AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2405 RENDELETE (2023. október 18 .) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról (ReFuelEU Aviation) (EGT-vonatkozású szöveg)

„uniós repülőtér”: a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott olyan repülőtér, ahol az előző jelentéstételi időszakban az utasforgalom meghaladta a 800 000 utast, vagy az áruforgalom meghaladta a 100 000 tonnát, és amely nem az EUMSZ 349. cikkében felsorolt legkülső régiókban található;

„uniós repülőtér irányító szervezete”: egy uniós repülőtér tekintetében a 2009/12/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott repülőtér-irányító szervezet, vagy amennyiben az érintett tagállam a 96/67/EK tanácsi irányelv ( 2 ) 8. cikkének (1) bekezdése alapján az üzemanyag-elosztó rendszerek központi infrastruktúrájának irányítását egy másik szerv számára tartotta fenn, akkor ez a másik szerv;

„légijármű-üzembentartó”: az a személy, aki az előző jelentéstételi időszakban legalább 500, uniós repülőtérről induló személyszállítási kereskedelmi légi szállítási műveletet vagy 52, kizárólag árufuvarozási célú kereskedelmi légi szállítási műveletet bonyolított le, vagy ha ez a személy nem azonosítható, a légi jármű tulajdonosa;

„kereskedelmi légi szállítási művelet”: utasok, áruk vagy postai küldemények díjazás vagy ellenszolgáltatás fejében történő szállítása céljából végzett repülés, ideértve a kereskedelmi célból végzett üzleti repülést;

„útvonal”: légi járattal teljesített szállítás útvonala, figyelembe véve a légi járat indulási és érkezési helyét;

„légijármű-üzemanyag”: a légi járművek általi közvetlen felhasználásra gyártott helyettesítő üzemanyag;

„fenntartható légijármű-üzemanyagok” (SAF): olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek vagy:

„légijármű-bioüzemanyagok”: olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek vagy:

„ a széntartalom újrahasznosításával nyert légijármű-üzemanyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 35. pontjában meghatározott, „a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok”, amelyek megfelelnek az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyeket az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;

„tétel”: a fenntartható légijármű-üzemanyagok egy adott mennyisége, amely számmal azonosítható és nyomon követhető;

„teljes életciklusra számított kibocsátás”: a fenntartható légijármű-üzemanyagok szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása, amely figyelembe veszi az energiatermelés, -szállítás, -elosztás és az energia fedélzeti felhasználása szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdése vagy 31. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott módszertannak vagy az egyéb vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kiszámított kibocsátását, beleértve az égés közbeni kibocsátást is;

„szintetikus légijármű-üzemanyagok”: olyan légijármű-üzemanyagok, amelyek az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 36. pontjában meghatározott olyan, „nem biológiai eredetű, megújuló erőforrásokból származó üzemanyagok”, amelyek megfelelnek az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyeket az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;

„alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus légijármű-üzemanyagok”: nem biológiai eredetű légijármű-üzemanyagok, amelyek energiatartalma nem fosszilis, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből származik, és amelyek elérik a teljes életciklusra számított 70 %-os kibocsátásmegtakarítási küszöbértéket, továbbá amelyek tekintetében az említett, teljes életciklusra számított kibocsátásmegtakarítást a vonatkozó uniós jog szerinti módszertannak megfelelően számítják ki;

„hagyományos légijármű-üzemanyagok”: fosszilis, nem megújuló szénhidrogénüzemanyag-forrásokból előállított légijármű-üzemanyagok;

„légiközlekedési célú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén”: légi járművekben való felhasználásra szánt hidrogén, amelynek energiatartalma nem fosszilis, nem megújuló forrásokból származik, és amely eléri a teljes életciklusra számított 70 %-os kibocsátásmegtakarítási küszöbértéket, továbbá amely tekintetében az említett, teljes életciklusra számított kibocsátásmegtakarítást a vonatkozó uniós jog szerinti módszertannak megfelelően számítják ki;

„légiközlekedési célú megújuló hidrogén”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 36. pontjában meghatározott „nem biológiai eredetű, megújuló erőforrásokból származó üzemanyagnak” minősülő, a légi járművekben való felhasználásra szánt hidrogén, amely megfelel az említett irányelv 29a. cikkének (2) bekezdésében említett, a teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásmegtakarítási küszöbértéknek, és amelyet az említett irányelv 30. cikkének megfelelően tanúsítottak;

„légiközlekedési célú hidrogén”: légiközlekedési célú megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén;

„alacsony szén-dioxid-kibocsátású légijármű-üzemanyagok”: alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus légijármű-üzemanyagok vagy légiközlekedési célú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén;

„légijárműüzemanyag-forgalmazó”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 38. pontjában meghatározott „üzemanyag-forgalmazó”, amely egy uniós repülőtéren légijármű-üzemanyagot vagy légiközlekedési célú hidrogént biztosít;

„üzemanyag-kiszolgáló”: olyan földi kiszolgáló, amely a 96/67/EK irányelv mellékletében említettek szerint az uniós repülőtereken légijármű-üzembentartók részére üzemanyag-feltöltési és -leeresztési műveleteket szervez és hajt végre, beleértve az üzemanyag tárolását, valamint az üzemanyag-szállítások minőségének és mennyiségének ellenőrzését is;

„üzleti tevékenység fő helye”: a légijárműüzemanyag-forgalmazó központi irodája vagy bejegyzett székhelye abban a tagállamban, ahol a légijárműüzemanyag-forgalmazó elsődleges pénzügyi és operatív irányítása megvalósul;

„jelentéstételi év”: január 1-jétől december 31-ig tartó egyéves időszak, amelynek során a 8. és 10. cikkben említett jelentéseket be kell nyújtani;

„jelentéstételi időszak”: a jelentéstételi évet megelőző év január 1-jétől december 31-ig tartó időszak;

„éves légijárműüzemanyag-szükséglet”: egy légijármű-üzembentartó által üzemeltetett, egy adott uniós repülőtérről induló, e rendelet hatálya alá tartozó összes repüléshez a jelentéstételi időszakban szükséges, a 965/2012/EU bizottsági rendelet ( 3 ) IV. mellékletében „útvonalrepüléshez szükséges tüzelőanyag”-ként és „guruláshoz szükséges tüzelőanyag”-ként említett légijármű-üzemanyag mennyisége;

„éves fel nem használt mennyiség”: az éves légijárműüzemanyag-szükséglet és a légijármű-üzembentartó által egy adott uniós repülőtérről induló, e rendelet hatálya alá tartozó repüléseket megelőzően ténylegesen felvett üzemanyag mennyisége közötti különbség a jelentéstételi időszakban;

„teljes éves fel nem használt mennyiség”: a légijármű-üzembentartó által az összes uniós repülőtéren a jelentéstételi időszakban éves szinten fel nem használt mennyiségek összege;

„üvegházhatásúgáz-szabályozó rendszer”: olyan rendszer, amely a légijármű-üzembentartók számára kedvezményt biztosít a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatáért.

az egyes uniós repülőtereken forgalmazott légijármű-üzemanyag mennyisége tonnában kifejezve;

az egyes uniós repülőtereken forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mennyisége tonnában kifejezve, a fenntartható légijármű-üzemanyagok egyes típusai tekintetében is, a c) pontban részletezettek szerint;

az uniós repülőtereken forgalmazott fenntartható légijármű-üzemanyagok mindegyik típusának az előállításához használt alapanyagok átalakítási folyamata, jellemzői és eredete, valamint a teljes életciklusra számított kibocsátása;

a forgalmazott légijármű-üzemanyag aromásanyag- és naftalintartalma térfogatszázalékban, valamint kéntartalma tömegszázalékban tételenként, uniós repülőterenként és uniós szinten, megadva minden egyes tétel vonatkozásában a teljes mennyiséget és tömeget, továbbá az egyes anyagtartalmak tételszintű mérésére alkalmazott vizsgálati módszert;

az egyes uniós repülőtereken forgalmazott légijármű-üzemanyag és fenntartható légijármű-üzemanyag energiatartalma az egyes üzemanyagtípusok szerint.