A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2902 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2024. november 20.) az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az eszközalapú tokenekkel és a nem valamely tagállam hivatalos pénznemében denominált elektronikuspénz-tokenekkel kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatás céljából a kibocsátóknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a birtokosok számát a birtokosok tartózkodási helye szerinti bontásban, és azon belül a letétkezelői kriptotárcák birtokosainak számát és a nem letétkezelői kriptotárcák birtokosainak vagy az egyéb olyan típusú megosztott főkönyvi címek birtokosainak számát, amelyeket kiegyenlítési célokra használnak, és amelyek felett nem a birtokos vagy a kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést. A kriptotárca-birtokosok említett két kategóriáján belül (letétkezelői kriptotárcák birtokosai és nem letétkezelői kriptotárcák birtokosai) a kibocsátóknak további bontásban meg kell adniuk a lakossági birtokosok számát. Az illetékes hatóságoknak szükségük van az adatok említett bontására, mivel a birtokosok koncentrációjára és a lakossági birtokosok volumenére vonatkozó információk relevánsak a felügyeletek számára az (EU) 2023/1114 rendelet célkitűzéseinek elérése, a kriptoeszközök piacainak megfelelő működése, az uniós piaci integritás és pénzügyi stabilitás, valamint a kriptoeszköz-birtokosok, különösen a lakossági birtokosok védelme szempontjából. A birtokosok tartózkodási helye szerinti bontás révén kapott információkat annak meghatározására is fel kell használni, hogy az (EU) 2023/1114 rendelet 119. cikke (2) bekezdésének l) pontja értelmében mely illetékes hatóságok minősülnek kollégiumi tagnak a C(2024) 6911 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott kritériumok alapján.

(2)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő legyen az említett rendelet 36. és 38. cikkében, az (EU) 2023/1114 rendelet 36. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, szabályozástechnikai standardokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, valamint az (EU) 2023/1114 rendelet 38. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, szabályozástechnikai standardokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben az eszköztartalékra vonatkozóan előírt követelmények felügyelete, a kibocsátóknak az eszköztartalék nagyságát olyan bontásban kell megadniuk, amely tükrözi az eszköztartalék értékét és összetételét, beleértve a likviditáskezelési intézkedéseket is.

(3)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja szerint csak azokat az ügyleteket kell bejelenteni, amelyek változást eredményeznek az eszközalapú tokenre jogosult természetes vagy jogi személyben, ideértve a megosztott főkönyvön belül kiegyenlített ügyleteket (on-chain ügyletek) és a megosztott főkönyvön kívül kiegyenlített ügyleteket (off-chain ügyletek) is. Ezenkívül az „ügylet” fogalma az említett rendelet 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján nem kapcsolódik a kezdeményező vagy a kedvezményezett által az ügylet küldéséhez vagy fogadásához használt tárcák típusához. Ennek megfelelően az említett rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti adatszolgáltatási követelménynek ki kell terjednie a letétkezelői kriptotárcák közötti ügyletekre, valamint a letétkezelői kriptotárcák és a nem letétkezelői kriptotárcák vagy más olyan megosztott főkönyvi címek közötti ügyletekre, amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést. Emellett az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatási követelménynek magában kell foglalnia a nem letétkezelői kriptotárcák közötti ügyleteket, valamint a nem letétkezelői kriptotárcák és más olyan megosztott főkönyvi címek közötti ügyleteket, amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést. Mivel a kibocsátók korlátozott információkkal rendelkeznek az említett ügyletekben részt vevő birtokosokról, egyes esetekben nem állapítható meg, hogy ezek az ügyletek az említett rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerint jelentendő ügyletek-e. Ezért annak érdekében, hogy a szóban forgó ügyletekről a lehető legpontosabb információk álljanak rendelkezésre, az említett rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatási követelménynek magában kell foglalnia a nem letétkezelői kriptotárcák közötti, valamint a nem letétkezelői kriptotárcák és más olyan megosztott főkönyvi címek közötti átküldésekre vonatkozó információkat is, amelyeket kiegyenlítési célokra használnak, és amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést. Mivel az ügyletek az átküldések részhalmazát képezik, a nem letétkezelői kriptotárcák közötti, valamint a nem letétkezelői kriptotárcák és más olyan megosztott főkönyvi címek közötti átküldésekre vonatkozó további információk, amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést, helyettesítő információként használhatók fel, és hasznos információkkal szolgálhatnak a nem letétkezelői kriptotárcák közötti, valamint a nem letétkezelői kriptotárcák és más olyan megosztott főkönyvi címek közötti ügyletek számáról és értékéről, amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést.

(4)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatási követelmény alkalmazásában a kibocsátóknak földrajzi megoszlás, azaz az ügyletekben részt vevő birtokosok országai szerinti bontásban kell megadniuk az ügyletekre vonatkozó információkat. Ez a bontás az ügyletek koncentrációjára vonatkozó hasznos információkkal szolgál majd a felügyeleti feladataikat ellátó illetékes hatóságok számára. Az ügyletek országa szerinti bontás révén kapott információk annak meghatározására is felhasználhatók, hogy az (EU) 2023/1114 rendelet 119. cikke értelmében mely illetékes hatóságok minősülnek kollégiumi tagnak a C(2024) 6911 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírtak szerint. Nincs szükség ilyen bontásra a nem letétkezelői kriptotárcák között, illetve a nem letétkezelői kriptotárcák és más olyan megosztott főkönyvi címek között zajló ügyletek és átküldések esetében, amelyek felett nem valamely eszközalapútoken-birtokos vagy kriptoeszköz-szolgáltató gyakorol ellenőrzést, mivel a kibocsátók csak korlátozott információkkal rendelkeznek az ilyen ügyletekben és átküldésekben részt vevő birtokosokról.

(5)

A hatékonyság érdekében az adatszolgáltatási keretnek olyan adatszolgáltatási vonatkozási időpontokat és beküldési határidőket kell magában foglalnia, amelyek biztosítják az adatok megfelelő és időben történő megosztását annak érdekében, hogy az adatokat minden adatszolgáltatásra kötelezett szervezet ugyanazon időszak tekintetében, egy időben nyújtsa be, valamint hogy – egységesített formátumok és táblák használata mellett – az adatok összehasonlíthatók legyenek kibocsátók és illetékes hatóságok között.

(6)

Biztosítani kell az adatszolgáltatás folytonosságát azokban az esetekben, amikor a tokenek kibocsátási értéke átmenetileg az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett küszöbérték alá csökkenne. Következésképpen ilyen esetben elő kell írni az adatszolgáltatási időszak meghosszabbítását, annak megállapítása érdekében, hogy a küszöbérték alá csökkenés átmeneti jellegű-e. Az adatszolgáltatási rendszerek megléte miatt ez nem gyakorol hatást a kibocsátókra.

(7)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási követelmény alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatók által a kibocsátók rendelkezésére bocsátandó egyes információk személyes adatokat is tartalmazhatnak, amennyiben természetes személyekre vonatkoznak. Ilyen adat a teljes név, a nemzeti személyazonosító jel, a hivatalos adóazonosító jel és az útlevélszám. Az ilyen személyes adatok gyűjtésére az említett esetben az (EU) 2023/1114 rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében van szükség, mivel ezen információk hiányában a kibocsátók nem tudnák meghatározni az eszközalapútoken-birtokosok pontos számát, és kétszer vennék figyelembe azokat a birtokosokat, amelyek különböző kriptoeszköz-szolgáltatóknál több számlával rendelkeznek. Ezek a pontatlan adatok torzítanák az eszközalapú token birtokosainak számára vonatkozóan az illetékes hatóságoknak bejelentett információkat, és ezért akadályoznák az illetékes hatóságok általi megfelelő felügyeletet. Vagyis más módon nem lehetséges az eszközalapú tokenek birtokosaira vonatkozó információk pontos megjelenítése a jelentésben, és az említett esetben nem alkalmazhatók a személyes adatok megosztásának korlátozására vagy védelmére irányuló szokásos intézkedések, például az álnevesítés.

(8)

Az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási követelmény alkalmazásában a kriptoeszköz-szolgáltatóknak a kibocsátó rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a nyilvános megosztott főkönyvi címeket is, amelyeket az ügyfeleik nevében történő átküldésekhez használnak. Erre az információra azért van szükség, hogy a kibocsátók azonosítani tudják, hogy a megosztott főkönyvben nyilvántartott mely ügyletek zajlanak nem letétkezelői kriptotárcák között, és jelenteni tudják az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségek hatálya alá tartozó ügyleteket.

(9)

Az illetékes hatóságnak bejelentett információk helyességének és teljességének biztosítása érdekében a kibocsátóknak olyan rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a kibocsátó számára, hogy egyeztesse a kriptoeszköz-szolgáltatóktól az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján kapott adatokat. Az említett rendszereknek és eljárásoknak azt is lehetővé kell tenniük, hogy a kibocsátó a kriptoeszköz-szolgáltatók által jelentett adatokat a más forrásokból rendelkezésére álló adatokkal is egyeztesse, beleértve adott esetben a megosztott főkönyvben rendelkezésre álló tranzakciós adatokat is.

(10)

A kibocsátóknak belső szabályzataikban korlátozniuk kell az egyéni birtokosok kriptoeszköz-szolgáltatók által megosztott személyes adataira vonatkozó megőrzési időt. Figyelembe véve az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására irányuló célkitűzést, ez az időtartam nem haladhatja meg a személyes adatok megszerzésének időpontjától számított öt évet.

(11)

E rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell a nem valamely tagállam hivatalos pénznemében denominált elektronikuspénz-tokenekre is, mivel az (EU) 2023/1114 rendelet 22. cikke alkalmazandó az ilyen pénznemben denominált elektronikuspénz-tokenekre is.

(12)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2024. július 16-án véleményt nyilvánított.

(13)

Az (EU) 2023/1114 rendelet kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében történő alkalmazásának kezdőnapjához való igazodás érdekében e rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani.

(14)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(15)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,