AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1789 RENDELETE (2024. június 13.) a megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piacairól, az (EU) 1227/2011, (EU) 2017/1938, (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2017/684 határozat módosításáról, valamint a 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendeletét (4) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az 1999 óta fokozatosan megvalósuló belső földgázpiac célja, hogy az Unió valamennyi fogyasztója, azaz a lakosság és a vállalkozások számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson, és bővítse a határokon átnyúló kereskedelmet, és ezáltal hatékonyságjavulást, versenypiaci árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, továbbá hogy hozzájáruljon az ellátás biztonságához és fenntarthatóságához.

(3)

Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) az Unió kötelezettséget vállalt az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. A gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokra vonatkozó belső piaci szabályokat össze kell hangolni az említett rendelettel. Ezzel összefüggésben az Unió meghatározta energiapiacai aktualizálásának módját, többek között a gázpiacok dekarbonizálásának tekintetében is, „A klímasemleges gazdaság létrehozása: Uniós stratégia az energiarendszer integrációjának megteremtéséért” című és a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” című, 2020. július 8-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: az uniós hidrogénstratégia), valamint az energiatárolással kapcsolatos átfogó európai megközelítésről szóló, 2020. július 10-i európai parlamenti állásfoglalásban (6). E rendeletnek hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához, ugyanakkor biztosítania kell az ellátás biztonságát, valamint a földgáz és a hidrogén belső piacainak megfelelő működését.

(4)

Ez a rendelet kiegészíti a kapcsolódó uniós szakpolitikai és jogalkotási eszközöket, különösen az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény alapján javasoltakat, mint például az (EU) 2023/857 (7), az (EU) 2023/957 (8), az (EU) 2023/1805 (9) és az (EU) 2023/2405 (10) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az (EU) 2023/959 (11), az (EU) 2023/1791 (12) és az (EU) 2023/2413 (13) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelyek célja az uniós gazdaság dekarbonizációjának ösztönzése és annak biztosítása, hogy az (EU) 2021/1119 rendelettel összhangban az Unió a 2050-es klímasemlegességére irányuló teljesítési pályán maradjon. E rendelet fő célja, hogy lehetővé tegye és megkönnyítse a klímasemlegességre való átállást azáltal, hogy biztosítja a hidrogénpiac bővülését és a földgázpiac hatékonyságát.

(5)

E rendelet célja, hogy az energiarendszeren belül megkönnyítse a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz és hidrogén térnyerését, és ezáltal lehetővé tegye a fosszilis gáztól való elmozdulást, továbbá azt, hogy a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz, valamint a hidrogén jelentős szerepet töltsön be az Unió 2030-ra kitűzött céljainak és a 2050-re megvalósítandó klímasemlegességnek az elérésében. E rendelet célja továbbá, hogy olyan szabályozási keretet hozzon létre, amely ösztönzésük mellett az összes piaci szereplő számára lehetővé teszi, hogy elmozduljanak a fosszilis gáztól és úgy tervezzék meg tevékenységeiket, hogy elkerüljék a bezáródási hatásokat, valamint e rendelet célul tűzi ki a fosszilis gáz fokozatos és időben történő kivezetésének biztosítását különösen az érintett ipari ágazatok összességében és a fűtési célú felhasználás tekintetében.

(6)

Az EU hidrogénstratégiája rámutat, hogy a tagállamok eltérő lehetőségekkel rendelkeznek a megújuló hidrogén előállítása terén, ezért a nyitott, versenyképes és akadálytalan határokon átnyúló kereskedelem jellemezte belső piac jelentős előnyökkel jár a verseny, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság szempontjából. Az EU hidrogénstratégiája hangsúlyozza továbbá, hogy a hidrogén-árukereskedelmet folytató likvid piac felé történő elmozdulás megkönnyítené az új termelők piacra lépését, egyúttal elősegítené a más energiahordozókkal való szorosabb integrációt is, és egyértelmű árjelzésekkel szolgálna a beruházások és az operatív döntések számára. Az e rendeletben megállapított szabályoknak ezért elő kell segíteniük a hidrogénpiacok, a hidrogén-árukereskedelem és a likvid kereskedelmi központok létrejöttét. A tagállamoknak fel kell számolniuk az esetlegesen meglévő indokolatlan akadályokat, többek között a rendszerösszekötési pontokon felszámolt aránytalanul magas díjakat. Az alapvető különbségek elismerése mellett a hidrogénpiac tekintetében figyelembe kell venni azokat a meglévő szabályokat is, amelyek lehetővé tették a villamosenergia- és földgázpiacokon kialakított hatékony kereskedelmi műveleteket, valamint a kereskedelmet. Bár ez a rendelet megállapítja a hidrogénpiac működésére alkalmazandó általános elveket, ezen elvek alkalmazásakor helyénvaló figyelembe venni e piac fejlettségi szintjét.

(7)

A szénorientált és karbonintenzív régiók támogatása a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésében és a megújuló energia fokozatos bevezetésében az igazságos átmenetre vonatkozó politika kulcsfontosságú eleme. Ezt a támogatást a vonatkozó jogi kerettel, különösen az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Igazságos Átmenet Alappal összhangban kell folytatni, amely lehetővé teszi a megújulóenergia-technológiák finanszírozását. A Bizottság kulcsszerepet játszik a széntüzelésű és más szilárd fűtőanyagot használó, meglévő energiatermelési és bányászati kapacitások fokozatos csökkentését célzó nemzeti szakpolitikák ilyen támogatásának biztosításában. Ehhez a folyamathoz finanszírozásra van szükség a társadalmi és gazdasági hatások kezeléséhez, beleértve a munkaerő átképzését a strukturális átalakuláson áteső régiók tiszta energiára való átállása céljából. A szénorientált és karbonintenzív régióknak nyújtott támogatásnak figyelembe kell vennie az egyes vonatkozó uniós finanszírozási programok konkrét céljait, hatókörét és kritériumait. Az Igazságos Átállás Alap nem biztosítja a megújuló energiaforrásoktól eltérő technológiák finanszírozását.

(8)

Az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) lehetővé teszi a kombinált rendszerüzemeltetést. Ennek következtében e rendelet nem határozza meg azoknak a nemzeti rendszereknek az átalakítását, amelyek összhangban vannak az említett irányelv vonatkozó rendelkezéseivel.

(9)

Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hálózati hozzáférés díjait megállapítják; e kritériumoknak maradéktalanul meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség elvének, a megfelelően működő belső piac szükségleteinek, maradéktalanul figyelembe kell venniük a rendszeregyensúly szükségleteit, tükrözniük kell a felmerült tényleges költségeket, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható hálózatüzemeltető költségeinek, illetve átláthatóak, és egyidejűleg biztosítaniuk kell a befektetések megfelelő megtérülését, továbbá lehetővé kell tenniük a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz integrációját. A hálózathozzáférési díjakra vonatkozó, e rendeletben foglalt szabályokat az ilyen díjak tekintetében további szabályok egészítik ki, különösen az e rendelet alapján, az (EU) 2022/869 (16) és az (EU) 2024/1787 (17) európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az (EU) 2018/2001 (18) európai parlamenti és tanácsi irányelvben és az (EU) 2023/1791 irányelvben elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások.

(10)

A keresztfinanszírozások elkerülése érdekében rendszerint az tekinthető a leghatékonyabbnak, ha az infrastruktúrát az infrastruktúra használóitól származó bevételekből finanszírozzák. Ezenkívül a keresztfinanszírozások a szabályozott eszközök esetében összeegyeztethetetlenek lennének a költségorientált díjak általános elvével. Kivételes esetekben a keresztfinanszírozások mindazonáltal társadalmi előnyökkel járhatnak, különösen a hálózatfejlesztés kezdeti szakaszában, amikor a lekötött kapacitás a műszaki kapacitáshoz képest alacsony, és jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mikor fog fellépni a kapacitásigény. A keresztfinanszírozások ezért eleinte hozzájárulhatnak a hálózathasználóknak felszámított észszerű és kiszámítható díjakhoz és kockázatmentessé tehetik a hálózatüzemeltetők általi beruházásokat, hozzájárulva ezzel az Unió dekarbonizációs célkitűzéseit támogató beruházási környezet kialakításához. A várhatóan magasabb hálózati tarifák alternatívájaként - amelyeket egyébként a korai hidrogénhálózat használóinak kellene felszámítani - a hidrogénhálózat-üzemeltetők számára lehetővé kell tenni, hogy a hálózatfejlesztés költségeit időben szétteríthessék azáltal, hogy a tagállamok számára megengedett annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy egy időbeli költségelosztás révén a jövőbeli használók is viseljék a kezdeti költségek egy részét. Ezt az időbeli költségelosztást és az annak alapjául szolgáló módszertant és jellemzőit a szabályozó hatóságoknak kell jóváhagyni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezt a mechanizmust a hidrogénhálózat-üzemeltetők pénzügyi kockázatának fedezésére szolgáló intézkedések – például valamely állami garancia – kísérjék, feltéve, hogy azok megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének. Amennyiben a hálózatoknak a hálózathasználók által fizetett hálózati hozzáférési díjakon keresztül történő finanszírozása nem valósítható meg, a szabályozó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett pénzügyi átcsoportosításokat engedélyezzen a földgáz- és hidrogénhálózatok különálló szabályozott szolgáltatásai között. A földgázhálózatok hidrogénhálózatokra való átalakításával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok költségei nem tekinthetők keresztfinanszírozásnak. A keresztfinanszírozásokat nem szabad más tagállamok hálózathasználói révén finanszírozni, ezért helyénvaló, ha a keresztfinanszírozások finanszírozására szolgáló forrásokat csak az adott tagállamon belül, a kiadási pontok és a végső felhasználók közötti útvonalon szedik be. Ezen túlmenően, mivel a keresztfinanszírozások kivételesek, biztosítani kell, hogy azok arányosak, átláthatók és időben korlátozottak legyenek, és szabályozási felügyelet mellett jöjjenek létre, amelyről értesíteni kell a Bizottságot és az (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER).

(11)

A díjak meghatározását célzó piaci alapú intézkedések, úgymint az aukciók alkalmazásának meg kell felelnie az (EU) 2024/1788 irányelvnek és az (EU) 2017/459 bizottsági rendeletnek (20).

(12)

Szükséges, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások közös minimumszabályai a gyakorlatban is biztosítsák az Unió egész területén a hozzáférés egységes minimális szintjét, és biztosítsák, hogy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatások kellőképp összeegyeztethetők, valamint a megfelelően működő belső földgázpiacból származó előnyök kiaknázhatók legyenek.

(13)

A harmadik felek hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek az e rendeletben meghatározott elveken kell alapulniuk. A 2013 októberében tartott XXIV. Európai Gázszabályozási Fórum (a továbbiakban: a Madridi Fórum) üdvözölte a betáplálási-kiadási rendszerek oly módon történő megszervezésének ötletét, hogy az lehetővé tegye a földgáz nem megszakítható kapacitás alapján való szabad allokálását. Ezért meg kell állapítani a betáplálási-kiadási rendszer fogalommeghatározását, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a szállítás vagy az elosztás szintjén megjelenő megújuló gáz és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz egyenlő feltételek mellett vehessen részt a versenyben. Az elosztórendszer-üzemeltetőkre és a hidrogénelosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó díjak megállapítását, valamint a földgáz és a hidrogén szállítási és elosztási szintje közötti kapacitásallokáció megszervezését a szabályozó hatóságokra kell bízni az (EU) 2024/1788 irányelvben meghatározott elvek alapján.

(14)

A betáplálási-kiadási rendszerhez való hozzáférésnek általánosságban a nem megszakítható kapacitáson kell alapulnia. Elő kell írni a hálózatüzemeltetők számára, hogy olyan módon működjenek együtt, amelynek révén maximalizálják a nem megszakítható kapacitás kínálatát, ugyanis ez lehetővé teszi, hogy egy adott betáplálási-kiadási rendszerben a hálózathasználók a nem megszakítható kapacitás alapján bármely betáplálási vagy kiadási ponthoz szabadon allokálják a betáplált vagy kiadott földgázt.

(15)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy két vagy több szomszédos betáplálási-kiadási rendszer egyesítésével teljes vagy részleges regionális integrációt valósítsanak meg. Lehetővé kell tenni, hogy a részleges regionális integráció különböző egyensúlytartási zónákra is kiterjedjen, mivel azok fontos lépést jelentenek a töredezett földgázpiacok integrálása és a belső földgázpiac működésének javítása felé.

(16)

Ha regionális piaci integrációra kerül sor, az érintett szállításirendszer-üzemeltetőknek és a szabályozó hatóságoknak kell foglalkozniuk a határokon átnyúló hatású kérdésekkel, mint például a díjszerkezetekkel, az egyensúlyozási rendszerrel, a fennmaradó határkeresztező pontok kapacitásaival, a beruházási tervekkel, valamint a szállításirendszer-üzemeltetők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítésével.

(17)

Feltételes kapacitás csak akkor kínálható fel, ha a hálózatüzemeltetők nem tudnak nem megszakítható kapacitást kínálni. A hálózatüzemeltetőknek a működési korlátok alapján, átlátható és világos módon kell meghatározniuk a feltételes kapacitásra vonatkozó feltételeket. A szabályozó hatóságoknak jóvá kell hagyniuk e feltételeket és biztosítaniuk kell, hogy a feltételhez kötött kapacitástermékek száma a földgázpiac töredezésének elkerülése érdekében és a harmadik felek hatékony hozzáférését biztosító elvének megfelelően korlátozott legyen.

(18)

A földgáz belső piacának kiteljesítése érdekében a földgáz tekintetében el kell érni a határkeresztező rendszerösszekötő kapacitások elégséges szintjét és ösztönözni kell a piaci integrációt.

(19)

E rendelet célja a fenntartható biometán Unión belüli előállításának támogatása. „A REPowerEU cselekvési terv végrehajtása: Beruházási igények, hidrogéngyorsító és a biometánra vonatkozó célok elérése” című, 2022. május 18-i bizottsági szolgálati munkadokumentumában, amely a „REPowerEU terv” (a továbbiakban: a REPowerEU terv) című 2022. május 18-i bizottsági közleményt kíséri, a Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ig jelentősen, évi 35 milliárd m3-re növeljék a fenntartható biometán előállítását az Unióban.

(20)

A biogáz és a biometán bevezetésével összefüggő koordinált feltérképezés eszközként szolgál a tagállamok számára ahhoz, hogy meghatározzák a biometán hozzájárulását a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó becsült ütemtervükhöz, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást és a teljes tervezett beépített kapacitást, az integrált nemzeti energia- és klímaterveikben előírtak szerint. Amennyiben a tagállamok kidolgozták a biogázra és a biometánra vonatkozó nemzeti ütemterveket, nemzeti energia- és klímaterveikben meg kell határozniuk a fejlesztésükre irányuló szakpolitikákat és intézkedéseket, mint például a fenntartható biogázra és biometánra vonatkozó nemzeti stratégiák elfogadását vagy az éves biometán-termelésre vagy -fogyasztásra vonatkozó nemzeti célok meghatározását, akár abszolút mennyiségekben, akár a földgázhálózathoz csatlakozó felhasználók által fogyasztott földgáz mennyiségének százalékában kifejezve. Ennek megkönnyítése érdekében a Bizottság a jelentős biometán-potenciállal rendelkező tagállamok számára elvégezte a nemzeti potenciáljuk elemzését, valamint javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a legjobban kihasználni a lehetőségeket. Továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok figyelembe vehetik az említett irányelv 25. cikkének (1) bekezdésében említett közlekedési ágazati célértékek tekintetében a nemzeti gázszállítási és -elosztási infrastruktúrába betáplált biogázt.

(21)

Meg kell erősíteni különösen a szállításirendszer-üzemeltetők és adott esetben az elosztórendszer-üzemeltetők közötti együttműködést és koordinációt a határokon átnyúló szállítóhálózatokhoz való tényleges és átlátható hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok létrehozása céljából, valamint hogy a környezet szempontjainak megfelelő figyelembevétele mellett biztosítva legyen az uniós földgázrendszer összehangolt és kellőképpen előretekintő tervezése és folyamatos műszaki fejlődése, beleértve a rendszerösszekötő kapacitások kialakítását is. Ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak összhangban kell lenniük a természetüknél fogva kötelező erővel nem rendelkező és az ACER által kidolgozott keret jellegű iránymutatásokkal. Az ACER-nek részt kell vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének tényeken alapuló felülvizsgálatában – beleértve azoknak a keret jellegű iránymutatásokra való megfelelését –, és javasolhatja a szabályzatok Bizottság általi elfogadását. Az ACER-nek célszerű megvizsgálnia az üzemi és kereskedelmi szabályzatok javasolt módosításait, és jogosult kell legyen azok Bizottság általi elfogadásának javasolására. A szállításirendszer-üzemeltetőknek ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak megfelelően kell működtetniük hálózataikat.

(22)

Az Unión belüli földgázszállító hálózat optimális üzemeltetésének biztosítása érdekében rendelkezni kell a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatáról (földgázpiaci ENTSO). A kis méretű, össze nem kapcsolt vagy elszigetelt tagállamok méltányos képviseletének biztosítása érdekében a földgázszállításirendszer-üzemeltetők mellett azon földgázrendszer-üzemeltetőknek, amelyekre kiterjed az (EU) 2024/1788 irányelv 60. cikkétől való eltérés az említett irányelv 86. cikke alapján, jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a földgázpiaci ENTSO tagjai lehessenek. A Bizottság a földgázpiaci ENTSO alapszabályának jóváhagyásakor törekedhet a tagsági jogok megfelelő, a tagok eltérő státuszát tükröző differenciálására. A földgázpiaci ENTSO feladatait az uniós versenyjogi szabályokkal összhangban végzi, amelyeket alkalmazni kell a földgázpiaci ENTSO határozataira. A földgázpiaci ENTSO feladatainak jól meghatározottnak, és munkamódszereinek olyannak kell lenniük, hogy a hatékonyságot, az átláthatóságot és a földgázpiaci ENTSO reprezentativitását biztosítsák. Az ágazatközi kérdések tekintetében a földgázpiaci ENTSO és a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata (ENNOH) adott esetben közösen dolgozhat ki üzemi és kereskedelmi szabályzatokat. A földgázpiaci ENTSO által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak nem céljuk, hogy a határokon nem átnyúló ügyekben alkalmazandó, szükséges nemzeti műszaki szabályzatok helyébe lépjenek. Minthogy regionális szintű megközelítéssel hatékonyabban lehet eredményeket elérni, a szállításirendszer-üzemeltetőknek az átfogó együttműködési struktúrán belül regionális struktúrákat kellene létrehozniuk, miközben gondoskodnak arról, hogy a regionális szintű tevékenység eredményei összhangban legyenek az uniós szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és a nem kötelező érvényű tízéves hálózatfejlesztési tervekkel. Az ilyen regionális struktúrák keretében folytatott együttműködésnek előfeltétele a hálózati tevékenységek tényleges leválasztása a termelési és az ellátási tevékenységekről. Ilyen szétválasztás hiányában a szállításirendszer-üzemeltetők regionális szintű együttműködése a versenyellenes magatartás kockázatát hordozza magában. A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és figyelemmel kell kísérniük a hálózat működésének hatékonyságát. A regionális szintű együttműködésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a földgáz és a hidrogén versenyképes és hatékony belső piacainak irányába tett lépésekkel.

(23)

Az Unión belüli földgázszállító hálózat létrehozása nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a földgázpiaci ENTSO-nak közös forgatókönyv és az összekapcsolt modell alapján nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervet (a továbbiakban: az Unió egészére kiterjedő földgázhálózat-fejlesztési terv) kell készítenie, kiadnia és rendszeresen naprakésszé tennie. Az Unió egészére kiterjedő földgázhálózat-fejlesztési tervet átlátható, a nyilvánossággal, többek között független tudományos testületekkel folytatott érdemi konzultációt magában foglaló folyamatot követően kell kidolgozni, és annak objektív és tudományos kritériumokon kell alapulnia. E célból az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület észrevételeket nyújthat be az Unió egészére kiterjedő földgázhálózat-fejlesztési terv forgatókönyveihez az (EU) 2022/869 rendelet alapján. Ebbe az Unió egészére kiterjedő földgázhálózat-fejlesztési tervbe bele kell foglalni a kereskedelmi vagy ellátásbiztonsági szempontból releváns megvalósítható földgázszállító hálózatokat és a szükséges regionális rendszerösszekötőket. Az Unió egészére kiterjedő földgázhálózat-fejlesztési tervnek elő kell mozdítania az „első az energiahatékonyság” elvet és az energiarendszer integrációját, és hozzá kell járulnia a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználásához, valamint az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez.

(24)

A versenynek a likvid nagykereskedelmi földgázpiac kialakításán keresztül történő felélénkítése szempontjából létfontosságú, hogy a földgázkereskedés független legyen attól, hogy az ügylet tárgyát képező földgázmennyiség a rendszerben hol helyezkedik el. Ez egyedül akkor lehetséges, ha a hálózathasználók szabadon, egymástól függetlenül köthetnek le betáplálási és kiadási kapacitást, azaz a földgázszállítás zónákon keresztül, nem pedig szerződésben rögzített útvonalakon valósul meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a betáplálási és kiadási pontokon szabadon, egymástól függetlenül lehessen kapacitást lekötni, az egy adott betáplálási pont tekintetében meghatározott díjak nem kapcsolódhatnak az egy adott kiadási pont tekintetében meghatározott díjakhoz, hanem ehelyett azokra az említett pontok tekintetében külön-külön kell ajánlatot tenni, továbbá a díjat nem lehet a betáplálási és kiadási díj összevonásából képezett csomagárként felszámítani.

(25)

A 312/2014/EU bizottsági rendelet (21) rögzíti az egyensúlyozási rendszer kiépítését meghatározó műszaki szabályok megállapítására vonatkozó előírásokat, ugyanakkor az egy adott betáplálási-kiadási rendszerhez tartozó különböző egyensúlyozási rendszerek kialakítása tekintetében több alternatívát is lehetővé tesz. A kiválasztott alternatívák kombinációja az adott betáplálási-kiadási rendszerben alkalmazandó egyedi egyensúlyozási rendszert eredményez, amely jelenleg főként a tagállamok területéhez igazodik.

(26)

A hálózathasználók felelősséget viselnek betáplálásaik és vételezéseik egyensúlyban tartásáért, a kereskedési platformok létrehozása pedig hatékonyabbá teszi a hálózathasználók közötti földgáz-kereskedelmet. A megújuló gázok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok egyenlő piacra jutásának biztosítása érdekében az egyensúlytartási zónának – ammennyire lehetséges – ki kell terjednie az elosztórendszer szintjére is. A hálózathasználók egyensúlyozási számlái közötti földgáz-kereskedelemre a virtuális kereskedelmi pontot kell használni.

(27)

A szállításirendszer-üzemeltetők hálózatához történő, megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó harmonizált szállítási szerződésekre vonatkozó hivatkozások nem jelentik azt, hogy egy bizonyos rendszerüzemeltető szállítási szerződésébe foglalt szerződési feltételeknek meg kell egyezniük az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam másik szállításirendszer-üzemeltetőjének szállítási szerződésébe foglalt szerződési feltételekkel, kivéve amennyiben minimumkövetelményeket állapítanak meg, amely minimumkövetelményeknek valamennyi szállítási szerződésnek meg kell felelniük.

(28)

Ahhoz, hogy a piaci szereplők felmérhessék a mindenkori keresletet és kínálatot, és megérthessék a nagykereskedelmi ár mozgásának okait, az szükséges, hogy egyenlő mértékben hozzáférjenek a rendszer fizikai állapotára és hatékonyságára vonatkozó információkhoz. Pontosabb információkhoz kell jutniuk különösen a kínálatra és a keresletre, a hálózat kapacitására, a hálózaton keresztül megvalósuló földgázforgalomra, a hálózat-karbantartásra, az egyensúlyozásra, valamint a tárolókapacitás rendelkezésre állására és kihasználtságára vonatkozóan. Mivel a piac működése szempontjából rendkívül fontos információkról van szó, oldani kell azon meglévő korlátozásokat, amelyek titoktartási megfontolások alapján eddig határt szabtak közzétételüknek.

(29)

Az üzleti szempontból érzékeny információkra vonatkozó titoktartási követelmények mindazonáltal különösen relevánsak abban az esetben, ha a vállalat számára kereskedelmi stratégiai jellegű adatokról van szó, amennyiben egy földgáztárolónak csak egyedüli használója van, vagy ha egy rendszeren vagy alrendszeren belüli olyan kiadási pontokra vonatkozó adatokról van szó, melyek nem kapcsolódnak másik szállító-vagy elosztórendszerhez, hanem egyetlen ipari végső felhasználóhoz, ha az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala ezen felhasználó gyártási folyamatára vonatkozó titkos információt fedne fel.

(30)

A piacba vetett bizalom megerősítése érdekében a piaci szereplőket biztosítani kell afelől, hogy a visszaélésszerű magatartások hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vonnak maguk után. A hatáskörrel rendelkező hatóságokat olyan jogokkal kell felruházni, amelyek révén hatékonyan vizsgálhatják ki a vélt piaci visszaéléseket. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezért hozzá kell férniük azokhoz az adatokhoz, amelyekből megismerhetik az ellátó vállalkozások operatív döntéseit. A földgázpiacon a rendszerüzemeltetők – kapacitásfoglalás, nominálás és a rendszerbe ténylegesen belépő és az onnan ténylegesen kilépő mennyiségek formájában – valamennyi ilyen döntésről értesítést kapnak. A rendszerüzemeltetőknek ezt az információt egy meghatározott ideig a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk és biztosítaniuk kell e hatóságok egyszerű hozzáférését. Ezen felül a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak rendszeresen nyomon kell követniük, hogy a rendszerüzemeltetők betartják-e a szabályokat.

(31)

A földgáztárolók és a cseppfolyósított földgáz (LNG) létesítmények hozzáférhetősége egyes tagállamokban elégtelen, és ezért a meglévő szabályozás végrehajtását javítani kell az átláthatóság és a REPowerEU terv céljai tekintetében is. E javításnak e létesítmények tekintetében figyelembe kell vennie a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz potenciálját és elterjedését a belső piacon.

(32)

A szállításirendszer-üzemeltetők által működtetett, megkülönböztetésmentes és átlátható földgáz-egyensúlyozási rendszerek lényeges mechanizmust jelentenek, különösen az újonnan piacra lépők esetében, akik számára teljes értékesítési portfóliójuk egyensúlyban tartása fokozottabb nehézséget jelenthet, mint azon vállalatok számára, akik az adott piacon már régóta jelen vannak. Ezért meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők ezeket a mechanizmusokat a hálózathoz való hozzáférés megkülönböztetésmentes, átlátható és hatékony feltételeinek megfelelő módon működtessék.

(33)

A szabályozó hatóságok biztosítják az e rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és iránymutatásoknak való megfelelést.

(34)

A részletesebb szabályokat a mellékletben foglalt iránymutatások tartalmazzák. Adott esetben ezek a szabályok idővel várhatóan változni fognak, figyelembe véve a nemzeti földgázrendszerek különbözőségeit és alakulását.

(35)

A mellékletben foglalt iránymutatások módosítására irányuló javaslatát megelőzően a Bizottságnak a Madridi Fórum keretén belül előzetes konzultációt kell folytatnia a szakmai szervezetek által képviselt és az említett iránymutatások által érintett valamennyi érdekelt féllel, valamint a tagállamokkal.

(36)

A tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak kérésre meg kell adniuk a megfelelő információt a Bizottság számára. Az információkérésnek tartalmaznia kell azokat az okokat, amelyek miatt az információ e rendelet végrehajtása céljából szükséges. Ezeket az információkat a Bizottság bizalmasan kezeli.

(37)

E rendelet és az e rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások nem érintik az uniós versenyszabályok alkalmazását.

(38)

A tagállamoknak és az Energiaközösség szerződő feleinek szorosan együtt kell működniük az integrált földgáz-kereskedelmi régió kialakításával kapcsolatos valamennyi kérdésben, és nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik a földgázpiacok további integrációját, valamint a tagállamok és a szerződő felek ellátásbiztonságát.

(39)

Az energetikai átalakulás és a földgázpiac folytatódó integrációja a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének fokozott átláthatóságát teszi szükségessé. A földgázhálózatokkal kapcsolatos számos döntés alapját ennek az információnak kell képeznie. Így például a szállításra szolgáló eszközöknek valamely földgázhálózat-üzemeltetőről egy hidrogénhálózat-üzemeltetőre való átruházása vagy a szállításirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus (ITC-mechanizmus) végrehajtása a jelenleginél nagyobb átláthatóságot igényel. Emellett a díjak hosszú távú alakulásának értékelése mind a földgázkereslet, mind a várható költségek tisztázását igényli. Az engedélyezett bevételekre vonatkozó átláthatóság valószínűleg megkönnyíti a költségekre vonatkozó előrejelzéseket. A szabályozó hatóságoknak különösen rendszeresen tájékoztatást kell nyújtaniuk a szállításirendszer-üzemeltetők bevétele, a szabályozói eszközalapjuk értéke és idővel bekövetkező értékcsökkenése, a működési kiadások értéke, a szállításirendszer-üzemeltetőkre alkalmazott tőkeköltség, valamint az alkalmazott ösztönzők és felárak tekintetében használt számítási módszerekről, továbbá a szállítási díjak hosszú távú, a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevétele és a földgázkereslet várható változásai alapján becsült alakulásáról. Annak érdekében, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők hatékonyságáról szóló, átlátható és reprodukálható összehasonlító tanulmányhoz szükséges adatok gyűjtési és értelmezési folyamatának koordinálása megfelelő legyen, az ACER összeköttetést tart fenn a szállításirendszer-üzemeltetőkkel és a földgázpiaci ENTSO-val.

(40)

A szállításirendszer-üzemeltetők kiadásai túlnyomórészt állandó költségek. Üzleti modelljük és a jelenlegi nemzeti szabályozási keretek a hálózatuk hosszú távú, hosszú, 30–60 éves értékcsökkenési időszakokkal járó kihasználásának feltételezésén alapulnak. Az energetikai átalakulással összefüggésben ezért lehetővé kell tenni, hogy a szabályozó hatóságok előre felkészüljenek a földgázkereslet várható csökkenésére, és így kellő időben módosíthassák a szabályozási rendelkezéseket, továbbá megelőzhessék, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők díjak révén történő költségmegtérülése az állandó költségeknek a földgázkereslethez viszonyított növekvő aránya miatt veszélyt jelentsen a földgázfelhasználók általi megfizethetősége szempontjából. Szükség esetén a szállításra szolgáló eszközök értékcsökkenési profilja vagy árképzése például módosítható lehetne.

(41)

Annak érdekében, hogy a hálózathasználók összehasonlító teljesítményértékelést és értékelést végezhessenek, átláthatóbbá kell tenni a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételét. Az átláthatóságot annak érdekében is fokozni kell, hogy elősegítse a határokon átnyúló együttműködést és a szállításirendszer-üzemeltetők közötti ITC-mechanizmusok kialakítását is egyrészt a regionális integráció, másrészt pedig a megújuló gázra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázra vonatkozó, e rendeletben meghatározott díjkedvezmények végrehajtása tekintetében.

(42)

A megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz előállítására szolgáló leggazdaságosabb helyszínek kihasználása érdekében a hálózathasználóknak kedvezményekben kell részesülniük a kapacitásalapú szállítási díjak tekintetében. E kedvezmények kiterjedhetnek a megújuló gázt és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázt előállító létesítményekből származó bevitelre, a földgáztárolók betáplálási-kiadási pontjain alkalmazott díjakra, valamint a tagállamok közötti rendszerösszekötési pontokon felszámított, határokon átnyúló díjakra. A szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, bizonyos körülmények között az említett díjakra nem alkalmaznak kedvezményeket. Ha a nem határon átnyúló kedvezmények értéke változik, a szabályozó hatóságnak egyensúlyt kell teremtenie a hálózathasználók és a hálózatüzemeltetők érdekei között, figyelembe véve a kifejezetten a meglévő beruházások – különösen a megújulóenergia-termelő létesítmények – számára kialakított stabil pénzügyi kereteket. Amennyiben lehetséges, a kedvezmény módosítására vonatkozó bármely döntés meghozatala előtt kellő mértékben rendelkezésre kell bocsátani a kedvezmény módosítását alátámasztó mutatókat vagy feltételeket. Célszerű, ha e kedvezmény nem érinti az általános díjszabási módszert, hanem azt utólag alkalmazzák a vonatkozó díjra. A kedvezmény igénybevételéhez a hálózathasználóknak az (EU) 2018/2001 irányelv 31a. cikkében említett uniós adatbázisban nyilvántartott fenntarthatósági tanúsítvány alapján a szállításirendszer-üzemeltető részére be kell nyújtaniuk a szükséges információkat.

(43)

A kedvezmények alkalmazásából eredő bevételcsökkenést általános – például a csökkentett kapacitásértékesítésnek betudható – bevételcsökkenésként kell kezelni, és azt a díjak révén kellő időben ellentételeznék, például az egyedi díjaknak az e rendeletben foglalt általános szabályokkal összhangban történő emelésével.

(44)

Az uniós földgázelosztó hálózatok hatékonyságának növelése, valamint a szállításirendszer-üzemeltetőkkel és a földgázpiaci ENTSO-val való szoros együttműködés biztosítása érdekében, továbbá az uniós hidrogénelosztó hálózatok hatékonyságának növelése, valamint a hidrogénszállításihálózat-üzemeltetőkkel és az ENNOH-val való szoros együttműködés biztosítása céljából létre kell hozni az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezetét (a továbbiakban: EU DSO). Az EU DSO-nak a földgázelosztórendszer-üzemeltetőket is magában kell foglalnia, és képesnek kell lennie a hidrogénelosztóhálózat-üzemeltetők bevonására is. Az EU DSO feladatainak jól meghatározottaknak kell lenniük, munkamódszereinek pedig biztosítaniuk kell a hatékonyságot, az átláthatóságot és az uniós elosztórendszer-üzemeltetők és hidrogénelosztóhálózat-üzemeltetők reprezentativitását. Célszerű, hogy az EU DSO maga határozhassa meg alapszabályát és eljárási szabályzatát, figyelembe véve a földgáz-, a hidrogén- és a villamosenergia-ágazat közötti különbségeket. Az EU DSO-nak adott esetben szorosan együtt kell működnie a földgázpiaci ENTSO-val és az ENNOH-val az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása és végrehajtása során, valamint iránymutatást kell adnia többek között az elosztott termelés integrálása tekintetében, és más, az elosztóhálózatok irányításához kapcsolódó területeken.

(45)

Az elosztórendszer-üzemeltetők fontos szerepet játszanak a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz rendszerbe történő integrálásában, így például a biometán-termelési kapacitás mintegy fele csatlakozik az elosztóhálózathoz. Annak érdekében, hogy e gázok könnyebben jelenhessenek meg a nagykereskedelmi piacon, az elosztóhálózathoz kapcsolódó termelőlétesítményeknek valamennyi tagállamban hozzáféréssel kell rendelkezniük a virtuális kereskedelmi ponthoz. Továbbá e rendelet alapján az elosztórendszer-üzemeltetőknek és a szállításirendszer-üzemeltetőknek együtt kell működniük, hogy biztosítsák az elosztóhálózatból a szállítóhálózatba irányuló kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrát, vagy hogy a megújuló gáz és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz piaci integrációjának elősegítése érdekében ezzel egyenértékű alternatív eszközökkel biztosítsák az elosztórendszer integrációját.

(46)

A földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az Unió következő energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében: a piac átláthatósága, dekarbonizáció, az ellátás diverzifikációja és biztonsága.

(47)

A földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus az átláthatóság javítása, valamint az energiaforrások iránti kereslet láthatóságának az érintett szolgáltatók számára való biztosítása révén hozzájárul az Unió energiapiacának egységéhez.

(48)

A földgázkereslet összesítése fokozhatja a földgázszállítók – legyen az vezetékesföldgáz- vagy LNG-szállító – nemzetközi szintű elérését, amely elengedhetetlen az uniós energiapolitika célkitűzéseinek és az uniós energiapiac egységének eléréséhez. Különösen a tagállamokkal és a tagállamok között a harmadik országokkal összefüggésben folytatott sokkal szorosabb koordináció a földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus révén biztosítaná az Unió kollektív súlyának hatékonyabb kihasználását.

(49)

A földgáz iránti kereslet összesítése hozzájárulhat az Unió dekarbonizációs célkitűzéseihez azáltal, hogy a környezetvédelmi normákat beépíti a kereslet összesítésébe és az ajánlatok összegyűjtésébe. A hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus elindítása szintén hozzájárulhat e célkitűzések eléréséhez.

(50)

Az e rendelet alapján létrehozott földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusnak több lépést is magában kell foglalnia, kezdve azzal, hogy az Unióban letelepedett földgázipari vállalkozások vagy földgázfogyasztó vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy földgázkeresletüket a Bizottság által szerződtetett szolgáltatón keresztül összesítsék. Ez lehetővé tenné a földgázszállítók számára, hogy nagy, összesített mennyiségek alapján tegyenek ajánlatokat, az őket egyenként megkereső vásárlóknak tett sok kisebb ajánlat helyett. A szolgáltató ezt követően összegyűjthetné a kínálati ajánlatokat, és összevethetné azokat a korábban összesített földgázmennyiségekkel. A keresletösszesítést követően a földgázvásárlási szerződések megtárgyalásának és megkötésének önkéntesnek kell lennie.

(51)

A keresletösszesítés a tagállamokban egyenlőbb hozzáférést biztosíthat a vállalkozások számára az új vagy további földgázforrásokhoz, és a végső felhasználók javát szolgálva versenyképes szerződéses feltételekhez vezet a tagállamokból és harmadik országokból történő földgázvásárlás tekintetében. A keresletösszesítésnek továbbra is támogatnia kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek korábban kizárólag vagy főként egyedüli szolgáltatótól vásároltak földgázt, segítve őket abban, hogy előnyös feltételek mellett szerezzék be a földgázt alternatív földgázszállítóktól vagy -szolgáltatóktól. A keresletösszesítés javíthatja az ilyen vállalkozások pozícióját a globális LNG-piacokon.

(52)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szolgáltatók az e rendeletben meghatározott feladataikat a mechanizmus célkitűzéseinek és a földgáz sajátosságainak figyelembevételével szervezzék meg. Különösen a földgázellátási ajánlatoknak a keresletet összesítő vállalkozások közötti allokációjakor a szolgáltatóknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, amelyek nem tesznek különbséget a kisebb és a nagyobb résztvevők között. Így például a szolgáltatóknak a földgázellátási ajánlatokat az egyes vállalkozások által keresletként bejelentett mennyiségekkel arányosan kell allokálniuk. Ez akkor lehet releváns, ha a kínálat nem elégíti ki megfelelően az uniós energiapiacon a földgáz iránti keresletet. A Bizottságnak a vonatkozó kiírási feltételekben meg kell határoznia a szolgáltatók feladataira alkalmazandó releváns követelményeket.

(53)

A Bizottságnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerinti vonatkozó közbeszerzési eljárások keretében szerződést kell kötnie a szolgáltatók szükséges szolgáltatásairól az e rendelet alapján létrehozott mechanizmusok végrehajtása érdekében. Az Unió vagy valamely tagállam alapvető biztonsági érdekeinek vagy ellátásbiztonságának védelme érdekében a szolgáltatásokat az Unióban letelepedett szolgáltatóktól kell beszerezni.

(54)

A földgáz iránti kereslet összesítésének folyamatát megfelelő szolgáltatónak kell végeznie. A kereslet összesítése és a földgáz beszerzése olyan összetett folyamat, amelynek során olyan különböző elemeket kell figyelembe venni, amelyek nem korlátozódnak az árakra, hanem magukban foglalják a mennyiségeket, a teljesítési pontokat és más paramétereket is. Tekintettel a földgázkereslet-összesítéssel kapcsolatos szolgáltatások, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus fontosságára az Unió átláthatósága, diverzifikálása, dekarbonizációja és ellátásbiztonsága szempontjából, különösen az ellátásbiztonsági helyzet romlása esetén, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke vagy az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó vállalkozásokat, vagy az ilyen uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, vagy azok nevében vagy irányítása szerint eljáró vállalkozásokat ki kell zárni abból, hogy földgázkereslet-összesítési szolgáltatóvá vagy a hidrogénpiac fejlesztését támogató mechanizmus szolgáltatójává váljanak. A Bizottságnak a kiírási feltételekben meg kell határoznia a szolgáltatók feladataira vonatkozó követelményeket.

(55)

Azon ipari fogyasztók számára is előnyös lehet a keresletösszesítés, amelyek termelési folyamataik során intenzíven használnak földgázt – mint például a műtrágya-, acél-, kerámia- vagy üveggyártók –, azáltal, hogy lehetővé válik számukra, hogy összevonhassák keresletüket, leköthessenek földgáz- és LNG-szállításokat, és ezeket egyedi szükségleteiknek megfelelően strukturálhassák. A keresletösszesítés megszervezése folyamatának átlátható szabályokkal kell rendelkeznie a csatlakozás módjára vonatkozóan, és biztosítania kell annak nyitottságát.

(56)

A földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusnak, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmusnak nyitva kell állnia az Unióban letelepedett vállalkozások, valamint – tekintettel az uniós energiaügyi vívmányokkal és a belső energiapiaccal való szoros összefüggésre – az Energiaközösség szerződő feleinek területén letelepedett vállalkozások előtt, feltéve, hogy hatályban vannak a szükséges intézkedések vagy megállapodások.

(57)

Ugyanakkor az Uniónak az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó harmadik országbeli vállalkozások által szolgáltatott földgáztól vagy hidrogéntől való meglévő függőségének fokozatos megszüntetése vagy az újak elkerülése, valamint az alapvető biztonsági érdekek védelme érdekében a földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus nem nyitható meg az EUSZ 29. cikke vagy az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó vállalkozások előtt, továbbá az ilyen korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, vagy nevében vagy irányítása szerint eljáró vállalkozások előtt. Az ilyen vállalkozásokat ezért ki kell zárni a két mechanizmusban - különösen szállítóként vagy vevőként - való részvételből.

(58)

Annak érdekében, hogy ténylegesen részt vegyenek a földgáz közös beszerzésében és a földgázra vonatkozó megállapodásokat kössenek a szállítókkal, a vállalkozások konzorciumokat hozhatnak létre vagy más együttműködési formákat alakíthatnak ki azzal a céllal, hogy az uniós jogban meghatározott korlátokon belül közösen tárgyaljanak a vásárlás bizonyos feltételeiről, például a mennyiségekről, a vásárlási pontok szállítási feltételeiről és az időpontokról. A közös beszerzésben részt vevő vállalkozásoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a közvetlenül vagy közvetve kicserélt információk a kitűzött cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak. Az e rendelet szerinti közös beszerzések kialakítását és végrehajtását az uniós versenyszabályokkal, különösen az EUMSZ 101. és 102. cikkével összhangban kell elvégezni.

(59)

A bizalmas üzleti adatok védelme kiemelkedő fontosságú, amikor a Bizottságnak, az irányítóbizottságnak, a koordinációs csoportoknak, a szakértői csoportoknak vagy a szolgáltatónak információkat bocsátanak a rendelkezésére. A Bizottságnak ezért hatékony eszközöket kell alkalmaznia ezen információknak bármely jogosulatlan hozzáféréssel és kiberbiztonsági kockázattal szembeni védelmére. A földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus, valamint a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus részeként esetlegesen kezelt bármely személyes adatot az (EU) 2016/679 (23) és az (EU) 2018/1725 (24) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell kezelni.

(60)

Az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított és indokolatlan, Belarusz által támogatott, 2022 februárja óta tartó háború, és az azt követően fegyverként alkalmazott földgázszállítás-csökkentés, valamint a piacoknak a földgázáramlások szándékos megzavarása révén történő manipulálása nyilvánvalóvá tette az Unióban és tagállamaiban fennálló sebezhetőségeket és függőségeket, amelyek egyértelműen alkalmasak arra, hogy közvetlen és súlyos hatást gyakoroljanak az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeire és az energiaellátásuk biztonságára. Ugyanakkor a globális LNG-piacról származó alternatív gázellátási források 2022-ben és 2023-ban csak szerény mértékben növekedtek. Jelentős új LNG-cseppfolyósítási kapacitás csak 2025 folyamán válik majd elérhetővé. Ezért a globális földgázpiacok nagyon szűkek, és várhatóan egy bizonyos ideig még továbbra is szűkek maradnak, amely az Unió és tagállamai továbbra is kiszolgáltatott helyzetéhez vezet. Mindezeknek alapján helyénvaló intézkedéseket hozni e folyamatos sebezhetőség kezelésére.

(61)

A keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus fontos eszköz a földgázellátás diverzifikálásának megszervezésére és az orosz földgáztól való függőség fokozatos megszüntetésére számos tagállamban, összhangban a Bizottság „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i közleményével (a továbbiakban: REPowerEU). Az Unió vagy valamely tagállama alapvető biztonsági érdekeinek, valamint az ellátás biztonságának védelme érdekében, továbbá a földgázfüggőség hatékony és gyors felszámolásának lehetővé tétele céljából az Oroszországi Föderációból vagy Belaruszból származó földgázszállítások és az Oroszországi Föderációban vagy Belaruszban található LNG-létesítményekből származó LNG-szállítások 2025. december 31-ig nem ajánlhatók fel a keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmuson keresztül. Az említett időpont után a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy úgy határozhasson, legfeljebb egyéves időszakokra – amelyek indokolt esetben meghosszabbíthatók – ideiglenesen kizárja az Oroszországi Föderációból vagy Belaruszból származó földgázt vagy az ott található LNG-létesítményekből származó LNG-szállításokat, amennyiben ez az Unió vagy valamely tagállam alapvető biztonsági érdekeinek vagy ellátásbiztonságának védelméhez szükséges. Az ilyen korlátozások nem akadályozhatják indokolatlanul a belső földgázpiac megfelelő működését és a tagállamok közötti határkeresztező földgázáramlásokat, nem áshatják alá az Unió vagy valamely tagállam ellátásbiztonságát, tiszteletben kell tartaniuk az energiapolitikai szolidaritás elvét, és összhangban kell lenniük az Unió vagy a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló jogaival és kötelezettségeivel.

(62)

A Bizottságnak meg kell hoznia a rendelkezésre álló megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az Oroszországi Föderációból vagy Belaruszból származó földgáz- és LNG-szállítások, és az ott található LNG-létesítményekből származó LNG-szállítások keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusból való kizárása hatékony legyen. E tekintetben a Bizottságnak fel kell kérnie a releváns szolgáltatót a szükséges ellenőrzések elvégzésére. Ezek az ellenőrzések megvalósulhatnak többek között a keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusban részt vevő földgázszállítók vagy -termelők arra irányuló felkérése formájában, hogy az ellátás teljesítésekor rendelkezésre bocsássák a vonatkozó szállítási okmányokat, amennyiben ez műszakilag megvalósítható. Ezenkívül a keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus résztvevőit fel kell kérni, hogy biztosítékot nyújtsanak arra vonatkozó kötelezettségük teljesítéséről, miszerint nem kínálnak vagy szállítanak az Oroszországi Föderációból vagy Belaruszból származó földgázt vagy, adott esetben, az ott található LNG-létesítményekből származó LNG-t.

(63)

A Bizottság munkáját a tagállamok és a Bizottság képviselőiből álló irányítóbizottságnak kell segítenie a földgázkereslet-összesítéssel kapcsolatos koordináció és információcsere megkönnyítése érdekében. A tagállamok részvételének önkéntesnek kell lennie, és az különösen az irányítóbizottsági ülések napirendjétől függ.

(64)

A hidrogén olyan energiahordozó, amely a minőség, a szállítás és a keresleti mintázatok tekintetében a földgáztól eltérő jellemzőkkel rendelkezik. Emellett még mindig jelentős különbség van a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának költségei és a kevésbé fenntartható alternatívák piaci ára között, ami állami beavatkozást tehet szükségessé az ösztönzők biztosítása érdekében mindaddig, amíg az elektrolizátorok és más kapcsolódó hidrogéntechnológiák és -inputok kellőképpen versenyképesek lesznek.

(65)

Mindazonáltal az Unió jelentős megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelési potenciállal rendelkezik. E tekintetben a Bizottság 2023 márciusában elindította az Európai Hidrogénbank kezdeményezését. Az Európai Hidrogénbank számos olyan tevékenységet ír le, amelyek révén a Bizottság elősegíti az uniós hidrogénpiac létrehozását, lehetővé teszi a megbízható nemzetközi partnerek általi ellátást, valamint információkat gyűjt és terjeszt az uniós hidrogénpiac fejlődéséről és a hidrogénprojektek finanszírozásáról. Ezeket a tevékenységeket a vonatkozó meglévő jogi eszközök, például a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) keretében végzik. Az Európai Hidrogénbank keretében a hidrogénre alkalmazott önkéntes eszközöknek – különösen a hidrogénpiac fejlesztését támogató mechanizmusnak – az uniós hidrogéntermelés és hidrogénpiac-fejlesztés növekedésének felgyorsítására kell összpontosítaniuk, többek között a hidrogén iránti kereslet, a hidrogénkínálat, -áramlás és -árak átláthatóságának növelése, valamint koordinációs szerep betöltése, a gyártók és a fogyasztók összekapcsolása, továbbá a meglévő pénzügyi eszközökkel való ötvözés megkönnyítése révén.

(66)

Az Európai Hidrogénbank keretében végzett munkával összefüggésben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy létrehozza a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmust, különös tekintettel az uniós alapú termelésre. Tekintettel a hidrogén és a hidrogénpiac jellemzőire, ezt a mechanizmust korlátozott időtartamra kell létrehozni az Unión belüli hidrogénkereslet és -kínálat azonosítására szolgáló leghatékonyabb eszközök meghatározása, valamint a legoptimálisabb piaci és infrastrukturális intézkedések feltárása érdekében.

(67)

A hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus keretében a szállítók és a vételezők információkhoz való hozzáférését az említett vállalkozások hozzájárulásához és az uniós versenyjognak való megfeleléshez kell kötni.

(68)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy saját maga vagy a releváns szolgáltatók igénybe vételén keresztül végrehajtsa a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmust. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy egy ilyen mechanizmust szolgáltatón keresztül hajt végre, e rendeletnek a szolgáltatókkal kötött szerződésekre, a szolgáltatók kiválasztásikritériumaira és a szolgáltatók feladataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(69)

A hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus az átláthatóságra, a piacfejlesztés láthatóságára és az önkéntes keresletfelmérésre összpontosító eszközökből állhat. Az említett mechanizmust az Európai Hidrogénbank keretében kell végrehajtani. Az Európai Hidrogénbanknak össze kell hangolnia a hidrogénkínálatra, -keresletre, -áramlásra és -árakra vonatkozó információkat annak érdekében, hogy megerősítse a fejlődő hidrogénpiacba vetett bizalmat, és a kereslet tekintetében nagyobb láthatóságot biztosítson a hidrogéngyártók és a hidrogénvételezők számára. A hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmusnak figyelembe kell vennie a hidrogénpiac érettségét és likviditását, valamint az infrastruktúra rendelkezésre állását.

(70)

Amennyiben a Bizottság koordinációs csoportot hoz létre a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmussal kapcsolatos kérdések kezeléséhez, e koordinációs csoportnak kifejezetten a hidrogénnel kell foglalkoznia.

(71)

Az Oroszországi Föderációból származó földgázellátástól való függőség fokozatos megszüntetésére és az újak elkerülésére, valamint az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmére irányuló uniós erőfeszítéseknek tükröződniük kell a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus összefüggésében is, tekintettel arra is, hogy az Oroszországi Föderáció fegyverként használja fel az energiaellátást, amit a földgázellátás csökkenése és a földgázáramlás zavarai is bizonyítanak. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus keretében úgy döntsön, hogy végrehajtási határozat útján korlátozza az Oroszországi Föderációból vagy Belaruszból származó hidrogénszállítmányokra vonatkozó ajánlatok értékelésével kapcsolatos tevékenységeket. Ilyen határozatot csak akkor kell hozni, ha az az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges, és a határozatnak ugyanazon elveken kell alapulnia, mint amelyek a földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusban való részvételre vonatkoznak, de a hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus keretében végzett tevékenységekhez igazodnak. Az ilyen határozat elfogadásának és előzetes értékelésének ütemezését különösen a mechanizmus működésének tervezett elindításához kell igazítani.

(72)

A hidrogén piacának fejlesztését támogató mechanizmus lejárta előtt, de legkésőbb 2029. december 31-ig a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a mechanizmus teljesítményét, és különösen azt, hogy az mennyiben járult hozzá az uniós hidrogénpiac fejlődéséhez. Ezen értékelés alapján a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy jogalkotási javaslatot nyújtson be az önkéntes hidrogénkereslet-összesítési mechanizmus és a közös hidrogénbeszerzési mechanizmus kidolgozására vonatkozóan.

(73)

A növekvő mennyiségű megújuló gáz és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz uniós földgázrendszerbe történő integrálása meg fogja változtatni az Unióban szállított és fogyasztott földgáz minőségét. A földgáz akadálytalan határokon átnyúló áramlásának biztosítása, a piacok interoperabilitásának fenntartása és a piaci integráció lehetővé tétele érdekében a gáz minősége és kezelési költségei tekintetében növelni kell az átláthatóságot, rögzíteni kell a szabályozó hatóságok és a rendszerüzemeltetők feladat- és felelősségi körével kapcsolatos harmonizált megközelítést, továbbá meg kell erősíteni a határokon átnyúló koordinációt. Jóllehet a határkeresztező rendszerösszekötési pontokon harmonizált megközelítést kell biztosítani a gázminőség tekintetében, a tagállamoknak változatlanul kellő mozgásteret kell hagyni ahhoz, hogy nemzeti földgázrendszerükben gázminőségi szabványokat alkalmazzanak.

(74)

A hidrogén földgázrendszerbe történő betáplálása csak végső esetben alkalmazandó megoldás lehet, mivel kevésbé hatékony, mint a tiszta hidrogén használata, és emellett a hidrogén értékét is csökkenti. Hatással van továbbá a földgáz-infrastruktúra működésére, a végső felhasználói alkalmazásokra, valamint a határokon átnyúló rendszerek interoperabilitására. Ezért előnyben kell részesíteni a hidrogén tiszta formában történő előállítását és felhasználását, valamint az erre a célra szolgáló hidrogénrendszeren belüli továbbítását. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a hidrogén használatát olyan területeken, ahol léteznek energiahatékonyabb alternatívák. A hidrogénbetáplálás nemzeti földgázrendszerekben való alkalmazását illetően továbbra is a tagállamoknak kell döntési jogkörrel rendelkezniük. Ugyanakkor a hidrogén földgázrendszerbe történő betáplálására alkalmazott harmonizált megközelítés – azaz a tagállamok közötti határkeresztező rendszerösszekötési pontokon érvényes, uniós szinten meghatározott felső határérték – csökkentené a piaci szegmentáció kockázatát, ugyanis a felső határérték alatti arányban betáplált hidrogént tartalmazó földgázt a szállításirendszer-üzemeltetőknek el kellene fogadniuk. A szomszédos szállítórendszerek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a határkeresztező rendszerösszekötési pontok esetében magasabb vagy alacsonyabb hidrogénbetáplálási szintekben állapodjanak meg. Az ilyen megállapodások mérlegelésekor a tagállamoknak konzultálniuk kell azon többi tagállammal, amelyeket az intézkedés valószínűleg érint, és figyelembe kell venniük az említett tagállamokban fennálló helyzetet.

(75)

A szállításirendszer-üzemeltetők közötti, a gáz minőségével – többek között a betáplált biometánnal és hidrogénnel – kapcsolatos erős, határokon átnyúló koordinációs és vitarendezési folyamat elengedhetetlen az Unión belüli földgázrendszerek közötti hatékony földgázszállítás előmozdításához, és ezáltal a nagyobb mértékű belső piaci integráció felé való elmozduláshoz. A gázminőségi paraméterekre – többek között az égéshőre, a Wobbe-indexre, az oxigéntartalomra és a hidrogénbetáplálásra –, valamint az azok időközbeni fejlesztésére vonatkozó fokozott átláthatósági követelmények és a hozzájuk kapcsolódó nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek vélhetően hozzájárulnak a nyitott és hatékony belső földgázpiac megfelelő működéséhez.

(76)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is az eredeti gázminőségi előírásaikat alkalmazzák, amennyiben a szabályozó hatóságaik vagy az ACER úgy dönt, hogy fenntartja a higrogénbetáplálási szintek vagy gyakorlatok eltérései miatt bevezetett, határokon átnyúló korlátozást. Az ilyen határokon átnyúló korlátozás fenntartásának lehetősége különösen fontos azokban a tagállamokban, ahol egyedüli rendszerösszekötési pont működik, vagy amelyekben a földgázmennyiségek főként egyetlen rendszerösszekötési ponton keresztül érkeznek be. A határkeresztező áramlás akadálytalanságának biztosítása és a belső energiapiac integritásának megőrzése érdekében az érintett szabályozó hatóságokat és az ACER-t adott esetben fel kell hatalmazni arra, hogy a földgázpiacokon és -technológiákban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében gördülő jelleggel újrakezdjék a közös vitarendezési eljárást.

(77)

A földgázrendszerre vonatkozó, az (EU) 2015/703 bizottsági rendeletben (26) foglalt interoperabilitási és adatcsere-szabályok alapvető jelentőségűek, különös tekintettel az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokra, beleértve az áramlásszabályozás szabályait, a földgázmennyiségek és a földgázminőség mérésének elveit, az egyeztetés szabályait, a földgázmennyiségek allokációjának szabályait, valamint a kivételes körülmények bekövetkezésekor követendő kommunikációs eljárásokat; a közös mértékegységeket, a gázminőséget, ideértve a határkeresztező gázkereskedés gázminőségi és szagosítási eltérések miatti korlátozásának kezelését, a gázminőség rövid és hosszú távú nyomon követését és a tájékoztatást; az adatcserét és a gázminőséggel kapcsolatos jelentéstételt; valamint a releváns piaci szereplők közötti átláthatóságot, kommunikációt, tájékoztatást és együttműködést.

(78)

Az uniós hidrogénhálózat optimális üzemeltetésének biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az Unión belül lehetővé váljon a határokon átnyúló hidrogénkereskedelem és -ellátás, létre kell hozni az ENNOH-ot. Az ENNOH a feladatait az uniós versenyjogi szabályokkal összhangban végzi. Az ENNOH feladatainak jól meghatározottaknak kell lenniük, munkamódszereinek pedig biztosítaniuk kell a hatékonyságot, az átláthatóságot és az ENNOH reprezentatív jellegét. Az ágazatközi kérdések tekintetében a földgázpiaci ENTSO és az ENNOH adott esetben közösen dolgozhat ki üzemi és kereskedelmi szabályzatokat.

(79)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ENNOH-ban valamennyi hidrogénszállítási hálózatot fejlesztő tagállam képviseltethesse magát, lehetővé kell tenni számukra, hogy az e rendeletben meghatározott ENNOH tagságra vonatkozó általános szabálytól eltérve az (EU) 2024/1788 irányelv 68. cikkétől való eltérést élvező hidrogénszállításihálózat-üzemeltetőt jelöljenek az ENNOH tagjaként, feltéve, hogy az üzemeltető olyan tagállamban telepedett le, ahol egyetlen más hidrogénszállításihálózat-üzemeltető sem tagja az ENNOH-nak. Azon tagállamok számára, amelyek még nem rendelkeznek kijelölt hidrogénszállításihálózat-üzemeltetővel, de az integrált nemzeti energia- és klímaterveikkel összhangban hidrogénszállítási hálózat fejlesztését tervezik, lehetővé kell tenni, hogy az ENNOH-on belül társult partnerként kijelöljenek egy szervezetet, amely tájékoztatást kap az ENNOH által végzett munkáról, és így részt vehetnek a közgyűlési, igazgatósági és bizottsági üléseken, valamint a munkacsoportokban mindaddig, amíg hidrogénhálózat-üzemeltetőik az ENNOH tagjaivá nem válnak. E célból a tagállamok a hidrogénnel foglalkozó valamely nemzeti szövetség képviselőjét delegálhatják.

(80)

Az Unión belüli hidrogénhálózat kialakításával kapcsolatos fokozott átláthatóság biztosítása érdekében az ENNOH-nak a hidrogénre vonatkozóan a fejlődő hidrogénpiacok igényeit tükröző, nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet (a továbbiakban: az Unió egészére kiterjedő hidrogénhálózat-fejlesztési terv) kell készítenie és kiadnia, továbbá rendszeresen naprakésszé tennie. Ebbe az uniós hidrogénhálózat-fejlesztési tervbe bele kell foglalni a kereskedelmi szempontból releváns megvalósítható hidrogéntovábbító hálózatokat és a szükséges rendszerösszekötőket. A közös érdekű projektek és a kölcsönös érdeket képviselő projektek uniós listájának összeállítása végett az ENNOH-nak részt kell vennie az (EU) 2022/869 rendelet 11., 12. és 13. cikkében foglalt, az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés – ezen belül a villamosenergia-, földgáz- és hidrogéntovábbítási infrastruktúrára, valamint a tárolásra, az LNG-re és az elektrolizátorokra kiterjedő összekapcsolt energiapiaci és hálózati modell –, a tízéves hálózatfejlesztési tervekben szereplő forgatókönyvek, valamint az infrastrukturális hiányosságok azonosításáról szóló jelentés kidolgozásában. E célból és az energiarendszer integrációjának megkönnyítése érdekében az ENNOH-nak szorosan együtt kell működnie a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatával (a továbbiakban: a villamosenergia-piaci ENTSO) és a földgázpiaci ENTSO-val.

(81)

Az energiarendszer integrációjának megkönnyítése, a szinergiák kiaknázása és az általános rendszerhatékonyság támogatása érdekében az ENNOH-nak, a villamosenergia-piaci ENTSO-nak és a földgázpiaci ENTSO-nak szorosan együtt kell működnie az uniós szintű integrált hálózattervezésben. Az említett együttműködésnek ki kell terjednie a villamos energiára, a hidrogénre és a földgázra vonatkozó közös forgatókönyvek, az infrastrukturális hiányosságokról szóló összehangolt jelentések, az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés következetes módszertantervezeteinek és az integrált modellnek az (EU) 2022/869 rendelet 11., 12. és 13. cikke szerinti elkészítésére. Az együttműködés hatékonyságának biztosítása érdekében az ENNOH-nak, a villamosenergia-piaci ENTSO-nak és a földgázpiaci ENTSO-nak közös munkacsoportokat kell létrehoznia, amelyek előkészítik az említett anyagokat. A 2027. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban a földgázpiaci ENTSO-nak ki kell dolgoznia a 2026-os uniós szintű hidrogénhálózat-fejlesztési tervet. E célból a földgázpiaci ENTSO-nak teljes mértékben be kell vonnia a hidrogénszállításihálózat-üzemeltetőket és, amint létrejön az ENNOH, az ENNOH-t is. Az Unió egészére kiterjedő 2026-os hidrogénhálózat-fejlesztési tervnek két külön fejezetből kell állnia: egy hidrogénre és egy földgázra vonatkozóból. Az ENNOH-nak az e rendelet szerinti uniós szintű integrált hálózattervezéssel összhangban ki kell dolgoznia a 2028-as uniós szintű hidrogénhálózat-fejlesztési tervet.

(82)

Valamennyi piaci szereplőnek érdeke fűződik az ENNOH által végzett feladatokhoz. Ezért a hatékony konzultációs folyamat alapvető fontosságú. Összességében az ENNOH-nak a többi releváns piaci szereplővel és azok szövetségeivel együttműködve törekednie kell az infrastruktúratervezéssel, -fejlesztéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére, felhasználására és munkafolyamataiba való beépítésére.

(83)

Minthogy regionális szintű megközelítéssel hatékonyabban lehet eredményeket elérni, a hidrogénszállításihálózat-üzemeltetőknek az átfogó együttműködési struktúrán belül regionális struktúrákat kell létrehozniuk, és eközben gondoskodniuk kell arról, hogy a regionális szintű tevékenység eredményei összhangban legyenek az üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és az uniós hidrogénhálózat-fejlesztési tervekkel. A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és nyomon kell követniük a hálózat hatékonyságát.

(84)

Átláthatósági követelményekre van szükség annak biztosításához, hogy a piaci szereplők körében kialakulhasson az Unió létrehozás alatt álló hidrogénpiacaiba vetett bizalom. Ahhoz, hogy a piaci szereplők felmérhessék a mindenkori keresletet és kínálatot, és megérthessék a piaci ár alakulásának okait, az szükséges, hogy egyenlő mértékben hozzáférjenek a hidrogénrendszer fizikai állapotára és működésére vonatkozó információkhoz. Az információkat mindig érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint megkülönböztetésmentes módon kell közzétenni.

(85)

Az ENNOH-nak létre kell hoznia egy központi webalapú platformot, amely a hidrogénhálózathoz való hatékony hozzáférés érdekében a piaci szereplők számára releváns valamennyi adatot elérhetővé teszi.

(86)

A hidrogénhálózatokhoz való hozzáférés feltételeinek a hidrogénpiac kialakulásának korai szakaszában biztosítaniuk kell a hidrogénhálózat-használók számára a hatékony üzemelést, a megkülönböztetésmentességet és az átláthatóságot, ugyanakkor meg kell őrizniük a kellő rugalmasságot a hidrogénhálózat-üzemeltetők számára. A kapacitáslekötési szerződések maximális időtartamának korlátozása várhatóan csökkenti a szerződéses szűkületek és a kapacitásfelhalmozás kockázatát.

(87)

A hidrogénhálózat-használók megkülönböztetésmentes és átlátható hozzáférése érdekében e rendeletben meg kell határozni a harmadik felek hidrogéntárolókhoz és hidrogénterminálokhoz való hozzáférésének általános feltételeit.

(88)

A hidrogénhálózat-üzemeltetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló hidrogénhálózatokhoz való átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása, valamint az Unión belüli összehangolt hidrogénhálózat-fejlesztés biztosítása érdekében, beleértve a rendszerösszekötő kapacitások kialakítását is. A Bizottságnak az e rendeletben előírtaknak megfelelően egy évvel az ENNOH létrehozását követően összeállítja azt az első prioritási listát, amely a hidrogénre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása során figyelembe veendő területek azonosítására szolgál. Ezeknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak meg kell felelniük az ACER által kidolgozott, keret jellegű iránymutatásoknak. Az ACER-nek részt kell vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének tényeken alapuló felülvizsgálatában – amely többek között a szabályzatoknak a keret jellegű iránymutatásoknak való megfelelésére irányul –, és javasolhatja a szabályzatok Bizottság általi elfogadását. Az ACER megvizsgálja az üzemi és kereskedelmi szabályzatok javasolt módosításait, és jogosult kell legyen arra, hogy javasolja azok Bizottság általi elfogadását. A hidrogénhálózat-üzemeltetőknek ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal összhangban kell működtetniük hidrogénhálózataikat.

(89)

Az ENNOH által elkészített üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak nem céljuk, hogy a nem határokon átnyúló hálózatok tekintetében szükséges nemzeti szabályok helyébe lépjenek.

(90)

Az Unióban továbbított és fogyasztott hidrogén minősége a termelési technológiától és a szállítási sajátosságoktól függően változhat. Ezért a határkeresztező rendszerösszekötők tekintetében a hidrogénminőség kezelésére vonatkozó, uniós szintű harmonizált megközelítés várhatóan a hidrogén határokon átnyúló áramlását eredményezi, és piaci integrációhoz vezet.

(91)

Amennyiben a szabályozó hatóság szükségesnek ítéli, az alkalmazandó hidrogénminőségi szabványok keretében a hidrogénszállításihálózat-üzemeltetők válhatnak felelőssé a hálózataik hidrogénminőségének kezeléséért, ezáltal megbízható és stabil hidrogénminőséget biztosítva a végső fogyasztók számára.

(92)

A hidrogénszállításihálózat-üzemeltetők közötti erős, határokon átnyúló koordinációs és vitarendezési folyamat elengedhetetlen az Unión belüli hidrogénszállítási hálózatok közötti hidrogénszállítás előmozdításához, és ezáltal a nagyobb mértékű belső piaci integráció felé való elmozduláshoz. A hidrogénminőségi paraméterekre, valamint az azok időközbeni fejlesztésére vonatkozó fokozott átláthatósági követelmények és a hozzájuk kapcsolódó nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek vélhetően hozzájárulnak a nyitott és hatékony belső hidrogénpiac megfelelő működéséhez.

(93)

Ahhoz, hogy e rendelet nem alapvető fontosságú elemeit módosítani lehessen, vagy hogy egyes, a piaci integráció szempontjából alapvető területek nem alapvető fontosságú elemei tekintetében ki lehessen egészíteni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a szállításirendszer-üzemeltetők vagy a hidrogénszállításihálózat-üzemeltetők által követendő eljárás részleteinek meghatározására vonatkozó iránymutatások, a szállításirendszer-üzemeltetők bevételének strukturális egyensúlyhiányát mérséklő kedvezményszintek módosítása, az egyes regionális együttműködési struktúrák által lefedett földrajzi terület meghatározásának megállapítása, figyelembe véve a meglévő regionális együttműködési struktúrákat, a földgázra és a hidrogénre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások létrehozását, a mellékletben meghatározott iránymutatások módosítását, valamint az új földgáz- és hidrogéninfrastruktúrára vonatkozó iránymutatások kidolgozását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (27) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell, hogy kézhez kapjon minden dokumentumot, és szakértőik számára rendszeresen lehetővé kell tenni a részvételt a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(94)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EUMSZ 291. cikkével összhangban a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (28) megfelelően kell gyakorolni.

(95)

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és az iránymutatások a harmadik országok betáplálási-kiadási pontjaira egyaránt alkalmazandók. A konkrét körülmények – többek között a hatályos hosszú távú szerződéses megállapodások megléte vagy a harmadik országokban letelepedett szállításihálózat-üzemeltetőkkel vagy földgázszolgáltatókkal folytatott vitarendezési eljárás kialakításával kapcsolatos jogi nehézségek – rövid távon megakadályozhatják a hatékony alkalmazást. Amennyiben azt objektív okok indokolják, a szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottságtól eltérést kérjenek az üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások, vagy azok olyan egyedi rendelkezései alkalmazásától, amelyek nem hajthatók végre a harmadik országok betáplálási-kiadási pontjain. Az ilyen eltéréseket időben korlátozni kell az üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások alkalmazása előtt álló akadályok felszámolásához szükséges minimális időtartamra.

(96)

Az európai hidrogénhálózatok hatékony működésének biztosítása érdekében a hidrogénhálózat-üzemeltetőknek más hidrogénhálózat-üzemeltetőkkel és a hálózatukhoz kapcsolódó más rendszerüzemeltetőkkel szoros együttműködésben felelősséget kell vállalniuk a hidrogéntovábbító hálózat üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, ezzel is előmozdítva az energiarendszer integrációját.

(97)

A belső piac megfelelő működése érdekében uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Ha egy ilyen szabványra való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni kell az ezen rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésben meghatározott követelményeknek való megfelelést, ugyanakkor engedélyezni kell a megfelelőség más módon történő igazolását. Az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 10. cikkével összhangban a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket műszaki előírások, európai szabványok és harmonizált szabványok kidolgozására. A harmonizált szabványok egyik elsődleges rendeltetése, hogy segítsék az üzemeltetőket az e rendelet és az (EU) 2024/1788 irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazása tekintetében.

(98)

Az 1025/2012/EU rendeleten alapuló jelenlegi uniós szabványosítási keret jelenti az alapértelmezett keretet az olyan szabványok kidolgozásához, amelyek alapján vélelmezhető az e rendeletben, vagy az e rendelet alapján elfogadott konkrét felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusokban megállapított releváns követelményeknek való megfelelés. Az európai szabványoknak piacorientáltaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a közérdeket, valamint a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett azon felkérésében egyértelműen megfogalmazott szakpolitikai célkitűzéseket, hogy meghatározott határidőn belül dolgozzanak ki harmonizált szabványokat, amelyeknek konszenzuson kell alapulniuk. A harmonizált szabványokra való megfelelő hivatkozások hiányában azonban, vagy ha a szabványosítási folyamat elakad, vagy késedelem merül fel a megfelelő harmonizált szabványok kidolgozásában, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok révén közös előírásokat állapítson meg e rendelet követelményeire vonatkozóan, feltéve hogy ennek során kellően tiszteletben tartja az európai szabványügyi szervezetek szerepét és funkcióit. Ezt a lehetőséget kivételes tartalékmegoldásként kell értelmezni, amely megkönnyíti az üzemeltetők számára az e rendelet és az (EU) 2024/1788 irányelv alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok szerinti vonatkozó intézkedések alkalmazását. Amennyiben a harmonizált szabványok késedelmes kidolgozása az érintett szabvány műszaki összetettségének tudható be, a Bizottságnak ezt mérlegelnie kell, mielőtt fontolóra venné a közös előírások kidolgozását.

(99)

A hidrogén végső felhasználói minőségi követelményeinek teljes körű figyelembevétele érdekében a hidrogénhálózat hidrogénminőségére vonatkozó műszaki előírásoknak és szabványoknak figyelembe kell venniük az ilyen végső felhasználói követelményeket meghatározó, már meglévő szabványokat, például az EN 17124 szabványt.

(100)

A hidrogénszállításihálózat-üzemeltetőknek megfelelő határkeresztező kapacitást kell kiépíteniük a hidrogén szállítására, amely az ilyen kapacitás iránti minden, gazdaságilag indokolt és műszakilag kivitelezhető igényt kielégít és ezáltal lehetővé teszi a piaci integrációt.

(101)

Tekintettel a hidrogénben mint energiahordozóban rejlő lehetőségekre, valamint arra a lehetőségre, hogy a tagállamok harmadik országokkal fognak hidrogénkereskedelmet folytatni, világossá kell tenni, hogy az energetika területén a földgázzal kapcsolatos kormányközi megállapodásokra vonatkozó, az (EU) 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat (30) szerinti értesítési kötelezettség a hidrogénre – többek között a hidrogénvegyületekre, mint például az ammóniára és a folyékony szerves hidrogénhordozókra – vonatkozó kormányközi megállapodásokra is alkalmazandó. Az említett határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(102)

Fokozottan támogatni kell a jelentős új infrastruktúrába való beruházásokat, ugyanakkor biztosítani kell a földgáz és a hidrogén belső piacainak megfelelő működését. A mentesített infrastruktúra-projektek által a versenyre és az ellátás biztonságára gyakorolt pozitív hatás növelése érdekében a projektek tervezési szakaszában fel kell mérni a piaci érdeklődést és érvényesíteni kell a szűkületkezelésre vonatkozó szabályokat. Ha egy infrastruktúra egynél több tagállam területén helyezkedik el, a mentesítési kérelmet végső esetben az ACER-nek kell kezelnie a mentesítés határokon átnyúló vonatkozásainak jobb figyelembevétele és a kérelemmel kapcsolatos ügyvitel megkönnyítése érdekében. Ezenfelül az új, jelentősebb mentesített infrastruktúra-projektek kivitelezésének a szokásostól eltérő kockázati profilja miatt lehetővé kell tenni, hogy az ellátási és termelési érdekeltségekkel rendelkező vállalkozások az érintett projektek tekintetében ideiglenesen egészében vagy részben eltérjenek a szétválasztási szabályoktól. Az ellátás biztonságával kapcsolatos okokból ez különösen az Unión belüli, harmadik országokból az Unióba földgázt szállító új csővezetékekre alkalmazandó. A 2003/55/EK (31) és a 2009/73/EK (32) európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján nyújtott mentességeket és eltéréseket továbbra is alkalmazni kell arra az időszakra, amelyre a vonatkozó mentesség vagy eltérés alapján azokat megadták.

(103)

Az Ukrajna elleni 2022 februárja óta tartó orosz katonai agresszió eszkalálódása az említett országból származó földgázellátás csökkenéséhez vezetett, és a földgáz-értékesítésből származó forrásokat Oroszország az Unió határán folytatott háborújának finanszírozására használja fel. Különösen az Oroszországból Belaruszon és az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli vezetékes földgázszállítás leállt, valamint az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás egyenletesen csökkent, Unió-szerte súlyosan veszélyeztetve az energiaellátás biztonságát. A fegyverként alkalmazott földgázszállítás-csökkentés, valamint a piacoknak a földgázáramlások szándékos megzavarása révén történő manipulálása nyilvánvalóvá tette az Unióban és tagállamaiban fennálló sebezhetőségeket és függőségeket, amelyek egyértelműen alkalmasak arra, hogy közvetlen és súlyos hatást gyakoroljanak az Unió és tagállamai alapvető nemzetközi biztonsági érdekeire. A múltbeli tapasztalatok is azt mutatják, hogy a földgázt fegyverként felhasználva manipulálni lehet az energiapiacokat – például a földgázinfrastruktúra-kapacitások felhalmozása révén –, az Unió alapvető nemzetközi biztonsági érdekeinek kárára. Az ilyen események hatásának enyhítése érdekében – mind a jelenlegi körülmények között, mind a jövőben – kivételesen lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy arányos intézkedéseket hozzanak abból a célból, hogy az Oroszországi Föderációból és Belaruszból történő szállítások tekintetében ideiglenesen korlátozzák a betáplálási pontokon és az LNG-terminálokon rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozó, bármely egyedüli hálózathasználó általi előzetes ajánlattételt, amennyiben ez az alapvető biztonsági érdekeiknek és az Unió alapvető biztonsági érdekeinek a védelméhez szükséges, figyelembe véve az Unión belüli ellátásbiztonság szavatolásának szükségességét is. Indokolt esetben lehetővé kell tenni az ilyen ideiglenes intézkedések megújítását. Ez a lehetőség csak az Oroszországi Föderáció és Belarusz tekintetében alkalmazandó, annak érdekében, hogy a tagállamok a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban megfelelő intézkedésekkel reagálhassanak az alapvető érdekeiket és az Unió érdekeit fenyegető, a helyzetből eredő bármely veszélyre, többek között oly módon, hogy fokozatosan megszüntetik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket egyebek mellett úgy, hogy idejekorán intézkedéseket hoznak. Ezek a korlátozások nem lehetnek ellentétesek az Unió vagy a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel, és összhangban kell lenniük az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXI. cikkével. Mielőtt bármely ilyen korlátozást alkalmaznának, a tagállamoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal és – amennyiben a korlátozás valószínűleg érinti őket – a többi tagállammal, az Energiaközösség szerződő feleivel, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleivel, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával, és figyelembe kell venniük az e tagállamokban és harmadik országokban fennálló helyzetet, különösen az ellátás biztonságát illetően. A tagállamoknak bármely tervezett korlátozás megfelelőségének és hatályának értékelésekor megfelelően figyelembe kell venniük intézkedésük más tagállamokra gyakorolt lehetséges hatásait, és különösen tiszteletben kell tartaniuk az energiaszolidaritás elvét, egyebek mellett az ellátásbiztonság garantálása céljából.

(104)

Az európai energiaágazat jelentős, a megújuló energiaforrásokon alapuló, igen hatékony, dekarbonizált gazdaság irányába mutató változáson megy keresztül, miközben az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is biztosítani kell. Jóllehet a villamosenergia-alágazat kiberbiztonsága a határokon átnyúló villamosenergia-áramlásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat révén már előrehaladást ért el, az uniós energiarendszer biztonságának szavatolása érdekében a földgázalágazatra vonatkozóan kötelező ágazatspecifikus szabályokra van szükség.

(105)

A 2021 őszén tapasztalt jelentős uniós szintű energiaár-emelkedésekre és azok negatív hatásaira válaszul „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című 2021. október 13-i bizottsági közlemény kiemelte a megfelelően működő belső energiapiac, valamint az ellátásbiztonság határokon átnyúló jobb koordinálásának jelentőségét a jövőben bekövetkező sokkhatásokkal szembeni reziliencia érdekében. Az Európai Tanács 2021. október 20–21-én következtetéseket fogadott el, amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb mérlegeljen olyan intézkedéseket, köztük az ellátásbiztonság javítására irányuló intézkedéseket, amelyek növelik az Unió energiarendszerének és belső energiapiacának rezilienciáját. Ukrajna Oroszország általi lerohanására válaszul a Bizottság 2022. március 8-án előterjesztette a REPowerEU tervet, amelynek célja, hogy fokozatosan megszüntesse az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és felgyorsítsa a tiszta energiára való átállást. Hozzájárulva az e válságra és az esetleges ismételt uniós szintű válságokra adott következetes és időben történő válaszlépésekhez, a szorosabb együttműködés és a fokozott reziliencia érdekében – különösen a szolidaritási szabályok tekintetében – e rendeletbe és az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (33) egyedi szabályokat kell bevezetni. Ezért az (EU) 2017/1938 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(106)

A 2017., 2021. és 2022. évi, egész Unióra kiterjedő szimulációk rámutattak, hogy az ellátás helyzetének jelentős romlása esetén a regionális együttműködési és szolidaritási intézkedések elengedhetetlenek az Unió rezilienciájának biztosításához. A veszélyhelyzetben alkalmazandó szolidaritási intézkedéseknek biztosítaniuk kell a szolidaritási alapon védett felhasználók, például a háztartások határokon átnyúló ellátását. A tagállamoknak el kell fogadniuk a szolidaritási mechanizmusra vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ideértve azt is, hogy az érintett tagállamok megállapodnak egymással a műszaki, jogi és pénzügyi szabályokról. A tagállamoknak a vészhelyzeti terveikben ismertetniük kell e megállapodások részleteit. Azon tagállamok esetében, amelyek nem kötöttek kétoldalú megállapodást, a hatékony szolidaritás biztosítása érdekében e rendelet alapértelmezett szabályait kell alkalmazni.

(107)

Az ilyen szolidaritási intézkedések következésképpen azt a kötelezettséget róhatják egy tagállamra, hogy ellentételezést fizessen az intézkedései által érintettek számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a szolidaritást kérő tagállam által a szolidaritást nyújtó tagállamnak fizetett ellentételezés méltányos és észszerű legyen, a szabályozó hatóságoknak és az ACER-nek mint független hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy ellenőrizzék a kért és kifizetett ellentételezés összegét, és szükség esetén helyesbítést kérjenek, figyelembe véve különösen a szolidaritás nem piaci alapú intézkedések alapján történő nyújtása miatt felmerült közvetett költségek szintjét. Az e rendelet szerinti piaci alapú intézkedéseket alkalmazó, közvetetten összekapcsolt tagállamok között újonnan létrehozott együttműködés szintén hozzájárul a nem piaci alapú, költségesebb intézkedések alkalmazása során esetlegesen felmerülő jelentős költségek csökkentéséhez.

(108)

Az (EU) 2017/1938 rendeletbe be kell vezetni az önkéntes földgáz-hozzájárulás piaci alapú intézkedésekkel történő biztosítását a közvetett összeköttetésben lévő tagállamok számára, különösen annak elkerülése érdekében, hogy a közvetlen összeköttetésben lévő tagállamoknak ne kelljen nem piaci alapú intézkedéseket alkalmazniuk, amennyiben egy másik, nem közvetlen összeköttetésben lévő tagállam piaci alapú intézkedések alkalmazásával szolidaritásból tudna földgázt biztosítani. A piaci alapú intézkedések önkéntes jellege és az ebből eredő földgáz-hozzájárulás nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy kellő időben értékeljék és jelezzék, hogy a piaci alapú intézkedések biztosíthatják-e a kért földgázt, és ha igen, hogyan. Egy ilyen mechanizmus célja a szolidaritás közvetett és összköltségének csökkentése, elkerülve a költségesebb, nem piaci alapú intézkedések alkalmazását. A közvetett összeköttetésben lévő tagállamok közötti szolidaritás több tagállam között osztja el a terheket, és megkönnyíti az LNG-létesítményekkel nem rendelkező tagállamok hozzáférését a globális LNG-ellátáshoz.

(109)

A gázellátás biztonságának értékelésére szolgáló kockázatalapú megközelítésnek, valamint a megelőző és mérséklési intézkedések kidolgozásának tartalmaznia kell a földgázkereslet energiamegtakarítási vagy energiahatékonysági intézkedések révén történő csökkenésének hatását vizsgáló forgatókönyveket, többek között a földgázellátás és az infrastruktúra zavaraira vonatkozó forgatókönyvek e rendelet szerinti uniós szintű szimulációiban. Az energiamegtakarítási és energiahatékonysági forgatókönyvek vizsgálata biztosítja, hogy az uniós szintű szimuláció, valamint az azt követő nemzeti és közös kockázatértékelések és megelőző intézkedések időtállók legyenek, összeegyeztethetők legyenek az „első az energiahatékonyság” elvvel és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós klímasemlegességi célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének fokozatos megszüntetéséhez. Ez a rendelet azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék a védett felhasználók nem alapvető gázfogyasztását annak érdekében, hogy – különösen válság idején – több földgázmegtakarítást lehessen elérni.

(110)

Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió által kiváltott gázellátás biztonságát érintő kockázatok, amelyek megalapozták az (EU) 2017/1938 rendeletnek az (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) által bevezetett módosításait, ma is fennállnak. Emellett további kockázatokat is figyelembe kell venni, mint például a kritikus fontosságú infrastruktúrák további zavarait az Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022. szeptemberi szabotázsakciók után és a „Balticconnector”-gázvezeték 2023. októberi zavarait követően, valamint a geopolitikai környezet romlását és az ellátó régiók fenyegetettségi helyzetét például a közel-keleti válság miatt. Ezért a Bizottság által 2025. február 28-ig benyújtandó jelentést szükség esetén az (EU) 2017/1938 rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

(111)

E rendelet egyes rendelkezései az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra és az azt követő földgázellátási válságra válaszul az (EU) 2022/2576 tanácsi rendelettel (35) bevezetett válságintézkedéseken alapulnak. Míg az (EU) 2022/2576 rendelet – többek között a meglévő állandó kerettől való eltérés révén – kezelt egy azonnali és súlyos földgázellátási válságot, e rendelet célja, hogy a válságintézkedések egy részét a földgázpiac állandó elemeivé alakítsa át. Ez különösen a keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmust, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók használatának fokozását célzó intézkedéseket, valamint a földgázellátás miatt kialakuló vészhelyzet esetén alkalmazandó további szolidaritási intézkedéseket érinti. A földgázpiac ezen állandó elemeinek megvalósításához azonban időre van szükség, többek között a keresletösszesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmushoz szükséges közbeszerzési eljárások miatt, amelyek 2024 vége előtt nem zárulnak le. Emellett a földgázellátással kapcsolatos kockázatok 2024-ben várhatóan megmaradnak az Unióban. Ezért az említett intézkedésekkel kapcsolatos előkészítő szakasz kellő figyelembevétele érdekében, valamint az (EU) 2022/2576 rendelettel bevezetett intézkedésekkel való átfedések elkerülése érdekében e rendelet vonatkozó rendelkezéseit csak 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. E rendeletnek a földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmus keretében feladatokat ellátó szolgáltató létrehozására és kiválasztására vonatkozó rendelkezéseit e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus az (EU) 2022/2576 rendelet hatályvesztésének napjától működőképes legyen.

(112)

Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (36) és az (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(113)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a földgázszállító hálózatokhoz, földgáztárolókhoz és LNG-létesítményekhez való hozzáférés feltételeire vonatkozó tisztességes szabályok, valamint a földgázkereslet-összesítési és közös földgázbeszerzési mechanizmusra, továbbá a hidrogénpiac fejlesztését támogató mechanizmusra vonatkozó intézkedések meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,