A TANÁCS 95/93/EGK RENDELETE (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól

„résidő”: egy koordinátor által e rendeletnek megfelelően a koordinált repülőtéren légiközlekedési szolgáltatás működtetéséhez szükséges repülőtéri infrastruktúra teljes körének le- és felszállás céljából, egy adott napon és időpontban történő használatára adott engedély egy koordinátor általi, e rendeletnek megfelelő kiosztás szerint;

„új belépő”:

Az a légifuvarozó, amely az adott repülőtéren, a kérdéses napra a rendelkezésre álló összes résidőnek több, mint 5 %-ával rendelkezik, vagy abban a repülőtérrendszerben, amelynek az adott repülőtér a részét képezi, a kérdéses napra a rendelkezésre álló résidők több, mint 4 %-ával rendelkezik, nem tekinthető új belépőnek az adott repülőtéren;

►M10  a 2022. október 30-tól 2023. október 28-ig tartó időszakban az „új belépő”: ◄

Az a légi fuvarozó, amely anyavállalatával, saját leányvállalataival vagy anyavállalata leányvállalataival együtt az adott napra és az adott repülőtérre kiosztott összes résidő több mint 10 %-ával rendelkezik, nem tekinthető új belépőnek az adott repülőtéren;

„közvetlen légijárat”: két repülőtér közötti légijárat, beleértve a megállásokat is, amelyet ugyanazzal a légijárművel és ugyanazzal a járatszámmal hajtanak végre;

„menetrendi időszak”: a légifuvarozó menetrendjében szereplő nyári vagy téli időszak;

„közösségi légifuvarozó”: olyan, érvényes működési engedéllyel rendelkező légifuvarozó, amelynek engedélyét valamely tagállamban a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelően adták ki;

„koordinált repülőtér”: bármely olyan repülőtér, ahol a leszálláshoz vagy a felszálláshoz a légifuvarozónak vagy bármely más légijármű-üzembentartónak a koordinátor által számára kiosztott résidővel kell rendelkeznie, az állami légi járatok, kényszerleszállások és humanitárius célú légi járatok kivételével;

„repülőtérrendszer”: olyan két vagy több repülőtérből álló repülőtércsoport, amely a 2408/92/EGK tanácsi rendelet II. mellékletében jelzettek szerint ugyanazt a várost vagy agglomerációt szolgálja ki;

„menetrend-egyeztetett repülőtér”: olyan repülőtér, ahol a nap, a hét vagy az év egyes időszakaiban fennáll az olyan torlódás lehetősége, amely a légifuvarozók közötti önkéntes együttműködéssel kezelhető, és ahová menetrend-egyeztetőt neveztek ki annak érdekében, hogy összehangolja az adott repülőtéren szolgáltatásokat üzemeltető vagy üzemeltetni szándékozó légifuvarozók működését;

„egy repülőtér vezetése”: az a szerv, amely - egyéb tevékenységekhez kapcsoltan vagy más módon - a nemzeti jogszabályok vagy szabályzatok alapján ellátja a repülőtéri létesítmények igazgatásának és kezelésének feladatát, és összehangolja, valamint ellenőrzi az érintett repülőtéren vagy repülőtérrendszeren belül található különféle üzemeltetők tevékenységeit;

„résidő-sorozat”: legalább öt olyan résidő, amelyet ugyanazon menetrendi időszakra vonatkozóan rendszeresen a hét ugyanazon napjának ugyanazon időpontjára kérnek, és ezek kiosztása ilyen módon, vagy, ha ez nem lehetséges, hozzávetőlegesen ugyanazon időpontra történik;

„üzleti repülés”: az általános célú repülés azon ágazata, amelynek esetében vállalkozások légi járműveket működtetnek vagy használnak utasok vagy áruk szállítására üzletvitelük elősegítése céljából, amennyiben a légi jármű repülésének célja általában nem minősül a nagyközönség által igénybe vehetőnek, és a légi jármű vezetését olyan személyek látják el, akik legalább érvényes kereskedelmi pilótaengedéllyel rendelkeznek, műszerrepülő jogosítással;

„koordinációs paraméterek”: egy repülőtér résidőkiosztásra rendelkezésre álló összes kapacitásának működési kifejezésekkel történő megállapítása az egyes koordinációs időszakok folyamán, amely tükrözi a repülőtér infrastruktúrájának és különböző alrendszereinek teljesítményére hatást gyakorló valamennyi műszaki, működési és környezeti tényezőt;

„Covid19 koordinációs paraméterek”: felülvizsgált koordinációs paraméterek, amelyek egy koordinált repülőtéren a rendelkezésre álló repülőtéri kapacitás csökkenését eredményezik a tagállamok által a Covid19-válságra válaszul bevezetett speciális egészségügyi intézkedések eredményeképpen.