azonosítása, valamint a GovTech-re és a kísérletekre irányuló közös erőfeszítések határokon átnyúlóan történő összpontosítása segítené az uniós közszférabeli szervezeteket, hogy megosszák az innovációs intézkedések kockázatait, tanulságait és eredményeit. Az említett tevékenységek különösen az Unió technológiai induló innovatív vállalkozásokból és kkv-kből álló gazdag tárházát fogják kiaknázni. Az Interoperábilis Európa innovációs intézkedései révén kísérleti jelleggel megvalósított sikeres GovTech-projekteknek és innovációs intézkedéseknek elő kell segíteniük a GovTech-eszközök és interoperabilitási megoldások további felhasználási célú léptékváltását.

(41)

Az Interoperábilis Európa támogató intézkedések profitálhatnak a kísérletezésre szolgáló biztonságos terekből, biztosítva ugyanakkor a felelősségteljes innovációt, valamint a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések és biztosítékok integrálását. Az innovációbarát, időtálló és a zavarokkal szemben reziliens jogi keret biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy ilyen projekteket interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetben futtassanak. Az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezeteknek olyan ellenőrzött tesztelésre szolgáló környezeteknek kell lenniük, amelyek elősegítik az innovatív megoldások fejlesztését és tesztelését, mielőtt az ilyen megoldásokat integrálnák a közszféra hálózati és információs rendszereibe. Az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásának célja az kell, hogy legyen, hogy innovatív megoldásokon keresztül előmozdítsák az interoperabilitást azáltal, hogy ellenőrzött kísérleti és tesztelő környezetet hoznak létre az említett megoldások e rendelettel és más releváns uniós és nemzeti joggal való összehangolásának biztosítása, az innovátorok és az illetékes hatóságok számára a jogbiztonság fokozása, valamint az új megoldások lehetőségeinek, felmerülő kockázatainak és hatásainak jobb megértése érdekében. Az Unión belüli egységes végrehajtás biztosítása és a méretgazdaságosság elérése érdekében helyénvaló közös szabályokat megállapítani az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetek végrehajtására vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos – az (EU) 2018/1725 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének i) pontjával összhangban – hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a szabályozói tesztkörnyezetekkel összefüggésben közigazgatási bírságokat szabjon ki az uniós szervezetekre.

(42)

Az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével és az (EU) 2018/1725 rendelet 5. cikkével összhangban, továbbá az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, szabályokat kell biztosítani az egyéb célból gyűjtött személyes adatok felhasználására vonatkozóan bizonyos interoperabilitási megoldások interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetben történő közérdekű fejlesztése érdekében. Az adatkezelők minden egyéb, az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet, valamint az (EU) 2016/680 irányelv szerinti kötelezettsége, valamint az érintetteknek az említett jogi aktusok szerinti jogai továbbra is alkalmazandók. Így különösen, ez a rendelet nem biztosít jogalapot az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében. E rendelet célja, hogy kizárólag az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezettel összefüggésben rendelkezzen a személyes adatok kezeléséről. Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb személyesadat-kezeléshez külön jogalapra volna szükség.

(43)

A személyes adatok uniós és közszférabeli szervezetek általi kezelésének átláthatóbbá tétele érdekében az Interoperábilis Európa portálnak – az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban – hozzáférést kell biztosítania az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetekkel összefüggésben végzett személyesadat-kezelésre vonatkozó információkhoz.

(44)

Fokozni kell az interoperabilitási kérdések megfelelő megértését, különösen a közszférában foglalkoztatottak körében. E tekintetben kulcsfontosságú a folyamatos képzés, és ösztönözni kell a témával kapcsolatos együttműködést és koordinációt. Az Interoperábilis Európa megoldásokról szóló képzésen túl, adott esetben valamennyi kezdeményezésnek a tapasztalatok és a megoldások megosztására, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie, vagy a kezdeményezést ezeknek kell kísérniük. E célból a Bizottságnak tanfolyamokat és képzési anyagokat kell kidolgoznia, továbbá a legjobb gyakorlatoknak, a humán erőforrásokkal kapcsolatos képesítéseknek és a kiválóság kultúrájának előmozdítása érdekében ösztönöznie kell az interoperabilitási kérdésekre vonatkozó tanúsítási program kidolgozását. A Bizottságnak – a digitális készségekre vonatkozó uniós stratégiákkal összhangban – hozzá kell járulnia a közszféra interoperabilitására vonatkozó képzés általános elérhetőségének és igénybevételének növeléséhez nemzeti, regionális és helyi szinten. A Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kapacitásépítést, különösen a közigazgatásokban, az e rendelet végrehajtásához szükséges átképzés és továbbképzés tekintetében.

(45)

Egy olyan mechanizmus létrehozása érdekében, amely elősegíti az uniós és a közszférabeli szervezetek közötti kölcsönös tanulási folyamatot és az Interoperábilis Európa megoldások végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, rendelkezéseket kell megállapítani a konzultatív szakértői vizsgálati folyamatra vonatkozóan. A konzultatív szakértői vizsgálatnak értékes felismerésekhez és ajánlásokhoz kell vezetnie az ilyen vizsgálat alá vont közszférabeli szervezet számára. Így különösen hozzájárulhat a technológiák, eszközök, intézkedések és folyamatok átadásának elősegítéséhez a konzultatív szakértői vizsgálat résztvevői körében. A konzultatív szakértői vizsgálatnak az interoperabilitás terén eltérő érettségi szintű tagállamok és uniós szervezetek között funkcionális útvonalat kell létrehoznia a legjobb gyakorlatok megosztásához. Lehetővé kell tenni konzultatív szakértői vizsgálat elvégzését önkéntes alapon – valamely uniós vagy közszférabeli szervezet kérésére –, amennyiben szükséges. Annak biztosítása érdekében, hogy a konzultatív szakértői vizsgálati folyamat költséghatékony legyen, egyértelmű és meggyőző eredményeket hozzon, és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – a felmerülő igények alapján és a Testülettel folytatott konzultációt követően – iránymutatásokat fogadjon el a konzultatív szakértői vizsgálat módszertanáról és tartalmáról.

(46)

A Testületnek elő kell segítenie a közszolgáltatások digitális összekapcsolásának és interoperabilitásának unióbeli előmozdítása terén az Interoperábilis Európa strukturált együttműködés általános irányának kialakítását, valamint felügyelnie kell az említett együttműködéshez kapcsolódó stratégiai és végrehajtási tevékenységeket. A Testületnek a meglévő hálózati és információs rendszerek tekintetében már végrehajtott, határokon átnyúló interoperabilitási szabályok és megoldások figyelembevételével kell végeznie a feladatait.

(47)

Egyes uniós szervezeteket – így például az Európai Adatinnovációs Testületet és az Európai Egészségügyi Adattér Testületet – létrehozták és megbíztak többek között azzal, hogy egy konkrét területen vagy szakpolitikai szinten fokozzák az interoperabilitást. Azonban egyik meglévő szervezetnek sem feladata, hogy a transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozó kötelező erejű követelményekkel foglalkozzon. A Testületnek támogatnia kell azon uniós szervezeteket, amelyek a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitása szempontjából releváns szakpolitikákon, fellépéseken és megoldásokon dolgoznak, például az adatterek hordozhatóságának és tovább felhasználhatóságának szemantikai interoperabilitásán. A Testületnek interakciót kell folytatnia valamennyi releváns uniós szervezettel a határokon átnyúló interoperabilitási intézkedések és az ágazatspecifikus intézkedések közötti összhang és szinergiák biztosítása érdekében. E célból a Bizottság, mint a Testület elnöke, meghívhat a napirenden szereplő témákban jártas szakértőket, ideértve a regionális és helyi hatóságok, valamint a nyílt forráskódú és a szabványosítással foglalkozó közösségek képviselőit.

(48)

A közszféra interoperabilitásának előmozdításához a tagállamokban a szakértők, a gyakorló szakemberek, a felhasználók és az érdekelt polgárok aktív bevonására és elkötelezettségére van szükség. Az említett erőfeszítés átfogja valamennyi – nemzeti, regionális és helyi – közigazgatási szintet, továbbá kiterjed a nemzetközi partnerekre, a kutatási és oktatási intézményekre, valamint a releváns közösségekre és a magánszektorra. Szakértelmük, készségeik és kreativitásuk kiaknázása érdekében az Interoperábilis Európa közösségnek, amely egy e célra létrehozott fórum, segítenie kell a visszajelzések, a felhasználói és operatív igények közvetítésében, a további fejlesztésre szoruló területek azonosításában és az uniós interoperabilitási együttműködés prioritásainak meghatározásában. Az Interoperábilis Európa közösség létrehozásának támogatnia kell az interoperabilitás stratégiai és operatív kulcsszereplői közötti koordinációt és együttműködést.

(49)

Az Interoperábilis Európa közösségnek minden érdekelt fél előtt nyitva kell állnia. Az Interoperábilis Európa közösséghez a lehető legkönnyebb hozzáférést kell biztosítani, elkerülve a szükségtelen akadályokat és adminisztratív terheket. Az Interoperábilis Európa közösségnek össze kell fognia a határokon átnyúló interoperabilitás területén szakértelemmel rendelkező, köz- és magánszférabeli érdekelt feleket – ideértve a polgárokat is –, akik olyan különböző hátterekből érkeznek, mint a tudományos élet, a kutatás és innováció, az oktatás, a szabványosítás és előírások, az üzleti élet és a közigazgatás valamennyi szinten. Ösztönözni kell az Interoperábilis Európa közösségben való aktív részvételt, többek között támogató intézkedések és finanszírozási lehetőségek azonosítása révén.

(50)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében ki kell jelölni a végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokat. Számos tagállamban egyes szervezetek már most szerepet vállalnak az interoperabilitás fejlesztésében. Az említett szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy e rendelettel összhangban átvegyék az illetékes hatóság szerepét, és amennyiben több illetékes nemzeti hatóság van, közülük ki kell jelölni egy egyedüli kapcsolattartó pontot.

(51)

Az interoperabilitási megoldásokba történő közberuházások koordinálásának, valamint az e rendelet végrehajtására vonatkozó ütemterv meghatározásának fő uniós eszközeként ki kell dolgozni az Interoperábilis Európa menetrendet. E menetrendnek átfogó áttekintést kell nyújtania a területen fennálló finanszírozási lehetőségekről és finanszírozási kötelezettségvállalásokról, adott esetben integrálva a kapcsolódó uniós programokat. Ennek hozzá kell járulnia a szinergiák megteremtéséhez és az interoperabilitási fejlesztéshez kapcsolódó pénzügyi támogatás koordinálásához, valamint a duplikáció elkerüléséhez a közigazgatás valamennyi szintjén.

(52)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának vezérlése érdekében információkat kell gyűjteni, ideértve a Testület munkáját támogató információkat, valamint e rendeletnek a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (11) összhangban történő értékelését szolgáló inputot. Ezért a Bizottságnak nyomon kell követnie és értékelnie kell e rendeletet. Az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, különös figyelmet fordítva e rendeletnek a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitására mint a zökkenőmentes és hozzáférhető digitális közszolgáltatásokat elősegítő tényezőre gyakorolt hatására, az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint bármely további, uniós szintű intézkedések vagy szakpolitikák szükségességére. Az értékelésnek alapul kell szolgálnia a lehetséges további intézkedésekre vonatkozó hatásvizsgálatokhoz is. Továbbá a Bizottságnak – a Testülettel folytatott konzultációt követően – ki kell dolgoznia a nyomon követést szolgáló módszertant, eljárást és mutatókat. A nyomonkövetési mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy minimalizálja a tagállamokra háruló adminisztratív terheket azáltal, hogy a meglévő adatforrásokat a lehető legnagyobb mértékben tovább felhasználják, és szinergiákat teremtenek a meglévő nyomonkövetési mechanizmusokkal, így például a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóval, az e-kormányzatról készült teljesítményfelméréssel és az (EU) 2022/2481 határozattal létrehozott Digitális évtized 2030 szakpolitikai program megvalósítási pályáival.

(53)

A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania és bemutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unión belüli interoperabilitásról. Az említett jelentésben – az e rendeletben felsorolt nyomonkövetési témákkal összhangban – be kell számolni a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitása tekintetében tett előrelépésről, a végrehajtás akadályairól és ösztönzőiről, valamint az idővel elért eredményekről. Azon mutatókat illetően, amelyekhez nem áll rendelkezésre adat, a tagállamoknak időben adatokat kell szolgáltatniuk a Testületen keresztül a jelentés eredményes elkészítésének biztosításához. A jelentés minősége az adatok időben történő rendelkezésre állásától függ.

(54)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az interoperabilitási szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására és működésére vonatkozó szabályok és feltételek meghatározása céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(55)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac megerősítését a transzeurópai digitális közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitásának előmozdítása révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(56)

E rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónappal el kell halasztani annak érdekében, hogy a tagállamoknak és az uniós szervezeteknek elegendő időt biztosítsanak az e rendelet alkalmazására való felkészüléshez. Az ilyen halasztás szükséges a Testület és az Interoperábilis Európa közösség létrehozásához, valamint az interoperabilitási koordinátorok kijelöléséhez. Ezenkívül e rendeletnek időt kell hagynia a tagállamok és az uniós szervezetek számára ahhoz, hogy felkészüljenek az interoperabilitási értékelések hatékony végrehajtására, valamint az egyes tagállamok számára ahhoz, hogy kijelöljenek egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot és egy egyedüli kapcsolattartó pontot. Ezért az interoperabilitási értékelésekre, az illetékes nemzeti hatóságokra és az egyedüli kapcsolattartó pontokra vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépésének napjától számított kilenc hónappal kell alkalmazni.

(57)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. január 13-án véleményt (13) nyilvánított,