(9) A (8) bekezdésben említett szerkezeti elemek javítását vagy cseréjét az észlelést követően azonnal el kell végezni. Ha a javítást nem lehet közvetlenül az észlelést követően elvégezni, azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az észlelést követő 5 napon belül meg kell kísérelni, és az észlelést követő 30 napon belül be kell fejezni.
Amennyiben az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a javítást vagy a cserét biztonsági, adminisztratív vagy műszaki megfontolásokból nem lehetséges elvégezni vagy sikeresen elvégezni első próbálkozásra 5 napon belül, vagy amennyiben az üzemeltető előrejelzése szerint a teljes javítást ugyanezen megfontolásokból nem lehet 30 napon belül elvégezni, az üzemeltetőnek legkésőbb az észlelést követő 12 napon belül erről értesítenie kell az illetékes hatóságokat és erre vonatkozó bizonyítékot kell számukra benyújtania javítási és nyomonkövetési ütemtervekkel együtt, amelyeknek tartalmazniuk kell legalább a II. mellékletben meghatározott elemeket.
Az említett javítási és nyomonkövetési ütemterveknek tartalmazniuk kell az esetleges késedelmeket indokló szükséges bizonyítékokat. Az ütemtervekben biztosítani kell a környezeti hatás minimalizálásáról, ugyanakkor szem előtt kell tartani a vonatkozó biztonsági, adminisztratív és műszaki megfontolásokat. Az illetékes hatóságok előírhatják az üzemeltető számára, hogy e rendelet követelményeinek figyelembevételével módosítsa a nyomonkövetési és a javítási ütemtervet. A javítást vagy a cserét minden esetben a lehető leghamarabb el kell végezni.
Az üzemeltetőknek prioritásként kell kezelniük a nagyobb szivárgások javítását.
Az e bekezdésben említett javítások vagy cserék során a kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb olyan technológiákat kell felhasználni, amely hosszú távú védelmet nyújt a jövőbeli szivárgásokkal szemben.
Az e bekezdésben említett biztonsági, adminisztratív és műszaki megfontolásoknak a következőkre kell korlátozódniuk:
|
a)
|
az észlelt szivárgás közelében lévő személyzet és más személyek biztonsága;
|
|
b)
|
az esetleges káros környezeti hatások, ha az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy ezek a hatások meghaladnák a környezeti előnyöket, például ha a javítás összességében magasabb metánkibocsátáshoz vezethetne, mint ha nem kerülne sor a javításra;
|
|
c)
|
valamely szerkezeti elem hozzáférhetősége, beleértve a tervezett karbantartást, az engedélyezési eljárásból eredő követelményeket vagy az előírt közigazgatási engedélyt;
|
|
d)
|
a szerkezeti elem javításához szükséges tartalék alkatrészek vagy a cseréhez szükséges szerkezeti elemek hiánya; és
|
|
e)
|
a gázellátási helyzet jelentős romlása valószínűleg az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott válságszinthez vezet.
|