A BIZOTTSÁG 524/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. március 12.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai által egymás számára rendelkezésre bocsátott információkat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében ezen hatóságok felügyeleti hatáskörének megfelelő kétirányú információcserére van szükség. Ebből adódóan meg kell határozni, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai milyen információkat bocsátanak a fogadó tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére az intézményeket és adott esetben fióktelepeik működését illetően, továbbá a fogadó tagállam illetékes hatóságai milyen információkat bocsátanak a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére a fióktelepeket illetően.

(2)

A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti információcserét a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportok felügyeletének tágabb összefüggésébe kell helyezni, és adott esetben lehetővé kell tenni az összevont szinten történő információszolgáltatást. Különösen abban az esetben, ha az intézmény legfelső szintű anyavállalata a központi irodája helye szerinti tagállamban található és az érintett illetékes hatóság egyúttal az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a fióktelepen keresztül működő intézmény szintjén történő információszolgáltatás helyett lehetőséget kell biztosítani az összevont szinten történő információszolgáltatásra. Ebben az esetben azonban az illetékes hatóság köteles értesíteni a fogadó tagállam illetékes hatóságait arról, hogy az információszolgáltatás összevont szinten történik.

(3)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere nem korlátozódik a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében meghatározott információtípusokra, és ebből adódóan az ebben a rendeletben meghatározott információtípusokra. Különösen a 2013/36/EU irányelv 35., 36., 39., 43. és 52. cikke állapít meg külön rendelkezéseket az információcseréről a fióktelepek helyszíni ellenőrzése, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásáról szóló értesítések, valamint az illetékes hatóságoknak a fióktelepekkel és azok anyavállalataival kapcsolatban hozott intézkedéseik, köztük az óvintézkedések vonatkozásában. Ennek a rendeletnek ezért nem célja meghatározni az e területekre vonatkozó információcsere követelményeit.

(4)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között megosztandó információkra vonatkozó követelményeket a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok uniós szintű harmonizálása érdekében meg kell határozni. Az információknak ki kell terjedniük a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében meghatározott valamennyi területre, nevezetesen az irányításra és a tulajdoni viszonyokra – beleértve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 317. cikkében említettekhez hasonló üzletágakat –, a likviditásra és a likviditási felügyelethez kapcsolódó megállapításokra, a fizetőképességre, a betétbiztosításra, a nagykockázatra, a rendszerkockázatra, az adminisztratív és számviteli eljárásokra, valamint a belső ellenőrzési mechanizmusokra. Az intézmények felügyeletének megkönnyítése céljából a fogadó és a székhely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatniuk kell egymást a nemzeti vagy uniós jognak való meg nem felelés eseteiről csakúgy, mint az intézményeket érintő felügyeleti intézkedésekről és szankciókról. Emellett a tőkeáttételt és a vészhelyzetekre való felkészülést illetően további információkat kell bevonni a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között megosztandó információk körébe, hogy utóbbiak képesek legyenek hatékonyan felügyelni az intézményeket.

(5)

Amennyiben egy intézmény likviditási stressznek van kitéve vagy ez várhatóan bekövetkezik, a fogadó tagállam illetékes hatóságainak tisztán át kell látniuk a helyzetet, hogy képesek legyenek óvintézkedéseket tenni a 2013/36/EU irányelv 43. cikkében előírt feltételeknek megfelelően. Ennek a rendeletnek ezért egyértelmű szabályokat kell meghatároznia a likviditási stressz esetén a hatóságok között megosztandó információk típusairól. A megosztandó információ meghatározása azért is szükséges, mert a hatóságoknak már előre fel kell készülniük a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említettekhez hasonló vészhelyzetekre.

(6)

A fogadó tagállamokban működő fióktelepek közötti méretbeli, összetettségbeli és jelentőségbeli különbségekből adódóan az információcsere során fontos az arányosság elvének alkalmazása. Ennek érdekében kiterjedtebb információcserének kell megvalósulnia a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között, amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai a 2013/36/EU irányelv 51. cikkével összhangban jelentősnek minősülő fióktelepért felelősek.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a releváns információ cseréje ésszerű korlátok között történjen, és elkerüljék az olyan helyzeteket, mikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a fogadó tagállamok valamennyi illetékes hatóságának információt szolgáltatni az intézményről – függetlenül az információ természetétől és jelentőségétől –, bizonyos esetekben csupán az adott fióktelep vonatkozásában releváns információkat kell továbbítani, és kizárólag az adott fióktelep felügyeletét ellátó illetékes hatóságok számára. Hasonló megfontolásból a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak bizonyos területeken csak a meg nem felelést alátámasztó információkat kell egymás rendelkezésére bocsátaniuk, tehát amennyiben az intézmény eleget tesz a nemzeti és az uniós jognak, nem kerül sor információcserére.

(8)

E rendeletnek kezelnie kell a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás formájában végzett tevékenységekre vonatkozó információcsere kérdését is. A határokon átnyúló szolgáltatások természetéből fakadóan a fogadó tagállamok a területükön végzett tevékenységeket illetően információhiánnyal néznek szembe, ezért elengedhetetlen részletesen meghatározni a pénzügyi stabilitás megőrzése és az engedélyezési feltételek nyomon követése és különösen az intézmény által nyújtott szolgáltatások bejelentésekkel való összhangjának nyomon követése érdekében megosztandó információkat. Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság – EBH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(9)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,