(1) Az intézmény által a különböző kibocsátók közötti nemteljesítési korreláció meghatározásához használt, az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt módszer értékelésekor az illetékes hatóságok:
|
a)
|
ellenőrzik, hogy a különböző kibocsátók közötti korreláció meghatározásához csak tőzsdén jegyzett részvényeket és hitelkockázati felárakat használnak-e bemeneti adatokként;
|
|
b)
|
amennyiben az intézmény kopulafüggvényeket használ a nemteljesítési korrelációk modellezéséhez, értékelik a kopulafüggvény-feltételezéseknek az intézmény által elvégzett belső validálását, és ellenőrzik, hogy összeegyeztethetők-e egymással a korrelációk kalibrálásához használt és az intézmény portfóliójában szereplő kibocsátókra vonatkozó historikus adatok;
|
|
c)
|
azonosítják, hogy a kibocsátók közötti korreláció abszolút vagy relatív hozamokon alapul-e, és értékelik, hogy a hozamtípus kiválasztásának indokolása:
|
ii.
|
összhangban van-e az intézmények által a belső kockázatmérési modell egyéb szempontjaival kapcsolatban hozott döntésekkel;
|
|
|
d)
|
értékelik, hogy megalapozott-e az a módszer, amelyet az intézmény a rövidebb időhorizonton számított hozamokból az alkalmazandó időhorizont korrelációjának megállapításához alkalmaz;
|
|
e)
|
értékelik, hogy az intézmény hogyan határozza meg az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kalibrálási időszakot.
|
Az a) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok adott esetben előírhatják az intézmény számára, hogy adja meg az illetékes hatóságok által kiválasztott kibocsátók mintáján belüli korreláció modellezéséhez használt adatokat, és ellenőrzik, hogy ezek az adatok csak tőzsdén jegyzett részvényekre és hitelkockázati felárakra vonatkoznak-e.
A d) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy amennyiben az intézmény alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikkének (3) bekezdésében említett eltérést, a 60 munkanapos korrelációt csak azon részvénypozíciók között alkalmazzák-e, amelyekre az eltérést alkalmazzák, és hogy a korrelációt egyébként egyéves időhorizonton mérik-e.
Az e) pont alkalmazásában az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az intézmény által az időszak kiválasztásához alkalmazott módszer, beleértve annak hosszát is:
|
b)
|
dokumentált-e az intézmény belső szabályaiban;
|
|
c)
|
felülvizsgált-e az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkének (2) bekezdésében említett stresszhelyzeti időszakban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.
|