+III. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET



III. MELLÉKLET

I.   Az egyrészről a lehívott összegek, másrészről a törlesztések és díjak egyenlőségét kifejező alapegyenlet.

A teljeshiteldíj-mutatót (THM) megállapító alapegyenlet egyenlőséget fejez ki – éves alapon – egyrészről a lehívott összegek teljes jelenértéke, másrészről a törlesztések és a díjfizetések teljes jelenértéke között, azaz:

image

ahol:



– X

a THM,

– m

az utolsó lehívás száma,

– k

a lehívás sorszáma, ezért 1 ≤ k ≤ m,

– Ck

a k sorszámú lehívás összege,

– tk

az első lehívás időpontja és az egyes ezt követő lehívások időpontja közötti időköz, években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

– m’

az utolsó törlesztés vagy díjfizetés száma,

– l

a törlesztés vagy díjfizetés száma,

– Dl

a törlesztés vagy díjfizetés összege,

– sl

az első lehívás időpontja és az egyes törlesztések vagy díjfizetések időpontja közötti időköz, években és töredékévekben kifejezve.

Megjegyzések

a) 

A mindkét fél által különböző időpontokban fizetett összegek nem szükségszerűen azonosak, és azokat nem szükségszerűen kell azonos időközönként megfizetni.

b) 

A kiindulási időpont az első lehívás időpontja.

c) 

Az időpontok közötti, a számításokban használt időközöket években vagy töredékévekben kell kifejezni. Egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy 12 egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni. Egy hónapot 30,41666 napból (azaz 365/12 napból) állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó.

Amennyiben az időpontok közötti, a számításokban használt időközök nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, az időközöket az egyik említett időtartam egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén:

i. 

minden napot számolni kell, ideértve a hétvégéket és az ünnepnapokat is;

ii. 

az azonos időtartamokat, majd napokat visszafelé kell számolni az első lehívás időpontjáig;

iii. 

a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365-tel vagy 366-tal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig.

d) 

A számítás eredményét legalább egy tizedesnyi pontossággal kell kifejezni. Ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő, az említett tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell.

e) 

Az egyenlet átírható egy egységes összeg és a pénzáramlás fogalmának felhasználásával (Ak), amely lehet pozitív vagy negatív, más szóval megfizetett vagy megkapott az 1 és n közötti, években kifejezett időtartamok során, azaz:

image,

ahol S a pénzáramlások jelenlegi egyenlege. Ha a cél a pénzáramlások egyenlőségének fenntartása, az S értéke nulla.

II.   A további feltevések a THM kiszámításához a következők:

a) 

Amennyiben a hitelmegállapodás értelmében a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, a teljes hitelösszeget azonnal és teljes egészében lehívottnak kell tekinteni.

b) 

Amennyiben a hitelmegállapodás értelmében a fogyasztó általánosságban szabadon hívhatja le a hitelt, de a megállapodás a lehívás különböző módjai tekintetében a hitelösszegre és az időtartamra vonatkozó korlátokat határoz meg, a hitelösszeget a hitelmegállapodásban rögzített legkorábbi időpontban és a lehívási korlátok szerint kell lehívottnak tekinteni.

c) 

Amennyiben a hitelmegállapodás különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő díjak és hitelkamatlábak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hitelmegállapodás-típusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb díjjal és hitelkamatlábbal lehívottnak kell tekinteni.

d) 

Folyószámlahitel esetében a teljes hitelösszeget teljes egészében, a hitelmegállapodás teljes időtartamára vonatkozóan lehívottnak kell tekinteni. Ha a folyószámlahitel időtartama nem ismert, a THM-et azzal a feltevéssel kell kiszámítani, hogy a hitel időtartama három hónap.

e) 

Olyan nyílt végű hitelmegállapodás esetében, amely nem folyószámlahitel, a következőket kell feltételezni:

i. 

a hitelt az eredeti lehívás időpontjától számított egyéves időszakra nyújtják, és az utolsó részlet fogyasztó általi teljesítése rendezi a tőke-, kamat- és egyéb díjtartozásokat, ha vannak ilyenek;

ii. 

a fogyasztó az eredeti lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben. Azokban az esetekben viszont, amikor a tőkét az egyes törlesztési időszakokon belül teljes egészében egyetlen részletben kell visszafizetni, azt kell feltételezni, hogy a teljes tőke egymást követő lehívásai és törlesztései egy egyéves időszakon belül történnek. A kamatokat és egyéb díjakat az említett tőkelehívásokkal és -törlesztésekkel összhangban, valamint a hitelmegállapodásban foglaltak szerint kell alkalmazni.

E pont alkalmazásában a nyílt végű hitelmegállapodás olyan, nem meghatározott időtartamú hitelmegállapodás, amelynek esetében a hiteleket egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes egészében törleszteni kell, de a hitelek törlesztés után újra lehívhatóvá válnak.

f) 

A d) és e) pontban meghatározott feltevésekben említett folyószámlahiteltől, valamint nyílt végű hitelmegállapodástól eltérő hitelmegállapodások esetén:

i. 

amennyiben a fogyasztó általi tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg, azt kell feltételezni, hogy a törlesztés a hitelmegállapodásban foglalt legkorábbi időpontban és az ott meghatározott legalacsonyabb összegben történik;

ii. 

amennyiben az eredeti lehívás időpontja és a fogyasztó általi első törlesztés időpontja közötti időköz nem állapítható meg, a legrövidebb időközt kell feltételezni.

g) 

Amennyiben a fogyasztó általi törlesztés időpontja vagy összege a hitelmegállapodás vagy a d), e) vagy f) pontban meghatározott feltevések alapján nem állapítható meg, azt kell feltételezni, hogy a törlesztés a hitelező által meghatározott időpontoknak és feltételeknek megfelelően történik, és – amennyiben az említett időpontok és feltételek nem ismertek –:

i. 

a kamatdíjakat a tőketörlesztésekkel együtt kell megfizetni;

ii. 

az egy összegben kifejezett, nem kamatjellegű díjakat a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában kell megfizetni;

iii. 

a több részletből álló nem kamatjellegű díjakat rendszeres időközönként kell megfizetni, ami az első tőketörlesztéskor veszi kezdetét, és amennyiben az ilyen fizetések összege nem ismert, azokat egyenlő összegeknek kell feltételezni;

iv. 

az utolsó fizetéskor rendezni kell a tőke-, kamat- és egyéb díjtartozásokat, ha vannak ilyenek.

h) 

Amennyiben a hitel felső összeghatáráról még nem született megállapodás, azt 1 500  EUR-nak kell feltételezni.

i) 

Amennyiben a hitelező egy korlátozott időszakra vagy összegre eltérő hitelkamatlábakat és díjakat kínál, a hitelkamatlábat és díjakat a legmagasabb hitelkamatlábbal kell figyelembe venni a hitelmegállapodás teljes időtartamára vonatkozóan.

j) 

Azon fogyasztói hitelmegállapodások esetében, amelyeknél egy rögzített hitelkamatlábról állapodnak meg a kezdeti időszakra vonatkozóan, amelynek végén egy új hitelkamatlábat határoznak meg, és azt ezt követően rendszeres időközönként kiigazítják egy megállapodás szerinti mutató szerint, a THM kiszámítása azon feltevésen alapul, hogy a rögzített hitelkamat-időszak végén a hitelkamatláb megegyezik a THM kiszámításakori hitelkamatlábbal, mely számítás a megállapodás szerinti mutató akkori értékén alapul.

1. Áttekintés

,

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok