AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/30/EU IRÁNYELVE (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

a termelési tevékenységek és rendszerek tervezési folyamatának ismertetése a kezdeti elképzeléstől a benyújtott tervekig vagy egy meglévő létesítmény kiválasztásáig, az alkalmazott szabványok, valamint a folyamat során felmerült tervkoncepciók;

a kiválasztott tervkoncepció ismertetése az adott létesítményt vagy helyszínt érintő súlyos veszélyek forgatókönyveinek viszonylatában, valamint az elsődleges kockázatkezelési módok jellemzése;

annak igazolása, hogy a tervkoncepció hozzájárul a súlyos veszélyek kockázatainak elfogadható szintre csökkentéséhez;

a létesítmény és a tervezett helyszínre jellemző feltételek ismertetése;

a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők, továbbá a tengerfenéki és tengeri veszélyforrások (például csővezetékek és a szomszédos létesítmények horgonyzóhelyei) kockázatainak beazonosítására szolgáló intézkedések leírása;

a súlyos balesetek kockázatát magukban hordozó, végezni kívánt tevékenységek típusainak ismertetése;

a súlyos veszélyek kockázatának kezelésére szolgáló tervezett intézkedések folyamatos hathatósságát biztosító biztonság- és környezetirányítási rendszer általános ismertetése;

a független hitelesítési rendszerek ismertetése, valamint a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeket és azok teljesítménykövetelményét tartalmazó kezdeti lista;

amennyiben egy meglévő létesítményt új helyszínre kívánnak áthelyezni eltérő termelési tevékenység ellátása céljából, annak igazolása, hogy a létesítmény alkalmas a javasolt termelési tevékenység ellátására;

amennyiben nem termelő létesítményt termelő létesítménnyé kívánnak átalakítani, az azt alátámasztó indokolás, hogy a létesítmény alkalmas az átalakításra.

a létesítménytervről szóló értesítésre adott hatósági visszajelzés figyelembevételének ismertetése;

a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésében való munkavállalói részvételről;

a létesítmény leírása, megnevezve más létesítményekkel vagy kapcsolódó infrastruktúrával – ezen belül kutakkal – fennálló minden összeköttetést;

annak igazolása, hogy az összes súlyos veszélyt beazonosították, előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeiket felmérték – ezen belül a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezőket –, és hogy a kezelésükre szolgáló intézkedések – ezen belül a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus kapcsolódó elemek – megfelelőek a súlyos balesetek kockázatának elfogadható szintre való csökkentésére; ennek az igazolásnak tartalmaznia kell egy, az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságról készített értékelést;

a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét magukban hordozó tevékenységek típusainak leírása, azt is megadva, hogy egyszerre legfeljebb hány személy tartózkodhat a létesítmény területén;

a kútellenőrzést, a folyamatbiztonságot, a veszélyes anyagok zárt rendszerben tartását, a tüzek és robbanások megelőzését, a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét, valamint a környezetnek az esetlegesen fellépő súlyos balesetekkel szembeni védelmét biztosító felszerelések és szabályozás leírása;

a létesítményen dolgozóknak a súlyos veszélyektől való védelmét, valamint biztonságos menekülését, evakuálását és kimentését biztosító intézkedések, továbbá a teljes személyzet evakuálása esetén a létesítmény és a környezet károsodását megakadályozó ellenőrző rendszerek működésének fenntartását szolgáló intézkedések leírása;

a létesítmény felépítésekor és üzembe állításakor alkalmazott kódok, szabványok és útmutatók;

az üzemeltető által alkalmazott biztonság- és környezetirányítási rendszerre vonatkozó, a termelő létesítmény szempontjából releváns információk;

a belső veszélyhelyzet-reagálási terv vagy annak megfelelő ismertetése;

a független hitelesítési rendszer leírása;

bármely egyéb releváns információ, például arról, ha két vagy több létesítmény olyan módon működik egymással összekapcsoltan, hogy az befolyásolja a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét valamelyik vagy az összes létesítmény esetében;

a 92/91/EGK irányelvben a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozóan meghatározott követelmények alapján gyűjtött, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények tekintetében releváns információk;

a létesítményről végzendő tevékenységeket illetően, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények szempontjából releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint szerzett minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy súlyos károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos;

a súlyos baleset következtében a szennyező anyagoknak a tárolók meghibásodásából eredő kijutása okozta beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése és az e hatások megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására előirányzott műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

a tulajdonos neve és címe;

összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésében való munkavállalói részvételről;

a létesítmény bemutatása, illetve – mobil létesítmény esetében – a létesítménynek a különböző helyszínek közötti közlekedését biztosító eszközöknek és a létesítmény pozíciómegtartási rendszerének leírása;

a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét magában hordozó összes olyan tevékenységtípus leírása, amelynek elvégzésére a létesítmény képes, és a létesítmény területén egy időben tartózkodó személyek maximális létszáma;

annak igazolása, hogy az összes súlyos veszély beazonosításra került, felmérték előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeiket – ezen belül a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezőket –, és hogy a kezelésükre szolgáló intézkedések – ezen belül a biztonsági és környezeti szempontból kritikus, kapcsolódó elemek – megfelelőek a súlyos balesetek kockázatának elfogadható szintre való csökkentésére; ennek az igazolásnak tartalmaznia kell egy, az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságról készített értékelést;

a kútellenőrzést, a folyamatbiztonságot, a veszélyes anyagok zárt rendszerben tartását, a tüzek és a robbanások megelőzését, a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét, valamint a környezetnek az esetlegesen fellépő súlyos balesetekkel szembeni védelmét biztosító létesítményelemek és szabályozás leírása;

a létesítményen dolgozóknak a súlyos veszélyektől való védelmét, valamint biztonságos menekülését, evakuálását és kimentését biztosító intézkedések, továbbá a teljes személyzet evakuálása esetén a létesítmény és a környezet károsodását megakadályozó ellenőrző rendszerek működésének fenntartását szolgáló intézkedések leírása;

a létesítmény felépítésekor és üzembe állításakor alkalmazott kódok, szabványok és útmutatók;

annak igazolása, hogy minden olyan tevékenységgel kapcsolatban, amelyet a létesítmény képes végrehajtani, az összes súlyos veszélyt beazonosították, továbbá a súlyos balesetek kockázata elfogadható szintre csökkent;

a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők, továbbá a tengerfenéki és tengeri veszélyforrások (például csővezetékek és a szomszédos létesítmények horgonyzóhelyei) kockázatainak beazonosítására szolgáló intézkedések részletes leírása;

a biztonság- és környezetirányítási rendszerre vonatkozó, a nem termelő létesítmény szempontjából releváns információk;

a belső veszélyhelyzet-reagálási terv vagy annak megfelelő ismertetése;

a független hitelesítési rendszer leírása;

bármely egyéb releváns információ, például arról, ha két vagy több létesítmény olyan módon működik egymással összekapcsoltan, hogy az befolyásolja a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét valamelyik vagy az összes létesítmény esetében;

a létesítményről végzendő tevékenységeket illetően, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények szempontjából releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint szerzett minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy súlyos károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos;

a súlyos baleset következtében a szennyező anyagoknak a tárolók meghibásodásából eredő kijutása okozta beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése és az e hatások megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására előirányzott műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

a kút üzemeltetőjének neve és címe;

a használni kívánt létesítmény elnevezése, valamint a tulajdonos vagy termelő létesítmény esetén a fúrást végző vállalkozó neve és címe;

a kút azonosításához szükséges adatok, feltüntetve a létesítményekkel és a kapcsolódó infrastruktúrákkal fennálló minden kapcsolatot;

a kút fúrási munkatervére vonatkozó információk, ezen belül az üzemeltetés időszakának megadása, a kútellenőrző rendszer védőelemeire vonatkozó részletes adatok és azok hitelesítése (berendezések, fúróiszap és -cement stb.), a furat lefutását ellenőrző ferdeségmérésnek, valamint a kockázatkezeléshez igazodó biztonságos üzemeltetés korlátainak az ismertetése;

meglévő kút esetében az előtörténettel és az állapottal kapcsolatos információk;

a létesítménnyel kapcsolatos súlyos veszélyekről szóló aktuális jelentésében nem ismertetett, üzembe állítandó biztonsági felszerelések részletes ismertetése;

az alábbiak leírását tartalmazó kockázatértékelés:

a kútkiképzésre vonatkozó részletes adatok leírása a tevékenységek beszüntetését (azaz a kút termelésből való végleges vagy ideiglenes kivonását) követően, és hogy jövőbeli használat céljából termeléshez való felszereléssel látták-e el a kutat;

a kút üzemeltetéséről szóló, korábban benyújtott értesítés módosítása esetén az értesítés teljes körű naprakésszé tételéhez szükséges elegendő adat;

amennyiben a kutat nem termelő létesítmény keretében építik ki, módosítják vagy tartják fenn, az alábbi kiegészítő információk:

a független kútvizsgálat eredményeiről készített jelentés, amely tartalmazza a független hitelesítő által végzett független kútvizsgálat eredményeiről szóló jelentés mérlegelését követően tett kútüzemeltetői nyilatkozatot is arról, hogy a kút kiviteli tervével kapcsolatos kockázatkezelés és a kútellenőrző rendszer védőelemei minden előre látható feltétel mellett és körülmény esetén megfelelőek;

a 92/91/EGK irányelvben a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozóan meghatározott követelmények alapján gyűjtött, ezen irányelv tekintetében releváns információk;

a kút üzemeltetését illetően, az ezen irányelv alapján fennálló egyéb követelmények tekintetében releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint gyűjtött minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy komoly károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos.

a független hitelesítő jelentésének mérlegelését követően az üzemeltető, illetve a tulajdonos nyilatkozata arról, hogy a súlyos veszélyekről szóló jelentésben meghatározott, biztonsági szempontból kritikus elemeknek és azok karbantartási rendszerének az adatai megfelelőek vagy megfelelőek lesznek;

a hitelesítési rendszernek, és azon belül a független hitelesítők kiválasztási eljárásának, valamint azon hitelesítési módszernek az ismertetése, amellyel meg lehet bizonyosodni a rendszer biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeinek, illetve bármely meghatározott üzemének a folyamatos karbantartottságáról és jó állapotáról;

a b) pontban említett hitelesítési módszer ismertetése, amelyben szerepelnie kell azon elvek részletezésének, amelyeket a rendszer keretében szükséges feladatok ellátására, valamint a rendszernek a létesítmény teljes életciklusa során való folyamatos felülvizsgálatára kell alkalmazni, beleértve a következőket:

az üzemeltetőnek, illetve tulajdonosnak a neve és címe;

összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló felülvizsgált jelentés elkészítésében való munkavállalói részvételről;

elegendő adat a létesítményre vonatkozó, súlyos veszélyekről szóló korábbi jelentés és a hozzá kapcsolódó belső veszélyhelyzet-reagálási terv teljes körű naprakésszé tételéhez, valamint annak igazolásához, hogy a súlyos veszélyek kockázata elfogadható szintre csökkent;

rögzített termelő létesítmény használaton kívül helyezése esetén:

az értesítést benyújtó üzemeltető neve és címe;

amennyiben más üzemeltetők és tulajdonosok is részt vesznek az együttes üzemeltetésben, nevük és címük, beleértve annak megerősítését, hogy egyetértenek az értesítés tartalmával;

a dokumentum valamennyi részes fele által engedélyezett áthidaló dokumentum formájában annak ismertetése, hogy az együttes üzemeltetésben érintett létesítmények irányítási rendszereit hogyan hangolják össze annak érdekében, hogy a súlyos balesetekből eredő kockázatokat elfogadható szintre csökkentsék;

az együttes üzemeltetéssel összefüggésben használt minden olyan felszerelés leírása, amely nem szerepel az együttes üzemeltetésben érintett valamelyik létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló aktuális jelentésben;

az együttes üzemeltetésben részt vevő valamennyi üzemeltető és tulajdonos által elvégzett kockázatértékelés összefoglalása, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

az együttes üzemeltetés és a munkaprogram ismertetése.

a vállalat vezetőtestülete szintjén annak folyamatos jelleggel történő biztosítására vonatkozó felelősség, hogy a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati stratégia megfelelő legyen, azt végrehajtsák és a célnak megfelelően működjön;

erős biztonsági kultúra kiépítését és fenntartását célzó intézkedések, amelyek nagy valószínűséggel biztosítják a folyamatos és biztonságos üzemeltetést;

a folyamatauditálás mélysége és gyakorisága;

a kívánatos magatartásformák jutalmazását és elismerését célzó intézkedések;

a vállalat képességeinek és céljainak értékelése;

a biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó normák mint vállalati alapértékek fenntartását célzó intézkedések;

hivatalos irányítási és ellenőrzési rendszerek a vállalat vezetőtestülete és felső vezetése tagjainak részvételével;

a kompetencia megközelítése a vállalat minden szintjén;

a vállalkozás által az Unió területén kívül folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre milyen mértékben vonatkoznak az 1–8. pontban szereplő információk.

szervezeti felépítés, a személyzet tagjainak szerepe és feladatköre;

a súlyos veszélyeknek, valamint azok előfordulási valószínűségének és lehetséges következményeinek a beazonosítása és értékelése;

a környezeti hatás beépítése a súlyos veszélyekről szóló jelentésben szereplő, súlyos balesetekre vonatkozó kockázatértékelésekbe;

a szokványos üzemelés során jelentkező súlyos veszélyek kezelésére szolgáló rendszerek;

a változások kezelése;

veszélyhelyzeti tervezés és reagálás;

a környezetkárosodás korlátozása;

a teljesítmény nyomon követése;

ellenőrzési és felülvizsgálati intézkedések; valamint

a háromoldalú egyeztetéseken való részvételre, valamint az ezek alapján születő tevékenységek végrehajtásának módjára vonatkozó hatályos intézkedések.

a veszélyhelyzeti eljárások kezdeményezésére jogosult személyek, valamint a belső veszélyhelyzeti reagálást irányító személy neve és tisztsége;

a külső veszélyhelyzet-reagálási tervért felelős hatósággal vagy hatóságokkal való kapcsolattartásért felelős személy neve vagy tisztsége;

a tervet csatolmányként tartalmazó, a súlyos veszélyekről szóló jelentésben szereplő összes olyan előre látható körülmény vagy esemény ismertetése, amely súlyos balesethez vezethet;

azon körülmények vagy események kezelése, amelyek súlyos baleseteket okozhatnak, valamint hatásaik korlátozása érdekében meghozandó intézkedések ismertetése;

a rendelkezésre álló – ezen belül az esetleges szivárgások elfojtását szolgáló – felszerelések és források ismertetése;

a létesítmény területén tartózkodó személyeket és a környezetet érintő kockázatok korlátozására irányuló intézkedések, beleértve a figyelmeztetések módját és a figyelmeztetett személyektől elvárt magatartást;

együttes üzemeltetés esetén az érintett létesítmények között a menekülésre, az evakuálásra és a mentésre vonatkozó intézkedések koordinálását szolgáló intézkedések, amelyek súlyos baleset bekövetkezésekor jó túlélési esélyeket biztosítanak a létesítmények területén tartózkodó személyeknek;

az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságra vonatkozó becslés. Az ilyen elhárítás elemzéséhez egyebek közt az alábbi környezeti feltételeket kell figyelembe venni:

a külső veszélyhelyzet-reagálási terv aktiválásáért felelős hatóságnak vagy hatóságoknak a súlyos balesetre való korai figyelmeztetésére vonatkozó intézkedések, azon tájékoztatás jellege, amelyet az első figyelmeztetésnek tartalmaznia kell, valamint a további információk ismertté válásakor nyújtandó részletesebb tájékoztatás szabályai;

a személyzet számára a várhatóan elvégzendő feladatoknak megfelelő képzést biztosító intézkedések, és – adott esetben – ennek összehangolása a külső veszélyhelyzeti reagálásért felelős szolgálatokkal;

a belső és a külső veszélyhelyzeti reagálást összehangoló intézkedések;

a diszpergáló szerként használt vegyi anyagok előzetes értékelésének igazolása, amely értékelést a közegészségügyi következmények és a további környezeti károk minimálizálása érdekében végeztek el.

a kút üzemeltetőjének neve és címe;

a létesítmény elnevezése, valamint az üzemeltető vagy tulajdonos neve és címe;

a kút azonosításához szükséges adatok, feltüntetve a létesítményekkel vagy kapcsolódó infrastruktúrával fennálló minden összeköttetést;

összefoglaló a tevékenység megkezdése vagy az előző jelentés óta végzett tevékenységekről;

a következők átmérője, valamint valós vertikális és mért mélysége:

a fúróiszap sűrűsége a jelentés készítésekor; valamint

meglévő kút üzemeltetése esetén a kút aktuális működési állapota.

az ezen irányelvben az illetékes hatóság számára kijelölt feladatok eredményes teljesítését lehetővé tevő szervezeti intézkedések megtétele, beleértve a biztonság és a környezetvédelem méltányos szabályozásához szükséges intézkedéseket is;

szakpolitikai nyilatkozat a felügyelet és a végrehajtás céljairól, valamint az illetékes hatóság arra vonatkozó kötelezettségeiről, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szabályozásában átláthatóságot, következetességet, arányosságot és tárgyilagosságot biztosítson.

az illetékes hatóságnál vagy hivatalos megállapodások révén harmadik feleknél, illetve mindkét módon rendelkezésre álló elegendő szaktudás finanszírozása annak érdekében, hogy az illetékes hatóság ellenőrizhesse és kivizsgálhassa a tevékenységeket, végrehajtási intézkedést hozzon és kezelje a súlyos veszélyekről szóló jelentéseket és az értesítéseket;

külső forrásokból biztosított szaktudás igénybevétele esetén elegendő írásbeli útmutatás elkészítésének a finanszírozása, továbbá a szemlélet következetességének fenntartását és annak biztosítását célzó felügyelet, hogy a jogszerűen kijelölt illetékes hatóság viselje az ezen irányelvből fakadó teljes körű felelősséget;

az alapvető képzés, a kommunikáció, a technológiákhoz való hozzáférés, az illetékes hatóság személyzetének a feladatai ellátásához szükséges utazási és tartózkodási költségeinek, valamint annak a finanszírozása, hogy könnyebbé váljon az illetékes hatóságok között a 27. cikk szerinti együttműködés;

adott esetben annak előírása, hogy az üzemeltetők, illetve a tulajdonosok megtérítsék az illetékes hatóságnak az ezen irányelvből fakadó feladatai ellátásával járó költségeket;

az illetékes hatóságnak az ezen irányelvből fakadó feladatai ellátásához szükséges kutatások finanszírozása és ösztönzése;

az illetékes hatóság által készített jelentések finanszírozása.

írásos stratégia, amely ismerteti az illetékes hatóság feladatait, kiemelt cselekvési területeit (például a létesítmények kialakítása és üzemeltetése, az igazgatás integritása, valamint a veszélyhelyzeti felkészültség és a veszélyhelyzeti reagálás terén), illetve ezek megszervezésének módját;

működési eljárások, amelyek ismertetik, hogy az illetékes hatóság hogyan fogja ellenőrizni és betartatni az üzemeltetőknek, illetve a tulajdonosoknak az ezen irányelvből fakadó kötelezettségei végrehajtását, így például, hogy hogyan fogja kezelni, értékelni és jóváhagyni a súlyos veszélyekről szóló jelentéseket, hogyan fogja kezelni a kutak üzemeltetéséről szóló értesítéseket, valamint hogy hogyan kell meghatározni valamely létesítmény vagy tevékenység vonatkozásában a súlyos (akár környezetkárosító) veszélyek kockázatának kezelésére irányuló intézkedések ellenőrzésének gyakoriságát;

az illetékes hatóság feladatainak ellátására vonatkozó eljárások, a hatóság olyan egyéb feladatainak sérelme nélkül, mint például a szárazföldi olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos feladatok, továbbá a 92/91/EGK irányelvben említett intézkedések;

amennyiben az illetékes hatóság egynél több szervből áll, az illetékes hatóság szervei együttes működésének szabályozásához szükséges mechanizmusokat rögzítő hivatalos megállapodás, amelyben többek között a következők szerepelnek: a felső vezetés által gyakorolt felügyelet, monitoring és felülvizsgálat, együttes tervezés és ellenőrzés, a súlyos veszélyekről szóló jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok megosztása, közös tényfeltárás, belső kommunikáció és együttesen, külső csatornákon keresztül közzéteendő jelentések.

környezeti balesetet is magában foglaló, súlyos baleset előfordulásának lehetőségét magában hordozó valamennyi előrelátható veszély, a kockázatuk értékelése és a kockázatok mérséklésére irányuló intézkedések meghatározása, ideértve a veszélyhelyzeti reagálásra vonatkozó intézkedéseket is;

a biztonság- és környezetirányítási rendszer megfelelő ismertetése az ezen irányelvnek való megfelelés igazolására;

megfelelő intézkedések megjelölése a független hitelesítés és az üzemeltető vagy a tulajdonos által végzett ellenőrzés tekintetében.

valamennyi szükséges tényszerű adat átadásra kerüljön;

az üzemeltető, illetve a tulajdonos meghatározza az összes ésszerűen előre látható, a létesítménnyel és annak működésével kapcsolatos súlyos baleseti veszélyt, a lehetséges kiváltó eseményekkel együtt, továbbá érthetően kifejtse a súlyos balesetek kockázatának kezelése tekintetében elfogadott módszereket és értékelési kritériumokat, így például az elemzésben szereplő bizonytalansági tényezőket;

a kockázatkezeléskor figyelembe vegyék a létesítmény életciklusának valamennyi releváns szakaszát, és mérlegeljék az összes előrelátható helyzetet, ideértve a következőket:

hogyan tervezik végrehajtani a kockázatkezelés keretében meghatározott kockázatcsökkentési intézkedéseket, amennyiben a kockázatokat elfogadható szintre kell csökkenteni;

az elfogadható kockázati szint eléréséhez szükséges intézkedések meghatározása során az üzemeltető vagy a tulajdonos egyértelműen igazolta-e, hogy hogyan vette figyelembe a megbízható műszaki ismereteken, a legjobb irányítási gyakorlatokon, valamint az emberi és szervezeti tényezőkkel kapcsolatos elveken alapuló releváns bevált gyakorlatokat;

a veszélyhelyzet észlelésére, valamint az arra való gyors és hatékony reagálásra irányuló intézkedéseket és rendelkezéseket egyértelműen meghatározták és indokolták-e;

a menekülési, evakuálási és mentési rendelkezéseket és a vészhelyzet eszkalálódásának mérséklését és a környezeti hatás csökkentését célzó intézkedéseket hogyan integrálták logikus és szisztematikus módon, figyelembe véve azokat a valószínűsíthető veszélyhelyzeti körülményeket, amelyek között azok végrehajtására majd sor kerül;

hogyan integrálták a követelményeket a belső veszélyhelyzet-reagálási tervekbe, és benyújtották-e az illetékes hatóságnak a belső veszélyhelyzet-reagálási terv egy példányát vagy megfelelő ismertetését;

a súlyos veszélyekről szóló jelentésben ismertetett biztonság- és környezetirányítási rendszer megfelelő-e arra, hogy a létesítmény életciklusának minden egyes szakaszában biztosítsa a súlyos veszélyek kockázatának kezelését és az összes vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek való megfelelést, és hogy tartalmaz-e ajánlásokat az ellenőrzésre és az ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan;

a független hitelesítési rendszert egyértelműen kifejtették-e.

különös figyelmet fordítsanak a biztonsági és környezeti szempontból kritikus valamennyi rendszer megbízhatósági és integritási követelményeinek értékelésére, és hogy ellenőrzési és karbantartási rendszereiket a biztonsági és környezeti integritás előírt szintjének elérésére alapozzák;

megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy az ésszerű kivitelezhetőség keretein belül biztosítsák, hogy a csővezetékekből, a vízi járművekből és a biztonságos elkülönítésre szolgáló rendszerekből ne távozzanak véletlenszerűen káros anyagok. Ezen túlmenően az üzemeltetőknek és tulajdonosoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a védőelemek semmilyen meghibásodása ne vezethessen súlyos balesethez;

leltárt készítsenek a rendelkezésre álló berendezésekről, azok tulajdonosairól, helyéről, a létesítménybe való szállításuk és telepítésük módjáról, valamint a belső veszélyhelyzet-reagálási terv végrehajtásában érintett valamennyi jogalanyról. A leltárban meg kell nevezni azokat a hatályos intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a berendezések és az eljárások üzemképes állapotban maradjanak;

biztosítsák, hogy megfelelő keretekkel rendelkezzenek az összes releváns jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés nyomon követéséhez oly módon, hogy a súlyos veszélyek kezelésével és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket beépítik szabványos működési eljárásaikba, valamint

külön figyelmet fordítsanak arra, hogy szilárd biztonsági kultúrát építsenek ki és tartsanak fenn, amely nagy valószínűséggel biztosítja a folyamatos és biztonságos üzemeltetést, beleértve a munkavállalók közötti együttműködés biztosítását, többek között az alábbiak révén:

a független hitelesítő feladatai nem követelhetik meg, hogy bármilyen aspektusból megvizsgáljon olyan biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeket, illetve létesítmény bármely részét, kutat, vagy kúttervet, amelyekben a hitelesítő ellenőrzési tevékenységet megelőzően maga is érintett volt, illetve amelyek esetében tárgyilagosságához kétség férhet;

a független hitelesítő annak biztosítása érdekében, hogy rendszerbeli feladatait objektív módon végezze el, kellő mértékben független azon irányítási rendszertől, amely a független hitelesítési vagy kútvizsgálati rendszer elemeinek bármely aspektusáért bármilyen mértékben felel vagy felelt.

a független hitelesítő megfelelő műszaki szaktudással rendelkezik, beleértve - amennyiben szükséges - a megfelelően képzett és tapasztalt, kellő számú és személyzet meglétét, amely megfelel az e melléklet 1. pontjában szereplő követelményeknek;

a független hitelesítési rendszerben a feladatokat megfelelő módon osztják ki az elvégzésükre alkalmas személyzetnek;

megfelelő rendszerrel rendelkezik az üzemeltető vagy a tulajdonos és a független hitelesítő közötti információáramláshoz;

a független hitelesítőt elegendő hatáskörrel ruházzák fel a feladatainak hatékony végrehajtásához.

a kút integritása, a kút ellenőrzését biztosító berendezések és védőelemek fejlesztése, továbbá hatékonyságuk figyelemmel kísérése;

az elsődleges elzárás javítása;

kezdődő súlyos baleset – beleértve a kútkitörés – eszkalálódását korlátozó másodlagos elzárás javítása;

megbízható döntéshozatal;

súlyos veszélyekkel járó tevékenységek irányítása és felügyelete;

a fő tisztségviselők szakmai rátermettsége;

hatékony kockázatkezelés;

a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus rendszerek megbízhatóságának értékelése;

fő teljesítménymutatók;

a biztonság- és környezetirányítási rendszerek hatékony integrálása az üzemeltetők és tulajdonosok, valamint a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben érintett egyéb jogalanyok között.

a veszélyhelyzeti eljárások kezdeményezésére, valamint a külső veszélyhelyzeti reagálás irányítására jogosult személyek neve és tisztsége;

a súlyos balesetekkel kapcsolatos korai figyelmeztetés fogadására vonatkozó intézkedések, valamint az ehhez kapcsolódó riasztásra és veszélyhelyzeti reagálásra vonatkozó eljárások;

a külső veszélyhelyzet-reagálási terv végrehajtásához szükséges erőforrások koordinálására vonatkozó intézkedések;

a belső veszélyhelyzeti reagálás támogatására vonatkozó intézkedések;

a külső veszélyhelyzet-reagálási intézkedések részletes ismertetése;

a súlyos balesetekben valószínűsíthetően érintett személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatását és baleseti tanácsokkal való ellátását biztosító intézkedések;

más tagállamok sürgősségi segélyszolgálatainak és a Bizottságnak a tájékoztatását biztosító intézkedések olyan súlyos balesetek kapcsán, amelyek következményei több tagállamot is érinthetnek;

mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatások enyhítésére szolgáló intézkedések, többek között azokban az esetekben is, amikor az olajjal szennyezett állatok előbb érnek partot, mint maga az olajszennyezés.

leltár a rendelkezésre álló berendezésekről, azok tulajdonosairól, helyéről, a súlyos baleset helyszínére való szállításuk és telepítésük módjáról;

azon hatályos intézkedések ismertetése, amelyek biztosítják, hogy a berendezések és az eljárások üzemképes állapotban maradjanak;

leltár a veszélyhelyzet esetén elérhető, iparági tulajdonban lévő berendezésekről;

a súlyos balesetekre való reagálásra érvényes általános szabályok ismertetése, beleértve az összes részt vevő fél, valamint az ezen szabályok érvényesítéséért felelős szervek hatáskörét és feladatait is;

olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a berendezések, a személyzet és az eljárások mindenkor rendelkezésre álljanak és naprakészek legyenek, valamint állandóan elegendő számú szakképzett személyzet álljon rendelkezésre;

diszpergáló szerként használni tervezett vegyi anyagok előzetes környezeti és egészségi értékelésének igazolása.

a külső veszélyhelyzet-reagálási tervek megosztása a szomszédos tagállamokkal és a Bizottsággal;

határokon átnyúló szintű leltár összeállítása az iparági, illetve az állami tulajdonban lévő reagálási eszközökről, valamint a szomszédos országok és tagállamok berendezéseinek és eljárásainak kompatibilitását biztosító összes szükséges végrehajtandó változtatásról;

az uniós polgári védelmi mechanizmus igénybevételére vonatkozó eljárások;

határokon átnyúló külső veszélyhelyzet-reagálási gyakorlatok szervezése.

unintended release of oil, gas or other hazardous substances, whether or not ignited;

loss of well control requiring actuation of well control equipment, or failure of a well barrier requiring its replacement or repair;

failure of a safety and environmental critical element;

significant loss of structural integrity, or loss of protection against the effects of fire or explosion, or loss of station keeping in relation to a mobile installation;

vessels on collision course and actual vessel collisions with an offshore installation;

helicopter accidents, on or near offshore installations;

any fatal accident;

any serious injuries to 5 or more persons in the same accident;

any evacuation of personnel;

a major environmental incident.

the number, age and location of installations;

the number and type of inspections and investigations carried out, any enforcement actions or convictions;

incident data pursuant to the common reporting system required in Article 23;

any major change in the offshore regulatory framework;

the performance of offshore oil and gas operations in relation to prevention of major accidents and the limiting of consequences of major accidents that do occur.