+II. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Tartalomjegyzék
	I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
1.	SZERKEZET ÉS SZABÁLYOK
1.1.	SZERKEZET
1.2.	SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK
1.3.	ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
	II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
1.	TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)
1.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
1.2.	C 01.00 – SZAVATOLÓTŐKE (CA1)
1.2.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
1.3.	C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)
1.3.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
1.4.	C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)
1.4.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
1.5.	C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)
1.5.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
1.6.	ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)
1.6.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
1.6.2.	C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)
1.6.2.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
1.6.3.	C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)
1.6.3.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
2.	CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
2.2.	RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL
2.3.	AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
2.4.	C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)
2.5.	C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)
3.	HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.1.1.	HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK
3.1.2.	A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS
3.2.	C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)
3.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.2.2.	A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
3.2.3.	A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL
3.2.4.	AZ 575/2013/EU RENDELET 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ALKALMAZÁSI KÖRÉNEK MAGYARÁZATA
3.2.4.1.	AZ „INTÉZMÉNYEK” KITETTSÉGI OSZTÁLY
3.2.4.2.	A „FEDEZETT KÖTVÉNYEK” KITETTSÉGI OSZTÁLY
3.2.4.3.	A „KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK” KITETTSÉGI OSZTÁLY
3.2.5.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.	HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)
3.3.1.	A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
3.3.2.	A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA
3.3.3.	C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)
3.3.3.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.4.	C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉLKATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2 TÁBLA)
3.3.1.	C 08.03 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD-SÁVOK SZERINTI BONTÁS (CR IRB 3)
3.3.1.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.3.1.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.2.	C 08.04 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA (CR IRB 4)
3.3.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.3.2.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.3.	C 08.05 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD UTÓTESZTELÉSE (CR IRB 5)
3.3.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.3.3.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.4.	C 08.05.1 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A PD UTÓTESZTELÉSE – AZ 575/2013/EU RENDELET 180. CIKKE (1) BEKEZDÉSE F) PONTJÁNAK MEGFELELŐEN (CR IRB 5B)
3.3.4.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.5.	C 08.06 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK (CR IRB 6)
3.3.5.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.3.5.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.3.6.	C 08.07 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: AZ IRB MÓDSZER ÉS A SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE (CR IRB 7)
3.3.6.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.3.6.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.4.	HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS
3.4.1.	C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA-KITETTSÉGEK (CR GB 1)
3.4.1.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.4.2.	C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB-KITETTSÉGEK (CR GB 2)
3.4.2.1.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.4.3.	C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB)
3.4.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.4.3.2.	AZ EGYES POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.5.	C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)
3.5.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.5.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ (MIND A CR EQU IRB 1, MIND A CR EQU IRB 2 TÁBLÁRA ALKALMAZANDÓ)
3.6.	C 11.00 – KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)
3.6.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.6.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.7.	C 13.01 – HITELKOCKÁZAT – ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC)
3.7.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.7.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.8.	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)
3.8.1.	A SEC DETAILS TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
3.8.2.	A SEC DETAILS TÁBLA BONTÁSA
3.8.3.	C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)
3.8.4.	C 14.01 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS 2)
3.9.	PARTNERKOCKÁZAT
3.9.1.	A PARTNERKOCKÁZATI TÁBLÁK ALKALMAZÁSI KÖRE
3.9.2.	C 34.01 – A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETI TEVÉKENYSÉG MÉRETE
3.9.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.2.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.3.	C 34.02 – PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK MÓDSZER SZERINT
3.9.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.3.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.4.	C 34.03 – SZTENDERD MÓDSZEREKKEL KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK: SA-CCR VAGY EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR
3.9.4.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.4.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.5.	C 34.04 – AZ EREDETI KITETTSÉG SZERINTI MÓDSZERREL (OEM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK
3.9.5.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.6.	C 34.05 – A BELSŐ MODELL MÓDSZERREL (IMM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK
3.9.6.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.7.	C 34.06 – A HÚSZ LEGNAGYOBB PARTNER
3.9.7.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.7.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.8.	C 34.07 – IRB MÓDSZER – PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLY ÉS PD-SKÁLA SZERINT
3.9.8.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.8.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.9.	C 34.08 – A PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK BIZTOSÍTÉKAINAK ÖSSZETÉTELE
3.9.9.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.9.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.10.	C 34.09 – HITELDERIVATÍVA-KITETTSÉGEK
3.9.10.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.11.	C 34.10 – KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KITETTSÉGEK
3.9.11.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.11.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
3.9.12.	C 34.11 – A PARTNERKOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, BELSŐ MODELL MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (RWEA) VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA
3.9.12.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
3.9.12.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
4.	MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
4.1.	C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)
4.1.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
4.1.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
4.2.	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS)
4.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
4.2.2.	C 17.01: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGESEMÉNY-TÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)
4.2.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
4.2.2.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
4.2.3.	C 17.02: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ UTOLSÓ ÉVI NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS 2)
4.2.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
4.2.3.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.	PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT
5.1.	C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)
5.1.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.1.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.2.	C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)
5.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.2.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.3.	C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)
5.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.3.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.4.	C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)
5.4.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.4.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.5.	C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)
5.5.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.5.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.6.	C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)
5.6.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.6.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.7.	C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)
5.7.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
5.7.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
5.8.	C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)
5.8.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
6.	PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)
6.1.	C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)
6.1.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
6.1.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
6.2.	C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)
6.2.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
6.2.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
6.3.	C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)
6.3.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
6.3.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
6.4.	C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)
6.4.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
6.4.2.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
7.	C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)
7.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
7.2.	AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE
7.3.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
8.	NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE (NPE LC)
8.1.	ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
8.2.	C 35.01 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA (NPE LC1)
8.2.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
8.3.	C 35.02 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE AZ 575/2013/EU RENDELET 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET (NPE LC2)
8.3.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
8.4.	C 35.03 – AZ 575/2013/EU RENDELET 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK (NPE LC3)
8.4.1.	A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. SZERKEZET ÉS SZABÁLYOK

1.1. SZERKEZET

1. Összességében a keretrendszer hat témát ölel fel:

tőkemegfelelés, a szavatolótőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték; prudens értékelés; nemteljesítő kitettségek veszteségfedezete;

csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

működési kockázat;

államháztartásokkal szembeni kitettségek.

2. Minden táblánál szerepel jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat e végrehajtási rendelet jelen része tartalmazza.

3. Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.2. SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

4. A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum az 5–8. pontban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a számkódokat széles körben használják a validálási szabályokban.

5. Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla; Sor; Oszlop}.

6. Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor; Oszlop}.

7. Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla; Sor}

8. Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. A szavatolótőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatolótőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megnevezése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

10. [üres]

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

11. A CA táblacsoport az I. pillér szerinti mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatolótőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben található átmeneti rendelkezések alkalmazására vonatkozó információkat tartalmazza, és öt táblát foglal magában:

A CA1 tábla az egyes intézmények szavatolótőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatolótőke számított értéke magában foglalja az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezései alkalmazásának összesített hatását is.

A CA2 tábla az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét az 575/2013/EU rendelet rögzíti, másrészt a II. pillérhez kapcsolódó mutatókat és egyéb kapcsolódó adatokat.

A CA4 tábla többek között a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

A CA5 tábla az 575/2013/EU rendelet szavatolótőkét érintő átmeneti rendelkezései alkalmazásából eredő hatások kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az említett átmeneti rendelkezések lejáratát követően megszűnik.

12. A táblákat az adatszolgáltatásra kötelezett valamennyi intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelétől, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok általában a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak.

13. A szavatolótőke teljes összege különböző tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2).

14. A CA táblák az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv átmeneti rendelkezéseinek alkalmazását az alábbiak szerint kezelik:

A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait – az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével – a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik), és így azokat az elemeket, amelyek az említett átmeneti rendelkezések hatását közvetett módon esetleg tükröző hiányokat tartalmazzák.

A CA5 tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásából eredő hatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

15. A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkének (1) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). Az 575/2013/EU rendelet alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a tőkemegfelelési mutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki.

A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

A CA3 tábla a II. pillér tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Elsősorban magukra a célmutatókra összpontosít. Nincs további kapcsolata a CA1, CA2 vagy CA5 táblákkal.

A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó kiegészítő szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. Az említett cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikke (1) bekezdésének felel meg, amely kifejezetten megemlíti a kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2. C 01.00 – SZAVATOLÓTŐKE (CA1)

1.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
0010	1. Szavatolótőke Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja és 72. cikke. Egy intézmény szavatolótőkéje az alapvető tőkéjének (T1) és a járulékos tőkéjének (T2) összegéből áll.
0015	1.1. Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke) Az 575/2013/EU rendelet 25. cikke Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege.
0020	1.1.1. Elsődleges alapvető tőke (CET1) Az 575/2013/EU rendelet 50. cikke.
0030	1.1.1.1. CET1 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke.
0040	1.1.1.1.1. Teljes egészében befizetett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 27–31. cikke. Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (az 575/2013/EU rendelet 27. és 29. cikke). Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. A veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha az 575/2013/EU rendelet 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.
0045	1.1.1.1.1.* Ebből: veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 31. cikke. A veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat a CET1 tőke akkor tartalmazza, ha az 575/2013/EU rendelet 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.
0050	1.1.1.1.2.* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.
0060	1.1.1.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja, 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a „Teljes egészében befizetett tőkeinstrumentumok”-hoz kapcsolódó rész.
0070	1.1.1.1.4. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját CET1 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó CET1 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 42. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a „figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként” szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben.
0080	1.1.1.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó CET1 tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján az 575/2013/EU rendelet 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket.
0090	1.1.1.1.4.2. (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke.
0091	1.1.1.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke.
0092	1.1.1.1.5. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni „az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében”.
0130	1.1.1.2. Eredménytartalék Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 26. cikkének (2) bekezdése. Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában.
0140	1.1.1.2.1. Előző évek eredménytartaléka Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék „az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény”.
0150	1.1.1.2.2. Figyelembe vehető nyereség/veszteség Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik. Ugyanakkor a veszteségeket az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből.
0160	1.1.1.2.2.1. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény.
0170	1.1.1.2.2.2. (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése. Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a tárgyidőszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből. Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni. Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az osztalékelőleg összege levonandó.
0180	1.1.1.3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.
0200	1.1.1.4. Egyéb tartalékok Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja. Az 575/2013/EU rendelet meghatározása szerint az egyéb tartalékok „az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék”. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.
0210	1.1.1.5. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja. A 86/635/EGK tanácsi irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, „amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.” A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.
0220	1.1.1.6. Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (1)–(3) bekezdése és 484–487. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0230	1.1.1.7. CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke. A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege.
0240	1.1.1.8. További kisebbségi részesedések miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0250	1.1.1.9. Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében Az 575/2013/EU rendelet 32–35. cikke
0260	1.1.1.9.1. (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében Az 575/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése. A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése. Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget.
0270	1.1.1.9.2. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.
0280	1.1.1.9.3. Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.
0285	1.1.1.9.4. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 33. cikkének (2) bekezdése. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.
0290	1.1.1.9.5. (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció Az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre az 575/2013/EU rendelet 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor.
0300	1.1.1.10. (–) Cégérték (goodwill) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 37. cikke.
0310	1.1.1.10.1. (–) Immateriális eszközök között elszámolt cégérték Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel.
0320	1.1.1.10.2. (–) Jelentős befektetések értékelésébe beszámított cégérték Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének b) pontja és 43. cikke.
0330	1.1.1.10.3. Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne.
0335	1.1.1.10.4. A leányvállalatok cégértékére vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének c) pontja. A leányvállalatok immateriális javaira vonatkozó azon számviteli átértékelés összege, amely a leányvállalatok konszolidálásából származik és a konszolidációba az első rész II. címének 2. fejezete szerint bevont vállalkozásoktól eltérő személyeknek tulajdonítható.
0340	1.1.1.11. (–) Egyéb immateriális eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 37. cikkének a) és c) pontja. Az egyéb immateriális eszközök értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális eszköznek minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.
0350	1.1.1.11.1. (–) Egyéb immateriális eszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az egyéb immateriális eszközök értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális eszköznek minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. Az itt feltüntetendő érték az alkalmazandó számviteli standardnak megfelelően a mérlegben szereplő immateriális eszközök összegének felel meg, kivéve a cégértéket és a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök azon összegét, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vontak le a CET1 tőkeelemekből.
0352	1.1.1.11.1.1. (–) Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök összege, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkének megfelelően a CET1 tőkeelemekből levonnak. A feltüntetett összeg nem veszi figyelembe az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontjában meghatározott kezelés alkalmazásához kapcsolódó hatásokat az említett szoftvereszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek tekintetében. Amennyiben egy intézmény úgy dönt, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikke szerinti eljárás alkalmazása helyett az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően teljes mértékben levonja szoftvereszközeit, az ebben a sorban feltüntetett összeg az alkalmazandó számviteli standard szerint immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök összegének felel meg.
0360	1.1.1.11.2. Egyéb immateriális eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnek, ha az immateriális eszközök – a cégérték és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkével összhangban a CET1 tőkeelemekből való levonás alól mentesített, a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök kivételével – értékvesztetté válnak vagy kivezetésre kerülnek a vonatkozó számviteli standard szerint.
0362	1.1.1.11.2.1. Immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. A halasztott adókötelezettségek azon része, amely az immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök azon összegéhez kapcsolódik, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkének vagy az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően a CET1 tőkeelemekből levonnak.
0365	1.1.1.11.3. A leányvállalatok cégértéken kívüli immateriális eszközeire vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének c) pontja. A leányvállalatok cégértéken kívüli immateriális eszközeire vonatkozó azon számviteli átértékelés összege, amely a leányvállalatok konszolidálásából származik és a konszolidációba az első rész II. címének 2. fejezete szerint bevont vállalkozásoktól eltérő személyeknek tulajdonítható.
0370	1.1.1.12. (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 38. cikke.
0380	1.1.1.13. (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 40. cikke és 158–159. cikke. A feltüntetendő összeg nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (az 575/2013/EU rendelet 40. cikke).
0390	1.1.1.14. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 41. cikke.
0400	1.1.1.14.1. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja. A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve. Az itt feltüntetendő összeg megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel.
0410	1.1.1.14.2. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.
0420	1.1.1.14.3. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja és 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését. Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni.
0430	1.1.1.15. (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 44. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket.
0440	1.1.1.16. (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla „AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete” tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni.
0450	1.1.1.17. (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja és 89–91. cikke. A befolyásoló részesedés olyan „közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett”. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint a befolyásoló részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.
0460	1.1.1.18. (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 253. cikkének (1) bekezdése. Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja), ebben a tételben kell feltüntetni.
0470	1.1.1.19. (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja és 379. cikkének (3) bekezdése. A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni.
0471	1.1.1.20. (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja és 153. cikkének (8) bekezdése. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, alternatív módon levonhatók (e tétel alapján) a CET1 tőkéből, vagy azokra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.
0472	1.1.1.21. (–) Belső modelleken alapuló módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja és 155. cikkének (4) bekezdése. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint a belső modelleken alapuló módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek alternatívaként (e tétel alapján) levonhatók a CET1 tőkéből, vagy azokra 1 250 %-os kockázati súly alkalmazható.
0480	1.1.1.22. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikke (2) és (3) bekezdése és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.
0490	1.1.1.23. (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek az 575/2013/EU rendelet 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet az említett rendelet 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 10 %-os küszöbérték alkalmazásával le kell vonni.
0500	1.1.1.24. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (CET1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45., 47. cikke, 48. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 49. cikke (1), (2) és (3) bekezdése és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből az említett rendelet 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett 10 %-os küszöbérték alkalmazásával levonandó jelentős befektetéssel rendelkezik. Levonás helyett konszolidáció esetén az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.
0510	1.1.1.25. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdése. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen, közvetett és szintetikus intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből az említett rendelet 48. cikkének (2) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöbérték alkalmazásával levonandó jelentős befektetéssel rendelkezik.
0511	1.1.1.25.1. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó összeg, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban
0512	1.1.1.25.2. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, az átmeneti különbözetből adódó halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó összeg
0513	1.1.1.25A. (-) Nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének m) pontja és 47c. cikke.
0514	1.1.1.25B. (–) Minimális értékű kötelezettségvállalások hiánya Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének n) pontja és 132c. cikkének (2) bekezdése.
0515	1.1.1.25C. (–) Egyéb előre látható adóterhek Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének l) pontja. A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó, a számítás időpontjában előre látható adóterhek, kivéve azokat az adóterheket, amelyeket a CET1 tőkeelemeket bemutató bármely más sorban a szóban forgó CET1 tőkeelem összegének csökkentése révén már figyelembe vettek.
0520	1.1.1.26. CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 469–478. és 481. cikke A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0524	1.1.1.27. (–) További levonások a CET1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. Amennyiben egy intézmény úgy dönt, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikke szerinti eljárás alkalmazása helyett az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően teljes mértékben levonja szoftvereszközeit, a többletként levont összeget nem ebben, hanem a 0352-es sorban kell feltüntetni.
0529	1.1.1.28. CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, vagy egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az 575/2013/EU rendelet hatályán kívül esnek).
0530	1.1.2. AT1 TŐKE Az 575/2013/EU rendelet 61. cikke.
0540	1.1.2.1. AT1 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének a) pontja, 52., 53. és 54. cikke, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke.
0551	1.1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének a) pontja, valamint 52., 53. és 54. cikke. A feltüntetendő összeg nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.
0560	1.1.2.1.2. (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő összeg nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.
0571	1.1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének b) pontja. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték a „Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok”-hoz kapcsolódó rész.
0580	1.1.2.1.4. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját AT1 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó AT1 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 57. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a „figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként” szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben.
0590	1.1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 144. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó AT1 tőkeinstrumentumok összege.
0620	1.1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke.
0621	1.1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke.
0622	1.1.2.1.5. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni „az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni”.
0660	1.1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, 484–487., 489. és 491. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0670	1.1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 83., 85. és 86. cikke. A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (az 575/2013/EU rendelet 83. cikke).
0680	1.1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt Az 575/2013/EU rendelet 480. cikke. A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0690	1.1.2.5. (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja és 58. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket.
0700	1.1.2.6. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, 59., 60. és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel.
0710	1.1.2.7. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (AT1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, 59. és 79. cikke. Az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedést, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.
0720	1.1.2.8. (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének e) pontja. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla „T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete” tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében).
0730	1.1.2.9. AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 472., 473a., 474., 475., 478. és 481. cikke. Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0740	1.1.2.10. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja. Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni. E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.
0744	1.1.2.11. (–) További levonások a AT1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke.
0748	1.1.2.12. AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, vagy egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az említett rendelet hatályán kívül esnek).
0750	1.2. JÁRULÉKOS TŐKE (T2) Az 575/2013/EU rendelet 71. cikke.
0760	1.2.1. T2 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének a) pontja, 63– 65. cikke, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke.
0771	1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. Ezen tőkeinstrumentumok közé tartozhatnak a figyelembe vehető tőkeelemek és kötelezettségek, többek között alárendelt kölcsönök.
0780	1.2.1.2. (*) Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. Ezen tőkeinstrumentumok közé tartozhatnak a tőkeelemek és kötelezettségek, többek között alárendelt kölcsönök.
0791	1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének b) pontja és 65. cikke. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték a „Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok”-hoz kapcsolódó rész.
0800	1.2.1.4. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját T2 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó T2 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 67. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a „figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként” szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben.
0810	1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott járulékos tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó T2 tőkeinstrumentumok összege.
0840	1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke.
0841	1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke.
0842	1.2.1.5. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni „az olyan saját járulékos tőkeinstrumentumokat […], amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni”.
0880	1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, 484., 486., 488., 490. és 491. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0890	1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 83., 87. és 88. cikke. A leányvállalatok szavatolótőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (az 575/2013/EU rendelet 83. cikke).
0900	1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt Az 575/2013/EU rendelet 480. cikke. A szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0910	1.2.5. Az IRB módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének d) pontja. A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza.
0920	1.2.6. Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza.
0930	1.2.7. (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja és 68. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket.
0940	1.2.8. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, 68–70. és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az T2 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel.
0950	1.2.9. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (T2) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke. Az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedést, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.
0955	1.2.9A. (–) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből történő levonásoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeken felüli összege Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének e) pontja.
0960	1.2.10. T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 472., 473a., 476., 477., 478. és 481. cikke. Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.
0970	1.2.11. T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének e) pontja. A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni. E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.
0974	1.2.12. (–) További levonások a T2 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke.
0978	1.2.13. T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, vagy egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az említett rendelet hatályán kívül esnek).
(1) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

1.3. C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
0010	1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke.
0020	1* Ebből: az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások.
0030	1** Ebből: az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének (2) bekezdése és 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének (2) bekezdése és 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások.
0040	1.1. HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja.
0050	1.1.1. Sztenderd módszer (SA) CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén.
0051	1.1.1.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban az EBH-val folytatott konzultációt követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek.
0060	1.1.1.1. Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével.
0070	1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok Lásd a CR SA táblát
0080	1.1.1.1.02. Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Lásd a CR SA táblát
0090	1.1.1.1.03. Közszektorbeli intézmények Lásd a CR SA táblát
0100	1.1.1.1.04. Multilaterális fejlesztési bankok Lásd a CR SA táblát
0110	1.1.1.1.05. Nemzetközi szervezetek Lásd a CR SA táblát
0120	1.1.1.1.06. Intézmények Lásd a CR SA táblát
0130	1.1.1.1.07. Vállalkozások Lásd a CR SA táblát
0140	1.1.1.1.08. Lakosság Lásd a CR SA táblát
0150	1.1.1.1.09. Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Lásd a CR SA táblát
0160	1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek Lásd a CR SA táblát
0170	1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú tételek Lásd a CR SA táblát
0180	1.1.1.1.12. Fedezett kötvények Lásd a CR SA táblát
0190	1.1.1.1.13. Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Lásd a CR SA táblát
0200	1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) Lásd a CR SA táblát
0210	1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek Lásd a CR SA táblát
0211	1.1.1.1.16. Egyéb tételek Lásd a CR SA táblát
0212	1.1.1.1.16.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök A szoftvereszközök immateriális eszközként elszámolt azon részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségérték, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vonnak le a CET1 tőkeelemekből, hanem az említett rendelet 113. cikke (5) bekezdésének megfelelően kockázattal súlyoznak.
0240	1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)
0241	1.1.2.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 164. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (5) és (7) bekezdésével összhangban az EBH értesítését követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek.
0242	1.1.2.** Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban az EBH-val folytatott konzultációt követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek, és amelyek kapcsolódnak a biztosíték figyelembe vehető piaci értékére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 126. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 126. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott korlátokhoz.
0250	1.1.2.1. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés vagy CCF mellőzésével)
0260	1.1.2.1.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát
0270	1.1.2.1.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát
0280	1.1.2.1.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát
0290	1.1.2.1.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát
0300	1.1.2.1.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát
0310	1.1.2.2. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával)
0320	1.1.2.2.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát
0330	1.1.2.2.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát
0340	1.1.2.2.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát
0350	1.1.2.2.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát
0360	1.1.2.2.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát
0370	1.1.2.2.06. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) Lásd a CR IRB táblát
0380	1.1.2.2.07. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) Lásd a CR IRB táblát
0390	1.1.2.2.08. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lásd a CR IRB táblát
0400	1.1.2.2.09. Lakosság – egyéb kkv Lásd a CR IRB táblát
0410	1.1.2.2.10. Lakosság – egyéb nem kkv Lásd a CR IRB táblát
0420	1.1.2.3. Részvényjellegű kitettségek (IRB) Lásd a CR EQU IRB táblát
0450	1.1.2.5. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök A feltüntetendő érték az 575/2013/EU rendelet 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték.
0455	1.1.2.5.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök A szoftvereszközök immateriális eszközként elszámolt azon részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségérték, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vonnak le a CET1 tőkeelemekből, hanem az említett rendelet 156. cikkének megfelelően kockázattal súlyoznak.
0460	1.1.3. Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke Az 575/2013/EU rendelet 307., 308. és 309. cikke.
0470	1.1.4. Értékpapírosítási pozíciók Lásd a CR SEC táblát
0490	1.2. KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja.
0500	1.2.1. Nem kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát
0510	1.2.2. Kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát
0520	1.3. POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja.
0530	1.3.1. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke
0540	1.3.1.1. Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén.
0550	1.3.1.2. Részvényjellegű kitettségek MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén.
0555	1.3.1.3. Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára Az 575/2013/EU rendelet 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja és 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a tőkekövetelményeket az 575/2013/EU rendelet 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki azonnal vagy az említett rendelet 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott felső korlát következményeként. Az 575/2013/EU rendelet ezeket a pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz. Az 575/2013/EU rendelet 348. cikkének (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del. Az 575/2013/EU rendelet 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del.
0556	1.3.1.3.* Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ.
0557	1.3.1.3.** kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek.
0560	1.3.1.4. Deviza Lásd a MKR SA FX táblát
0570	1.3.1.5. Áru Lásd a MKR SA COM táblát
0580	1.3.2. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső modelleken alapuló módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke Lásd a MKR IM táblát
0590	1.4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a feltüntetendő érték nulla.
0600	1.4.1. Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Lásd az OPR táblát
0610	1.4.2. Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA) Lásd az OPR táblát
0620	1.4.3. Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) Lásd az OPR táblát
0630	1.5. FIX ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ TOVÁBBI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Kizárólag az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd az 575/2013/EU rendelet 97. cikkét is. Az 575/2013/EU rendelet 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük. Az 575/2013/EU rendelet 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük: — Ha az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg meghaladja az említett rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték nulla. — Ha az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeg meghaladja az említett rendelet 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték az utóbbi és az előbbi összeg különbözete.
0640	1.6. A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát.
0650	1.6.1. Fejlett módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.
0660	1.6.2. Sztenderd módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.
0670	1.6.3. Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.
0680	1.7. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és 395–401. cikke.
0690	1.8. EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az 575/2013/EU rendelet 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók. Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük: a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, az 575/2013/EU rendelet 458. és 459. cikkével összhangban; az 575/2013/EU rendelet 3. cikkéből eredő további kockázati kitettségértékek. A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához.
0710	1.8.2. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 458. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke.
0720	1.8.2.* Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke.
0730	1.8.2.** Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke.
0740	1.8.2.*** Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke.
0750	1.8.3. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 459. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 459. cikke.
0760	1.8.4. Ebből: az 575/2013/EU rendelet 3. cikkéből eredő további kockázati kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30).

1.4. C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Sorok
0010	1. CET1 tőkemegfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.
0020	2. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
0030	3. T1 tőkemegfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja. A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.
0040	4. A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
0050	5. Teljestőke-megfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja. A teljestőke-megfelelési mutató az intézmény szavatolótőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.
0060	6. A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatolótőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
0130	13. Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató) Az alábbi i. és ii. összege: (i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljestőke-megfelelési mutató (8 %); (ii) a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő szavatolótőke-követelmények (2. pillér szerinti követelmények – P2R), mutatóként meghatározva. Ezeket a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban kell meghatározni. Ebben a tételben a teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amint azt az illetékes hatóság az intézménnyel közölte. A TSCR fogalommeghatározása az EBA SREP GL 7.4. és 7.5. szakaszában található. Ha az illetékes hatóság nem közölt kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0140	13.* TSCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott CET1 tőkemegfelelési mutató (4,5 %); (ii) a 0130-as sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó. Ha az illetékes hatóság nem közölt CET1 tőke formájában fenntartandó kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0150	13.** TSCR: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapvető tőkemegfelelési mutató (T1) (6 %); (ii) a 0130-as sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó. Ha az illetékes hatóság nem közölt T1 tőke formájában fenntartandó kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0160	14. Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató) Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 0130-as sorban említett TSCR mutató; (ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója. Ebben a tételben az EBA SREP GL 7.5. szakaszában meghatározott teljestőkekövetelmény-mutatót (OCR) kell megjeleníteni. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.
0170	14.* OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 0140-es sorban említett CET1 tőkéből képzendő TSCR mutató; (ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.
0180	14.** OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 0150-es sorban említett alapvető tőkéből képzendő TSCR mutató; (ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.
0190	15. OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 160-as sorban említett OCR mutató; (ii) adott esetben az illetékes hatóság által a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozóan közölt, a 2013/36/EU irányelv104b. cikkének (3) bekezdésében említett iránymutatás (2. pillérre vonatkozó iránymutatás – P2G), mutatóként meghatározva. Ezeket az EBA SREP GL 7.7.1. szakasza szerint kell meghatározni. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel. Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0200	15.* OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 0170-es sorban említett CET1 tőkéből képzendő OCR mutató; (ii) adott esetben a 0190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amelyet az illetékes hatóság előírása szerint CET1 tőke formájában kell fenntartani. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel. Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0210	15.** OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: (i) a 0180-as sorban említett alapvető tőkéből képzendő OCR mutató; (ii) adott esetben a 0190-es sor ii. pontjában említett P2G azon része, amelyet az illetékes hatóság előírása szerint T1 tőke formájában kell fenntartani. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel. Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni.
0220	A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–), figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelményeket Ez a tétel abszolút számokban mutatja a CET1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában (4,5 %) és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében meghatározott követelményhez viszonyított többletét vagy hiányát, kivéve az említett cikk (3) bekezdése szerint a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezeléséhez szükséges kiegészítő szavatolótőkét, amennyiben az említett irányelv 104a. cikkében foglalt követelményt CET1 tőkével kell teljesíteni. Amennyiben az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában és/vagy a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelmények teljesítéséhez az utóbbi CET1 tőkével való teljesítéséhez szükséges mértéken túl kell CET1 tőkét felhasználnia, a jelentett többletnek vagy hiánynak ezt figyelembe kell vennie. Ez az összeg a kombinált pufferkövetelmény és az egyéb követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló CET1 tőkét tükrözi.
0300	CET1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése.
0310	T1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése.
0320	Teljestőke-megfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése.

1.5. C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Sorok
0010	1. Halasztott adókövetelések összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legújabb ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.
0020	1.1. Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 39. cikkének (2) bekezdése. A 2016. november 23. előtt keletkezett és nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni.
0030	1.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 38. cikke. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók.
0040	1.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; Az 575/2013/EU rendelet 38. cikke és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor az 575/2013/EU rendelet 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöbértéket kell alkalmazni.
0050	2. Halasztott adókötelezettségek összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.
0060	2.1. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése. Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális eszközök vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét.
0070	2.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikke.
0080	2.2.1. Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez.
0090	2.2.2. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak.
0093	2A. Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések Az 575/2013/EU rendelet 39. cikkének (1) bekezdése. Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet az 575/2013/EU rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatolótőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg.
0096	2B. 250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre az említett rendelet 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve ugyanezen rendelet 470. cikkének, 473a. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 478. cikke (2) bekezdésének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.
0097	2C. 0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának, 470. cikkének, 473a. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 478. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre az 575/2013/EU rendelet 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.
0901	2W. A CET1 tőkéből való levonás alól mentesített immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az intézményeknek a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkével összhangban a CET1 tőkeelemekből való levonás alól mentesített, a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök értékét kell feltüntetniük.
0905	2Y. Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkének minősülő AT1 tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó ázsió Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkeként besorolt AT1 tőkeinstrumentumok összege, beleértve a kapcsolódó ázsiókat is.
0906	2Z. Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségnek minősülő AT1 tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó ázsió Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségként besorolt AT1 tőkeinstrumentumok összege, beleértve a kapcsolódó ázsiókat is.
0100	3. Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, 158. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0110	3.1. A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0120	3.1.1. Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0130	3.1.2. Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0131	3.1.3. Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 34., 110. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0140	3.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen Az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.
0145	4. Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, 158. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0150	4.1. Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.
0155	4.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen Az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.
0160	5. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének d) pontja. Az IRB módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe az 575/2013/EU rendelet 62. cikke d) pontjának megfelelően. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.
0170	6. A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.
0180	7. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (az 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.
0190	8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöbérték számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.
0200	9. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöbérték Az 575/2013/EU rendelet 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja. A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöbértéket tartalmazza. Az érték a küszöbérték számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.
0210	10. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöbérték Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (1) bekezdése. A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöbértéket tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöbérték után kell alkalmazni. A küszöbértéket úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át.
0225	11. Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 71. pontja a) pontja.
0230	12. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 46. és 49. cikke.
0240	12.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 46. és 49. cikke.
0250	12.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 46. és 49. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (CET1) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; b) olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; valamint c) az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések
0260	12.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0270	12.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0280	12.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0290	12.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0291	12.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0292	12.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0293	12.3.3. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0300	13. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 58., 59. és 60. cikke.
0310	13.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58., 59. cikke és 60. cikkének (2) bekezdése.
0320	13.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. cikke és 60. cikkének (2) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (AT1) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; valamint b) Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések
0330	13.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0340	13.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0350	13.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0360	13.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0361	13.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0362	13.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0363	13.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0370	14. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 68., 69. és 70. cikke.
0380	14.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68., 69. cikke és 70. cikkének (2) bekezdése.
0390	14.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. cikke és 70. cikkének (2) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (T2) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; valamint b) Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések
0400	14.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0410	14.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0420	14.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0430	14.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0431	14.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0432	14.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0433	14.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0440	15. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke.
0450	15.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke.
0460	15.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; b) olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; valamint c) az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések
0470	15.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0480	15.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0490	15.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0500	15.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0501	15.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0502	15.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke.
0503	15.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0504	Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban – 250 %-os kockázati súly alkalmazandó Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő jelentős befektetések azon összege, amely az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (1) bekezdése alapján nem kerül levonásra, de amelyre az említett rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os kockázati súly alkalmazandó. A feltüntetett összeg a jelentős befektetések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.
0510	16. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke
0520	16.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke
0530	16.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének d) pontja); valamint b) az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.
0540	16.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0550	16.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0560	16.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0570	16.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0571	16.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0572	16.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke.
0573	16.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0580	17. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 68. és 69. cikke
0590	17.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. és 69. cikke
0600	17.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: a) az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének d) pontja); valamint b) Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések
0610	17.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0620	17.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0630	17.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.
0640	17.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0641	17.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0642	17.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke.
0643	17.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év.
0650	18. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése.
0660	19. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 60. cikkének (4) bekezdése.
0670	20. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 70. cikkének (4) bekezdése.
0680	21. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell.
0690	22. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell.
0700	23. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell.
0710	24. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell.
0720	25. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell.
0730	26. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell.
0740	27. Kombinált pufferkövetelmény A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontja.
0750	Tőkefenntartási puffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 1. pontja és 129. cikke. A 2013/36/EU irányelv 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a sorban összeget kell feltüntetni.
0760	A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja. Ebben a sorban a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely az 575/2013/EU rendelet 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege.
0770	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 2. pontja, 130. cikke, továbbá 135–140. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege.
0780	Rendszerkockázati tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 5. pontja, 133. és 134. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege.
0800	Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 3. pontja és 131. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege.
0810	Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 4. pontja és 131. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege.
0820	28. A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények A 2013/36/EU irányelv 104a. cikkének (1) bekezdése. Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból kiegészítő szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a kiegészítő szavatolótőke-követelményt ebben a sorban kell megadni.
0830	29. Indulótőke A 2013/36/EU irányelv 12., 28–31. cikke és az 575/2013/EU rendelet 93. cikke
0840	30. Fix általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény Az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetett összeg a fent említett cikkek alkalmazásából eredő szavatolótőke-követelmény.
0850	31. Nem hazai eredeti kitettségek A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. E végrehajtási rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve ezt a sort mindig ki kell tölteni.
0860	32. Teljes eredeti kitettség A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. E végrehajtási rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve ezt a sort mindig ki kell tölteni.

1.6. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.1. Általános megjegyzések

16. A CA5 táblák, az 575/2013/EU rendelet 465–491., 494a. és 494b. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemek és levonások számítását foglalják össze.

17. A CA5 az alábbi szerkezetet követi:

A CA5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a CA1 táblán (a végleges rendelkezésekkel összhangban) megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E tábla elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek „kiigazításaként” jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatolótőke elemeire.

Az 5.2. tábla a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

18. Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (0050-es oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (0060-as oszlop).

19. Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során az 575/2013/EU rendelet tizedik részében meghatározott átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

20. Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.2. C 05.01 – Átmeneti rendelkezések (CA5.1)

21. Az intézményeknek a CA5.1 táblában az 575/2013/EU rendelet 465–491., 494a. és 494b. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk, az 575/2013/EU második részének II. címében foglalt végleges rendelkezések alkalmazásához képest.

22. Az intézmények a 0060–0065-ös sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokról szolgáltatnak adatot. A CA5.1 tábla 0060-as sorában feltüntetendő adatoknak az 575/2013/EU rendelet 2019. június 26-ig alkalmazandó változatában foglalt átmeneti rendelkezéseket kell tükrözniük, és a CA5.2 tábla megfelelő szakaszaiból származtathatók. A 0061–0065-ös sor az 575/2013/EU rendelet 494a. és 494b. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatását mutatja be.

23. Az intézmények a 0070–0092-es sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke szerint.

24. A 0100-as sortól kezdődően az intézmények az átmeneti rendelkezéseknek a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra gyakorolt hatásáról, illetve az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazításokról szolgáltatnak adatot.

25. Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5. tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalhatnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	A CET1 tőke kiigazításai
0020	Az AT1 tőke kiigazításai
0030	A T2 tőke kiigazításai
0040	A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások A 0040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének megfelelően figyelembe kell venni a harmadik rész II. címe 2. vagy 3. fejezetében vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezete szerinti átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik. Míg a 0010–0030-as oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 0040-es oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok.
0050	Alkalmazandó százalékos arány
0060	Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül Ez az oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét, vagyis a kiigazítások kiszámításához használandó alapösszeget tartalmazza.

Sorok
0010	1. Kiigazítások összesen Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint az említett kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.
0020	1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 483–491. cikke Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül.
0060	1.1.2. Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as oszlopából kell átvezetni.
0061	1.1.3. Különleges célú gazdasági egységeken keresztül kibocsátott instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 494a. cikke.
0062	1.1.4. 2019. június 27. előtt kibocsátott instrumentumok, amelyek nem felelnek meg a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti leírási és átalakítási hatáskörökkel kapcsolatos elismerhetőségi kritériumoknak, vagy beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartoznak Az 575/2013/EU rendelet 494b. cikke Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p), q) és r) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n), o) és p) pontjában meghatározott egy vagy több elismerhetőségi kritériumnak. Az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe vehető T2 tőkeinstrumentumok esetében be kell tartani az említett rendelet 64. cikkének amortizációra vonatkozó rendelkezéseit.
0063	1.1.4.1.* ebből: Instrumentumok, amelyekre nem vonatkozik jogilag vagy szerződésesen kötelező leírás vagy átalakítás 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök gyakorlásakor Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) pontja, 63. cikkének n) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) vagy r) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének o) vagy p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak.
0064	1.1.4.2.* ebből: Harmadik ország joga által szabályozott instrumentumok, a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök tényleges és végrehajtható gyakorlásának lehetősége nélkül Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) pontja, 63. cikkének o) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) pontjában vagy adott esetben 63. cikkének o) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) vagy r) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) vagy p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak.
0065	1.1.4.3.* ebből: Beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének r) pontja, 63. cikkének p) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének r) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) vagy q) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) vagy o) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak.
0070	1.2. Kisebbségi részesedések és azok megfelelői Az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemekben.
0080	1.2.1. Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek Az 575/2013/EU rendelet 479. cikke. A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg.
0090	1.2.2. A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 84. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.
0091	1.2.3. Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 85. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.
0092	1.2.4. A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 87. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.
0100	1.3. Egyéb átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 468–478. és 481. cikke Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.
0111	1.3.1.6. Központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal és közszektorbeli intézményekkel szembeni egyes hitelviszonyt megtestesítő kitettségekből származó nem realizált nyereség és veszteség Az 575/2013/EU rendelet 468. cikke.
0112	1.3.1.6.1. ebből: „A” összeg Az 575/2013/EU rendelet 468. cikkének (1) bekezdésében említett képletnek megfelelően kiszámított „A” összeg.
0140	1.3.2. Levonások Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése és 469–478. cikke. Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.
0170	1.3.2.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak. A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték: az 575/2013/EU rendelet 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes összeg.
0380	1.3.2.9. A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 470. cikkének (2) és (3) bekezdése. A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték: Az 575/2013/EU rendelet 470. cikkének (1) bekezdése.
0385	Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja az 575/2013/EU rendelet 470. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti 10 %-os küszöbértéket.
0425	1.3.2.11. Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól Az 575/2013/EU rendelet 471. cikke.
0430	1.3.3. További szűrők és levonások Az 575/2013/EU rendelet 481. cikke. Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. Az 575/2013/EU rendelet 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, az 575/2013/EU rendelet második része szerint azonban nem előírt szűrőkről és levonásokról.
0440	1.3.4. Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke. Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
0441	Tájékoztató adat: a statikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett A2,SA és A2, IRB összege. Az A2, IRB esetében a feltüntetett IRB-érték a várható veszteségekkel csökkentett összeg az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke (5) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint.
0442	Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2018. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett és összege.
0443	Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2020. január 1-jén kezdődő időszakban Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett A4,SA és A4, IRB összege. Az A4, IRB esetében a feltüntetett IRB-érték a várható veszteségekkel csökkentett összeg az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke (5) bekezdésének b) és c) pontjában előírtak szerint.

1.6.3. C 05.02 – Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (CA5.2)

26. Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (az 575/2013/EU rendelet 484–491. cikke).

1.6.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt.
0020	A korlátszámítás alapja Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése.
0030	Alkalmazandó százalékos arány Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (5) bekezdése.
0040	Korlát Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2)–(5) bekezdése.
0050	(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2)–(5) bekezdése.
0060	A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel.

Sorok
0010	1. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében figyelembe vett instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (3) bekezdése. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0020	2. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, az 575/2013/EU rendelet 489. cikkében rögzített korlát alkalmazásával Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (4) bekezdése.
0030	2.1. Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (4) bekezdése és 489. cikke A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0040	2.2. Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke.
0050	2.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke (3) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0060	2.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke (5) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0070	2.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikkének (6) bekezdése és 491. cikkének c) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0080	2.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték Az 575/2013/EU rendelet 487. cikkének (1) bekezdése. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.
0090	3. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, az 575/2013/EU rendelet 490. cikkében rögzített korlát alkalmazásával Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (5) bekezdése.
0100	3.1. Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke.
0110	3.2. Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke.
0120	3.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke (3) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0130	3.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke (5) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0140	3.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikkének (6) bekezdése és 491. cikkének c) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.
0150	3.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték Az 575/2013/EU rendelet 487. cikkének (2) bekezdése. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

2. CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

27. A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. A C 06.02 tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:

a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről;

az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

28. Az 575/2013/EU rendelet 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 0010–0060-as és 0250–0400-as oszlopban szolgáltatnak adatot.

29. A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó volt.

2.2. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

30. A C 06.02 tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 0070–0210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitelintézetekről és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatolótőke mértékét.

31. A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatolótőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3. AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

32. A C 06.02 tábla harmadik része és a C 06.01 tábla (az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 0250–0400-as oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatolótőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatolótőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított tőkemegfelelési mutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze.

33. A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatolótőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is.

34. Mivel a tábla harmadik része „hozzájárulásokat” említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól.

35. A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatolótőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöbérték túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat.

36. Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából.

37. Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Az a részcsoport, amelyre adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, szintén benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla.

38. Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavatolótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatolótőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4. C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS Total)

Oszlopok

Útmutató

0250–0400

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót.

0410–0480

TŐKEPUFFEREK

Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót.

Sorok

Útmutató

0010

ÖSSZESEN

Ebben a sorban a C 06.02 tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni.

2.5. C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

Oszlopok	Útmutató
0011–0060	A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK E tábla célja, hogy az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat.
0011	NÉV A konszolidáció körébe bevont szervezet neve.
0021	KÓD A sorazonosító részét képező kódnak minden egyes jelentett jogalany esetében egyedinek kell lennie. Intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más jogalanyok esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, valamely nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt (időben is) következetesen kell használni a táblákban. A kód mezőnek mindig kell tartalmaznia valamilyen értéket.
0026	KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0021-es oszlopban feltüntetett kódtípust „LEI-kód”-ként vagy „Nem-LEI-kód”-ként kell megadniuk. A kódtípust mindig meg kell adni.
0027	NEMZETI KÓD Az intézmények akkor is megadhatják a nemzeti kódot, amikor a „Kód” oszlopban a LEI-kódot tüntetik fel azonosítóként.
0030	INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN / NEM) Az „IGEN” értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak. Egyéb esetben a „NEM” értéket kell megadni. [EUR-Lex] Kisebbségi részesedések: az 575/2013/EU rendelet 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja. A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva az 575/2013/EU rendelet követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások.
0035	SZERVEZET TÍPUSA A szervezet típusát a következő kategóriák alapján kell feltüntetni: a) hitelintézet Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja. b) befektetési vállalkozás Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja. c) pénzügyi intézmény (egyéb) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20., 21. és 26. pontja. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozások, amelyek a d), f) vagy g) kategória egyikébe sem tartoznak; d) (vegyes) pénzügyi holdingtársaság Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. és 21. pontja. e) kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja. f) különleges célú gazdasági egység Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontja. g) fedezettkötvény-társaság Fedezett kötvények kibocsátása vagy fedezett kötvény fedezetéül szolgáló biztosíték tartása céljából létrehozott szervezet, ha a fenti a), b) vagy d)–f) kategóriák egyikébe sem tartozik. h) egyéb típusú szervezet Az a)–g) pontban említettektől eltérő szervezet. Amennyiben valamely szervezet nem tartozik az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv hatálya alá, de a bázeli előírásokkal legalább egyenértékű előírások hatálya alá tartozik, a vonatkozó kategóriát a legnagyobb gondosság elve alapján kell meghatározni.
0040	AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP) Teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében „SF” értéket kell megadni. Teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében „SP” értéket kell megadni.
0050	ORSZÁGKÓD Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk.
0060	RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljes körű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 16. pontjának megfelelően egy leányvállalatban birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik.
0070–0240	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A részletes információkat tartalmazó rész (0070–0240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – az 575/2013/EU rendeletben meghatározott tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a bázeli szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 0030-as oszlop értéke „igen”). Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni. Az ebben a részben megadott adatoknak tükrözniük kell az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokat (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). Az 575/2013/EU rendelettől eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő részletezettségű adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak. Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix általános költségeiről: A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutatónak az 575/2013/EU rendelet 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix általános költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket. A teljes kockázati kitettségértéknek a fix általános költségekhez kapcsolódó részét e tábla 0100-as oszlopában kell megadni.
0070	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 0080–0110-es oszlopok összegét kell megadni.
0080	HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0040-es sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 0490-es sorában (A KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege.
0090	POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg.
0100	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték. Ebben az oszlopban kell megadni a fix általános költségeket, ezen belül a CA2 tábla 0630-as sorának értékét (FIX ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ TOVÁBBI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK).
0110	EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2 tábla 0640-es, 0680-as és 0690-es sorában megadott értékek összege.
0120–0240	RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL Az alábbi oszlopokban feltüntetett információk tükrözik azon tagállam helyi tőkemegfelelési szabályait, ahol a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye van.
0120	SZAVATOLÓTŐKE Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1 tábla 0010-es sorában (SZAVATOLÓTŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg.
0130	EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. cikke. Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a vállalkozásokon kívüli és az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.
0140	KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja.
0150	T1 TŐKE ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 25. cikke.
0160	EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. cikke. Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalék és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.
0170	KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja.
0180	ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1) Az 575/2013/EU rendelet 50. cikke.
0190	EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 81. cikke. Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben a 84. cikk (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.
0200	KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja.
0210	KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE 1 (AT1) Az 575/2013/EU rendelet 61. cikke.
0220	EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. és 83. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben a 85. cikk (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.
0230	JÁRULÉKOS TŐKE (T2) Az 575/2013/EU rendelet 71. cikke.
0240	EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. és 83. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben az említett rendelet 87. cikke (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában figyelembe vehető összeg.
0250–0400	AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
0250–0290	KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.
0250	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 0260–0290-es oszlopok összegét kell megadni.
0260	HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált tőkemegfelelési mutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül.
0270	POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén az 575/2013/EU rendelet szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 0520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel.
0280	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is. A fix általános költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni.
0290	EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a fentiekben felsoroltaktól eltérő kockázatokhoz kapcsolódó kitettségértékeket foglalja magában.
0300–0400	HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓTŐKÉHEZ A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a teljestőke-megfelelési mutatót. A 0300–0350-es oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatolótőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható vagy a szavatolótőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetének utolsó bekezdésében említett küszöbérték függvényében a 0360–0400-as oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatolótőkéhez. Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatolótőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatolótőkéjéhez való nettó hozzájárulás, főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatolótőke adható meg. Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.
0300–0350	A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A „KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE” alatt feltüntetendő érték az 575/2013/EU rendelet második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.
0300	A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE Az 575/2013/EU rendelet 87. cikke.
0310	A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 85. cikke.
0320	A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 84. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege.
0330	A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 86. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege.
0340	A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 88. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatolótőkébe beszámítható tőkéjének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege.
0350	TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK
0360–0400	KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE Az 575/2013/EU rendelet 18. cikke. A „KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE” alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.
0360	KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE
0370	EBBŐL: CET1 TŐKE
0380	EBBŐL: AT1 TŐKE
0390	EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is.
0400	EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni.
0410–0480	TŐKEPUFFEREK A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4 tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti intézkedéseken és az 575/2013/EU rendeleten alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is.
0410	KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontja.
0420	TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 1. pontja és 129. cikke. A 2013/36/EU irányelv 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.
0430	INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 2. pontja, 130. cikke, valamint 135–140. cikke. Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni.
0440	A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja. Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely az 575/2013/EU rendelet 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.
0450	RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 5. pontja, 133. és 134. cikke. Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell feltüntetni.
0470	GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 3. pontja és 131. cikke. Ebben a cellában a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.
0480	EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 4. pontja és 131. cikke. Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

3. HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

39. A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB módszerhez külön táblacsoport tartozik. Emellett az ezen végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.1. Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák

40. Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és garantőrökkel szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt.

41. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik.

42. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a garantőr kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul.

43. A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2. A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás

44. A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2. C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.1. Általános megjegyzések

45. A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2. A CR SA tábla alkalmazási köre

46. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához.

47. A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni.

48. Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:

az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének m) pontjában említett „értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

a szavatolótőkéből levont kitettségek.

49. A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

a banki könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

a kereskedési könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

az 575/2013/EU rendelet 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő kiegyenlítési kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

50. A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetével együttesen értelmezve, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek az említett rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kereskedési könyvi pozícióikról is ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket (az említett rendelet harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegen belüli/kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is.

51. Ezenkívül a CR SA táblában a 0290–0320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről.

52. Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:

központi kormányzatok vagy központi bankok (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja);

regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja);

közszektorbeli intézmények (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének c) pontja);

intézmények (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja);

vállalkozások (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja);

lakosság (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének h) pontja).

53. A tájékoztató adatok megadása sem az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontjában említett kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, az említett rendelet 112. cikkének i) és j) pontjában említett kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti.

54. A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a „nemteljesítő” és „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla „központi kormányzatok vagy központi bankok”, „regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok”, „közszektorbeli intézmények”, „intézmények”, „vállalkozások” és „lakosság” kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a „nemteljesítő” vagy „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a „nemteljesítő” és „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal.

55. Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit az 575/2013/EU rendelet 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 0320-as sorában az összesített adatok között, valamint a „nemteljesítő” kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor ezt az információt az „intézmények” kitettségi osztály 0320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.3. A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel

56. A kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említett különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:

első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

57. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak.

58. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek).

59. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy az említett rendelet burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok).

60. A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Következésképpen a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseinek. Ez nem tiltja meg, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek az 575/2013/EU rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint az említett rendelet megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek.

61. Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba a kitettségi osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza. Következésképpen az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának.

62. Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolásnak az alábbi sorrendet kell követnie:

értékpapírosítási pozíciók;

kiemelkedően magas kockázatú tételek;

részvényjellegű kitettségek;

nemteljesítő kitettségek;

kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

egyéb tételek;

rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek; multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek; nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal és lakossággal szembeni kitettségek.

63. Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, és amennyiben az áttekintésen alapuló módszert vagy a megbízatáson alapuló módszert (az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének 1. és 2. pontja) alkalmazzák, az alapul szolgáló egyedi kitettséget (az áttekintésen alapuló módszer esetében) és egyedi kitettségcsoportot (a megbízatáson alapuló módszer esetében) kell figyelembe venni, és azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni. Ugyanakkor valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek kitettségi osztályába kell besorolni.

64. Az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az „egyéb tételek” kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az „egyéb kockázati súlyok” sorban (az alkalmazott kockázati súly az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg).

65. A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK AZ 575/2013/EU RENDELET SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Értékpapírosítási pozíciók
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Kiemelkedően magas kockázatú tételek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 128. cikkét)
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Részvényjellegű kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 133. cikkét)
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Nemteljesítő kitettségek
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 129. cikkét) E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 124. cikkét)
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Egyéb tételek
NEM [EUR-Lex]
Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?	IGEN [EUR-Lex]	Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek
NEM [EUR-Lex]
Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek Intézményekkel szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek

3.2.4. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok alkalmazási körének magyarázata

3.2.4.1. Az „intézmények” kitettségi osztály

66. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6)–(7) bekezdésében említett, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja:

67. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek.

68. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint „az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.” Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK tanácsi irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is ( 5 ). A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2. A „fedezett kötvények” kitettségi osztály

69. Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba:

70. A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvényeknek a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a „fedezett kötvények” kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3. A „kollektív befektetési formák” kitettségi osztály

71. Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (2) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegen belüli tételként kell feltüntetni.

3.2.5. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a levonások, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően: 1. A partnerkockázattal érintett származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. vagy 6. fejezete) az eredeti kitettségérték a partnerkockázati kitettség értéke (lásd a 0210-es oszlophoz tartozó útmutatót). 2. A lízing kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A maradványértéket annak könyv szerinti értékén (azaz a lízingfutamidő végén fennálló diszkontált becsült maradványértéken) kell feltüntetni. 3. Az 575/2013/EU rendelet 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosíték figyelembevételével kell feltüntetni. Amennyiben az intézmények élnek az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (7a) bekezdésében foglalt eltéréssel, az „egyéb tételek” kitettségi osztályban 100 %-os kockázati súllyal szereplő ABSA összeget kell megadniuk ebben az oszlopban.
0030	(–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok Az 575/2013/EU rendelet 24. és 111. cikke Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségekre képzett céltartalékok (a 110. cikknek megfelelő hitelkockázati kiigazítások), valamint a prudenciális értékelési korrekciók (a 34. és 105. cikknek megfelelően végrehajtott kiegészítő értékelési korrekciók, a 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának megfelelően levont összegek és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések).
0040	Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség A 0010-es és 0030-as oszlop összege.
0050–0100	A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább „A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése” részben ismertetett helyettesítésével. A kitettségértéket befolyásoló biztosíték (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni: — a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték; — figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. Lásd még a 3.1.1. pontban található útmutatót.
0050–0060	Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (GA) Az 575/2013/EU rendelet 235. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 239. cikkének (3) bekezdése tartalmazza az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet GA korrigált értékének kiszámításához használandó képletet.
0050	Garanciák Az 575/2013/EU rendelet 203. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatívákat nem tartalmazó előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.
0060	Hitelderivatívák Az 575/2013/EU rendelet 204. cikke.
0070 – 0080	Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Ezek az oszlopok az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott és az említett rendelet 196., 197. és 200. cikke szerinti szabályok hatálya alá tartozó, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza. Az 575/2013/EU rendelet 218. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokba történő befektetéseket és az 575/2013/EU rendelet 219. cikkében említett, figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.
0070	Pénzügyi biztosítékok: egyszerű módszer Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (1) és (2) bekezdése.
0080	Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Az 575/2013/EU rendelet 232. cikke.
0090–0100	A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1) és (2) bekezdése és 236. cikke. A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekinteni. Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.
0110	HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után
0120–0140	A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE Az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikke Magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is. Az 575/2013/EU rendelet 218. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és a rendelet 219. cikkében említett, figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
0120	A kitettség volatilitási korrekciós tényezője Az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (2) és (3) bekezdése. A feltüntetendő érték a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása: (Eva–E) = E*He.
0130	(–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam) Az 575/2013/EU rendelet 239. cikkének (2) bekezdése. Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel az 575/2013/EU rendelet 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat foglalja magában. A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C(1–Hc–Hfx)(t–t)/(T–t). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza.
0140	(–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció Az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése. A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C[(1–Hc–Hfx)(t–t)/(T–t)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C(1–Hc–Hfx)[(t–t)/(T–t*)–1].
0150	Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*) Az 575/2013/EU rendelet 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése.
0160–0190	A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban Az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének (1) bekezdése és 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja. Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése. A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük.
0200	Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 111. cikke és harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakasza. Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez az 575/2013/EU rendelet 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni. A lízing kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A maradványértéket diszkontált maradványértékként kell figyelembe venni, figyelembe véve az értékelési korrekciókat, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő tényezőt és hitel-egyenértékesítési tényezőt. A partnerkockázattal érintett kitettségek értékeinek meg kell egyezniük a 0210-es oszlopban megadott értékekkel.
0210	Ebből: Partnerkockázatból származó A partnerkockázattal érintett kitettségek érteke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően, azaz az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásával és a CVA-veszteségnek az említett rendelet 273. cikkének (6) bekezdésében említett levonásával számított kitettségérték, amely a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámítása tekintetében a releváns összeg. Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor egy partnerre egynél több partnerkockázat-számítási módszert alkalmaznak, a partner szintjén levont, felmerült CVA-veszteséget a 0090–0130-as sorban szereplő egyes nettósítási halmazok kitettségértékéhez kell hozzárendelni, tükrözve az adott nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékének a partner hitelkockázat-mérséklés utáni teljes kitettségértékéhez viszonyított arányát. E célból a C 34.02 tábla 0160-as oszlopához tartozó útmutató szerinti hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértéket kell használni.
0211	Ebből: Partnerkockázatból eredő, kivéve a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségeket A 0210-es oszlopban feltüntetett kitettségek, kivéve az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt szerződésekből és ügyletekből eredő kitettségeket, amennyiben azok központi szerződő féllel (CCP) szemben állnak fenn, beleértve az említett rendelet 300. cikkének 2. pontjában meghatározott központi szerződő félhez kapcsolódó ügyleteket is.
0215	A szorzók előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, az említett rendelet 501. és 501a. cikke szerinti kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó figyelembevétele nélkül. A lízingeszközök maradványértékének kockázattal súlyozott kitettségértékére a 134. cikk (7) bekezdésének ötödik mondata vonatkozik, és azt az „1/t * 100 % * maradványérték” képlet szerint kell kiszámítani. A maradványérték nem diszkontált becsült maradványérték a lízingfutamidő végén, amelyet a folyamatos megfelelőség biztosítása érdekében rendszeresen újra kell értékelni.
0216	(–) A kockázattal súlyozott kitettségérték kkv-szorzó miatti korrekciója A kkv-kel szembeni teljesítő kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban számított, kockázattal súlyozott kitettségértéke (RWEA) és az 575/2013/EU rendelet 501. cikkének (1) bekezdése szerinti RWEA* különbségének levonása.
0217	(–) A kockázattal súlyozott kitettségérték infrastruktúra-szorzó miatti korrekciója Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek, valamint az említett rendelet 501a. cikke szerinti, alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó kiigazított RWEA-érték különbségének levonása.
0220	A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, az említett rendelet 501. és 501a. cikke szerinti kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó figyelembevételével. A lízingeszközök maradványértékének kockázattal súlyozott kitettségértékére a 134. cikk (7) bekezdésének ötödik mondata vonatkozik, és azt az „1/t * 100 % * maradványérték” képlet szerint kell kiszámítani. A maradványérték nem diszkontált becsült maradványérték a lízingfutamidő végén, amelyet a folyamatos megfelelőség biztosítása érdekében rendszeresen újra kell értékelni.
0230	Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja.
0240	Ebből: központi kormányzatéból eredő hitelminősítéssel Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja.

Sorok	Útmutató
0010	Teljes kitettség
0015	ebből: Nemteljesítő kitettségek a „Kiemelkedően magas kockázatú tételek” és a „Részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályokban Az 575/2013/EU rendelet 127. cikke. Ezt a sort csak a „Kiemelkedően magas kockázatú tételek” és a „Részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályokban kell jelenteni. Egy olyan kitettséget, amely az 575/2013/EU rendelet 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti az 575/2013/EU rendelet 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a „Kiemelkedően magas kockázatú tételek” vagy a „Részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha az 575/2013/EU rendelet 127. cikkében említett nemteljesítő kitettségről van szó.
0020	ebből: Kkv Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni.
0030	ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében előírt követelményeket.
0035	ebből: Kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében előírt követelményeket.
0040	ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan Az 575/2013/EU rendelet 125. cikke. Csak az „ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett” kitettségi osztályban kell jelenteni.
0050	ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek Olyan kitettségek, amelyekre az az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének megfelelően a sztenderd módszert alkalmazták.
0060	ebből: Az IRB módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 148. cikkének (1) bekezdése.
0070–0130	A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani. Az intézmény kereskedési könyvi tevékenységéből származó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének f) pontjában, valamint 299. cikkének (2) bekezdésében említett partnerkockázati kitettségeit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. Az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül az említett rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk.
0070	Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0090–0130-as sorban kell feltüntetni. Az 575/2013/EU rendelet 379. cikkének (1) bekezdésében említett nyitva szállítások (amennyiben nem vonták le azokat) nem minősülnek mérlegen belüli tételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.
0080	Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek A mérlegen kívüli pozíciók közé az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0090–0130-as sorban kell feltüntetni.
0090–0130	Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek Partnerkockázattal érintett ügyletek, úgy mint származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- vagy áru-kölcsönbeadási vagy -kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek.
0090	Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai A kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 139. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik és ennélfogva a 0130-as sorban szerepelnek.
0100	Ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt Az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő féllel (QCCP) szemben fennálló és elfogadott központi szerződő félhez kapcsolódó szerződések és ügyletek, amelyek esetében a kockázattal súlyozott kitettségértéket az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint számítják ki. Az elfogadott központi szerződő félhez kapcsolódó ügylet jelentése megegyezik a központi szerződő félhez kapcsolódó ügyletnek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 2. pontja szerinti jelentésével, amennyiben a központi szerződő fél elfogadott központi szerződő fél.
0110	Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai A kizárólag az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyleteket és az említett rendelet 272. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok a származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik, és ennélfogva a 0130-as sorban szerepelnek.
0120	Ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt Lásd a 0100-as sorra vonatkozó útmutatót.
0130	Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Különböző termékkategóriákhoz sorolt ügyleteket, úgy mint származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó azon nettósítási halmazok (az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. pontja), amelyekre az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 25. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás vonatkozik.
0140–0280	KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA
0140	0 %
0150	2 % Az 575/2013/EU rendelet 306. cikkének (1) bekezdése.
0160	4 % Az 575/2013/EU rendelet 305. cikkének (3) bekezdése.
0170	10 %
0180	20 %
0190	35 %
0200	50 %
0210	70 % Az 575/2013/EU rendelet 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja.
0220	75 %
0230	100 %
0240	150 %
0250	250 % Az 575/2013/EU rendelet 133. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (4) bekezdése.
0260	370 % Az 575/2013/EU rendelet 471. cikke.
0270	1 250 % Az 575/2013/EU rendelet 133. cikkének (2) bekezdése és 379. cikke.
0280	Egyéb kockázati súlyok Ez a sor a „kormányzat”, „vállalkozások”, „intézmények” és „lakosság” kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki. Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése. A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az „egyéb tételek” kitettségi osztályban kell feltüntetni. Lásd még az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) bekezdését és 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját.
0281–0284	TELJES KITETTSÉG MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA (KBF) Ezen sorok esetében az 575/2013/EU rendelet 132., 132a., 132b. és 132c. cikkével összhangban csak a kollektív befektetési formák (KBF) kitettségi osztálya tekintetében kell adatot szolgáltatni.
0281	Az áttekintés elve Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (1) bekezdése.
0282	A megbízatáson alapuló módszer Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (2) bekezdése.
0283	Tartalékmódszer (Fall-back approach) Az 575/2013/EU rendelet 132. cikkének (2) bekezdése.
0290–0320	Tájékoztató adatok A 0290–0320-as sorok tekintetében lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában.
0290	Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja. Kizárólag tájékoztató adat. Az 575/2013/EU rendelet 124. és 126. cikkében említetteknek megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban kell megbontani és feltüntetni, ha azokra kereskedelmi ingatlan nyújt fedezetet.
0300	100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja. A „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.
0310	Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja. Kizárólag tájékoztató adat. Az 575/2013/EU rendelet 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban kell megbontani és feltüntetni, ha azokra ingatlan nyújt fedezetet.
0320	150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja. A „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

3.3. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.1. A CR IRB tábla alkalmazási köre

72. A CR IRB tábla a következőkre alkalmazandó:

banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

—

banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

—

vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii.

kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii.

az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

73. A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB módszerrel) számítják ki.

74. A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:

a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii.

a CR SEC és/vagy a CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciók;

iii.

az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett „egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök”. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénzállományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét az 575/2013/EU rendelet 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv.

a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra;

A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek.

Az i. és a iii. tétel nem vonatkozik a CR IRB 7 táblára.

75. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB módszer). Ez minden lakossági portfóliót magában foglal.

Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.2. A CR IRB táblacsoport felosztása

76. A CR IRB táblacsoport hét táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB-kitettségekről és a kockázattal súlyozott kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfélkategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be (a CR IRB 1 0070-es sorában feltüntetett kitettségek). A CR IRB 3 mutatja be az IRB-modellek hitelkockázati tőkekövetelményének kiszámításához használt összes releváns paramétert. A CR IRB 4 az IRB módszer szerint meghatározott, kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékek változásait magyarázó kimutatást tartalmaz. A CR IRB 5 a jelentett modellekre vonatkozóan a PD-k utótesztelésének eredményeiről nyújt információt. A CR IRB 6 tartalmazza a slotting módszer szerinti speciális hitelezési kitettségek esetében a hitelkockázati tőkekövetelmények kiszámításához használt releváns paramétereket. A CR IRB 7 áttekintést nyújt a sztenderd módszer vagy az IRB módszer hatálya alá tartozó kitettségérték százalékos arányáról minden egyes releváns kitettségi osztály tekintetében. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1, CR IRB 2, CR IRB 3 és CR IRB 5 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

Összesen

(Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB módszer szerint is)

Központi kormányzatok és központi bankok

(Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja.)

Intézmények

(Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja.)

4.1.

Vállalkozások – kkv

(Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

4.2.

Vállalkozások – speciális hitelezés

(Az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (8) bekezdése.)

4.3.

Vállalkozások – egyéb

(Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozásokkal szembeni kitettségek.)

5.1.

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

(Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben az említett rendelet 154. cikkének (3) bekezdésével.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

5.2.

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

(Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. pontban.)

A 5.1. és 5.2. pontban ingatlannal fedezett lakossággal szembeni kitettségnek kell tekinteni minden biztosítékként elismert ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettséget, függetlenül a biztosíték értékének a kitettséghez viszonyított arányától vagy a hitel céljától.

5.3.

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben az említett rendelet 154. cikkének (4) bekezdésével),

5.4.

Lakosság – egyéb kkv

(Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. és az 5.3. pontban.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

5.5.

Lakosság – egyéb nem kkv

(Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.2. és az 5.3. pontban.)

3.3.3. C 08.01 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok	Útmutató
0010	BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA / AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%) Az ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket az 575/2013/EU rendelet 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (0110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési skálát alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni. Egyébként a különböző minősítési skálákat a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési skálák ügyfélkategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfélkategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfélkategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Ugyanez vonatkozik a folyamatos minősítési skálákra: esetükben is meg kell állapodni az illetékes hatóságokkal arról, hogy adatszolgáltatási célból a kategóriák száma csökkenthető. Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni. Az utolsó minősítési kategóriát vagy kategóriákat a nemteljesítő kitettségekre kell alkalmazni, melyek PD-értéke 100 %. Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD-értéket az adott sorban feltüntetett összes kitettség figyelembevételével kell kiszámítani. Abban a sorban, ahol csak a nemteljesítő kitettségeket kell feltüntetni, az átlagos PD-érték 100 %.
0020	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük. Az eredeti kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban kell megadni. Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti. A partnerkockázattal érintett származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. vagy 6. fejezete) az eredeti kitettségérték a partnerkockázati kitettség értéke (lásd a 0130-as oszlophoz tartozó útmutatót).
0030	EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában említett szervezetek összes azon kitettségére, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazandó.
0040–0080	A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklés, amely egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkenti a kitettségeknek az alább „A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE” részben ismertetett helyettesítésével.
0040–0050	ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározottaknak megfelelően. A kitettséget befolyásoló előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.
0040	GARANCIÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 236. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korrigált értéket (GA) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének megfelelően (de e cikk (3) bekezdésének kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A garanciákat a 0040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha a kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 0150-es oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségekre esetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 0220-as oszlopban kell megadni.
0050	HITELDERIVATÍVÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 236. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korrigált értéket (GA) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz az 575/2013/EU rendelet 183. cikke (3) bekezdésének megfelelően, akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 0160-as oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségekre esetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 0220-as oszlopban kell megadni.
0060	EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A kitettség PD-értékére hatást gyakorló biztosítékot az eredeti kitettség hitel-egyenértékesítési tényezők előtti értékében kell maximálni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor az 575/2013/EU rendelet 232. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a PD-re hatást gyakorló hitelkockázat-mérséklési technikákat kell megadni. A vonatkozó névértéket vagy piaci értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni.
0070–0080	A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfélkategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a garantőr kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfélkategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a garantőr kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfélkategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekinteni. Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfélkategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. Ezek az oszlopok csak akkor használhatók, ha az intézmények engedélyt kaptak az illetékes hatóságuktól arra, hogy ezeket a fedezett kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 150. cikkével összhangban a tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezeljék, vagy hogy a kitettségeket a garantőr jellemzői szerint sorolják be a kitettségi osztályokba.
0090	HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő ügyfélkategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.
0100, 0120	Ebből: Mérlegen kívüli tételek Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.
0110	KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének, valamint 230. cikke (1) bekezdése második mondatának megfelelően meghatározott kitettségértékeket kell feltüntetni. Az I. mellékletben említett instrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket és százalékos arányokat kell alkalmazni, függetlenül az intézmény által választott módszertől. A partnerkockázattal érintett kitettségek értékeinek meg kell egyezniük a 0130-es oszlopban megadott értékekkel.
0130	Ebből: Partnerkockázatból származó Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0210-es oszlopban.
0140	EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK Az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában említett szervezetekkel szembeni összes azon kitettség értékének bontása, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó.
0150–0210	AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-becsléseket. A feltüntetett biztosítéki értéket a kitettségértékben kell maximálni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdését, 230. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 231. cikkét kell figyelembe venni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: — Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően a központi kormányzattal, központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (3) bekezdését kell figyelembe venni. Lakossággal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (2) bekezdését kell figyelembe venni. — Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően az LGD-becslés során az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjának megfelelően a biztosítékot kell figyelembe venni.
0150	GARANCIÁK Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást.
0160	HITELDERIVATÍVÁK Lásd a 0050-es oszlopra vonatkozó útmutatást.
0170	SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték. Az 575/2013/EU rendelet 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök.
0171	KÉSZPÉNZLETÉT Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének a) pontja. Harmadik fél intézménynél nem letétkezelői megállapodás révén, a hitelnyújtó intézmény zálogjogával terhelten elhelyezett készpénzbetét vagy készpénzjellegű instrumentum. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.
0172	ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének b) pontja. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét.
0173	HARMADIK FÉL ÁLTAL BIRTOKOLT INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének c) pontja. Ez magában foglalja egy harmadik fél intézmény által kibocsátott értékpapírokat, amelyeket felszólításra az adott intézmény visszavásárol. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét. Ebbe az oszlopba nem tartoznak bele azok a harmadik fél által tartott instrumentumokkal fedezett kitettségek, amelyek esetében az intézmények az 575/2013/EU rendelet 232. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett rendelet 200. cikkének c) pontja szerint elismert, felszólításra visszavásárolt instrumentumokat a kibocsátó intézmény garanciájaként kezelik.
0180	ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel az 575/2013/EU rendelet 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakasza alapján készpénzbiztosítékként kell kezelni. Amennyiben az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az 575/2013/EU rendelet 197. cikke szerinti elismert pénzügyi biztosíték esetében az említett rendelet 223. cikkének (2) bekezdése szerinti kiigazított értéket (Cvam) kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, az LGD-becslés során a pénzügyi biztosítékot az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint kell figyelembe venni. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.
0190–0210	EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint kell meghatározni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, az LGD-becslés során az egyéb biztosítékot az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint kell figyelembe venni.
0190	INGATLAN Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd az 575/2013/EU rendelet 229. cikkét is. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték.
0200	EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (6)–(8) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még az 575/2013/EU rendelet 229. cikkének (3) bekezdését. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.
0210	KÖVETELÉSEK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (5) bekezdése és 229. cikke (2) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.
0220	EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (3) bekezdésének megfelelően, valamint az említett rendelet 202. cikkének és 217. cikke (1) bekezdésének figyelembevételével. A feltüntetendő értékek nem haladhatják meg a megfelelő kitettségek értékét.
0230	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Nemteljesítő kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját kell figyelembe venni. A 0110-es oszlopban említett kitettségérték alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Minden hatást figyelembe kell venni (így az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ingatlannal fedezett kitettségekre alkalmazandó alsó korlát hatásait bele kell foglalni az adatszolgáltatásba). Az IRB módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E) tükrözi, majd azok az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdésében említett LGD-értékben is megjelennek. Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 0110-es oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. Amennyiben a PD-értéket speciális hitelezési kitettségekre becsülik, az adatokat az LGD-kre vonatkozó saját becslések vagy a szabályozói LGD-k alapján kell megadni. A 0230-as oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagy méretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 0240-es oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe.
0240	NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) Kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel, valamint az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdése 5. pontjában meghatározott nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni összes azon kitettségre vonatkozóan, amelyre az az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó.
0250	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A feltüntetendő értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkének megfelelően kell meghatározni. A kitettségérték (0110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a „lakosság” kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki.
0255	A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését. A lakossági kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 154. cikkének (1) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót nem kell figyelembe venni.
0256	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A kkv-kel szembeni teljesítő kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban számított, kockázattal súlyozott kitettségértéke (RWEA) és az 575/2013/EU rendelet 501. cikke szerinti RWEA* különbségének levonása.
0257	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek, valamint az említett rendelet 501a. cikke szerinti, alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó kiigazított RWEA-érték különbségének levonása.
0260	A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését. A lakossági kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 154. cikkének (1) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.
0270	EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték lebontása az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni összes azon kitettségre, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó.
0280	VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A várható veszteség meghatározását az 575/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, a várható veszteség összegének kiszámítását az említett rendelet 158. cikke tartalmazza. A nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.
0290	(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az értékelési korrekciót, valamint az 575/2013/EU rendelet 159. cikke szerinti egyedi és általános hitelkockázati kiigazításokat kell feltüntetni. Az általános hitelkockázati kiigazításokat az egyes ügyfélkategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni.
0300	KÖTELEZETTEK SZÁMA Az 575/2013/EU rendelet 172. cikkének (1) és (2) bekezdése. A lakossági kitettségi osztály, valamint az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül. A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfélkategóriákhoz rendelnek az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. Az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető. Mivel ez az oszlop a minősítési skálák egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfélkategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül.
0310	HITELDERIVATÍVÁK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézményeknek a kockázattal súlyozott hipotetikus kitettségértéket RWEA-ként kell kiszámítaniuk anélkül, hogy az elismert hitelderivatívát az 575/2013/EU rendelet 204. cikkében meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikaként vennék számításba. Az összegeket az eredeti kötelezettel szembeni kitettségekre vonatkozó kitettségi osztályokban kell feltüntetni.

Sorok	Útmutató
0010	TELJES KITETTSÉG
0015	ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében előírt követelményeket.
0016	ebből: Kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében előírt követelményeket.
0020–0060	A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA
0020	Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli tételek Az 575/2013/EU rendelet 24. cikkében említett eszközök más kategóriába nem sorolhatók. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0040–0060-as sorban kell feltüntetni. Az 575/2013/EU rendelet 379. cikkének (1) bekezdésében említett nyitva szállítások (amennyiben nem vonták le azokat) nem minősülnek mérlegen belüli tételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.
0030	Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek közé tartoznak az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8) bekezdése szerinti tételek, valamint az említett rendelet I. mellékletében felsorolt tételek. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0040–0060-as sorban kell feltüntetni.
0040–0060	Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0090–0130-as sorban.
0040	Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0090-es sorban.
0050	Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0110-es sorban.
0060	Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0130-es sorban.
0070	ÜGYFÉLKATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját. A lakossági kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (6) bekezdését. A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfélkategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 0180-as sorban kell feltüntetni. Ha az intézmény nagyszámú ügyfélkategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Nincs irányadó felügyeleti skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg.
0080	SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdése. Ez csak a „vállalati – speciális hitelezés” kitettségi osztályára vonatkozik.
0160	ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT Az 575/2013/EU rendelet 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése és 230. cikkének (3) bekezdése. Ez az alternatíva csak az IRB alapmódszert alkalmazó intézmények számára áll rendelkezésre.
0170	NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek az 575/2013/EU rendelet 379. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni.
0180	FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN A felhígulási kockázat meghatározását az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításával kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 157. cikkét. A felhígulási kockázatról a vállalati és lakossági vásárolt követelések esetében kell adatot szolgáltatni.

3.3.4. C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: ügyfélkategória vagy -halmaz (pool) szerint (CR IRB 2 tábla)

Oszlop

Útmutató

0005

Ügyfélkategória (sorazonosító)

Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

A feltüntetendő első kategória (vagy halmaz) a legjobb, a következő a második legjobb és így tovább. Az utolsó kategória (vagy halmaz) a nemteljesítő kitettségeket tartalmazza.

0010–0300

Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval.

Sor

Útmutató

0010-0001 – 0010-NNNN

Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-értéknek megfelelő sorrendben kell megadni. A nemteljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatai nem tüntethetők fel ebben a táblában.

3.3.1. C 08.03 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: PD-sávok szerinti bontás (CR IRB 3)

3.3.1.1. Általános megjegyzések

77. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 452. cikke g) pontjának i–v. alpontja alkalmazásában kell megadniuk annak érdekében, hogy információt szolgáltassanak az IRB módszerhez kapcsolódó tőkekövetelmények kiszámításához használt fő paraméterekről. Az ebben a táblában feltüntetett információk nem tartalmazhatnak az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezésre vonatkozó adatokat, amelyek a C 08.06. táblában szerepelnek. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete).

3.3.1.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok	Útmutató
0010	MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerint számított kitettségérték az esetleges hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélkül.
0020	MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerinti kitettségérték, az esetleges hitelkockázati kiigazítások és hitel-egyenértékesítési tényezők, az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8) bekezdésében meghatározott saját becslések és hitel-egyenértékesítési tényezők, illetve az említett rendelet 166. cikkének (10) bekezdésében meghatározott százalékos arányok figyelembevétele nélkül. A mérlegen kívüli kitettségek magukban foglalják az összes lekötött, de le nem hívott összeget és az összes mérlegen kívüli tételt, az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében felsoroltak szerint.
0030	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az intézmények által a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához használt átlagos hitel-egyenértékesítési tényező, súlyozva a 0020-as oszlopban feltüntetett, mérlegen kívüli, hitel-egyenértékesítési tényezők előtti kitettséggel.
0040	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ÉS HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁNI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikke szerinti kitettségérték. Ez az oszlop a mérlegen belüli kitettségeknek és a mérlegen kívüli kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezők utáni és hitelkockázat-mérséklés utáni összegét tartalmazza.
0050	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS PD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kötelezettek átlagos PD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. Ezt az oszlopot nem kell kitölteni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozóan.
0060	KÖTELEZETTEK SZÁMA A rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt jogi személyek vagy kötelezettek száma. A kötelezettek számát a C 08.01. tábla 0300-as oszlopára vonatkozó útmutatónak megfelelően kell számba venni. A közös kötelezetteket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció alkalmazásában.
0070	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos LGD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie a kockázattal súlyozott összegek kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott végső LGD-becslésnek. Az ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek esetében a feltüntetett LGD-nek figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (4) bekezdésében meghatározott alsó határokat. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztottnak felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie az alkalmazandó becslési módszerek szerinti nemteljesítéskori LGD-becslésnek. Ezt az oszlopot nem kell kitölteni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozóan.
0080	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRAT (ÉV) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos lejárata, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. A feltüntetendő lejárati értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkének megfelelően kell meghatározni. Az átlagos lejáratot években kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a „lakosság” kitettségi osztályra vonatkozóan nem töltendő ki.
0090	A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Központi kormányzatokkal és központi bankokkal, intézményekkel és vállalatokkal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (1)–(4) bekezdésének megfelelően kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték; a lakossággal szembeni kitettségek esetében az említett rendelet 154. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.
0100	VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 158. cikke szerint kiszámított várható veszteségérték. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.
0110	(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK A 183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások, az 575/2013/EU rendelet 34. és 110. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, valamint a rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt kitettségekhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések. Ezek az értékelési korrekciók és céltartalékok azok, amelyeket figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 159. cikkének végrehajtásakor. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfélkategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni.

Sorok

Útmutató

PD-SÁV

A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-sávhoz hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

Az {r0170, c0050} és az {r0170, c0070} mezőt az összes kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni, de nem kell megadni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozó összesített értéket.

3.3.2. C 08.04 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: a kockázattal súlyozott kitettségérték változásának kimutatása (CR IRB 4)

3.3.2.1. Általános megjegyzések

78. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 438. cikke h) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete).

79. Az intézményeknek az RWEA változását a vonatkozási időpont szerinti kockázattal súlyozott kitettségérték és az előző vonatkozási időpont szerinti kockázattal súlyozott kitettségérték közötti változásként kell megadniuk. Negyedéves adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatási vonatkozási időpont negyedéve előtti negyedév végét kell használni.

3.3.2.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlop

Útmutató

0010

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott teljes kitettségérték az IRB módszer szerint kiszámítva, figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikke szerinti szorzókat.

Sorok	Útmutató
0010	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ELŐZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN Kockázattal súlyozott kitettségérték az előző adatszolgáltatási időszak végén, az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében meghatározott kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó alkalmazását követően
0020	ESZKÖZNAGYSÁG (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben az eszközök nagysága miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a folyó adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők a könyv nagyságát és összetételét érintő szerves változások (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró hiteleket), de nem számítva a könyv nagyságában a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0030	ESZKÖZMINŐSÉG (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben az eszközminőség miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az intézmény eszközeinek értékelt minőségében a hitelfelvevői kockázat változásai, például a minősítési kategória módosulása vagy hasonló hatások miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0040	MODELLFRISSÍTÉSEK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a modellek frissítései miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az új modellek bevezetése, a modellek változásai, a modell alkalmazási körének változásai vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely egyéb változás miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0050	MÓDSZERTAN ÉS POLITIKA (+/–) Ide értendők a számításokban a szabályozási politika változásai, így például a meglévő szabályok módosítása és új szabályok bevezetése miatt bekövetkezett módszertani változások, de nem tartoznak ide a modellek azon változásai, amelyeket a 0040-es sor tartalmaz. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0060	AKVIZÍCIÓK ÉS ELIDEGENÍTÉSEK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a felvásárlások és értékesítések miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás, azaz a könyv nagyságában a gazdálkodó egységek felvásárlása és eladása miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0070	DEVIZAÁRFOLYAM-MOZGÁSOK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a devizaárfolyam-mozgások miatt az előző beszámolási időszak vége és a folyó beszámolási időszak vége között bekövetkezett változások, azaz a devizaátszámítási mozgásokból eredő változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0080	EGYÉB (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben egyéb tényezők miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ezt a kategóriát a más kategóriába nem sorolható változások kimutatására kell használni. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni.
0090	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN Kockázattal súlyozott kitettségérték az adatszolgáltatási időszakban, az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében meghatározott kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó alkalmazását követően.

3.3.3. C 08.05 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: PD utótesztelése (CR IRB 5)

3.3.3.1. Általános megjegyzések

80. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 452. cikke h) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Az intézménynek az egyes kitettségi osztályokon belül figyelembe kell vennie az alkalmazott modelleket, és be kell mutatnia az azon modellek hatálya alá tartozó releváns kitettségi osztály kockázattal súlyozott kitettségértékének százalékos arányát, amelyekre vonatkozóan itt az utótesztelés eredményeit kell feltüntetni. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete).

3.3.3.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok	Útmutató
0010	PD SZÁMTANI ÁTLAGA (%) A rögzített PD-sávba tartozó és a 0020-as oszlopban összegzett kötelezettek PD-értékének számtani átlaga az adatszolgáltatási időszak kezdetén (a kötelezettek számával súlyozott átlag).
0020	KÖTELEZETTEK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉV VÉGÉN Az adatszolgáltatásban feltüntetendő kötelezettek száma az előző év végén. Minden olyan kötelezettet figyelembe kell venni, aki az adott időpontban hitelkötelezettséget vállalt. A kötelezettek számát a C 08.01. tábla 0300-as oszlopára vonatkozó útmutatónak megfelelően kell számba venni. A közös kötelezetteket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció alkalmazásában.
0030	EBBŐL: AZ ÉV SORÁN NEM TELJESÍTETT Az év (azaz a nemteljesítési arány számításának megfigyelési időszaka) során nemteljesítővé vált kötelezettek száma. A nemteljesítést az 575/2013/EU rendelet 178. cikkével összhangban kell megállapítani. Minden egyes nemteljesítő kötelezettet csak egyszer kell figyelembe venni az egyéves nemteljesítési arány számításának számlálójában és nevezőjében, még akkor is, ha a kötelezett a vonatkozó egyéves időszak alatt egynél többször vált nemteljesítővé.
0040	MEGFIGYELT ÁTLAGOS NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 78. pontjában említett egyéves nemteljesítési arány. Az intézmények biztosítják, hogy: a) a nevező az egyéves megfigyelési időszak kezdetén (azaz az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot megelőző év elején) bármely hitelkötelezettséggel rendelkező teljesítő kötelezettek számából áll; ebben az összefüggésben a hitelkötelezettség a következők mindegyikére vonatkozik: i. bármely mérlegen belüli tétel, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a díjakat; ii. bármely mérlegen kívüli tétel, beleértve az intézmény mint garantőr által kibocsátott garanciákat; b) a számláló magában foglal minden olyan, a nevezőben figyelembe vett kötelezettet, amelynek az egyéves megfigyelési időszakban (az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot megelőző évben) legalább egy nemteljesítési eseménye volt. A kötelezettek számának kiszámításával kapcsolatban lásd a C 08.01. tábla 0300. oszlopát.
0050	ÁTLAGOS MÚLTBELI ÉVES NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) Legalább a legutóbbi öt év éves nemteljesítési arányának egyszerű átlaga (az adott évben nemteljesítő kötelezettek száma minden év elején/az év elején meglévő összes kötelezett). Az intézmény figyelembe vehet olyan hosszabb időszakot is, amely összhangban van tényleges kockázatkezelési gyakorlatával.

Sorok

Útmutató

PD-SÁV

A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek adatszolgáltatási időszak elején becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-sávhoz hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

3.3.4. C 08.05.1 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: A PD utótesztelése – az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően (CR IRB 5B)

3.3.4.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

81. A C 08.05. táblán túlmenően az intézményeknek a C 08.05.1. táblában szereplő információkat is meg kell adniuk, amennyiben a PD-becslésre az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdésének f) pontját alkalmazzák. Csak az e cikk szerinti PD-becslésekre kell információt szolgáltatni. A kitöltési útmutató megegyezik a C 08.05 táblához tartozókkal, a következő kivételekkel:

Oszlopok

Útmutató

0005

PD-SÁV

Az intézményeknek a rögzített külső PD-sáv helyett a belső besorolásuknak megfelelően kell megadniuk a PD-sávokat, amelyeket hozzárendelnek a külső hitelminősítő intézmény által használt skálához.

0006

KÜLSŐ MINŐSÍTÉSBEN SZEREPLŐ MEGFELELŐ ÉRTÉK

Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint figyelembe vett külső hitelminősítő intézmények mindegyikére vonatkozóan egy-egy oszlopot kell megadniuk. Az intézményeknek ezekben az oszlopokban fel kell tüntetniük azt a külső minősítést, amelyhez a belső PD-sávjaikat hozzárendelték.

3.3.5. C 08.06 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: slotting módszer szerinti speciális hitelezési kitettségek (CR IRB 6)

3.3.5.1. Általános megjegyzések

82. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 438. cikke e) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Az intézményeknek a 153. cikk (5) bekezdésének 1. táblázatában említett speciális hitelezési kitettségek következő típusairól kell adatot szolgáltatniuk:

Projektfinanszírozás

Jövedelemtermelő ingatlanok és magas volatilitású kereskedelmi ingatlanok

Tárgyieszköz-finanszírozás

Árufinanszírozás

3.3.5.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok	Útmutató
0010	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.
0020	HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.
0030, 0050	EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.
0040	KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.
0060	EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.
0070	KOCKÁZATI SÚLY: Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdése. Ez egy információs célú, rögzített oszlop. Tartalma nem változtatható meg.
0080	A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.
0090	VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.
0100	(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót.

Sorok	Útmutató
0010–0120	A kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (5) bekezdésében található 1. táblázat szerint a megfelelő kategóriába és lejárathoz kell hozzárendelni.

3.3.6. C 08.07 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: az IRB módszer és a sztenderd módszer alkalmazási köre (CR IRB 7)

3.3.6.1. Általános megjegyzések

83. E tábla alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértéket a hitelkockázatra vonatkozó IRB módszer szerint számító intézmények feltüntetik az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszer vagy az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott IRB módszer alá tartozó kitettségeiket, valamint az egyes kitettségi osztályoknak a fokozatos bevezetésre vonatkozó ütemezési terv hatálya alá tartozó részét. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat kitettségi osztályok szerint kell megadniuk, a tábla soraiban szereplő kitettségi osztályok szerinti bontásban.

84. A 0030–0050-es oszlopnak a kitettségek teljes spektrumát le kell fednie, így e három oszlop minden egyes sorának összege az összes kitettségi osztály értékpapírosítási pozíciók és levont pozíciók nélkül számított 100 %-a.

3.3.6.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok	Útmutató
0010	AZ 575/2013/EU RENDELET 166. CIKKÉBEN MEGHATÁROZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 166. cikke szerint számított, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéket tüntetik fel.
0020	A SZTENDERD MÓDSZER ÉS AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (4) bekezdése szerinti, a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéket használják a teljes kitettségérték meghatározásához, amely tartalmazza mind a sztenderd módszer szerinti kitettségeket, mind az IRB módszer szerinti kitettségeket.
0030	TARTÓS MENTESÍTÉS ALAPJÁN A SZTENDERD MÓDSZERREL KEZELT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek a sztenderd módszer hatálya alá tartozó része (a sztenderd módszer hatálya alá tartozó, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettség a 0020-as oszlopban szereplő kitettségi osztály teljes kitettségén belül), figyelembe véve a sztenderd módszer tartós mentesítés alapján történő alkalmazására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 150. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörét.
0040	A FOKOZATOS BEVEZETÉSRE VONATKOZÓ ÜTEMEZÉSI TERV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 148. cikke szerinti, az IRB módszer fokozatos bevezetésének hatálya alá tartozó része. Ezek közé tartoznak a következők: — azon kitettségek, ahol az intézmények az IRB módszer alkalmazását tervezik az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésével vagy anélkül (F-IRB és A-IRB); — a 0020-as vagy 0040-es oszlopban nem szereplő immateriális részvénykitettségek; — az F-IRB hatálya alá tartozó azon kitettségek, amelyek esetében az intézmény a jövőben A-IRB alkalmazását tervezi; — a felügyeleti slotting módszer szerinti azon speciális hitelezési kitettségek, amelyek nem szerepelnek a 0040-es oszlopban.
0050	AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek az IRB módszer hatálya alá tartozó része (az IRB módszer hatálya alá tartozó, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettség az adott kitettségi osztály teljes kitettségén belül), figyelembe véve az IRB módszer alkalmazására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörét. Ez magában foglalja azokat a kitettségeket, amelyek esetében az intézmények engedélyt kaptak az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésének alkalmazására, és azokat, amelyek esetében nem kaptak ilyen engedélyt (F-IRB és A-IRB), a felügyeleti slotting módszer hatálya alá tartozó speciális hitelezési kitettségeket és az egyszerű kockázati súlyozású részvényjellegű kitettségeket, valamint a C 08.01. tábla 0170. sorában feltüntetett kitettségeket.

Sorok	Útmutató
KITETTSÉGI OSZTÁLYOK	Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat kitettségi osztályok szerint kell megadniuk, a tábla soraiban szereplő kitettségi osztályok szerinti bontásban.

3.4. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS

85. Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e végrehajtási rendelet 5. cikke (5) bekezdésében rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag a CR GB 1 és a CR GB 2 táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az „Egyéb országok” földrajzi területhez kell sorolni.

86. A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az „Egyéb országok” földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül.

87. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1. C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA-kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR SA tábla 0010-es oszlopával azonos meghatározás.
0020	Nemteljesítő kitettségek A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a „kiemelkedően magas kockázatú tételek” vagy a „részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége. Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontjában említett „nemteljesítő kitettségekhez” sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba tartoznának. A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j), k), és p) pontjában említett „nemteljesítő kitettségek”, „kiemelkedően magas kockázatú tételek” vagy „részvényjellegű kitettségek” kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását.
0040	Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.
0050	Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások. A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyek beszámíthatók a T2 tőkébe, az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontjában említett felső határ alkalmazása előtt. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.
0055	Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások.
0060	Leírások Az IFRS 9 5.4.4. bekezdésében és B5.4.9. bekezdésében említett leírások.
0061	Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 111. cikkével összhangban.
0070	A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.
0075	Kitettségérték A CR SA tábla 0200-es oszlopával azonos meghatározás.
0080	A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 0215-es oszlopával azonos meghatározás.
0081	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR SA tábla 0216-es oszlopával azonos meghatározás.
0082	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR SA tábla 0217-es oszlopával azonos meghatározás.
0090	A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 0220-es oszlopával azonos meghatározás.

Sorok
0010	Központi kormányzatok vagy központi bankok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja.
0020	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja.
0030	Közszektorbeli intézmények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének c) pontja.
0040	Multilaterális fejlesztési bankok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének d) pontja.
0050	Nemzetközi szervezetek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének e) pontja.
0060	Intézmények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja.
0070	Vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja.
0075	ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás
0080	Lakosság Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének h) pontja.
0085	ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás
0090	Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja.
0095	ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás
0100	Nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja.
0110	Kiemelkedően magas kockázatú tételek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének k) pontja.
0120	Fedezett kötvények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének l) pontja.
0130	Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja.
0140	Kollektív befektetési formák (KBF) Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének o) pontja. A 0141–0143-as sorok összege
0141	Az áttekintés elve A CR SA tábla 0281. sorával azonos meghatározás
0142	A megbízatáson alapuló módszer A CR SA tábla 0282. sorával azonos meghatározás
0143	Tartalékmódszer (Fall-back approach) A CR SA tábla 0283. sorával azonos meghatározás
0150	Részvényjellegű kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének p) pontja.
0160	Egyéb kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének q) pontja.
0170	Teljes kitettség

3.4.2. C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB-kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR IRB tábla 0020-es oszlopával azonos meghatározás.
0030	Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke.
0040	Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” közé sorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.
0050	Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások.
0055	Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások.
0060	Leírások Az IFRS 9 5.4.4. bekezdésében és B5.4.9. bekezdésében említett leírások.
0070	A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a „nemteljesítő kitettségek” közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások.
0080	BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA / AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%) A CR IRB tábla 0010-es oszlopával azonos meghatározás.
0090	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A CR IRB tábla 0230-as és 0240-es oszlopára vonatkozóval azonos meghatározás: a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) minden kitettségre utal, beleértve a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettségeket. Az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját kell alkalmazni. Olyan speciális hitelezési kitettségek esetében, amelyeknél a PD becsült érték, a jelentett értéknek vagy a becsült vagy a szabályozói LGD-értéknek kell lennie. Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségek esetében nem lehet adatot szolgáltatni, mivel nem áll rendelkezésre adat.
0100	Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke.
0105	Kitettségérték A CR IRB tábla 0110-es oszlopával azonos meghatározás.
0110	A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0255-es oszlopával azonos meghatározás.
0120	Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.
0121	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR IRB tábla 0256-es oszlopával azonos meghatározás.
0122	(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR IRB tábla 0257-es oszlopával azonos meghatározás.
0125	A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0260-es oszlopával azonos meghatározás.
0130	VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0280-es oszlopával azonos meghatározás.

Sorok
0010	Központi kormányzatok és központi bankok Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja.
0020	Intézmények Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja.
0030	Vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, vállalkozásokkal szembeni valamennyi kitettség.
0042	Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer szerinti speciális hitelezést) Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja. Az adatszolgáltatás nem terjed ki az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.
0045	Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja és 153. cikkének (5) bekezdése.
0050	Ebből: kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja. Az IRB módszer alkalmazásában az adatot szolgáltató intézmények a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.
0060	Lakosság Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamennyi lakossági kitettség.
0070	Lakosság – ingatlannal fedezett kitettségek Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően. Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségnek kell tekinteni minden biztosítékként elismert ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettséget, függetlenül a biztosíték értékének a kitettséghez viszonyított arányától vagy a hitel céljától.
0080	Kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és a 154. cikkének (3) bekezdésében említetteknek megfelelően.
0090	Nem kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően.
0100	Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 154. cikk (4) bekezdése együttes alkalmazásával.
0110	Egyéb lakossági Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, a 0070–0100-as sorban nem szereplő, egyéb lakossággal szembeni kitettségek.
0120	Kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, egyéb lakossággal szembeni, kkv-kal szembeni kitettségek.
0130	Nem kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, egyéb lakossággal szembeni, egyéni ügyfelekkel szembeni kitettségek
0140	Részvényjellegű kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségek.
0150	Teljes kitettség

3.4.3. C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)

3.4.3.1. Általános megjegyzések

88. A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. Az előírt információ az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffernek a 2013/36/EU irányelv140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik.

89. A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített („Összesen”) adatot e kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni.

90. Az e végrehajtási rendelet 5. cikke (5) bekezdésében rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó.

91. A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik ( 7 ). Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából.

3.4.3.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató

Oszlopok
0010	Összeg A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva.
0020	Százalék
0030	Kvalitatív információk Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az „Összesen” adatot az összes országra vonatkozóan. Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban.

Sorok
0010–0020	Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségek.
0010	Kitettségérték a sztenderd módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem az 0055-ös sorban kell jelenteni.
0020	Kitettségérték az IRB módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem az 0055-ös sorban kell jelenteni.
0030–0040	Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségek.
0030	Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetében előírt szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó lényeges hitelkockázati kitettségek nettó hosszú és rövid pozícióinak összege az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének megfelelően: — hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni, értékpapírosítástól eltérő kitettségek, — kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciókkal szembeni kitettségek, — korrelációkereskedési portfóliókkal szembeni kitettségek, — tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni kitettségek, — kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, ha a tőkekövetelmény kiszámítása az 575/2013/EU rendelet 348. cikke szerint történik.
0040	Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetében előírt szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a következők összegét kell jelenteni: — olyan nem származtatott pozícióknak az 575/2013/EU rendelet 104. cikkével összhangban meghatározott valós értéke, amelyek a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek; — olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek.
0055	Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése c) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték.
0070–0110	Szavatolótőke-követelmények és súlyok
0070	Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény A 0080-as, 0090-es és 0100-as sorok összege.
0080	A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 0100-as sorban kell jelenteni. A szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.
0090	A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban. A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelményeket, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, az említett rendelet 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket.
0100	A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezete szerint meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.
0110	Szavatolótőke-követelmények súlyai Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra: 1. Számláló: A szóban forgó országban a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r0070; c0010; országadatlap], 2. Nevező: A 2013/36/EU irányelv 140. cikkének (4) bekezdésében említett anticiklikus puffer kiszámításához releváns valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r0070; c0010; „Összesen”]. A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adatban.
0120–0140	Anticiklikustőkepuffer-ráták
0120	A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a 2013/36/EU irányelv 136., 137., 139. cikkének, 140. cikke (2) bekezdése a) és c) pontjának, valamint 140. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően. Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan. A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni. A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adatban.
0130	Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a 2013/36/EU irányelv 137., 138., 139. cikkének és 140. cikke (2) bekezdése b) pontjának, valamint 140. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni. Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adatban.
0140	Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyeket a 140. cikk céljából alkalmaznak a 2013/36/EU irányelv 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r0120; c0020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r0130; c0020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r0110; c0020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem.
0150–0160	2 %-os küszöbérték alkalmazása
0150	2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblában a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adat tekintetében „y”-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában „n”-t kell megadnia.
0160	2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblában a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített („Összesen”) adat tekintetében „y”-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában „n”-t kell megadnia.

3.5. C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2)

3.5.1. Általános megjegyzések

92. A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfélkategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően.

93. A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt az említett rendelet 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan.

94. Az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:

nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg;

hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

95. A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá az 575/2013/EU rendelet 152. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt vagy az említett rendelet 152. cikke (6) bekezdése szerinti tartalékmódszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is.

96. Az 575/2013/EU rendelet 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha az 575/2013/EU rendelet 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:

—

egyszerű kockázati súlyozási módszer;

—

PD/LGD-módszer;

—

belső modelleken alapuló módszer.

Az 575/2013/EU rendelet 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modelleken alapuló módszer) alkalmazhatnak, ha ezeket a módszereket a szervezeten belül alkalmazzák.

Ezenfelül az IRB módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a rendelet 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében).

97. A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

—

a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (ha az intézmények nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól (az 575/2013/EU rendelet 94. cikke));

—

a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke), ezen belül:

—

az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogok alapján figyelembe vett részvényjellegű kitettségek;

—

az olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

—

a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

—

az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésének megfelelő módon számítható ki (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

—

a szavatolótőkéből az 575/2013/EU rendelet 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)

Oszlopok
0005	ÜGYFÉLKATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) Az ügyfélkategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.
0010	BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0010-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel. Az ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (0060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni.
0020	HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézmények a 0020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. Az 575/2013/EU rendelet 167. cikke szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték. Az intézmények ezenkívül a 0020-as oszlopban tüntetik fel az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 155. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett beszámítást (offset) is.
0030–0040	A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0030-as és 0040-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (0030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (0040-es oszlop) formájában tüntetik fel.
0050	A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézmények az 0050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik.
0060	KITETTSÉGÉRTÉK Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0060-as oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke). A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (az 575/2013/EU rendelet 167. cikke).
0061	EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.
0070	KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények az összesítésben szereplő ügyfélkategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (0060-as oszlop) alapján kell kiszámítani. Az intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
0080	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 155. cikke szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékekről. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítés az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdése). A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (3) bekezdése).
0090	TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az intézmények a 0090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani.

98. [Törölve]

Sorok
CR EQU IRB 1 – 0020-as sor	PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 0020-as sorában tüntetik fel.
CR EQU IRB 1 – 0050–0090-es sor	EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően a 0050–0090-es sorban adják meg.
CR EQU IRB 1 – 0100-as sor	BELSŐ MODELLEKEN ALAPULÓ MÓDSZER A belső modelleken alapuló módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (4) bekezdése) a kért információkat a 0100-as sorban tüntetik fel.
CR EQU IRB 1 – 0110-es sor	KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK Az IRB módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül), ideértve a következő kitettségeket: — – a pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló, az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint kezelt részvényjellegű pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékét, valamint — – az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súlyú részvényjellegű pozíciókat, amelyeket a 0110-es sorban kell feltüntetni.
CR EQU IRB 1 – 0120-as sor	A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KBF-KITETTSÉGEK A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló, az 575/2013/EU rendelet 152. cikkének (6) bekezdése szerinti tartalékmódszernek megfelelően kezelt kitettségeket is ebben a sorban kell feltüntetni.
CR EQU IRB 2	A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdése) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel. Annak a PD/LGD-módszert alkalmazó intézménynek, amely egyedi minősítési skálát alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, a CR EQU IRB 2 táblán az egyedi minősítési skála/irányadó skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési skálákat a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési skálák ügyfélkategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

3.6. C 11.00 – KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.1. Általános megjegyzések

99. A táblában a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kell információt szolgáltatni, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá a kiegyenlítési kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően.

100. Az intézmények a CR SETT táblán a kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan.

101. Az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek ettől függetlenül az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint meghatározott, a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

102. A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézményeknek ki kell számítaniuk a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

103. Az intézmények a különbözetet az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

104. Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni.

105. Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazási köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA Az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében említetteknek megfelelően az intézmények a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel. Ebben az oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak.
0020	A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG Az intézmények feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözetet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára, az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében említetteknek megfelelően. Ebben az oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak.
0030	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az intézmények feltüntetik az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt.
0040	KIEGYENLÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények a kiegyenlítési kockázati kitettség összegének kiszámításához a 0030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg.

Sor
0010	A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók kiegyenlítési/teljesítési kockázatával kapcsolatban (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően). Az intézmények az {r0010;c0010} cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények az {r0010;c0020} cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények az {r0010;c0030] cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 0020-as oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).
0020–0060	Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 0020–0060-as sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.
0070	A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók kiegyenlítési/teljesítési kockázatával kapcsolatban (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően). Az intézmények az {r0070;c0010} cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények az {r0070;c0020} cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények az {r0070;c0030] cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 0020-as oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).
0080–0120	Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 0080–0120-as sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

3.7. C 13.01 – HITELKOCKÁZAT – ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC)

3.7.1. Általános megjegyzések

106. Amennyiben az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el, ezt a táblát minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan ki kell tölteni, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár. Amennyiben az intézmény befektetőként jár el, minden kitettséget fel kell tüntetni.

107. A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosítási folyamatban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

108. Ez a tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.) Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe az e táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói magukban foglalják rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 16. pontjában meghatározott gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket.
0020–0040	SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE Az 575/2013/EU rendelet 251. és 252. cikke Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe.
0020	(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (2) bekezdése határozza meg.
0030	(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint az adatszolgáltató szervezet által a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) hozzárendelt kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G) vonatkozó részletes számítási eljárást az 575/2013/EU rendelet 233. cikkének (3) bekezdése határozza meg.
0040	A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.
0050	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza az adatszolgáltató intézmény által tartott értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított kitettségértékeit hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül, az értékelési korrekciók és a céltartalékok, valamint az értékpapírosított kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett vissza nem fizetendő árengedmények levonása nélkül, továbbá az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó értékelési korrekciók és céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegen belüli tételek és/vagy befektetői érdekeltség formájában tartott pozíciók értéke a 0010–0040. oszlopok összesítéséből adódik.
0060	(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított kitettségek értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.
0070	ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított kitettségértékeit az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonásával, valamint hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül, továbbá az értékpapírosított kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett vissza nem fizetendő árengedmények levonása nélkül, valamint az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazott értékelési korrekciók és a céltartalékok levonásával.
0080–0110	A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, harmadik része II. címének 4. fejezete és 249. cikke Az intézmények ezekben az oszlopokban az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákra vonatkozóan szolgáltatnak adatot, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. A kitettségértéket befolyásoló biztosíték (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni: 1. Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének megfelelően a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték; 2. figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.
0080	(-) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, valamint 234–236. cikkében meghatározottak szerint.
0090	(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, az említett rendelet 249. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említetteknek megfelelően, valamint a 195., 197. és 200 cikkében előírtaknak megfelelően. Az 575/2013/EU rendelet 218. és 219. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.
0100–0110	A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Fel kell tüntetni az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfélkategóriába tartozó be- és kiáramlásokat.
0100	(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekinteni.
0110	BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek és az 575/2013/EU rendelet 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítékként kerülnek felhasználásra, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni.
0120	HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza a megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségeket a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.
0130	(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) Az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikke A feltüntetett összeg magában foglalja az 575/2013/EU rendelet 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is.
0140	TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) Az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének megfelelően kiszámított kitettségértéke az említett rendelet 248. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül.
0150	EBBŐL: 0 %-OS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ (CCF) ALÁ TARTOZÓ Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének b) pontja Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg. Az adatszolgáltatás során a 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőre vonatkozóan teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) kell megadni.
0160	(–) VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az értékpapírosítást kezdeményező intézmény az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, levonhatja az értékpapírosítási pozíció kitettségértékéből az ilyen alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó vissza nem fizetendő árengedményeket, amennyiben ezek az árengedmények a szavatolótőke csökkenését eredményezték.
0170	(–) AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ KITETTSÉGEK EGYEDI HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az értékpapírosítást kezdeményező intézmény az olyan értékpapírosítási pozíció esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, vagy amely levonásra került az elsődleges alapvető tőkéből, az 575/2013/EU rendelet 110. cikkének megfelelően levonhatja a kitettségértékből az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozó egyedi hitelkockázati kiigazításokat.
0180	KITETTSÉGÉRTÉK Az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerint kiszámított kitettségértéke.
0190	(–) A SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 253. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250 %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatolótőkéjükből.
0200	KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK A szavatolótőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték.
0210	SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja
0220–0260	KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS SEC-IRBA kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban.
0270	EBBŐL: A 255. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT SZÁMÍTVA (VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK) Az 575/2013/EU rendelet 255. cikkének (4) bekezdése Ezzel az oszloppal összefüggésben a lakossági kitettségeket vásárolt lakossági követelésként, a nem lakossági kitettségeket pedig vásárolt vállalati követelésként kell kezelni.
0280	SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja
0290–0340	KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS SEC-SA kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban. Amennyiben a kockázati súly = 1 250 % (W ismeretlen), az 575/2013/EU rendelet 261. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik bekezdése előírja, hogy az értékpapírosítási pozícióra 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni, ha az intézmény a halmaz alapul szolgáló kitettségeinek több mint 5 %-a esetében nem ismeri a késedelmi státuszt.
0350	SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja
0360–0570	HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK SZERINTI BONTÁS (RÖVID / HOSSZÚ TÁVÚ HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) Az 575/2013/EU rendelet 263. cikke Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (2) bekezdésében említett származtatott hitelminősítéssel rendelkező SEC-ERBA értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázatában, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázatában meghatározott rövid és hosszú lejárat és hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.
0580–0630	A SEC-ERBA ALKALMAZÁSÁNAK INDOKAI SZERINTI BONTÁS Az intézményeknek minden egyes értékpapírosítási pozíció esetében az alábbi opciók egyikét kell figyelembe venniük a 0580–0620-as oszlopban.
0580	GÉPJÁRMŰHITELEK, GÉPJÁRMŰ- ÉS ESZKÖZLÍZINGEK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének c) pontja Ebben az oszlopban kell feltüntetni minden gépjárműhitelt, gépjármű- és eszközlízinget, akkor is, ha az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható rájuk.
0590	SEC-ERBA OPCIÓ Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (3) bekezdése
0600	AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének a) pontja
0610	AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének b) pontja
0620	AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (4) BEKEZDÉSE VAGY 258. CIKKE (2) BEKEZDÉSE SZERINTI POZÍCIÓK A SEC-ERBA hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciók, amennyiben az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (4) bekezdésével vagy 258. cikkének (2) bekezdésével összhangban kizárták a SEC-IRBA vagy a SEC-SA alkalmazását.
0630	A MÓDSZEREK HIERARCHIÁJÁT KÖVETVE Értékpapírosítási pozíciók, amelyek esetében a SEC-ERBA-t a módszerek 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hierarchiáját követve alkalmazzák.
0640	BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (5) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozóan a belső értékelési módszerről (IAA).
0650–0690	KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS A belső értékelési módszer szerinti kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban
0695	A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése
0700	EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1 250 %) Amennyiben az előző módszerek egyikét sem alkalmazzák, az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdésével összhangban az értékpapírosítási pozíciókhoz 1 250 %-os kockázati súlyt kell rendelni.
0710–0860	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.
0840	IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Ebben az oszlopban az értékpapírosítási pozíciók kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyait kell feltüntetni.
0860	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.
0870	A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, az 575/2013/EU rendelet 252. cikke szerint kiszámított RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Az RW(SP) nemcsak a 0650-es oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.
0880	AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) (1) Az 575/2013/EU rendelet 270a. cikkének megfelelően, ha egy intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, az illetékes hatóságok arányos addicionális kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250 %-a), amely az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra.
0890	FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték az említett rendelet 267. és 268. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt, vagy figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének alkalmazása előtt.
0900	(–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 267. cikkének megfelelően az az intézmény, amely mindenkor ismeri az alapul szolgáló kitettségek összetételét, az előresorolt értékpapírosítási pozícióhoz olyan maximális kockázati súlyt rendelhet, amely egyenlő az alapul szolgáló kitettségekre alkalmazandó, kitettséggel súlyozott azon átlagos kockázati súllyal, amely akkor lenne alkalmazandó az alapul szolgáló kitettségekre, ha azokat nem értékpapírosították volna. Figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke, és különösen annak (6) és (7) bekezdése alkalmazandó.
0910	(–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 268. cikkével összhangban a SEC-IRBA-t használó értékpapírosítást kezdeményező intézmény, szponzor vagy más intézmény, vagy a SEC-SA-t, illetőleg a SEC-ERBA-t használó értékpapírosítást kezdeményező vagy szponzor intézmény az általa tartott értékpapírosítási pozícióra azzal a tőkekövetelménnyel egyenlő maximális tőkekövetelményt alkalmazhat, amelyet az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. vagy 3. fejezetének megfelelően úgy számítanának ki az alapul szolgáló kitettségekre, mintha azokat nem értékpapírosították volna. Figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke, és különösen annak (5) és (7) bekezdése alkalmazandó.
0920	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték, figyelembe véve az említett rendelet 247. cikkének (6) bekezdésében meghatározott teljes kockázati súlyt.
0930	TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső korlátjának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

109. A tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegen belüli tételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, valamint aszerint oszlanak meg, hogy sor kerül-e differenciált tőkekövetelmény-megállapításra.

110. A SEC-ERBA szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) fel kell tüntetni a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sor
0010	TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások és az újra-értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.
0020	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontjában meghatározott olyan fennálló értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontja szerinti újra-értékpapírosítások.
0030	DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243., 270. vagy 494c. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak.
0040	KITETTSÉGEK STS ABCP ÉS NEM ABCP HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN Azon STS értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében foglalt kritériumoknak.
0050	SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT ELŐRESOROLT POZÍCIÓ SZINTETIKUS KKV-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon szerzett jogok alapján figyelembe vett, előresorolt szintetikus kkv-értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 494c. cikkében foglalt kritériumoknak.
0051	ELŐRESOROLT POZÍCIÓK MÉRLEGEN BELÜLI STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN Azon előresorolt mérlegen belüli STS értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 270. cikkében foglalt kritériumoknak.
0060, 0120, 0170, 0240, 0290, 0360 és 0410	DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (1), (4), (5) és (6) bekezdése, 259., 261., 263., 265., 266. és 269. cikke Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek nem jogosultak differenciált tőkekövetelmény-megállapításra.
0070, 0190, 0310 és 0430	ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 64. pontjában meghatározott, fennálló újra-értékpapírosítási pozíciók összértéke.
0080	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.
0090–0136, 0210–0250 és 0330–0370	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazításoknak az értékpapírosítási pozícióra történő, az 575/2013/EU rendelet 110. cikkének megfelelő alkalmazását követően fennmaradó számviteli értéke. A mérlegen belüli tételeket a 0100-as és a 0120-as sorban az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében említett differenciált tőkekövetelmény alkalmazására vonatkozó információk, a 0110-es és a 0130-as sorban pedig az említett rendelet 242. cikkének 6. pontjában meghatározott előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összegére vonatkozó információk figyelembevétele érdekében kell lebontani.
0100, 0220 és 0340	DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak.
0110, 0131, 0134, 0160, 0180, 0230, 0251, 0254, 0280, 0300, 0350, 0371, 0374 0400 és 0420	EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK Az előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 6. pontjának megfelelően.
0121, 0241 és 0361	KITETTSÉGEK NEM NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak.
0133, 0253 és 0373	KITETTSÉGEK NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak.
0134, 0254 és 0374	EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kritériumoknak.
0135, 0255 és 0375	EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK NEM FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kritériumoknak.
0136, 0256 és 0376	EBBŐL: NEM ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő azon kitettségek teljes összege, amelyek nem teljesítik az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket
0140–0180, 0260–0300 és 0380–0420	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelgondozók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében az 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított kitettségértéket kell feltüntetni. A mérlegen kívüli tételeket és a származtatott ügyleteket a 0150-es és a 0170-es sorban az 575/2013/EU rendelet 270. cikkében említett differenciált tőkekövetelmény alkalmazására vonatkozó információk, a 0160-as és a 0180-as sorban pedig az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 6. pontjában meghatározott előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összegére vonatkozó információk figyelembevétele érdekében kell lebontani. Ugyanazok a jogi hivatkozások alkalmazandók, mint a 0100–0130-as sorok esetében.
0150, 0270 és 0390	DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében, vagy – csak értékpapírosítást kezdeményezők esetében – az 575/2013/EU rendelet 270. vagy 494c. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak.
0200	BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a befektető szerepét tölti be. E táblával összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.
0320	SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.
0440–0670	A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló olyan pozíciókra vonatkozóan gyűjtenek információkat, amelyekre vonatkozóan a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában meghatározták az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázatában, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázatában megadott hitelminőségi besorolásokat. Az IAA szerint kezelt értékpapírosítási pozíciók esetében a hitelminőségi besorolás az IAA-minősítés első kibocsátásakor érvényes hitelminőségi besorolás. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. Ezeket a sorokat kizárólag a 0180–0210-es, 0280-as, 0350–0640-es, 0700–0720-as, 0740-es, 0760–0830-as és 0850-es oszlopban kell kitölteni.

3.8. AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.8.1. A SEC DETAILS tábla alkalmazási köre

111. Ez a tábla – a CR SEC SA, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmaz jellegét és a szavatolótőke-követelményt.

112. Ezeket a táblákat az alábbi esetekben kell kitölteni:

Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében, beleértve azt is, amikor az intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Abban az esetben, ha az intézmény legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban – attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem –, az intézményeknek az általuk – akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben – tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke szerint megtartott pozíciókat, és – amennyiben az említett rendelet 43. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó – az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 405. cikke alapján megtartott pozíciókat.

Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 0160-as oszlopban fel kell tüntetni.

Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében).

A C 14.01-es táblát csak az értékpapírosítási keret alapján kezelt értékpapírosítási pozíciókra vonatkozóan kell kitölteni.

113. Ezeket a táblákat kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények ( 8 ) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni.

114. Az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményi befektetők az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Nekik a 0010–0040-es, 0070–0110-es, 0160-as, 0190-es, 0290–0300-as, 0310–0470-es oszlopokat kell kitölteniük.

115. Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.8.2. A SEC DETAILS tábla bontása

116. A SEC DETAILS táblacsoport két táblából áll. A SEC DETAILS általános áttekintést nyújt az értékpapírosításokról, a SEC DETAILS 2 pedig az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint szavatolótőke-követelmény alá tartozó értékpapírosítási pozíciók alkalmazott módszer szerinti bontását tartalmazza.

117. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciókat csak a 0010–0020-as, 0420-as, 0430-as, 0431-es, 0432-es, 0440-es és 0450–0470-es oszlopban kell feltüntetni. A 0420-as, 0430-as és 0440-es oszlop esetében az intézményeknek a nettó pozíció szavatolótőke-követelményének megfelelő kockázati súlyt kell figyelembe venniük.

3.8.3. C 14.00 – Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS)

Oszlop
0010	BELSŐ KÓD Az intézmény által az értékpapírosítás azonosítására használt belső (alfanumerikus) kód. A belső kódot az értékpapírosítási ügylet azonosítójához kell hozzárendelni.
0020	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA Az értékpapírosítási ügylet jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítási ügylet a piacon vagy – belső, illetve magán értékpapírosítás esetén – az intézményen belül ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni.
0021	CSOPORTON BELÜLI, MAGÁN VAGY NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Ebben az oszlopban azt kell feltüntetni, hogy az értékpapírosítás csoporton belüli, magán- vagy nyilvános értékpapírosítás-e. Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: — zárt körű kibocsátás, — csoporton belüli, — nyilvános kibocsátás.
0110	AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ) Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: — értékpapírosítást kezdeményező, — szponzor, — befektető, — eredeti hitelező. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező és az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor. Befektetőknek azok az intézmények tekinthetők, amelyekre az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke alkalmazandó. Amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 406. és 407. cikkét kell alkalmazni.
0030	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményezőre alkalmazandó LEI-kódot, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyeleti hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott olyan értékpapírosítás esetén, amelyben az intézmény mint értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező vesz részt, az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott olyan értékpapírosítás esetén, amelyben az adatszolgáltató intézmény befektetőként pozícióval rendelkezik, az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia az értékpapírosításban részt vevő összes különböző értékpapírosítást kezdeményező azonosítóját, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az értékpapírosítást kezdeményezők nevét. Amennyiben az adatszolgáltató intézmény nem ismeri a neveket, az adatszolgáltató intézménynek azt kell feltüntetnie, hogy az értékpapírosítás „több eladó részvételével végrehajtott”.
0040	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: — ABCP-program, — ABCP-ügylet, — nemteljesítő kitettségek értékpapírosításától eltérő hagyományos értékpapírosítás, — figyelembe nem vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása, — figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása, — szintetikus ügylet. Az „eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási program”, az „eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-ügylet”, a „hagyományos értékpapírosítás” és a „szintetikus értékpapírosítás” meghatározását az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 11–14. pontja tartalmazza; a figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosításának és a nemteljesítő kitettségek értékpapírosításának meghatározását pedig az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.
0051	ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK? Az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró intézmények a következők egyikét kötelesek feltüntetni: — „K”: teljes megjelenítés, amennyiben az értékpapírosított kitettségek teljes mértékben megjelenítve maradnak; — „P”: részleges kivezetés, amennyiben az értékpapírosított kitettségeket részben kivezetik; — „R”: teljes kivezetés, amennyiben az értékpapírosított kitettségeket teljes mértékben kivezetik; — „N”: nem alkalmazható, amennyiben ezek egyike sem alkalmazható. Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze. Az 575/2013/EU rendelet 244. és 245. cikke szerinti jelentős kockázat átruházása nem befolyásolja az ügylet vonatkozó számviteli szabályozás szerinti elszámolását. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. A „P” (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IFRS 9 3.2.16–3.2.21. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg.
0060	A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK? Az 575/2013/EU rendelet 109., 244. és 245. cikke Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következők egyikét kell megadniuk: — nincs vonatkozó szavatolótőke-követelmény; — banki könyv; — kereskedési könyv; — részben mindkét könyv. Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a szavatolótőke-megfelelés szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján (banki könyv/kereskedési könyv) történik-e. Ha a szavatolótőke-követelmény alapját értékpapírosított kitettségek képezik (vagyis jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a CR SA táblán tünteti fel azon értékpapírosított kitettségek esetén, amelyeknél a sztenderd módszert alkalmazza, a CR IRB táblán pedig azon értékpapírosított kitettségek esetén, amelyeknél a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza. Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítására vonatkozó információt az intézmény a CR SEC táblán adja meg. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítására vonatkozó információt az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.
0061	JELENTŐS KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következők egyikét kell megadniuk: — a jelentős kockázatátruházásra nem alkalmazandó – az adatszolgáltató intézmény kockázati súlyt alkalmaz az értékpapírosított kitettségeire; — megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (2) bekezdésének a) pontja vagy 245. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint; — megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 245. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint; — megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 245. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint; — 1 250 %-os kockázati súly alkalmazása vagy a megtartott pozíciók levonása az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontjával vagy 245. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban. Ez az oszlop összefoglalja, hogy történt-e jelentős átruházás, és ha igen, milyen módon. A megvalósított jelentős kockázatátruházás meghatározza az értékpapírosítást kezdeményező megfelelő fizetőképesség-kezelését.
0070	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Az értékpapírosítás fogalmának az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. és az újra-értékpapírosítás fogalmának az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontjában foglalt meghatározásával összhangban az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az értékpapírok típusát: — értékpapírosítás; — újra-értékpapírosítás.
0075	STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az (EU) 2017/2402 rendelet 18. cikke Az intézményeknek a következő rövidítések egyikét kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem.
0446	DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az 575/2013/EU rendelet 243., 270. és 494c. cikke Az intézményeknek a következő rövidítések egyikét kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem. „Igen”-t a következő esetekben kell feltüntetni: — az 575/2013/EU rendelet 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS-értékpapírosítások. — az 575/2013/EU rendelet 270. cikke szerint erre a kezelésre jogosult, mérlegen belüli STS-értékpapírosításokban levő előresorolt pozíciók — az 575/2013/EU rendelet 494c. cikke szerint szerzett jogok alapján figyelembe vett szintetikus kkv-értékpapírosítás.
0076	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR TÍPUSA Az (EU) 2017/2402/EU rendelet 2. cikkének 29. pontja Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: — Nincs értékpapírosítási felár — Értékpapírosítási felár, rögzített összeg – „használd vagy elveszíted” mechanizmus — Értékpapírosítási felár, rögzített összeg – „visszatartási” mechanizmus — Értékpapírosítási felár, változó összeg – „használd vagy elveszíted” mechanizmus — Értékpapírosítási felár, változó összeg – „visszatartási” mechanizmus
0077	AMORTIZÁCIÓS RENDSZER Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: — Egymást követő amortizáció — Arányos amortizáció — Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Megfelel az eszközök mérlegen belüli értékpapírosítására vonatkozó STS kritériumoknak — (az (EU) 2017/2402 rendelet 26c. cikkének (5) bekezdése) — Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Megfelel a nem ABCP-ügyletekre vonatkozó STS kritériumoknak — (Iránymutatás a nem ABCP-ügyletekre vonatkozó STS-kritériumokról és az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése) — Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Nem felel meg — Egyéb amortizációs rendszer
0078	BIZTOSÍTÉKI FEDEZETI OPCIÓK Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke Az intézményeknek a hitelkockázati fedezeti megállapodás biztosítéki fedezetére vonatkozó alábbi opciók egyikét kell feltüntetniük: — 0 %-os kockázati súlyozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában nyújtott biztosíték — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdése első albekezdésének a) pontja — 3. vagy annál magasabb hitelminőségi besorolású, harmadik fél hitelintézetnél tartott, készpénz formájában nyújtott biztosíték — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdése első albekezdésének b) pontja — Az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál elhelyezett készpénzletét formájában nyújtott biztosíték, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása legalább a 2. hitelminőségi besorolásúnak minősül — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének második albekezdése — Az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál elhelyezett készpénzletét formájában nyújtott biztosíték, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása legalább a 3. hitelminőségi besorolásúnak minősül — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének harmadik albekezdése — Teljesített követelmény az értékpapírosítást kezdeményező által kibocsátott, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokba történő befektetések esetén — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének negyedik albekezdése — Nincs biztosíték, a befektető jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (8) bekezdésének a) pontja — Nincs biztosíték, a befektető számára olyan szervezet nyújt viszontgaranciát, amely jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására. — Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (8) bekezdésének b) pontja — Egyéb típusú biztosítékok: az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének meg nem felelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok — Egyéb típusú biztosítékok: az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének meg nem felelő készpénz — Nincs biztosíték, a biztosíték nem felel meg a mérlegen belüli értékpapírosításra vonatkozó STS kritériumoknak — A biztosíték hiányától eltérő esetek, de a befektető 0 %-os kockázati súlyra jogosult, vagy olyan szervezet nyújt számára viszontgaranciát, amely jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0040-es oszlopban „szintetikus ügylet” szerepel.
0080–0100	MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke; amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 405. cikkét kell alkalmazni.
0080	AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke alapján: A – Függőleges szelet (értékpapírosítási pozíciók): „a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása;” V – Függőleges szelet (értékpapírosított kitettségek): legalább 5 % megtartása az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatából akkor, ha az értékpapírosított kitettségek így megtartott hitelkockázatának besorolása minden esetben megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb; B – Rulírozó kitettségek: „rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;” C – Mérlegen belüli: „véletlenszerűen kiválasztott – legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű – kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100;” D – Első veszteségviselő: „az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;” E – Mentesül. Ezt a kódot az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazása által érintett értékpapírosításoknál kell megadni. U – Nem megfelelő vagy ismeretlen. Ezt a kódot akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató intézmény nem tudja biztosan, hogy a megtartás melyik módját alkalmazzák, vagy az nem felel meg a szabályoknak.
0090	A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 0080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az „E” (Mentesül) kód szerepel.
0100	A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? Az intézményeknek a következő rövidítéseket kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 0080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az „E” (Mentesül) kód szerepel.
0120–0130	NEM ABCP-PROGRAMOK Az ABCP-programok speciális jellegéből adódóan, ami azzal függ össze, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 11. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 0120-as, 0121-es és 0130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni.
0120	KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a „hh/éééé” formában kell megadni. Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0121	A LEGUTOLSÓ KIBOCSÁTÁS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) Az értékpapírosítás keretében az értékpapírok legutóbbi kibocsátásának időpontjában a hónapot és az évet „éééé-hh-nn” formában kell megadni. Az (EU) 2017/2402 rendeletet csak azon értékpapírosításokra kell alkalmazni, amelyek értékpapírjait 2019. január 1-jén vagy azt követően bocsátották ki. Az értékpapírok legutolsó kibocsátásának időpontja határozza meg, hogy az egyes értékpapírosítási programok az (EU) 2017/2402 rendelet hatálya alá tartoznak-e. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0130	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kiszámított) értékét összesíti. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0140–0225	ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A 0140–0225-ös oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie.
0140	ÖSSZÉRTÉK Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0150	AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 0140-es oszlopnak felel meg). Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0160	TÍPUS Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (lakóingatlant terhelő jelzálog – egyéb nem lakossági kitettségek) és kötelezettségekről (fedezett kötvények és egyéb kötelezettségek) gyűjt információkat. Az intézménynek a következő opciók egyikét kell feltüntetnie a legmagasabb EAD figyelembevételével: Lakosság: lakóingatlant terhelő jelzálog; hitelkártya-követelés; fogyasztási hitel; kkv-knak nyújtott hitel (lakosságiként kezelt); egyéb lakossággal szembeni kitettségek. Nem lakosság: kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog; lízing; vállalatoknak nyújtott hitelek; kkv-knak nyújtott hitel (vállalatiként kezelt); kereskedelemfinanszírozás; egyéb nem lakossági kitettségek. Kötelezettségek: fedezett kötvények; egyéb kötelezettségek. Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fent felsorolt típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. Kötelezettségek alatt az eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott kötelezettségek értendők (lásd e melléklet 3.2.1. szakasza 112. pontjának b) alpontját).
0171	AZ IRB %-OS ARÁNYA AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK KÖZÖTT Ez az oszlop arról a módszerről (azokról a módszerekről) gyűjt információkat, amelye(ke)t az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre. Az intézményeknek azon értékpapírosított kitettségek kitettségértékkel mért százalékos arányát kell megadniuk, amelyekre az adatszolgáltatás időpontjában a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazandó. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ez az oszlop azonban nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására.
0180	A KITETTSÉGEK SZÁMA Az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (4) bekezdése Az oszlopot azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra a SEC-IRBA-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 171-es oszlopban 95 %-nál nagyobb értéket adnak meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki.
0181	NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK „W” (%) Az 575/2013/EU rendelet 261. cikkének (2) bekezdése Az intézménynek meg kell adnia az 575/2013/EU rendelet 261. cikkének (2) bekezdése szerint kiszámított W-t (a nemteljesítő alapul szolgáló kitettségekre), még abban az esetben is, ha nem alkalmazza a SEC-SA módszert az értékpapírosítási pozíciókra.
0190	ORSZÁG Az intézmény az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát adja meg, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az „egyéb országok” értéket kell feltüntetni.
0201	LGD (%) A kitettséggel súlyozott átlagos LGD értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0170-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). Az LGD értékét az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (5) bekezdése alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén).
0202	EL (%) Az értékpapírosított eszközök kitettséggel súlyozott átlagos várható veszteségének (EL) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0171-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). SA értékpapírosított eszközök esetében a feltüntetendő EL az 575/2013/EU rendelet 111. cikkében említett egyedi hitelkockázati kiigazítás. Az EL értékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 3. szakasza alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén).
0203	UL (%) Az értékpapírosított eszközök kitettséggel súlyozott átlagos nem várható veszteségének (UL) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0170-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). Az eszközök UL-értéke a kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) szorozva 8 %-kal. A kockázattal súlyozott kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén).
0204	AZ ESZKÖZÖK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATA Minden intézménynek meg kell adnia az értékpapírosított eszközök adatszolgáltatás időpontjára vonatkozó, kitettséggel súlyozott átlagos lejáratát (WAM), függetlenül a tőkekövetelmények kiszámításához használt módszertől. Az intézményeknek az egyes eszközök lejáratát az 575/2013/EU rendelet 162. cikke (2) bekezdésének a) és f) pontja szerint, az ötéves felső korlát alkalmazása nélkül kell kiszámítaniuk.
0210	(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (az 575/2013/EU rendelet 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően nemteljesítőként megvásárolt eszközökre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0221	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) KIRB Ezt az oszlopot csak a SEC-IRBA-t alkalmazó (és ezért az 171-es oszlopban legalább 95 %-ot feltüntető) intézmények töltik ki, és ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet 255. cikkében említettek szerint a KIRB-re vonatkozó adatokat kell megadni. A KIRB értékét százalékban (két tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0222	A LAKOSSÁGGAL SZEMBENI KITETTSÉGEK %-OS ARÁNYA AZ IRB HALMAZOKBAN Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 7. pontjában meghatározott IRB-halmazok, feltéve, hogy az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakaszával összhangban az alapul szolgáló kitettségérték legalább 95 %-ára ki tudja számítani a KIRB értékét (az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (2) bekezdése).
0223	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) KSA Az intézménynek abban az esetben is ki kell töltenie ezt az oszlopot, ha nem alkalmazza a SEC-SA módszert az értékpapírosítási pozíciókra. Ebben az oszlopban a KSA értékére vonatkozó információkat kell megadni az 575/2013/EU rendelet 255. cikke (6) bekezdésének megfelelően. A KSA értékét százalékban (két tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.
0225	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSOK A TÁRGYIDŐSZAKBAN Az 575/2013/EU rendelet 110. cikke
0230–0304	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA Az oszlopcsoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előresorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint az adatszolgáltatás időpontjában érvényes lejárat alapján. Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni.
0230–0255	MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen belüli tételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előresorolt, köztes, első veszteségviselő).
0230–0232	ELŐRESOROLT
0230	ÖSSZEG Az előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 6. pontjának megfelelően.
0231	ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (1) bekezdésében említett alsó veszteségviselési határ (%)
0232 és 0252	CQS A SEC-ERBA-t alkalmazó intézmények esetében előirányzott hitelminőségi besorolások (az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázata, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázata). Ezeket az oszlopokat az alkalmazott módszertől függetlenül valamennyi minősített ügyletre vonatkozóan meg kell adni.
0240–0242	KÖZTES
0240	ÖSSZEG A feltüntetendő érték magában foglalja: — az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 18. pontja szerinti köztes értékpapírosítási pozíciót; — további értékpapírosítási pozíciókat, amelyek nem az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 6., 17. vagy 18. pontjában meghatározott pozíciók.
0241	AZ ÜGYLETRÉSZSOROZATOK SZÁMA A köztes ügyletrészsorozatok száma.
0242	A LEGINKÁBB ALÁRENDELT ÜGYLETRÉSZSOROZAT HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSA A leginkább alárendelt köztes ügyletrészsorozatnak az 575/2013/EU rendelet 263. cikkében található 2. táblázat és 264. cikkében található 3. táblázat szerint meghatározott hitelminőségi besorolása.
0250–0252	ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ
0250	ÖSSZEG Az első veszteségviselő ügyletrészsorozat összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 17. pontjának megfelelően.
0251	FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (2) bekezdésében említett felső veszteségviselési határ (%)
0252	CQS
0254–0255	TÚLFEDEZET ÉS ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT TARTALÉKSZÁMLÁK Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (3) és (4) bekezdése A biztosítékkal fedezett és az előre rendelkezésre bocsátott tartalékszámlák összegei, amelyek nem felelnek meg az „ügyletrészsorozat” (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 6. pontjában levő fogalommeghatározásának, de az alsó és felső veszteségviselési határ céljából ügyletrészsorozatnak minősülnek az 575/2013/EU rendelet 256. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
0254	ÖSSZEG
0255	EBBŐL: VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNYEK Az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 31. pontja Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (7) bekezdésének megfelelően az intézményeknek meg kell adniuk az adatszolgáltatás időpontja szerinti vissza nem fizetendő árengedményt, amelyet a második albekezdésben foglaltaknak megfelelően a realizált veszteségek figyelembevételével lefelé kell kiigazítani. Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0040-es oszlopban „figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása” vagy „nem figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása” szerepel,
0260–0287	MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előresorolt, köztes, első veszteségviselő).
0260-0285	ELŐRESOROLT / KÖZTES / ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ Itt azonos kritériumokat kell alkalmazni az ügyletrészsorozatok közötti besorolás és az alsó veszteségviselési határ meghatározása, az ügyletrészsorozatok száma és a mérlegen belüli tételekhez használt felső veszteségviselési határ tekintetében (lásd a 0230–0252-es oszlopra vonatkozó útmutatót).
0287	SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 20. pontja, 248. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 256. cikkének (6) bekezdése Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0110-es oszlopban „Értékpapírosítást kezdeményező” szerepel.
0290–0300	LEJÁRAT
0290	A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont: i. az a nap, amelyen az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 1. pontjában meghatározott maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog az alapul szolgáló kitettségek lejáratát, valamint azok előtörlesztési rátáit és esetleges újratárgyalását figyelembe véve először gyakorolható; ii. az a nap, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező először érvényesíthet az értékpapírosítás szerződési feltételeiben foglalt olyan egyéb lehívási opciót, amely az értékpapírosítás teljes visszaváltását eredményezi. A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.
0291	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÜGYLETBE FOGLALT VISSZAVÁSÁRLÁSI JOGA A felmondás várható legkorábbi időpontja szempontjából releváns visszavásárlási jog típusa: — maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (4) bekezdése g) pontjának; — maradék pozíciókra vonatkozó egyéb visszavásárlási jog; — egyéb típusú visszavásárlási jog.
0300	JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján). A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.
0302–0304	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
0302	AZ ELADOTT KOCKÁZAT ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk a hagyományos értékpapírosítások esetében harmadik feleknek eladott, vagy szintetikus értékpapírosítások esetében harmadik fél általi hitelkockázati fedezetben részesülő leginkább alárendelt ügyletrészsorozat alsó veszteségviselési határát.
0303	AZ ELADOTT KOCKÁZAT FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk a hagyományos értékpapírosítások esetében harmadik feleknek eladott, vagy szintetikus értékpapírosítások esetében harmadik fél általi hitelkockázati fedezetben részesülő leginkább előresorolt ügyletrészsorozat felső veszteségviselési határát.
0304	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk az értékpapírosított eszközök harmadik felekre átruházott, nem várható veszteséggel (UL) növelt várható veszteségét (EL) a teljes várható veszteség és nem várható veszteség összegének százalékos arányában kifejezve. Meg kell adni az alapul szolgáló kitettségek EL- és UL-értékét, amelyeket ezt követően a többlépcsős értékpapírosítási veszteségviselés szerint hozzá kell rendelni az értékpapírosítás megfelelő ügyletrészsorozataihoz. SA bankok esetében az EL az értékpapírosított eszközök egyedi hitelkockázati kiigazítása, az UL pedig az értékpapírosított kitettségek tőkekövetelménye.

3.8.4. C 14.01 – Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS 2)

118. Az alábbi módszerekre vonatkozóan a SEC DETAILS 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

SEC-IRBA;

SEC-SA;

SEC-ERBA;

1 250 %.

belső értékelési módszer;

a figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosításának előresorolt ügyletrészsorozatainak egyedi kezelése.

Oszlop
0010	BELSŐ KÓD Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítási ügylet azonosítójához kell hozzárendelni.
0020	AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA Az értékpapírosítás vagy – amennyiben ugyanabban a sorban több pozíció megadható – az ügylet jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás vagy az ügylet a piacon, illetőleg belső vagy magán értékpapírosítás esetében az intézményen belül ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni.
0310–0400	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előresorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban.
0310–0330	MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a C 14.00 tábla 0230-as, 0240-es és 0250-es oszlopa esetében.
0340–0362	MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a C 14.00 tábla 0260–0287-es oszlopa esetében.
0351 és 0361	A FEDEZETNYÚJTÓNAK / INSTRUMENTUMNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATI SÚLY Az elismert garanciavállaló %-os kockázati súlya vagy az 575/2013/EU rendelet 249. cikke szerinti hitelkockázati fedezetet nyújtó megfelelő instrumentum %-os kockázati súlya.
0362	SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 20. pontja, 248. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 256. cikkének (6) bekezdése Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0110-es oszlopban „Értékpapírosítást kezdeményező” szerepel.
0370–0400	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT Ez az oszlopcsoport a 0340–0361-es oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat.
0370	KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS) Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik. Az 575/2013/EU rendelet I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek: — a hitelhelyettesítő jellegű garanciák; — a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.
0380	IRS / CRS Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket az 575/2013/EU rendelet II. melléklete sorolja fel.
0390	LIKVIDITÁSI KERETEK Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek.
0400	EGYÉB Fennmaradó mérlegen kívüli tételek.
0411	KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC tábla 0180-as oszlopához.
0420	(–) A SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC tábla 0190-es oszlopához. Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni.
0430	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint kiszámított, az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazandó felső korlát figyelembevétele előtti kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat kell megadni. A kereskedési könyvi értékpapírosítások esetében az egyedi kockázatra vonatkozó RWEA-t kell feltüntetni. Lásd az MKR SA SEC 0570-es oszlopát, illetve az MKR SA CTP 0410-es és 0420-as oszlopát (amennyiben a szavatolótőke-követelmény szempontjából releváns).
0431	(–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 267. és 269a. cikke
0432	(–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 268. és 269a. cikke
0440	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint kiszámított, az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazandó felső korlát figyelembevétele utáni kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat kell megadni. A kereskedési könyvi értékpapírosítások esetében az egyedi kockázatra vonatkozó RWEA-t kell feltüntetni. Lásd az MKR SA SEC 0601-es, illetve az MKR SA CTP 0450-es oszlopát.
0447–0448	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
0447	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-ERBA SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke Ezt az oszlopot csak a felső korlát alkalmazása előtti minősített ügyletek esetében kell kitölteni, és nem kell megadni a SEC-ERBA szerinti ügyletek esetében.
0448	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-SA SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke Ezt az oszlopot a felső korlát alkalmazása előtt kell megadni, és nem kell megadni a SEC-SA szerinti ügyletek esetében.
0450–0470	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV
0450	CTP/NEM CTP Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: CTP – korrelációkereskedési portfólió, nem CTP.
0460–0470	NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 0050-es és 0060-as oszlopát.

3.9. PARTNERKOCKÁZAT

3.9.1. A partnerkockázati táblák alkalmazási köre

119. A partnerkockázati táblák az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete alkalmazásában partnerkockázattal érintett kitettségekre vonatkozó információkat tartalmazzák.

120. A táblák nem tartalmazzák a CVA-kockázathoz (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja és harmadik részének VI. címe) kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket, amelyek a CVA-kockázatra vonatkozó táblában szerepelnek.

121. Eltérő rendelkezés hiányában a központi szerződő felekkel szembeni partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezete és 6. fejezetének 9. szakasza) bele kell foglalni a partnerkockázati számadatokba. Az 575/2013/EU rendelet 307–310. cikkének megfelelően kiszámított garanciaalap-hozzájárulásokat azonban nem kell feltüntetni a partnerkockázati táblákban, kivéve a C 34.10-es táblát, különösen a megfelelő sorokat. Rendes esetben a garanciaalaphoz való hozzájárulások kockázattal súlyozott kitettségértékeit közvetlenül a C 02.00-es tábla 0460-as sorában kell feltüntetni.

3.9.2. C 34.01 – A származtatott ügyleti tevékenység mérete

3.9.2.1. Általános megjegyzések

122. Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkével összhangban az intézmények származtatott pozícióik kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában meghatározott módszerrel is kiszámíthatják, feltéve, hogy mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyleti tevékenységük nagyságrendje nem haladja meg az előre meghatározott küszöbértékeket. A vonatkozó értékelést havonta, a hónap utolsó napján érvényes adatok felhasználásával kell elvégezni. Ez a tábla az említett küszöbértékeknek való megfelelésre vonatkozó információkat, és általánosabban a származtatott üzletág méretére vonatkozó fontos információkat tartalmazza.

123. Az 1. hónap, 2. hónap, 3. hónap a jelentett negyedév első, második, illetve utolsó hónapjára vonatkozik. Az információkat csak a 2021. június 28. utáni hónapvégekre vonatkozóan kell jelenteni.

3.9.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

0010, 0040, 0070

HOSSZÚ SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK

Az 575/2013/EU rendelet 273 a. cikkének (3) bekezdése

A hosszú származtatott pozíciók abszolút piaci értékének a hónap utolsó napján érvényes összegét kell megadni.

0020, 0050,

0080

RÖVID SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK

Az 575/2013/EU rendelet 273 a. cikkének (3) bekezdése

A rövid származtatott pozíciók abszolút piaci értékének a hónap utolsó napján érvényes összegét kell megadni.

0030, 0060,

0090

ÖSSZESEN

Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének b) pontja

A hosszú származtatott pozíciók abszolút értékének és a rövid származtatott pozíciók abszolút értékének összege.

Sor
0010	A származtatott ügyleti tevékenység mérete Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (3) bekezdése Minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletet figyelembe kell venni, kivéve a nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívákat.
0020	Mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja A mérlegen belüli és kívüli származtatott pozícióknak a hónap utolsó napján érvényes teljes piaci értékét kell megadni. Amennyiben a pozíció adott napi piaci értéke nem áll rendelkezésre, az intézménynek a pozíció adott napi valós értékét kell figyelembe vennie; amennyiben sem a pozíció valós, sem piaci értéke nem áll rendelkezésre az adott napra vonatkozóan, az intézménynek az érintett pozíció legutóbbi valós vagy piaci értékét kell figyelembe vennie.
0030	(-) A nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívák Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének c) pontja A nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívák teljes piaci értéke.
0040	Eszközök összesen A mérlegfőösszeg az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően. Konszolidált adatszolgáltatás esetében az intézménynek a mérlegfőösszeget az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban, a prudenciális konszolidáció hatókörét követve kell megadnia.
0050	Származtatott ügyleti tevékenység az összes eszköz százalékos arányában A mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a származtatott ügyleti tevékenység méretét (0010-es sor) el kell osztani az összes eszközzel (0040-es sor).
ELTÉRÉS AZ 575/2013/EU RENDELET 273a. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
0060	Teljesülnek-e az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek, beleértve az illetékes hatóság jóváhagyását? Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése Azoknak az intézményeknek, amelyek túllépik a partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített módszer alkalmazásához szükséges küszöbértékeket, de az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése alapján még alkalmazzák valamelyiket, fel kell tüntetniük (igen/nemmel), hogy teljesítik-e az említett cikkben foglalt valamennyi feltételt. Ezt az információt csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérést alkalmazó intézmények tüntethetik fel.
0070	A kitettségértékek kiszámításának módszere konszolidált szinten Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése A származtatott pozíciók kitettségértékének konszolidált alapon történő kiszámítására szolgáló módszer, amelyet az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyes jogalanyok szintjén is alkalmaznak: — OEM: az eredeti kitettség szerinti módszer — egyszerűsített SA-CCR: a partnerkockázatra alkalmazandó egyszerűsített sztenderd módszer Ezt az információt csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérést alkalmazó intézmények tüntethetik fel.

3.9.3. C 34.02 – Partnerkockázati kitettségek módszer szerint

3.9.3.1. Általános megjegyzések

124. Az intézményeknek a C 34.10-es tábla alkalmazásában meghatározott valamennyi partnerkockázati kitettségre, illetve valamennyi, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségeken kívüli partnerkockázati kitettségre vonatkozóan külön kell kitölteniük a táblát.

3.9.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	PARTNEREK SZÁMA Azon egyedi partnerek száma, amelyekkel szemben az intézmény partnerkockázati kitettséggel rendelkezik.
0020	ÜGYLETEK SZÁMA A partnerkockázatnak kitett ügyletek száma az adatszolgáltatás időpontjában. Megjegyzendő, hogy a központi szerződő féllel szembeni tevékenységre vonatkozó adatok nem tartalmazhatnak be- és kiáramlásokat, hanem a CCR-portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összes pozíciót tartalmazzák. Továbbá azokat a származtatott eszközöket vagy értékpapír-finanszírozási ügyleteket, amelyeket modellezés céljából (legalább) két vagy több szakaszra osztanak, továbbra is egyetlen ügyletnek kell tekinteni.
0030	NÉVLEGES ÖSSZEG A származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek névleges értékének összege nettósítás és az 575/2013/EU rendelet 279b. cikke szerinti kiigazítás nélkül.
0040	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontja Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontjában meghatározott pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes nettósítási halmaz aktuális piaci értékének összege.
0050	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontja Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontjában meghatározott negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes nettósítási halmaz aktuális abszolút piaci értékének összege.
0060	VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KAPOTT Az 575/2013/EU rendelet 275. cikkének (2) és (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kapott változó letét (VM) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva.
0070	VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KIHELYEZETT Az 575/2013/EU rendelet 275. cikkének (2) és (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kihelyezett változó letét (VM) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva.
0080	NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KAPOTT Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének (12a) bekezdése, 275. cikkének (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kapott nettó független biztosítékok (NICA) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva.
0090	NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KIHELYEZETT Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12a. pontja, 275. cikkének (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kihelyezett nettó független biztosítékok (NICA) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva.
0100	PÓTLÁSI KÖLTSÉG (RC) Az 575/2013/EU rendelet 275., 281. és 282. cikke Az egyes nettósítási halmazok pótlási költségét (RC) a következőkkel összhangban kell kiszámítani: — az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (3) bekezdése az eredeti kitettség szerinti módszer esetében; — az 575/2013/EU rendelet 281. cikke az egyszerűsített SA-CCR esetében; — az 575/2013/EU rendelet 275. cikke az SA-CCR esetében. Az intézmény a nettósítási halmazok pótlási költségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0110	POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) Az 575/2013/EU rendelet 278., 281. és 282. cikke Az egyes nettósítási halmazok potenciális jövőbeli kitettségét (PFE) a következőkkel összhangban kell kiszámítani: — az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (4) bekezdése az eredeti kitettség szerinti módszer esetében; — az 575/2013/EU rendelet 281. cikke az egyszerűsített SA-CCR esetében; — az 575/2013/EU rendelet 278. cikke az SA-CCR esetében. Az intézmény a nettósítási halmazok potenciális jövőbeli kitettségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0120	AKTUÁLIS KITETTSÉG Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 17. pontja A nettósítási halmazonkénti aktuális kitettség az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 17. pontjában meghatározott érték. Az intézmény a nettósítási halmazok aktuális kitettségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0130	TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 22. pontja és 284. cikkének (3) és (6) bekezdése A nettósítási halmazonkénti EEPE-t az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 22. pontja határozza meg, és azt az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése szerint kell kiszámítani. Az intézménynek a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (3) bekezdése szerinti meghatározásához alkalmazott EEPE-k összegét kell megadnia, azaz az aktuális piaci adatok alapján kiszámított EEPE-t vagy a stresszkalibrációval kiszámított EEPE-t, attól függően, hogy melyik eredményezi a magasabb szavatolótőke-követelményt.
0140	A SZABÁLYOZÓI KITETTSÉGÉRTÉK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT ALFA Az 575/2013/EU rendelet 274. cikkének (2) bekezdése, 282. cikkének (2) bekezdése, 281. cikkének (1) bekezdése, 284. cikkének (4) és (9) bekezdése Az α értéke az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (2) bekezdésével, 281. cikkének (1) bekezdésével és 274. cikkének (2) bekezdésével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerre, az egyszerűsített SA-CCR-re és az SA-CCR-re vonatkozó sorokban 1,4. A belső modell módszer alkalmazásában az α értéke lehet az alapértelmezett 1,4, vagy lehet más érték, amennyiben az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (4) bekezdésével összhangban magasabb α értéket írnak elő, vagy engedélyezik az intézmények számára, hogy az említett rendelet 284. cikkének (9) bekezdésével összhangban saját becsléseiket alkalmazzák.
0150	KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS ELŐTT A partnerkockázati nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve a nettósítás hatását, de figyelmen kívül hagyva minden más hitelkockázat-mérséklési technikát (pl. letéti biztosíték). Értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében az értékpapíroldalt nem kell figyelembe venni a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározása során, ha van kapott biztosíték, ezért az nem csökkentheti a kitettségértéket. Ezzel szemben az értékpapír-finanszírozási ügyletek értékpapíroldalát a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározásakor a szokásos módon figyelembe kell venni, ha biztosíték kerül kihelyezésre. Továbbá a biztosítékkal fedezett üzleti tevékenységet biztosítékkal nem fedezettként kell kezelni, azaz nem alkalmazandó letéti hatás. Azon ügyletek hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. A hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása. Az intézmény a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0160	KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN A partnerkockázati nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve az említett rendelet harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetének megfelelően alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák hatását. Azon ügyletek hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. A hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása. Az intézmény a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0170	KITETTSÉGÉRTÉK A partnerkockázati nettósítási halmazokhoz kapcsolódó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően, azaz az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásával és a CVA-veszteségnek az 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdésében említett levonásával számított kitettségérték, amely a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámítása tekintetében a releváns összeg. Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor egy partnerre egynél több partnerkockázati módszert alkalmaznak, a partner szintjén levont, felmerült CVA-veszteséget hozzá kell rendelni az egyes partnerkockázati módszerek szerinti egyes nettósítási halmazok kitettségértékéhez, tükrözve az adott nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékének a partner hitelkockázat-mérséklés utáni teljes kitettségértékéhez viszonyított arányát. Az intézmény a kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni.
0180	A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban a hitelkockázat sztenderd módszerével kezelt pozíciók partnerkockázati kitettségértéke.
0190	A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók A hitelkockázatra vonatkozó IRB módszerrel kezelt pozíciók partnerkockázati kitettségértéke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban.
0200	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek, amelyeket a harmadik rész II. címének 2. és 3. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.
0210	A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban a hitelkockázat sztenderd módszerével kezelt partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az összeg a C 07.00-es tábla 0220-as oszlopában a partnerkockázati pozíciókra vonatkozóan feltüntetendő összegnek felel meg.
0220	A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók A hitelkockázatra vonatkozó IRB módszerrel kezelt partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban. Az összeg a C 08.01-es tábla 0260-as oszlopában a partnerkockázati pozíciókra vonatkozóan feltüntetendő összegnek felel meg.

Sor
0010	EREDETI KITETTSÉG MÓDSZERE (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 5. szakasza szerint számítja ki. A kitettségérték kiszámításához ezt az egyszerűsített módszert csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (2) bekezdésében vagy 273a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják.
0020	PARTNERKOCKÁZATRA VONATKOZÓ EGYSZERŰSÍTETT SZTENDERD MÓDSZER (EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. szakasza szerint számítja ki. A kitettségérték kiszámításához ezt az egyszerűsített sztenderd módszert csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (1) bekezdésében vagy 273a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják.
0030	PARTNERKOCKÁZATRA VONATKOZÓ SZTENDERD MÓDSZER (SA-CCR SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakasza szerint számítja ki.
0040	BELSŐ MODELL MÓDSZER (IMM) (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Származtatott ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték, hogy a kitettségértéket a belső modell módszer (IMM) alkalmazásával számítsa ki az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 6. szakaszával összhangban.
0050	Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai Olyan, kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének 139. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok, amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik és ennélfogva a 0070-es sorban szerepelnek.
0060	Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai Nettósítási halmazok, amelyek kizárólag az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyleteket és az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügyleteket tartalmaznak, és amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték, hogy a belső modell módszer alkalmazásával határozza meg a kitettségértéket. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok a származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik, és ennélfogva a 0070-es sorban szerepelnek.
0070	Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. és 25. pontja Különböző termékkategóriákhoz sorolt ügyleteket, úgy mint származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó azon nettósítási halmazok (az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. pontja), amelyekre az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 25. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás vonatkozik, és amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték belső modell módszer szerinti meghatározását.
0080	PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Az 575/2013/EU rendelet 222. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, amelyek esetében az intézmény úgy döntött, hogy a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 222. cikke szerint határozza meg, szemben az említett rendelet harmadik része II. címének 6. fejezetével, ugyanezen rendelet 271. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
0090	PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Az 575/2013/EU rendelet 220. és 223. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, amelyek esetében az intézmény úgy döntött, hogy a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 223. cikke szerint határozza meg, szemben az említett rendelet harmadik része II. címének 6. fejezetével, ugyanezen rendelet 271. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
0100	KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) AZ ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN Az 575/2013/EU rendelet 221. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek vagy egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletek, kivéve a származtatott ügyleteket, amelyek esetében a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 221. cikkével összhangban és az illetékes hatóság engedélyével olyan belső modellen alapuló módszerrel számítják ki, amely figyelembe veszi a nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartozó értékpapír-pozíciók közötti korrelációs hatásokat, valamint az érintett eszközök likviditását.
0110	ÖSSZESEN
0120	Ebből: rossz irányú kockázatú pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 291. cikke Olyan partnerkockázati kitettségek, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban egyedi rossz irányú kockázatot (SWWR) azonosítottak.
0130	Letéttel fedezett ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 7. pontja Biztosítékkal fedezett partnerkockázati kitettségek, azaz az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 7. pontja szerinti letéti megállapodás hatálya alá tartozó nettósítási halmazok.
0140	Letéttel nem fedezett ügyletek A 0130-as sorban nem szereplő partnerkockázati kitettségek.

3.9.4. C 34.03 – Sztenderd módszerekkel kezelt partnerkockázati kitettségek: SA-CCR vagy egyszerűsített SA-CCR

3.9.4.1. Általános megjegyzések

125. Ebben a táblában külön kell adatot szolgáltatni az SA-CCR-rel vagy adott esetben az egyszerűsített SA-CCR-rel kiszámított partnerkockázati kitettségekről.

3.9.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	PÉNZNEM A kamatlábkockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet devizanemét kell feltüntetni. A devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet két ága egyikének devizanemét kell feltüntetni. Az intézményeknek a pénznempárban a pénznemeket ábécésorrendben kell megadniuk, pl. USA-dollár/euró esetében ebben az oszlopban az EUR-t, a 0020-as oszlopban pedig az USD-t kell feltüntetni. A pénznemeket az ISO-kódok szerint kell feltüntetni.
0020	ELLENOLDALI PÉNZNEM A devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet másik ágának devizanemét kell feltüntetni (a 0010-es oszlopban szereplőhöz képest). Az intézményeknek a pénznempárban a pénznemeket ábécésorrendben kell megadniuk, pl. USA-dollár/euró esetében ebben az oszlopban az USD-t, a 0010-es oszlopban pedig az EUR-t kell feltüntetni. A pénznemeket az ISO-kódok szerint kell feltüntetni.
0030	ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót.
0040	NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót.
0050	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott kockázati kategóriában a pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes fedezeti halmaz aktuális piaci értékének összege. A fedezeti halmaz szintjén a CMV-t az egy fedezeti halmazon belüli ügyletek pozitív és negatív piaci értékének nettósításával kell meghatározni, a tartott vagy nyújtott biztosítékokkal együtt.
0060	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott kockázati kategóriában a negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes fedezeti halmaz aktuális piaci értékének összege. A fedezeti halmaz szintjén a CMV-t az egy fedezeti halmazon belüli ügyletek pozitív és negatív piaci értékének nettósításával kell meghatározni, a tartott vagy nyújtott biztosítékokkal együtt.
0070	TÖBBLET Az 575/2013/EU rendelet 280a–280f. cikke, valamint 281. cikkének (2) bekezdése Az intézménynek az adott fedezeti halmaz/kockázati kategória többleteinek együttes összegét kell megadnia. A nettósítási halmaz potenciális jövőbeli kitettségének az 575/2013/EU rendelet 278. cikke (1) bekezdésének vagy 281. cikke (2) bekezdése f) pontjának megfelelően történő meghatározásához használt kockázati kategóriánkénti többletet az említett rendelet 280a–280f. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az egyszerűsített SA-CCR-re az 575/2013/EU rendelet 281. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

Sor
0050, 0120, 0190, 0230, 0270, 0340	KOCKÁZATI KATEGÓRIA Az 575/2013/EU rendelet 277. és 277a. cikke Az ügyleteket azon kockázati kategóriába kell besorolni, amelyhez az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1)–(4) bekezdésével összhangban tartoznak. A fedezeti halmazokhoz a kockázati kategória szerint történő hozzárendelést az 575/2013/EU rendelet 277a. cikkével összhangban kell végrehajtani. Az egyszerűsített SA-CCR-re az 575/2013/EU rendelet 281. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazandók.
0020–0040	Több mint egy kockázati kategóriához hozzárendelt Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdése Több lényeges kockázati tényezővel rendelkező származtatott ügyletek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdésével és az említett rendelet 277. cikkének (5) bekezdése szerinti EBH szabályozástechnikai standardtervezetekkel összhangban az egyes kockázati kategóriákban a kockázati tényezők közül a leglényegesebb alapján kettő (0020), három (0030) vagy több mint három (0040) kockázati kategóriához kell hozzárendelni.
0070–0110 és 0140–0180	Legnagyobb pénznem és devizapár Ezt a besorolást az intézmény SA-CCR, illetve adott esetben az egyszerűsített SA-CCR hatálya alá tartozó portfóliójának aktuális piaci értéke (CMV) alapján kell elvégezni a kamatlábkockázati, illetve a devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében. A besorolás céljából össze kell adni a pozíciók abszolút CMV értékét.
0060, 0130, 0200, 0240, 0280	Kizárólagos hozzárendelés Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1) és (2) bekezdése Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kizárólag egy kockázati kategóriába sorolt származtatott ügyletek. Nem tüntethetők fel itt az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdésével összhangban különböző kockázati kategóriákba sorolt ügyletek.
0210, 0250	Egy alaptermékes ügyletek A hitelkockázati és részvénypiaci kockázati kategóriához rendelt egy alaptermékes ügyletek.
0220, 0260	Több alaptermékes ügyletek A hitelkockázati és részvénypiaci kockázati kategóriához rendelt több alaptermékes ügyletek.
0290–0330	Árukockázati fedezeti halmazok Az 575/2013/EU rendelet 277a. cikke (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt árukockázati fedezeti halmazokba sorolt származtatott ügyletek.

3.9.5. C 34.04 – Az eredeti kitettség szerinti módszerrel (OEM) kezelt partnerkockázati kitettségek

3.9.5.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	A 0010-es és 0020-as oszlophoz tartozó kitöltési útmutató megegyezik a C 34.02-es tábla megfelelő oszlopaihoz tartozó kitöltési útmutatóval.
0030	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott kockázati kategóriában a pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege.
0040	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott kockázati kategóriában a negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege.
0050	POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) Az intézménynek az azonos kockázati kategóriába tartozó valamennyi ügyletre vonatkozóan meg kell adnia a potenciális jövőbeli kitettség együttes összegét.
Sor
0020–0070	KOCKÁZATI KATEGÓRIA Az 575/2013/EU rendelet 282. cikke (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt kockázati kategóriákba sorolt származtatott ügyletek.

3.9.6. C 34.05 – A belső modell módszerrel (IMM) kezelt partnerkockázati kitettségek

3.9.6.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
00010–0080	LETÉTTEL FEDEZETT Lásd a C 34.02-es tábla 0130-as sorához tartozó útmutatót.
0090–0160	LETÉTTEL NEM FEDEZETT Lásd a C 34.02-es tábla 0140-es sorához tartozó útmutatót.
0010, 0090	ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót.
0020, 0100	NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót.
0030, 0110	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott eszközosztályhoz tartozó, pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege.
0040, 0120	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott eszközosztályhoz tartozó, negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege.
0050, 0130	AKTUÁLIS KITETTSÉG Lásd a C 34.02-es tábla 0120-as oszlopához tartozó útmutatót.
0060, 0140	TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) Lásd a C 34.02-es tábla 0130-as oszlopához tartozó útmutatót.
0070, 0150	STRESSZHELYZETI EEPE Az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése és 292. cikkének (2) bekezdése A stresszhelyzeti tényleges várható pozitív kitettség kiszámítása a tényleges várható pozitív kitettség kiszámításának analógiájára történik (az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése), de az 575/2013/EU rendelet 292. cikkének (2) bekezdése szerinti stresszkalibráció alkalmazásával.
0080, 0160, 0170	KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót.

Sor	Magyarázat
0010	ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 283. cikke Az intézménynek meg kell adnia az azon származtatott ügyletekkel, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletekkel és értékpapír-finanszírozási ügyletekkel kapcsolatos releváns információkat, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 283. cikkével összhangban engedélyezték számára a belső modell módszerével kiszámított kitettségérték meghatározását.
0020	Ebből: rossz irányú kockázatú pozíciók Lásd a C 34.02. 0120-as sorához tartozó útmutatót.
0030	A CR sztenderd módszerrel kezelt nettósítási halmazok Lásd a C 34.02. 0180-as oszlopához tartozó útmutatót.
0040	A CR IRB módszerrel kezelt nettósítási halmazok Lásd a C 34.02. 0190-es oszlopához tartozó útmutatót.
0050–0110	TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Az intézmény kizárólag azon tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket vagy hosszú teljesítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alapul szolgáló eszköz tekintetében a különböző eszközosztályok (kamatláb, deviza, hitel, részvény, áru vagy egyéb) szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását.
0120–0180	TŐZSDÉN FORGALMAZOTT DERIVATÍVÁK Az intézmény kizárólag azon tőzsdén forgalmazott derivatívákat vagy hosszú teljesítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alapul szolgáló eszköz tekintetében a különböző eszközosztályok (kamatláb, deviza, hitel, részvény, áru vagy egyéb) szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását.
0190–0220	ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK Az intézmény kizárólag azon értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alaptermék típusa szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását.
0230	ELTÉRŐ TERMÉKKATEGÓRIÁK KÖZÖTTI NETTÓSÍTÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSES MEGÁLLAPODÁSON ALAPULÓ NETTÓSÍTÁSI HALMAZOK Lásd a C 34.02. 0070-es sorához tartozó útmutatót.

3.9.7. C 34.06 – A húsz legnagyobb partner

3.9.7.1. Általános megjegyzések

126. Az intézményeknek azon 20 legfontosabb partnerről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek tekintetében a legmagasabb partnerkockázati kitettséggel rendelkeznek. A rangsorolást az érintett partnerek összes nettósítási halmazára vonatkozó, e tábla 0120-as oszlopában megadott partnerkockázati kitettségértékek alkalmazásával kell elvégezni. A 20 legnagyobb partner listájának meghatározásakor figyelembe kell venni a csoporton belüli kitettségeket és más olyan kitettségeket is, amelyek partnerkockázatot idéznek elő, de amelyekre az intézmény a tőkekövetelmény-számításhoz az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban nulla kockázati súlyt rendel.

127. A partnerkockázati kitettségek kiszámításához az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. és 6. szakasza alapján a sztenderd módszert (SA-CCR) vagy a belső modell módszert (IMM) alkalmazó intézményeknek negyedévente kell kitölteniük ezt a táblát. A partnerkockázati kitettségek kiszámításához az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. és 5. szakasza alapján az egyszerűsített sztenderd módszert vagy az eredeti kitettség szerinti módszert (OEM) alkalmazó intézményeknek félévente kell kitölteniük ezt a táblát. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

3.9.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0011	NÉV A partner neve
0020	KÓD A sorazonosító részét képező kódnak minden egyes jelentett szervezet esetében egyedinek kell lennie. Intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, valamely egyéb kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt következetesen kell használni a táblákban és az egymást követő adatszolgáltatási időszakokban. A kód mezőnek mindig kell tartalmaznia valamilyen értéket.
0030	KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0020-as oszlopban feltüntetett kódtípust „LEI-kód”-ként vagy „nemzeti kód”-ként kell megadniuk. A kód típusát mindig jelenteni kell.
0035	NEMZETI KÓD Az intézmények kiegészítésként akkor is megadhatják a nemzeti kódot, amikor a 0020-as „Kód” oszlopban a LEI-kódot tüntetik fel azonosítóként.
0040	PARTNER SZEKTORA Minden partner esetében egy szektort kell kiválasztani a FINREP következő gazdasági ágazati osztályai alapján (lásd e végrehajtási rendelet V. mellékletének 3. részét): i. központi bankok; ii. államháztartások; iii. hitelintézetek; iv. befektetési vállalkozások az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározottaknak megfelelően; v. egyéb pénzügyi vállalatok (a befektetési vállalkozások kivételével); vi. nem pénzügyi vállalatok.
0050	PARTNER TÍPUSA Az intézménynek meg kell jelölnie a partner típusát, amely a következő lehet: — QCCP: ha a partner elfogadott központi szerződő fél; — nem QCCP: ha a partner nem elfogadott központi szerződő fél; — nem CCP: ha a partner nem központi szerződő fél.
0060	PARTNER SZÉKHELYE A partner bejegyzés szerinti országának ISO 3166-1-alfa-2 kódját kell használni (ideértve a nemzetközi szervezetekre vonatkozó pszeudo-ISO-kódokat is, amelyek az Eurostat fizetési mérleggel foglalkozó vademecumának [Balance of Payments Vademecum] aktuális változatában találhatók meg).
0070	ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót.
0080	NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót.
0090	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Lásd a C 34.02-es tábla 0040-es oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a pozitív CMV-vel rendelkező nettósítási halmazok összegét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van.
0100	AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Lásd a C 34.02-es tábla 0040-es oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a negatív CMV-vel rendelkező nettósítási halmazok összegének abszolút értékét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van.
0110	KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN Lásd a C 34.02-es tábla 0160-as oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van.
0120	KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót.
0130	KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0200-as oszlopához tartozó útmutatót.

3.9.8. C 34.07 – IRB módszer – Partnerkockázati kitettségek kitettségi osztály és PD-skála szerint

3.9.8.1. Általános megjegyzések

128. Ezt a táblát azon intézményeknek kell kitölteniük, amelyek a fejlett IRB módszert vagy az IRB alapmódszert alkalmazzák a partnerkockázati kitettségeik egészére vagy egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeknek az 575/2013/EU rendelet 107. cikke szerinti kiszámításához, függetlenül a partnerkockázati kitettségértékeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete szerinti meghatározásához használt módszertől.

129. A táblát az összes kitettségi osztály összegére, valamint az 575/2013/EU rendelet 147. cikkében felsorolt minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan külön-külön is ki kell tölteni. Ez a tábla nem tartalmazza a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségeket.

130. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB módszer).

3.9.8.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	Kitettségérték Kitettségérték (lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót), az adott PD-skála szerinti bontásban
0020	Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%) Az egyes ügyfélkategóriák PD-értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva.
0030	Kötelezettek száma A rögzített PD-skála egyes kategóriáihoz rendelt, külön minősített jogi személyek vagy ügyfelek száma, függetlenül a nyújtott különböző hitelek vagy kitettségek számától. Amennyiben az ugyanazon ügyféllel szembeni különböző kitettségeket külön minősítették, azokat külön kell számba venni. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha az azonos ügyféllel szembeni egyes kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban különböző ügyfélkategóriákba sorolják.
0040	Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) Az egyes ügyfélkategóriák LGD-értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott végső LGD-becslésnek. Az IRB módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E) tükrözi, majd azok az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD-értékben is megjelennek. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD a nemteljesítéskori LGD becslésének felel meg.
0050	Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év) Az egyes ügyfélkategóriák lejárati értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. A feltüntetendő lejárati értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkével összhangban kell meghatározni.
0060	Kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek azon pozíciók esetében, amelyek kockázati súlyát az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott követelmények alapján állapítják meg, és amelyek esetében a partnerkockázattal érintett kitettségek értékét az említett rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban számítják ki. Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.
0070	Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége A (0060-as oszlopban feltüntetett) kockázattal súlyozott teljes kitettségérték és a (0010-es oszlopban feltüntetett) kitettségérték aránya.

Sor

0010–0170

PD-skála

A (partnerek szintjén meghatározott) partnerkockázati kitettségeket a rögzített PD-skála megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek becsült PD-értéke alapján (az esetleges garanciából vagy hitelderivatívából eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-skálához hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

3.9.9. C 34.08 – A partnerkockázati kitettségek biztosítékainak összetétele

3.9.9.1. Általános megjegyzések

131. Ebben a táblában a származtatott ügyletekhez, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletekhez vagy értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használt (adott vagy kapott) biztosíték valós értékét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket központi szerződő félen keresztül számolják-e el, és hogy nyújtottak-e biztosítékot egy központi szerződő félnek.

3.9.9.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0080	Származtatott ügyletekben felhasznált biztosíték Az intézményeknek meg kell adniuk azon biztosítékok értékét (beleértve az alapletétet és a változó letétet), amelyet az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt bármely származtatott ügylethez vagy az említett rendelet 272. cikkének 2. pontja szerinti, értékpapír-finanszírozási ügyletnek nem minősülő hosszú kiegyenlítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak.
0090–0180	Értékpapír-finanszírozási ügyletekben felhasznált biztosíték Az intézményeknek meg kell adniuk azon biztosítékok értékét (beleértve az alapletétet és a változó letétet, valamint az értékpapír-finanszírozási ügyletben biztosítékként megjelenő értékpapírt), amelyet értékpapír-finanszírozási ügylethez vagy származtatott ügyletnek nem minősülő hosszú teljesítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak.
0010, 0020, 0050, 0060, 0090, 0100, 0140, 0150	Elkülönített Az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba nem bevonható biztosíték értékét kell megadniuk alapletét vagy változó letét formájában megjelenő biztosítékok szerinti bontásban.
0030, 0040, 0070, 0080, 0110, 0120, 0130, 0160, 0170, 0180	El nem különített Az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba bevonható biztosíték értékét kell megadniuk alapletét vagy változó letét formájában megjelenő biztosítékok szerinti bontásban.
0010, 0030, 0050, 0070, 0090, 0110, 0140, 0160	Alapletét Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontjában meghatározottak szerinti alapletétként kapott vagy nyújtott biztosíték valós értékét kell megadniuk.
0020, 0040, 0060, 0080, 0100, 0120, 0150, 0170	Változó letét Az intézményeknek a változó letétként kapott vagy nyújtott biztosíték valós értékét kell megadniuk.
0130, 0180	SFT értékpapír Az intézményeknek az értékpapír-finanszírozási ügyletekben értékpapírként megjelenő biztosítékok (pl. az értékpapír-finanszírozási ügylet értékpapíroldalán kapott [0130-as oszlop] vagy adott [0180-as oszlop] értékpapírok) valós értékét kell megadniuk.

Sor

0010–0080

Biztosítéktípus

Különböző biztosítéktípusok szerinti bontás

3.9.10. C 34.09 – Hitelderivatíva-kitettségek

3.9.10.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0040	HITELDERIVATÍVA-FEDEZET Vásárolt vagy eladott hitelderivatíva-fedezet
0010, 0020	NÉVLEGES ÖSSZEG A származtatott ügyletek nettósítás előtti névleges összege, terméktípus szerinti bontásban
0030, 0040	VALÓS ÉRTÉK A valós értékek összege vásárolt és eladott fedezet szerinti bontásban

Sor
0010–0050	Terméktípus Hitelderivatíva-típusok szerinti bontás
0060	Összesen A terméktípusok összege
0070, 0080	Valós érték A valós értékek terméktípus szerinti bontásban, valamint eszközök (pozitív valós értékek) és kötelezettségek (negatív valós értékek) szerint.

3.9.11. C 34.10 – Központi szerződő felekkel szembeni kitettségek

3.9.11.1. Általános megjegyzések

132. Az intézményeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre – azaz az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt fennálló szerződésekre és folyamatban lévő ügyletekre –, valamint az említett rendelet 300. cikkének 2. pontja szerinti központi félhez kapcsolódó ügyletekből származó kitettségekre vonatkozó információkat kell jelenteniük, amelyek tekintetében a szavatolótőke-követelményt az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint kell kiszámítani.

3.9.11.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

0010

KITETTSÉGÉRTÉK

Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezete 9. szakaszának hatálya alá tartozó ügyleteknek az említett fejezetben és különösen annak 9. szakaszában meghatározott vonatkozó módszerekkel számított kitettségértéke.

A feltüntetett kitettségérték a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerinti kiszámítása szempontjából releváns összeg, figyelembe véve az említett rendelet 497. cikkében meghatározott követelményeket az említett cikkben meghatározott átmeneti időszakban.

A kitettség lehet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontjában meghatározott kereskedési kitettség.

0020

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakaszával összhangban meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek, figyelembe véve az említett rendelet 497. cikkében foglalt követelményeket az említett cikkben előírt átmeneti időszakban.

Sor

0010–0100

Elfogadott központi szerződő fél (QCCP)

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontja szerinti elfogadott központi szerződő fél (QCCP).

0070, 0080

0170, 0180

Alapletét

Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót.

E tábla alkalmazásában az alapletét nem tartalmazhatja a közös veszteségviselési megállapodások keretében a központi szerződő félnek nyújtott hozzájárulásokat (azaz azokban az esetekben, amikor a központi szerződő fél alapletétet alkalmaz a veszteségek klíringtagok közötti megosztására, azt garanciaalaphoz kapcsolódó kitettségként kell kezelni).

0090, 0190

Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások

Az 575/2013/EU rendelet 308. és 309. cikke; az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap; a központi szerződő fél garanciaalapjához való, az intézmény által befizetett hozzájárulás.

0100, 0200

Be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások

Az 575/2013/EU rendelet 309. és 310. cikke; az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap

Olyan hozzájárulások, amelyekre vonatkozóan valamely, klíringtagként eljáró intézmény szerződéses kötelezettséget vállalt, hogy azt a központi szerződő fél rendelkezésére bocsátja, miután az adott központi szerződő fél az egy vagy több klíringtagja nemteljesítését követően felmerült veszteségei fedezésére már kimerítette garanciaalapját.

0070, 0170

Elkülönített

Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót.

0080, 0180

El nem különített

Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót.

3.9.12. C 34.11 – A partnerkockázathoz kapcsolódó, belső modell módszer szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) változásának kimutatása

3.9.12.1. Általános megjegyzések

133. Azok az intézmények, amelyek a belső modell módszer alkalmazásával az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számítják ki partnerkockázati kitettségeik egészének vagy egy részének kockázattal súlyozott kitettségértékét, a megfelelő kockázati súlyok meghatározásához használt hitelkockázati módszertől függetlenül ebben a táblában jelentik a belső modell módszer alkalmazási körébe tartozó származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek kockázattal súlyozott kitettségértékeinek változásait a változásokat magyarázó, fő tényezők szerinti bontásban és észszerű becsléseket alkalmazva.

134. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek ezt a táblát negyedéves gyakorisággal kell jelenteniük, csak a 0010-es oszlopot kell kitölteniük. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek ezt a táblát évente kell jelenteniük, csak a 0020-as oszlopot kell kitölteniük.

135. Ez a tábla nem tartalmazza a központi szerződő féllel szembeni kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértékeit (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza).

3.9.12.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

0010, 0020

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek azon pozíciók esetében, amelyek kockázati súlyát az említett rendelet harmadik része II. címének 2. és 3. fejezetében meghatározott követelmények alapján állapítják meg, és amelyek esetében az intézmény engedélyt kapott arra, hogy a kitettségek értékét belső modellen alapuló módszer alkalmazásával, az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 6. szakaszával összhangban számítsa ki.

Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni.

Sor
0010	Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző adatszolgáltatási időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az előző adatszolgáltatási időszak végén.
0020	Eszközérték A kockázattal súlyozott kitettségérték változásai (pozitív vagy negatív) a könyv méretében és összetételében a szokásos üzleti tevékenység eredményeként bekövetkezett változások miatt (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró kitettségeket), de nem számítva a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásokat.
0030	Partnerek hitelminősége A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amelynek oka az intézmény partnereinek minőségében bekövetkező változás, függetlenül attól, hogy milyen módszert használ az intézmény a partner minőségének a hitelkockázati keretrendszerben történő értékelésére. Amennyiben az intézmény IRB módszert alkalmaz, ez a sor tartalmazza a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az IRB modellek miatti esetleges változásait is.
0040	Modellfrissítések (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a modell implementálásának, a modell alkalmazási körében bekövetkező változásnak vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely változtatásnak tudható be. Ez a sor csak az IMM modellben bekövetkező változásokkal foglalkozik.
0050	Módszertan és politika (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a számításokban a szabályozási politika változásainak, például új rendeletek miatt bekövetkezett módszertani változásoknak tudható be (csak az IMM modellen belül).
0060	Akvizíciók és elidegenítések A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásoknak tudható be.
0070	Devizaárfolyam-mozgások A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a devizaárfolyam-mozgásoknak tudható be.
0080	Egyéb Ezt a kategóriát kell használni a kockázattal súlyozott kitettségérték azon (pozitív vagy negatív) változásainak kimutatására, amelyek nem rendelhetők hozzá a fenti kategóriák egyikéhez sem.
0090	Kockázattal súlyozott kitettségértékek a folyó adatszolgáltatási időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az aktuális adatszolgáltatási időszak végén.

4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.1. C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.1. Általános megjegyzések

136. Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének az 575/2013/EU rendelet 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert „lakossági banki tevékenység” és „kereskedelmi banki tevékenység” üzletágára.

137. Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha nem állnak rendelkezésre auditált adatok, az intézmények használhatnak üzleti becsléseket. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik.

138. Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Az az intézmény, amely három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik.

139. A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a hitelek és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását.

140. Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben.

141. A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0030	IRÁNYADÓ MUTATÓ A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 0010–0030-as oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, az 575/2013/EU rendelet 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. A továbbiakban az irányadó mutató az 575/2013/EU rendelet 316. cikke 1. táblázatának 1. pontjában említett elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege. Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a tábla megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 0030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 0020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 0010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni. Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat.
0040–0060	HITELEK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) Ezekben az oszlopokban az 575/2013/EU rendelet 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágban nyújtott hitelek és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (az 575/2013/EU rendelet 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja). A „kereskedelmi banki tevékenység” üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni.
0070	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelményt az alkalmazott módszerekkel, az 575/2013/EU rendelet 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 0070-es oszlopban kell feltüntetni.
0071	TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének 4. pontja A 0070-es oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del.
0080	EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ Ha az intézmény az 575/2013/EU rendelet 312. cikke (2) bekezdésének megfelelően engedélyt kapott a fejlett mérési módszer konszolidált szintű alkalmazására (az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése), akkor a működési kockázati tőkének a csoporthoz tartozó különböző szervezetek közötti allokálása az intézmények által arra alkalmazott módszer alapján történik, amely alapján figyelembe veszik az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai által együttesen használt kockázatmérési rendszerben a diverzifikációs hatásokat. Az említett allokáció eredményét ebben az oszlopban kell feltüntetni.
0090–0120	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ
0090	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb).
0100	(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni az 575/2013/EU rendelet 322 cikke (2) bekezdésének a) pontjában említetteknek megfelelően.
0110	(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT Az ezen oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű veszteségesemények előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest.
0120	(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZATÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet 323. cikkében említett biztosítás és más kockázatátruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni.

Sor
0010	AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (az 575/2013/EU rendelet 315. és 316. cikke).
0020	A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (az 575/2013/EU rendelet 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni.
0030–0100	A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 0030–0100-as sorban az 575/2013/EU rendelet 317. cikkében található 2. táblázatban említett üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor az 575/2013/EU rendelet 318. cikkében foglalt elveket kell követni.
0110–0120	AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 0030–0050-es és 0080–0100-as sorban, valamint a „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágra vonatkozóan a 0110-es és 0120-as sorban. A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a „kereskedelmi banki tevékenység” üzletágba és a „lakossági banki tevékenység” üzletágba tartozó tevékenységeknek megfelelő összegeket (az 575/2013/EU rendelet 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a „kereskedelmi banki tevékenység” és „lakossági banki tevékenység” üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 0060-as és 0070-es sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 0110-es és 0120-as sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik.
0130	A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ebben a sorban az 575/2013/EU rendelet 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni. A különböző módszerek együttes (az 575/2013/EU rendelet 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

4.2. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS)

4.2.1. Általános megjegyzések

142. A C 17.01-es (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02-es (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat.

143. A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01-es sem a C 17.02-es táblában nem kell figyelembe venni.

144. Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01-es és C 17.02-es táblában, tekintet nélkül a szavatolótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre.

145. A „bruttó veszteség” az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelően a működési kockázati eseményből vagy veszteségesemény-típusból adódó, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált „gyorsan megtérült veszteségesemények” sérelme nélkül.

146. A „megtérült veszteség” az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani.

147. A „gyorsan megtérült veszteségesemény” olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket.

148. Az „elszámolás napja” az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az „esemény napja” (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a „felismerés napja” (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott).

149. A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez („alapesemény”) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell.

150. Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A „korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok” kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul).

4.2.2. C 17.01: Működési kockázat: az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és veszteségesemény-típusonként (OPR DETAILS 1)

4.2.2.1. Általános megjegyzések

151. A C 17.01-es táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (az 575/2013/EU rendelet 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletág) és (az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében meghatározott) veszteségesemény-típusok közötti felosztásával kell bemutatni. Lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra.

152. Az oszlopok a különböző veszteségesemény-típusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték.

153. A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül a veszteségesemények számára (új veszteségesemények), a bruttó veszteségértékre (új veszteségesemények), a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak.

154. Az „üzletágak összesen” sorokban a veszteségesemények számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek EUR-ban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása. Az említett küszöbértékek ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek.

4.2.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0070	ESEMÉNYTÍPUSOK Az intézmények a veszteségeket a 0010–0070-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében említett veszteségesemény-típusoknak megfelelően tüntetik fel. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt veszteségesemény-típusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg.
0080	VESZTESÉGESEMÉNY-TÍPUSOK ÖSSZESEN A 0080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények a veszteségesemények száma (új veszteségesemények) sor összesített értékét, a bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) sor összesített értékét, a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma sor összesített értékét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesített értékét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesített értékét és a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesített értékét jelentik. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított veszteségesemény-típust, a 080-as oszlopban a 0010–0070-es oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 0010–0070-es oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb. Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 0080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni.
0090–0100	TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK A 0090-es és 0100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak. Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 0090-es oszlopot kell kitölteni. Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (0100-as oszlop).

Sor
0010–0880	ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS KIEGYENLÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK Az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésének 2. táblázatában említett üzletágakra, ideértve a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletágat, valamint az egyes veszteségesemény-típusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: a veszteségesemények száma (új veszteségesemények), a bruttó veszteségérték (új veszteségesemények), a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés). Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 0910-0980-as oszlopban vehetik figyelembe.
0010, 0110, 0210, 0310, 0410, 0510, 0610, 0710, 0810	Veszteségesemények száma (új veszteségesemények) A „veszteségesemények száma” azon veszteségesemények száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor. Az itt megadott veszteségesemények „új események”, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket i. először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy ii. először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amikor a veszteségeseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott veszteségeseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket. Az „új veszteségesemények” nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon veszteségeseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény.
0020, 0120, 0220, 0320, 0420, 0520, 0620, 0720, 0820	Bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) A bruttó veszteségérték a működési kockázati veszteségeseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az egy adott veszteségeseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott veszteségeseményhez tartozó bruttó veszteséget. A feltüntetett bruttó veszteségérték az e táblázat fenti sorában meghatározott „új veszteségeseményekre” vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon veszteségesemények esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.
0030, 0130, 0230, 0330, 0430, 0530, 0630, 0730, 0830	Veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma A veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek. Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy veszteségeseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban.
0040, 0140, 0240, 0340, 0440, 0540, 0640, 0740, 0840	Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni: i. azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott pozitív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-emelés, kapcsolódó veszteségesemények, kiegészítő elszámolások) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény; ii. azon működési kockázati veszteségesemények aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott negatív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-csökkentés) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény. Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy veszteségeseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott veszteségesemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak. Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt a veszteségeseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel a veszteségeseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.
0050, 0150, 0250, 0350, 0450, 0550, 0650, 0750, 0850	Legnagyobb egyedi veszteség A legnagyobb egyedi veszteség i. az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely veszteségeseményhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségérték; és ii. egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely veszteségeseményhez kapcsolódó (a fenti 0040-es, 0140-es, …, 0840-es sorokban említett) legnagyobb pozitív veszteségkorrekció. A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.
0060, 0160, 0260, 0360, 0460, 0560, 0660, 0760, 0860	Az öt legnagyobb veszteség összege Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege: i. az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban első alkalommal bejelentett veszteségeseményekhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségértékek; valamint ii. egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett veszteségeseményekhez kapcsolódó (a fenti 0040-es, 0140-es, …, 0840-es sorokban meghatározott) pozitív veszteségkorrekciók. Az öt legmagasabb összeg között csak maga a veszteségkorrekció összege vehető számításba, nem pedig az adott eseményhez kapcsolódó, a korrekció előtti vagy utáni teljes veszteségérték. A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.
0070, 0170, 0270, 0370, 0470, 0570, 0670, 0770, 0870	Teljes közvetlen megtérült veszteség A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének hatálya alá tartozó, az e tábla alábbi sorában jelentett megtérülések kivételével. A teljes közvetlen megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege.
0080, 0180, 0280, 0380, 0480, 0580, 0680, 0780, 0880	Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide. A biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először elszámolt működési kockázati veszteségeseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege.
0910–0980	ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN Az üzletágak összesen sorokon az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes veszteségesemény-típusok (0010–0080. oszlop) szerint.
0910–0914	Veszteségesemények száma A 0910-es sorban kell feltüntetni a belső küszöbértéket meghaladó veszteségesemények számát veszteségesemény-típusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített veszteségesemény-számnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) veszteségesemények egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja minden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A 0911–0914-es sorban azon veszteségesemények száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a tábla vonatkozó sorában megadott tartományba esik. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra a következők vonatkoznak, értelemszerűen: — A 0910–0914-es sorban jelentett teljes veszteségesemény-szám megegyezik a megfelelő sorban szereplő veszteségesemény-számok vízszintes összegével, mivel ezen adatok között a több üzletágat érintő veszteségeseményeket már egy veszteségeseményként számították be. — A 0910-es sor 0080-as oszlopban feltüntetett adata nem feltétlenül egyezik meg a 0080-as oszlopban szereplő veszteségesemény-számok függőleges összegével, mivel egy veszteségesemény egyszerre több üzletágat is érinthet.
0920–0924	Bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a 0920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) az új veszteségesemények egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege. A 0921–0924-es sorban azon veszteségesemények bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik.
0930, 0935, 0936	Veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma A 0930-as sorban a 0030, 0130, …, 0830-as sorokban megadott, veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített veszteségesemény-számnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) veszteségesemények egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja minden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények számát le kell bontani az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni).
0940, 0945, 0946	Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A 0940-es sorban az üzletáganként a 0040, 0140, …, 0840-es sorokban megadott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a 0940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege. A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (0945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett veszteségeseményekhez kapcsolódó összeg szerint (0946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt a veszteségeseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 0946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője).
0950	Legnagyobb egyedi veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes veszteségesemény-típusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy veszteségesemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte vagy az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra a következők vonatkoznak: — Az itt jelentett legnagyobb egyedi veszteség az e sor 0010–0070-es oszlopában jelentett értékek közül a legnagyobb. — Amennyiben vannak olyan veszteségesemények, amelyek több üzletágra is hatnak, a {r0950, c0080} cellában jelentett összeg magasabb lehet, mint a 0080-as oszlop más soraiban jelentett üzletágankénti legnagyobb egyedi veszteség.
0960	Az öt legnagyobb veszteség összege Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes veszteségesemény-típusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy ez az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 0960-as „Az öt legnagyobb veszteség összege” sor maximális értékével, sem a 0080-as oszlopban feltüntetett „Az öt legnagyobb veszteség összege” maximális értékével.
0970	Teljes közvetlen megtérült veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege.
0980	Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett „társasági szintű tételek” üzletághoz, a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege.

4.2.3. C 17.02: Működési kockázat: az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)

4.2.3.1. Általános megjegyzések

155. A C 17.02-es táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy veszteségesemény).

156. Az ebben a táblában megadott információk „új veszteségeseményekre”, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amikor a veszteségeseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert a veszteségeseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

157. Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló veszteségeseményeket kell itt jelenteni.

E küszöbértéktől függően:

A táblában fel kell tüntetni minden egyes eseménytípus legnagyobb veszteségeseményét, amennyiben az intézmény a veszteséget eseménytípushoz rendelte, valamint

a fennmaradó veszteségesemények közül a tíz legnagyobb bruttó veszteséget okozó veszteségeseményt, függetlenül attól, hogy ezeket az intézmény eseménytípushoz rendelte-e vagy sem.

A veszteségeseményeket a hozzájuk rendelt bruttó veszteség szerinti sorrendben kell feltüntetni.

Egy veszteségesemény csak egyszer vehető figyelembe.

4.2.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	Eseményazonosító Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.).
0020	Elszámolás napja Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben.
0030	Esemény napja Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati veszteségesemény bekövetkezett vagy kezdetét vette.
0040	Felismerés napja A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati veszteségesemény az intézmény tudomására jutott.
0050	Veszteségesemény-típus Az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében említett veszteségesemény-típusok.
0060	Bruttó veszteség A 17.01-es tábla 0020-as, 0120-as stb. sorában megadott, a veszteségeseményhez kapcsolódó bruttó veszteség.
0070	Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával A 17.01-es tábla 0020-as, 0120-as stb. sorában megadott, a veszteségeseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával.
0080–0160	Bruttó veszteség üzletáganként A 0060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésének 2. táblázatában és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő üzletágba kell sorolni.
0170	Jogalany neve Annak a jogalanynak a C 06.02-es tábla 0011-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.
0181	Kód Annak a jogalanynak a C 06.02-es tábla 0021-es oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.
0185	KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0181-es oszlopban feltüntetett kódtípust „LEI-kód”-ként vagy Nem-LEI-kód”-ként kell megadniuk, összhangban a C 06.02 0026-os oszlopával is. A kód típusát mindig jelenteni kell.
0190	Üzleti egység Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.
0200	Leírás A veszteségesemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – a veszteségesemény okaira vonatkozó információkra.

5. PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

158. Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modelleken alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is.

159. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését az 575/2013/EU rendelet 326–333. cikke ismerteti.

5.1. C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.1. Általános megjegyzések

160. Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (az 575/2013/EU rendelet 325. cikke (2) bekezdésének a) pontja). A különböző kockázatok és az 575/2013/EU rendelet alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {0325;0060} (értékpapírosítások), illetve {0330;0060} (CTP) cellába.

161. A táblát külön ki kell tölteni az „Összesen” értékre vonatkozóan, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan.

5.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése. Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal az 575/2013/EU rendelet 345. cikke (1) bekezdése, első albekezdése második mondatának megfelelően. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0030–0040	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0050	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.
0060	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti releváns pozíciók tőkekövetelménye.
0070	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

Sor
0010–0350	KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni.
0011	ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT
0012	Származtatott termékek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, az 575/2013/EU rendelet 328–331. cikkének figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.
0013	Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.
0020–0200	LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az 575/2013/EU rendelet 339. cikkének (1)–(8) bekezdésében említett, lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 339. cikkének (9) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót 1., 2. és 3. zónára, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani.
0210–0240	ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT. AZ ÁTLAGOS HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐN ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az 575/2013/EU rendelet 340. cikkének (1)–(6) bekezdésében említett, hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 340. cikkének (7) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót 1., 2. és 3. zónára kell felosztani.
0250	EGYEDI KOCKÁZAT A 0251-es, 0325-ös és 0330-as sorban megadott értékek összege. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá tartoznak, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá az 575/2013/EU rendelet 327. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát.
0251–0321	A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye A 260–321-es sorokban megadott értékek összege. A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének e) pontja és az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének második albekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése) külön kell feltüntetni a 321-es sorban. Az 575/2013/EU rendelet 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás: Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában említett százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 0280–0300-as sorokban feltüntetni. Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni.
0325	Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye Az MKR SA SEC tábla 0601-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Az említett teljes szavatolótőke-követelményt csak az MKR SA TDI „Összesen” sorában kell megadni.
0330	A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye Az MKR SA CTP tábla 0450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Az említett teljes szavatolótőke-követelményt csak az MKR SA TDI „Összesen” sorában kell megadni.
0350–0390	OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 329. cikkének (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a kiszámításukhoz használt módszer szerinti bontásban kell feltüntetni.

5.2. C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.1. Általános megjegyzések

162. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

163. Az MKR SA SEC tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet 335. cikke, valamint azzal összefüggésben az említett rendelet 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt adja meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

164. Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 0460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése az említett rendelet 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0030–0040	(–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 253. cikke
0050–0060	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 328., 329 és 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0061–0104	A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 259–262. cikke, 263. cikkének 1. és 2. táblázata, 264. cikkének 3. és 4. táblázata, valamint 266. cikke. A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani.
0402–0406	A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke
0402	SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 259. és 260. cikke
0403	SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke
0404	SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke
0405	BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. és 265. cikke, valamint 266. cikkének (5) bekezdése.
0900	A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése
0406	EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1 250 %) Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdése
0530–0540	AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) Az 575/2013/EU rendelet 270a. cikke
0570	FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.
0601	FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN/TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 337. cikke, figyelembe véve az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot.

Sor
0010	TELJES KITETTSÉG A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező vagy befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.
0040, 0070 és 0100	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja
0020, 0050, 0080 és 0110	ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 64. pontja
0041, 0071 és 0101	EBBŐL: DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. vagy 270. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak.
0030–0050	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja
0060–0080	BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor, sem az eredeti hitelező szerepét nem tölti be.
0090–0110	SZPONZOR Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja. Annak a szponzornak, aki saját eszközt is értékpapírosít, a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

5.3. C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.1. Általános megjegyzések

165. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó korrelációkereskedési portfólióban (CTP) levő pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt egyéb CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

166. Az MKR SA CTP tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet 335. cikke, valamint azzal összefüggésben az említett rendelet 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a CTP-be sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt mutatja be. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

167. A tábla elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat minden esetben a 0030-as, 0060-as vagy 0090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 0110-es sorban kell feltüntetni. Az „egyéb CTP-pozíciók” nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdését), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez.

168. Az 1 250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 0460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése az említett rendelet 338. cikke (2) és (3) bekezdésével összefüggésben (a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal) A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0030–0040	(–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 253. cikke
0050–0060	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 328., 329 és 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését.
0071–0097	A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 259–262. cikke, 263. cikkének 1. és 2. táblázata, 264. cikkének 3. és 4. táblázata, valamint 266. cikke
0402–0406	A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke
0402	SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 259. és 260. cikke
0403	SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke
0404	SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke
0405	BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. és 265. cikke, valamint 266. cikkének (5) bekezdése.
0900	A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése
0406	EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1 250 %) Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdése
0410–0420	FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 338. cikke, figyelmen kívül hagyva az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot
0430–0440	FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 338. cikke, figyelembe véve az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot.
0450	TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (0430-as oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (0440-es oszlop) közül a nagyobb érték.

Sor
0010	TELJES KITETTSÉG A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.
0020–0040	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja
0050–0070	BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor, sem az eredeti hitelező szerepét nem tölti be.
0080–0100	SZPONZOR Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja Annak a szponzornak, aki saját eszközt is értékpapírosít, a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.
0030, 0060 és 0090	ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában. Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az „Egyéb CTP-pozíciók” sorban kell feltüntetni.
0110	N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat az 575/2013/EU rendelet 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni. Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható.
0040, 0070, 0100 és 0120	EGYÉB CTP-POZÍCIÓK Az alábbi pozíciók tartoznak ide: — az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyletei, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciók; — az 575/2013/EU rendelet 346. cikke szerint hitelderivatívákkal fedezett CTP-pozíciók; — Az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéb pozíciók.

5.4. C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)

5.4.1. Általános megjegyzések

169. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

170. A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet, továbbá egy tábla az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ( 9 )).

5.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése. Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállalt az 575/2013/EU rendelet 345. cikke (1) bekezdése első albekezdésének második mondatában említettek szerint.
0030–0040	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 329., 332., 341. és 345. cikke.
0050	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 344. cikke (4) bekezdésének második mondatában említett tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.
0060	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított, bármely releváns pozícióra vonatkozó szavatolótőke-követelmény.
0070	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

Sor
0010–0130	KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában, valamint az említett rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakaszában említett pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.
0020–0040	ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, az említett rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény. Mindkét felosztás (0021/0022-es sorok és 0030/0040-es sorok) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint. A 0021-es és 0022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 0030-as és 0040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe.
0021	Származtatott termékek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, az 575/2013/EU rendelet 329. és 332. cikkének figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.
0022	Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.
0030	Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a 945/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint (1) Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok a 0050-es sorban nem tüntethetők fel.
0040	A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények Az egyedi kockázattal érintett részvényekben lévő egyéb pozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmények az 575/2013/EU rendelet 343. cikkének megfelelően, ideértve az említett rendelet 344. cikke (3) bekezdésének megfelelően kezelt tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben lévő pozíciókat.
0050	EGYEDI KOCKÁZAT Az egyedi kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmények az 575/2013/EU rendelet 342. cikkének megfelelően, kivéve az említett rendelet 344. cikke (4) bekezdése második mondatának megfelelően kezelt tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben lévő pozíciókat.
0090–0130	OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 329. cikkének (2) és (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.
(1) A Bizottság 945/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti releváns, megfelelően diverzifikált indexek tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról.

5.5. C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.1. Általános megjegyzések

171. Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az EUR-t is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani.

172. A tábla 0100–0480-as sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra az 575/2013/EU rendelet 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket figyelembe veszik-e az 575/2013/EU rendelet 354. cikkének alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 0130–0480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre, a következő GBP, USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint minden egyéb pénznemre.

5.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0020–0030	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak az említett rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak.
0040–0050	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (3) bekezdése, 352. cikke (4) bekezdésének első két mondata, valamint 353. cikke. A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (1) bekezdése szerint. Következésképpen a hosszú és a rövid pozíciókat egyszerre lehet jelenteni.
0060–0080	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke
0060–0070	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani. Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki. Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki. A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak.
0080	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT) Egymással nagymértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók.
0090	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 3. fejezete szerinti releváns pozíciók tőkekövetelménye.
0100	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

Sor
0010	POZÍCIÓK ÖSSZESEN A nem a beszámoló pénznemében meglévő összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek az 575/2013/EU rendelet 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekhez kapcsolódó, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény a 92. cikk (3) bekezdés c) pontjának i. alpontjában említettek szerint, figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (2) és (4) bekezdését (a beszámoló pénznemére történő átváltás tekintetében).
0020	EGYMÁSSAL NAGYMÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK Az 575/2013/EU rendelet 354. cikkében említett, egymással nagymértékben korreláló pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.
0025	Egymással nagymértékben korreláló pénznemek: ebből: a beszámoló pénzneme A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény 575/2013/EU rendelet 354. cikke szerinti kiszámítása során.
0030	MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) Az 575/2013/EU rendelet 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. Az 575/2013/EU rendelet 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás: A külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formák tőkekövetelménye kétféle módszerrel számítható ki: 1. a módosított aranymódszerrel, ha a KBF-ek befektetésének az iránya nem ismert (az ilyen KBF-eket az intézmény teljes nettó devizapozíciójához kell hozzáadni); 2. ha a KBF-ek befektetésének az iránya ismert, akkor a KBF-eket a teljes nyitott devizapozícióhoz kell hozzáadni (hosszú vagy rövid, az egyes KBF-ek irányától függően). Az érintett KBF-ekről a tőkekövetelmény számításának megfelelően kell adatot szolgáltatni.
0040	ARANY Az 575/2013/EU rendelet 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.
0050–0090	OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (5) és (6) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a kiszámításukhoz használt módszer szerinti bontásban kell feltüntetni.
0100–0120	A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció kitettségtípus szerinti bontása Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani.
0100	Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek A 0110-es vagy 0120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni.
0110	Mérlegen kívüli tételek Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének hatályába tartozó tételek, tekintet nélkül a denomináció pénznemére, amely tételek az említett rendelet I. mellékletében szerepelnek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével.
0120	Származtatott termékek Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók
0130–0480	TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre, a következő pénznemekre: GBP, USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.6. C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.1. Általános megjegyzések

173. Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0020	ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 357. cikkének (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még az 575/2013/EU rendelet 359. cikkének (1) bekezdését).
0030–0040	NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint.
0050	TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.
0060	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint számított szavatolótőke-követelmény bármely releváns pozícióra vonatkozóan
0070	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

Sor
0010	ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint.
0020–0060	POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT Adatszolgáltatás céljából az árukat az 575/2013/EU rendelet 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy árucsoportba kell sorolni.
0070	LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 359. cikkében említett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.
0080	KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.
0090	EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.
0100–0140	OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 358. cikkének (4) bekezdése A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.7. C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

5.7.1. Általános megjegyzések

174. Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat.

175. Általában az intézményi modell felépítésétől függ, hogy az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy csak összesítve lehet-e meghatározni és feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a VaR/Stress-VaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0030–0040	Kockáztatott érték (VaR) Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke.
0030	Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése
0040	Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése
0050–0060	Stresszhelyzeti kockáztatott érték Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni.
0050	Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése
0060	Legfrissebb (SVaRt–1) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése
0070–0080	A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY A járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény a nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a rendelet 364. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján történik.
0070	12 hetes átlagos mérőszám Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben
0080	Legfrissebb mérőszám Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben
0090–0110	TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN
0090	ALSÓ KORLÁT Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja = azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében.
0100–0110	12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja
0110	LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja
0120	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 364. cikkében említett szavatolótőke-követelmények az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban az 575/2013/EU rendelet 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt.
0130	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.
0140	Túllépések száma az előző 250 munkanap során Az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említettek szerint Azon túllépések számát kell feltüntetni, amelyek alapján a kiegészítő tétel meghatározásra kerül. Amennyiben az intézmények az 575/2013/EU rendelet 500c. cikke szerint kizárhatnak bizonyos túllépéseket a kiegészítő tételek számításából, az ebben az oszlopban feltüntetett túllépések száma nem tartalmazhatja e kizárt túllépéseket.
0150–0160	VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms) Az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említettek szerint A szavatolótőke-követelmények kiszámításához ténylegesen alkalmazandó szorzókat kell megadni, adott esetben az 575/2013/EU rendelet 500c. cikkének alkalmazása után.
0170–0180	A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelményre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határ kiszámításához felhasznált összeg figyelembe veszi az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely előírja, hogy egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.

Sor
0010	POZÍCIÓK ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely az említett rendelet 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. A 0030–0060-as oszlop VaR és Stress-VaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és Stress-VaR értékekkel.
0020	FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.
0030	TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett általános kockázati elem
0040	TDI – EGYEDI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett egyedi kockázati elem
0050	RÉSZVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely az említett rendelet 367. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.
0060	RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett általános kockázati elem
0070	RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett egyedi kockázati elem
0080	DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikke (2) bekezdésének b) pontja.
0090	ÁRUKOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikke (2) bekezdésének d) pontja.
0100	ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).
0110	EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

5.8. C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkével. A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD).
0020	Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkének (1) bekezdésével. A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.
0030	Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkének (2) bekezdésével. A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.
0040	SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 383. cikke, összefüggésben 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával. A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján.
0050	ELŐZŐ NAPI (VARt-1) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást.
0060	SZORZÓ (ms) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást.
0070	LEGFRISSEBB (SVaRt–1) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.
0080	SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján.
0090	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva.
	Tájékoztató adatok
0100	Partnerek száma Az 575/2013/EU rendelet 382. cikke A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma. A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol a másik szerződő felet jelentik.
0110	Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg.
0120	VISELT CVA-KOCKÁZAT A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék.
0130	EGY ALAPTERMÉKES CDS Az 575/2013/EU rendelet 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege.
0140	INDEX CDS Az 575/2013/EU rendelet 386. cikke (1) bekezdésének b) pontja A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege.

Sor
0010	CVA-kockázat összesen A 0020–0040-es sorok összege
0020	Fejlett módszer szerint Fejlett CVA-kockázati módszer az 575/2013/EU rendelet 383. cikkének előírásai szerint.
0030	Sztenderd módszer szerint Sztenderd CVA-kockázati módszer az 575/2013/EU rendelet 384. cikkének előírásai szerint.
0040	Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján Az 575/2013/EU rendelet 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek.

6. PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)

6.1. C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

6.1.1. Általános megjegyzések

176. Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 10 ) 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható.

177. Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 0290-es sorában fel kell tüntetni.

6.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kizárások végrehajtása előtt.
0020	EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 010-es oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.
0030–0070	A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0030	PONTOSAN MEGEGYEZŐ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek.
0040	FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az alkalmazandó számviteli keret szerint fedezeti elszámolás alá tartozó pozíciók esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CET1 tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kizárt, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0050	PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően az 575/2013/EU rendelet 467. és 468. cikkében említett prudenciális szűrők átmeneti alkalmazása miatt kizárt, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0060	EGYÉB Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a számviteli értéküknek a CET1 tőkét csak részben befolyásoló kiigazítása miatt kizárt egyéb pozíciók. Ezt a sort azokban a ritka esetekben kell csak kitölteni, amikor az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kizárt elemek nem rendelhetők hozzá a tábla 0030-as, 0040-es vagy 0050-es oszlopához.
0070	AZ „EGYÉB” TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK Meg kell adni a 0060-as oszlopban feltüntetett pozíciók kizárásának fő okait.
0080	A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a küszöbérték számításába ténylegesen bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0090	EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 0080-as oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.

Sor
0010–0210	E kategóriák definícióinak illeszkedniük kell az 1.1. és 1.2. FINREP tábla megfelelő sorainak definícióihoz.
0010	1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 0020–0210-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes összege.
0020	1.1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A 0030–0140-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök teljes összege. A 0030–0130-as sorok releváns mezőit az e végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletének FINREP F 01.01. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében: — az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS („EU IFRS”) (1); — az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok („IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP”); vagy — a 86/635/EGK tanácsi irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP „A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP”).
0030	1.1.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 9 A. függelék. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0050-es sorának.
0040	1.1.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 32. és 33. cikke, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.17. része Az ebben a sorban feltüntetett információ az eszközök valós értékének felel meg, amelyet az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0091-es sorában feltüntetett érték tartalmaz.
0050	1.1.3. KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 4.1.4. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0096-os sorának.
0060	1.1.4. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának i. alpontja; az IFRS 9 4.1.5. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0100-as sorának.
0070	1.1.5. AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdésének h) pontja; az IFRS 9 4.1.2A. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0141-es sorának.
0080	1.1.6. EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 36. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0171-es sorának.
0090	1.1.7. A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (8) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0175-ös sorának.
0100	1.1.8. EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 37. cikke, a 2013/34/EU irányelv 12. cikkének (7) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.20. része. Az ebben a sorban feltüntetett információ az eszközök valós értékének felel meg, amelyet az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0234-es sorában feltüntetett érték tartalmaz.
0110	1.1.9. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az IFRS 9 6.2.1. bekezdése; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.22. része, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) és (8) bekezdése, az IAS 39 9. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0240-es sorának.
0120	1.1.10. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA Az IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja; az IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 8. cikkének (5) és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0250-es sorának.
0130	1.1.11. LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK Az IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.21. és 2.4. része; a 86/635/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének 7. és 8. pontja; a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0260-as sorának.
0140	1.1.12. (–) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK E végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.29. része Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0375-ös sorának.
0142	1.1.13. EGYÉB ESZKÖZÖK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 5. és 6. pontjában említett eszközök, amennyiben azokat valós értéken értékelik.
0143	1.1.14. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTOK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 7. pontjában említett eszközök, amennyiben azokat valós értéken értékelik.
0150	1.2. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 0160–0210-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt kötelezettségek teljes összege. A 0150–0190-es sorok releváns mezőit az e végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletének FINREP F 01.02. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében: — az 1606/2002/EK rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS („EU IFRS”) — az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok („IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP”) — Vagy a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP (FINREP „a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP”).
0160	1.2.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése e) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 BA.6 bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0010-es sorának.
0170	1.2.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (3) és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0061-es sorának.
0180	1.2.3. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK Az IFRS 7 8. bekezdése e) pontjának i. alpontja, az IFRS 9 4.2.2. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése, az IAS 39 9. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0070-es sorának.
0190	1.2.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az IFRS 9 6.2.1. bekezdése; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.26. része, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) és (8) bekezdésének a) pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0150-es sorának.
0200	1.2.5. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA Az IAS 39 89A. bekezdésének b) pontja, az IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikkének (5) és (6) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 2.8. része. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0160-as sorának.
0210	1.2.6. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK E végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.29. része Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0295-ös sorának.
0220	1.2.7. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 13. pontjában említett kötelezettségek, amennyiben azokat valós értéken értékelik.
0230	1.2.8. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTBA TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 14. pontjában említett kötelezettségek, amennyiben azokat valós értéken értékelik.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

6.2. C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

6.2.1. Általános megjegyzések

178. E tábla célja az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett.

179. Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely:

az alapvető módszert köteles használni az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár akár egyedi, akár konszolidált alapon történő meghaladása miatt, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

annak ellenére, hogy nem haladja meg az értékhatárt, az alapvető módszer alkalmazása mellett döntött.

180. E tábla alkalmazásában a „felső bizonytalansági érték” a következő: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobb ponton tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy „felső bizonytalansági érték” a valószerű értékek eloszlásában az az ellenpont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobb ponton tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

6.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0010–0100	KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–11. cikkében, illetve 14–17. cikkében leírtak szerint kell kiszámítani a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt [mivel az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szereplő 1. módszer vagy a 2. módszer használatával számított diverzifikációs nyereséget a tábla 1.1.2., 1.1.2.1. és 1.1.2.2. tételében kell feltüntetni]. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (6) bekezdésének b) pontjában és 11. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint a szakértői módszerrel kiszámított összegeket elkülönítve, a 0020-as, 0040-es és 0060-as oszlopban kell feltüntetni.
0010	PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0020	EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0030	POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0040	EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0050	MODELLKOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0060	EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerint számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0070	KONCENTRÁLT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (11) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően számított, a koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0080	JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelően számított, a jövőbeli adminisztratív költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0090	LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően számított, a lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0100	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően számított, működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.
0110	KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN 0010-es sor: az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege, amelyet megfelelően a C 01.00 tábla 0290-es sorában kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a 0030-as és a 0180-as sor összege. 0020-as sor: A 0010-es sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030–0160-as sor: A 0010-es, 0030-as, 0050-es és a 0070–0100-as sor összege. 0180–0210-as sor: A tartalékmódszer (fall-back-approach) szerinti portfóliókból eredő kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege.
0120	FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció 0110-es oszlopban számított teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.
0130–0140	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközöknek és kötelezettségeknek a kiegészítő értékelési korrekciók 0010–0130-as és 0180-as sorban feltüntetett értékeinek megfelelő abszolút értéke. Néhány sor, különösen a 0090–0130-as sor esetében előfordulhat, hogy ezeket az összegeket szakértői megítélés alapján közelíteni vagy allokálni kell. 0010-es sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti küszöbérték-számításba bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. A 0010-es sor a 0030-as és a 0180-as sor összege. 0020-as sor: a 0010-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értékének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030-as sor: az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkében említett portfólióknak megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. A 0030-as sor a 0090–0130-as sor összege. 0050-es sor: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0060-as sor: befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0070-es sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0080-as sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0090–0130-as sor: Az alábbiakban meghatározottak szerint (lásd a kapcsolódó sorokhoz tartozó útmutatót) allokált valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke a következő kockázati kategóriáknak megfelelően: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. 0180-as sor: A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfólióknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0130	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke.
0140	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke.
0150	QTD BEVÉTEL A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközökhöz és kötelezettségekhez rendelt, az utolsó adatszolgáltatási időpont óta keletkezett, aktuális negyedévi bevételek (QTD bevétel), adott esetben szakértői megítélés alapján allokálva vagy közelítve.
0160	IPV KÜLÖNBÖZET Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek („IPV különbözet”) összes pozíciójának és kockázati tényezőjének összege, a releváns pozícióra vagy kockázati tényezőre vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.
0170–0250	VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK Az intézmény számviteli valós értékében potenciálisan alkalmazott, néha „tartalékok”-ként hivatkozott korrekciók, amelyekre a könyv szerinti értékek generálásához használt értékelési modellen kívül kerül sor (kivéve az első napi nyereség és veszteség elhalasztását), és amely korrekciókról megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció. Tükrözhetik az értékelési technikán belül figyelembe nem vett, kockázati prémium vagy kilépési költség formájában lévő kockázati tényezőket, és megfelelnek a valós érték definíciójának. Mindazonáltal a piaci szereplőknek az árképzéskor figyelembe kell venniük ezeket a korrekciókat. (IFRS 13 9. bekezdése és IFRS 13 88. bekezdése)
0170	PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözze egyenértékű eszközök, vagy – az értékelési modellhez való piaciparaméter-input tekintetében –az input kalibrálásához felhasznált eszközök megfigyelt ártartományának meglétéből eredő kockázati prémiumot, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0180	POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon tény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció, hogy a pozíciószintű értékelések nem tükrözik a pozícióra vagy portfólióra vonatkozó kilépési árat, különösen, ha az ilyen értékeléseket piaci középárfolyamra kalibrálják, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0190	MODELLKOCKÁZAT Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözzön olyan piaci vagy terméktényezőket, amelyeket a napi pozícióértékek és -kockázatok kiszámításához használt modell (értékelési modell) nem vesz figyelembe, vagy hogy megfelelő szintű óvatosságot tükrözzön, tekintettel különböző alternatív érvényes modellek és modellkalibrációk meglétéből eredő bizonytalanságra, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0200	KONCENTRÁLT POZÍCIÓK Az intézmény valós értékében azon tény tükrözése céljából alkalmazott korrekció, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb azon pozícióméreteknél, amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához használt megfigyelhető árjegyzések vagy ügyletek alapulnak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0210	NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR Az intézmény valós értékében a származtatott pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek fedezése céljából alkalmazott korrekció (azaz teljes hitelértékelési korrekció (CVA) intézményi szinten).
0220	BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében a kompenzálás érdekében alkalmazott korrekció, amennyiben az értékelési modellek nem tükrözik teljes mértékben a finanszírozási költséget, amelyet a piaci szereplők egy pozíció vagy portfólió kilépési árában figyelembe vennének (azaz a finanszírozási értékelési korrekció intézményi szinten, ha az intézmény ilyen, vagy esetleg egyenértékű korrekciót számít).
0230	JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon adminisztratív költségek tükrözése céljából alkalmazott korrekció, amelyek a portfólió vagy pozíció kapcsán felmerülnek, de amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell vagy a modell inputjainak kalibrálásához használt árak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a jövőbeli adminisztratív költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0240	LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS Az intézmény valós értékében azon szerződéses vagy nem szerződéses lejárat előtti visszaváltásra vonatkozó várakozások tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0250	MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az intézmény valós értékében azon kockázati prémium tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyet a piaci szereplők felszámítanának a portfólióban lévő szerződések fedezéséből, adminisztrációjából és elszámolásából eredő működési kockázatok kompenzációja céljából, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0260	1. NAPI EREDMÉNY Azon esetek tükrözése céljából alkalmazott korrekciók, amelyekben az értékelési modell plusz a pozícióra vagy portfólióra alkalmazandó összes többi releváns valósérték-korrekció nem vette figyelembe az első napi megjelenítéskor fizetett vagy kapott árat, azaz az első napi nyereségek és veszteségek elhalasztását (IFRS 9 B5.1.2A. bekezdés).
0270	MAGYARÁZAT LEÍRÁS Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kezelt pozíciók leírása, és annak magyarázata, hogy miért nem volt lehetséges a rendelet 9–17. cikkének az alkalmazása.

Sor
0010	1. ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető módszer szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget.
0020	EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a 0010-es sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).
0030	1.1 AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELET 9–17. CIKKE SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerint számított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, kivéve az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában leírt kezelés alá tartozó valós értéken értékelt eszközöket és kötelezettségeket. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050-es és 0060-as sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget. A 0030-as sornak a 0040-es és 0140-es sor különbözetének kell lennie.
0040–0130	1.1.1. KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT A 0090–0130-as sor esetében az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriákhoz kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Az intézmények e célból belső kockázatkezelési struktúrájukra támaszkodnak, és a szakértői megítélés alapján kidolgozott hozzárendelést követve üzletágaikat vagy kereskedési egységeiket a legmegfelelőbb kockázati kategóriához rendelik. Az allokált üzletágaknak vagy kereskedési egységeknek megfelelő kiegészítő értékelési korrekciókat, valósérték-korrekciókat és egyéb előírt információkat ugyanazon releváns kockázati kategóriába kell allokálni, hogy a sorok szintjén minden egyes kockázati kategória esetében biztosított legyen mind a prudenciális célból, mind a számviteli célból végrehajtott korrekciók következetes áttekintése, valamint az érintett pozíciók nagyságának megjelölése (a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek szempontjából). Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciókat vagy egyéb korrekciókat eltérő aggregálási szinten számítják, mindenekelőtt a vállalkozás szintjén, az intézményeknek ki kell dolgozniuk egy allokációs módszert a kiegészítő értékelési korrekcióknak a releváns pozícióhalmazokhoz való rendeléséhez. Az allokációs módszernek azt kell eredményeznie, hogy a 0040-es sor a 0050–0130-as sorok összege legyen a 0010–0100-as oszlop esetében. Az alkalmazott módszertől függetlenül a feltüntetett információknak a lehető legnagyobb mértékben következetesnek kell lenniük a sorok szintjén, mivel a megadott információk ezen a szinten kerülnek összehasonlításra (kiegészítő értékelési korrekciók összegei, felső bizonytalansági érték, valósérték-összegek és potenciális valósérték-korrekciók). A 0090–0130-as sor szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, a 0050-es és 0060-as sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. A diverzifikációs nyereségek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban vannak feltüntetve, ezért nem szerepelnek a 0040–0130-as sorban.
0050	EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke. A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110-es oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130-as és 0140-es oszlop: nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.
0060	EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke. A befektetési és finanszírozási költségekre vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110-es oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130-as és 0140-es oszlop: befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.
0070	EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 9. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0080	EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 10. CIKKÉNEK (2) és (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.
0090	1.1.1.1. KAMATOK
0100	1.1.1.2. DEVIZA
0110	1.1.1.3. HITEL
0120	1.1.1.4. RÉSZVÉNYEK
0130	1.1.1.5. ÁRUK
0140	1.1.2. (–) DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNYÖK A diverzifikációs nyereség teljes összege. A 0150-es és 0160-as sor összege.
0150	1.1.2.1. (-) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 1. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.
0160	1.1.2.2. (–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 2. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.
0170	1.1.2.2.* TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL A 2. módszer terminológiájában a FV – PV összege minden értékelési kitettség esetében, amelyeknél APVA < 10 % (FV – PV).
0180	1.2. A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekciót a 0190-es, 0200-as és a 0210-es sor összegeként kell kiszámítani. A vonatkozó mérleg- és egyéb háttérinformációkat a 0130–0260-as oszlopban kell megadni. A pozíciók leírását és annak magyarázatát, hogy miért nem volt lehetséges az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkének alkalmazása, a 0270-es oszlopban kell megadni.
0190	1.2.1. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja.
0200	1.2.2. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja.
0210	1.2.3. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja.

6.3. C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

6.3.1. Általános megjegyzések

181. Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

182. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050-es oszlopában megadott információknak.

183. Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

184. Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

185. Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét.

6.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0005	BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.
0010	MODELL A modell belső neve (alfanumerikus), amelyet az intézmény a modell azonosítására használ.
0020	KOCKÁZATI KATEGÓRIA A modellkockázattal kapcsolatos értékelési korrekcióhoz vezető terméket vagy termékcsoportot leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR – kamat FX – devizaárfolyam CR – hitel EQ – részvény CO – áru
0030	TERMÉK A modell használatával értékelt termék vagy termékcsoport belső neve (alfanumerikus), az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.
0040	MEGFIGYELHETŐSÉG A termékkel vagy termékcsoporttal kapcsolatos olyan ármegfigyelések száma az elmúlt tizenkét hónapban, amelyek teljesítik a következő kritériumok valamelyikét: — Az ármegfigyelés olyan ár, amelyen az intézmény ügyletet hajtott végre, — Harmadik felek közötti tényleges ügylet ellenőrizhető ára, — Az ár kötelező érvényű jegyzésből származik. Az intézményeknek a következő értékek egyikét kell feltüntetniük: „nincs”, „1–6”, „6–24”, „24–100”, „100+”.
0050	MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése. Egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció a diverzifikációs nyereség előtt, de adott esetben a portfóliónettósítás után.
0060	EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében említett szakértői módszer szerint kiszámított, a 0050-es oszlopban szereplő összegek.
0070	EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer szerint összesített, a 0050-es oszlopban szereplő összegek. Ezek az összegek a melléklet terminológiájában az FV – PV-nek felelnek meg.
0080	A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer használatával összesített egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak az említett rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint számított, modellkockázattal kapcsolatos, teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekcióhoz való hozzájárulása. Ezek az összegek a melléklet terminológiájában az APVA-nak felelnek meg.
0090-0100	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.
0090	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.
0100	VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.
0110	IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT TESZTELÉS) Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek („IPV különbözet”) összege, a kapcsolódó termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. Csak azokat az eredményeket kell feltüntetni, amelyeket olyan eszközök árainak használatával kalibráltak, amelyeket ugyanazon termékhez rendelnének (output tesztelés). Nem szabad feltüntetni az olyan piaci adatok inputjából származó input tesztelési eredményeket, amelyeket különböző termékekből kalibrált szintek alapján tesztelnek.
0120	IPV FEDEZET (OUTPUT TESZTELÉS) A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval súlyozott, a modellhez rendelt pozíciók százalékos aránya, amelyet a 0110-es oszlopban megadott IPV output tesztelési eredmények fedeznek.
0130–0140	VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK A C 32.02. tábla 0190-es és 0240-es oszlopában említett valósérték-korrekciók, amelyeket a 0010-es oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.
0150	1. NAPI EREDMÉNY A C 32.02. tábla 0260-as oszlopában meghatározott korrekciók, amelyeket a 0010-es oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

6.4. C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

6.4.1. Általános megjegyzések

186. Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

187. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070-es oszlopában megadott információknak.

188. Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

189. Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

190. A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából.

6.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop
0005	BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.
0010	KOCKÁZATI KATEGÓRIA A pozíciót leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR – kamat FX – devizaárfolyam CR – hitel EQ – részvény CO – áru
0020	TERMÉK A termék vagy termékcsoport belső neve, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.
0030	MÖGÖTTES A mögöttes eszköz vagy eszközök belső neve származtatott ügyletek esetében, vagy az instrumentumok neve nem származtatott ügyletek esetében.
0040	KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott egyedi koncentrált értékelési pozíció mérete, a 0050-es oszlopban leírt egységben kifejezve.
0050	MÉRTÉKEGYSÉG A 0040-es oszlopban említett koncentrált pozícióméret kiszámítása céljából a koncentrált értékelési pozíció meghatározása részeként belsőleg használt mértékegység. Kötvényekben vagy részvényekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például „kötvények száma”, részvények száma” vagy „piaci érték”. Származtatott ügyletekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például „PV01; EUR/1 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás”.
0060	PIACI ÉRTÉK A pozíció piaci értéke.
0070	PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint becsült napok számában megadott prudens kilépési időszak.
0080	KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az érintett egyedi koncentrált értékelési pozíciókra vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.
0090	KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA Azon tény tükrözése céljából alkalmazott valósérték-korrekciók összege, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb a pozícióméreteknél, és amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához alkalmazott árjegyzések vagy ügyletek alapulnak. A feltüntetett összegnek meg kell egyeznie az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra alkalmazott összeggel.
0100	IPV KÜLÖNBÖZET Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek („IPV különbözet”) összege, az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

7. C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)

7.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

191. A C 33.00 táblában az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 42. b) pontjában említett „államháztartásokkal” szembeni kitettségeket kell jelenteni.

192. Amennyiben az „államháztartásokkal” szembeni kitettségekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak az említett rendelet 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint.

193. Az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok „államháztartások” partnerszektorhoz való hozzárendelésekor az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 3. részében található 2. táblázatot („Sztenderd módszer”) és a 3. táblázatot („Belső minősítésen alapuló módszer”) kell figyelembe venni.

194. Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország „összesen” adatára, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján.

195. A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat.

196. Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e végrehajtási rendelet 6. cikke 3) pontjának alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni.

7.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE

197. A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket.

198. Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az „államháztartások” fogalommeghatározása alá tartozik, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 42. bekezdésének b) pontjában említettek szerint.

199. A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni.

7.3. A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

Oszlop	Útmutató
0010–0260	KÖZVETLEN KITETTSÉGEK
0010–0140	MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK
0010	Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 0030–0120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét.
0020	Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával) Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 27. pontjában említett könyv szerinti értékének a rövid pozíciók nélküli aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 0030–0120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában, ugyanazon pénznemben denominált rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni. Amennyiben egy intézmény olyan rövid pozícióval rendelkezik, amelynek nincs egyező közvetlen pozíciója, ezen oszlop alkalmazásában a rövid pozíció összegét nullának kell tekinteni.
0030–0120	NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓK SZERINT Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e táblázat fenti sorában meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint lebontva.
0030	Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 A. függeléke
0040	Kereskedési célú pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 32. és 33. cikke, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.
0050	Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja, az IFRS 9 4.1.4. bekezdése
0060	Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának i. alpontja, az IFRS 9 4.1.5. bekezdése, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése
0070	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 36. cikkének (2) bekezdése, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.
0080	Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; az IFRS 9 4.1.2A. bekezdése
0090	A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (8) bekezdése. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.
0100	Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja, az IFRS 9 4.1.2. bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15. pontja
0110	Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 35. cikke, a 2013/34/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja, valamint 8. cikkének (2) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.
0120	Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 37. cikke, a 2013/34/EU irányelv 12. cikkének (7) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.
0130	Rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdésének b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner államháztartás az e melléklet 155–160. pontjában meghatározottaknak megfelelően. Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el. A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke. A rövid pozíciókat a 0170–0230-as sorban felsorolt hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. Az ebben az oszlopban feltüntetett rövid pozíciók a 0020-as oszlopban feltüntetett nettó pozíció megállapításához nettósíthatók az azonos hátralevő futamidővel és közvetlen partnerrel rendelkező, ugyanabban a pénznemben denominált, a 0030-0120-as oszlopban feltüntetett pozíciókkal.
0140	Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (0030-as és 0040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az említett értékpapírok esetében a közvetlen partner államháztartás. Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban.
0150	Halmozott értékvesztés A 0080–0120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 70. és 71. pontja).
0160	Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 0080–0090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés.
0170	A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege A 0050–0090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 69. pontja).
0180	A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből Az 0050–0070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.
0190	A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 0080–0090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.
0200–0230	SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK A közvetlen származtatott pozíciókat a 0200–0230-as oszlopban kell jelenteni. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.
0200–0210	Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).
0200	Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.
0210	Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartás, amennyiben a származtatott ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív.
0220–0230	Származtatott ügyletek negatív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).
0220	Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: könyv szerinti érték A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.
0230	Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: névleges összeg Az IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartás, amennyiben a származtatott ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív.
0240–0260	MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK
0240	Névleges összeg Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner az e melléklet 155–160. pontja szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 102–119. pontja). E végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli.
0250	Céltartalékok A 86/635/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének „Kötelezettségek” 6.c) pontja és a 4. cikk szerinti „Mérlegen kívüli tételek”, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése és 33. cikke; Az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja, d) pontjának ii. alpontja, 5.5.20. bekezdése; az IAS 37, az IFRS 4, e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 11. pontja. Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 0250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként.
0260	A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 110. pontja).
0270–280	Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába (V. melléklet 2. részének 58. pontja) nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás. Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (0020–0160).
0270	Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.
0280	Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.
0290	Kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 111. cikkét. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. A 0270-es és 0280-as oszlopban feltüntetett kitettségeket ezen oszlop alkalmazásában nem kell figyelembe venni, mivel az ebben az oszlopban szereplő érték kizárólag a közvetlen kitettségeken alapul.
0300	Kockázattal súlyozott kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségek adatszolgáltatásával kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. A 0270-es és 0280-as oszlopban feltüntetett kitettségeket ezen oszlop alkalmazásában nem kell figyelembe venni, mivel az ebben az oszlopban szereplő érték kizárólag a közvetlen kitettségeken alapul.

Sor	Útmutató
KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA
0010	Teljes kitettség Az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség.
0020–0155	Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján Az államháztartásokkal szembeni, az 575/2013/EU rendelet harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségek. Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (0020–0155) és a piaci kockázati sorban (0160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.
0030	Sztenderd módszer Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartással szembeni kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.
0040	Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 114. cikkének megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0050	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 115. cikkének megfelelően a „regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0060	Közszektorbeli intézmények Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 116. cikkének megfelelően a „közszektorbeli intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0070	Nemzetközi szervezetek Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 118. cikkének megfelelően a „nemzetközi szervezetek” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0075	Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek a sztenderd módszer szerint A fenti 0040–0070-es sorban szereplőktől eltérő államháztartással szembeni kitettségek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 112. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az SA kitettségi osztályokba kell sorolni.
0080	IRB módszer Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartással szembeni kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.
0090	Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0100	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0110	Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az „intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0120	Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (8) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az említett rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0130	Közszektorbeli intézmények [Intézmények] Az államháztartások az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (8) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az említett rendelet 147. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően az „intézmények” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0140	Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a „központi kormányzatok és központi bankok” kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.
0155	Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek az IRB módszer szerint A fenti 0090–0140-es sorban szereplőktől eltérő, államháztartásokkal szembeni kitettségek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 147. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az IRB kitettségi osztályokba kell sorolni.
0160	Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján Ez a sor azokat a pozíciókat tartalmazza, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címében meghatározott alábbi szavatolótőke-követelmények egyikét számítják ki: — pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 326. cikke szerint; — egyedi vagy általános kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint. Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (0020–0155) és a piaci kockázati sorban (0160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.
0170–0230	KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma. Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni: — [0 – 3 HÓNAP] : 90 napnál kevesebb; — [3 HÓNAP – 1 ÉV] : 90 nap vagy több, de 365 napnál kevesebb; — [1 ÉV – 2 ÉV] : 365 nap vagy több, de 730 napnál kevesebb; — [2 ÉV – 3 ÉV] : 730 nap vagy több, de 1 095 napnál kevesebb; — [3 ÉV – 5 ÉV] : 1 095 nap vagy több, de 1 825 napnál kevesebb; — [5 ÉV – 10 ÉV] : 1 825 nap vagy több, de 3 650 napnál kevesebb; — [10 ÉV – hosszabb] : 3 650 nap vagy több. Amennyiben a szerződés szerinti lejárati időpont korábbi, mint az adatszolgáltatási vonatkozási időpont (azaz az adatszolgáltatási vonatkozási időpont és a lejárati időpont közötti különbség negatív érték), a kitettséget a [0–3 HÓNAP] kategóriába kell sorolni. A hátralévő futamidővel nem rendelkező kitettségeket a felmondási idejük vagy a lejáratra vonatkozó egyéb szerződéses utalások alapján kell hozzárendelni a hátralévő futamidő szerinti kategóriához. Ha nincs előre meghatározott felmondási idő vagy a lejáratra vonatkozó egyéb szerződéses utalás, a kitettségeket a [10 ÉV – hosszabb] csoportba kell sorolni.

8. NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE (NPE LC)

8.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

200. A nemteljesítő kitettségek veszteségfedezeti táblái a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 47a., 47b. és 47c. cikkében meghatározott minimális veszteségfedezeti követelmény kiszámítása céljából információkat tartalmaznak a nemteljesítő kitettségekről.

201. A táblacsoport három táblából áll:

A nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonások kiszámítása (C 35.01): ez egy áttekintő tábla, amely feltünteti az elégtelen fedezet alkalmazandó összegét, amelyet a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény és a céltartalékok, valamint a már elvégzett kiigazítások vagy levonások összegének különbségeként kell kiszámítani. A tábla tartalmazza mindazokat a nemteljesítő kitettségeket, amelyek átstrukturálására nem került sor, mind pedig a nemteljesítő átstrukturált kitettségeket.

A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmények és kitettségértékek, kivéve az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált kitettségeket (C 35.02): a tábla az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó nemteljesítő átstrukturált kitettségeknek nem minősülő nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény számítására szolgál, feltüntetve az e számítás céljából a kitettségértékekre alkalmazandó szorzókat, figyelembe véve, hogy a kitettség fedezett vagy fedezetlen-e, valamint azt az időtartamot, ami a kitettség nemteljesítővé történő besorolása óta eltelt.

Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmények és kitettségértékek (C 35.03): a tábla az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó nemteljesítő átstrukturált kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmények számítására szolgál, feltüntetve az e számítás céljából a kitettségértékekre alkalmazandó szorzókat, és figyelembe véve, hogy a kitettség fedezett vagy fedezetlen-e, valamint azt az időtartamot, ami a kitettség nemteljesítővé történő besorolása óta eltelt.

202. A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó veszteségfedezeti minimumkövetelmény a következő kitettségekre vonatkozik: i. a 2019. április 26-án vagy azt követően keletkeztetett, nemteljesítővé vált kitettségek és ii. a 2019. április 26. előtt keletkeztetett, nemteljesítővé vált kitettségek, amennyiben azokat az említett időpontot követően oly módon módosítják, hogy az növeli az intézmény kötelezettel szembeni kitettségét (az 575/2013/EU rendelet 469a. cikke).

203. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonásokat, beleértve a minimális fedezeti követelményeket, valamint a céltartalékok, a kiigazítások vagy levonások összegét, az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint kell kiszámítaniuk az egyedi kitettségek szintjén („tranzakciós alapon”), nem pedig az adós vagy a portfólió szintjén.

204. A nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonások kiszámítása céljából az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdésével összhangban különbséget kell tenniük a nemteljesítő kitettségek fedezetlen és fedezett része között. E célból az intézményeknek külön kell feltüntetniük a kitettségértékeket és a fedezeti minimumkövetelményeket a nemteljesítő kitettségek fedezetlen és fedezett részére vonatkozóan.

205. A releváns alkalmazandó szorzók hozzárendelése és a fedezeti minimumkövetelmények kiszámítása céljából az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezett részét a hitelkockázati fedezet típusától függően az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (3) bekezdésével összhangban a következőképpen kell besorolniuk: i. „ingatlannal fedezett vagy a 201. cikkben említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel”, ii. „egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett” vagy iii. „hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított”. Ha a nemteljesítő kitettséget egynél több típusú hitelkockázati fedezet fedezi, kitettségértékét a hitelkockázati fedezet minősége szerint kell felosztani, a legjobb minőségűtől kezdve.

8.2. C 35.01 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA (NPE LC1)

8.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

Útmutató

0010–0100

A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő

A „kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő” a kitettség nemteljesítőként való besorolása és a vonatkozási időpont között eltelt időt jelenti években kifejezve. Vásárolt nemteljesítő kitettségek esetében az években kifejezett időtartam attól az időponttól kezdődik, amikor a kitettségeket eredetileg nemteljesítőként sorolták be, nem pedig a vásárlás időpontjától.

Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a kitettségekről, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt évek számát jelző, megfelelő időintervallumba esik, eltekintve az átstrukturálási intézkedések alkalmazásától.

A „> X év és ≤ Y év” időintervallumok tekintetében az intézményeknek azokról a kitettségekről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolását követő Y-adik év első és utolsó napja közötti időszakba esik.

0110

Összesen

Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk.

Sor	Útmutató
0010	Az elégtelen fedezet alkalmazandó összege Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdése Az elégtelen fedezet alkalmazandó összegének kiszámításához az intézményeknek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményből (0020-as sor) le kell vonniuk a céltartalékok, kiigazítások vagy levonások (felső korlátos) összegét (0080-as sor). Az elégtelen fedezet alkalmazandó összege (azaz a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény hiányzó része) nem lehet kisebb nullánál.
0020	A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0030-as sor) és a nemteljesítő kitettségek fedezett részére (0040-es sor) vonatkozó fedezeti minimumkövetelményt.
0030	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, 47c. cikkének (2) és (6) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kell megadniuk. Az egyes oszlopokban feltüntetett összeg megegyezik a C 35.02 tábla 0020-as sorában és (adott esetben) a C 35.03 tábla 0020-as sorában a megfelelő oszlopokban megadott értékek összegével.
0040	Nemteljesítő kitettségek fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, 47c. cikkének (3), (4) és (6) bekezdése. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezett részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kell megadniuk. Az egyes oszlopokban feltüntetett összeg megegyezik a C 35.02 tábla 0030–0050-es sorában és (adott esetben) a C 35.03 tábla 0030–0040-es sorában a megfelelő oszlopokban megadott értékek összegével.
0050	Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47 a. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek teljes kitettségértékét kell megadniuk, beleértve a fedezetlen és a fedezett kitettségeket is. Ez a 0060-as és a 0070-es sor összege.
0060	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) bekezdése
0070	Nemteljesítő kitettségek fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) bekezdése
0080	Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korláttal) Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az intézményeknek a 0100–0150-es sorban felsorolt tételek felső korlátos összegét kell megadniuk. A céltartalékok és kiigazítások vagy levonások felső korlátja a kitettségi szinten számított fedezeti minimumkövetelmény. A felső korlátos összeget az egyes kitettségekre külön-külön kell kiszámítani, és az az adott kitettségre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmény, illetve az ugyanazon kitettségre képzett céltartalékok, kiigazítások vagy levonások összege közül az alacsonyabb összeg.
0090	Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korlát nélkül) Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az intézményeknek a 0100–0150-es sorban felsorolt tételek felső korlát nélküli összegét kell megadniuk. A felső korlát nélküli céltartalékok és kiigazítások vagy levonások nem korlátozódnak a kitettségi szinten számított fedezeti minimumkövetelmény összegére.
0100	Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja
0110	További értékelési korrekciók Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja
0120	Egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja
0130	IRB szerinti hiány Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontja
0140	A vételár és az adós tartozásának összege közötti különbség Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának v. alpontja
0150	Az intézmény által a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta leírt összegek Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának vi. alpontja

8.3. C 35.02 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE AZ 575/2013/EU RENDELET 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET (NPE LC2)

8.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

Útmutató

0010–0100

A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő

A „kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő” a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta eltelt időt jelenti években kifejezve. Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a kitettségekről, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt évek számát jelző, megfelelő időintervallumba esik, eltekintve az átstrukturálási intézkedések alkalmazásától.

0110

Összesen

Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk.

Sor	Útmutató
0010	Teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált kitettségeket nem tartalmazó nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0020-as sor) és a nemteljesítő kitettségek fedezett részére (0030–0050-es sor) vonatkozó fedezeti minimumkövetelményt.
0020	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 47c. cikkének (2) bekezdése A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0070-es sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval.
0030	A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0080-as sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval.
0040	A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0090-es sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval.
0050	A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (4) bekezdése A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0100-as sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval.
0060	Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47 a. cikkének (2) bekezdése A 0060-as sor kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0070-es sor), a nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0080-as sor), a nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0090-es sor) és a hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított nemteljesítő kitettségekre (0100-as sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket.
0070	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) és (2) bekezdése Az intézmények a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részének teljes kitettségértékét kötelesek megadni a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt idő szerinti bontásban.
0080	A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése és 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk, amelyek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek az említett rendelet 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek.
0090	A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése, 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedeznek.
0100	A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (4) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított, vagy egy, az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (4) bekezdésében említett elismert fedezetnyújtó által garantált vagy viszontgarantált részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk.

8.4. C 35.03 – AZ 575/2013/EU RENDELET 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK (NPE LC3)

8.4.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlop

Útmutató

0010–0100

A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő

0110

Összesen

Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk.

Sor	Útmutató
0010	Teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 47c. cikkének (6) bekezdése Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk az átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0020-as sor), az átstrukturált nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0030-as sor) és az átstrukturált nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0040-es sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket.
0020	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, 47c. cikkének (2) és (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kötelesek megadni.
0030	A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeire vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt – azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését – kötelesek megadni, amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek a CRR 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek.
0040	A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja, 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kötelesek megadni.
0050	Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (6) bekezdése A kitettségérték kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0060-as sor), a nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0070-es sor) és adott esetben a nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0120-as sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket.
0060	Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1), (2) és (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részének teljes kitettségértékét kötelesek megadni, ha az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő második év első és utolsó napja között került sor (>1 év és ≤ 2 év).
0070	A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek az említett rendelet 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek.
0080	> 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő harmadik év első és utolsó napja között került sor.
0090	> 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első és utolsó napja között került sor.
0100	> 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első és utolsó napja között került sor.
0110	> 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja között került sor.
0120	A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdése, 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kötelesek megadni, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedeznek.
0130	> 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő harmadik év első és utolsó napja között került sor.
0140	> 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első és utolsó napja között került sor.
0150	> 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első és utolsó napja között került sor.
0160	> 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja között került sor.

1. Áttekintés

Megnevezés	Szabályozás

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

Builddate: 01.09.2024 00:00:00 -Doknr: CELEX:32021R0451
EULAW_ES -
EULAW_ES