(8) Ha egy tagállam azt állapítja meg, hogy egy hajó nem tartja be az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagokra vonatkozó előírásokat, akkor ezen tagállam illetékes hatósága jogosult előírni, hogy a hajó:
|
a)
|
mutassa be a feljegyzéseket arról, hogy milyen intézkedéseket tett e szabványok betartása érdekében; és
|
|
b)
|
bizonyítsa, hogy útiterve szerint megkísérelte az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos megfelelő tüzelőanyag beszerzését, és hogy – amennyiben az a tervezett beszerzési helyen nem volt beszerezhető – intézkedéseket tett annak megállapítására, hogy hol találhatók az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyag beszerezhetőségének alternatív forrásai, valamint hogy legjobb erőfeszítései ellenére sem sikerült az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyaghoz jutnia, mert ilyen megvásárolható, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyag nem állt rendelkezésre.
|
A hajót nem lehet az előírások betartásának biztosítása érdekében az eredeti útvonalától való eltérésre vagy útjának indokolatlan késleltetésére kényszeríteni.
Ha a hajó rendelkezésre bocsátja az első albekezdésben említett információkat, akkor az érintett tagállam figyelembe vesz minden érdemleges körülményt és bemutatott bizonyítékot a megfelelő további lépések megállapítása érdekében, ideértve azt is, hogy eltekint az ellenőrző intézkedésektől.
A hajó köteles a lobogója szerinti tagállamot és a célkikötő illetékes hatóságát értesíteni, ha nem tud az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagot beszerezni.
A kikötő szerinti tagállam értesíti a Bizottságot, ha egy hajó bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az ezen irányelvnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelőanyag nem állt rendelkezésére.