14. Kockázati kiigazítási folyamat

A kockázati kiigazítási folyamat magában foglalja a teljesítmény- és kockázatmérési folyamatot (14.1. szakasz), a megállapítási folyamatot (14.2. szakasz), valamint a kifizetési folyamatot (15. szakasz). A változó javadalmazást a kockázati kiigazítási folyamat minden szakaszában a vállalt aktuális és jövőbeli kockázatokhoz kell igazítani. A befektetési vállalkozásnak biztosít ania kell, hogy a kockázatvállalást ösztönző eszközöket kiegyensúlyozzák a kockázatkezelést ösztönző eszközök. EBA Public

A befektetési vállalkozásoknak egy többéves keretrendszerben össze kell hangolniuk a kockázat- és teljesítménymérés időtávját, valamint a befekte tési vállalkozás üzleti ciklusát. A befektetési vállalkozásoknak megfelelő hosszúságú teljesítménymérési időszakot és kifizetési időszakot kell meghatározniuk, különbséget téve az előzetesen kifizetendő javadalmazások, valamint a halasztási és visszatartás i időszakokat követően kifizetendő javadalmazás között. A teljesítménymérési és kifizetési időszakok meghatározása során figyelembe kell venni az azonosított munkavállalók adott kategóriájának, vagy kivételes esetben egy adott azonosított munkavállalónak az üzleti tevékenységét és pozícióját.

A kockázati kiigazítási folyamat összes szakaszában abszolút és relatív kritériumok formájában megfogalmazott mennyiségi és minőségi kritériumok megfelelő kombinációját kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat tükrözze az összes kockázatot, a teljesítményt, valamint a szükséges kockázati kiigazításokat. Az abszolút teljesítménymérőket a befektetési vállalkozás a saját stratégiája alapján határozza meg, beleértve a kockázati profilját és kockázatválla lási hajlandóságát. A relatív teljesítménymérőket a „belső” (azaz a szervezeten belüli) vagy „külső” partnerek (azaz hasonló befektetési vállalkozások) teljesítményével történő összehasonlítás céljából kell meghatározni. A mennyiségi és minőségi kritériumo knak, valamint az alkalmazott folyamatoknak átláthatónak és a lehető legnagyobb mértékben előre meghatározottnak kell lenniük. A mennyiségi és minőségi kritériumok részben a befektetési vállalkozás mérlegelésén alapulhatnak.

Amennyiben mérlegelésen alapuló megközelítést alkalmaznak, a befektetési vállalkozásoknak a következők révén megfelelő szintű átláthatóságot és objektivitást kell biztosítaniuk a mérlegelés során:

• a. a mérlegelés alapját képező paramétereket és kulcsfontosságú megfontolásokat felvázoló, eg yértelmű írásbeli politika kialakítása;
• b. a kockázat- és teljesítményméréssel, vagy az alkalmazott kockázati korrekciókkal kapcsolatos végleges döntés egyértelmű és teljes körű dokumentációjának biztosítása;
• c. az illetékes kontrollfunkciók bevonása;
• d. a mérlegel ést végző munkavállalók egyéni ösztönzőinek, valamint a lehetséges összeférhetetlenségeknek a figyelembevétele;
• e. megfelelő ellenőrzések és kiegyensúlyozások végrehajtása, beleértve például az ilyen kiigazítások üzleti egységek, vállalati és kontrollfunkciók stb. munkavállalóit magukban foglaló paneleken belül történő végrehajtását;
• f. a kontrollfunkció által, vagy az értékelést végző funkció feletti megfelelő hierarchiaszinten, például a vezető vagy felügyeleti funkciót ellátó vezető testület vagy a javadalmazási bizottság szintjén készített értékelés jóváhagyása. EBA Public

A befektetési vállalkozásoknak a kiigazítási folyamatot – beleértve adott esetben a mérlegelésen, nem pedig objektív tényeken vagy adatokon alapuló elemeket – átláthatóvá kell tenniük az azonosított munkavállalók számára.

Amennyiben a mérlegelési intézkedések alkalmazását követően a végső eredmény jelentősen különbözik az előre meghatározott intézkedések alkalmazásával elért kezdeti eredménytől, a befektetési vállalkozások erről részletesen tájékoztatjá k a javadalmazási bizottságot vagy a felügyeleti funkciót.