4.4 Treatment of deficiencies and margin of conservatism

Az intézmény azonosítsa a kockázati paraméterek becslésével kapcsolatos összes olyan hiányosságot, amely e paraméterek számszerűsítése során torzuláshoz vezet, vagy az általános becslési hibában nem kifejeződő nagyobb bizonytalanságot okoz, és az egyes hiányosságokat az egyik alábbi kategóriába sorolja be:

• (a) A. kategória: Azonosított adat- és módszertani hiányosságok;
• (b) B. kategória: A kockázatvállalási feltételek, a kockázati étvágy, a behajtási és a megtérülési szabályzat releváns változásai és bármely egyéb olyan forrás, amely miatt nő a bizonytalanság.

A 36. bekezdésben hivatkozott összes hiányosság azonosítása és besorolása érdekében az intézmény vegye figyelembe a módszerek, a folyamatok, kontrollok, adatok illetve informatikai rendszerek összes olyan releváns hiányosságát, amelyet a hitelkockázatok ellenőrzésével foglalkozó részlegnek, a validálási funkciónak, a belső ellenőrzési funkciónak vagy bármely egyéb belső vagy külső vizsgálatnak sikerült kimutatnia, és legalább a kockázatok számszerűsítésében fokozottabb bizonytalanságot okozó összes alábbi lehetséges forrásokat elemezze:

• (a) Az A. kategóriában:
• (i) a múltbeli megfigyelésekben a nemteljesítést kiváltó hiányzó vagy a lényegesen módosult tényezőket, ideértve a lényegesen késedelmes hitelkötelezettségek azonosításának megváltozott kritériumait;
• (ii) a nemteljesítés hiányzó vagy helytelen időpontját;
• (iii) a múltbeli kategóriáknak vagy halmazoknak a nemteljesítési arányok vagy az egyes kategóriákhoz illetve halmazokhoz tartozó átlagos realizált LGD értékek kiszámításához használt hiányzó, pontatlan vagy lejárt minősítési besorolásokat;
• (iv) a készpénzáramok forrására vonatkozó hiányzó vagy helytelen információkat;
• (v) a kockázati tényezőkre és a minősítési kritériumokra vonatkozó hiányzó, helytelen vagy lejárt adatokat;
• (vi) a 159. bekezdésben hivatkozott jövőbeli megtérülések becsléséhez használt hiányzó vagy helytelen információkat;
• (vii) a gazdasági veszteség kiszámításához használt hiányzó vagy helytelen adatokat;
• (viii) azt, amikor a külső adatok használata miatt a múltbeli megfigyelések kevésbé reprezentatívak;
• (ix) azt az esetleges torzulást, amelyet a megfigyelt átlagos egyéves nemteljesítési arány 80. bekezdés szerinti kiszámításához kiválasztott megközelítés okoz;
• (x) azt, amikor a 86. bekezdésnek megfelelően szükségessé válik a megfigyelt egyéves nemteljesítési arány átlagértékének korrekciója;
• (xi) a veszteségráták becsléséhez vagy a LGD-becslésekben a gazdasági dekonjunktúra (downturn) tükrözéséhez szükséges, de hiányzó információkat;
• (b) A B. kategóriában:
• (i) a kockázatvállalási feltételek, a behajtási és a megtérülési szabályzatok, a kockázati étvágy vagy egyéb releváns belső folyamatok változásait;
• (ii) azt, amikor az alkalmazási portfólió fontos kockázati jellemzőinek értéktartományaiban nem igazolt eltérések jelentkeznek a kockázatok számszerűsítéséhez használt adathalmaz értéktartományaihoz képest;
• (iii) a piaci vagy a jogi környezet változásait;
• (iv) a portfólió szerkezete vagy a kockázat szintje tekintetében a jövőre vonatkozó elvárásokat, különös tekintettel ha ezek olyan meghozott intézkedésekre vagy döntésekre épülnek, amelyeket a megfigyelt adatok nem tükröznek. 4.4.2 Megfelelő korrekció

A 36. és 37. bekezdésben említett, azonosított hiányosságok folytán a kockázati paraméterek becsléseiben jelentkező torzítások ellensúlyozása érdekében az intézmény megfelelő módszereket alkalmazva a lehetőségekhez mérten korrigálja az azonosított hiányosságokat. E módszereknek az adott kockázati paraméterre gyakorolt hatása (a „megfelelő korrekció“) következtében, amelynek folytán a kockázati paraméter becslésének illik pontosabbá válnia, a kockázati paraméter értéke emelkedni vagy csökkenni fog. Az intézmény győződjön meg arról, és bizonyítékokkal támassza is alá, hogy a megfelelő korrekció alkalmazása révén a lehető legjobb becslés áll elő.

Az intézmény dokumentálja, hogy milyen módszereket alkalmaz arra, hogy az azonosított hiányosságokat adott esetben milyen korrekciókkal ellensúlyozza, és dokumentálja a módszerek alkalmazásának indoklását is.

Az intézmény rendszeresen monitorozza a megfelelő korrekciók adekvát voltát. Nem helyettesíti az azonosított hiányosságok kezelését az, ha intézmény megfelelő korrekciókat fogad el.

4.4.3 Konzervatív pótlék

Azzal a követelménnyel kapcsolatosan, amely az 575/2013/EU rendelet 179(1) bekezdés f) és 180(1) bekezdés e) pontjában előírja, hogy az intézménynek a becsléseire vonatkozóan a becslési hibák várható tartományához illeszkedő konzervatív pótlékot kell alkalmaznia, az intézmény vezessen be a becslési hibák számszerűsítésére, dokumentálására és figyelemmel kísérésére alkalmas keretet.

Adott kockázati paraméter esetében a végleges konzervatív pótlék az összes alábbi kategóriában fejezze ki a becslés bizonytalanságát:

A. kategória: Az adatok és a módszerek azonosított hiányosságaival kapcsolatos konzervatív pótlék a 36(a) pont szerinti A. kategóriában.

B. kategória: A kockázatvállalási feltételekkel, a kockázati étvággyal, a behajtási és a megtérülési szabályzatokkal, és bizonytalanságoknak bármely egyéb azonosított forrásával kapcsolatos konzervatív pótlék a 36(b) pont szerinti B. kategóriában.

C. kategória: általános becslési hiba.

A konzervatív pótlékot az intézmény az alábbiak szerint számszerűsítse:

• (a) legalább mind az A., mind a B. kategória esetében a kalibrációs szegmens szintjén számszerűsítse a 36. és a 37. bekezdésben írt azonosított hiányosságok azon részét, amely nem tartozik az általános becslési hiba kategóriájába, gondoskodva arról, hogy:
• (i) ahol a 38. bekezdés értelmében megfelelő korrekciók alkalmazására kerül sor, ott a konzervatív pótlék vegye figyelembe az alkalmazott korrekciók miatt emelkedő bizonytalanságot illetve a miattuk felmerülő további becslési hibákat;
• (ii) a megfelelő korrekciókkal a kategória szintjén együtt járó konzervatív pótlék legyen arányos ezeknek a korrekcióknak a bizonytalanságával.
• (iii) a konzervatív pótlék alkalmazásával kezelni lehessen a 36. és 37. bekezdésben említett és az i) pont szerinti megfelelő korrekciók alkalmazásával még nem helyesbített hiányosságok folytán a kockázati paraméterek becslésében jelentkező bizonytalanságokat;
• (b) legalább az összes kalibrációs szegmens esetében számszerűsítse a 42. bekezdés szerinti C. kategóriába tartozó, az alapul szolgáló becslési módszerből adódó általános becslési hibát; az általános becslési hiba esetében a konzervatív pótlék tükrözze a statisztikai becsléseloszlásának szórását.

Az intézmény a 43(a) pont céljára és mind az A. mind a B. kategória esetében csoportba sorolhatja az összes hiányosságot, illetve néhány kiválasztott hiányosságból is csoportot képezhet ott, ahol a konzervatív pótlék számszerűsítésének igénye azt igazolja.

Az intézmény a végleges konzervatív pótlék számszerű értékét az alábbiak összegeként fejezze ki:

• (a) a 43(a) pont szerinti A. kategóriához tartozó konzervatív pótlék;
• (b) a 43(a) pont szerinti B. kategóriához tartozó konzervatív pótlék;
• (c) a 43(b) pont szerinti általános becslési hiba (C. kategória) konzervatív pótléka.

Az intézmény a végleges konzervatív pótlék értékét adja hozzá a kockázati paraméter legjobb becsléséhez.

Az intézmény biztosítsa, hogy a végleges konzervatív pótlék hatására a kockázati paraméter becslések ne legyenek alacsonyabbak, különös tekintettel arra, hogy:

• (a) az általános becslési hibából eredő konzervatív pótlék legyen nagyobb, mint nulla;
• (b) az A. és a B. kategóriákból adódó konzervatív pótlék legyen arányos az egyes kategóriákban felsorolt azonosított hiányosságok miatt a kockázati paraméterek legjobb becslésének fokozottabb bizonytalanságával. Az A. és a B. kategóriákhoz tartozó konzervatív pótlék minden esetben legyen nullánál nagyobb vagy azzal egyenlő.

Az intézmény vizsgálja meg, hogy az azonosított hiányosságok és a belőlük következő végleges konzervatív pótlék milyen általános hatást gyakorol a modell megbízhatóságára, és gondoskodjon arról, hogy a kockázati paraméterek becsült értékeit és a belőlük adódó tőkekövetelményeket az azonosított hiányosságokból fakadó korrekció szükségessége ne torzítsa.

Az egyes minősítési rendszerek esetében alkalmazott konzervatív pótlékot tanácsos az adott modell dokumentációjában és a módszertani kézikönyvekben dokumentálni. A dokumentációnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

• (a) az összes azonosított hiányosságot felsoroló listát, ideértve a hibákat és a bizonytalanságokat valamint a modell esetleg érintett összetevőit vagy kockázati paramétereit;
• (b) azt a 42. bekezdés szerinti kategóriát, ahova ezek a hiányosságok a besorolás révén kerültek;
• (c) az azonosított hiányosságokhoz tartozó konzervatív pótlék 43(a) pont szerinti számszerűsítésére alkalmazott módszerek ismertetését, különös tekintettel az egyes kategóriákhoz tartozó konzervatív pótlék számszerűsítésére alkalmazott módszerekre.

Az intézmény rendszeresen monitorozza a konzervatív pótlék szintjeit. Az intézmény a hibák vagy bizonytalanságok okának kezelése illetve a modell helyesbítése helyett ne alkalmazzon konzervatív pótlékot annak érdekében, hogy az 575/2013/EU rendelet követelményeinek minden tekintetben megfeleljen. Miután az intézmény a hiányosságokat illetve a bizonytalanság forrásait értékelte, dolgozza ki az adatokból és a módszerekből valamint a további bizonytalanságok egyéb esetleges forrásaiból adódó hiányosságok helyesbítésének tervét, és ésszerű időn belül, a becslési hibák és a minősítési rendszer lényeges voltára tekintettel csökkentse a becslés hibáit.

A konzervatív pótlék szintjeinek felülvizsgálata során az intézmény maradéktalanul gondoskodjon az alábbiakról:

• (a) a 36. és a 37. bekezdések szerinti A. és B. kategóriákból adódó konzervatív pótlék az egyes kategóriákra nézve külön-külön szerepeljen a belső jelentésekben, azt az idő múlásával csökkenteni lehessen, végül pedig, miután a helyesbítés a minősítési rendszer összes érintett részében megtörtént, el lehessen hagyni.
• (b) a 43(b) pont szerinti általános becslési hibából adódó konzervatív pótlék külön kategóriában (C. kategória) szerepeljen a belső jelentésekben;
• (c) a konzervatív pótlék szintjének értékelése a 9. fejezet szerinti rendszeres felülvizsgálatok során történjen meg, különös tekintettel arra, hogy az általános becslési hibához tartozó konzervatív pótléknak azután is megfelelőnek kell lennie, amikor a kockázati paraméterek becslésébe a legfrissebb releváns adatok is bekerülnek.

Az intézmény gondoskodjon a konzervatív pótlék szükséges változásainak megfelelő időben történő bevezetéséről.