4.1 Hitelkockázati irányítás és kultúra

A belső irányításról szóló EBH - iránymutatásokban említett vezető testületnek a hitelny újtással kapcsolatban:

• a. jóvá kell hagynia az intézmény hitelkockázati stratégiáját az átfogó kockázatstratégián és az üzleti stratégián belül annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek az intézmény kockázatvállalási keretrendszer ével (RAF), tőke - és likviditástervezésével, valamint a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásával (ICAAP) és adott esetben a likviditási megfelelés belső értékelési eljárásával (ILAAP);
• b. a kockázatvállalási keretrendszer egészén belül – az üzleti teljesítmény torzítása nélkül
• – meg kell határoznia a hitelekkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságát, ideértve a hitelnyújtásra vonatkozó előírásokat, a minőségre vonatkozó kimutatásokat, a mennyiségi mutatókat és a limit eket, valamint az eszkalációs küszöbértékeket;
• c. jóvá kell hagynia a hiteljóváhagyási folyamat keretét, ideértve adott esetben a hitelnyújtásra és hitelmonitoringra vonatkozó belső struktúrákat, valamint az átruházott döntéshozatali jogkörök meghatározását;
• d. biztosítania kell a hitelkockázat minőségének hatékony felügyeletét – különösen a hitelnyújtás és a céltartalékképzés időpontjában;
• e. a hatékony hitelkockázat- kezelés érdekében megfelelő hiteljóváhagyási, monitorozási és ellenőrzési folyamatokat kell biztosí tania;
• f. biztosítania kell, hogy a hitelkockázat vállalásában, valamint a hitelkockázat kezelésében, monitorozásában és ellenőrzésében részt vevő személyzet megfelelő képzettséggel, erőforrásokkal és tapasztalattal rendelkezzen;
• g. meg kell határoznia, jóvá kel l hagynia és felügyelnie kell az intézmény kockázati kultúrájának, alapvető értékeinek és a hitelkockázatra vonatkozó elvárásainak végrehajtását;
• h. biztosítania kell, hogy az azonosított hitelezési döntéshozók javadalmazási keretrendszere – a vonatkozó teljesítménycélokat is beleértve – és teljesítményértékelési keretrendszere továbbra is összhangban álljon a hitelkockázattal és a hitelkockázat-vállalási hajlandósággal.

4.1.2 Hitelkockázati kultúra

Az intézményeknek a belső irányításról szóló EBH -iránymutatásoknak megfelelően az általános kockázati kultúra részeként hitelkockázati kultúrát kell kidolgozniuk szabályzatok, közlemények és a személyzet képzése útján.

A hitelkockázati kultúrának tartalmaznia kell egy megfelelő „legfelsőbb szintű állásfoglalást”, valamint biztosítania kell, hogy hitelt azon hitelfelvevőknek nyújtanak, akik – az intézménynek a hitelnyújtás időpontjában fennálló legjobb tudása szerint – képesek lesznek teljesíteni a hitelszerződés feltételeit, és a hitel adott esetben elegendő és megfelelő biztosítékkal fedezett, figyelembe véve az intézmény tőkehelyzetére és jövedelmezőségére gyakorolt hatást, valamint a fenntarthatóságot és a kapcsolódó környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket is.

Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hitelkockázati kultúrát hatékonyan valósítsák meg az intézmény minden szintjén, valamint a hitelkockázat-vállalási, -kezelési és - monitorozási folyamatokban részt vevő alkalmazottak teljes mértékben tisztában legyenek vele és elszámoltathatók legyenek a cselekedeteikért.

Az intézményeknek szabályzatokat és folyamatokat kell elfogadniuk annak ellenőrzésére, hogy a hitelnyújtási, -monitorozási és - ellenőrzési folyamataikban részt vevő összes alkalmazott betartja-e az intézmény hitelkockázati kul túráját (pl. az alkalmazottak által elvégzett önértékelés révén). Azokban az esetekben, amikor a hitelkultúrában akár az intézmény önértékelése, akár felügyeleti intézkedések révén bizonyított hiányosságok merülnek fel, az intézménynek jól meghatározott, e redményorientált és időszerű intézkedéseket kell hoznia e hiányosságok orvoslására. A hitelkockázati stratégiát, a hitelezési szabályzatokat és az eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy mérsékeljék a nem megfelelő hitelkultúrából eredő esetleges negatív hatásokat.