A BIZOTTSÁG (EU) 2021/637 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. március 15.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

Teljes kockázati kitettségérték (TREA)

Teljes szavatolótőke-követelmény

a

b

c

T

T–1

T

1

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül)

2

ebből sztenderd módszer

3

ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB)

4

ebből slotting módszer

EU 4a

ebből részvényjellegű pozíciók az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján

5

ebből a fejlett IRB módszer (A-IRB)

6

Partnerkockázat – CCR

7

ebből sztenderd módszer

8

ebből a belső modell módszer (IMM)

EU 8a

ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség

EU 8b

ebből hitelértékelési korrekció – CVA

9

ebből egyéb partnerkockázat

10

N.a.

11

N.a.

12

N.a.

13

N.a.

14

N.a.

15

Kiegyenlítési kockázat

16

Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után)

17

ebből SEC-IRBA-módszer

18

ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert)

19

ebből SEC-SA-módszer

EU 19a

ebből 1 250  %-os kockázati súly / levonás

20

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat)

21

ebből sztenderd módszer

22

ebből IMA

EU 22a

Nagykockázat-vállalások

23

Működési kockázat

EU 23a

ebből alapmutató-módszer

EU 23b

ebből sztenderd módszer

EU 23c

ebből fejlett mérési módszer

24

A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik)

25

N.a.

26

N.a.

27

N.a.

28

N.a.

29

Összesen

a

b

c

d

e

T

T-1

T-2

T-3

T-4

Rendelkezésre álló szavatolótőke (összegek)

1

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

2

Alapvető tőke (T1)

3

Tőke összesen

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

4

Teljes kockázati kitettségérték

Tőkemegfelelési mutatók (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)

5

Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)

6

Alapvetőtőke-megfelelési mutató (%)

7

Teljestőke-megfelelési mutató (%)

A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)

EU 7a

A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

EU 7b

ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

EU 7c

ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

EU 7d

Teljes SREP-tőkekövetelmény (%)

Kombinált pufferkövetelmény és teljes tőkekövetelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)

8

Tőkefenntartási puffer (%)

EU 8a

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

9

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%)

EU 9a

Rendszerkockázati tőkepuffer (%)

10

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

EU 10a

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

11

Kombinált pufferkövetelmény (%)

EU 11a

Teljes tőkekövetelmény (%)

12

CET1 a teljes SREP-tőkekövetelmény teljesítése után (%)

Tőkeáttételi mutató

13

Teljes kitettségi mérték

14

Tőkeáttételi mutató (%)

A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)

EU 14a

A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

EU 14b

Ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

EU 14c

Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Tőkeáttételi mutató és együttes tőkeáttételimutató-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)

EU 14d

A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%)

EU 14e

Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Likviditásfedezeti ráta

15

Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag)

EU 16a

Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték

EU 16b

Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték

16

Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték)

17

Likviditásfedezeti ráta (%)

Nettó stabil forrásellátottsági ráta

18

Rendelkezésre álló stabil források összesen

19

Előírt stabil források összesen

20

Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

a

b

Kitettségérték

Kockázati kitettségérték

1

A szavatolótőkéből le nem vont, biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban lévő szavatolótőke-instrumentumok

a

T

1

A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg)

2

A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%)

Jogalap

Sor jelölése

Szabad formátum

A CRR 438. cikkének a) pontja

a

Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer

A CRR 438. cikkének c) pontja

b

Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

Teljes kockázati kitettségérték (TREA)

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték

b

TREA (T-1)

Az előző nyilvánosságra hozatali időszakban nyilvánosságra hozott teljes kockázati kitettségérték

c

Teljes szavatolótőke-követelmény

A különböző kockázati kategóriák kockázattal súlyozott kitettségértékeinek megfelelő szavatolótőke-követelmények

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül)

A CRR harmadik része II. címe 1–4. fejezete és a CRR 379. cikke szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények. A nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségekre és a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket nem itt, hanem e tábla 6. és 16. sorában kell feltüntetni. Az intézményeknek az ebben a sorban megadott összegbe be kell számítaniuk a nyitva szállítások kockázatához kapcsolódó, a CRR 379. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

2

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből sztenderd módszer

A hitelkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete és a CRR 379. cikke) szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

3

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB)

A kockázattal súlyozott kitettségértékek és a belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségek vonatkozásában a 4. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvénykitettségek tekintetében az EU 4a. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

4

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből slotting módszer

A slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a CRR 153. cikkének (5) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

EU 4a

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján

Az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, a CRR 155. cikkének (2) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

5

Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a fejlett IRB-módszer (A-IRB)

A belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a 4. sorban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, valamint az egyszerű kockázati súlyozási módszerhez tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, az EU 4a. sorban közzétett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.

6

Partnerkockázat – CCR

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számított, a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

7

Partnerkockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

8

Partnerkockázat – ebből a belső modell módszer (IMM)

A CRR 283. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 8a

Partnerkockázat – ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények

EU 8b

Partnerkockázat – ebből hitelértékelési korrekció – CVA

A CRR harmadik részének VI. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték és szavatolótőke-követelmények.

9

Partnerkockázat – ebből egyéb partnerkockázat

A partnerkockázatra vonatkozó azon kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, amelyeket nem tüntettek fel a 7., 8., EU 8a. és EU 8b. sorban.

10

Nem alkalmazandó

11

Nem alkalmazandó

12

Nem alkalmazandó

13

Nem alkalmazandó

14

Nem alkalmazandó

15

Kiegyenlítési kockázat

A CRR 378. cikke szerinti, a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozóan számított kockázati kitettségérték és szavatolótőke-követelmény.

16

Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után)

A CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

17

Értékpapírosítás – ebből SEC-IRBA-módszer

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-IRBA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

18

Értékpapírosítás – ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert)

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-ERBA szabályozási módszer (beleértve a belső értékelési módszert) szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

19

Értékpapírosítás – ebből SEC-SA-módszer

A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-SA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 19a

Értékpapírosítás – ebből 1 250  %-os kockázati súly / levonás

Azon nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke és szavatolótőke-követelménye, amelyekre 1 250  %-os kockázati súly vonatkozik, vagy amelyeket levonnak a szavatolótőkéből, a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint.

20

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat)

A CRR harmadik részének IV. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

21

Piaci kockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része IV. címének 2–4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

22

Piaci kockázat – ebből IMA

A CRR harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 22a

Nagykockázat-vállalások

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

23

Működési kockázat

A CRR harmadik részének III. címe szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23a

Működési kockázat – ebből alapmutató-módszer

A CRR harmadik része III. címének 2. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23b

Működési kockázat – ebből sztenderd módszer

A CRR harmadik része III. címének 3. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

EU 23c

Működési kockázat – ebből fejlett mérési módszer

A CRR harmadik része III. címének 4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.

24

A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik)

Az összeg a CRR 48. cikkének (4) bekezdésében említett 250 %-os kockázati súly alá tartozó elemek összegének a 250 %-os kockázati súly alkalmazása utáni összege. Az említett összegek magukban foglalják a következőket:

Az ebben a sorban szereplő adatok csak tájékoztatási célt szolgálnak, mivel az itt feltüntetett összeg az 1. sorban is szerepel, ahol az intézményeknek a hitelkockázatra vonatkozó információkat kell nyilvánosságra hozniuk.

25

Nem alkalmazandó

26

Nem alkalmazandó

27

Nem alkalmazandó

28

Nem alkalmazandó

29

Összesen

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a – e

A T, T-1, T-2, T-3 és T-4 nyilvánosságra hozatali időszak negyedéves időszakot jelent, és a mezőket a CRR 433a., 433b. és 433c. cikkében meghatározott gyakoriságnak megfelelően kell kitölteni.

Az ebben a táblában szereplő információkat negyedévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-1, T-2, T-3 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat félévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-2 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat évente nyilvánosságra hozó intézményeknek pedig a T és a T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk.

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a nyilvánosságra hozatali időszakoknak megfelelő dátumokat.

Az adatok első alkalommal történő nyilvánosságra hozatalakor nem kell nyilvánosságra hozni korábbi időszakokra vonatkozó adatokat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

A CET1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 29. sora)

2

Alapvető tőke (T1)

A T1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 45. sora)

3

Tőke összesen

A teljes tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 59. sora)

4

Teljes kockázati kitettségérték

A teljes kockázati kitettségérték összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 60. sora)

5

Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)

Az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 61. sora)

6

T1 tőkemegfelelési mutató (%)

A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 62. sora)

7

Teljestőke-megfelelési mutató (%)

A teljestőke-megfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 63. sora)

EU 7a

A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 7b

ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének első és harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.

EU 7c

ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének első és harmadik albekezdésével összhangban T1 tőkével kell teljesíteni.

EU 7d

Teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR) (%)

Az i. és a ii. pontban meghatározott értékek összege a következőknek megfelelően:

(i)  a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljes tőkemegfelelési mutató (8 %);

(ii)  a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (1) (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban megállapított kiegészítő szavatolótőke-követelmény (2. pillér szerinti követelmény – P2R), a teljes kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában kifejezve.

Ebben a tételben a teljes SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amelyet az illetékes hatóság közölt az intézménnyel. A TSCR fogalommeghatározása az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában található.

Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

8

Tőkefenntartási puffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (1) bekezdésével és 129. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 8a

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer összege, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

9

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (2) bekezdésével, 130. cikkével, valamint 135–140. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összegének felel meg.

EU 9a

Rendszerkockázati tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (5) bekezdésével, 133. cikkével, valamint 134. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.

10

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (3) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.

EU 10a

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)

Az intézmények által a CRD 128. cikkének (4) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.

11

Kombinált pufferkövetelmény (%)

A CRD 128. cikke 6. pontjának megfelelően, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.

EU 11a

Teljes tőkekövetelmény (OCR) (%)

Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően:

(i)  az EU 7d. sorban említett TSCR mutató;

(ii)  amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ebben a tételben az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában meghatározott teljes tőkekövetelmény-mutatót (OCR-mutató) kell megjeleníteni.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

12

CET1 a teljes SREP-követelmény teljesítése után (%)

13

Teljes kitettségi mérték

A teljes kitettségi mérték az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett összegnek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 24. sora)

14

Tőkeáttételi mutató (%)

A tőkeáttételi mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 25. sora)

EU 14a

A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)

Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.

Kiegészítő szavatolótőke-követelmények az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla EU-26a. sora).

EU 14b

ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)

A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.

Kiegészítő szavatolótőke-követelmények az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla EU-26b. sora).

EU 14c

Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően:

(i)  adott esetben a CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény vagy a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésével összhangban számított korrigált tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény;

(ii)  az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények (2. pillér szerinti követelmények – P2R), a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.

Ebben a tételben a teljes SREP tőkeáttételimutató-követelményt (TSLRR) kell megjeleníteni, amelyet azt az illetékes hatóság közölt az intézménnyel.

Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.

EU 14d

A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%)

A CRR 92. cikkének (1a) bekezdése

Az alkalmazandó tőkeáttételimutató-puffer az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 27. sora).

EU 14e

Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)

Az EU 14c. és az EU 14d. sor összege

15

Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag)

Az intézményeknek súlyozott értékként a likvid eszközöknek – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke (2) bekezdésében meghatározott kiigazítási mechanizmus alkalmazása előtti – értékét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 9. cikkének megfelelően.

EU 16a

Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzkiáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 16. sora).

EU 16b

Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzbeáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 20. sora).

16

Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték)

Az intézményeknek kiigazított értékként a nettó likviditáskiáramlást kell megadniuk, amely a következővel egyenlő: a teljes kiáramlás mínusz a teljes mértékben mentesített beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés.

17

Likviditásfedezeti ráta (%)

Az intézményeknek kiigazított értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, százalékban kifejezett likviditásfedezeti rátát kell nyilvánosságra hozniuk.

A likviditásfedezeti ráta a hitelintézet likviditási pufferének egy 30 naptári napos stresszidőszak alatti nettó likviditáskiáramlásához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.

18

Rendelkezésre álló stabil források összesen

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően kiszámított, rendelkezésre álló stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 14. sora).

19

Előírt stabil források összesen

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 4. fejezetének megfelelően kiszámított, előírt stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 33. sora).

20

Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

A CRR 428b. cikkével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági ráta.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

Kitettségérték

Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.

b

Kockázati kitettségérték

Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kockázati kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg)

A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított kiegészítő szavatolótőke-követelménye, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.

2

A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%)

A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK irányelv 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított tőkemegfelelési mutatója, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azon módszereik összefoglalóját, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy a belső tőkéjük megfelelő-e a jelenlegi és jövőbeli tevékenységek alátámasztásához

b)

Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye

Ezt az információt az intézményeknek csak akkor kell nyilvánosságra hozniuk, ha azt az érintett illetékes hatóság előírja.

Jogalap

Sor jelölése

Minőségi információk – szabad formátum

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja

a)

A vezető testület által jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozat nyilvánosságra hozatala

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja

b)

Az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrával kapcsolatos információk

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének e) pontja

c)

A vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja

d)

A kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörének és jellegének nyilvánosságra hozatala

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja

e)

A kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja

f)

Az egyes külön kockázati kategóriák kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja

g)

A kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozására vonatkozó információk

Jogalap

Sor jelölése

Szabad formátum

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontja

a)

A vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek száma

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontja

b)

A vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi politikára és a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalatára vonatkozó információk

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontja

c)

A vezető testület tagjai tekintetében érvényesítendő diverzitási politikára vonatkozó információk

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontja

d)

Információk arra vonatkozóan, hogy az intézmény létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és az ülések gyakorisága

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének e) pontja

e)

Annak leírása, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

A vezető testület által a CRR 435. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozatnak le kell írnia, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az általános kockázati profilt és milyen kölcsönhatásban van azzal: így le kell írnia például az üzleti modellhez kapcsolódó fő kockázatokat, és hogy a kockázatról nyilvánosságra hozott információk hogyan tükrözik és írják le e kockázatokat, vagy hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által jóváhagyott kockázati toleranciával.

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti kockázati nyilatkozatban az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a csoporton belüli, illetve társult és kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek jellegét, méretét, célját és gazdasági tartalmát is. A nyilvánosságra hozott információknak az intézmény kockázati profiljára (ezen belül a hírnévkockázatra) vagy a kockázatok csoporton belüli eloszlására lényeges hatást gyakorló ügyletekre kell korlátozódniuk. Az intézményeknek fel kell tüntetniük továbbá azokat a főbb arányszámokat és mutatókat, amelyekből kiderül, hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával.

b)

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrát foglalják magukban, mely információk a következők: az intézmény egészében felosztott felelősségek (ideértve adott esetben a felügyeletet és a hatáskör-átruházást, valamint a felelősségek vezető testület, üzletágak és a kockázatkezelési részleg közötti felosztását kockázattípusok, üzleti egységek szerinti bontásban, valamint az egyéb lényeges információkat); a kockázatkezelési folyamatokban részt vevő testületek és funkciók közötti kapcsolatok (ideértve adott esetben a vezető testületet, a kockázatkezelési bizottságot, a kockázatkezelési részleget, a megfelelési funkciót, a belső ellenőrzési részleget); valamint a szervezeti és belsőkontroll-eljárások.

Az érintett kockázatkezelési részleg struktúrájára és szervezetére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a nyilvánosságra hozott információkat a következőkkel kell kiegészíteniük:

c)

Az intézmények által a CRR 435. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozandó, a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről szóló nyilatkozatot jóvá kell hagynia a vezető testületnek, és biztosítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott kockázatkezelési rendszerek az intézmény kockázati profilját és stratégiáját tekintve megfelelőek.

d)

A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk részeként az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörét és jellegét, valamint annak leírását, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez és a felső vezetéshez.

e)

Amikor a CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőiről nyújtanak tájékoztatást, az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési stratégiák módszeres és rendszeres felülvizsgálataival kapcsolatos szabályaikat, valamint azok hatékonyságának időszakos értékelését.

f)

A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint nyilvánosságra hozott információknak a stressztesztelésre – így a stressztesztelésnek alávetett portfóliókra, az elfogadott forgatókönyvekre és az alkalmazott módszerekre, valamint a stressztesztelés kockázatkezelésben való alkalmazására – vonatkozó minőségi információkat kell magukban foglalniuk.

g)

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtaniuk az intézmény üzleti modelljéből eredő kockázatok tekintetében a kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákról és folyamatokról, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozásáról.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk a vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek számát. Ezen információk nyilvánosságra hozatalakor az alább részletezettek szerint kell eljárni:

b)

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a vezető testület tagjainak kiválasztására irányuló munkaerő-felvételi politikára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalataira vonatkozó információkat is meg kell adniuk. Az intézményeknek az utánpótlás-tervezésből esetlegesen adódó politikára, valamint a vezető testület általános összetételén belüli előre látható változásokra vonatkozó információkat is fel kell tüntetniük.

c)

A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a diverzitási politikájuk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek az említett politikában meghatározott célkitűzésekre és vonatkozó célszámokkal kapcsolatos információkat kell nyilvánosságra hozniuk, valamint azt, hogy e célkitűzések és célszámok milyen mértékben valósultak meg.

Az intézményeknek mindenekelőtt nyilvánosságra kell hozniuk a nemek szerinti megoszlásra vonatkozó politikát, amely a következőket foglalja magában:

d)

Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, hogy létrehoztak-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és meg kell adniuk a kockázatkezelési bizottság eddigi üléseinek számát.

e)

A 435. cikk (2) bekezdése e) pontjának értelmében az arra vonatkozó adatok részeként, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez, az intézményeknek le kell írniuk a kockázatokról a vezető testület felé történő jelentéstétel folyamatát, különösen a gyakoriságot, a hatókört és a kockázati kitettség fő tartalmát, valamint hogy a vezető testületet hogyan vonták be a jelentendő tartalom meghatározásába.

a

b

c

d

e

f

g

A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek

A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek

A tételek könyv szerinti értéke

A hitelkockázati keret hatálya alá tartozik

A partnerkockázati keret hatálya alá tartozik

Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozik

A piaci kockázati keret hatálya alá tartozik

Nem tartozik szavatolótőke-követelmények hatálya alá, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozik

Eszközosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján

1

2

3

….

xxx

Eszközök összesen

Kötelezettségosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján

1

2

3

….

xxx

Kötelezettségek összesen

a

b

c

d

e

Összesen

Az alábbiak hatálya alá tartozó tételek:

hitelkockázati keret

értékpapírosítási keret

partnerkockázati keret

piaci kockázati keret

1

Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)

2

Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)

3

Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

4

Mérlegen kívüli összegek

5

Értékelési különbözetek

6

Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, a 2. sorban már szereplőkön kívül

7

Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek

8

Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek

9

Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek

10

Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek

11

Egyéb különbözetek

12

Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek

a

b

c

d

e

f

g

h

A szervezet neve

A számviteli konszolidáció módszere

A prudenciális konszolidáció módszere

A szervezet leírása

Teljes körű konszolidáció

Arányos konszolidáció

Tőkemódszer

Nem került konszolidálásra, sem levonásra

Levonásra került

A. szervezet

Teljes körű konszolidáció

X

Hitelintézet

N. szervezet

Teljes körű konszolidáció

X

Hitelintézet

Z. szervezet

Teljes körű konszolidáció

X

Biztosító

AA. szervezet

Teljes körű konszolidáció

X

Immateriális javak kölcsönzésével foglalkozó társaság

Jogalap

Sor jelölése

Minőségi információk – szabad formátum

A CRR 436. cikkének b) pontja

a)

Az EU LI1 tábla a) és b) oszlopa közötti eltérések

A CRR 436. cikkének d) pontja

b)

A számviteli és szabályozói konszolidáció hatóköre közötti eltérések EU LI2 táblában szereplő fő forrásaira vonatkozó kvalitatív információk

Jogalap

Sor jelölése

Minőségi információk – szabad formátum

A CRR 436. cikkének f) pontja

a)

A szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek csoporton belüli visszafizetésének akadálya

A CRR 436. cikkének g) pontja

b)

Az előírtnál kevesebb szavatolótőkével rendelkező, a konszolidációba be nem vont leányvállalatok

A CRR 436. cikkének h) pontja

c)

A CRR 7. cikkében említett eltérés vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszer alkalmazása

A CRR 436. cikkének g) pontja

d)

Az az aggregált összeg, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál

a

b

c

d

e

EU e1

EU e2

f

g

h

Kockázati kategória

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság

Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció

Részvénypiaci

Kamatláb

Devizaárfolyam

Hitel

Áru

Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben

Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben

1

Piaci ár bizonytalansága

2

Nem alkalmazandó

3

Pozíciózárási költségek

4

Koncentrált pozíciók

5

Lejárat előtti visszaváltás

6

Modellkockázat

7

Működési kockázat

8

Nem alkalmazandó

9

Nem alkalmazandó

10

Jövőbeli adminisztrációs költségek

11

Nem alkalmazandó

12

Kiegészítő értékelési korrekciók összesen

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1–XXX

Eszközök összesen

A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel.

A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv (1) 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel (2) jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.

1–XXX

Kötelezettségek összesen

A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel.

A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek

A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozásban foglalt konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg, ideértve a 2013/34/EU irányelven, a 86/635/EGK irányelven (1) vagy az EU-ban jóváhagyott nemzetközi számviteli standardokon alapuló keretrendszereket.

b

A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek

A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet a CRR első része II. címének 2. és 3. szakaszában foglalt szabályozói konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg.

Ha a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre pontosan megegyezik, e tábla „a” és „b” oszlopát egyesíteni kell.

c

A hitelkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 2. és 3. fejezete alkalmazandó.

d

A partnerkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alkalmazandó.

e

Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő), nem kereskedési könyvi tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete alkalmazandó.

f

A piaci kockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címe alkalmazandó. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozícióknak megfelelő tételeket, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények vonatkoznak, ebben az oszlopban kell feltüntetni.

g

A szavatolótőke-követelmények hatálya alá nem tartozó, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke

Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR-rel összhangban nem tartoznak szavatolótőke-követelmények hatálya alá; azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR második részével összhangban a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartoznak.

A levont tételek magukban foglalhatják például a CRR 37., 38., 39. és 41. cikkében felsorolt tételeket.

Az eszközökre vonatkozó összegeknek a szavatolótőkéből ténylegesen levont összegeknek kell lenniük, figyelembe véve a kötelezettségekkel szembeni esetleges nettósítást, amelyet az alkalmazandó levonás (és a levonásra esetlegesen alkalmazandó küszöbérték) a CRR második részének idevágó cikkei szerint lehetővé tesz.

Ha a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában és 48. cikkében felsorolt tételeket 1 250  %-os kockázati súllyal veszik figyelembe ahelyett, hogy levonásra kerülnének, akkor e tételeket nem e tábla „g” oszlopában, hanem az EU LI1 tábla más megfelelő oszlopaiban kell feltüntetni. Ez bármely másik tételre is vonatkozik, amelyet a CRR követelményeivel összhangban 1 250  %-os kockázati súllyal vesznek figyelembe.

A kötelezettségekre vonatkozó összegeknek a kötelezettségek azon összegének kell lenniük, amelyet a szavatolótőkéből levonandó eszközök összegének az említett rendelet második részében foglalt idevágó cikkek szerinti meghatározásához figyelembe kell venni. Ezen túlmenően ebben az oszlopban kell feltüntetni minden kötelezettséget, azok kivételével, amelyek i. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak, vagy ii. a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak.

az összes oszlop

Amennyiben egy különálló tétel egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelményeket von maga után, az értékeket a hozzá kapcsolódó tőkekövetelményeknek megfelelő összes oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „c” – „g” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „b” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.

2

Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.

3

Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján

A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti eszközök és kötelezettségek közötti, mérlegen belüli nettósítás utáni összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezen eszközök és kötelezettségek tekintetében alkalmazhatók-e a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok.

Az ebben a sorban szereplő összeg egyenlő az e tábla 1. sorában szereplő, a 2. sorban lévő összeggel csökkentett értékkel.

4

Mérlegen kívüli összegek

A mérlegen kívüli eredeti kitettségeket tartalmazza, a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtt, adott esetben, amelyek a megállapított mérlegen kívüli kimutatásból származnak, az e tábla „a” – „d” oszlopában szereplő prudenciális konszolidáció hatóköre alapján.

5

Értékelési különbözetek

A CRR második része I. címe 2. fejezetének 34. cikke és a CRR harmadik része I. címe 3. fejezetének 105. cikke szerinti értékelési korrekciók könyv szerinti értékének az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban valós értéken értékelt kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségekre gyakorolt hatása.

Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU PV1 tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő összeggel.

6

Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, az e tábla 2. sorában már szereplőkön kívül

Ez a tétel a nettó mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek összegére vonatkozik a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében, valamint a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok alkalmazása után. A nettósítási szabályok alkalmazásának a hatása lehet negatív (ha több kitettséget kell nettósítani, mint amennyire az e tábla 2. sorában a mérlegen belüli nettósítást alkalmazzák) vagy pozitív (ha a CRR nettósítási szabályainak az alkalmazásából alacsonyabb nettósított összeg adódik, mint az e tábla 2. sora szerinti mérlegen belüli nettósításból).

7

Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek

A (183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) meghatározott) egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások kitettségértékbe való újbóli beépítése, amelyeket az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban, a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete alapján kockázati súlyozási célból levontak a kitettségek könyv szerinti értékéből. Ami a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kockázati súlyt kapott kitettségeket illeti, ha a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján készült pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéket a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti általános hitelkockázati kiigazításnak minősülő elemekkel csökkentették, ezeket az elemeket vissza kell építeni a kitettségértékbe.

8

Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek

A CRR-ben meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti kitettségértékre gyakorolt hatása.

9

Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek

A releváns hitel-egyenértékesítési tényezők CRR-rel összhangban való alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti mérlegen kívüli kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.

A mérlegen kívüli – a CRR harmadik részének II. címe alapján kockázati súllyal ellátandó – tételekre vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 111., 166., 167. és 182. cikkével (hitelkockázat esetében), valamint 246. cikkével (értékpapírosítási kockázat esetében) összhangban kell meghatározni.

10

Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek

A CRR-rel összhangban az értékpapírosítási ügyletek hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére történő használatának az értékpapírosítási kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.

11

Egyéb különbözetek (ha releváns)

A pénzügyi kimutatások szabályozói konszolidáció hatóköre alapján adódó könyv szerinti értékei és a szabályozási célból figyelembe vett kitettségértékek közötti eltérések legfontosabb tényezői

Az intézményeknek az e sorban szereplő mennyiségi nyilvánosságra hozatalt az ezen eltérések legfontosabb tényezőire vonatkozó minőségi információkkal kell kiegészíteniük az EU LIA táblázatban.

12

Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek

A kockázattal súlyozott kitettségérték számítási kiindulópontjának tekintett aggregált összeg a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt nettósítástól eltérő hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása után, és a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt nettósítási követelmények egyes kockázati kategóriák tekintetében történő alkalmazása után.

A sztenderd módszer alkalmazása esetén ez a CRR 34. és 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, kiegészítő értékelési korrekciók, és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések utáni érték. Az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások levonása utáni névérték, szorozva a CRR 111. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett alkalmazandó százalékos aránnyal.

Az IRB-módszer esetében a nyilvánosságra hozott érték a CRR 166., 167. és 168. cikke értelmében vett kitettségérték.

Így a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékeket e tábla kapcsolódó 1–3. sorában, míg a mérlegen kívüli eredeti kitettségeket e tábla 4. sorában kell feltüntetni. Az ezen összegeket érintő egyedi szabályozói növeléseket vagy csökkentéseket e tábla 5–11. sorában kell feltüntetni annak magyarázata céljából, hogy ezeket az összegeket hogyan kell összeegyeztetni a kockázattal súlyozott kitettségérték számításának kiindulópontjaként szolgáló szabályozói kitettségértékkel, az e tábla „b” – „e” oszlopában említett egyes kereteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy különösen a hitelkockázat esetében az e tábla 12. sorában nyilvánosságra hozandó, szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek eltérnek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékektől, a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása során a számviteli céltartalékok különleges szabályozói kezelése miatt.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

Összesen

Összesen az EU LI2 tábla „a” oszlopában = az EU LI1 tábla „b” oszlopában szereplő összegek – az EU LI1 tábla „g” oszlopában szereplő összegek

Az oszlopok „b” – „e” szabályozási kockázati kategóriákra való felbontása a CRR harmadik részében felsorolt felbontásnak felel meg:

b

hitelkockázati keret

A CRR harmadik részének II. címe szerinti kitettségek

A hitelkockázati keret szerinti kitettségek vagy a hitelkockázati sztenderd módszerben alkalmazott kitettségértéknek (lásd a CRR harmadik része II. címe 2. fejezetének 111. cikkét) vagy a hitelkockázati IRB-módszer szerinti nemteljesítéskori kitettségeknek (EAD) (lásd a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 166., 167. és 168. cikkét) felelnek meg.

c

értékpapírosítási keret

A CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében megadott nem kereskedési könyvi kitettségek

Az értékpapírosítási kitettségeket a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 246. cikkével összhangban kell meghatározni.

d

partnerkockázati keret (CCR)

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében figyelembe vett kitettségek

e

piaci kockázati keret

A CRR harmadik részének IV. címe szerinti piaci kockázati keret hatálya alá tartozó pozícióknak megfelelő piaci kockázati kitettségek.

Ezen oszlop tekintetében e táblának csak az 1–3. és a 12. sorát kell kitölteni.

az összes oszlop

Amennyiben egy különálló tételre egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelmények vonatkoznak, azt a tőkekövetelményeknek megfelelő összes releváns oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „a” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

A sorok rugalmasan tölthetők ki. Az alkalmazandó számviteli szabályozás és a CRR első része II. címének 2. és 3. szakasza szerint meghatározott számviteli és szabályozói konszolidáció hatókörébe bevont valamennyi olyan szervezet tekintetében nyilvánosságra kell hozni információkat, amelynek esetében a számviteli célú konszolidáció módszere eltér a szabályozói célú konszolidációétól. Szervezetenként egy sor.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Oszlop jelölése

Magyarázat

a

A szervezet neve

Az intézmény szabályozói és számviteli célú konszolidációs hatókörébe beletartozó vagy onnan kivont szervezet kereskedelmi neve.

b

A számviteli konszolidáció módszere

Az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően alkalmazott konszolidálási módszer.

c–g

A szabályozói konszolidáció módszere

A CRR első része II. címének 2. fejezete céljából végrehajtott konszolidálási módszer

Legalább a CRR 436. cikkének b) pontjában felsorolt módszereket nyilvánosságra kell hozni.

Az intézményeknek be kell jelölniük a megfelelő oszlopokat, hogy azonosítsák az egyes szervezetek számviteli szabályozás szerinti konszolidálásának módszerét, és hogy a prudenciális konszolidáció hatóköre keretében az egyes szervezetek i. teljeskörűen konszolidáltak; ii. arányosan konszolidáltak; iii. a tőkemódszer szerint kerülnek megjelenítésre; iv. nem kerültek konszolidálásra, sem levonásra; v. levonásra kerültek.

h

A szervezet leírása

A szervezet rövid leírása, (legalább) a tevékenységi ágazatának közlésével.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Az intézményeknek ki kell fejteniük és számszerűsíteniük kell az EU LI1 tábla „a” és „b” oszlopában szereplő összegek közötti bármely jelentős eltérést, tekintet nélkül arra, hogy az eltérések az eltérő konszolidációs szabályokból vagy a számviteli és szabályozói konszolidációhoz használt eltérő számviteli standardokból származnak-e.

b)

Az intézményeknek ki kell fejteniük, hogy honnan erednek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek és a szabályozói célból figyelembe vett, az EU LI2 táblában feltüntetett összegek közötti eltérések.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a)

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének jelenlegi vagy várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadályait.

b)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a konszolidációba be nem vont leányvállalatok nevét vagy neveit.

c)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a körülményeket, amelyek esetén alkalmazzák a CRR 7. cikkében említett eltérést vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszert.

d)

Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azt az aggregált összeget, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál, és ezen leányvállalatok megnevezését.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1–10. sor

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9–11. cikke, illetve 14–17. cikke szerint kell meghatározni a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat.

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében, illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat e tábla „a” – „EU-e2” oszlopában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdése, 10. cikkének (7) bekezdése, illetve 11. cikkének (7) bekezdése szerinti diverzifikációs előnyöket e tábla „f” oszlopában kell feltüntetni.

1

Piaci ár bizonytalansága

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

2

Nem alkalmazandó

3

Pozíciózárási költségek

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

4

Koncentrált pozíciók

A CRR 105. cikkének (11) bekezdése

A koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

5

Lejárat előtti visszaváltás

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

6

Modellkockázat

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

7

Működési kockázat

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

8

Nem alkalmazandó

9

Nem alkalmazandó

10

Jövőbeli adminisztrációs költségek

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A jövőbeli adminisztrációs költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

11

Nem alkalmazandó

12

Kiegészítő értékelési korrekciók összesen

A CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét e tábla „f” oszlopában a 12. sorban kell megadni. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU LI2 tábla „a” oszlopának 5. sorában szereplő összeggel.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekció az e tábla 1–10. sorában szereplő értékek, valamint az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított értékek összege.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla „f” oszlopában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.

Oszlop betűjele

Magyarázat

a–e

KOCKÁZATI KATEGÓRIA szerinti bontás

Az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvénypiaci, áru.

Az ezen oszlopok szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, e tábla „EU-e1” és „EU-e2” oszlopában feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat.

EU e1

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke.

A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke alapján kell meghatározni.

EU e2

Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke.

A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke alapján kell meghatározni.

f

Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a diverzifikáció utáni kategóriaszintű összesítés magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan az alapvető módszerrel kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

Az e tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított összegeket.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.

g

Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben

A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a „kereskedési könyvben” tartott pozíciókból eredő része: egy intézmény által kereskedési szándékkal tartott – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére tartott –, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció a CRR 104. cikkével összhangban.

A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

h

Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben

A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a nem a kereskedési könyvben tartott, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló, valós értéken értékelt pozíciókból eredő része.

A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

a

b

Összegek

Forrás a szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó mérleg hivatkozási számai/betűjelzései alapján

Elsődleges alapvető tőke (CET1): instrumentumok és tartalékok

1

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)

h

ebből: 1. instrumentumtípus

ebből: 2. instrumentumtípus

ebből: 3. instrumentumtípus

2

Eredménytartalék

3

Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok)

EU-3a

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

4

A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió), amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből

5

Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)

EU-5a

Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után

6

Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

Elsődleges alapvető tőke (CET1): szabályozói kiigazítások

7

Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg)

8

Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg)

„a” mínusz „d”

9

N.a.

10

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)

11

Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka

12

A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek

13

Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből ered (negatív összeg)

14

Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza

15

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg)

16

Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya (negatív összeg)

17

Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg)

18

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

19

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

20

N.a.

EU-20a

Az 1 250  % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja

EU-20b

ebből: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés (negatív összeg)

EU-20c

ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg)

EU-20d

ebből: nyitva szállítás (negatív összeg)

21

Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)

22

A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg)

23

ebből: Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben

24

N.a.

25

ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések

EU-25a

A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg)

EU-25b

A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók (negatív összeg)

26

N.a.

27

A kiegészítő alapvető tőkéből (AT1) levonandó beszámíthatóelemek azon összege, amely meghaladja az intézmény AT1 elemeit (negatív összeg)

27a

Egyéb szabályozói kiigazítások

28

Az elsődleges alapvető tőke (CET1) összes szabályozói kiigazítása

29

Elsődleges alapvető tőke (CET1)

Kiegészítő alapvető tőke (AT1): instrumentumok

30

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)

i.

31

ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül

32

ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül

33

A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből

EU-33a

A CRR 494a. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből

EU-33b

A CRR 494b. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből

34

A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak

35

ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok

36

Kiegészítő alapvető tőke (AT1) a szabályozói kiigazításokat megelőzően

Kiegészítő alapvető tőke (AT1): szabályozói kiigazítások

37

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (negatív összeg)

38

Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)

39

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

40

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

41

N.a.

42

A járulékos tőkéből (T2) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit (negatív összeg)

42a

AT1 tőke egyéb szabályozói kiigazításai

43

A kiegészítő alapvető tőke (AT1) összes szabályozói kiigazítása

44

Kiegészítő alapvető tőke (AT1)

45

Alapvető tőke (T1 = CET1 + AT1)

Járulékos tőke (T2): instrumentumok

46

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)

47

A CRR 484. cikkének (5) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint

EU-47a

A CRR 494a. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből

EU-47b

A CRR 494b. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből

48

A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak

49

ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok

50

Hitelkockázati kiigazítások

51

Járulékos tőke (T2) a szabályozói kiigazításokat megelőzően

Járulékos tőke (T2): szabályozói kiigazítások

52

Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök (negatív összeg)

53

Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)

54

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

54a

N.a.

55

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

56

N.a.

EU-56a

A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit (negatív összeg)

EU-56b

A járulékos tőke egyéb szabályozói kiigazításai

57

A járulékos tőke (T2) összes szabályozói kiigazítása

58

Járulékos tőke (T2)

59

Tőke összesen (tőke összesen = T1 + T2)

60

Teljes kockázati kitettségérték

Tőkemegfelelési mutatók és tőkekövetelmények, beleértve a puffereket

61

Elsődleges alapvető tőke

62

Alapvető tőke

63

Tőke összesen

64

Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelménye

65

ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény

66

ebből: anticiklikustőkepuffer-követelmény

67

ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény

EU-67a

ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelmény

EU-67b

ebből: a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény

68

A minimális tőkekövetelmény teljesítését követően rendelkezésre álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

Nemzeti minimumok (amennyiben eltérnek a Bázel III keretében előírttól)

69

N.a.

70

N.a.

71

N.a.

A levonási küszöbértékek alatti összegek (a kockázati súlyozást megelőzően)

72

Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)

73

Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)

74

N.a.

75

Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek)

A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok

76

A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)

77

A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok

78

A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)

79

A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát

Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2014. január 1. és 2022. január 1. között alkalmazható)

80

Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát

81

A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

g

82

Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát

83

Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

84

Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát

85

A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

a

b

c

A nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatások szerinti mérleg

A szabályozói konszolidáció hatóköre alapján

Hivatkozás

Az időszak végén

Az időszak végén

Eszközök – Eszközosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően

1

2

3

xxx

Eszközök összesen

Kötelezettségek – Kötelezettségosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően

1

2

3

xxx

Kötelezettségek összesen

Saját tőke

1

2

3

xxx

Saját tőke összesen

a

Minőségi vagy mennyiségi információk – szabad formátum

1

Kibocsátó

2

Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zárt körű kihelyezés Bloomberg-azonosítója)

2a

Nyílt kibocsátás vagy zárt körű kibocsátás

3

Az instrumentumra irányadó jog(ok)

3a

A szanálási hatóságok leírási és átalakítási hatáskörének szerződéses elismerése

Szabályozói kezelés

4

Aktuális kezelés adott esetben a CRR átmeneti szabályainak figyelembevételével

5

A CRR átmeneti időszakot követő szabályai

6

Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető

7

Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint meghatározandó típusok)

8

A szabályozói tőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeg (pénznem millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában)

9

Az instrumentum névleges összege

EU-9a

Kibocsátási ár

EU-9b

Visszaváltási ár

10

Számviteli besorolás

11

A kibocsátás eredeti időpontja

12

Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló

13

Eredeti lejárati idő

14

A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött

15

Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontok és visszaváltási összeg

16

Adott esetben további vételi időpontok

Kamatszelvények / osztalékok

17

Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény

18

Kamatszelvény-ráta és bármely kapcsolódó index

19

Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása

EU-20a

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében)

EU-20b

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében)

21

Feljebblépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző

22

Nem halmozódó vagy halmozódó

23

Átalakítható vagy nem átalakítható

24

Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök)

25

Ha átalakítható, teljesen vagy részben

26

Ha átalakítható, az átalakítási arányszám

27

Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás

28

Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható

29

Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a kibocsátóját, amire átalakítható

30

Leírási jellemzők

31

Ha leírható, a leírási küszöb(ök)

32

Ha leírható, teljesen vagy részben

33

Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen

34

Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus ismertetése

34a

Az alárendeltség típusa (csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében)

EU-34b

Az instrumentum rangsorban elfoglalt helye a rendes fizetésképtelenségi eljárásban

35

A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát)

36

Nem megfelelő áttérő jellemzők

37

Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket

37a

Hivatkozás az eszköz teljes körű feltételeire (link)

(1) Jelölje „N.a.” megjegyzéssel, ha a kérdés nem alkalmazható

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 27., 28. és 29. cikke, továbbá a CRR 26. cikkének (3) bekezdésében említett EBH-jegyzék szerinti tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, az instrumentum típusa szerinti bontásban.

2

Eredménytartalék

Az összes szabályozói kiigazítás előtti eredménytartalék a CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban (bármely évközi nettó nyereség vagy veszteség bevonása előtt)

3

Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok)

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti halmozott egyéb átfogó jövedelem összege és egyéb tartalékok összege

EU-3a

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok összege

4

A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből

A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a CET1 tőkéből a CRR 486. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint

5

Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)

A CRR 84. cikke szerinti kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)

EU-5a

Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerinti függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után

6

Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

Az e tábla 1–EU-5a. sorában levő értékek összege

7

Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg)

Kiegészítő értékelési korrekciók a CRR 34. és 105. cikkének megfelelően (negatív összeg)

8

Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg)

Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a CRR 37. cikkének megfelelően (negatív összeg)

9