AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/941 RENDELETE (2019. június 5.) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az Unió villamosenergia-ágazata jelentős átalakuláson megy keresztül, ami több szereplőt magukban foglaló decentralizáltabb piacokban, a megújuló energiaforrásokból előállított megújuló energiák nagyobb részarányában, valamint jobban összekapcsolt rendszerekben mutatkozik meg. Ennek tükrében az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) célja, hogy továbbfejlessze az Unió belső villamosenergia-piacát szabályozó jogi keretet annak biztosítására, hogy a piacok és a hálózatok a vállalkozások és az uniós polgárok érdekében optimálisan működjenek. E rendelet hozzá kíván járulni az energiaunió célkitűzéseinek végrehajtásához, amely célkitűzések közé tartozik az energiabiztonság, a szolidaritás, a bizalom, és az ambiciózus éghajlat-politika.

(2)

A jól működő piacok és rendszerek a megfelelően összekapcsolt villamosenergia-hálózatokkal együtt adják a villamosenergia-ellátás biztonságának legjobb garanciáját. Azonban a villamosenergia-ellátási válság kockázata – például a szélsőséges időjárási viszonyok okozta természeti katasztrófák, rosszindulatú támadások vagy a tüzelőanyag-hiány miatt – még ott sem zárható ki teljesen, ahol a piacok és a rendszerek jól működnek és össze vannak kapcsolva. A villamosenergia-ellátási válságok következményei gyakran átnyúlnak a nemzeti határokon. Még a helyileg kialakuló válságok hatásai is átterjedhetnek a határokon. A szélsőséges esetek, mint például elhúzódó hideg idő, hőhullám vagy kibertámadás egyszerre teljes régiókat érinthetnek.

(3)

Az összekapcsolt villamosenergia-piacok és rendszerek összefüggésében a villamosenergia-ellátási válság megelőzése és kezelése nem tekinthető tisztán tagállami feladatnak. A regionális együttműködésen alapuló, hatékonyabb és kevésbé költséges intézkedésekben rejlő lehetőségeket jobban ki kell aknázni. Szükség van a szabályok és a jobban összehangolt eljárások közös keretére annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok és más szereplők képesek legyenek hatékonyan együttműködni a határokon keresztül, a tagállamok közötti nagyobb átláthatóság, bizalom és szolidaritás szellemében.

(4)

A 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) meghatározta a tagállamok által a villamosenergia-ellátás biztonságának biztosítása érdekében megteendő általános intézkedéseket. Az irányelv rendelkezéseit a későbbi jogszabályok nagyrészt felülírták, különösen abban a tekintetben, hogy miként kell a villamosenergia-piacokat szervezni annak érdekében, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre, hogyan kell az átvitelirendszer-üzemeltetőknek együttműködniük a rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, továbbá a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítása tekintetében. E rendelet a villamosenergia-ellátási válságok megelőzésének és kezelésének konkrét kérdéseit szabályozza.

(5)

Az (EU) 2017/1485 (7) és az (EU) 2017/2196 (8) bizottsági rendelet alkotja az arra vonatkozó részletes szabályrendszert, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőknek és más érdekelt feleknek hogyan kell eljárniuk és együttműködniük a rendszerbiztonság biztosítása érdekében. Ezeknek a technikai szabályoknak kell biztosítaniuk, hogy a legtöbb villamosenergia-ipari eseményt operatív szinten hatékonyan kezeljék. E rendelet az olyan villamosenergia-ellátási válsághelyzetekre összpontosít, amelyek nagyobb kiterjedésűek és hatásúak. Meghatározza, hogy a tagállamoknak mit kell tenniük az ilyen válsághelyzetek megelőzésére, és milyen intézkedéseket tehetnek, amennyiben a rendszerüzemeltetési szabályok már nem elegendők. A rendszerüzemeltetési szabályokat még a villamosenergia-ellátási válság esetén is teljes mértékben be kell tartani, és ennek a rendeletnek összhangban kell állnia az (EU) 2017/2196 rendelettel.

(6)

E rendelet olyan szabályok közös keretét hozza létre, amelyek a villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére, az azokra való felkészülésre és azok kezelésére vonatkoznak, ezzel növelve az átláthatóságot a felkészülési szakaszban és a villamosenergia-ellátási válságok alatt, valamint biztosítva, hogy az intézkedések meghozatala összehangolt és hatékony módon történjék. Megköveteli, hogy a tagállamok a szolidaritás szellemében regionális szinten, illetve adott esetben bilaterális módon működjenek együtt. Emellett keretet ad az uniós villamosenergia-ellátás biztonságának hatékony, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport révén történő figyelemmel kíséréséhez, amelyet a Bizottság 2012. november 15-i határozata (9) a tagállamok közötti információcsere fórumaként és – különösen a villamosenergia-ellátás biztonsága területén való – együttműködésük előmozdítására hozott létre. A szándékok szerint a tagállamok közötti együttműködés és a nyomonkövetési keret alacsonyabb költségek mellett a kockázatra való jobb felkészülést eredményezi. E rendelet célja emellett a belső villamosenergia-piac megerősítése a tagállamok közötti bizalom javítása, valamint villamosenergia-ellátási válsághelyzetekben a nem megfelelő állami beavatkozások kizárása, különösen a határokon átnyúló áramlások és az övezetközi átviteli kapacitások indokolatlan korlátozásának elkerülése révén, csökkentve ezáltal a szomszédos tagállamokra gyakorolt negatív továbbgyűrűző hatások kockázatát.

(7)

Az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) általános szabályokat fektet le a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozóan, míg a kiberbiztonságra vonatkozó különös szabályokat az (EU) 2019/943 rendeletben meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza majd. E rendelet kiegészíti az (EU) 2016/1148 irányelvet annak biztosításával, hogy az említett határozatban meghatározott kiberbiztonsági eseményeket megfelelően, kockázatként azonosítsák, és a kezelésükre teendő intézkedések megfelelően szerepeljenek a kockázati készültségi tervekben.

(8)

A 2008/114/EK tanácsi irányelv (11) meghatározza azt a folyamatot, amelynek célja a kijelölt európai kritikus infrastruktúrák, köztük bizonyos villamosenergia-infrastruktúrák biztonságának javítása. A 2008/114/EK irányelv e rendelettel együtt hozzájárul az uniós energiabiztonsággal kapcsolatos átfogó megközelítés kialakításához.

(9)

Az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (12) azt a követelményt határozza meg a tagállamok számára, hogy háromévente nemzeti vagy annál alacsonyabb megfelelő szinten készítsenek kockázatértékelést, és hogy nemzeti vagy annál alacsonyabb megfelelő szinten készítsék el, illetve fejlesszék tovább katasztrófakockázat-kezelési terveiket. Az e rendeletben szereplő konkrét kockázat-megelőzési, készültségi és tervezési intézkedéseknek összhangban kell lenniük az 1313/2013/EU határozat alapján megkövetelt szélesebb körű, több veszélyre kiterjedő nemzeti kockázatértékelésekkel.

(10)

A villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása saját területükön a tagállamok feladata, ugyanakkor a villamosenergia-ellátás biztonsága – saját tevékenységi körükön és hatáskörükön belül – a Bizottság és más uniós szereplők közös felelősségi körébe is tartozik. A villamosenergia-ellátás biztonsága megköveteli a tagállamok, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az érdekelt felek közötti hatékony együttműködést. Az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-üzemeltetők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergia-rendszer biztosításában az (EU) 2019/944 irányelv 31. és 40. cikkével összhangban. A szabályozó hatóságok és más illetékes nemzeti hatóságok szintén fontos szerepet játszanak a villamosenergia-ellátás biztonságának garantálásában és nyomon követésében, az (EU) 2019/944 irányelv 59. cikkében rájuk rótt feladatok részeként. A tagállamoknak egyetlen illetékes nemzeti kormányzati vagy szabályozó hatóságként ki kell jelölniük egy meglévő vagy új szervezetet, amelynek célja, hogy biztosítsa valamennyi érintett szereplő átlátható és inkluzív részvételét, a kockázati készültségi tervek hatékony előkészítését és megfelelő végrehajtását, elősegítse a villamosenergia-ellátási válságok megelőzését és utólagos értékelését, valamint az ezekkel kapcsolatos információcserét.

(11)

A villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére és kezelésére vonatkozó, tagállamok közötti közös megközelítés feltétele, hogy a tagállamok azonos értelmezést kövessenek a tekintetben, hogy mikor áll fenn villamosenergia-ellátási válság. E rendelet célja elősegíteni különösen a tagállamok közötti koordinációt azon helyzetek azonosítása érdekében, amelyekben potenciálisan fennáll vagy fenyeget annak a kockázata, hogy jelentős villamosenergia-hiány alakul ki, vagy hogy a villamos energiát nem lehetséges eljuttatni a fogyasztókhoz. A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (a továbbiakban: villamosenergia-piaci ENTSO) és a tagállamoknak meg kell határozniuk a konkrét regionális, illetve nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket. E megközelítésnek ki kell terjednie minden jelentős villamosenergia-ellátási válságra, figyelembe véve a regionális és tagállami sajátosságokat, például a hálózat topológiáját, a villamosenergia-szerkezetet, a termelés és fogyasztás mértékét, valamint a népsűrűség nagyságát.

(12)

A villamosenergia-ellátási válságok megelőzésére és kezelésére vonatkozó közös megközelítés azt is megköveteli, hogy a tagállamok ugyanazon módszereket és fogalommeghatározásokat alkalmazzák a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő kockázatok azonosítására, és hogy módjukban álljon hatékonyan összehasonlítani, hogy maguk és a szomszédaik mennyire teljesítenek jól ezen a területen. E rendelet két mutatót határoz meg a villamosenergia-ellátás biztonságának figyelemmel kísérésére az Unióban: „várhatóan nem szolgáltatott villamos energia” GWh/év-ben kifejezve, és „várt terhelésvesztés”, óra/év-ben kifejezve. Ezek a mutatók az (EU) 2019/943 rendelet 23. cikkében említett, a villamosenergia-piaci ENTSO által készített európai erőforrásmegfelelőség-értékelések részét képezik. A villamosenergia-ügyi koordinációs csoportnak ezen mutatók alapján rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a villamosenergia-ellátás biztonságának alakulását. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) is ezeket a mutatókat kell használnia, amikor az (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 15. cikke szerinti éves villamosenergia-piaci nyomonkövetési jelentéseiben beszámol a tagállamok teljesítményéről a villamosenergia-ellátás biztonsága területén.

(13)

A kockázatértékelések következetességének biztosításához a kockázati forgatókönyvek meghatározására vonatkozó közös megközelítésre van szükség, oly módon, hogy az megerősítse a tagállamok közötti bizalmat a villamosenergia-ellátási válságok idején. A villamosenergia-piaci ENTSO -nak ezért – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – az ACER-rel és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával együttműködésben közös kockázatazonosítási módszertant kell kidolgoznia és naprakészen tartania. A módszertanra a villamosenergia-piaci ENTSO -nak kell javaslatot tennie és azt az ACER-nek kell jóváhagynia. Az ACER-nek a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal folytatott konzultáció során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie annak véleményét. Amennyiben érdemi új információk válnak elérhetővé, a villamosenergia-piaci ENTSO-nak naprakésszé kell tennie a közös kockázatazonosítási módszertant.

(14)

A közös kockázatazonosítási módszertan alapján a villamosenergia-piaci ENTSO-nak rendszeresen regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket kell kidolgoznia és naprakészen tartania, továbbá azonosítania a legrelevánsabb kockázatokat minden egyes régióban, mint például: szélsőséges időjárási körülmények, természeti katasztrófa, tüzelőanyag-hiány vagy rosszindulatú támadások. A földgáz mint tüzelőanyag hiánya esetén alkalmazandó válságforgatókönyvek esetében a földgázellátás megszakadásának kockázatát a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) által az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 7. cikke szerint készített földgázellátási és infrastruktúra-megszakadási forgatókönyvek alapján kell értékelni. A villamosenergia-piaci ENTSO számára lehetővé kell tenni, hogy a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározásával kapcsolatos feladatokat az (EU) 2019/943 rendelet 35. cikke alapján létrehozott regionális koordinációs központokra ruházza át. Az átruházott feladatokat a villamosenergia-piaci ENTSO felügyelete mellett kell végezni. A tagállamoknak a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveken alapuló nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket kell kidolgozniuk, és azokat alapesetben négyévente naprakésszé kell tenniük. E forgatókönyveknek kell a kockázati készültségi tervek alapját képezniük. A kockázatok nemzeti szintű azonosítása során a tagállamoknak le kell írniuk azokat a kockázatokat, amelyeket a villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából releváns infrastruktúrák tulajdonlásával kapcsolatban megállapítanak, továbbá az ilyen kockázatok kezelését célzó intézkedéseket – mint például az általános vagy ágazatspecifikus beruházás-előszűrési jogszabályokat, a bizonyos részvényeseket megillető különleges jogokat – annak feltüntetésével, hogy véleményük szerint miért minősülnek az ilyen intézkedések szükségeseknek és arányosaknak.

(15)

A kockázatértékelési forgatókönyvek meghatározására, valamint a megelőző, a felkészülési és az enyhítő intézkedések kidolgozására vonatkozó regionális megközelítésnek jelentős előnyökkel kell járnia az intézkedések hatékonyságát és az optimális erőforrás-kihasználást illetően. Emellett egyidejű villamosenergia-ellátási válság esetén az összehangolt és előre egyeztetett megközelítés biztosíthatja a következetes válaszadást, és csökkentheti annak kockázatát, hogy a pusztán nemzeti szintű intézkedések negatív hatásai a szomszédos tagállamokba is továbbgyűrűzzenek. Ezért e rendelet előírja, hogy a tagállamok kötelesek regionális szinten együttműködni.

(16)

A regionális koordinációs központoknak az (EU) 2019/943 rendelettel összhangban kell ellátniuk a rájuk ruházott regionális jelentőségű feladatokat. Annak biztosítása érdekében, hogy feladataikat hatékonyan és az érintett nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben tudják végezni a nagyobb kiterjedésű villamosenergia-ipari események megelőzése és enyhítése érdekében, az e rendelet által megkövetelt regionális együttműködésnek a műszaki szinten alkalmazott regionális együttműködési struktúrákon kell alapulnia, azaz az ugyanazon regionális koordinációs központ által érintett tagállamok csoportjain. A regionális koordinációs központok földrajzi régiói ezért jelentőséggel bírnak a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek és a kockázatértékelések meghatározása szempontjából. A tagállamok számára azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a régiókon belül a konkrét regionális intézkedések tekintetében folytatott együttműködés céljából alcsoportokat hozzanak létre vagy már létező regionális együttműködési fórumokon keresztül együttműködjenek, mivel villamosenergia-ellátási válság esetén a kölcsönös segítségnyújtásra való technikai képesség alapvetően fontos. Erre azért van szükség, mert egy nagyobb régióban nem minden tagállam lesz képes arra, hogy villamosenergia-ellátási válsághelyzetben egy másik tagállam számára villamos energiát biztosítson. Ezért nem szükséges, hogy a régió valamennyi tagállama regionális megállapodásokat kössön a konkrét regionális intézkedésekről. Az intézkedésekről ehelyett azon tagállamoknak kell megállapodniuk, amelyek rendelkeznek az egymásnak való segítségnyújtásra alkalmas technikai képességgel.

(17)

Az (EU) 2019/943 rendelet előírja közös módszertan alkalmazását a közép- és hosszú távú európai erőforrásmegfelelőség-értékelésre (a 10 évtől 1 évig előre tekintő időtartamra) annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok a feltehetően szükséges beruházási igényekkel kapcsolatos döntéseiket átláthatóan és közösen elfogadott alapon hozzák meg. Az európai erőforrásmegfelelőség-értékelésnek más a célja, mint a rövid távú megfelelőség-értékeléseknek, amelyeket a rövid időkereteken belül fellépő megfelelőséggel kapcsolatos problémák feltárására alkalmaznak, úgy mint a szezonális (hat hónapra előre tekintő), a heti és a legalább napi előzetesig terjedő megfelelőség-értékelések. Ami a rövid távú értékeléseket illeti, szükség van a megfelelőséggel kapcsolatos lehetséges problémák feltárásának közös megközelítésére. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak téli és nyári megfelelőség-értékeléseket kell végeznie, hogy felhívja a tagállamok és az átvitelirendszer-üzemeltetők figyelmét a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatos azon kockázatokra, amelyek a következő hat hónap során felmerülhetnek. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – az ACER-rel és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport kizárólag a tagállamok képviselőiből álló formációjával együttműködésben közös valószínűségi módszertant kell kidolgoznia az említett megfelelőség-értékelések javítása érdekében. A módszertanra és naprakésszé tételére a villamosenergia-piaci ENTSO tesz javaslatot az ACER-nek, és azokat az ACER hagyja jóvá. A villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal folytatott konzultáció során az ACER-nek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a csoport által ismertetett véleményt. Amennyiben érdemi új információk válnak elérhetővé, a villamosenergia-piaci ENTSO-nak naprakésszé kell tennie a módszertant. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak módjában kell állnia, hogy a szezonális megfelelőség-értékelésekkel kapcsolatos feladatokat a regionális koordinációs központokra ruházza át, az átruházott feladatokat ugyanakkor a villamosenergia-piaci ENTSO felügyelete alatt kell végezni.

(18)

Az átvitelirendszer-üzemeltetők a szezonális megfelelőség-értékelések elkészítéséhez használt módszertant kötelesek alkalmazni bármely más típusú rövid távú kockázatfelmérés elvégzése során, különösen az (EU) 2017/1485 rendeletben előírt heti előzetestől legalább napi előzetes időtartamig terjedő termelési megfelelőségi előrejelzések tekintetében.

(19)

A villamosenergia-ellátási válságmegelőzés és -kezelés közös megközelítésének biztosítása érdekében minden tagállam illetékes hatósága köteles kockázati készültségi tervet kidolgozni a regionális és tagállami villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek alapján. Az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell az érdekelt felekkel vagy az érdekelt felek csoportjainak képviselőivel, például a termelők vagy azok kereskedelmi szervezeteinek képviselőivel vagy az elosztórendszer-üzemeltetőkkel, amennyiben azoknak fontos szerepük van a villamosenergia-ellátási válság megelőzésében és kezelésében. E célból az illetékes hatóságoknak kell határozniuk a konzultáció lebonyolításához szükséges megfelelő intézkedésekről. A kockázati készültségi terveknek hatékony, arányos és megkülönböztetésmentes intézkedéseket kell leírniuk, amelyek minden azonosított villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvre vonatkoznak. Figyelembe kell venni a keresleti oldali és a kínálati oldali intézkedések környezetre gyakorolt hatását. A terveknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot, különösen a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett hozhatók nem piaci alapú intézkedések a villamosenergia-ellátási válságok enyhítésére. Minden tervezett nem piaci alapú intézkedésnek összhangban kell lennie az e rendeletben meghatározott szabályokkal. A kockázati készültségi terveket közzé kell tenni, biztosítva ugyanakkor az érzékeny információk bizalmas kezelését.

(20)

A kockázati készültségi terveknek tagállami, regionális és – adott esetben – kétoldalú intézkedéseket kell meghatározniuk. A regionális és – adott esetben – kétoldalú intézkedések különösen egyidejű villamosenergia-ellátási válság esetén szükségesek, amikor koordinált és előre egyeztetett megközelítés révén kell biztosítani a következetes válaszlépést és csökkenteni a negatív hatások továbbgyűrűzésének kockázatát. E célból a kockázati készültségi tervek elfogadása előtt az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell az érintett tagállamok illetékes hatóságaival. Érintettek azok a tagállamok, amelyekben egymás villamosenergia-rendszerére nézve negatív továbbgyűrűző vagy egyéb hatások jelentkezhetnek, függetlenül attól, hogy ezek a tagállamok ugyanabban a régióban vannak-e vagy közvetlenül kapcsolódnak-e egymáshoz. A tervekben figyelembe kell venni a vonatkozó tagállami körülményeket, beleértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkének értelmében vett legkülső régiók helyzetét, valamint néhány olyan mikroméretű, elszigetelt rendszert, amelyek nem csatlakoznak a nemzeti átviteli rendszerekhez. E tekintetben a tagállamoknak le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket többek között e rendeletnek a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározását illetően, valamint a kockázati készültségi tervekben meghatározott regionális és kétoldalú intézkedéseket és a segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket illetően. A tervekben egyértelműen meg kell határozni az illetékes hatóságok szerepét és felelősségi köreit. A nemzeti intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a regionális és kétoldalú intézkedéseket, és maradéktalanul ki kell használniuk a regionális együttműködés által biztosított lehetőségeket. A terveknek műszaki vagy szervezési jellegűeknek kell lenniük, és céljuk az, hogy segítsék megelőzni a villamosenergia-ellátási válságok kialakulását vagy fokozódását, illetve enyhítsék azok hatását.

(21)

A kockázati készültségi terveket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Annak biztosítása érdekében, hogy a tervek mindig naprakészek és hatékonyak legyenek, az egyes régiókban levő tagállamok illetékes hatóságainak az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel és más érintett érdekelt felekkel együttműködve kétévente villamosenergia-ellátási válságra vonatkozó szimulációs gyakorlatot kell szervezniük a tervek megfelelőségének tesztelése érdekében.

(22)

Az e rendeletben előírt sablon célja a tervek elkészítésének elősegítése, emellett lehetővé teszik a tagállamokra vonatkozó egyedi információk felvételét is. A sablon célja továbbá az érintett régióban levő többi tagállammal, valamint a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal való egyeztetés elősegítése. A régión belül és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporton keresztül folytatott egyeztetésnek biztosítania kell, hogy az egyik tagállam vagy régió által tett intézkedések ne veszélyeztessék más tagállamok vagy régiók villamosenergia-ellátásának biztonságát.

(23)

Fontos elősegíteni a tagállamok közötti kommunikációt és átláthatóságot minden olyan esetben, amikor konkrét, megalapozott és megbízható információjuk van arról, hogy villamosenergia-ellátási válság következhet be. Ilyen körülmények között az érintett tagállamok kötelesek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a Bizottságot, a szomszédos tagállamokat és a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportot, megadva különösen a villamosenergia-ellátás romlásának okaira vonatkozó információkat, a villamosenergia-ellátási válság megelőzése érdekében tervezett intézkedéseket és a más tagállamokból igényelt lehetséges segítséget.

(24)

Villamosenergia-ellátási válság esetén az információcsere elengedhetetlen az összehangolt cselekvés és a célzott segítségnyújtás biztosításához. Ezért e rendelet kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassák a régió tagállamait és a Bizottságot, amikor villamosenergia-ellátási válsággal szembesülnek. Az illetékes hatóságok kötelesek tájékoztatást adni a válság okairól, az enyhítésére tervezett és megtett intézkedésekről, és arról, hogy szükség lehet-e más tagállamok segítségére. Ahol az ilyen segítségnyújtás túlmutat a villamosenergia-ellátás biztonságán, az uniós polgári védelmi mechanizmus marad az alkalmazandó jogi keret.

(25)

Villamosenergia-ellátási válság esetén a tagállamok a szolidaritás jegyében kötelesek együttműködni egymással. Ezen általános szabályon túlmenően megfelelő rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy a tagállamok segítséget ajánljanak fel egymásnak villamosenergia-ellátási válság esetén. Az ilyen segítségnyújtásnak a kockázati készültségi tervben foglalt, elfogadott koordinált intézkedéseken kell alapulnia. Ez a rendelet széles körű mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára a koordinált intézkedések tartalmáról és ennélfogva a felajánlott segítségnyújtás tartalmáról való megállapodásukhoz. A koordinált intézkedésekről való döntés és az azokról való megállapodás a tagállamok feladata, figyelembe véve a keresletet és a kínálatot. E rendelet biztosítja ugyanakkor, hogy a megállapodott segítségnyújtás keretében a villamos energia szolgáltatása koordinált módon történjen. A tagállamoknak meg kell állapodniuk a regionális vagy kétoldalú intézkedések végrehajtásához szükséges technikai, jogi és pénzügyi feltételekről. A technikai feltételek keretében a tagállamoknak fel kell tüntetniük a leszállítandó villamos energia maximális mennyiségét, amelyet a villamosenergia-ellátás műszaki megvalósíthatósága alapján újra kell értékelni, amint egy villamosenergia-ellátási válság során a segítségnyújtást igénybe veszik. Ezt követően a tagállamoknak meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést a regionális és kétoldalú intézkedések, valamint a technikai, jogi és pénzügyi feltételek végrehajtására.

(26)

A koordinált intézkedésekről, a technikai, jogi és pénzügyi feltételekről és a segítségnyújtással kapcsolatos egyéb végrehajtási intézkedésekről való megállapodás során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a társadalmi és gazdasági tényezőket, beleértve az uniós polgárok biztonságát, továbbá az arányosságot. Ösztönzendő, hogy megosszák a bevált gyakorlatokat, és hogy a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportot egyeztetési fórumként használják a segítségnyújtási lehetőségek feltárására, különösen a koordinált intézkedések, valamint a szükséges technikai, jogi és pénzügyi feltételek tekintetében, beleértve a méltányos ellentételezést is. A Bizottság elősegítheti a regionális és kétoldalú intézkedésekre vonatkozó megállapodás előkészítését.

(27)

Az e rendelet szerinti, tagállamok közötti segítségnyújtás tekintetében a tagállamoknak méltányos ellentételezésről kell megállapodniuk egymással. E rendelet nem harmonizálja a tagállamok közötti ilyen méltányos ellentételezés minden aspektusát. A tagállamoknak ezért a segítségnyújtást megelőzően meg kell állapodniuk a méltányos ellentételezésre vonatkozó rendelkezésekről. A segítséget kérő tagállam köteles a segítséget nyújtó tagállamnak haladéktalanul ilyen ellentételezést fizetni vagy ilyen ellentételezés haladéktalan megfizetését biztosítani. A Bizottságnak jogilag nem kötelező erejű iránymutatást kell nyújtania a méltányos ellentételezés fő elemeire és a technikai, jogi és pénzügyi feltételek egyéb elemeire vonatkozóan.

(28)

Az e rendelet szerinti segítségnyújtás során a tagállamok uniós jogot hajtanak végre, és ezért kötelesek tiszteletben tartani az uniós jog által garantált alapvető jogokat. A segítségnyújtás ezért – a tagállamok közötti megállapodás alapján elfogadott intézkedésektől függően – kötelezettséget keletkeztethet a tagállamok számára arra, hogy ellentételezést fizessenek az intézkedéseik által érintettek számára. A tagállamoknak ezért – szükség esetén – gondoskodniuk kell arról, hogy olyan nemzeti ellentételezési szabályok legyenek hatályban, amelyek összhangban állnak az uniós joggal és különösen az alapvető jogokkal. Ezen túlmenően a segítségnyújtásban részesülő tagállamnak kell viselnie minden, a segítséget nyújtó tagállam részéről a segítségnyújtás következtében felmerült észszerű költséget, az említett nemzeti ellentételezési szabályok szerint.

(29)

Villamosenergia-ellátási válság esetén akkor is segítséget kell nyújtani, ha a tagállamok még nem állapodtak meg azokról a koordinált intézkedésekről, valamint technikai, jogi és pénzügyi feltételekről, amelyeket e rendelet segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezései előírnak. Annak érdekében, hogy ilyen helyzetben e rendeletnek megfelelően lehessen segítséget nyújtani, a tagállamoknak ad hoc intézkedésekről és szabályokról kell megállapodniuk a még hiányzó koordinált intézkedések, valamint technikai, jogi és pénzügyi feltételek helyett.

(30)

E rendelet ilyen, tagállamok közötti segítségnyújtási mechanizmust vezet be az Unión belüli villamosenergia-ellátási válságok megelőzésének és mérséklésének eszközeként. A Bizottságnak ezért felül kell vizsgálnia a segítségnyújtási mechanizmust a működésével kapcsolatos jövőbeli tapasztalatokra figyelemmel, és – adott esetben – javaslatot kell tennie annak módosítására.

(31)

E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a villamosenergia-ipari vállalkozások és a fogyasztók a villamosenergia-ellátási válságok leküzdése során a lehető leghosszabb ideig az (EU) 2019/943 rendeletben és az (EU) 2019/944 irányelvben meghatározott piaci mechanizmusokra támaszkodjanak. A belső piacra és a rendszerüzemeltetésre vonatkozó szabályokat még villamosenergia-ellátási válság esetén is maradéktalanul be kell tartani. E szabályok közé tartozik az (EU) 2017/1485 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének i. pontja és az (EU) 2017/2196 rendelet 35. cikke, amelyek szabályozzák az ügyletek korlátozását, a kapacitásfelosztás céljából több zónát érintő kapacitás rendelkezésre bocsátásának korlátozását vagy a menetrendek megadásának korlátozását. Ez azt jelenti, hogy nem piaci alapú intézkedéseket, például a kereslet kényszerített lekapcsolását vagy a többlet ellátás biztosítását a normál piaci működésen kívül csak végső megoldásként lehet alkalmazni, amikor a piac által kínált összes többi lehetőséget már kimerítették. Ezért a kereslet kényszerített lekapcsolása csak azt követően alkalmazható, hogy a kereslet önkéntes lekapcsolására rendelkezésre álló összes lehetőséget kimerítették. Ezen túlmenően a nem piaci alapú intézkedéseknek szükségeseknek, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és átmenetieknek kell lenniük.

(32)

A villamosenergia-ellátási válságot követően az átláthatóság biztosítása érdekében a villamosenergia-ellátási válságot bejelentő illetékes hatóságok kötelesek elvégezni a válságnak és a válság hatásainak utólagos értékelését. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie többek között a megtett intézkedések hatékonyságát és arányosságát, valamint gazdasági költségüket. Az értékelésnek ki kell terjednie olyan, határokon átnyúló szempontokra, mint az intézkedések által más tagállamokra gyakorolt hatás és a villamosenergia-ellátási válságot bejelentő tagállam által az utóbbiaktól kapott segítség mértéke.

(33)

Az átláthatósági kötelezettségeknek biztosítaniuk kell, hogy a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése vagy kezelése érdekében tett minden intézkedés tiszteletben tartsa a belső piaci szabályokat, és összhangban álljon az energiaunió alapját képező együttműködés és szolidaritás elveivel.

(34)

E rendelet megerősíti a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport szerepét. Konkrét feladatokat kell ellátnia különösen a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározását és a rövid távú és szezonális megfelelőség-értékeléseket szolgáló módszertan kidolgozásával, valamint a kockázati készültségi tervek elkészítésével összefüggésben, és kiemelkedő szerepet kell játszania a villamosenergia-ellátás biztonsága terén nyújtott tagállami teljesítmények figyelemmel kísérésében és ennek alapján a legjobb gyakorlatok kidolgozásában.

(35)

A villamosenergia-ellátási válságok az Unió határain túlra is nyúlhatnak, és az Energiaközösség részes feleit is érinthetik. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés egyik részes feleként az Uniónak elő kell mozdítania az említett szerződés arra irányuló módosítását, hogy megfelelő és szilárd szabályozási keret megteremtése révén integrált piac és egységes szabályozási környezet jöjjön létre. A hatékony válságkezelés biztosítása érdekében az Uniónak szorosan együtt kell működnie az Energiaközösség részes feleivel a villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok kezelése terén.

(36)

Amennyiben a Bizottság, az ACER, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport, a villamosenergia-piaci ENTSO, a tagállamok, illetve illetékes hatóságaik és nemzeti hatóságaik vagy egyéb szervek, szervezetek vagy személyek e rendelet értelmében bizalmas információkhoz jutnak, gondoskodniuk kell ezen információk bizalmas kezeléséről. E célból a bizalmas információkra a bizalmas információk kezelésére vonatkozó hatályos uniós és nemzeti szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni.

(37)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Unióban a legeredményesebb és leghatékonyabb kockázati készültség biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

Jelenleg Ciprus az egyetlen olyan tagállam, amely nem kapcsolódik közvetlenül másik tagállamhoz. E rendelet bizonyos rendelkezései tekintetében egyértelműen meg kell határozni, hogy mindaddig, amíg e helyzet fennáll, a szóban forgó rendelkezések – nevezetesen a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározására, a regionális és kétoldalú intézkedéseknek a kockázati készültségi tervekbe történő beillesztésére és a segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések – nem alkalmazandók Ciprusra. Ösztönzik Ciprust és más érintett tagállamokat, hogy – a Bizottság támogatásával – dolgozzanak ki alternatív intézkedéseket és eljárásokat az e rendelkezések által érintett területeken, amennyiben az ilyen alternatív intézkedések és eljárások nem befolyásolják e rendelet más tagállamok közötti eredményes alkalmazását.

(39)

A 2005/89/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni,