Preamble: 1

(1)

A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek 2017. március 25-i Római Nyilatkozatával összhangban az Unió költségvetésének biztonságos és védett Európát kell lehetővé tennie. Ehhez a célhoz a nukleáris leszerelési programok eddig is hozzájárultak és a jövőben továbbra is hozzájárulhatnak. A nukleáris létesítmények leállítását követően elérni kívánt legfőbb pozitív hatás az, hogy fokozatosan csökken a munkavállalókat, a lakosságot és a környezetet érintő radiológiai kockázat az érintett tagállamokban és egyúttal az Unió egészében is.

(2)

További uniós hozzáadott érték teremthető egy olyan célzott pénzügyi programmal, amely viszonyítási alappá válhat az Unión belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki nehézségek biztonságos kezelése, valamint a releváns ismeretek terjesztése terén. Az ezen pénzügyi program keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak előzetes értékelésen kell alapulnia, amely azonosítja a konkrét igényeket és igazolja a támogatás révén elérhető uniós hozzáadott értéket, a nukleáris létesítmények leszerelésének és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének elősegítése céljából.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jognak. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatást kivételes alapon kell nyújtani, a nukleáris biztonságra vonatkozó uniós jogból – nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvből (2) – és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós jogból – nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvből (3) – eredő elvek és célkitűzések sérelme nélkül. A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján a kiégett fűtőelemek és a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(4)

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződéshez (4) (a továbbiakban: a csatlakozási szerződés) csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel (5) összhangban Bulgária kötelezettséget vállalt arra, hogy 2002. december 31-ig, illetve 2006. december 31-ig leállítja a Kozloduj atomerőmű 1. és 2., illetve 3. és 4. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. A leszerelés közvetlen és közvetett költségek formájában jelentős pénzügyi terhet rótt Bulgáriára. Kötelezettségeinek megfelelően Bulgária a kiszabott határidőkön belül leállította az összes érintett blokkot.

(5)

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz (a továbbiakban: a csatlakozási okmány) csatolt, a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. jegyzőkönyvvel (6) összhangban Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2006. december 31-ig, illetve 2008. december 31-ig leállítja a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. A leszerelés közvetlen és közvetett költségek formájában jelentős pénzügyi terhet rótt Szlovákiára. Kötelezettségeinek megfelelően Szlovákia a kiszabott határidőkön belül leállította az összes érintett blokkot.

(6)

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a csatlakozási szerződésben, illetve a csatlakozási okmányban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően és uniós támogatással Bulgária és Szlovákia jelentős előrelépést tettek a Kozloduj és a Bohunice V1 atomerőművek leszerelése felé. A leszerelés végső állapotának biztonságos eléréséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. Az aktuális leszerelési tervek alapján a leszerelési munkálatok a Kozloduj atomerőmű esetében 2030 végére, a Bohunice V1 atomerőmű esetében pedig 2025-re fognak befejeződni.

(7)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját (JRC) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 8. cikke hozta létre. Az említett cikket alkalmazva 1960 és 1962 között telephely-megállapodások kerültek aláírásra a Közösség, Németország, Belgium, Olaszország és Hollandia között. Olaszország és Hollandia esetében a nemzeti nukleáris létesítményeket a Közösségre ruházták. A négy telephelyen a nukleáris kutatást célzó infrastruktúrát, valamint új létesítményeket hoztak létre. Ezek közül egyes létesítményeket még ma is használnak, másokat már leállítottak, egyes esetekben több mint 20 éve, és többségük elavult.

(8)

Az Euratom-Szerződés 8. cikke alapján, valamint a 2011/70/Euratom irányelv 7. cikkének megfelelően a JRC-nek, mint engedélyesnek, teljesítenie kell a múltban létrejött nukleáris kötelezettségeit, valamint le kell szerelnie a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban leállított nukleáris létesítményeit. Ennek megfelelően 1999-ben az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleménnyel elindult a JRC nukleáris leszerelési és hulladékkezelési programja, amely program tekintetében elért haladásról a Bizottság azóta is rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(9)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2011/70/Euratom irányelv 5. cikke (1) bekezdésének f) pontjából, valamint 7. cikkéből eredő kötelezettségek teljesítésének legcélszerűbb módja egy olyan stratégia követése, amelynek keretében a leszerelési és hulladékkezelési tevékenységekkel párhuzamosan elindulnak a JRC és a létesítményeknek otthont adó tagállamok közötti megbeszélések a leszerelésre, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó kötelezettségek lehetséges átruházásáról, amennyiben a Bizottság és a létesítményeknek otthont adó tagállamok erről kölcsönösen megegyeznek. A JRC-nek megfelelő erőforrásokat kell biztosítania és fenntartania a leszereléssel, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(10)

Ez a rendelet a többéves pénzügyi keret által a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra megállapított igényekre válaszul pénzügyi keretösszeget határoz meg a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkja leszerelését segítő támogatási programok (a továbbiakban: a Kozloduj- és a Bohunice-program) teljes időtartamára, valamint a Bizottság nukleáris létesítményeinek leszereléséhez és az ott keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséhez a JRC következő telephelyein: JRC-Geel, Belgium, JRC-Karlsruhe, Németország, JRC-Ispra, Olaszország és JRC-Petten, Hollandia (a továbbiakban: a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja). Az említett pénzügyi keretösszeg az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében.

(11)

A nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi programra (a továbbiakban: a program) az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(12)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9), valamint a 2988/95/EK, Euratom (10), a 2185/96/Euratom, EK (11) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(13)

Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján a jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatban esetlegesen lefolytatott eljárások eredményét.

(14)

A programhoz elkülönített előirányzatok összegét, a programozási időszakot, valamint a pénzeszközök tevékenységek közötti elosztását az időközi és a végső értékelő jelentésekben szereplő eredmények alapján felül lehet vizsgálni. További költségvetési rugalmasság érhető el a források tevékenységek közötti – szükség szerinti – átcsoportosításával, valamint – az e rendelet alapján és a költségvetési rendelettel összhangban végzett egyéb tevékenységek sérelme nélkül – azon tevékenységek előre sorolásával, amelyek a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjának, valamint a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának leszerelésével és radioaktívhulladék-kezelésével kapcsolatos biztonsági kihívások kezeléséhez járulnak hozzá.

(15)

A programnak magában kell foglalnia az ismeretek létrehozását és a tapasztalatok megosztását is. A program keretében a nukleáris leszerelési folyamattal kapcsolatban szerzett ismereteket, tapasztalatokat és leszűrt tanulságokat pedig a litvániai leszerelési tevékenységekre vonatkozó uniós programmal koordinálva és szinergiában terjeszteni kell az Unióban, mivel ezek az intézkedések biztosítják a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, továbbá hozzájárulnak a munkavállalók és a lakosság biztonságához, valamint a környezet védelméhez. Az együttműködés hatókörét, folyamatát és gazdasági vonatkozásait a többéves munkaprogramban kell részletezni, és azokra a tagállamok közötti és/vagy a Bizottsággal kötött megállapodások is vonatkozhatnak.

(16)

A JRC-nek koordinált módon elő kell segítenie az ismeretek terjesztését a különböző uniós érdekelt felek körében, például a következők révén: az Unióban végzett piacelemzések, valamint az ismeretek iránti uniós igények áttekintése és értékelése, az együttműködés lehetséges irányainak, az érdekelt feleknek és azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol a program végrehajtása során létrehozott ismeretek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtanák, valamint az ismeretek megosztására szolgáló formátumok kidolgozása. A létrehozott ismeretek terjesztését a JRC-nek kell finanszíroznia. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kezdeményezzék az ismeretek terjesztését célzó kapcsolatok és cserék kialakítását.

(17)

E rendelet hatályán belül a nukleáris létesítmények leszerelését és a radioaktív hulladék kezelését – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértelem igénybevételével kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a leszerelendő létesítmények jellegére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve ezáltal a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e rendelet keretében elkülönített támogatás legnagyobb uniós hozzáadott értékét, Bulgáriának, Szlovákiának és a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a végső felelősség a két érintett tagállamot terheli. Ez magában foglalja a haladás és a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését. E célból létre kell hozni egy nyomonkövetési és tájékoztatási feladatokat ellátó bizottságot, amelynek társelnöki tisztét a Bizottság és az érintett tagállam egy-egy képviselője látja el. Hasonlóképpen, a JRC leszerelési és hulladékkezelési programját egy, a Bizottság által kinevezett független tagállami szakértőkből álló csoport segíti.

(19)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (14) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(20)

A Kozloduj-program és a Bohunice-program keretébe tartozó tevékenységek meghatározásakor tiszteletben kell tartani az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelettel (15) összhangban Bulgária és Szlovákia által benyújtott leszerelési tervek által meghatározott korlátokat. Ezek a tervek meghatározzák az említett programok hatályát, a leszerelés végállapotát, céldátumait és végső dátumait. Kiterjednek továbbá a leszerelési tevékenységekre, az azokhoz kapcsolódó ütemtervre, a költségekre és a szükséges emberi erőforrásokra.

(21)

A Kozloduj-program és a Bohunice-program keretébe tartozó tevékenységeket az Unió és Bulgária, illetve Szlovákia közös finanszírozásával kell megvalósítani, az elődprogramok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatnak megfelelően.

(22)

Az 1368/2013/Euratom rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(23)

A Tanács kellően figyelembe vette „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk” című, 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést.

(24)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszert is érintik.

(26)

Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint,