I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

„termék”: bármely forgalomba hozott vagy használatba vett fizikai áru;

„alkatrész”: egy másik termékbe történő beépítésre szánt termék;

„köztes termék”: olyan termék, amely további gyártási vagy átalakítási lépéseket – mint például összekeverés, bevonás vagy összeszerelés – igényel ahhoz, hogy a végfelhasználók számára alkalmas legyen;

„energiafogyasztást befolyásoló termék”: minden olyan termék, amely a használata során hatással van az energiafogyasztásra;

„termékcsoport”: olyan termékek összessége, amelyek hasonló rendeltetésű és felhasználású vagy hasonló funkcionális jellemzőkkel rendelkeznek, és fogyasztói megítélésük hasonló;

„környezettudatos tervezés”: a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése a termék tulajdonságaiba és a termék értéklánca során végbemenő folyamatokba;

„környezettudatos tervezési követelmény”: olyan teljesítőképességre vonatkozó követelmény vagy tájékoztatási követelmény, amelynek célja valamely termék környezeti szempontból fenntarthatóbbá tétele, az értéklánca során végbemenő folyamatokra is kiterjedően;

„teljesítőképességi követelmény”: egy termékre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos mennyiségi vagy nem mennyiségi követelmény az I. mellékletben említett termékparaméterrel kapcsolatban bizonyos teljesítőképességi szint elérése céljából;

„tájékoztatási követelmény”: arra vonatkozó kötelezettség, hogy a termékhez mellékelni kell a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat;

„ellátási lánc”: a termék értékláncának összes upstream tevékenysége és folyamata egészen addig a pontig, amikor a termék eljut a vásárlóhoz;

„értéklánc”: minden olyan tevékenység és folyamat, amely a termék életciklusának részét képezi, valamint a termék esetleges újragyártása;

„életciklus”: a termék életének egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, amelyek nyersanyagbeszerzésből vagy természeti erőforrásokból történő előállításból, előzetes feldolgozásból, gyártásból, tárolásból, forgalmazásból, telepítésből, használatból, karbantartásból, javításból, korszerűsítésből, felújításból és újrahasználatból, valamint az életciklus végéből állnak;

„életciklus vége”: az életciklus azon szakasza, amely a termék leselejtezésével kezdődik, és akkor ér véget, amikor a termék hulladékanyaga visszakerül a természetbe vagy belép egy másik termék életciklusába;

„környezeti hatás”: a környezet bárminemű, káros vagy jótékony változása, amelyet részben vagy egészben egy adott termék idéz elő életciklusa során;

„teljesítményosztály”: az I. mellékletben említett egy vagy több termékparaméterhez kapcsolódó teljesítményszintek sorozata, amelyeket a termékre vagy termékcsoportra vonatkozó közös módszertan alapján állapítanak meg, olyan módon rendezve, amely lehetővé teszi a termékek megkülönböztetését;

„újragyártás”: olyan tevékenységek, amelyek révén valamely új terméket hulladéknak minősülő tárgyakból, termékekből vagy alkatrészekből állítanak elő, és amelyek révén a terméken legalább egy olyan változtatást hajtanak végre, amely jelentős hatással van a termék biztonságára, teljesítőképességére, rendeltetésére vagy típusára;

„korszerűsítés”: egy termék funkcionalitásának, teljesítőképességének, kapacitásának, biztonságának vagy esztétikai megjelenésének javítása érdekében végzett tevékenységek;

„felújítás”: terméknek vagy leselejtezett terméknek minősülő tárgy előkészítésének, tisztításának, tesztelésének, karbantartásának és szükség esetén javításának érdekében végzett tevékenységek, amelyek biztosítják, hogy visszaálljon a termék teljesítőképessége vagy funkcionalitása az eredetileg a tervezési szakaszban kigondolt és a termék forgalomba hozatala idején alkalmazandó rendeltetésszerű használati és teljesítőképességi tartományon belül.

„karbantartás”: egy vagy több olyan tevékenység, amelyek célja a termék rendeltetésének teljesítésére képes állapotban tartása;

„javítás”: egy hibás termék vagy hulladék rendeltetésének megfelelő állapotba való helyreállítása érdekében végzett egy vagy több tevékenység;

„idő előtti elavulás”: olyan terméktervezési jellemző vagy későbbi tevékenység vagy mulasztás, amely azt eredményezi, hogy a termék működésképtelenné válik vagy teljesítőképessége csökken anélkül, hogy a működőképesség vagy a teljesítőképesség ilyen megváltozása a szokásos kopás és elhasználódás eredménye lenne;

„tartósság”: a termék azon képessége, hogy meghatározott használati, karbantartási és javítási feltételek mellett meghatározott ideig megőrizze működőképességét és teljesítőképességét;

„megbízhatóság”: annak valószínűsége, hogy egy termék adott körülmények között, egy adott időtartamon keresztül megfelelően működik, olyan esemény bekövetkezte nélkül, amelynek eredményeképpen a termék elsődleges vagy másodlagos funkcióját már nem teljesíti;

„környezeti lábnyom”: az életciklusa során a termékből eredő környezeti hatások számszerűsítése, akár az (EU) 2021/2279 ajánlás által létrehozott, a termék környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszer, vagy egyéb, nemzetközi szervezetek által kifejlesztett és a különböző ipari ágazatokkal együttműködésben széles körben tesztelt, a Bizottság által vagy más uniós jogszabályban elfogadott és alkalmazott tudományos módszer alapján, akár egyetlen környezeti hatáskategóriához, akár a hatáskategóriák összesített halmazához viszonyítva;

„karbonlábnyom”: egy termékrendszerben az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az üvegházhatású gázok elnyelésének összege szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, és az egységes éghajlatváltozási hatáskategória alkalmazásával történő életciklus-értékelés alapján;

„anyaglábnyom”: a végső fogyasztási igények kielégítése érdekében kitermelt nyersanyagok teljes mennyisége;

„aggodalomra okot adó anyag”: olyan anyag, amely:

„digitális termékútlevél”: valamely termékre jellemző adatkészlet, amely tartalmazza a 4. cikk alapján elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott információkat és amely a III. fejezetnek megfelelően adathordozón keresztül elektronikus úton hozzáférhető;

„adathordozó”: egy eszközzel leolvasható lineáris vonalkód-szimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő hordozó;

„egyedi termékazonosító”: a termék azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat, amely a digitális termékútlevélre mutató internetes hivatkozást is lehetővé tesz;

„egyedi üzemeltetői azonosító”: a termék értékláncában részt vevő szereplő azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat;

„digitális termékútlevél-szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely független harmadik fél és aki vagy amely a terméket forgalomba hozó vagy használatba vevő gazdasági szereplő felhatalmazásával az adott termékre vonatkozó digitális termékútlevél adatait abból a célból kezeli, hogy az ilyen adatokat a gazdasági szereplők és más olyan releváns szereplők rendelkezésére bocsássa, akik e rendelet vagy más uniós jogszabályok alapján jogosultak hozzáférni az említett adatokhoz;

„egyedi létesítményazonosító”: a termék értékláncában érintett helyszínek vagy épületek, vagy a termék értékláncában érintett szereplők által használt helyszínek vagy épületek azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat;

„megsemmisítés”: a termék hulladékkénti szándékos megrongálása vagy leselejtezése, kivéve az olyan leselejtezést, amelynek egyedüli célja a leselejtezett termék újrahasználatra történő előkészítésének megvalósítása, beleértve a felújítási vagy az újragyártási műveleteket;

„vevő” bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket vásárol, bérel vagy kap saját használatra, függetlenül attól, hogy eközben kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár-e el;

„fogyasztási cikk”: minden olyan termék, az alkatrészek és a köztes termékek kivételével, amelyet elsősorban fogyasztók számára szánnak;

„eladatlan fogyasztási cikk”: minden olyan fogyasztási cikk, amelyet nem adtak el, beleértve a készlettöbbletet, a készletfelesleget és az eladhatatlan készletet, valamint az olyan termékeket, amelyet a fogyasztó elállási joga alapján az 2011/83/EU irányelv 9. cikkével összhangban, vagy adott esetben a kereskedő által biztosított hosszabb elállási időszak alatt visszaküldött;

„önszabályozó intézkedés”: a gazdasági szereplők által saját kezdeményezésükre kötött önkéntes megállapodás vagy magatartási kódex, amelyeknek betartatásáért ők maguk felelősek;

„forgalmazás”: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

„használatbavétel”: a termék első rendeltetésszerű használata az Unióban;

„gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy aki vagy amely terméket terveztet vagy legyártat, és a terméket a saját neve vagy védjegye alatt árul;

„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli megbízást kapott arra, hogy az említett gyártó nevében a gyártó e rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából eljárjon;

„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző, az ellátási láncban résztvevő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket forgalmaz;

„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a kereskedő és a logisztikai szolgáltató;

„független gazdasági szereplő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely független a gyártótól, és a termék felújításában, javításában, karbantartásában vagy újrapozicionálásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, a felújítókat, a javítókat, a szervizberendezések, eszközök vagy tartalék alkatrészek gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplőket, valamint a berendezések telepítői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket;

„szakszerviz”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy termékre vonatkozóan professzionális javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújt, tekintet nélkül arra, hogy a személy a gyártó forgalmazási rendszerén belül vagy függetlenül jár-e el;

„műszaki előírás”: valamely termék, folyamat vagy szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket előíró dokumentum;

„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy az adott termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

„megfelelőségértékelés”: azon eljárás, amely kimutatja, hogy a 4. cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló releváns jogi aktusokban meghatározott környezettudatos tervezési követelmények teljesültek-e;

„megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – köztük kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

„bejelentett szervezet”: a IX. fejezettel összhangban bejelentett megfelelőségértékelő szervezet;

„online piacteret üzemeltető szolgáltató”: az a közvetítő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely olyan online interfészt használ, amely lehetővé teszi a vevők számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek gazdasági szereplőkkel a 4. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá tartozó termékek értékesítésére;

„kereskedő”: olyan forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység – többek között távértékesítés – keretében termékeket kínál a végfelhasználóknak eladásra, bérletre vagy részletre vásárlásra, vagy termékeket mutat be a végfelhasználóknak; magában foglal minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely a terméket kereskedelmi tevékenység keretében használatba veszi;

„távértékesítés”: termékek online vagy egyéb távértékesítési eszköz útján történő eladásra, bérbeadásra vagy részletre vásárlásra kínálása, amelynek során a potenciális vevő fizikailag nem férhet hozzá a termékhez;

„kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely azzal, hogy nem felel meg az e rendeletben meghatározott vagy e rendeleten alapuló, a 71. cikk (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő környezettudatos tervezési követelménynek, hátrányosan befolyásolhatja a környezetet vagy az adott követelmény által védett egyéb közérdekeket;

„súlyos kockázatot jelentő termék”: olyan kockázatot jelentő termék, amelynek esetében az értékelés alapján a vonatkozó meg nem felelés vagy a kapcsolódó kár mértéke a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását igényli, beleértve azokat az eseteket is, amikor a meg nem felelés hatásai nem azonnaliak.