185. cikk Belső becslések validálása

az intézményeknek megbízható rendszereket kell működtetniük a minősítési rendszerek és eljárások pontosságának és következetességének validálására, illetve az összes, releváns kockázati paraméter becslésére. A belső validálási folyamatnak lehetővé kell tennie az intézmény számára a belső minősítési és kockázatbecslési rendszerek teljesítményének következetes és értelmezhető módon történő értékelését;

az intézményeknek rendszeresen össze kell hasonlítaniuk a tényleges nemteljesítési rátákat a becsült PD-értékekkel minden minősítési kategória esetében, és amennyiben a realizált nemteljesítési ráták az adott kategória tekintetében a várt sávon kívül esnek, az intézményeknek külön elemezniük kell az eltérés okait. Az LGD-re és a hitel-egyenértékesítési tényezőkre vonatkozóan saját becsléseket használó intézmények ezekre a becslésekre vonatkozóan hasonló elemzést kell végezniük. Az ilyen összehasonlítások során a lehető leghosszabb időszakot felölelő múltbeli adatokat kell felhasználni. Az intézményeknek dokumentálniuk kell az ilyen összehasonlításokhoz használt módszereket és adatokat. Az elemzést és a dokumentációt legalább évente egyszer frissíteni kell;

az intézményeknek egyéb mennyiségi validálási eszközöket, valamint a releváns, külső adatforrásokkal szembeni összehasonlításokat is alkalmazniuk kell. Az elemzésnek a portfóliónak megfelelő, rendszeresen aktualizált és a releváns megfigyelési időszakot átfogó adatokon kell alapulnia. Az intézmények minősítési rendszereik teljesítményére vonatkozó belső értékelésének a lehető leghosszabb időszakot kell felölelnie;

a mennyiségi validálásra felhasznált módszereknek és adatoknak időben konzisztenseknek kell lenniük. A becslési és validálási módszerek és adatok (mind az adatforrások, mind a felölelt időszakok) változásait dokumentálni kell;

az intézményeknek megbízható belső előírásokat kell alkalmazniuk az olyan helyzetekre, ahol a realizált PD, LGD, hitel-egyenértékesítési tényező és – amennyiben az EL-értéket alkalmazzák – a teljes veszteség értéke és a becslések közti különbségek elég jelentőssé válnak ahhoz, hogy megkérdőjelezzék a becslések érvényességét. Ezeknek az előírásoknak figyelembe kell venniük az üzleti ciklusokat és a nemteljesítési értékek hasonló szisztematikus változékonyságait. Amennyiben a realizált értékek továbbra is magasabbak a várható értékeknél, az intézményeknek ennek megfelelően felfelé kell korrigálniuk a becsléseket, hogy azok a tényleges nemteljesítési és veszteségi értékeket tükrözzék.