XXIII. MELLÉKLET

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

0010– 0380

1 – KIÁRAMLÁSOK

A pénzeszköz-kiáramlások teljes összegét az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

0010

1.1 – Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek)

Az adatot szolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból (vagyis saját kibocsátásból) származó

pénzeszköz-kiáramlások.

0011

1.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.1-ben feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0020

1.1.1 – lejáró fedezetlen kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok az adatszolgáltató intézmény által harmadik fél részére kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok.

0030

1.1.2 – szabályozott fedezett kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerint kezelhető kötvények.

0040

1.1.3 – lejáró értékpapírosítások

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok harmadik féllel végrehajtott, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítások.

0050

1.1.4 – egyéb

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok nem sorolhatók a fenti alkategóriák egyikébe sem.

0065

1.2 – Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner nem központi bank), a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege (ha a partner nem központi bank).

Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a „Kiegyensúlyozó kapacitás” szakaszban kell szerepeltetni.

0066

1.2.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.2-ben feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0075

1.2.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0085

1.2.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

Az 1.2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket nem fedezett kötvény fedez.

0095

1.2.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0105

1.2.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0115

1.2.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0125

1.2.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0135

1.2.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

Az 1.2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

0145

1.2.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0155

1.2.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

0165

1.2.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

0175

1.2.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

0185

1.2.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8.,12. és 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0195

1.2.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek.

0205

1.2.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez.

0215

1.2.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

0225

1.2.3.4 – 2B. szintű részvények

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket részvény fedez.

0235

1.2.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.3.1–1.2.3.4 tételben nem feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

0245

1.2.4 – egyéb forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.1, 1.2.2 vagy 1.2.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

0251

1.2.5 – egyéb eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.1, 1.2.2, 1.2.3 vagy 1.2.4 tételben nem feltüntetett eszköz fedez.

0252

1.2a Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner központi bank), a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege (ha a partner központi bank).

Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a „Kiegyensúlyozó kapacitás” szakaszban kell szerepeltetni.

0253

1.2a.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0254

1.2a.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0255

1.2a.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8.,12. és 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0256

1.2a.4 – egyéb forgalomképes eszközök

Az 1.2a tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2a.1, 1.2a.2 vagy 1.2a.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

0257

1.2a.5 – egyéb eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2a.1, 1.2a.2, 1.2a.3 vagy 1.2a.4 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

0260

1.3 – A kapott betétekből származó, az 1.2-ben nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével)

A kapott betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások az 1.2 tételben feltüntetett kiáramlások és a biztosítékként elhelyezett betétek kivételével. A származtatott ügyletekből származó pénzeszköz-kiáramlásokat az 1.4 vagy 1.5 tételben kell feltüntetni.

A betéteket a szerződés szerinti legkorábbi lejárati napnak megfelelően kell szerepeltetni. Az előzetes figyelmeztetés nélkül, azonnal felvehető betéteket („látra szóló betétek”) és a lejárat nélküli betéteket az „egynapos” lejárati sávban kell feltüntetni.

0261

1.3.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.3-ban feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0270

1.3.1 – stabil lakossági betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

0280

1.3.2 – egyéb lakossági betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.1 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

0290

1.3.3 – operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke szerinti operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

0300

1.3.4 – hitelintézetektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, hitelintézeti betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

0310

1.3.5 – egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 1. pontja szerinti pénzügyi ügyfelektől származó betétekből eredő pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3 és 1.3.4 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

0320

1.3.6. központi bankoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, központi bankok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

0330

1.3.7 – nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

0340

1.3.8 – egyéb partnerektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek nem az 1.3.1–1.3.7 tételben feltüntetett betétekből származnak.

0350

1.4 – Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege.

0360

1.5 – Az 1.4-ben nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján fizetendő, származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó kiáramlásokat, amelyeket az 1.4 tételben kell szerepeltetni.

A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt.

A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:

1.  A lejárati tábla egyik táblájában sem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét. Ez azt jelenti, hogy a táblákban egyáltalán nem szerepeltethető az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. E kivétel nem alkalmazandó a következőkre:

a)  a kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében kapott vagy adott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának „állomány” oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak),

b)  a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlások („készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás”). Ezeket a készpénzfedezet esetében az 1.5. és a 2.4. sorban („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások” és „származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”), az értékpapír-fedezet esetében a 3. szakaszban („Kiegyensúlyozó kapacitás”) kell kimutatni,

c)  fizikai kiegyenlítésű származtatott ügyletek (például fizikailag kiegyenlített határidős aranyügyletek), amennyiben teljeskörűen vagy megfelelően fedezettek. E származtatott ügyletek esetében az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően a végső (általában lejárat körüli) kiegyenlítéskor történő kiegyenlítési folyamatot is jelenteni kell. A várt pénzeszközáramlásokat pénzeszköz-kiáramlás esetében az 1.5 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”), pénzeszköz-beáramlás esetében pedig a 2.4 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) megfelelő lejárati sávjában kell szerepeltetni. Ha a fizikailag kiegyenlített eszköz a 3. szakasz szerinti kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül, ezt az áramlást ebben a szakaszban a megfelelő idősávban és a megfelelő sorban kell feltüntetni. Kiáramlás esetében negatív, beáramlás esetében pedig pozitív összegnek kell lennie.

2.  A pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

a)  az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha vételi opció esetén a lehívási ár a piaci árnál alacsonyabb vagy eladási opció esetén annál magasabb (azaz az opció nyereséges). Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.  a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.  a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)  az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5. sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”) és a 2.4. sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) megfelelő lejárati sávjában, a likvid értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

A fentieknek megfelelően:

Az 1. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában.

A 2. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül. Ha a kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatásakor készpénzbiztosítékról van szó, a biztosíték visszaszolgáltatását egyéb kiáramlásként az 1.6 sorban (egyéb beáramlásként a 2.6 sorban), a megfelelő lejárati sávban kell feltüntetni.

Ha a partnerrel kicserélt biztosíték értéke nem teljesen egyezik meg a származtatott ügylet értékváltozásaival, de az eltérés nem haladja meg a minimális átutalási összeget, akkor az ügylet továbbra is megfelelően fedezettnek minősül.

0370

1.6 – Egyéb kiáramlások

Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 vagy 1.5 tételben nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. A függő kiáramlások itt nem szerepeltethetők.

0380

1.7 – Kiáramlások összesen

Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5 és 1.6 tételben szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege.

0390–0700

2 – BEÁRAMLÁSOK

0390

2.1. Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó pénzeszköz-beáramlás.

Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a „Kiegyensúlyozó kapacitás” szakaszban kell szerepeltetni.

0391

2.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.1-ben feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0400

2.1.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0410

2.1.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket nem fedezett kötvény fedez.

0420

2.1.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0430

2.1.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0440

2.1.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0450

2.1.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

0460

2.1.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

0470

2.1.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0480

2.1.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

0490

2.1.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

0500

2.1.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

0510

2.1.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0520

2.1.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is.

0530

2.1.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez.

0540

2.1.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

0550

2.1.3.4 – 2B. szintű részvények

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket részvény fedez.

0560

2.1.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket a 2.1.3.1–2.1.3.4 tételben nem feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

0570

2.1.4 – egyéb forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket a 2.1.1, 2.1.2 vagy 2.1.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

0580

2.1.5 – egyéb eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket a 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3 vagy 2.1.4 tételben nem feltüntetett eszköz fedez.

0590

2.2. Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. tételben nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől:

Hitelekből és előlegekből származó beáramlások.

A pénzeszköz-beáramlásokat a szerződés szerinti legkésőbbi törlesztési nappal kell feltüntetni. Rulírozó hitelkeretek esetében feltételezni kell, hogy a meglévő hitelt megújítják, a fennmaradó egyenleg pedig folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretként kezelendő.

0600

2.2.1. lakossági ügyfelek

A 2.2 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja szerinti természetes személytől vagy kkv-tól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

0610

2.2.2 – nem pénzügyi vállalatok

A 2.2 tételben feltüntetett, nem pénzügyi vállalatoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

0620

2.2.3 – hitelintézetek

A 2.2 tételben feltüntetett, hitelintézetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

0621

2.2.3.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.2.3-ban feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0630

2.2.4 – egyéb pénzügyi ügyfelek

A 2.2 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 1. pontja szerinti pénzügyi ügyféltől származó betétekből eredő pénzeszköz-beáramlások összege, a 2.2.3 tételben feltüntetett beáramlások kivételével.

0640

2.2.5 – központi bankok

A 2.2 tételben feltüntetett, központi bankoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. Ez a tétel nem foglalja magában a 3.2 tételben jelentett lehívható készpénztartalékokat.

0650

2.2.6 – egyéb partnerek

A 2.2 tételben feltüntetett, a 2.2.1–2.2.5. tételben nem említett egyéb partnerektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

0660

2.3 – Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó szerződéses pénzeszköz-beáramlások teljes összege.

A tábla megfelelő lejárati sávjaiban szereplő keresztdevizás csereügyletek és határidős devizaügyletek lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni.

0670

2.4. A 2.3-ban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján követelést képező származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-beáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó beáramlásokat, amelyeket a 2.3 tételben kell szerepeltetni.

A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt.

A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:

1.  A lejárati táblában nem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét, és ugyancsak nem szerepeltethető a táblában az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó semmilyen pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. E kivétel nem alkalmazandó a következőkre:

a)  a kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében kapott vagy adott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának „állomány” oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak),

b)  a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlások („készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás”). Ezeket a készpénzfedezet esetében az 1.5. és a 2.4. sorban („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások” és „származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”), az értékpapír-fedezet esetében a 3. szakaszban („Kiegyensúlyozó kapacitás”) kell kimutatni,

c)  fizikai kiegyenlítésű származtatott ügyletek (például fizikailag kiegyenlített határidős aranyügyletek), amennyiben teljeskörűen vagy megfelelően fedezettek. E származtatott ügyletek esetében az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően a végső (általában lejárat körüli) kiegyenlítéskor történő kiegyenlítési folyamatot is jelenteni kell. A várt pénzeszközáramlásokat pénzeszköz-kiáramlás esetében az 1.5 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”), pénzeszköz-beáramlás esetében pedig a 2.4 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) megfelelő lejárati sávjában kell szerepeltetni. Ha a fizikailag kiegyenlített eszköz a 3. szakasz szerinti kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül, ezt az áramlást ebben a szakaszban a megfelelő idősávban és a megfelelő sorban kell feltüntetni. Kiáramlás esetében negatív, beáramlás esetében pedig pozitív összegnek kell lennie.

2.  a pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

a)  az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha az opció nyereséges. Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.  a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.  a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)  az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások”) és a 2.4 sor („származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások”) megfelelő lejárati sávjában, az értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

A fentieknek megfelelően:

Az 1. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában.

A 2. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül. Ha a kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatásakor készpénzbiztosítékról van szó, a biztosíték visszaszolgáltatását egyéb kiáramlásként az 1.6 sorban (egyéb beáramlásként a 2.6 sorban), a megfelelő lejárati sávban kell feltüntetni.

Ha a partnerrel kicserélt biztosíték értéke nem teljesen egyezik meg a származtatott ügylet értékváltozásaival, de az eltérés nem haladja meg a minimális átutalási összeget, akkor az ügylet továbbra is megfelelően fedezettnek minősül.

0680

2.5 – Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír

A kötvényekben végrehajtott saját befektetésekből esedékes, a szerződés szerinti hátralévő futamidővel szerepeltetett beáramlások összege. A tétel magában foglalja a kiegyensúlyozó kapacitásban szerepeltetett lejáró értékpapírokból származó pénzeszköz-beáramlást. Azaz amennyiben egy értékpapír lejár, értékpapír-kiáramlásként kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó táblában, és pénzeszköz-beáramlásként itt.

0690

2.6 – Egyéb beáramlások

A 2.1, 2.2, 2.3, 2.4 vagy 2.5 tételben nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-beáramlás teljes összege. A függő beáramlások itt nem szerepeltethetők.

0691

2.6.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.6-ban feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

0700

2.7 – Beáramlások összesen

A 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5 vagy 2.6 tételben feltüntetett beáramlások összege.

0710

2.8. Nettó finanszírozási eltérés (gap)

A 2.7 tételben szereplő beáramlások összértéke csökkentve az 1.7 tételben szereplő kiáramlások összértékével.

0720

2.9. Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap)

Halmozott nettó szerződéses hiány az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

0730-1080

3 – KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS

A lejárati tábla „Kiegyensúlyozó kapacitás” táblája az intézmény különböző likviditású eszközállományainak alakulásáról nyújt tájékoztatást, köztük a forgalomképes eszközökről, a központi bank által elismert eszközökről, valamint az intézmény által kapott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekről.

Konszolidált szintű adatszolgáltatás esetén a központi bank általi elfogadhatóságnak az egyes konszolidált intézményekre a saját joghatóságukban alkalmazandó szabályait kell figyelembe venni.

A kiegyensúlyozó kapacitásban azokat a forgalomképes eszközöket kell szerepeltetni,

amelyeket kiterjedt, mély és aktív, alacsony koncentrációs szintű repo- vagy készpénzpiacokon forgalmaznak.

A kiegyensúlyozó kapacitás szakasz oszlopaiban csak olyan meg nem terhelt eszközök szerepelhetnek, amelyeket az intézmény bármikor készpénzre válthat, hogy megszüntethesse az adott időtávon történő pénzeszköz-beáramlások és -kiáramlások közötti szerződéses hiányt. A megterhelt eszközök fogalommeghatározása tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandó. Az eszközök nem használhatók hitelminőség-javításra strukturált ügyletekben, nem használhatók fel működési költségek (például járadékok, bérek) finanszírozására, és azokat egyértelműen és kizárólagosan függő finanszírozási forrásként kell kezelni.

A fordított repoügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) keretében az intézmény által biztosítékként kapott eszközök figyelembe vehetők a kiegyensúlyozó kapacitásban akkor, ha azokat az intézmény tartja, azokat újból nem zálogosították el, és azok jogszabály és szerződés alapján az intézmény rendelkezésére állnak.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében, ha az intézmény a 3.1–3.7 tételben elkülönített eszközöket szerepeltet, az e keretekhez kapcsolódó kapacitást nem szerepelteti a 3.8 tételben.

Az eszközöket a nyitó állományban, a 0010-es oszlopban kell feltüntetni, ha megfelelnek a sor leírásának és az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak.

A 0020–0220-as oszlopok a kiegyensúlyozó kapacitáson belüli szerződéses áramlásokat tartalmazzák. Ha egy intézmény repoügyletet kötött, a kirepózott eszközt értékpapír-beáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást az 1.2 tétel megfelelő pénzeszköz-kiáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. Ha egy intézmény fordított repoügyletet kötött, a berepózott eszközt értékpapír-kiáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást a 2.1 tétel megfelelő pénzeszköz-beáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. A biztosítéki csereügyleteket szerződéses értékpapír-beáramlásokként és értékpapír-kiáramlásokként, a csereügyletek lejárata szerinti lejárati sávban kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban.

A kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében már megkapott vagy rendelkezésre bocsátott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának „állomány” oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak).

A teljeskörűen vagy megfelelően fedezett származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában.

A részlegesen fedezett származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül.

A 3.8 tételben szereplő hitel- és likviditási keretek szerződés szerint rendelkezésre álló összegének változását a megfelelő lejárati sávban áramlásként kell feltüntetni. Ha egy intézmény egynapos betétet helyez el központi banknál, akkor a betét összegét a 3.2 tételben nyitó állományként kell szerepeltetni.

A kiegyensúlyozó kapacitáson belül a lejáró értékpapírokat szerződés szerinti lejáratuk alapján kell szerepeltetni. Egy értékpapír lejáratakor azt el kell távolítani abból az eszközkategóriából, amelyben eredetileg szerepelt, azaz értékpapír-kiáramlásként kell kezelni, a keletkező pénzeszköz-beáramlást pedig a 2.5 tételben kell feltüntetni.

A megfelelő sávban valamennyi értékpapírt aktuális piaci értéken kell szerepeltetni.

A 3.8 tételben kizárólag a szerződés szerint rendelkezésre álló összegek szerepeltethetők.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében a pénzeszköz-beáramlások nem számolhatók el a kiegyensúlyozó kapacitás 3.1 vagy 3.2 tételében.

A kiegyensúlyozó kapacitás tételeit az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

0730

3.1. Pénzérmék és bankjegyek

A pénzérmék és bankjegyek alkotta készpénz teljes összege.

0740

3.2. Lehívható központi banki tartalékok

A legkésőbb egy napon belül lehívható, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti központi banknál elhelyezett tartalékok teljes összege.

A központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő értékpapírok itt nem szerepeltethetők.

Ezt az összeget csak a nyitó állomány oszlopában kell feltüntetni, és nem szerepeltethető központi bankoktól származó beáramlásként a 2.2.5. tételben.

0750

3.3. 1. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0760

3.3.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 3.3 tételben feltüntetett azon összeg, amely nem fedezett kötvény.

0770

3.3.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

A 3.3.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz.

0780

3.3.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetett összegen kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

0790

3.3.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

0800

3.3.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

0810

3.3.2. 1 – szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 3.3 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

0820

3.4 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0830

3.4.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény.

0840

3.4.3. 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény.

0850

3.4.34 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

0860

3.5 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

0870

3.5.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír, ideértve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülnek 2B. szintű eszköznek.

0880

3.5.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

0890

3.5.3 – 2B szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír.

0900

3.5.4 – 2B. szintű részvények

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely részvény.

0910

3.5.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.5.1–3.5.4 tételben nem szereplő 2B. szintű eszköz.

0920

3.6 – egyéb forgalomképes eszközök

A 3.3, 3.4 és 3.5 tételben feltüntetett forgalomképes eszközökön kívüli forgalomképes eszközök piaci értéke.

A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli eszközök formáját öltő egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

0930

3.6.1 – központi kormányzat (CQS1)

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

0940

3.6.2 – központi kormányzat (CQS2-3)

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

0950

3.6.3 – részvények

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely részvény.

0960

3.6.4 – fedezett kötvények

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

0970

3.6.5 – eszközfedezetű értékpapírok

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír.

0980

3.6.6 – egyéb forgalomképes eszközök

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.6.1–3.6.5 és a 3.7a tételben nem szereplő egyéb forgalomképes eszköz.

0990

3.7 – Központi bank által elismert nem forgalomképes eszközök

Az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető azon nem forgalomképes eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismert fedezetet képeznek a központi bank szokásos likviditási műveleteihez.

Az (EU) 2015/233 bizottsági végrehajtási rendelet (1) mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelyek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli eszközök formáját öltő egyéb nem forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

0991

3.7a Központi bank által elismert saját kibocsátások

Az intézmény által kibocsátott, a központi bank által elismert és az intézmény mérlegében tartott fedezett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhetők.

1000

3.8 – Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek

Az adatot szolgáltató intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek teljes összege. Magában foglalja a szerződés alapján visszavonhatatlan kereteket. Az intézményeknek csökkentett összeget kell feltüntetniük akkor, ha a lehívás esetleges biztosítékigénye meghaladja a rendelkezésre álló biztosítékokat.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében akkor, ha az adatszolgáltató intézmény eszközöket különített el valamely le nem hívott keret biztosítékaként, és ezeket az eszközöket a 3.1–3.7 tételben már feltüntette, ezek a keretek a 3.8 tételben nem tüntethetők fel. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adatszolgáltató intézménynek esetlegesen biztosítékként eszközöket kell elkülönítenie az ebben a mezőben szerepeltetett lehívások érdekében.

1010

3.8.1 – 1. szintű keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti központi banki keret.

1020

3.8.2 – 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke szerinti keret.

1030

3.8.3 – 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrás.

1040

3.8.4 – Egyéb keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.1–3.8.3 tételben nem szerepel.

1050

3.8.4.1 – csoporton belüli partnerektől

A 3.8.4-ben feltüntetett azon összeg, amelynek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1060

3.8.4.2 – egyéb partnerektől

A 3.8.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.4.1 tételben nem szerepel.

1070

3.9 – A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása

Itt a 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6, 3.7 és 3.8 tételben említett tételekkel, vagyis az adott lejárati sávban a központi bankkal, értékpapír-áramlásokkal és folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretekkel szembeni kitettségek nettó változását kell feltüntetni.

1080

3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás

Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

1090 – 1140

4 – FÜGGŐ TÉTELEK

A lejárati tábla „Függő tételek” szakasza a függő kiáramlásokra vonatkozó információkat tartalmazza.

1090

4.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó pénzeszköz-kiáramlások. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként. Rulírozó hitelkeretek esetében csak a meglévő hitelen felüli összeget kell feltüntetni.

1091

4.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 4.1-ben feltüntetett olyan függő tételek összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1100

4.1.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek

A 4.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretből származik.

1110

4.1.1.1 – a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett

A 4.1.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrásnak minősül.

1120

4.1.1.2 – egyéb

A 4.1.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 4.1.1.1 tételben nem szerepel.

1130

4.1.2 – Likviditási keretek

A 4.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke szerinti likviditási keretekből származik.

1131

4.1a Folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó finanszírozási keretekből származó kiáramlások

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerinti, folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó hitel- és likviditási keretek. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként a legkorábbi rendelkezésre állásnak megfelelő idősávban. A garanciákat nem szabad feltüntetni ebben a sorban.

1140

4.2 – Leminősítés miatti kiáramlások

Itt az intézmények az intézmény hitelminőségének jelentős, külső hitelminősítésének három fokozattal történő csökkentésének megfelelő romlásából származó hatást tüntetik fel.

A pozitív értékek függő kiáramlásokat jelentenek, a negatív értékek pedig az eredeti kötelezettség csökkenését jelentik.

Ha a leminősítés hatása a meglévő kötelezettségek lejárat előtti visszaváltása, az érintett kötelezettségeket negatív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyben az 1. tételben jelentik azokat, valamint egyidejűleg pozitív előjellel abban az idősávban, amelyben a kötelezettség esedékes lesz, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

Ha a leminősítés hatása letéti felhívás, az elhelyezendő fedezet piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben a fedezetet el kell helyezni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

Ha a leminősítés hatása a partnerektől biztosítékként kapott értékpapírok újra-elzálogosítási jogának változása, az érintett értékpapírok piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben az értékpapírok megszűnnek az adatszolgáltató intézmény számára rendelkezésre állni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

1150 – 1290

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1230

13 – Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök – forgalomképes eszközök

A 3.3, 3.4 és 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely elismert fedezetet képez azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető.

Az (EU) 2015/233 rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

1241

14 – A 3.6-ban szereplő olyan eszközök, amelyek központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök

A 3.6 tételben feltüntetett azon összegek teljes összege, amelyek elismert fedezetet képeznek azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető.

Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

1270

17 – Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint

Az 1.3 tételben feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Az elosztásnak a betétek „ragadósságát” kell tükröznie.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem tartalmazhat új üzleti tevékenységekkel kapcsolatos információkat.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

1280

18 – Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint

A 2.2 tételben feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

1290

19 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint

A 4.1 tételben feltüntetett, a lehívások magatartási szintje és az adódó likviditási igények szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a „szokásos üzletmenet” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.