I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

„működési engedély”: az illetékes engedélyező hatóság által egy vállalkozás számára megadott engedély, amely engedélyezi a működési engedélyben rögzítettek szerinti légi járatok nyújtását;

„illetékes engedélyező hatóság”: olyan tagállami hatóság, amely a II. fejezettel összhangban működési engedélyeket bocsáthat ki, tagadhat meg, vonhat vissza vagy függeszthet fel;

„vállalkozás”: bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy nyereségorientált-e vagy sem, vagy bármely hivatalos szervezet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e önálló jogi személyiséggel, vagy sem;

„légi járat”: egy repülés vagy repülések sorozata, amely utasokat, árut és/vagy postai küldeményeket szállít díj és/vagy más térítés ellenében;

„repülés”: egy meghatározott repülőtérről történő indulás egy meghatározott célrepülőtér felé;

„helyi repülés”: olyan repülés, amely nem tartalmazza utasok, postai küldemények és/vagy áruk különböző repülőterek, vagy más engedélyezett leszállóhelyek közötti szállítását;

„repülőtér”: a tagállam bármely olyan területe, amelynek kialakítását kifejezetten légi járatokhoz igazították;

„üzembentartási bizonyítvány (AOC)”: egy vállalkozás számára kiadott bizonyítvány arról, hogy a kérdéses szervezet rendelkezik azokkal a szakmai képességekkel és szervezettel, amelynek révén a közösségi vagy adott esetben a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően biztosítani tudja a bizonyítványban meghatározott tevékenységi körök biztonságos folytatását;

„tényleges ellenőrzés”: jogosultságok, szerződések, illetve bármely más eszközök alapján létrejött kapcsolat, amely elkülönülten vagy együttesen, és az adott eset jogi és ténybeli körülményeinek figyelembevételével lehetővé teszi döntő befolyás közvetlen vagy közvetett módon való gyakorlását egy vállalkozásban, különösen az alábbiak által:

„légi fuvarozó”: olyan vállalkozás, amely rendelkezik érvényes működési-, vagy azzal egyenértékű más engedéllyel;

„közösségi légi fuvarozó”: olyan, érvényes működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozó, amelynek engedélyét egy illetékes engedélyező hatóság adta ki a II. fejezetnek megfelelően;

„üzleti terv”: a légi fuvarozó tervezett kereskedelmi tevékenységeinek részletes leírása a kérdéses időszakra, különösen a várható piaci fejlemények és a megvalósítandó beruházások vonatkozásában, beleértve e tevékenységek pénzügyi és gazdasági vonzatait;

„Közösségen belüli légi járat”: a Közösségen belül működtetett légi járat;

„forgalmi jog”: légi járat működtetésének joga két közösségi repülőtér között;

„csak ülőhely-értékesítés”: az ülőhelyek közvetlen értékesítése az ügyfelek számára a légi fuvarozón, annak meghatalmazott ügynökén vagy az utazásszervezőn keresztül, egyéb kapcsolódó szolgáltatások, pl. ellátás nyújtása nélkül;

„menetrend szerinti légi járat”: azok a repüléssorozatok, amelyek az alábbi jellemzők összességével rendelkeznek:

„kapacitás”: a menetrend szerinti légi járaton adott időszakon belül a nagyközönség számára felkínált ülőhelyek száma vagy hasznos teher mennyisége;

„légi viteldíjak”: azok az árak euróban vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket az utasa légi szállításért a légi fuvarozó vagy annak ügynöke, vagy más jegyárusító részére fizet, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket;

„légi tarifák”: azok az árak euróban vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket áru fuvarozásáért fizetnek, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynököknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket;

„érintett tagállam(ok)”: az(ok) a tagállam(ok), amelyek között vagy amelyben a légi járatot működtetik;

„részt vevő tagállam(ok)”: az érintett tagállam(ok) és azok a tagállamok, ahonnan a légi járatot működtető légi fuvarozó(k) működési engedélyét kiadták;

„konurbáció”: több város vagy település népességének gyarapodásával és területének terjeszkedésével létrejött egybefüggő beépített terület;

„számviteli beszámoló”: a légi fuvarozónak a kérdéses időszakra vonatkozó részletes bevétel- és költségkimutatása, a légi közlekedéssel összefüggő és egyéb tevékenységek szerinti bontásban, illetve pénzügyi és nem pénzügyi jellegű elemek szerinti bontásban;

„sima bérleti megállapodás”: vállalkozások közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a légi járművet a bérbevevő AOC-je alapján működtetik;

„teljes bérleti megállapodás”: légi fuvarozók közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a légi járművet a bérbeadó AOC-je alapján működtetik;

„központi ügyvezetés helye”: közösségi légi fuvarozó azon tagállamban található központi irodája vagy bejegyzett irodája, amelyen belül a légi fuvarozó elsődleges pénzügyi feladatait és operatív irányítását gyakorolják, beleértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is.