|
+V. MELLÉKLET |
V. MELLÉKLET
V. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
1. RÉSZ ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1. HIVATKOZÁSOK 1. Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: FINREP) kapcsolatos további útmutatást tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő útmutatást. 2. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel kompatibilis nemzeti számviteli standardokat használnak (a továbbiakban: kompatibilis nemzeti GAAP), eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és az IFRS-útmutatásokat kell alkalmazniuk. Ez nem érinti a kompatibilis nemzeti GAAP előírásainak a BAD előírásaival való összhangját. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel nem kompatibilis nemzeti GAAP-előírásokat használnak, vagy azokat még nem hangolták össze az IFRS 9 előírásaival, eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és a BAD-útmutatásokat kell alkalmazniuk. 3. A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani. 4. Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:
a)
az intézmény által megjelenített eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és kiadások;
b)
mérlegen kívüli kitettségek és olyan tevékenységek, amelyekben az intézmény érintett;
c)
az intézmény által végrehajtott tranzakciók;
d)
értékelési előírások, beleértve a hitelkockázat után elszámolt értékvesztés becslésére az intézmény által alkalmazott módszert. 5. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:
a)
„CRR”: az 575/2013/EU rendelet;
b)
„IAS” vagy „IFRS”: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 2. cikkében meghatározott, a Bizottság által elfogadott nemzetközi számviteli standardok;
c)
„EKB BSI rendelet” vagy „EKB/2013/33”: az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete ( 12 );
d)
„NACE-rendelet”: az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete ( 13 );
e)
„NACE-kódok”: a NACE-rendelet szerinti kódok;
f)
„BAD”: a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 14 );
g)
„Számviteli irányelv”: az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve ( 15 );
h)
„nemzeti GAAP”: a BAD alapján kidolgozott, általánosan elfogadott nemzeti számviteli szabályozás;
i)
„KKV”: a C(2003)1422 bizottsági ajánlásban ( 16 ) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;
j)
„ISIN-kód”. az értékpapírokhoz rendelt 12 alfanumerikus karakterből álló nemzetközi értékpapírkód (International Securities Identification Number), amely egyedileg azonosítja a forgalomban lévő értékpapírokat;
k)
„LEI-kód”: az intézményekhez rendelt globális jogalany-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő feleket;
l)
„Értékvesztési szakaszok”: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik;
m)
„az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás”: az Európai Rendszerkockázati Testület 2016. október 31-i ajánlása az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről (ERKT/2016/14) ( 17 ). 2. JELÖLÉSI SZABÁLYOK 6. A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik. 7. A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra. 8. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni. 9. A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt „(–)” jellel jelölik, például „(–) Saját részvények”. 10. A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó „Adatmodellben” (a továbbiakban: DPM – Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy „bázis tétellel”, amelyhez a „tartozik/követel” jellemző kerül hozzárendelésre. Ez a hozzárendelés biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt „követel/tartozik” jellemző. 11. Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.
1. táblázat „Követel/tartozik” jelölés, pozitív és negatív előjelek
3. KONSZOLIDÁCIÓ 12. E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra, közös vállalkozásaikra valamint társult vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerekkel azonos módszerek segítségével kell adatot szolgáltatniuk:
a)
az intézmények számára engedélyezhetik vagy előírhatják a tőkemódszer alkalmazását a biztosítókba vagy nem pénzügyi leányvállalatokba történt befektetések vonatkozásában a CRR 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban;
b)
az intézmények számára engedélyezhetik az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a pénzügyi leányvállalatokra vonatkozóan a CRR 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
c)
az intézmények számára előírhatják az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a közös vállalatokba történt befektetésekre vonatkozóan a CRR 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban. 4. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓI 13. A III. és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a „számviteli portfóliók” kifejezés az értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, a „Készpénz, számlakövetelések a központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, sem az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok”, valamint az „Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek” között megjelenített „Értékesítésre tartott”-á minősített pénzügyi instrumentumokat. 14. A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták, hogy bizonyos értékelési előírásokat az IFRS-nek megfelelően alkalmazzanak a pénzügyi instrumentumokra, a vonatkozó IFRS számviteli portfóliókról kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben ilyen előírásokat alkalmaznak. Amennyiben a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó azon értékelési előírások, amelyek alkalmazása a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint az intézmények számára engedélyezett vagy előírt, az IAS 39 értékelési előírásaira hivatkoznak, az intézményeknek mindaddig – valamennyi pénzügyi instrumentumuk tekintetében – a BAD-on alapuló számviteli portfólióikról kell adatot szolgáltatniuk, amíg az általuk alkalmazott értékelési előírások az IFRS 9 értékelési előírásaira nem hivatkoznak. 4.1. Pénzügyi eszközök 15. A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:
a)
„Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök”;
b)
„Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök”;
c)
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök”;
d)
„Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök”;
e)
„Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök”. 16. A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:
a)
„Kereskedési célú pénzügyi eszközök”;
b)
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”;
c)
„A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”;
d)
„Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”;
e)
„Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”. 17. A „Kereskedési célú pénzügyi eszközök” magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi eszközt. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, és nincs e rész 22. bekezdésének megfelelően fedezeti elszámolásként besorolva, kereskedési célú pénzügyi eszközként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak. 18. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközök tekintetében a „bekerülésiérték-módszerek” közé azon értékelési előírások tartoznak, amelyekkel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik. 19. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a „Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” magukban foglalják a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokat, valamint azokat az instrumentumokat, amelyeket a „bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb” értéken („LOCOM-módszer”) értékelnek nem folyamatos alapon (mérsékelt LOCOM), függetlenül az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban végrehajtott aktuális értékelésüktől. A mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében a LOCOM-módszert csak meghatározott körülmények között alkalmazzák. Az alkalmazandó számviteli keret előírja ezeket a körülményeket, ilyen például az értékvesztés, a bekerülési értékhez képest a valós értékben bekövetkező tartós csökkenés vagy a vezetés szándékának megváltozása. 20. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az „Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” közé azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyeket folyamatos alapon a LOCOM-módszer szerint értékelnek (szigorú LOCOM-módszer). A szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében az alkalmazandó számviteli keret LOCOM-módszer szerinti kezdeti vagy későbbi értékelést vagy bekerülési értéken történő kezdeti és LOCOM-módszer szerinti későbbi értékelést ír elő. 21. Értékelési módszerüktől függetlenül a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések” tételben kell feltüntetni a prudenciális konszolidáció keretében nem teljeskörűen vagy arányosan konszolidált leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, kivéve, ha azok az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősülnek. 22. A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyletként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát. 4.2. Pénzügyi kötelezettségek 23. A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:
a)
„Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek”;
b)
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek”;
c)
„Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek”. 24. A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:
a)
„Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek”;
b)
„Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi kötelezettségek”. 25. A „Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek” magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi kötelezettséget. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely nem az e rész 26. bekezdése szerinti fedezeti elszámolásként besorolt, kereskedési célú pénzügyi kötelezettségként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak. 26. A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolásként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát. 5. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK 27. A III. melléklet és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a „könyv szerinti érték” a mérlegben feltüntetendő összeg. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a származtatott ügyletek könyv szerinti értéke vagy a nemzeti GAAP szerinti, adott esetben az időbeli elhatárolásokat, a felárakat és a céltartalékokat magában foglaló könyv szerinti érték, vagy nullával egyenlő, ha származtatott ügyletek nincsenek megjelenítve a mérlegben. 28. A pénzügyi instrumentumok időbeli elhatárolásait, ideértve az elhatárolt kamatokat, felárakat és diszkontokat vagy tranzakciós költségeket – amennyiben megjelenítésük a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint történik – az instrumentummal együtt, és nem egyéb eszközként vagy egyéb kötelezettségként kell megadni. 29. Adott esetben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti „Valós értéken értékelt, kereskedési célú pozíciókra vonatkozó haircutok”-at kell jelenteni. A haircutok a kereskedési célú eszközök értékét csökkentik, a kereskedési célú kötelezettségek értékét pedig növelik. 5.1. Pénzügyi eszközök 30. A pénzügyi eszközöket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: „Készpénz”, „Származtatott ügyletek”, „Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok”, „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” és „Hitelek és előlegek”. 31. A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hitelek. 32. A „Hitelek és előlegek” az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok. Ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hiteleket (köztük a hitelintézeteknél és központi bankoknál lévő látra szóló betéteket, tekintet nélkül azok alkalmazandó számviteli keret szerinti besorolására), valamint azokat az előlegeket, amelyek nem sorolhatók be az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti hitelekként. Az „Előlegek, kivéve hitelek” részletesebb leírását e melléklet 2. része 85. bekezdésének g) pontja tartalmazza. 33. A FINREP-ben a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartalmazzák a hiteleket és előlegeket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. 5.2. Bruttó könyv szerinti érték 34. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a következő:
a)
az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az eredménnyel szemben valós értéken értékelt olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú portfólióba, a bruttó könyv szerinti érték attól függ, hogy az említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat teljesítőként vagy nemteljesítőként sorolják be. A teljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a valós érték. A nemteljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke az e melléklet 2. részének 69. bekezdése szerinti, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegével megnövelt valós érték. A bruttó könyv szerinti érték értékelése céljából a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell végrehajtani;
b)
az IFRS szerinti elszámolás esetén az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztés-elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti értéket jelenti, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben való értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében pedig az értékvesztés-elszámolás korrekciója előtti amortizált bekerülési értéket;
c)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a „Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke egyenlő a hitelkockázat után elszámolt egyedi értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti értékkel. A nem értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke az általános hitelkockázati tartalékokkal és az általános banki kockázatokra képzett tartalékokkal való korrekció előtti könyv szerinti értéket jelenti, amennyiben az befolyásolja a könyv szerinti értéket;
d)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén „A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke attól függ, hogy ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e. Amennyiben ezek értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak, a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti érték az értékvesztett és nem értékvesztett eszközökre vonatkozó fenti c) pont szerinti követelményeknek megfelelően, vagy az értékvesztés miatti veszteségnek tekintett valósérték-korrekció bármely halmozott összegével való kiigazítás előtti könyv szerinti érték. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá, ezen eszközök bruttó könyv szerinti értéke a teljesítő kitettségek esetében a valós érték, a nemteljesítő kitettségek esetében pedig a hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték;
e)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a szigorú vagy mérsékelt LOCOM-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a bekerülési érték, amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az instrumentumot bekerülésiérték-módszerrel értékelik. Amennyiben ezeket a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat piaci értéken értékelik, a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázatból származó értékelési korrekcióval való kiigazítást megelőző piaci érték;
f)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az „Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” között feltüntetett, a LOCOM-módszertől eltérő értékelési módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció figyelembevétele előtti könyv szerinti érték;
g)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetőleg az IFRS szerinti elszámolás esetén a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték a valós érték. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP haircutot ír elő a kereskedési célú és a valós értéken értékelt instrumentumokra, a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értéke a szóban forgó haircutok előtti valós érték. 5.3. Pénzügyi kötelezettségek 35. A pénzügyi kötelezettségeket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: „Származtatott ügyletek”, „Rövid pozíciók”, „Betétek”, „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” és „Egyéb pénzügyi kötelezettségek”. 36. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában „Betétek” az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti betétek. 37. A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az intézmény által értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerinti betétek. 38. Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. 39. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmazzák a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken (az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja) vagy a halmozott amortizációval csökkentett, kezdetben megjelenített összegen (az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja) történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek (az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja), vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek (az IFRS 9 2.3. bekezdésének c) pontja, 4.2.1. bekezdésének d) pontja). 40. Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott elkötelezettségek értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között kell feltüntetni, és nem az „Adott elkötelezettségek és garanciák”-ra képzett céltartalékként. 41. Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek). 6. ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS 42. Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:
a)
központi bankok;
b)
államháztartások: központi kormányzatok, tartományi vagy regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok, ideértve a közigazgatási szerveket és a nem kereskedelmi vállalkozásokat, de ide nem értve az ezen kormányzatok tulajdonában álló, kereskedelmi tevékenységet folytató állami és magánvállalatokat (amelyeket tevékenységüktől függően a „hitelintézetek”, „egyéb pénzügyi vállalatok”, vagy „nem pénzügyi vállalatok” alatt kell feltüntetni); társadalombiztosítási alapok; és nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió intézményei, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja;
c)
hitelintézetek: a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő intézmények („olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt”) és multilaterális fejlesztési bankok;
d)
egyéb pénzügyi vállalatok: az összes olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint a többi pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, továbbá captive finanszírozók és pénzkölcsönzők;
e)
nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalkozások és kvázivállalkozások, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban a piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt az EKB BSI rendelet II. mellékletének 3. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;
f)
háztartások: magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja fogyasztóként, kizárólag saját fogyasztásra előállított áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, valamint piaci javak, nem pénzügyi és pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, feltéve, hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalkozások tevékenységével. Idetartoznak még azok a nonprofit intézmények, amelyek háztartásokat szolgálnak ki, és amelyek elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások előállításával foglalkoznak háztartások meghatározott csoportjai számára. 43. Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni. 44. Az alábbi tranzakciókban a közvetlen partnerek a következők:
a)
hitelek és előlegek vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő. A kereskedelemfinanszírozás vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő az a partner, amely a követelés megfizetésére kötelezett, kivéve a visszkereseti joggal kötött ügyletekben, amelyekben a közvetlen hitelfelvevő a követelések átadója, és amelyekben az adatszolgáltató intézmény nem szerzi meg lényegében az átadott követelések tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot;
b)
a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (köztük értékpapírosított eszközök) és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékpapírok kibocsátója;
c)
a betétek vonatkozásában a betétes;
d)
rövid pozíciók vonatkozásában az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben vagy a fordított repomegállapodásban részt vevő partner;
e)
a származtatott ügyletek vonatkozásában a származtatott ügyletben közvetlenül részt vevő partner. A központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában a közvetlen partner a központi szerződő félként eljáró elszámolóház. A hitelkockázati származtatott ügyletek esetében a partner szerinti részletezés arra a szektorra vonatkozik, amelyhez a szerződéses partner (a védelem vásárlója vagy eladója) tartozik;
f)
az adott pénzügyi garanciák vonatkozásában a partner az alapul szolgáló garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere;
g)
az adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában a partner az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli;
h)
a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek vonatkozásában a garantőr vagy a partner az a fél, amely az elkötelezettséget nyújtja az adatszolgáltató intézménynek. 2. RÉSZ A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 1. MÉRLEG 1.1. Eszközök (1.1.) 1. A „Készpénz” magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait. 2. A „Számlakövetelések központi bankokkal szemben” közé tartoznak az olyan „hitelek és előlegek”, amelyek a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek. 3. Az „Egyéb látra szóló betétek” tartalmazza azokat a „hiteleket és előlegeket”, amelyek a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegei. 4. A „Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint társult vállalkozásokban lévő befektetések” közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek a prudenciális konszolidáció keretében nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak, kivéve, ha azok az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősülnek, függetlenül értékelésük módjától, ideértve, ha a számviteli standardok lehetővé teszik bevonásukat a pénzügyi instrumentumokhoz használt különböző számviteli portfóliókba. A tőkemódszerrel értékelt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket. 5. Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az „Egyéb eszközök” között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök magukban foglalják többek között a következőket: arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják. 6. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét az „egyéb eszközök” között kell feltüntetni, ha a vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az eszközként történő bemutatás megengedett. 7. Az „Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján. 1.2. Kötelezettségek (1.2.) 8. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett céltartalékokat a „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sorban kell feltüntetni, ha a veszteség a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből ered, vagy a „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változása” sorban, ha a veszteség a fedezett pozíció értékeléséből ered. Ha nem lehet különbséget tenni a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből eredő veszteség és a fedezett pozíció értékeléséből eredő veszteség között, a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett valamennyi céltartalékot a „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sorban kell feltüntetni. 9. A „Nyugdíjra és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre képzett céltartalék” alá tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege. 10. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az „Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra” képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni. 11. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az „Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék” tartalmazza az elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetőleg az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik-e őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat e melléklet 1. részének 40. bekezdése szerint „Egyéb pénzügyi kötelezettségek”-ként kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az „Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék” valamennyi elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó céltartalékot tartalmazza. 12. A „Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke” tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. 13. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az „Egyéb kötelezettségek” között kell feltüntetni. 14. Az „Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek” jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján. 15. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az „Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok” olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket kötelezettségként a „céltartalékok” között vagy saját tőkeként az „egyéb tartalékok” között, külön kell feltüntetni, a vonatkozó nemzeti GAAP-nak megfelelően. 1.3. Saját tőke (1.3.) 16. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák. 17. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a „Jegyzett, de még be nem fizetett tőke” tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be. Amennyiben a még be nem fizetett tőkenövekedés a részvénytőke növekedéseként kerül feltüntetésre, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét az 1.3. táblában kell feltüntetni „Jegyzett, de még be nem fizetett tőke”-ként, valamint az 1.1. táblában „Egyéb eszköz”-ként. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén, ha a tőkenövekedés csak a részvényesektől kapott kifizetéseket követően tüntethető fel, a be nem fizetett tőkét nem kell megadni az 1.3. táblában. 18. Az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme” tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott olyan származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat, amelyek értékei egymástól függnek). 19. Az „Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, a „Jegyzett tőke” és az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme” kivételével. 20. Az „Egyéb tőke” magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket (IFRS 2 10. bekezdése). 21. Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai” tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. 22. Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek fedezeti hatékonysághiánya” tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]” tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]” tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség (az IFRS 9 6.5.3. bekezdése és az IFRS 9 6.5.8. bekezdése). 23. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valósérték-változásai” az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor. 24. A „Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]” tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatban lévő fedezeti ügyleteinek, valamint a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések azon fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett devizaátszámítási tartalékot, melyek már nem állnak fenn, miközben a külföldi érdekeltségek a mérlegben megjelenítettek maradnak. 25. A „Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]” tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában. 26. Az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket. 27. A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következők valós értékében bekövetkezett halmozott változásokat:
a)
az opció időértéke, ahol a szóban forgó opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásait elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként (az IFRS 9 6.5.15. bekezdése);
b)
a forwardszerződés határidős eleme, ahol a szóban forgó forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;
c)
a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből (az IFRS 9 6.5.15. bekezdése és 6.5.16. bekezdése). 28. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az „Átértékelési tartalék” az IAS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára. 29. Az „Egyéb tartalék” a „Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei” és az „Egyéb” között oszlanak meg. A „Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei” tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el. Az „Egyéb” tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot. 30. A „Saját részvények” tétel minden olyan – nem értékesített vagy amortizált – pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke-instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt, kivéve, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azt az „egyéb eszközök” között kell feltüntetni. 2. EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.) 31. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a „Kamatbevétel” és „Kamatráfordítások” („tiszta ár” [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként („piszkos ár” [bruttó ár]). A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre. 32. Az intézményeknek számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk a kapcsolt felekkel összefüggő, a prudenciális konszolidáció keretében nem teljes mértékben vagy arányosan konszolidált következő bevételeket és ráfordításokat is tartalmazó tételeket:
a)
„Kamatbevétel”;
b)
„Kamatráfordítások”;
c)
„Osztalékbevétel”;
d)
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség, nettó”;
e)
„Módosítás miatti nyereség vagy veszteség, nettó”;
f)
„Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” 33. Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások bemutatása érdekében tartalmazza a „kereskedési céllal tartott” kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. 34. Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket (az IFRS 9 6.7. bekezdése) 35. A „Kamatbevétel. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” és a „Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” tiszta ár alkalmazása esetén tartalmazza a „fedezeti elszámolások” kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell jelenteni azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevétel és kamatráfordítások bemutatásához, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó. 36. A „Kamatbevétel – egyéb eszközök” azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket. 37. Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a „Kötelezettségeken képződött kamatbevétel” tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az intézménynek. 38. A „Kamatráfordítások – egyéb kötelezettségek” az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat. 39. Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat az „Eszközök kamatráfordításai” tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik negatív hozamot jelentenek az intézménynek. 40. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, „Osztalékbevétel”-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. 41. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az adatszolgáltatási vonatkozási időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá az adatszolgáltatási vonatkozási időszak végén tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában. 42. A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amennyiben azokat a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el. 43. A „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást is, piszkos ár alkalmazása esetén. 44. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége” tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt (az IFRS 9 5.7.8. bekezdése). Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén. 45. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli (az IFRS 9 5.7.1. bekezdésének b) pontja). 46. Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:
a)
amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése), az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni;
b)
amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át (az IFRS 9 5.6.7. bekezdése), a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni. 47. A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának vagy a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletére képzett tartaléknak az átsorolását az „Eredménykimutatás” ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” tartalmazza továbbá a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket és veszteségeket. Ez a tétel magában foglalja a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is. 48. A „Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség” tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve, ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek. 48i. A „Pénzbeli hozzájárulás szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez” tartalmazza a szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez tett hozzájárulások összegét, amennyiben azokat pénzeszköz formájában fizették meg. Ha a hozzájárulás fizetési elkötelezettség formájában történik, ezt a fizetési elkötelezettséget a „Céltartalékképzés vagy (–) céltartalékok visszaírása” tételnél kell feltüntetni, ha a fizetési elkötelezettség kötelezettséget keletkeztet az alkalmazandó számviteli standarddal összhangban. 49. A „Módosítás miatti nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő korrekciójából eredő összegeket (IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék). A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tételben kell feltüntetni. 50. A „Céltartalékképzés vagy (–) céltartalékok visszaírása. Adott elkötelezettségek és garanciák” tartalmazza az eredménykimutatásban szereplő nettó költségeket az e rész 11. bekezdésének megfelelően az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi elkötelezettségre és garanciára képzett céltartalékok, vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti céltartalékok tekintetében. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok magukban foglalják azon elkötelezettségek és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetőleg amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek. 51. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a kereskedelemfinanszírozáson, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget (az IFRS 9 5.5.15. bekezdése). 52. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” magában foglalja a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokban az adós vagy a kibocsátó hitelképességének változása miatt bekövetkezett valamennyi értékvesztést vagy az értékvesztések visszaírását, valamint a nemzeti GAAP előírásaitól függően a saját tőkével szemben valós értéken vagy más értékelési módszerrel, többek között a LOCOM-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumok értékvesztését. 53. Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza továbbá az e melléklet jelen része 72., 74. bekezdésében és 165. bekezdésének b) pontjában meghatározott azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban rögzített összegek megtérülését. 54. A leányvállalatok, társult vállalkozások és közös vállalkozások eredményből való azon részesedését, amelyet a prudenciális konszolidáció keretében a tőkemódszerrel értékelnek, a „Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (–) veszteségéből való részesedés” tételben kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a („Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása”) tételben kell feltüntetni. Az e befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget e rész 55. és 56. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. 55. A „Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (–) veszteség” a megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza. 56. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a „Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (–) vesztesége adófizetés előtt” tételben kell megadni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó. Ha a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések úgy kerülnek kivezetésre, hogy korábban nem minősítették azokat értékesítésre tartottnak és nem minősülnek az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységnek, akkor az e befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a konszolidáció alkalmazott módszerétől függetlenül a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó minden nyereséget és veszteséget a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben kell feltüntetni. 3. ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS (3.) 57. „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó” tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]” tételben feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]” tételben feltüntetett változásainak különbsége. 58. A „Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]” tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatos és megszüntetett fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett, halmozott devizaátszámítási tartalék változását. 59. A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei és a cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az „Eredménybe átvezetett” tételben feltüntetett megfelelő összegek tartalmazzák azokat az összegeket, amelyeknek az átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható. 60. A „Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]” tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:
a)
opciók időértéke;
b)
forwardszerződések határidős elemei;
c)
pénzügyi instrumentumok devizafelára. 61. Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az „Eredménybe átvezetett” tételben feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek. 62. „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek a 2. táblában az „(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása)” tételben feltüntetendő, értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az „Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (–) veszteség], nettó” tételben feltüntetendő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az „Eredménybe átvezetett” tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést. 63. Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át (az IFRS 9 5.6.4. bekezdése), az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” között kell feltüntetni. 64. Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába (az IFRS 9 5.6.7. bekezdése), vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába (az IFRS 9 5.6.5. bekezdése) sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az „Eredménybe átvezetett” tételben és az „Egyéb átsorolás” tételben kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva. 65. Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az „Egyéb átsorolás” tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy – cash flow-fedezeti ügylet esetében – a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket. 66. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a „Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó”-t és a „Nyereségbe vagy (–) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó”-t (az IAS 1 91. bekezdésének b) pontja, IG6) külön sorokban kell feltüntetni. 4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INSTRUMENTUM ÉS ÜGYFÉLSZEKTOR SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (4.) 67. A pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként és instrumentumonként – valamint szükség esetén – ügyfélszektor szerinti bontásban kell megadni. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt és az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében az eszközök bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket értékvesztési szakaszok szerinti bontásban kell megadni, kivéve, ha olyan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek az IFRS 9 A. függelékében meghatározottak szerint. Ezen eszközök tekintetében a bruttó könyv szerinti értéket és a halmozott értékvesztést az értékvesztési szakaszokon kívül, külön kell feltüntetni a 4.3.1. és 4.4.1. táblában. 68. A BAD alapján kidolgozott GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközként feltüntetett származtatott eszközök valós értéken értékelt instrumentumokat, valamint bekerülésiérték-módszerrel vagy LOCOM-módszerrel értékelt instrumentumokat tartalmaznak. 69. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában „A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege” a nemteljesítő kitettségek esetében a valós érték hitelkockázat-változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. „A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege” minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő. 70. A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában a „halmozott értékvesztés”:
a)
amortizált bekerülésiérték- vagy bekerülésiérték-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében, amelyek nem vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök, a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulatív összege, adott esetben értékvesztési szakaszonként. Az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés értékvesztési számla használata révén vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében kivezetési eseménynek nem minősülő közvetlen csökkentés útján csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum könyv szerinti értékét;
b)
az IFRS szerinti elszámolás esetén az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában, amelyek nem vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök, a halmozott értékvesztés a várható hitelezési veszteségek és változásaik összege, amely az adott instrumentum valós értékében a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett csökkenésként jelenítik meg;
c)
a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a halmozott értékvesztés az értékvesztések halmozott összege, csökkentve a felhasználásokkal és visszaírásokkal. A könyv szerinti érték csökkentése vagy értékvesztési számla használatával vagy olyan közvetlen csökkentéssel történik, ami nem jelent kivezetési eseményt.
d)
a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök vonatkozásában az élettartami várható hitelezési veszteség kezdeti becslése beépül a hitelkorrigált effektív kamatláb számításába, a halmozott értékvesztés pedig az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett későbbi változások összege, amelyeket egy adott instrumentum könyv szerinti/valós értékének változásaként jelenítenek meg. A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök esetében a halmozott értékvesztés pozitív lehet, ha az értékvesztés miatti nyereségek meghaladják a korábban megjelenített értékvesztés miatti veszteségeket (az IFRS 9 5.5.14. bekezdése). 71. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az IFRS 9-ben meghatározott egyes értékvesztési szakaszokba sorolható pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést és a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökre képzett értékvesztést. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az egyedi és általános hitelkockázati tartalékot, valamint az általános banki kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben ez csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét. A halmozott értékvesztés tartalmazza továbbá a LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióit. 72. A „Halmozott részleges leírások összege” és a „Halmozott teljes leírások összege” tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig a 74. bekezdésben leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb okok miatti teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is fel kell tüntetni, amikor végrehajtás tárgyát képezik. 73. Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás miatt végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a „Halmozott részleges leírások összegéből” átsorolásra kerül a „Halmozott teljes leírások összege” oszlopba. 74. A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be, ahogy a 72. bekezdés ismerteti. A leírások egyaránt magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése nyomán, és a hitelezési veszteségekre képzett, értékvesztési számlán lévő összegnek a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése nyomán létrejött összegeket. 75. Az „ebből: alacsony hitelkockázatú eszközök” oszlop azokat az instrumentumokat tartalmazza, amelyekről megállapításra kerül, hogy az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően. 76. Az IAS 1 54. bekezdésének h) pontja szerinti kereskedelemfinanszírozást, szerződéses eszközöket és lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, a 4.4.1. táblában a hitelek és előlegek között kell feltüntetni. A nem vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökre elszámolt megfelelő veszteséget vagy az „Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté” (2. szakasz)” vagy az „Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)” tételben kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kereskedelemfinanszírozás, szerződéses eszközök vagy lízingkövetelések az egyszerűsített megközelítés szerint értékvesztett eszköznek minősülnek-e. 78. A 4.5. táblában az intézmények azon „Hitelek és előlegek” és „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” könyv szerinti értékét tüntetik fel, amelyek az „alárendelt követelés” e rész 100. pontjában szereplő fogalmához tartoznak. 79. A 4.8. táblában a feltüntetendő adat attól függ, hogy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP alkalmazásában értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozhatnak-e. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartoznak, az intézmények ebben a táblában a könyv szerinti értékre, a nem értékvesztett és az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékére, a halmozott értékvesztésre és a halmozott leírásokra vonatkozó adatokat tüntetik fel. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá, az intézmények nemteljesítő kitettségek esetében a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét tüntetik fel. 80. A 4.9. táblában a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket és a kapcsolódó értékelési korrekciókat a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöktől és kapcsolódó értékvesztésüktől elkülönítve kell azonosítani. A bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöket, többek között a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket nem értékvesztett eszközként kell feltüntetni, ha nem kapcsolódik hozzájuk értékelési korrekció vagy értékvesztés, és értékvesztett eszközként kell feltüntetni, amennyiben értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. Az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekciók a partner hitelképességének romlását tükröző, hitelkockázatból eredő értékelési korrekciók. Azok a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök, amelyek esetében a piaci feltételek változásainak hatását tükröző, piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor, nem tekinthetők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni. 81. A 4.10. táblában a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközöket, valamint kapcsolódó értékelési korrekcióikat kell feltüntetni, elkülönítve a más értékelési módszerek hatálya alá tartozó eszközöktől. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközöket és az egyéb értékelési módszerek alapján értékelt pénzügyi eszközöket akkor kell értékvesztett eszközként feltüntetni, ha azok esetében hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt azon pénzügyi eszközök, amelyek esetében piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, nem tekintendők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni. 82. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megfelelő táblákban az általános banki kockázatokra képzett tartalékokból csak azt a részt kell bejelenteni, amely a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét érinti (BAD 37. cikk (2) bekezdés). 5. NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK TERMÉK SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (5.) 83. A nem kereskedési céllal tartott, nem kereskedési célú és nem értékesítésre tartott hitelek és előlegek könyv szerinti értékét terméktípusok és ügyfélszektor szerinti, a bruttó könyv szerinti értékét pedig csak terméktípus szerinti bontásban kell megadni. 84. A „Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” kategóriába sorolt látra szóló egyenlegeket is jelenteni kell ebben a táblában, értékelési módjuktól függetlenül. 85. A hiteleket és előlegeket a következő termékek szerinti bontásban kell szerepeltetni:
a)
a „Látra szóló (azonnal felmondható) és rövid határidővel felmondható (folyószámla)” kategória tartalmazza a látra szóló (azonnal felmondható), rövid határidővel (a kérés napját követő napon a munkanap végéig) felmondható követeléseket, a folyószámlákat és hasonló egyenlegeket, amelyek tartalmazhatnak a kölcsönvevő szempontjából egynapos betétnek minősülő kölcsönöket (amelyeket a kölcsönnyújtás napját követő napon, a munkanap végéig kell visszafizetni), függetlenül azok jogi formájától. Idetartoznak a „folyószámlahitelek” is, amelyek a folyószámlákon lekönyvelt tartozik egyenlegek és a központi banknál tartott kötelező tartalékok;
b)
a „Hitelkártya-tartozás” kategóriába tartoznak a késleltetett terhelésű betéti kártyákon vagy hitelkártyákon keresztül nyújtott hitelek az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;
c)
a „Kereskedelemfinanszírozás” tartalmazza az egyéb adósoknak számla vagy egyéb olyan dokumentumok alapján nyújtott kölcsönöket, amelyek jogot biztosítanak áruk adásvételéből vagy szolgáltatás nyújtásából származó bevételek elfogadására. Ez a tétel tartalmazza az összes faktoring és hasonló tranzakciót, például az elfogadványokat, a kereskedelemfinanszírozások végleges megvásárlását, a forfait-ügyleteket, számladiszkontálást, váltókat, kereskedelmi értékpapírokat és egyéb követeléseket, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény megvásárolja a kereskedelemfinanszírozást (visszkereseti joggal és anélkül);
d)
a „Pénzügyi lízingek” tartalmazza a pénzügyi lízingből származó követelések könyv szerinti értékét. Az IFRS értelmében a „pénzügyi lízingből származó követelések” meghatározása az IAS 17 szerinti meghatározás;
e)
a „Fordított visszavásárlási hitelek” tétel tartalmazza a visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt értékpapírokért vagy aranyért, illetve az értékpapír-kölcsönzési megállapodások keretében kölcsönvett értékpapírokért cserébe nyújtott finanszírozást e rész 183. és 184. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;
f)
az „Egyéb meghatározott lejáratú hitelek” a többi tétel közé be nem sorolt, szerződésben rögzített lejáratú vagy futamidejű tartozik egyenlegeket tartalmazza;
g)
az „Előlegek, kivéve hitelek” azokat az előlegeket tartalmazza, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (mint például a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (mint például csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. 86. A kapott biztosíték alapján a hiteleket és előlegeket a következőképpen kell besorolni:
a)
az „Ingatlannal fedezett hitelek” tartalmazza az előírásoknak megfelelően lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett hiteleket és előlegeket, tekintet nélkül azok hitel/fedezet arányára („hitelfedezeti arány”) és a biztosíték jogi formájára;
b)
az „Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek” tartalmazza az előírásoknak megfelelően biztosítékkal fedezett hiteleket és előlegeket, tekintet nélkül azok hitel/fedezet arányára („hitelfedezeti arány”) és a biztosíték jogi formájára, kivéve az „Ingatlannal fedezett hitelek”-et. Ezen biztosítékok közé tartozik az értékpapíron, készpénzen és egyéb biztosítékon létesített zálogjog, tekintet nélkül a biztosíték jogi formájára. 87. A hiteleket és előlegeket a biztosíték alapján kell besorolni, függetlenül a hitel céljától. Azon hitelek és előlegek könyv szerinti értékét, amelyeket egynél több típusú biztosíték fedez, ingatlanbiztosítékkal fedezettként kell besorolni és feltüntetni, amennyiben az említett hiteleket és előlegeket ingatlanbiztosítékkal fedezik, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezettek-e. 88. A hiteleket és előlegeket céljuk alapján a következőképpen kell besorolni:
a)
a „Fogyasztási hitelek” az elsősorban áruk és szolgáltatások személyes felhasználására nyújtott hiteleket tartalmazza az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint;
b)
a „Lakáscélú hitelek” tartalmazza a háztartások számára saját használatra vagy bérbeadásra történő lakásvásárlásra – ideértve a lakásépítést és felújítást – nyújtott hiteleket az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint. 89. A hiteleket be kell sorolni megtérülésük módja alapján. A „Projektfinanszírozási hitelek” azokat a hiteleket tartalmazza, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikkének (8) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségek jellemzőinek. 6. NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK RÉSZLETEZÉSE NACE KÓDOK SZERINT (6.) 90. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a kereskedési céllal tartott, kereskedési célú vagy értékesítésre tartott eszközökből álló portfólióba tartozóktól eltérő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét a gazdasági tevékenységek ágazata szerint kell besorolni a NACE-kódok alkalmazásával az ügyfél fő tevékenysége alapján. 91. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolását e melléklet 1. részének 43. bekezdésével összhangban kell elvégezni. 92. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel („nemzetgazdasági ág” szerint) kell megadni. Az intézmények a pénzügyi vagy biztosítási tevékenységet végző nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket és előlegeket a „K. Pénzügyi és biztosítási tevékenység” tételben tüntetik fel. 93. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök azok, amelyek a következő számviteli portfóliókban vannak: i. az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak a bekerülésiérték-módszer, többek között a LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközök. Az egyes nemzeti GAAP-ok előírásaitól függően e pénzügyi eszközök közé tartozhatnak i. a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. egyéb értékelési módszerrel értékelt pénzügyi eszközök. 7. ÉRTÉKVESZTÉS-ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÉSEDELMES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (7.) 94. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókba sorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét csak akkor kell a 7.1. táblában feltüntetni, ha azok késedelmesek. A késedelmes instrumentumokat egyedi helyzetük alapján kell hozzárendelni a megfelelő késedelmességi intervallumokhoz. 95. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó számviteli portfóliók értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök, az e rész 93. bekezdésében meghatározottak szerint. 96. A pénzügyi eszközök akkor minősülnek késedelmesnek, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre. A késedelmes kitettségek teljes könyv szerinti értékét fel kell feltüntetni és a referencia-időpontban ki nem fizetett, legrégebbi késedelmes összegre vonatkozó késedelmes napok száma szerint kell részletezni. Az IFRS szerinti elszámolás esetén azon eszközök könyv szerinti értékét, amelyek nem vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök, értékvesztési szakaszok szerint kell feltüntetni; a vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét külön kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a késedelmes eszközöket az értékvesztési státusz szerint kell feltüntetni, az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban. 8. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE (8.) 97. A „Betétek” meghatározása és a termék szerinti részletezés az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat meghatározásával van összhangban. A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni és ügyfél szerint kell szerepeltetni. Mindenekelőtt azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé soroljuk. 98. A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”-at a következő terméktípusok szerint kell részletezni:
a)
„Letéti jegyek”, amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,
b)
„Eszközfedezetű értékpapírok”, amelyek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítási ügyletekből származó értékpapírok;
c)
„Fedezett kötvények” a CRR 129. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint;
d)
a „Hibrid szerződések” beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban, amelyek nem szerepelnek a b) és c) pontban említett termékek között, és amelyek nem minősülnek az e) pont szerinti átváltható összetett pénzügyi instrumentumoknak;
e)
az „Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az a)–d) pontban említett termékek között fel nem tüntetett értékpapírokat tartalmazza, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között. 99. A kibocsátott „Alárendelt kötelezettségek” kezelése az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon történik. Az értékpapír formájában kibocsátott alárendelt kötelezettségek a „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé sorolandók, a betétek formájában fennálló alárendelt kötelezettségek pedig a „Betétek” közé sorolandók. 100. A 8.2. tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon „Betétek” és „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” könyv szerinti értékét, amelyek az EKB BSI rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározottak szerint alárendelt követelésnek minősülnek. Az „alárendelt követelést” megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státuszú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni. 101. A „Saját hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege” tartalmazza a valós érték összes említett változását, függetlenül attól, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek-e megjelenítésre. 9. HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK (9.) 102. A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A 9.1., 9.1.1. és a 9.2. táblában a CRR I. mellékletében felsorolt valamennyi mérlegen kívüli kitettséget fel kell tüntetni hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre lebontva. 103. Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre vonatkozó információk a visszavonható és a visszavonhatatlan elkötelezettségeket egyaránt tartalmazzák. 104. A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek lehetnek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, az IFRS 9 hatókörébe tartozó instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok. 105. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket a 9.1.1. táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a)
az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
b)
az IFRS 9 értelmében eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve;
c)
az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak. 106. Azokat a kötelezettségeket, amelyeket jelen melléklet e része 105. bekezdésének a) és c) pontjában említett, adott pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell megjeleníteni, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól. 107. Az IFRS hatálya alá tartozó intézmények értékvesztési szakaszok szerinti bontásban feltüntetik az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó instrumentumok névértékét és céltartalékait, ideértve azokét, amelyeket a megjelenített halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelnek, kivéve, ha azok a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettnek minősülnek az IFRS 9 A. függelékének a vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközökre vonatkozó fogalommeghatározásával összhangban. E kitettségek tekintetében a névértéket és céltartalékot az értékvesztési szakaszokon kívül, külön kell feltüntetni a 9.1.1. táblában. 108. A 9.1.1. táblában csak az elkötelezettség névértékét kell feltüntetni akkor, ha a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérleg szerinti instrumentumot és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egység nem tudja elkülönítve azonosítani a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, az elkötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens halmozott értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Amennyiben a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét a 9.1.1. táblában, a megfelelő oszlopban céltartalékként kell feltüntetni (az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése). 109. Egy, az IFRS 9 4.2.1. bekezdése d) pontjának megfelelően értékelt pénzügyi garanciát vagy a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget, amely esetében az elszámolt veszteségének a meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, a megfelelő oszlopban kell jelenteni. 110. Amennyiben a hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket valós értéken értékelik az IFRS 9 szerint, az intézmények a 9.1.1. táblában a megfelelő oszlopokban feltüntetik e pénzügyi garanciák és elkötelezettségek névértékét és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét. „A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét” az e rész 69. bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával kell jelenteni. 111. Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó egyéb elkötelezettségek vagy garanciák névértékét és céltartalékait a megfelelő oszlopokban kell feltüntetni. 112. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatókörébe tartozó intézmények a 9.1. táblában tüntetik fel a 102. és 103. bekezdésben említett elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névértékét, valamint azon céltartalékok összegét, amelyeket a szóban forgó mérlegen kívüli kitettségekre előírás szerint tartani kell. 113. A „hitelnyújtási elkötelezettségek” előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott elkötelezettségek, azon elkötelezettségek kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének „Hitelnyújtási elkötelezettségek”-ként besorolandó tételei a következők:
a)
„Határidős betétügyletek”;
b)
„Le nem hívott hitelkeretek”, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett. 114. A „Pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra biztosított garanciákat. Az IFRS alkalmazási körében ezek a szerződések az IFRS 9 2.1. bekezdésének e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések. A CRR I. mellékletének „Pénzügyi garanciák”-ként besorolandó tételei a következők:
a)
„Hitelhelyettesítő jellegű garanciák”;
b)
a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő „Hitelderivatívák”;
c)
„Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek”; 115. A CRR I. mellékletének „Egyéb elkötelezettségek”-ként besorolandó tételei a következők:
a)
„Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része”;
b)
„Megnyitott vagy igazolt akkreditívek”;
c)
„Kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételek”;
d)
„Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek”;
e)
„Garanciák és jótállások” (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan „garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek”;
f)
„Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok”;
g)
„Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)”;
h)
„Le nem hívott hitelkeretek”, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak;
i)
„Le nem hívott hitelkeretek”, amelyek értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban;
j)
„Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek”;
k)
a CRR I. mellékletében felsorolt „Egyéb mérlegen kívüli tételek”. 116. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:
a)
a pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő „Hitelderivatívák” az IFRS 9 értelmében „származtatott ügyletek”;
b)
az „Elfogadványok” egy intézmény által egy – rendszerint áruk adásvételét fedező – váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó elkötelezettségek. Következésképpen ezek a mérlegben a „kereskedelemfinanszírozás” tételbe vannak besorolva;
c)
a „Váltók forgatmányozása”, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;
d)
az „Ügyletek visszkereseti joggal”, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;
e)
a „Sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök” az IFRS 9 értelmében „származtatott ügyletek”;
f)
a 86/635/EGK irányelv 12. cikkének (3) és (5) bekezdésében említett „Visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repo-) ügyletek”. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott vagy meghatározandó időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti meghatározásának. 117. Az „ebből: nemteljesítő” tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértékét, amelyek e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítőnek tekintendők. 118. Az adott pénzügyi garanciák, hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek tekintetében a „Névérték” az az összeg, amely leginkább jellemzi az intézmény maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Az adott pénzügyi garanciák tekintetében a névérték mindenekelőtt az a maximális összeg, amelyet az intézménynek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt. A névérték a hitel-egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték. 119. A 9.2. táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák tekintetében a „Garancia legmagasabb figyelembe vehető összege” az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni; a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni. 10. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK (10. ÉS 11.) 120. A 10. és a 11. tábla alkalmazásában a származtatott ügyleteket – amennyiben azokat az IFRS-nek vagy a BAD alapján kidolgozott alkalmazandó nemzeti GAAP-nak megfelelően minősített fedezeti kapcsolatban használják – származtatott fedezeti ügyletként, vagy más esetekben kereskedési céllal tartottként kell figyelembe venni. 121. A kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, többek között a gazdasági fedezeti ügyletek, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és névleges összegét a mögöttes kockázat típusa, a piac típusa és a terméktípus szerinti részletezéssel kell feltüntetni a 10. és a 11. táblában. Az intézményeknek a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyleteket a fedezeti ügylet típusa szerint is kell részletezniük. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozó információt külön kell feltüntetni, fedezettípus szerinti bontásban. 122. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében ezekben a táblákban valamennyi származtatott ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a releváns nemzeti GAAP-nak megfelelően megjelenítésre kerülnek-e a mérlegben. 123. A kereskedési célú származtatott ügyletek és a származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értékének, valós értékének és névleges összegének számviteli portfóliók és fedezettípusok szerinti bontását az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egységre vonatkozó keretben, vagyis az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-ban alkalmazandó számviteli portfólió és fedezettípus figyelembevételével kell végrehajtani. 124. Elkülönítve kell azonosítani azokat a kereskedési célú származtatott ügyleteket és származtatott fedezeti ügyleteket, amelyeket a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelően bekerülésiérték-módszer vagy LOCOM-módszer szerint értékelnek. 125. A 11. tábla tartalmazza a fedezeti instrumentumokat és a fedezett tételeket függetlenül a minősített fedezeti kapcsolat megjelenítéséhez használt számviteli standardtól, ideértve azt, ha ez a minősített fedezeti kapcsolat nettó pozíciót érint. Ha egy intézmény úgy döntött, hogy a fedezeti elszámolásokhoz továbbra is az IAS 39-et használja (az IFRS 9 7.2.21. bekezdése), a fedezeti ügyletek típusaira és a számviteli portfóliókra vonatkozó hivatkozások és megnevezések az IAS 39 9. bekezdésében levő hivatkozásoknak és megnevezéseknek felelnek meg: az „Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” az „Értékesíthető” tételre, az „Amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök” pedig együttesen a „Lejáratig tartandó” és a „Kölcsönök és követelések” tételre vonatkoznak. 126. A hibrid instrumentumok között szereplő, és az alapszerződésektől elkülönített származtatott ügyleteket a 10. és 11. táblában kell szerepeltetni a származtatott ügylet jellege alapján. Ezek a táblák nem tartalmazzák az alapszerződés összegét. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hibrid instrumentum esetében azonban a szerződés egészét fel kell tüntetni és a beágyazott származtatott ügyletek a 10. és 11. táblában nem tüntetendők fel. 127. A származtatott ügyletnek tekintett azon elkötelezettségeket (az IFRS 9 2.3. bekezdésének b) pontja) és hitelderivatívákat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garancia e melléklet jelen része 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, a 10. és a 11. táblában kell feltüntetni az egyéb származtatott instrumentumokra vonatkozó részletezésnek megfelelően, de ezeket a 9. táblában nem kell feltüntetni. 128. Azon nem származtatott pénzügyi eszközök vagy nem származtatott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét, amelyek az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP alkalmazásában fedezeti instrumentumként megjelenítettek, elkülönítve kell feltüntetni a 11.3. táblában. 10.1. Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása 129. Az összes származtatott ügyletet a következő kockázati kategóriákba kell besorolni:
a)
Kamatláb: a származtatott kamatlábügylet olyan kamatozó pénzügyi instrumentumra vonatkozó ügylet, amelynek cash flow-ját kamatlábakra való hivatkozással, vagy más kamatlábszerződéssel határozzák meg, például kincstárjegy megvásárlására vonatkozó határidős szerződésre szóló opcióval. Ez a kategória azon ügyletekre korlátozott, amelyeknél az ügylet mindkét lába csak egy deviza kamatlábának kitett. Ezért tehát nem tartoznak ide az egy vagy több deviza átváltásával járó ügyletek, például a keresztdevizás csereügyletek és a devizaopciók, valamint a devizaügyletek között feltüntetendő olyan egyéb szerződések, amelyek meghatározó kockázati jellemzője az árfolyamkockázat. Az egyetlen kivétel, ha keresztdevizás csereügyletet kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak, ekkor ezt az ilyen típusú fedezetekre vonatkozó sorokban kell feltüntetni. A kamatlábügyletek közé tartoznak a határidős kamatláb-megállapodások, egydevizás kamatláb-csereügyletek, határidős kamatlábügyletek, kamatláb-opciók (ideértve a cap, floor, collar és corridor ügyleteket), a kamatláb-csereügyletek és a kamatlábra szóló opciósutalvány-ügyletek.
b)
Részvény: a származtatott részvényügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott részvény árfolyamához vagy részvényárfolyamokra vonatkozó indexhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.
c)
Deviza és arany: ezek a származtatott ügyletek a határidős piacon devizák cseréjével és arannyal szembeni kitettséggel járó szerződéseket foglalnak magukban. Ezért ezek sima határidős ügyleteket, árfolyam-csereügyleteket és deviza-csereügyleteket (ideértve a keresztdevizás kamatláb-csereügyleteket), határidős devizaügyleteket, devizaopciókat, deviza-csereügyleteket és opciós utalványokat takarnak. A származtatott devizaügyletek minden olyan ügyletet tartalmaznak, amely akár árfolyamok, akár kamatlábak tekintetében egynél több devizával szembeni kitettséggel járnak, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak. Az aranyügyletek minden ezzel az áruval szembeni kitettséggel járó ügyletet magukban foglalnak.
d)
Hitel: a hitelderivatívák olyan ügyletekre szóló szerződések, amelyeknél a kifizetés elsősorban egy meghatározott referenciahitel valamely hitelképességi mérőszámához kötött, és amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garanciák meghatározásának (IFRS 9 4.2.1. bekezdésének c) pontja). A szerződések fizetések cseréjét kötik ki, amelynek legalább az egyik lábát a referenciahitel teljesítése határozza meg. A kifizetést számos esemény kiválthatja, többek között a nemteljesítés, leminősítés vagy a referenciaeszköz hitelkockázati felárában bekövetkező előre kikötött változás. Azokat a hitelderivatívákat, amelyek megfelelnek a pénzügyi garancia jelen melléklet e részének 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, csak a 9. táblában kell jelenteni.
e)
Áru: ezek a származtatott ügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott áru – például nemesfém (kivéve arany), nyersolaj, fa vagy mezőgazdasági termények – árához vagy árindexéhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.
f)
Egyéb: ezek a származtatott ügyletek az összes olyan egyéb származtatott ügyletet tartalmazzák, amelyekben nem szerepel devizával, kamatlábbal, részvénnyel, áruval vagy hitelkockázattal szembeni kitettség. Ilyenek például a származtatott klimatikus ügyletek, vagy a származtatott biztosítási ügyletek. 130. Ha egy származtatott ügyletet egynél több mögöttes kockázattípus befolyásol, az instrumentumot a legérzékenyebb kockázattípushoz kell hozzárendelni. A több kitettséggel rendelkező származtatott ügyleteknél, bizonytalanság esetén, az ügyleteket a következő sorrendnek megfelelően kell megjelölni:
a)
Áruk: az áruval vagy áruhoz kötött indexszel szembeni kitettséggel járó összes származtatott ügyletet, függetlenül attól, hogy árukkal vagy egyéb kockázati kategóriával – például árfolyammal, kamatlábbal vagy részvénnyel – szembeni közös kitettséggel rendelkeznek-e, ebben a kategóriában kell feltüntetni;
b)
Részvények: az árukkal és részvényekkel szembeni közös kitettséggel rendelkező szerződések kivételével – amelyeket áruként kell jelenteni – a részvények vagy részvényindexek teljesítményéhez kötött összes származtatott ügyletet a részvény kategóriában kell megadni. Az árfolyamokkal vagy kamatlábakkal szembeni kitettséggel rendelkező részvényügyleteket ebben a kategóriában kell feltüntetni;
c)
Deviza és arany: ez a kategória tartalmazza az összes, egynél több devizával szemben kitettséggel rendelkező származtatott ügyletet (kivéve az áruk vagy részvények kategóriában már feltüntetett ügyleteket) függetlenül attól, hogy az kamatozó pénzügyi instrumentumokra vagy árfolyamokra vonatkozik, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak. 10.2. A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek 131. Az IFRS szerinti elszámolás esetében az összes származtatott ügylet (fedezeti vagy kereskedési célú) vonatkozásában a „könyv szerinti érték” a valós érték. A pozitív (nulla feletti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek „pénzügyi eszközök”, a negatív (nulla alatti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek pedig „pénzügyi kötelezettségek”. A könyv szerinti értéket a pozitív valós értékkel rendelkező („pénzügyi eszközök”) származtatott ügyletekre és a negatív valós értékkel rendelkező („pénzügyi kötelezettségek”) származtatott ügyletekre vonatkozóan külön kell feltüntetni. A kezdeti megjelenítés időpontjában a származtatott ügylet besorolása kezdeti valós értéke alapján vagy „pénzügyi eszköz” vagy „pénzügyi kötelezettség”. A kezdeti megjelenítést követően a származtatott ügylet valós értékének növekedésével vagy csökkenésével a csere feltételei az intézmény számára vagy kedvezőbbek (és a származtatott ügylet besorolása „pénzügyi eszköz” lesz) vagy kedvezőtlenebbek lesznek (és a származtatott ügylet besorolása „pénzügyi kötelezettség” lesz). A származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értéke azok teljes valós értéke, ideértve adott esetben a valós érték azon komponenseit, amelyek nem fedezeti instrumentumként vannak megjelölve. 132. A jelen melléklet 1. részének 27. bekezdésében meghatározott könyv szerinti értékek mellett a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatálya alá tartozó adatszolgáltató intézményeknek valamennyi származtatott instrumentumra vonatkozóan fel kell tüntetniük a valós értékeket, attól függetlenül, hogy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP mérlegtételként vagy mérlegen kívüli tételként való könyvelést ír elő. 133. A „Névleges összeg” az összes megkötött, de a vonatkozási időpontban még el nem számolt ügylet bruttó névértéke, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek olyan származtatott kitettségeket eredményeznek-e, amelyeket mérlegtételként könyvelnek el. A névleges összeg meghatározásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:
a)
változó nominális vagy elvi tőkeösszegű szerződések esetében az adatszolgáltatás alapja a vonatkozási időpontban fennálló nominális vagy elvi tőkeösszeg;
b)
a jelentendő névleges összeg egy multiplikátor komponenssel rendelkező származtatott ügylet esetén a szerződés tényleges névleges összege vagy névértéke;
c)
csereügyletek (swap): csereügyleteknél a névleges összeg az a mögöttes tőkeösszeg, amelyen a kamatcsere, a devizacsere vagy egyéb bevétel vagy kiadás alapul;
d)
részvényhez és áruhoz kötött szerződések: egy részvényhez vagy áruhoz kötött szerződés esetében feltüntetendő névleges összeg az adásvételre leszerződött áru vagy részvény mennyisége, szorozva a szerződéses egységárral. Az áruhoz kötött szerződések esetében az alapügylet többszörös cseréjére kötött szerződéseknél a feltüntetendő névleges összeg a szerződés szerinti összeg szorozva a szerződés szerint fennmaradó cserék számával;
e)
hitelderivatívák: a hitelderivatíváknál feltüntetendő szerződés szerinti összeg a vonatkozó referenciahitel névértéke;
f)
a digitális opcióknál előre meghatározott kifizetés van, amely lehet monetáris összeg vagy az alapeszközre kötött bizonyos számú szerződés. A digitális opciók névleges összege vagy az előre meghatározott monetáris összeg vagy az alapeszköz valós értéke a vonatkozási időpontban. 134. A származtatott ügyletek „Névleges összeg” oszlopa minden egyes sor vonatkozásában az összes olyan szerződés névleges összegeinek összege, amelyben az intézmény ügyleti partner, függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek a mérlegben az eszköz- vagy a forrásoldalon szerepelnek, illetőleg nem szerepelnek a mérlegben. Az összes névleges összeget fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek valós értéke pozitív, negatív vagy nulla. A névleges összegek között nem megengedett a nettósítás. 135. A „Névleges összeg”-et az „összesen” és az „ebből: értékesített” tételek szerinti részletezésben kell feltüntetni a következő sorok esetében: „Tőzsdén kívüli opciók”, „Szervezett piaci opciók”, „Hitel”, „Áruk” és „Egyéb”. Az „ebből: értékesített” tétel tartalmazza azon szerződések névleges összegét (kötési árfolyamát), amelyeknél az intézmény (az opció kiírója) ügyleti partnereinek (az opció birtokosa) joguk van gyakorolni opciós jogukat, és a hitelkockázati származtatott ügyletekhez kapcsolódó tételeknél azon szerződések névleges összegeit, amelyeknél az intézmény (a védelem eladója) ügyleti partnereinek (a védelem vásárlói) védelmet adott el (adott). 136. Egy ügylet „tőzsdén kívüli ügylet”-ként (OTC) vagy „szervezett piaci ügylet”-ként történő besorolása annak a piacnak a jellegén alapul, ahol az ügyletre sor kerül, nem pedig azon, hogy az adott ügylet elszámolási kötelezettség alá tartozik-e. A „Szervezett piac” a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 92. pontja szerinti szabályozott piac. Következésképpen, ha egy adatszolgáltató intézmény olyan tőzsdén kívüli piacon köt származtatott ügyletet, ahol előírás a központi elszámolás, az adott származtatott ügyletet „tőzsdén kívüli ügylet”-ként, és nem „szervezett piaci ügylet”-ként kell besorolnia. 10.3. „Gazdasági fedezeti ügylet”-nek minősített származtatott ügyletek 137. A fedezet céljából tartott olyan származtatott ügyleteket, amelyek az IFRS 9, az IAS 39 (amennyiben azt a fedezeti elszámolások tekintetében használják) vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelő számviteli szabályozás szerint nem teljesítik a hatékony fedezeti instrumentum kritériumait, a 10. táblában kell feltüntetni „gazdasági fedezeti ügylet”-ként. Ez alkalmazandó továbbá valamennyi következő esetben:
a)
nem jegyzett tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot fedező származtatott ügyletek, amelyek esetében a bekerülési érték a valós érték megfelelő becslése lehet;
b)
az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, azt követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívák;
c)
az IFRS 9 A. függelékének megfelelően „kereskedési céllal tartott” kategóriába besorolt származtatott ügyletek vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint kereskedési célú eszközökként besorolt származtatott ügyletek, amelyek azonban nem szerepelnek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyvben. 138. A „Gazdasági fedezeti ügylet” nem tartalmazza a saját részre végzett kereskedési tevékenység céljából tartott származtatott ügyleteket. 139. A „gazdasági fedezeti ügylet” fogalmának megfelelő származtatott ügyleteket minden egyes kockázattípusra vonatkozóan elkülönítve kell feltüntetni a 10. táblában. 140. Az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, azt követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használt hitelderivatívákat a 10. táblában a „hitelkockázat” tételben a megfelelő sorban kell feltüntetni. A hitelkockázatra vonatkozó egyéb olyan gazdasági fedezeti ügyleteket, amelyekre az adatszolgáltató intézmény nem alkalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdését, külön kell feltüntetni. 10.4. Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése 141. A tőzsdén kívüli piacon forgalmazott, kereskedési céllal, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és teljes névleges összegét a partnerek szerint kell megadni a következő kategóriák segítségével:
a)
„hitelintézetek”;
b)
„egyéb pénzügyi vállalatok”;
c)
„egyéb”, amely az összes többi partnert magában foglalja. 142. Függetlenül attól a kockázattípustól, amelyhez kapcsolódnak, az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletet e partnerek szerint kell részletezni. 10.5. Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.) 143. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP a származtatott fedezeti ügyletek fedezeti kategóriák szerinti felosztását írja elő, a származtatott fedezeti ügyleteket külön kell feltüntetni a következő alkalmazandó kategóriák szerint: „valósérték-fedezeti ügyletek”, „cash flow-fedezeti ügyletek”, „bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek”, „külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezése”, „kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió valósérték-fedezeti ügyletek” és „kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió cash flow-fedezeti ügyletek”. 144. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint alkalmazandó, a „Bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek” olyan fedezeti kategóriára vonatkozik, amelyben a származtatott fedezeti ügyletet általában bekerülésiérték-módszerrel értékelik. 10.6. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.) 145. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg a szóban forgó nem származtatott fedezeti instrumentumoknak az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott GAAP-ban meghatározott értékelési szabályoknak megfelelő könyv szerinti értéke azon számviteli portfóliók tekintetében, amelyekhez az instrumentumok tartoznak. A nem származtatott fedezeti instrumentumok névleges összegét nem kell feltüntetni. 10.7. Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.) 146. A valósérték-fedezeti ügyletekhez tartozó fedezett tételek pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített könyv szerinti értékét számviteli portfólió, valamint a fedezett pénzügyi eszközök és a fedezett pénzügyi kötelezettségek fedezett kockázatának típusa szerint kell részletezni. Amennyiben egy pénzügyi instrumentumot egynél több kockázattal szemben fedeznek, azt azon kockázattípus szerint kell feltüntetni, amely szerint a fedezeti instrumentumot a 129. bekezdésnek megfelelően fel kell tüntetni. 147. A „Mikro-fedezeti ügylet” az IAS 39 89A. bekezdése szerinti, a kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylettől eltérő fedezeti ügylet. A mikro-fedezeti ügyletek a nulla nettó pozíciók fedezeti ügyleteit tartalmazzák az IFRS 9 6.6.6. bekezdésében említetteknek megfelelően. 148. A „Mikro-fedezeti ügylet fedezeti kiigazítása” tartalmazza a 147. bekezdésben meghatározott összes mikro-fedezeti ügylet valamennyi fedezeti kiigazítását. 149. Az „Eszközök/kötelezettségek könyv szerinti értékének részét képező fedezeti kiigazítás” a fedezett tételeken keletkező azon nyereségek és veszteségek halmozott összege, amelyekkel a szóban forgó tételek könyv szerinti értékét kiigazították és amelyeket az eredményben megjelenítettek. Az 1.3. táblában kell feltüntetni az olyan fedezett tételek fedezeti kiigazítását, amelyek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedések. A nem megjelenített határozott elkötelezettségekre vagy azok valamely komponensére vonatkozó fedezeti kiigazításokat nem kell feltüntetni. 150. A „Nettó pozíció fedezetét is magukban foglaló megszüntetett mikro-fedezeti ügyletekre vonatkozó fennmaradó kiigazítások” azokat a fedezeti kiigazításokat tartalmazzák, amelyeket a fedezeti kapcsolat megszüntetését és a fedezett tételek fedezeti nyereségek és veszteségek tekintetében történő kiigazításának végét követően az amortizált bekerülési értéken értékelt fedezett tételekre vonatkozó, újraszámított effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt fedezett eszközök korábban megjelenített halmozott fedezeti nyereségének vagy veszteségének összegével szemben amortizálni kell. 151. Ha pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek egy csoportja, ideértve a nettó pozíciót képező csoportot, fedezett tételként figyelembe vehető, az e csoport részét képező pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket bruttó könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, a csoporton belüli instrumentumok nettósítása előtt, a „Nettó pozíció fedezetének részét képező eszközök vagy kötelezettségek (nettósítás előtt)” tételben. 152. A „Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek” tartalmazza a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek portfóliójának kamatlábkockázati kitettségére vonatkozó valósérték-fedezeti ügyletbe foglalt pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket. Ezeket a pénzügyi instrumentumokat bruttó alapon, a portfólión belüli instrumentumok közötti nettósítás előtti könyv szerinti értékükön kell feltüntetni. 11. HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSA (12.) 11.1. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.) 153. A 12.0. tábla tartalmazza a bekerülésiérték-módszerrel, valamint egyéb értékelési módszerekkel, illetőleg – ha a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP az érintett pénzügyi eszközökre értékvesztés-elszámolási kötelezettséget ír elő – a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését (beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket). A bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt eszközök értékelési korrekcióját nem kell feltüntetni a 12.0. táblában. 154. „Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedés”-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. „Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekből visszaírt összegekből származó csökkenés”-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését. 155. Az értékvesztés összegében a pénzügyi eszközök visszafizetése vagy elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat az „Egyéb korrekciók” tételben kell feltüntetni. A leírásokat a 72–74. bekezdésnek megfelelően kell megadni. 11.2. Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.) 156. A 12.1. tábla tartalmazza az amortizált bekerülési értéken, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését, értékvesztési szakaszonkénti, instrumentumonkénti (beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket) és partnerenkénti bontásban. A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök tekintetében külön egyeztetést kell feltüntetni a táblában. 157. Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat értékvesztési szakaszok szerint lebontva kell feltüntetni, és külön a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett kitettségek tekintetében. A hitelnyújtási elkötelezettségekre vonatkozó értékvesztést csak akkor lehet céltartalékként feltüntetni, ha azt nem veszik figyelembe a mérleg szerinti eszközök értékvesztésével együtt az IFRS 9 7.B8E. bekezdésének és e rész 108. bekezdésének megfelelően. Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok változásait nem ebben a táblában kell feltüntetni, hanem a 43. táblában. Az IFRS 9-nek megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekkel és pénzügyi garanciákkal szembeni hitelkockázatból eredő valósérték-változásokat nem kell feltüntetni ebben a táblában, hanem az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell megadni e rész 50. bekezdésének megfelelően. 158. Az „ebből: csoportosan képzett értékvesztés” és „ebből: egyedileg képzett értékvesztés” tételek tartalmazzák a csoportos vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés halmozott összegében bekövetkezett változásokat. 159. A „Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés” tartalmazza a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor elszámolt várható veszteségek növekedésének összegét. Az értékvesztés e növekedését az említett pénzügyi eszközök keletkeztetését vagy vásárlását követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni. Az említett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható veszteségben kezdeti megjelenítésüket követően bekövetkezett növekedést vagy csökkenést más oszlopokban kell feltüntetni. A keletkeztetett és vásárolt eszközök közé a mérlegen kívüli adott elkötelezettségek lehívásából eredő eszközök tartoznak. 160. A „Kivezetésből származó csökkenés” az értékvesztésben amiatt bekövetkező változások összegét tartalmazza, hogy a pénzügyi eszközöket az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban a leírástól eltérő okból teljes mértékben kivezetik, ami magában foglalja a harmadik feleknek történő átadást vagy a szerződéses jogoknak az érintett pénzügyi eszközök teljes visszafizetése, elidegenítése vagy másik számviteli portfólióba történő átsorolása miatti megszűnését. Az értékvesztésben bekövetkezett változást a visszafizetést, az elidegenítést vagy az átadást követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell megjeleníteni ebben az oszlopban. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében ez a tétel tartalmazza továbbá az értékvesztésben amiatt bekövetkező csökkenést, hogy a mérlegen kívüli tétel mérleg szerinti eszközzé válik. 161. A „Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)” tartalmazza a várható veszteségnek a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett növekedéséből vagy csökkenéséből eredő változásának nettó összegét az adatszolgáltatási vonatkozási időszak végén, függetlenül attól, hogy a változás a pénzügyi eszköz másik szakaszba történő átvezetését eredményezte-e. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a pénzügyi eszköz összegében a felhalmozott és kifizetett kamatbevétel következtében bekövetkezett növekedés vagy csökkenés miatt az értékvesztésre gyakorolt hatást. Ez a tétel tartalmazza továbbá az IFRS 9 5.4.1. bekezdésének a) és b) pontjával összhangban kiszámított várható veszteségekre az idő múlása által gyakorolt hatást. Ebben az oszlopban kell jelenteni a kockázati paraméterek aktualizálása vagy felülvizsgálata miatt a becslésekben bekövetkezett változásokat, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait is. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a kitettségek részletekben történő részleges visszafizetése miatt a várható veszteségekben bekövetkezett változásokat, az utolsó részletfizetés kivételével, amelyet a „Kivezetésből származó csökkenés” oszlopban kell megadni. 162. A rulírozó kitettségekhez kapcsolódó várható hitelezési veszteségek minden változását a „Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)” tételben kell feltüntetni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásokhoz és az intézmény által a hitelezési veszteségek becsléséhez használt módszertan aktualizálásához kapcsolódnak. A rulírozó kitettségek azok, amelyek esetében az ügyfelek tartozásainak egyenlegei az ügyfelek hitelfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően az intézmény által megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak. 163. „Az intézmény becslési módszertanának aktualizálásából származó változás (nettó)” tartalmazza az intézmény által a várható veszteségek becsléséhez használt módszertan – a meglévő modellekben bekövetkező változások vagy az értékvesztés becsléséhez használandó új modellek létrehozása miatti – aktualizálásához kapcsolódó változásokat. A módszertan aktualizálása tartalmazza továbbá az új standardok bevezetéséből eredő hatást. Azon módszertani változásokat, amelyek az eszköz másik értékvesztési szakaszba kerülését eredményezik, teljességében modellváltozásnak kell tekinteni. A becslések kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából adódó változásait, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait nem kell feltüntetni ebben az oszlopban. 164. A várható veszteségekben az eszközök módosítása (az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék) miatt bekövetkező változások feltüntetése a módosítás jellemzőitől függ, a következőknek megfelelően:
a)
amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírás miatt egy eszköz részleges vagy teljes kivezetését eredményezi, e kivezetés várható veszteségre gyakorolt hatását „Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése” tételben, a módosításból származó, a várható hitelezési veszteségekre gyakorolt egyéb hatást pedig más megfelelő oszlopokban kell megadni;
b)
amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírástól eltérő okokból egy eszköz teljes kivezetését, és új eszközzel való helyettesítését eredményezi, a módosítás várható hitelezési veszteségekre gyakorolt hatását a kivezetett eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében a „Kivezetésből származó csökkenés” tételben, az újonnan megjelenített módosított eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében pedig a „Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés” tételben kell feltüntetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át;
c)
amennyiben a módosítás nem eredményezi a módosított eszköz egészének vagy egy részének kivezetését, ennek a várható veszteségekre gyakorolt hatását a „Kivezetéshez nem vezető módosításból származó változás” tételben kell feltüntetni. 165. A leírásokat jelen melléklet e része 72–74. bekezdésének megfelelően kell megadni, a következők szerint:
a)
amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészében kivezetésre kerül, mert nem lehet megtérülését nem lehet észszerűen feltételezni, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést „Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése” tételben kell megadni;
b)
a „Közvetlenül az eredménykimutatásban leírt összegek” a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban leírt összegei, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási vonatkozási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak. 166. Az „Egyéb módosítások” tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott módosításokat, összhangban az árfolyamhatás 2. táblában megadott összegével. 166i. A „Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség” tartalmazza a kivezetés időpontjában értékelt pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke és a kapott ellenérték közötti különbözetet. 11.3. Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.) 167. A 12.2. táblában kell feltüntetni a számviteli portfóliókba sorolt pénzügyi eszközök és a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi kitettségektől eltérő, az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségek tekintetében azon bruttó könyv szerinti értéket, illetve azon névértéket, amely az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az értékvesztési szakaszok között átvezetésre került. 168. Csak azon pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékét vagy azon mérlegen kívüli kitettségek névértékét kell megadni, amelyek az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban eltérő értékvesztési szakaszban vannak, mint amelyben az üzleti év kezdetén, vagy kezdeti megjelenítésükkor voltak. Azon mérleg szerinti kitettségek tekintetében, amelyeknél a 12.1. táblában feltüntetett értékvesztés mérlegen kívüli komponenst tartalmaz (az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése), a mérleg szerinti komponens értékvesztési szakaszának és a mérlegen kívüli komponens értékvesztési szakaszának változását kell figyelembe venni. 169. Az üzleti év során végrehajtott átvezetések feltüntetésekor azon pénzügyi eszközöket vagy mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékvesztési szakasza az üzleti év kezdete vagy kezdeti megjelenítésük óta többször változott, úgy kell jelenteni, mintha azok az üzleti év kezdetén vagy kezdeti megjelenítésükkor érvényes értékvesztési szakaszból kerültek volna át abba az értékvesztési szakaszba, amelyben az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban vannak. 170. A 12.2. táblában feltüntetendő bruttó könyv szerinti érték vagy névérték az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában fennálló bruttó könyv szerinti érték vagy névérték, függetlenül attól, hogy ez az összeg az átvezetés időpontjában magasabb vagy alacsonyabb volt. 12. KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS GARANCIÁK (13.) 12.1. Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.) 171. A számviteli portfóliókba sorolt hitelek és előlegek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat – jogi formájuktól függetlenül – a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint kapott pénzügyi garanciák szerint. A hiteleket és előlegeket partner és cél szerint kell részletezni. Az „ebből: nemteljesítő” tételnél a hitelek és előlegeket az e rész 213–239. bekezdésében, vagy a 260. bekezdésében meghatározottak szerint kell feltüntetni. 172. A 13.1. táblában a „biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét” kell feltüntetni. A pénzügyi garanciák és/vagy biztosítékok összegeinek a 13.1. tábla kapcsolódó oszlopaiban feltüntetett összege nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét. 173. A hitelek és előlegek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
a)
az „Ingatlannal fedezett hitelek”-en belül a „Lakóingatlan” tartalmazza a lakóingatlannal biztosított hiteleket, a „Kereskedelmi ingatlan” pedig a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hiteleket. Annak meghatározását, hogy egy ingatlanbiztosíték lakóingatlanhoz vagy kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódik, a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 75. pontjával összhangban kell elvégezni;
b)
az „Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek”-en belül:
i.
a „Pénzeszközök, betétek [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok]” tartalmazza: a) az adatszolgáltató intézménynél elhelyezett, hitel biztosítékául kapott letéteket; és b) az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket hitel biztosítékául kaptak;
ii.
az „Ingó vagyontárgyak” tartalmazza az ingatlantól eltérő dologi biztosítékon létesített zálogjogot, és magában foglalja a gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat, ipari és mechanikai berendezéseket (gépek, mechanikai és műszaki berendezések), készleteket és árukat (áruk, kész- és félkész termékek, nyersanyagok), valamint az ingó vagyontárgyak egyéb formáit;
iii.
a „Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok formájában lévő biztosítékot, beleértve a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalatokba történt befektetéseket, valamint tartalmazza a harmadik felek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában lévő biztosítékot;
iv.
az „Egyéb” tartalmazza az eszközökön létesített zálogjogokat;
c)
a „Kapott pénzügyi garanciák” olyan szerződések, amelyek jelen melléklet e része 114. bekezdésének megfelelően a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az intézmény abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizetett a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. 174. Az olyan hitelek és előlegek esetében, ahol egyidejűleg több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, „A biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét” a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha „A biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összege” meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve. 12.2. Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [a vonatkozási időpontban tartott] (13.2.1.) 175. Ebben a táblában az olyan biztosítékra vonatkozó információt kell feltüntetni, amelynek megszerzésére a vonatkozási időszak kezdete és vége között került sor, és amely a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve marad. A birtokbavétellel megszerzett biztosíték tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós nem biztosítékként zálogosított el, hanem a követelés elengedéséért cserébe nyújtott, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt. A biztosítéktípusok a 173. bekezdésben említett biztosítéktípusok, a szóban forgó bekezdés b) i. pontjában szereplők kivételével. 175i. A „Kezdeti megjelenítéskori érték” a birtokbavétellel megszerzett biztosíték bruttó könyv szerinti értéke az adatszolgáltató intézmény mérlegében való kezdeti megjelenítés időpontjában. 175ii. A „Negatív változás halmozott összege” az egyes biztosítékelemek szintjén a biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékének és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontbeli könyv szerinti érték különbözete, ha ez a különbözet negatív. 12.3. Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok – halmozott (13.3.1.) 176. A vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve maradó, birtokbavétellel megszerzett biztosítékokat, függetlenül attól, hogy mely időpontban szerezték meg, a 13.3.1. táblában kell feltüntetni. Az „Ingatlanok, gépek és berendezések” kategóriába sorolt, birtokbavétellel megszerzett biztosítékot és az egyéb, birtokbavétellel megszerzett biztosítékot egyaránt fel kell tüntetni. A birtokbavétellel megszerzett biztosíték tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós nem biztosítékként zálogosított el, hanem a követelés elengedéséért cserébe nyújtott, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt. 13. VALÓSÉRTÉK-HIERARCHIA: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK (14.) 177. Az intézményeknek a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell feltüntetniük. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát. 178. A „Valós érték változása az időszak alatt” azon instrumentumok időszak alatti, az IFRS 9, az IFRS 13 vagy a nemzeti GAAP szerint végrehajtott átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában továbbra is fennállnak. Ezeket a nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatásba vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni; ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni. 179. „A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt” az instrumentumok kezdeti megjelenítésétől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza. 14. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIVEZETÉS ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (15.) 180. A 15. tábla azon átadott pénzügyi eszközökre vonatkozóan szolgáltat adatot, amelyeknek egy része vagy egésze nem felel meg a kivezetés feltételeinek, valamint az olyan teljes mértékben kivezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek tekintetében az intézmény fenntartja a szolgáltatási jogokat. 181. A kapcsolódó kötelezettségeket azon portfólió szerint kell feltüntetni, amelyben a kapcsolódó átadott pénzügyi eszközök szerepeltek az eszközoldalon, nem pedig azon portfólió szerint, amelyben az eszközök a forrásoldalra kerültek. 182. „A tőke szempontjából kivezetett összegek” oszlop a számviteli szempontból megjelenített, azonban prudenciális szempontból kivezetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazza, mivel az intézmény ezeket a CRR 109., 243. és 244. cikkével összhangban tőkeszámítási célokból értékpapírosítási pozícióként kezeli. 183. A „Visszavásárlási megállapodások” (repoügyletek) olyan tranzakciók, amelyek keretében az intézmény készpénzt kap adott áron és azon elkötelezettség mellett eladott pénzügyi eszközökért, hogy ezeket (vagy ezekkel azonos eszközöket) egy meghatározott jövőbeli időpontban rögzített áron visszavásárolja. Az olyan tranzakciókat, amelyek arany készpénzbiztosíték ellenében történő átmeneti átadását foglalják magukban, szintén „Visszavásárlási megállapodások”-nak („repoügyleteknek) kell tekinteni. Az intézmény által a harmadik félnek (»ideiglenes megszerző«) átadott pénzügyi eszközökért cserébe kapott összegeket a „visszavásárlási megállapodások” közé kell besorolni, ha az ügylet megfordítására nem pusztán opció, hanem kötelezettség áll fenn. A visszavásárlási megállapodások repojellegű ügyleteket is tartalmaznak, melyek a következők lehetnek:
a)
értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek;
b)
eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek. 184. A „Visszavásárlási megállapodások” (repoügyletek) és „Fordított visszavásárlási megállapodások” (fordított repoügyletek) az intézmény részéről készpénz fogadásával vagy kölcsönzésével járnak. 185. Egy olyan értékpapírosítási tranzakcióban, amelynél az átadott pénzügyi eszközök kivezetésre kerültek, az intézményeknek az eredménykimutatásban jelenteniük kell a tétel által generált nyereséget (veszteséget) azoknak az „elszámolási portfóliók”-nak megfelelően, amelyekben a pénzügyi eszközök kivezetésük előtt szerepeltek. 15. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (16.) 186. Az eredménykimutatás kiválasztott tételei tekintetében a nyereség (vagy bevételek) és veszteség (vagy ráfordítások) további részletezésére van szükség. 15.1. Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.) 187. A kamatbevételeket a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:
a)
a számviteli portfóliókba sorolt pénzügyi eszközökből és egyéb eszközökből (beleértve a készpénzt, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket) származó kamatbevételek;
b)
negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségekből származó kamatbevételek. 188. A kamatráfordításokat a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:
a)
a számviteli portfóliókba sorolt pénzügyi kötelezettségeken és egyéb kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások;
b)
negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön keletkezett kamatráfordítások. 189. A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hiteleken és előlegeken, valamint letéteken, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb, pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek. 190. A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb pénzügyi kötelezettségeken, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a negatív effektív kamatlábú hiteleken és előlegeken keletkezett kamatráfordítások. 191. A 16.1. tábla alkalmazásában a rövid pozíciókat az egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell figyelembe venni. A különböző portfóliókban szereplő összes instrumentumot figyelembe kell venni, kivéve azokat a nem kamatlábkockázat fedezésére használt instrumentumokat, amelyek a „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” között kerültek feltüntetésre. 192. A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” tartalmazza a fedezeti instrumentumokon képződött kamatbevételt és -ráfordítást, amennyiben a fedezett tételek kamatot generálnak. 193. Tiszta ár használata esetén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyleteken képződött kamat tartalmazza a „gazdasági fedezeti ügylet”-nek minősülő, kereskedési céllal tartott származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatbevételként, illetve kamatráfordításként jelennek meg annak érdekében, hogy korrigálják azon pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. Ilyen esetben a gazdasági fedezeti származtatott ügyleten képződött kamatbevételt külön kell feltüntetni a kereskedési célú származtatott ügyletekből eredő kamatbevételek között. Az adott célból valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentum egy része vagy egésze hitelkockázatának kezelésére használt és valós értéken értékelt hitelderivatívákkal összefüggő időarányos díjakat vagy ellentételező fizetéseket szintén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek kamatai között kell feltüntetni. 194. Az IFRS szerinti elszámolás esetében az „ebből: értékvesztett pénzügyi eszközök kamatbevétele” az értékvesztett, többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött kamatbevételt jelenti, ha ez utóbbiak az e rész 215. bekezdésének megfelelően nemteljesítőnek minősülnek. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében ez az értékvesztett eszközön képződött kamatjövedelmet tartalmazza hitelkockázatra vonatkozó egyedi vagy általános értékvesztési tartalékkal. 194i. Az „ebből: fogyasztási hitelek” és az „ebből: lakáscélú hitelek” az e rész 88. bekezdésében leírt hiteleken és előlegeken keletkezett bevételeket és ráfordításokat tükrözik. 194ii. Az „ebből: lízingből származó kamat” a lízingbe adónak a lízingkövetelésen keletkezett kamatjövedelmét (pénzügyi lízing), illetve a lízingbe vevőnek a lízingkötelezettségen keletkezett kamatráfordítását tükrözi. 15.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.) 195. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget a pénzügyi instrumentum típusa és a számviteli portfólió szerint kell részletezni. Az egyes tételek esetében a kivezetett tranzakcióból származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet. 196. A 16.2. tábla az IFRS értelmében a bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében a 16.2. tábla a bekerülésiérték-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközökre, a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre, valamint olyan értékelési módszernek megfelelően, mint például a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt pénzügyi eszközökre alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok nyereségét vagy veszteségét nem kell megadni ebben a táblában, függetlenül attól, hogy milyen értékelési szabályokat kell alkalmazni a szóban forgó instrumentumokra. 15.3. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.) 197. A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget instrumentum szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák. 198. Az azonnali piacon végrehajtott devizaügyletek nyereségét vagy veszteségét, kivéve a külföldi bankjegyek és érmék cseréjét, a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. A nemesfém-kereskedelemből vagy a kivezetésből, illetőleg átértékelésből származó nyereséget vagy veszteséget nem lehet a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként feltüntetni, hanem e rész 316. bekezdésének megfelelően az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” tételben kell megadni. 199. Az „ebből: a valósérték-opció alkalmazásával elszámolt gazdasági fedezeti ügyletek” tétel csak a valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat egésze vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívából eredő nyereségeket vagy veszteségeket tartalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdésnek megfelelően. A pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba, vagy a kereskedési céllal tartott portfólióba való átsorolásából eredő nyereségeket és veszteségeket (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése) az „ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség” tételben kell feltüntetni. 15.4. Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.) 200. A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget kockázat szerint kell részletezni. A részletezés egyes tételei a kitettséghez – többek között a kapcsolódó származtatott ügyletekhez – társuló mögöttes kockázat (kamatláb, részvény, árfolyam, hitel, áru és egyéb) nettó realizált és nem realizált összegei (nyereség csökkentve a veszteséggel). Az árfolyam-különbözetből származó nyereségeket és veszteségeket annál a tételnél kell feltüntetni, amely tartalmazza az átváltott instrumentumból származó többi nyereséget és veszteséget. A származtatott ügyletektől eltérő pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett nyereséget és veszteséget a következők szerint kell feltüntetni a kockázati kategóriákban:
a)
Kamatláb: ideértve a hitelekkel és előlegekkel, betétekkel és (tartott vagy kibocsátott) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos ügyletkötést;
b)
Részvény: ideértve az ÁÉKBV-k befektetési jegyeivel és kvótáival, valamint egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos ügyletkötést;
c)
Devizakereskedés: kizárólag a devizákkal kapcsolatos ügyletkötés tartozik ide;
d)
Hitelkockázat: ideértve a hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokat;
e)
Áruk: ez a tétel csak származtatott ügyleteket tartalmaz, mert a kereskedési céllal tartott áruk nyereségét és veszteségét e rész 316. bekezdésének megfelelően az „Egyéb működési bevétel” vagy az „Egyéb működési ráfordítás” tételben kell megadni;
f)
Egyéb: azon pénzügyi instrumentumokkal folytatott kereskedés tartozik ide, amelyeket egyéb tételekbe nem lehet besorolni. 15.5. Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.) 201. A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. A részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák. 202. A pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök közé való átsorolásából származó nyereséget és veszteséget (az IFRS 9 5.6.2. bekezdése) az „ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség” tételben kell feltüntetni. 15.6. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.) 203. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. Az intézményeknek a nettó realizált és nem realizált nyereséget vagy veszteséget kell megadniuk, és meg kell adni a pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat (a hitelfelvevő vagy a kibocsátó saját hitelkockázata) változásából származó valósérték-változásának összegét az időszak alatt, amennyiben a saját hitelkockázat nem kerül feltüntetésre az egyéb átfogó jövedelemben. 204. Amennyiben egy valós értéken értékelt hitelderivatívát egy – az adott célból eredménnyel szemben valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használnak fel, a pénzügyi instrumentum megjelöléskori nyereségét vagy veszteségét az „ebből: a fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelöléskori nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni. Az e pénzügyi instrumentumokon a későbbiekben képződő valósérték-nyereséget vagy -veszteséget az „ebből: a fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelölést követő nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni. 15.7. Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.) 205. A fedezeti elszámolásokból eredő valamennyi nyereséget vagy veszteséget – a kamatbevétel vagy -kamatráfordítás kivételével tiszta ár használata esetén – a fedezeti elszámolás típusa szerint kell részletezni: valósérték-fedezeti ügyletek, cash flow-fedezeti ügyletek és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei. A valósérték-fedezeti ügyletekhez kapcsolódó nyereségeket és veszteségeket a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel szerint kell részletezni. A fedezeti instrumentumokból eredő nyereség és veszteség nem tartalmazza a fedezeti instrumentumok olyan elemeihez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyek nem fedezeti instrumentumként megjelöltek az IFRS 9 6.2.4. bekezdésének megfelelően. Ezeket a nem megjelölt fedezeti instrumentumokat e rész 60. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. A fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek tartalmazzák az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetén (nettó pozíció fedezete) képződött nyereségeket és veszteségeket is. 206. „A fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai” tartalmazzák az olyan fedezett tételekből eredő nyereségeket és veszteségeket, mely tételek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 4.1.2A. bekezdésének megfelelően (az IFRS 9 6.5.8. bekezdése). 207. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az e táblában előírt, fedezettípusok szerinti lebontást olyan mértékben kell feltüntetni, amennyire az megfelel az alkalmazandó számviteli előírásoknak. 15.8. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.) 208. „Növekedés”-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó költségek megjelenítését eredményezi. „Visszaírás”-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó bevételek megjelenítését eredményezi. 15.9. Egyéb igazgatási költségek (16.8.) 208i. Az „Információtechnológiai ráfordítások” az üzleti eredmények érdekében IT-alapú üzleti folyamatok, alkalmazás-szolgáltatások és infrastruktúra-megoldások megvalósítása céljából eszközölt ráfordítások, beleértve az IT-rendszerek létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó költségeket, de ide nem értve az intézmény bérjegyzékén szereplő IT-szakemberek díjazását, amelyet a személyzeti ráfordításoknál kell feltüntetni. 208ii. Az információtechnológiai ráfordítások között az „IT-kiszervezés” a külső szolgáltatók alkalmazásához kapcsolódó IT-ráfordításokat tartalmazza. Nem foglalja magában a következőkhöz kapcsolódó ráfordításokat: i. tisztán személyzeti szolgáltatások (kölcsönmunkaerő), amennyiben az intézmény csupán ideiglenesen kölcsönöz munkaerőt, és teljeskörű ellenőrzéssel rendelkezik a nyújtott szolgáltatások terén, valamint ii. csak vásárolt eszközökre vonatkozó, teljesen szabványosított operatív hardver/szoftver karbantartási szerződések. 208iii. Az „Adók és illetékek (egyéb)” tartalmazza i. a nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó adóktól és ii. a megszűnt tevékenységekből származó adóktól és illetékektől eltérő adókat és illetékeket. Ez a tétel olyan adókat és illetékeket foglal magában, mint például az árukra és szolgáltatásokra kivetett adók és az intézmény által fizetett illetékek. 208iv. A „Tanácsadási és szakértői szolgáltatás” a szakértői vagy stratégiai tanács beszerzésének költségeit foglalja magában. 208v. A „Reklám, marketing és kommunikáció” tartalmazza az olyan marketingkommunikációs tevékenységekhez kapcsolódó ráfordításokat, mint a reklámozás, a közvetlen vagy online marketing és a rendezvények. 208vi. „A hitelkockázathoz kapcsolódó ráfordítások” hiteleseményekkel összefüggő igazgatási költségek, például biztosíték birtokbavétele vagy jogi eljárások tekintetében felmerült ráfordítások. 208vii. A „Peres ügyek céltartalékokkal nem fedezett ráfordításai” a peres ügyek hitelkockázattal nem kapcsolatos olyan költségei, amelyeket nem fedez egy kapcsolódó céltartalék. 208viii. Az „Ingatlanköltségek” olyan javítás vagy karbantartás költségei, amely nem javítja az ingatlan használhatóságát, és nem hosszabbítja meg annak hasznos élettartamát, valamint a közüzemi költségek (víz, villany és fűtés). 208ix. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a „Lízingköltségek” tartalmazzák a lízingbe vevőnek a rövid távú lízingek és a kis értékű eszközök lízingjei miatti költségeit, az IFRS 16 5. és 6. bekezdésében említettek szerint. A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a lízingköltségek akkor tartalmazzák a lízingbe vevő költségeit, ha a számviteli standard előírja a lízingdíj ráfordításként való kezelését. 208x. Az „Egyéb igazgatási költségek – Egyéb” tartalmazza az „Egyéb igazgatási költségek” összes fennmaradó komponensét, például a felügyeleti díjakat és a banki adókat, az adminisztratív és logisztikai szolgáltatásokat, a postázást és a dokumentumok szállítását, felügyeleti és biztonsági szolgáltatásokat, pénzszámolási szolgáltatásokat és a szállítást. A szanálási alapokhoz és betétbiztosítási rendszerekhez tett pénzbeli hozzájárulást nem ebben a kategóriában kell feltüntetni, mivel az már a 2. tábla egy külön sorában szerepel. 16. A KONSZOLIDÁCIÓ SZÁMVITELI ÉS CRR SZERINTI KÖRÉNEK EGYEZTETÉSE (17.) 209. „A konszolidáció számviteli köre” tartalmazza az eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kitettségek névértékeit a konszolidáció számviteli hatókörének alkalmazásával, beleértve az olyan leányvállalatok konszolidációba történő bevonását is, amelyek biztosítók vagy nem pénzügyi vállalatok. Az intézmények a leányvállalatokat, közös vállalkozásokat, valamint társult vállalkozásokat a pénzügyi kimutatásaikban használt módszerrel számolják el. 210. Ebben a táblában a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba, történt befektetések” tétel nem tartalmazza a leányvállalatokat, mivel a konszolidáció számviteli körében az összes leányvállalat teljeskörűen konszolidálásra kerül. 211. Az „Eszközök biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében” tétel tartalmazza a viszontbiztosítás keretében cedált eszközöket, valamint – ha van ilyen – a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket. 212. A „Kötelezettségek biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében” tartalmazza a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket. 17. NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK (18.) 17.1. A teljesítő és nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos információk (18.0.) 213. A 18. tábla alkalmazásában nemteljesítő kitettségek azok a kitettségek, amelyeket a CRR 47a. cikkének (3) bekezdése felsorol. 215. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a 18. tábla alkalmazásában az értékvesztett kitettségek azok, amelyekről megállapításra került, hogy értékvesztettek (3. szakasz). A 3. szakasztól eltérő értékvesztési szakaszokhoz tartozó kitettségek és a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett kitettségek akkor tekintendők nemteljesítő kitettségnek, ha teljesítik a nemteljesítő kitettséggé minősítés feltételeit a CRR 47a. cikkének (3) bekezdése szerint. 216. A kitettségeket teljes összegükön, a biztosítékok figyelembevétele nélkül kell besorolni. A CRR 47a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett kitettségek tekintetében a lényegességet a CRR 178. cikkével és az (EU) 2018/171 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (a késedelmes hitelkötelezettség lényegességi küszöbére vonatkozó szabályozástechnikai standardok) összhangban kell értékelni. 217. A 18. tábla alkalmazásában „kitettség” az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint hitelek és előlegek, beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket) és valamennyi mérlegen kívüli kitettség, a kereskedési céllal tartott kitettségeket kivéve. 218. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat a következő számviteli portfóliókban kell szerepeltetni: a) bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok; b) az egyéb átfogó jövedelemmel vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok; és c) szigorú LOCOM-módszer szerint, vagy az eredménnyel, illetőleg a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, az e rész 233. bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelelően. Minden egyes kategóriát instrumentum és partner szerinti bontásban kell megadni. 219. Az IFRS és a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében a mérlegen kívüli kitettségek az alábbi visszavonható és visszavonhatatlan tételeket foglalják magukban:
a)
adott hitelnyújtási elkötelezettségek;
b)
adott pénzügyi garanciavállalások;
c)
egyéb adott elkötelezettségek. 220. Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat külön kell feltüntetni. 221. A 18. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerinti „bruttó könyv szerinti érték”-et kell megadni. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében az e melléklet 118. bekezdésében meghatározott névértéket kell megadni. 222. A 18. tábla alkalmazásában valamely kitettség „késedelmes”, ha teljesíti az e rész 96. bekezdésében meghatározott feltételeket. A kitettségeknek a CRR 47a. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint nemteljesítőként való besorolása céljából a 90 napos késedelem számítása akkor kezdődik, amikor a késedelmes összeg – amely a késedelmes tőke, kamat és díjak összege – meghaladja az e rész 216. bekezdésében meghatározott lényegességi küszöböt. Ha a kitettség késedelmes része további 90 egymást követő napig lényeges, a kitettséget nemteljesítőként kell besorolni. 223. A 18. tábla alkalmazásában „adós” a CRR 178. cikke értelmében vett ügyfél. 226. A 213. bekezdéssel összhangban a nemteljesítőként besorolt kitettségeket vagy egyedi alapon (ügyletalapon) vagy egy adott adós teljes kitettsége tekintetében (ügyfélalapon) kell nemteljesítőként besorolni. Az egyedi alapon vagy egy adott adós tekintetében nemteljesítő kitettségként történő besoroláshoz a nemteljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:
a)
a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) minősített nemteljesítő kitettségekre az említett cikk szerinti besorolási módszert;
b)
az alkalmazandó számviteli keret értelmében értékvesztés miatt nemteljesítőként besorolt kitettségekre az alkalmazandó számviteli keret értékvesztésképzésre vonatkozó kritériumait;
c)
azon egyéb nemteljesítő kitettségekre, amelyeket sem nemteljesítőként (defaulted), sem értékvesztettként nem soroltak be, a CRR 178. cikkének nemteljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó rendelkezéseit. 227. Amennyiben valamely intézmény valamely adóssal szembeni, mérleg szerinti kitettségei 90 napon túl késedelmesek és a késedelmes kitettségek bruttó könyv szerinti értéke meghaladja az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti kitettség bruttó könyv szerinti értékének 20 %-át, az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettség nemteljesítőnek tekintendő. Amennyiben az adós egy adóscsoporthoz tartozik, meg kell vizsgálni, hogy a csoportba tartozó más gazdálkodó egységekkel szembeni kitettségeket is nemteljesítőnek kell-e tekinteni, az olyan kitettségek kivételével, amelyek tekintetében a követelés elismerését érintő vita egyedinek tekinthető és nem kapcsolódik az ügyfél fizetőképességéhez. 228. Valamely kitettség nemteljesítő besorolása megszűnik, ha a CRR 47a. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek mindegyike teljesül. 230. A nemteljesítő kitettségnek az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg a kitettség nemteljesítő kitettségként való besorolását, a CRR 47a. cikke (5) bekezdésének megfelelően. 231. A nemteljesítő kitettségre alkalmazott átstrukturálási intézkedés nem szünteti meg e kitettség nemteljesítő státuszát. Amennyiben átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek a 262. bekezdésben említetteknek megfelelően nemteljesítők, ezeket a kitettségeket úgy kell tekinteni, hogy nemteljesítő státuszuk megszűnik, ha a CRR 47a. cikkének (6) bekezdésében előírt feltételek mindegyike teljesül. 232. Amennyiben az e melléklet jelen részének 231. bekezdésében említett feltételek a CRR 47a. cikke (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott egy éves időszak végén nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is átstrukturált nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni. 233. Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat a 18. táblában az alábbiaknak megfelelően kell jelenteni:
a)
„A bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” a következők valamelyikéhez tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat tartalmazzák:
i.
„Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök” (IFRS);
ii.
„Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”, ideértve a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);
iii.
„Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”, kivéve a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);
b)
„Az egyéb átfogó jövedelemmel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:
i.
„Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” (IFRS);
ii.
„A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”, ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt instrumentumok értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozhatnak a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően;
c)
„Szigorú LOCOM-módszer szerint vagy az eredménnyel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:
i.
„Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök” (IFRS);
ii.
„Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök” (IFRS);
iii.
„Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);
iv.
„Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”, ahol a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a szigorú LOCOM-módszer szerint értékeltek (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);
v.
„A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök”, ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően. 234. Amennyiben az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP az elkötelezettségek eredménnyel szemben valós értéken történő megjelölését írja elő, a valós értéken történő megjelölésből és értékelésből eredő eszköz könyv szerinti értékét az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök” (IFRS), vagy az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök” (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP) tételben kell feltüntetni. Az említett megjelölésből eredő kötelezettségek könyv szerinti értékét nem kell feltüntetni a 18. táblában. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt valamennyi elkötelezettség névleges összegét a 9. táblában kell feltüntetni. 234i. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:
a)
Ingatlannal fedezett hitelek az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerint;
b)
Fogyasztási hitelek az e rész 88. bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint. 235. A késedelmes kitettségek teljes összegét elkülönítve kell feltüntetni a kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriáin belül az e rész 96. bekezdésében meghatározottak szerint. A 90 napot meghaladó késedelemben lévő, de a CRR 178. cikkének megfelelően nem lényeges kitettségeket a teljesítő kitettségek között, „A késedelem > 30 nap <= 90 nap” tételben kell megadni. 236. A nemteljesítő kitettségeket a késedelem hossza alapján meghatározott idősávok szerint részletezve kell feltüntetni. A kitettségek nemteljesítőként való besorolásához az e melléklet e részének 226. bekezdésében említett, adósra vonatkozó módszer alkalmazása esetén az adós kitettségeit az egyedi késedelmes státuszuknak megfelelően a nemteljesítő kategória késedelem hossza alapján meghatározott idősávjaiban kell feltüntetni. A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőként azonosított kitettségeket külön oszlopban kell feltüntetni. Azokat a kitettségeket, amelyek esetében vannak késedelmes összegek és a nem teljes visszafizetés is valószínű, a késedelmes napok számának megfelelő idősávokba kell sorolni. 237. Az alábbi kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:
a)
az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek; az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz), amely nem tartalmazza a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket, kell megadni; a nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét kell megadni;
b)
azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be;
c)
az IFRS szerinti elszámolás esetén az eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz), és amelyek nem tartalmaznak vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket;
d)
az IFRS szerinti elszámolás esetén, teljesítő kitettségek vonatkozásában olyan eszközök, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta (1. szakasz);
e)
Az IFRS 9 A. függelékének megfelelően kezdeti megjelenítéskor értékvesztettnek minősülő vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközöknek minősülő kitettségek, beleértve a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettnek minősülő mérlegen kívüli kitettségeket;
f)
teljesítő kitettségek esetében a 30 napot meghaladóan késedelmes kitettségekre vonatkozó halmozott értékvesztés összege. 238. A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. 239. A teljesítő és nemteljesítő kitettségek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott garanciákra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét vagy névértékét a céltartalékok levonása után. 17.2. Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai – hitelek és előlegek ügyfélszektor szerint (18.1.) 239i. A 18.1. táblában kell feltüntetni – a kereskedési célú pénzügyi eszközként vagy kereskedési céllal tartottként besorolt hitelek és előlegek kivételével – azon hitelek és előlegek be- és kiáramlásait, amelyeket az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a nemteljesítő kitettségek kategóriájába besoroltak vagy onnan máshová átsoroltak. A nemteljesítő hitelek és előlegek be- és kiáramlásait ügyfélszektor szerint kell részletezni. 239ii. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának beáramlásait kumulatív alapon, a pénzügyi év kezdetétől kell feltüntetni. A beáramlás tükrözi azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékét, amelyek az időszak alatt nemteljesítővé váltak az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésében meghatározottak szerint, beleértve a vásárolt nemteljesítő kitettségeket. Szintén beáramlásként kell feltüntetni a nemteljesítő kitettség bruttó könyv szerinti értékében a felhalmozott kamatok miatt, vagy a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének növekedése miatt bekövetkezett növekedést. 239iii. Olyan kitettség esetében, amelyet az időszak alatt több alkalommal nemteljesítőből teljesítővé soroltak át vagy fordítva, a be- és kiáramlások összegét a (teljesítő vagy nemteljesítő) kitettség pénzügyi év kezdetén vagy kezdeti megjelenítéskor fennálló státuszának és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fennálló státuszának összehasonlítása alapján kell megállapítani. 239iv. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának kiáramlásait kumulatív alapon, a pénzügyi év kezdetétől kell feltüntetni. A kiáramlás tükrözi azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékének összegét, amelyeknek nemteljesítő státusza az időszak alatt megszűnik, és adott esetben magában foglalja a kitettség részleges vagy teljes kivezetése keretében végrehajtott leírások összegét. Szintén kiáramlásként kell feltüntetni a nemteljesítő kitettség bruttó könyv szerinti értékében a fizetett kamatok miatt, vagy a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének csökkenése miatt bekövetkezett csökkenést. 239v. Kiáramlást a következő esetekben kell feltüntetni:
a)
egy nemteljesítő kitettség teljesíti a nemteljesítőként való besorolás megszüntetésére vonatkozó kritériumokat az e rész 228–232. bekezdésében meghatározottak szerint, és átsorolják a teljesítő nem átstrukturált vagy teljesítő átstrukturált kategóriába;
b)
egy nemteljesítő kitettséget részben vagy egészében visszafizetnek; részleges visszafizetés esetében csak a visszafizetett összeget kell kiáramlásként besorolni;
c)
biztosíték likvidálásra kerül, beleértve az egyéb likvidálás vagy jogi eljárások miatti kiáramlásokat, például jogi eljárás útján kapott biztosítéktól eltérő eszközök likvidálása, valamint a biztosíték önkéntes értékesítése;
d)
az intézmény birtokba veszi a biztosítékot az e rész 175. bekezdésében említettek szerint, beleértve a hitel/eszköz cserét, az önkéntes lemondást és a hitel-tőke konverziót;
e)
nemteljesítő kitettséget értékesítenek;
f)
egy nemteljesítő kitettséghez tartozó kockázat átruházásra kerül, és a kitettség teljesíti a kivezetés kritériumait;
g)
nemteljesítő kitettség részlegesen vagy teljes mértékben leírásra kerül; részleges leírás esetében csak a leírt összeg sorolható be kiáramlásként;
h)
egy nemteljesítő kitettségnek, vagy nemteljesítő kitettség részeinek nemteljesítő státusza egyéb okokból szűnik meg. 239vi. A nemteljesítő kitettség egyik számviteli portfólióból egy másikba való átsorolását sem beáramlásként, sem kiáramlásként nem kell feltüntetni. Kivételként a nemteljesítő kitettségnek bármely számviteli portfólióból az „értékesítésre tartott” kategóriába való átsorolását az eredeti számviteli portfólióból való kiáramlásként és az „értékesítésre tartott” kategóriába való beáramlásként kell feltüntetni. 239vii. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:
a)
a 239ix. bekezdés meghatározása szerinti, kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek, kkv-knak nyújtott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és kkv-któl eltérő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek szerinti bontásban;
b)
ingatlannal fedezett hitelek az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerint;
c)
fogyasztási hitelek az e rész 88. bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint. 17.3. Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek és ingatlannal fedezett hitelekkel kapcsolatos kiegészítő információk (18.2.) 239viii. A 18.2. tábla a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelekre, illetve a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott, kereskedelmi vagy lakóingatlannal fedezett hitelekre vonatkozó információkat tartalmazza, hitelfedezeti arány szerinti bontásban. A kereskedési céllal tartott, kereskedési célú pénzügyi eszköz és értékesítésre tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok besorolású hiteleket és előlegeket nem kell feltüntetni. 239ix. A „Kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hitelek” az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás ( 18 ) 2. szakasza 1. fejezetének 1. bekezdésében meghatározott kitettségeket foglalja magában. 239x. A hitelfedezeti arányt az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT-ajánlás 2. szakasza 1. fejezetének 1. bekezdésében meghatározott „aktuális hitelfedezeti arány” kiszámítására vonatkozó módszernek megfelelően kell kiszámítani. 239xi. A hitelek fedezetéül kapott biztosítékokra és kapott pénzügyi garanciákra vonatkozó információkat az e rész 239. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. Következésképpen a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét. 18. ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEK (19.) 240. A 19. tábla alkalmazásában átstrukturált kitettségek az olyan kölcsönszerződések, amelyek tekintetében a CRR 47b. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. 243. Az átstrukturálási intézkedések közé tartozik továbbá azon záradékok alkalmazása, amelyek segítségével az adós – azokat saját mérlegelési jogkörében alkalmazva – módosíthatja a szerződés feltételeit (beépített átstrukturálási záradékok), és ami engedményként kezelendő, amennyiben az intézmény jóváhagyja e záradékok alkalmazását és megállapítja, hogy az adós pénzügyi nehézségekkel küzd. 244. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az „újrafinanszírozás” olyan kölcsönszerződések alkalmazását jelenti, amelyeknek célja olyan más kölcsönszerződések teljes vagy részleges visszafizetésének biztosítása, amelyek feltételeinek az adós nem tud megfelelni. 245. A 19. tábla alkalmazásában „adós” a CRR 47b. cikkének (4) bekezdése értelmében vett kötelezett. 246. A 19. tábla alkalmazásában a „követelés” magában foglalja a hiteleket és előlegeket (beleértve a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a visszavonható és visszavonhatatlan, adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, ideértve azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hitelnyújtási elkötelezettségeket, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában eszközök. A „követelés” nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott kitettségeket. 247. A „követelés” magában foglalja az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt hiteleket és előlegeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. 248. A 19. tábla alkalmazásában a „kitettség” jelentése ugyanaz, mint a „követelés” jelentése e rész 246. és 247. bekezdésében. 249. Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti számviteli portfóliókat, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat e rész 233. bekezdésének megfelelően a 19. táblában kell jelenteni. 250. A 19. tábla alkalmazásában „intézmény” az átstrukturálási intézkedéseket alkalmazó intézmény. 251. A 19. táblában a „követelés” vonatkozásában a „bruttó könyv szerinti érték”-et az e melléklet 1. része 34. bekezdésének megfelelően kell megadni. Az olyan adott hitelnyújtási elkötelezettségek vonatkozásában, amelyek mérlegen kívüli kitettségek, az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározottak szerinti névértéket kell feltüntetni. 252. A kitettségek átstrukturáltnak tekintendők, amennyiben a CRR 47b. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedmény került nyújtásra, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve hogy a kitettségeket az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban értékvesztettként vagy nemteljesítőként (defaulted) sorolták-e be. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a módosított pénzügyi eszközöket (az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék) átstrukturáltként kell kezelni, ha a CRR 47b. cikkének (1) bekezdése szerinti engedmény biztosítására került sor, függetlenül attól, hogy volt-e módosítás a pénzügyi eszköz hitelkockázatában a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változás miatt. 254. A CRR 47b. cikkének (3) bekezdésében felsorolt esetek bármelyikében megcáfolható módon vélelmezhető, hogy átstrukturálásra került sor. 255. A pénzügyi nehézségek a 245. bekezdésben meghatározottak szerinti adós szintjén vizsgálandók. Csak azok a kitettségek tekintendők átstrukturált kitettségnek, amelyekre átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. 256. Az átstrukturált kitettségeket a nemteljesítő kitettségek kategóriában vagy a teljesítő kitettségek kategóriában kell szerepeltetni e rész 213–239. és 260. bekezdésének megfelelően. Az átstrukturált kitettségként való besorolás megszűnik, ha a CRR 47a. cikkének (7) bekezdésében előírt feltételek mindegyike teljesül. 257. Amennyiben a próbaidőszak végén nem teljesülnek a CRR 47a. cikkének (7) bekezdésben említett feltételek, a kitettséget mindaddig próbaidőszakban lévő átstrukturált teljesítő kitettségként kell kezelni, amíg a feltételek mindegyike nem teljesül. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni. 258. Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt átstrukturált kitettségeket továbbra is átstrukturált kitettségként kell besorolni. 259. Egy átstrukturált kitettséget az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítőnek lehet tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a)
az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nemteljesítővé minősítését;
b)
az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nemteljesítő kitettségnek. 260. Ha a próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség esetében újabb átstrukturálásra kerül sor, vagy a próbaidőszakban lévő, nemteljesítő kategóriából átsorolt átstrukturált kitettség 30 napot meghaladóan késedelmessé válik, a kitettséget nemteljesítőként kell besorolni a CRR 47a. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint. 261. Az „Átstrukturált teljesítő kitettségek” (átstrukturálási intézkedéssel érintett teljesítő kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek nem teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és a teljesítő kitettségek kategóriába kerültek. Az átstrukturált teljesítő kitettségek addig vannak próbaidőszakban, amíg nem teljesül a CRR 47a. cikkének (7) bekezdésében – beleértve azt, amikor e rész 259. bekezdése alkalmazandó – meghatározott összes kritérium. Azokat a próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyeket a nemteljesítő átstrukturált kitettségek kategóriájából soroltak át, a teljesítő átstrukturált kitettségeken belül külön, az „ebből: Próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség” oszlopban kell feltüntetni. 262. Az „Átstrukturálási intézkedéssel érintett nemteljesítő kitettségek” (nemteljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriába. Ezen nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban:
a)
azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé;
b)
azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak;
c)
a teljesítő kitettségek közül átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a 260. bekezdés alkalmazása során átsorolt kitettségeket. 263. Amennyiben az átstrukturálási intézkedéseket kiterjesztik olyan kitettségekre, amelyek az átstrukturálási intézkedések kiterjesztését megelőzően nemteljesítők voltak, ezen átstrukturált kitettségek összegét külön kell feltüntetni az „ebből: átstrukturálás előtt nemteljesítő kitettségek átstrukturálása” oszlopban. 264. Az átstrukturálási intézkedéssel érintett következő nemteljesítő kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:
a)
az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek. Az IFRS szerinti elszámolás esetén ebben az oszlopban kell megadni az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz) és a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközök összegét, amennyiben azok e rész 215. bekezdésével összhangban nemteljesítőnek minősülnek;
b)
azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be. 265. Az „Újrafinanszírozás” oszlop az átstrukturálásnak minősülő újrafinanszírozási ügylet részeként nyújtott új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza. 266. A módosításokat és újrafinanszírozást egyaránt tartalmazó átstrukturált kitettségeket a cash-flowra nagyobb hatással lévő intézkedéstől függően a „Módosított szerződéses feltételű instrumentumok” vagy az „Újrafinanszírozás” oszlopban kell feltüntetni. A több bank által közösen biztosított újrafinanszírozást az adatszolgáltató intézmény által nyújtott újrafinanszírozó kölcsönrész teljes összegéig, illetve az újrafinanszírozott követelésnek az adatszolgáltató intézménynél még fennálló teljes összegéig kell feltüntetni az „Újrafinanszírozás” oszlopban. Több követelés egy új követeléssé történő átcsomagolását módosításként kell feltüntetni, hacsak nem jár együtt olyan újrafinanszírozási ügylettel, amely nagyobb hatást gyakorol a cash-flowra. Amennyiben valamely problémás kitettség feltételeinek módosítása révén történő átstrukturálása az adott kitettség kivezetését és egy új kitettség megjelenítését eredményezi, ezen új kitettséget átstrukturált követelésként kell kezelni. 267. A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. 268. Az átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek fedezeteként kapott biztosítékot és garanciákat valamennyi átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségre vonatkozóan fel kell tüntetni, függetlenül azok teljesítő vagy nemteljesítő státuszára. Emellett az átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékokat és pénzügyi garanciákat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó mérlegen belüli kitettség könyv szerinti értékét vagy a kapcsolódó mérlegen kívüli kitettség névértékét a céltartalékok levonása után. 19. FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (20.) 269. A 20. táblát akkor kell kitölteni, ha az intézmény átlépi az e rendelet 5. cikke a) pontjának (4) alpontjában meghatározott küszöbértéket. 19.1. Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1–20.3.) 270. A 20.1–20.3. táblákban szereplő tevékenységek helye szerinti földrajzi megoszlás különbséget tesz a „hazai tevékenységek” és „nem hazai tevékenységek” között. E rész alkalmazásában a tevékenység „helye” a megfelelő eszközt vagy kötelezettséget megjelenítő jogi személy cégbejegyzése szerinti joghatóságot jelenti. Fióktelepek esetében a fióktelep székhelye szerinti joghatóságot jelenti. A „hazai” az abban a tagállamban megjelenített tevékenységeket tartalmazza, ahol az adatszolgáltató intézmény található. 19.2. Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4–20.7.) 271. A 20.4–20.7. tábla a közvetlen ügyfél székhelyén alapuló „országonkénti” adatokat tartalmaz e melléklet 1. része 43. bekezdésének megfelelően. A megadott részletezés tartalmazza minden egyes olyan külföldi ország rezidenseivel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket, amelyekkel szemben az intézmény kitettséggel rendelkezik. A nemzetközi szervezetekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell rendelni, hanem az „Egyéb országok” földrajzi területhez. 272. A „Származtatott ügyletek” tartalmazza az IFRS vagy a GAAP szerinti, a 10. és a 11. táblában feltüntetett kereskedési célú származtatott ügyleteket, többek között a gazdasági fedezeti ügyleteket, valamint a származtatott fedezeti ügyleteket. 273. Az IFRS szerinti, kereskedési céllal tartott eszközöket és a GAAP szerinti kereskedési célú eszközöket elkülönítve kell azonosítani. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket e rész 93. bekezdésének megfelelően kell meghatározni. A 20.4. tábla alkalmazásában a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközökkel együtt kell feltüntetni. A LOCOM-módszer szerint értékelt azon eszközöket, amelyekhez hitelkockázatból eredő értékelési korrekció kapcsolódik, értékvesztettnek kell tekinteni. 274. A 20.4. és 20.7. táblában az e rész 69–71. bekezdésében meghatározottak szerinti „Halmozott értékvesztés”-t és „Hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében”-t kell feltüntetni. 275. A 20.4. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerinti „bruttó könyv szerinti érték”-et kell megadni. A származtatott ügyletek és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a feltüntetendő érték a könyv szerinti érték. Az „ebből: nemteljesítő” oszlopban az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésében meghatározottak szerinti hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat kell feltüntetni. A 19. tábla alkalmazásában a követelésátstrukturálás tartalmaz minden olyan kölcsönszerződést, melyekre kiterjesztik az e rész 240–268. bekezdésében meghatározott átstrukturálási intézkedéseket. 276. A 20.5. táblában az „Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék” tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, az IFRS 4-nek megfelelően biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit, és az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelnyújtási elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalékokat, továbbá az elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalékokat a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint, e rész 11. bekezdésének megfelelően. 277. A 20.7. táblában a nem kereskedési céllal tartott, nem kereskedési célú és nem értékesítésre tartott hiteleket és előlegeket a NACE kódok szerinti besorolással, „országonként” kell megadni. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel („nemzetgazdasági ág” szerint) kell megadni. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek ugyanazokra a portfóliókra utalnak, mint e rész 93. bekezdésének meghatározása. 20. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: OPERATÍV LÍZINGBE ADOTT ESZKÖZÖK (21.) 278. Az e rendelet 9. cikkének e) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket az intézmény (lízingbe adó) az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében operatív lízingnek minősülő megállapodás keretében harmadik félnek lízingbe adott, el kell osztani a tárgyi eszközök teljes összegével. 279. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az intézmény (lízingbe adó) által operatív lízing keretében harmadik félnek lízingbe adott eszközöket az értékelési módszer szerint kell részletezni. 21. VAGYONKEZELÉS, LETÉTKEZELÉS ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK (22.) 280. Az e rendelet 9. cikkének f) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából a „nettó díj- és jutalékbevétel” a „díj- és jutalékbevételek” valamint a „díj- és jutalékráfordítások” közötti különbség abszolút értéke. Ugyanebből a célból a „nettó kamat” összege a „kamatbevételek” és „kamatráfordítások” közötti különbség abszolút értéke. 21.1. Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.) 281. A díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a tevékenység típusa szerint kell megadni. Az IFRS szerinti elszámolás esetén ez a tábla tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:
a)
a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek (az IFRS 7 20. bekezdésének c) pontja);
b)
az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó összegek (az IFRS 7 20. bekezdése c) pontjának i. alpontja). 282. A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket nem kell feltüntetni. Ezek a tranzakciós költségek az említett pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének részét képezik, és hátralévő futamidejük során az effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben amortizálódnak (lásd az IFRS 9 5.1.1. bekezdését). 283. Az IFRS szerinti elszámolás esetében a közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó”, a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó” és az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó” kategóriákban kell szerepeltetni, azon számviteli portfóliótól függően, amelybe ezek a tranzakciók költségek besoroltak. Az említett tranzakciós költségek nem képezik részét a szóban forgó pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének, és az eredménnyel szemben azonnal meg kell jeleníteni őket. 284. Az intézményeknek a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a következő kritériumok szerint kell feltüntetniük:
a)
„Értékpapírok. Kibocsátások” a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírok keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;
b)
„Értékpapírok. Transzfermegbízások” az értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó ügyfélmegbízások felvétele, továbbítása és végrehajtása során képződött díjakat és jutalékokat tartalmazza;
c)
„Értékpapírok. Értékpapírokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek” a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása során az intézmény által megtermelt díjakat és jutalékokat tartalmazza;
d)
a díj- és jutalékráfordítások alatt az „értékpapírok” tétel magában foglalja az intézménynek akkor felszámított díjakat és jutalékokat, amikor értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásokat vesz igénybe, függetlenül attól, hogy az értékpapírokat az intézmény keletkeztette vagy bocsátotta ki, vagy nem;
e)
„Vállalati pénzügyek. M&A tanácsadás” tartalmazza a vállalati ügyfelek fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tevékenységével összefüggő tanácsadási szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat;
f)
„Vállalati pénzügyek. Treasury szolgáltatások” tartalmazza a vállalati ügyfeleknek nyújtott tőkepiaci tanácsadással kapcsolatos vállalati pénzügyi szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat;
g)
„Vállalati pénzügyek. Vállalati pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek” tartalmaz minden egyéb vállalati pénzügyekkel kapcsolatos díjat és jutalékot;
h)
a „Díj alapú tanácsadás” tartalmazza az ügyfeleknek nyújtott olyan tanácsadási szolgáltatásokért felszámított díjakat és jutalékokat, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a vagyonkezeléshez, mint például a privátbanki szolgáltatások díjai. A fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tanácsadás díját nem itt kell feltüntetni, hanem a „Vállalati pénzügyek. M&A tanácsadás” tételben;
i)
az „Elszámolás és teljesítés” az intézménynek szerződő felekben, elszámolási és teljesítési rendszerekben való részvétele során az intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;
j)
a „Vagyonkezelés”, „Letétkezelés”, „Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás” és „Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók” az ezen szolgáltatásokat nyújtó intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;
k)
a „Pénzforgalmi szolgáltatások” tartalmazza az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) I. mellékletében említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó (igénybe vevő) intézmény által megtermelt (rá terhelt) díj- és jutalékbevételeket. A díj- és jutalékbevételekre vonatkozó információkat külön kell feltüntetni a folyószámlákra, hitelkártyákra, betéti kártyákra és egyéb kártyás fizetésekre, az átutalásokra és egyéb fizetési megbízásokra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételekre vonatkozóan. A „Pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb díj- és jutalékbevételek” tartalmazza az intézmény ATM-hálózatának nem az intézmény által kibocsátott kártyákkal történő használatáért felszámított díjakat. A hitel-, betéti és egyéb kártyákkal kapcsolatos díj- és jutalékráfordításokra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni;
l)
az „Forgalmazott, de nem kezelt ügyfélforrások [terméktípus szerint]” tartalmazza a prudenciális csoportba nem tartozó gazdálkodó egységek által kibocsátott termékeknek a csoport meglévő ügyfelei közötti történő forgalmazásáért kapott díj- és jutalékbevételeket. Ezt az információt terméktípus szerint kell megadni;
m)
a díj- és jutalékráfordítások alatt a „Termékek külső forgalmazása” tartalmazza az intézmény termékeinek és szolgáltatásainak külső ügynökhálózat révén/külső szolgáltatókkal, például jelzáloghitel-üzletkötőkkel, online hitelplatformokkal vagy FinTech frontendekkel kötött forgalmazási megállapodások révén történő forgalmazásának ráfordításait;
n)
a „Strukturált finanszírozás” a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott pénzügyi instrumentumok, kivéve értékpapírok, keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;
o)
a „Hitelszolgálati tevékenység”-ből származó díjak a bevételi oldalon tartalmazzák az intézmény által a nyújtott hitelszolgálati szolgáltatás során megtermelt díj- és jutalékbevételeket, költségoldalon pedig a hitelszolgálatot nyújtók által az intézményre terhelt díj- és jutalékráfordításokat;
p)
az „Adott hitelnyújtási elkötelezettségek” és az „Adott pénzügyi garanciák” az e tevékenységek kezdetben „egyéb kötelezettségek” között megjelenített díjainak és jutalékainak az időszak alatt bevételként megjelenített amortizációjának összegét tartalmazzák;
q)
a „Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek” és a „Kapott pénzügyi garanciák” az intézmény által a hitelnyújtási elkötelezettséget vagy a pénzügyi garanciát nyújtó félnek felszámított költség következményeként az időszakban ráfordításként megjelenített, és kezdetben „egyéb eszköz”-ként megjelenített díj- és jutalékráfordításokat tartalmazza;
r)
a „Nyújtott hitelek” alatt azokat a díjakat és jutalékokat kell feltüntetni, amelyeket a hitelnyújtás folyamata során számítanak fel, de nem képezik részét az effektív kamatláb számításának;
s)
a „Deviza” tartalmazza a devizaszolgáltatások (többek között külföldi bankjegyek és érmék átváltása) díj- és jutalékbevételeit (ráfordításait) (nemzetközi csekkek díjai, vételi és eladási ár közti különbözet stb.), valamint a nemzetközi tranzakciók díjbevételeit/ráfordításait. Ha a devizatranzakcióknak tulajdonítható bevételeket (ráfordításokat) el lehet különíteni a hitelkártyához/betéti kártyához kapcsolódó egyéb díjbevételektől, akkor ez a tétel tartalmazza a hitel- vagy betéti kártya révén generált, devizához kapcsolódó díjakat és jutalékokat is.
t)
az „Áru” tartalmazza az árukkal foglalkozó üzletághoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételeket, az árukereskedéshez kapcsolódó bevételeket, amelyeket egyéb működési bevételként kell feltüntetni;
u)
Az „Egyéb díj- és jutalékbevétel (ráfordítás)” tartalmazza az intézmény által termelt (rá terhelt) azon díj- és jutalékbevételeket (ráfordításokat), amelyeket az egyéb felsorolt tételek egyikéhez sem lehet hozzárendelni. 21.2. A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.) 285. A vagyonkezeléshez, letétkezelési feladatokhoz és az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeket a következő fogalmak szerint kell részletezni:
a)
A „Vagyonkezelés” a közvetlenül az ügyfelek tulajdonában álló azon eszközökre vonatkozik, amelyeket az intézmény kezel. a „Vagyonkezelés”-t ügyféltípusonként kell feltüntetni: kollektív befektetések, nyugdíjalapok, diszkrecionális alapon kezelt ügyfélportfóliók és egyéb befektetési eszközök;
b)
a „Letétkezelt eszközök” az intézmény által nyújtott, és a pénzügyi instrumentumok ügyfelek megbízásából történő megőrzésére és nyilvántartására irányuló szolgáltatásra, valamint letéti őrzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például készpénz, illetve biztosíték kezelésére vonatkozik. A „Letétkezelt eszközök”-et azon ügyféltípusok szerint kell megadni, amelyek eszközeit az intézmény őrzi, megkülönböztetve a kollektív befektetési vállalkozásokat és egyéb ügyfeleket. Az „ebből: más gazdálkodó egységekre bízott” tétel a letétkezelt eszközök közé tartozó azon eszközök összegére vonatkozik, amelyek tekintetében az intézmény a tényleges őrzéssel más gazdálkodó egységeket bízott meg;
c)
a „Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás” az intézmény által a kollektív befektetési vállalkozásoknak nyújtott adminisztratív szolgáltatásokra vonatkozik. Többek között ide tartoznak a transzferügynökök szolgáltatásai, a számviteli dokumentumok összeállítása, a tájékoztató elkészítése, a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum elkészítése, a levelezés lebonyolítása a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum terjesztésével, a kibocsátások és visszaváltások lebonyolítása és a befektetők jegyzékének vezetése, valamint a nettó eszközérték kiszámítása;
d)
a „Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók” azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyek esetében az intézmény saját nevében, de ügyfelei számlájára és kockázatára jár el. A bizalmi vagyonkezelői tranzakciók során az intézmény gyakran nyújt szolgáltatásokat, például letéti és vagyonkezelői szolgáltatásokat strukturált gazdálkodó egységek számára, vagy egyedi alapon végzett portfóliókezelést. Az összes bizalmi vagyonkezelői tranzakciót kizárólag ennél a tételnél kell feltüntetni függetlenül attól, hogy az intézmény nyújt-e egyéb szolgáltatásokat;
e)
a „Pénzforgalmi szolgáltatások” az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozik;
f)
az „Ügyfelek elosztott, de nem kezelt forrásai” a prudenciális csoportba nem tartozó intézmények által kibocsátott azon termékekre vonatkozik, amelyeket az intézmény meglévő ügyfelei között osztott szét. Ezt a tételt terméktípus szerint kell megadni;
g)
„A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök összege” tartalmazza az eszközök azon összegét a valós érték használatával, amelyekhez kapcsolódóan az intézmény eljár. Ha a valós érték nem áll rendelkezésre, egyéb értékelési alap, például a névérték is használható. Ha az intézmény olyan szervezeteknek nyújt szolgáltatást, mint például a kollektív befektetési vállalkozások vagy nyugdíjalapok, az érintett eszközöket azon az értéken is fel lehet tüntetni, amelyen ezek a szervezetek az eszközöket saját mérlegükben megjelenítik. A feltüntetett összegeknek tartalmazniuk kell a felhalmozott kamatokat is, ahol alkalmazandó. 22. ÉRDEKELTSÉGEK NEM KONSZOLIDÁLT STRUKTURÁLT GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN (30.) 286. A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a „lehívott likviditási támogatás” a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységeknek nyújtott hitelek és előlegek könyv szerinti értékének, valamint a tartott, nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értékének összegét jelenti. 287. „Az adatszolgáltató intézménynél a tárgyidőszakban felmerült veszteségek” tartalmazza az értékvesztés miatti veszteségeket, valamint az adatszolgáltató intézménynél az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban felmerült egyéb veszteségeket, amelyek az intézmény nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeit érintik. 23. KAPCSOLT FELEK (31.) 288. Az intézményeknek meg kell adniuk a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó összegeket vagy tranzakciókat, ha az ügyfél az IAS 24 standardban említett kapcsolt fél. 289. A prudenciális csoport csoporton belüli tranzakcióit és csoporton belüli nyitott egyenlegeit ki kell szűrni. A „Leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek” kategóriánál az intézményeknek fel kell tüntetniük azokat a leányvállalatokkal szembeni egyenlegeket és tranzakciókat, amelyek kiszűrése nem történt meg, vagy azért, mert a leányvállalatok nem kerültek teljes mértékben konszolidálásra a prudenciális konszolidáció körén belül, vagy azért, mert a CRR 19. cikkével összhangban a leányvállalatok elhanyagolható jelentőségük miatt nem tartoznak a prudenciális konszolidáció körébe, vagy mert – egy szélesebb csoportba tartozó intézmények esetében – a végső anyavállalat leányvállalatai, nem pedig az intézmény leányvállalatai. A „Társult és közös vállalkozások” között az intézményeknek a csoportjukhoz tartozó közös vállalkozásokkal és társult vállalkozásokkal szembeni egyenlegek és tranzakciók azon részét kell szerepeltetniük, amelyek az arányos konszolidáció alkalmazása során nem kerültek kiszűrésre. 23.1. Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.) 290. A „Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek” esetében azt az összeget kell megadni, amely a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek nominális értékének és a kapott pénzügyi garanciák tekintetében „a garancia legmagasabb figyelembe vehető összegének” az összege a 119. bekezdésben meghatározottak szerint. 291. Az e rész 69–71. bekezdésében meghatározott „Értékvesztés és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében” tételt csak a nemteljesítő kitettségek vonatkozásában kell feltüntetni. A „Nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalék” tartalmazza a céltartalékokat e rész 11., 106. és 111. bekezdésének megfelelően azon kitettségekre, amelyek e rész 213–239. bekezdésének meghatározása szerint nemteljesítők. 23.2. Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel való ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.) 292. A „Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség” tétel tartalmazza a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó összes nyereséget vagy veszteséget. Ennek a tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget, amely az „Eredménykimutatás” bármely következő sorának részét képezi:
a)
„Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség”, a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti adatszolgáltatás esetén;
b)
„Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség”;
c)
„Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (–) veszteség”;
d)
„Megszűnt tevékenységek eredménye adófizetés után”. 293. A „Nemteljesítő kitettségek értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő kitettségek e rész 51–53. bekezdésében meghatározott értékvesztés miatti veszteségét. A „Nemteljesítő kitettségekre képzett céltartalékok vagy (–) céltartalékok visszaírása” tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésében említettek szerint nemteljesítő, mérlegen kívüli kitettségek e rész 50. bekezdésében meghatározott céltartalékát. 24. CSOPORTSZERKEZET (40.) 294. Az intézményeknek részletes adatokat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában meglévő, a konszolidáció számviteli körében (teljesen vagy arányosan konszolidált) leányvállalatokra, közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra, valamint azon gazdálkodó egységekre vonatkozóan, amelyeket e rész 4. bekezdésének megfelelően a „Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések” tételben tüntetnek fel, ideértve azokat a gazdálkodó egységeket, amelyek esetében a befektetés értékesítésre tartott az IFRS 5 szerint. Az összes gazdálkodó egységet fel kell tüntetni, az általuk folytatott tevékenységtől függetlenül. 295. Azon tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem teljesítik a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba, valamint az adatszolgáltató intézmény saját tulajdonában levő saját részvényekbe („Saját részvények”) történt befektetésként való besorolás kritériumait, ki kell zárni e táblából. 24.1. Csoportszerkezet: „intézményenként” (40.1.) 296. A következő adatokat intézményenként kell megadni, és a III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a következő követelmények alkalmazandók:
a)
„Kód” a befektetést befogadó fél azonosító kódja. A kódnak egy sorazonosító részeként egyedinek kell lennie minden egyes feltüntetett szervezet esetében. Az intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, ha nem áll rendelkezésre, akkor a nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt minden táblában, mindig következetesen kell használni. A kódnak mindig valamely értéket kell tartalmaznia;
b)
„Kód típusa”: az intézményeknek a „Kód” oszlopban megadott kód típusát „LEI-kód”-ként vagy „Nem LEI-kód”-ként kell azonosítaniuk. A kód típusát mindig fel kell tüntetni;
c)
„Nemzeti kód”: az intézmények kiegészítésként feltüntethetik a nemzeti kódot, ha a „Kód” oszlopban LEI-kódot adnak meg azonosítóként;
d)
„Az intézmény neve” a befektetést befogadó neve;
e)
a „Belépés időpontja” az a nap, amikor a befektetést befogadó belépett a csoportba;
f)
„A befektetést befogadó jegyzett tőkéje” a befektetést befogadó által kibocsátott tőke teljes összege az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában;
g)
„A befektetést befogadó saját tőkéje”, „A befektetést befogadó mérlegfőösszege” és „A befektetést befogadó nyeresége (vesztesége)” a befektetést befogadó igazgatótanácsa vagy hasonló felhatalmazott testülete által jóváhagyott utolsó pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegeket jelenti;
h)
„A befektetést befogadó székhelye” a befektetést befogadó fél székhelye szerinti ország;
i)
„A befektetést befogadó szektora” a partner szektorát jelenti az e melléklet 1. részének 42. pontjában említettek szerint;
j)
a „NACE-kód”-ot a befektetést befogadó fő tevékenysége alapján kell megadni. Nem pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat az első részletezési szinttel (nemzetgazdasági ágak szerint) kell megadni. Pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat kétszintű részletességgel (ágazati szintek szerint) kell megadni;
k)
a „Halmozott tőkerészesedés (%)” az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumok százaléka;
l)
a „Szavazati jogok (%)” az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó szavazati jogok százaléka;
m)
a „Csoportszerkezet [kapcsolat]” tartalmazza a végső anyavállalat és a befektetést befogadó közötti kapcsolatot (anyavállalat, az adatszolgáltató intézmény felett közös ellenőrzést gyakorló gazdálkodó egység, leányvállalat, közös vállalkozás vagy társult vállalkozás);
n)
az „Elszámolási módszer [Számviteli csoport]” tétel tartalmazza a számviteli kezelés kapcsolatát a konszolidáció számviteli körével (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);
o)
az „Elszámolási módszer [CRR csoport]” tétel tartalmazza az elszámolási módszer és a konszolidáció CRR szerinti köre közötti kapcsolatot (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);
p)
a „Könyv szerinti érték” az intézmény mérlegében a sem teljesen, sem arányosan nem konszolidált, befektetést befogadók tekintetében megjelenített összegeket jelenti;
q)
az „Akvizíció költsége” a befektetők által fizetett összeget jelenti;
r)
„A befektetést befogadóhoz kapcsolódó cégérték” az adatszolgáltató intézmény konszolidált mérlegében a „cégérték” vagy a „leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések” között a befektetést befogadóra vonatkozóan szerepeltetett cégérték összegét jelenti;
s)
„Az olyan befektetések valós értéke, amelyekre vonatkozóan nyilvánosan közzétett árjegyzés van” kategória az adatszolgáltatás időpontjában érvényes árat jelenti. Csak jegyzett instrumentumok esetében kell megadni. 24.2. Csoportszerkezet: „instrumentumonként” (40.2.) 297. A következő adatokat instrumentumonként kell megadni:
a)
„Értékpapírkód” az értékpapír ISIN kódja. Az ISIN kóddal nem rendelkező értékpapírok esetében az értékpapírt egyedileg azonosító másik kódot kell megadni. Az „Értékpapírkód” és a „Holdingtársaság/Kód” összetett sorazonosítók és együttesen a 40.2. tábla egyes soraira vonatkozóan egyediek.
b)
A „Holdingtársaság/Kód” a csoporton belül a befektetést tulajdonló intézmény azonosító kódja. A kódnak egy sorazonosító részeként egyedinek kell lennie minden egyes feltüntetett szervezet esetében. Az intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, ha nem áll rendelkezésre, akkor a nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt minden táblában, mindig következetesen kell használni. A kódnak mindig valamely értéket kell tartalmaznia;
c)
„Holdingtársaság/Kód típusa”: az intézményeknek a „Holdingtársaság/Kód” oszlopban megadott kód típusát „LEI-kód”-ként vagy „Nem LEI-kód”-ként kell azonosítaniuk. A kód típusát mindig fel kell tüntetni;
d)
„Holdingtársaság/Nemzeti kód”: az intézmények kiegészítésként feltüntethetik a nemzeti kódot, ha a „Holdingtársaság/Kód” oszlopban LEI-kódot adnak meg azonosítóként;
e)
A „Befektetést befogadó/Kód”, a „Befektetést befogadó/Kód típusa”, a „Halmozott tőkerészesedés (%)”, a „Könyv szerinti érték” és az „Akvizíció költsége” tételek definíciója e rész 296. bekezdésében található. Az összegeknek meg kell egyezniük a kapcsolódó holding társaság által tartott értékpapírok összegével. 25. VALÓS ÉRTÉK (41.) 25.1. Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.) 298. Ebben a táblában az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékére vonatkozó adatokat kell megadni az IFRS 13 72., 76., 81. és 86. bekezdése szerinti hierarchia alkalmazásával. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát. 25.2. A valós érték opció alkalmazása (41.2.) 299. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek tekintetében a valós érték opció alkalmazására vonatkozó információt ebben a táblában kell megadni. 300. A „Hibrid szerződések” tartalmazza a kötelezettségek vonatkozásában az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek számviteli portfóliójába besorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét. Ez tehát teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat. 301. A „Hitelkockázat szempontjából kezelt” tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt instrumentumok könyv szerinti értékét azzal összefüggésben, hogy azokat az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívával fedezik a hitelkockázattal szemben. 26. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER SZERINT (42.) 302. Az „Ingatlanok, gépek és berendezések”, a „Befektetési célú ingatlan” és „Egyéb immateriális javak” tételeket az értékelésükre használt kritériumoknak megfelelően kell feltüntetni. 303. Az „Egyéb immateriális javak” a cégértéktől eltérő összes immateriális javakat tartalmazza. A szoftvereszközöket az „Egyéb immateriális javak” vagy az „Ingatlanok, gépek és berendezések” tételben kell feltüntetni az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban. 303i. Ha az intézmény a lízingbe vevő szerepét tölti be, külön információkat kell megadnia a lízingeszközökről (használatijog-eszközök). 27. CÉLTARTALÉKOK (43.) 304. Ez a tábla tartalmazza a „Céltartalékok” időszak eleji és végi könyv szerinti értékének egyeztetését a változások jellege szerint, kivéve az IFRS 9 szerint értékelt céltartalékokat, amelyeket a 12. táblában kell feltüntetni. 305. Az „IAS 37 szerint értékelt egyéb elkötelezettségek és adott garanciák és az IFRS 4 szerint értékelt adott garanciák” tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit. 28. MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK ÉS MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK (44.) 306. Ezek a táblák az intézmény összes meghatározott juttatási programjára vonatkozó halmozott adatokat tartalmazzák. Ha az intézménynek egynél több meghatározott juttatási programja van, az összes program összesített értékét kell feltüntetni. 28.1. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.) 307. A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevőire vonatkozó tábla a meghatározott juttatási programok összes nettó kötelezettségei (eszközei) halmozott jelenértékének egyeztetését, valamint a visszatérítési jogokat (IAS 19 140. bekezdésének a), b) pontja) mutatja be. 308. „A meghatározott juttatási program nettó eszközei” többlet esetén tartalmazza a többlet azon összegeit, amelyeket a mérlegben meg kell jeleníteni, mivel azokra nem vonatkoznak az IAS 19 63. bekezdésében meghatározott limitek. Ennek a tételnek az összegét és az „Eszközként megjelenített visszatérítési jogok valós értéke” tájékoztató adatban megjelenített összeget a mérleg „Egyéb eszközök” tétele tartalmazza. 28.2. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.) 309. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásaira vonatkozó tábla az intézmény összes meghatározott juttatási kötelme halmozott jelenértékének nyitó és záró egyenlegére vonatkozó egyeztetést mutatja. Az IAS 19 141. bekezdésében felsorolt különböző elemek időszak alatti hatásait külön kell megjeleníteni. 310. A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változására vonatkozó táblában feltüntetett „Záró egyenleg [jelenérték]” összegének egyenlőnek kell lennie a „Meghatározott juttatási kötelmek jelenértéke” összegével. 28.3. Személyi jellegű ráfordítások a juttatás típusa szerint (44.3.) 311. A személyi jellegű ráfordítások juttatástípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
a)
a „Nyugdíjak és hasonló ráfordítások” az időszak alatt bármely munkaviszony megszűnése utáni szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelem (meghatározott hozzájárulási programok és meghatározott juttatási programok) tekintetében személyi jellegű kiadásként megjelenített összegeket tartalmazza, beleértve a kormány vagy társadalombiztosítási intézmények által fenntartott társadalombiztosítási alapokba (nyugdíjalapokhoz) befizetett, munkaviszony megszűnése utáni hozzájárulásokat;
b)
a „Részvényalapú kifizetések” a vonatkozási időszak alatt a személyi jellegű kiadásként megjelenített részvényalapú kifizetések összegét tartalmazza;
c)
a „Bérek és keresetek” tartalmazza az intézmény alkalmazottainak a munkájukért vagy szolgáltatásaikért járó javadalmazást, de nem tartalmazza a végkielégítéseket és a részvényalapú javadalmazást, amelyeket külön tételnél kell feltüntetni;
d)
a „Társadalombiztosítási járulékok” tartalmazza a társadalombiztosítási alapokba befizetett hozzájárulásokat, a kormánynak vagy társadalombiztosítási intézményeknek jövőbeli szociális ellátásban való részesülés érdekében fizetett összegeket, de nem tartalmazza a munkaviszony megszűnése után a társadalombiztosítási alapokba nyugdíjak tekintetében befizetett hozzájárulásokat (hozzájárulások nyugdíjalapokhoz).
e)
a „Végkielégítések” a szerződés idő előtti megszüntetéséhez kapcsolódó kifizetések, és magában foglalja az IAS 19 8. bekezdésében meghatározott végkielégítéseket is;
f)
az „Egyéb típusú személyi jellegű ráfordítások” tartalmazza azokat a személyi jellegű ráfordításokat, amelyeket a fenti kategóriák egyikéhez sem lehet hozzárendelni. 28.4. Személyi jellegű ráfordítások a javadalmazás és az alkalmazottak kategóriája szerint (44.4.) 311i. A személyi jellegű ráfordítások javadalmazástípus és alkalmazotti kategória szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:
a)
a „Fix javadalmazás”, „Változó javadalmazás”, „Azonosított munkavállalók” és a „Vezető testület irányító funkciójában” jelentése azonos a 2013/36/EU irányelv 74. cikkének (3) bekezdésében és 75. cikkének (2) bekezdésében meghatározott megbízható javadalmazási politikákról, valamint az 575/2013/EU rendelet 450. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalról szóló EBH-iránymutatásokban (EBA/GL/2015/22) szereplővel;
b)
a „Vezető testület”, a „Vezető testület felügyeleti funkciójában” és a „Felső vezetés” a CRD 3. cikke (1) bekezdésének 7., 8. és 9. pontjában meghatározott személyzetet foglalja magában. 311ii. Az „Alkalmazottak száma” tartalmazza az alkalmazottak adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fennálló számát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, plusz a vezető testület tagjainak számát a konszolidáció prudenciális (CRR szerinti) körére vonatkozó létszámban kifejezve. Közülük külön kell feltüntetni az azonosított munkavállalók számát, valamint az irányító funkcióját ellátó vezető testületben és a felső vezetésben lévő képviselők számát, továbbá a felügyeleti funkcióját ellátó vezető testületben lévő képviselők számát. 29. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (45.) 29.1. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.) 312. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek” csak akkor tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek kibocsátóinak saját hitelkockázatában bekövetkezett változásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket, ha az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az eredményben jeleníti meg, mivel az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítés számviteli meg nem felelést eredményezne vagy növelné azt. 29.2. Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.) 313. A „Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség” tételt eszköztípus szerint kell részletezni. Minden egyes sorban meg kell adni a kivezetett eszközből származó nyereséget vagy veszteséget. Az „Egyéb eszközök” tartalmazza a máshol fel nem tüntetett egyéb tárgyi eszközöket, immateriális javakat és befektetéseket. 29.3. Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.) 314. Az egyéb működési bevételeket és ráfordításokat a következő tételek szerint kell részletezni: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói; befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek; az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás. 315. Az „Operatív lízing, kivéve befektetési célú ingatlan” a „bevétel” oszlopban tartalmazza az intézmény, mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott hozamokat, a „Ráfordítások” oszlopban pedig a nála felmerült költségeket. Az intézmény, mint lízingbe vevő költségeit az „Egyéb igazgatási költségek” tételnél kell feltüntetni. 316. Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az „Egyéb működési bevételek. Egyéb” vagy az „Egyéb működési költségek. Egyéb” tételben kell megadni. 30. A SAJÁTTŐKE-VÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSA (46.) 317. A saját tőke változásainak kimutatása a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza az időszak eleji (nyitó egyenleg) és az időszak végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek egyeztetését. 318. Az „Átvezetés a saját tőke összetevői között” tartalmazza a saját tőkén belül átvezetett valamennyi összeget, ideértve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatából eredő nyereségeket és veszteségeket, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok halmozott valósérték-változásait, amelyeket a kivezetéskor a saját tőke egyéb összetevői közé vezetnek át. 31. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK (23) 319. A 23. tábla kiegészítő információkat mutat be a hitelekről és előlegekről, kivéve a központi bankokkal szembeni számlakövetelések és egyéb látra szóló betétek, kereskedési céllal tartott, kereskedési célú pénzügyi eszköz és értékesítésre tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok besorolású hiteleket és előlegeket. 320. Az „instrumentumok számának” meghatározása céljából az instrumentum olyan banki termék, amely nyitott egyenleggel és adott esetben hitelkerettel rendelkezik, és jellemzően számlához kapcsolódik. Egy adott partnerrel szembeni kitettség több instrumentumból állhat. Az instrumentumok számát az alapján kell meghatározni, hogy az intézmény milyen módon kezeli a kitettséget. Az instrumentumok számát külön kell feltüntetni a per előtti státuszban lévő kitettségek és a per alatti státuszban lévő kitettségek tekintetében, az e rész 321. és 322. bekezdésében meghatározottak szerint. 321. A kitettség akkor van „per előtti státuszban”, ha az adós hivatalos értesítést kapott arról, hogy az intézmény egy meghatározott időtartamon belül jogi lépéseket tesz az adós ellen, kivéve, ha bizonyos szerződéses vagy egyéb fizetési kötelezettségek teljesülnek. Ez magában foglalja azon eseteket is, amikor az adatszolgáltató intézmény megszünteti a szerződést, mert az adós formálisan megsértette a szerződés feltételeit, és adóst erről megfelelően értesítették, de az intézmény egyelőre nem tett formális jogi lépéseket az adós ellen. A „per előtti státuszba” sorolt kitettségek akkor léphetnek ki ebből a besorolásból, ha a fennálló összegek kifizetésre kerülnek, vagy ha per alatti státuszba sorolódnak át a következő bekezdésben meghatározottak szerint. 322. A kitettség akkor van „per alatti státuszban”, ha az adós ellen formális jogi lépéseket tettek. Ez olyan eseteket foglal magában, amikor valamely bíróság megerősíti, hogy formális bírósági eljárás van folyamatban, vagy az igazságszolgáltatási rendszer értesítést kapott jogi eljárás indításának szándékáról. 323. A „Fedezetlen hitelek és előlegek garancia nélkül” olyan kitettségekre vonatkozik, amelyek sem biztosítékot, sem pénzügyi garanciát nem kaptak fedezetül; a részben fedezett vagy részben garantált kitettség fedezetlen része nem tartozik ide. 324. A 90 %-nál nagyobb halmozott fedezeti rátával rendelkező hiteleket és előlegeket külön kell feltüntetni. E célból a „halmozott fedezeti ráta” a halmozott értékvesztés, illetve a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege mint számláló, és a szóban forgó hitel vagy előleg bruttó könyv szerinti értéke mint nevező közötti arány. 325. Az e rész 86. bekezdésének a) pontjában és 87. bekezdésében meghatározottak szerinti ingatlannal fedezett hiteleket, valamint az e rész 239ix. bekezdésében meghatározott kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódó hiteleket az e rész 239x. bekezdésében meghatározottak szerinti hitel/biztosíték arány (hitelfedezeti arány) szerint kell részletezni. 326. A hitelek és előlegek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott pénzügyi garanciákra vonatkozó információkat e rész 239. bekezdésével összhangban kell feltüntetni. Következésképpen a kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét. A biztosítékként felhasznált ingatlant külön kiegészítésként kell feltüntetni. 327. Az előző bekezdéstől eltérve a „Hitelek és előlegek fedezetéül kapott biztosítékok – felső korlát nélküli összegek” a kapott biztosíték teljes, felső korlát nélküli értékét tükrözi, a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékén. 32. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK, ÉRTÉKVESZTÉS ÉS LEÍRÁSOK VÁLTOZÁSA AZ UTOLSÓ PÉNZÜGYI ÉV VÉGE ÓTA (24) 32.1. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek be- és kiáramlásai (24.1.) 328. A 24.1. tábla bemutatja az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként besorolt, és a 18. táblában feltüntetett hitelek és előlegek állománya nyitó és záró egyenlegeinek egyeztetését, kivéve a központi bankokkal szembeni számlakövetelésekként és egyéb látra szóló betétekként, kereskedési célú pénzügyi eszközként, kereskedési céllal tartottként vagy értékesítésre tartottként besorolt hiteleket és előlegeket. A nemteljesítő hitelek és előlegek be- és kiáramlásait a beáramlás vagy kiáramlás típusa szerint kell részletezni. 329. A nemteljesítő kitettségek kategóriájába történő beáramlásokat e rész 239ii–239iii. és 239vi. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni, kivéve az „értékesítésre tartott” kategória beáramlásait, amelyek e tábla hatókörén kívül esnek. A beáramlásokat a beáramlás típusa (forrása) szerint kell részletezni. Ebben az összefüggésben:
a)
a „Felhalmozott kamat miatti beáramlás” azon nemteljesítő hiteleken és előlegeken felhalmozott kamat, amelyek nem szerepelnek a típus (forrás) szerinti részletezés egyetlen más kategóriájában sem; e tekintetben ez a beáramlás az azokon a nemteljesítő hiteleken és előlegeken felhalmozódott kamatra vonatkozik, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be, és azóta is folyamatosan ilyen besorolásúak; az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően az időszak alatt nemteljesítőként besorolt kitettségeken felhalmozódott kamatot magával a beáramlással együtt kell feltüntetni a megfelelő típus (forrás) kategóriájában;
b)
az „ebből: korábban a nemteljesítő kategóriából átsorolt, próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettség kategóriából átsorolt” tartalmazza azokat a „próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség”-eket, az e rész 261. bekezdésében meghatározottak szerint, amelyeket az időszak alatt újból nemteljesítőként soroltak be e rész 213–239. vagy 260. bekezdésével összhangban;
c)
az „Egyéb okok miatti beáramlás” foglalja magában azokat a beáramlásokat, amelyeket nem kapcsolhatók a beáramlások egyetlen más, meghatározott forrásához sem, és kiterjed többek között a nemteljesítő kitettségek bruttó könyv szerinti értékében az időszak alatt folyósított kiegészítő összegek miatt bekövetkezett növekedésre, a késedelmes összegek tőkésítésére, beleértve a tőkésített díjakat és ráfordításokat, valamint az olyan nemteljesítő hitelekhez és előlegekhez kapcsolódó árfolyamok változására, amelyek az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként lettek besorolva, és azóta is folyamatosan ilyen besorolásúak. 330. Az alábbi kitettségeket külön sorokban kell feltüntetni:
a)
az „Egynél többszöri beáramlás” olyan hiteleket és előlegeket tartalmaz, amelyeket az időszak alatt többször soroltak át a nemteljesítő kategóriából a teljesítőbe, vagy fordítva;
b)
az „Az elmúlt 24 hónapban nyújtott kitettségek beáramlása” olyan hiteleket és előlegeket tartalmaz, amelyeket a vonatkozási időpontot megelőző 24 hónapban nyújtottak, és amelyeket az időszak alatt e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként soroltak be. E kitettségek közül az időszak alatt nyújtott kitettségeket külön kiegészítésként kell feltüntetni. 331. A nemteljesítő kitettségek kategóriájának kiáramlásait e rész 239iii–239vi. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni, és a kiáramlás típusa (oka) szerint kell részletezni. Ebben az összefüggésben a „Leírások miatti kiáramlás” az időszak alatt végrehajtott azon leírások összegét tükrözi, amelyek egyetlen másik meghatározott kiáramlástípushoz sem kapcsolhatók, és azokat a leírásokat is tartalmazza, amelyek az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy az időszak alatt bekövetkezett egyéb okok miatti teljes megszűnéséhez kapcsolódnak. 332. Azokban az esetekben, amikor a kitettség részben kivezetésre kerül és a fennmaradó részt a teljesítő kategóriába sorolják át, az átsoroláshoz tartozó kiáramlást és a kivezetéshez tartozó kiáramlást külön kiáramlásokként kell feltüntetni. A biztosíték likvidálása, kitettségek értékesítése, kockázatátruházás és biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlások esetében a kapott nettó kumulált megtérülést kell feltüntetni. Ha a biztosítéklikvidálás, kitettségértékesítés, kockázatátruházás és biztosíték birtokbavétele pillanatában leírásra került sor, ezt az összeget a kapcsolódó kiáramlástípus részeként kell feltüntetni. 333. A „nettó kumulált megtérülés” i. a biztosítéklikvidálás, kitettségértékesítés és kockázatátruházás keretében beszedett pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összege a kapcsolódó költségek nélkül, illetve ii. a biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlás keretében kapott biztosíték kezdeti megjelenítéskori értéke az e rész 175i. bekezdésében meghatározottak szerint. 334. Külön kell feltüntetni az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó kiáramlásokat, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé, és később már nem teljesítették a nemteljesítőként való besorolás kritériumait. 32.2. Hitelek és előlegek: Értékvesztések változása és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének változása nemteljesítő kitettségek esetében (24.2.) 335. A 24.2. tábla tartalmazza az olyan hitelekhez és előlegekhez tartozó értékvesztési számláknak és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege állományának nyitó és záró egyenlege közötti egyeztetést, amelyek e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítő besorolásúak vagy azok voltak, kivéve a központi bankokkal szembeni számlakövetelésekként és egyéb látra szóló betétekként, vagy értékesítésre tartottként besorolt hiteleket és előlegeket. 336. A „Növekedés az időszak alatt” tartalmazza:
a)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé és az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban továbbra is nemteljesítőként besoroltak;
b)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a kivezetés időpontjában, amelyek az időszak alatt váltak nemteljesítővé és kivezetésre kerültek az időszak alatt; valamint
c)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének a növekedését, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be és még mindig ilyen besorolásúak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, vagy kivezetésre kerültek az időszak alatt. 337. A növekedés azon részét, amely a felhalmozott kamattal szemben könyvelt értékvesztésnek és negatív valósérték-változás halmozott összegének tulajdonítható, külön kiegészítésként kell feltüntetni. 338. A „Csökkenés az időszak alatt” tartalmazza:
a)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a kivezetés időpontjában, amelyek nemteljesítő státusza megszűnt az időszak alatt, és kikerültek az intézmény portfóliójából az időszak alatt;
b)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban, amelyek nemteljesítő státusza megszűnt az időszak alatt, és a vonatkozási időpontban továbbra sem nemteljesítő besorolásúak;
c)
az időszak alatt „értékesítésre tartottá” átsorolt hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének az állományát a vonatkozási időpontban; valamint
d)
az azon hitelekhez és előlegekhez tartozó halmozott értékvesztésnek és hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének a csökkenését, amelyeket az előző pénzügyi év végén nemteljesítőként soroltak be, és még mindig ilyen besorolásúak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. 339. Az alábbi tételeket külön kell feltüntetni:
a)
az értékvesztés visszaírásának és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás visszaírásának tulajdonítható csökkenés;
b)
az effektív kamatláb számviteli módszerének alkalmazása keretében a diszkontok lebontásának tulajdonítható csökkenés. 32.3. Hitelek és előlegek: Nemteljesítő kitettségek leírása az időszak alatt (24.3.) 340. A 24.3. tábla az e rész 74. bekezdésében meghatározott leírások feltüntetésére szolgál, amennyiben i. azokra az időszak alatt került sor (beáramlások) és ii. azok a időszak alatt az e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően nemteljesítőként besorolt hitelekre és előlegekre vonatkoznak, kivéve a kereskedésre tartottként, kereskedési célú pénzügyi eszközként vagy értékesítésre tartottként besorolt hiteleket és előlegeket. A részleges és a teljes leírásokat egyaránt fel kell tüntetni. Ezen leírások közül külön kell feltüntetni azokat, amelyek egy kitettség vagy annak egy része jogszerű behajtására irányuló jog elvesztésének tulajdoníthatók. 33. BIRTOKBAVÉTELLEL ÉS VÉGREHAJTÁSSAL MEGSZERZETT BIZTOSÍTÉK (25.) 341. A „birtokbavétellel megszerzett biztosíték” tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az adós biztosítékként felhasznált, és azokat is, amelyeket az adós nem használt fel biztosítékként, hanem a követelés elengedéséért cserébe kaptak, függetlenül attól, hogy önkéntes alapon, vagy jogi eljárás részeként történt. 33.1. Birtokbavétellel megszerzett, az „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok: be- és kiáramlások (25.1.) 342. A 25.1. tábla a birtokbavétellel megszerzett, az „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok állományának a pénzügyi év kezdetén fennálló nyitó egyenlege és a záró egyenlege közti egyeztetés bemutatására szolgál. Emellett a tábla információt szolgáltat a kapcsolódó „adósságegyenleg-csökkentésről”, valamint a birtokbavétellel megszerzett biztosíték kezdeti megjelenítéskori értékéről. 343. Az „adósságegyenleg-csökkentés” a birtokbavétellel megszerzett biztosítékért cserébe a mérlegből kivezetett kitettség bruttó könyv szerinti értéke a csere pontos időpontjában, valamint a kapcsolódó értékvesztések és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változások halmozott összege abban az adott időpontban. Amennyiben a csere időpontjában leírásra került sor, annak összegét szintén figyelembe kell venni az adósságegyenleg-csökkentés részeként. A mérlegből más okok, például pénzeszköz beszedése miatt történő kivezetéseket nem kell feltüntetni. 344. A „Kezdeti megjelenítéskori érték” jelentése azonos az e rész 175i. bekezdésében leírttal. 345. A „beáramlás az időszak alatt” tekintetében:
a)
a birtokbavétellel megszerzett biztosíték magában foglalja a következőket: i. az időszak alatt (a pénzügyi év kezdete óta) birtokbavétellel megszerzett új biztosíték, függetlenül attól, hogy a biztosítékot a vonatkozási időpontban továbbra is megjelenítik-e (tartott) az intézmény mérlegében, és ii. a biztosíték értékelésének pozitív változása az időszak alatt különböző okokból (például a valós érték pozitív változása, felértékelődés, értékvesztés visszaírása, számviteli politika változása). A beáramlások ezen típusait külön kiegészítésként kell feltüntetni;
b)
az „adósságegyenleg-csökkentés” a kivezetett kitettség adósságegyenleg-csökkentését tükrözi az időszak alatt megszerzett biztosítékkal összefüggésben. 346. A „kiáramlás az időszak alatt” tekintetében:
a)
a birtokbavétellel megszerzett biztosíték magában foglalja a következőket: i. az időszak alatt pénzeszközért értékesített biztosíték; ii. az időszak alatt pénzügyi instrumentummal való helyettesítés mellett értékesített biztosíték; és iii. a biztosíték értékének negatív változásai az időszak alatt különböző okokból (például a valós érték negatív változása, leértékelődés, értékvesztés, leírás, számviteli politika változása). A kiáramlások ezen típusait külön kell feltüntetni. Amennyiben biztosítékot mind pénzeszközért, mind pénzügyi instrumentumokért cserébe vezetik ki, a vonatkozó összegeket fel kell osztani, és a két kiáramlástípushoz kell rendelni. A „biztosíték értékesítése pénzügyi instrumentumokkal való helyettesítés mellett” olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a biztosítékot értékesítik egy partnernek, és annak e partner általi megszerzését az adatszolgáltató intézmény finanszírozza;
b)
az „adósságegyenleg-csökkentés” a kitettség adósságegyenleg-csökkentését tükrözi azon esetekkel összefüggésben, amikor a biztosítékot az időszak alatt pénzeszközért értékesítették vagy pénzügyi instrumentumokkal helyettesítették. 347. A biztosíték pénzeszközért történő értékesítése esetében a „Kiáramlás, amely esetében pénzeszköz beszedésére került sor” egyenlő a „Beszedett pénzeszköz költségek nélkül” és a „Birtokbavétellel megszerzett biztosíték értékesítéséből származó nyereség/(-) veszteség” összegével. A „Beszedett pénzeszköz költségek nélkül” a kapott pénzeszközök tranzakciós költségek – például ügynököknek fizetett díjak és jutalékok, átruházással kapcsolatos adók és illetékek – nélküli összege. A „Birtokbavétellel megszerzett biztosíték értékesítéséből származó nyereség/(-) veszteség” a kivezetés napján értékelt biztosíték könyv szerinti értéke és a tranzakciós költségek nélküli kapott pénzeszközök összege közötti különbözet. Az e rész 346. bekezdésében leírtak szerinti, biztosíték pénzügyi instrumentumokkal történő helyettesítése esetében a nyújtott finanszírozás könyv szerinti értékét kell feltüntetni. 348. A birtokbavétellel megszerzett biztosítékot a biztosíték intézmény mérlegében való megjelenítése óta eltelt idő szerinti bontásban kell feltüntetni. 349. A megszerzett biztosíték mérlegben való megjelenítés óta eltelt idő szerinti feltüntetése keretében a biztosíték mérlegbeli „idősödését”, vagyis az előre meghatározott időintervallumok közötti mozgását sem beáramlásként, sem kiáramlásként nem kell feltüntetni. 33.2. Birtokbavétellel megszerzett, az „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő biztosítékok – Megszerzett biztosíték típusa szerint (25.2.) 350. A 25.2. tábla tartalmazza az e rész 341. bekezdésében meghatározottak szerinti birtokbavétellel megszerzett biztosíték biztosítéktípus szerinti részletezését. A tábla a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenített biztosítékot tükrözi, függetlenül attól, hogy mely időpontban szerezték meg. Emellett a tábla információval szolgál a kapcsolódó „adósságegyenleg-csökkentésről” és a „kezdeti megjelenítéskori értékről” az e rész 343. és 344. bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a birtokbavétellel megszerzett és a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenített biztosítékok számáról. A birtokbavétellel megszerzett biztosítékok számát a biztosíték könyv szerinti értékétől függetlenül kell kiszámítani, és a szám a birtokbavétellel megszerzett biztosítékért cserébe a mérlegből kivezetett minden egyes kitettség esetében lehet egy, vagy több. 351. A biztosítéktípusok az e rész 173. bekezdésében említett biztosítéktípusok, a szóban forgó bekezdés b) i. pontjában szereplők kivételével. 352. Az ingatlanbiztosítékok tekintetében a következő információkat külön sorokban kell feltüntetni:
a)
építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan;
b)
a kereskedelmi ingatlanok tekintetében a kereskedelmi ingatlannal foglalkozó vállalatokhoz kapcsolódó telek formáját öltő biztosíték, a mezőgazdasági földterület kivételével. Külön információt kell kiegészítésként feltüntetni az építési engedéllyel rendelkező és nem rendelkező telkekről. 33.3. Birtokbavétellel megszerzett, „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítékok (25.3.) 353. A 25.3. táblában a birtokbavétellel megszerzett, „Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítékokra vonatkozó információkat kell feltüntetni. Emellett a tábla információt szolgáltat a kapcsolódó „adósságegyenleg-csökkentésről”, valamint a „kezdeti megjelenítéskori értékről” az e rész 343. és 344. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. 354. Információt kell szolgáltatni a biztosíték vonatkozási időpontban fennálló állományáról, függetlenül a biztosíték megszerzésének időpontjától, valamint a vonatkozási időszak kezdete és vége közötti időszak alatt birtokbavétellel megszerzett új, és a vonatkozási időpontban a mérlegben megjelenítve maradó biztosíték miatti beáramlásokról. Az „adósságegyenleg-csökkentés” tekintetében az „Összesen” sor tükrözi a biztosítékhoz kapcsolódó adósságegyenleg-csökkentést a vonatkozási időpontban, a „Birtokbavétellel megszerzett új biztosíték miatti beáramlások” sor pedig az időszak alatt megszerzett biztosítékhoz kapcsolódó adósságegyenleg-csökkentést. 34. ÁTSTRUKTURÁLÁS-KEZELÉS ÉS AZ ÁTSTRUKTURÁLÁS MINŐSÉGE (26.) 355. A 26. tábla részletes információkat tartalmaz az e rész 240–268. bekezdésével összhangban átstrukturáltként besorolt hitelekre és előlegekre vonatkozóan, a központi bankokkal szembeni számlakövetelésekként és egyéb látra szóló betétekként, vagy az értékesítésre tartottként besorolt instrumentumok kivételével. Az e rész 241. bekezdésében meghatározottak szerint egy problémás kölcsönszerződés korábbi feltételeinek módosításához vagy teljes vagy részleges újrafinanszírozásához köthető átstrukturált kitettségeket az átstrukturálási intézkedések konkrétabb típusai szerint kell részletezni. 356. Az „Instrumentumok száma” sorban feltüntetendő értékeket az e rész 320. bekezdésének meghatározása szerint kell megállapítani. 357. Az átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értékét az átstrukturálási intézkedés típusát tükröző kategóriához kell rendelni. Amennyiben valamely kitettségre több átstrukturálási intézkedést alkalmaztak, az átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értékét az átstrukturálási intézkedések legrelevánsabb típusához kell rendelni. Ez utóbbit az alapján kell meghatározni, hogy mely típusú átstrukturálási intézkedés van a legnagyobb hatással az átstrukturált kitettség nettó jelenértékére, vagy bármely más, alkalmazandónak ítélt módszer használatával. 358. Az átstrukturálási intézkedések típusai a következők:
a)
türelmi idő/törlesztési moratórium: a törlesztési kötelezettségek ideiglenes felfüggesztése a tőke vagy a kamat tekintetében, a törlesztést egy későbbi időpontban kell folytatni;
b)
kamatlábcsökkentés: a (fix vagy változó) kamatláb tartós vagy ideiglenes, méltányos és fenntartható rátára történő csökkentése;
c)
lejárat/futamidő meghosszabbítása: a kitettség futamidejének meghosszabbítása, amely magában foglalja a részletek összegének csökkentését azáltal, hogy hosszabb időre terül szét a törlesztés;
d)
átütemezett fizetések: a szerződésben rögzített törlesztésütemezés – a türelmi időtől/törlesztési moratóriumtól, a lejárat/futamidő meghosszabbításától és az adósságelengedéstől eltérő – módosítása a részletek összegének megváltoztatásával vagy anélkül. Ebbe a kategóriába tartozik többek között a fenntartható átütemezett program keretében törlesztendő fennálló tőkeegyenleg hátralékának és/vagy felhalmozott kamathátralékának a tőkésítése; a tőketörlesztés részletei összegének egy meghatározott időtartamig tartó csökkentése, függetlenül attól, hogy a kamatokat továbbra is teljes mértékben meg kell fizetni vagy a kamatokat tőkésítik vagy elengedik;
e)
adósságelengedés: a kitettség adatszolgáltató intézmény általi részleges törlése a kitettség jogszerű behajtására irányuló jog elvesztése miatt;
f)
hitel/eszköz csere: a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok formájában fennálló kitettségek részleges helyettesítése eszközökkel vagy saját tőkével;
g)
egyéb átstrukturálási intézkedések, többek között a problémás kölcsönszerződés teljes vagy részleges újrafinanszírozása. 359. Amennyiben az átstrukturálási intézkedés hatással van a kitettség bruttó könyv szerinti értékére, a vonatkozási időpontban fennálló – vagyis az átstrukturálási intézkedés alkalmazása utáni – bruttó könyv szerinti értéket kell feltüntetni. Újrafinanszírozás esetén az átstrukturálásnak minősülő új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét kell feltüntetni. 360. Az alábbi tételeket külön sorokban kell feltüntetni:
a)
több időpontban átstrukturált instrumentumok, ahol:
i.
a „kétszer” és „kettőnél többször” átstrukturált hitelek és előlegek az e rész 240–268. bekezdésével összhangban az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban átstrukturáltként besorolt olyan kitettségek, amelyekre kettő, illetve kettőnél több különböző időpontban alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket. Ide tartoznak többek között azok az eredetileg átstrukturált kitettségek, amelyek kiléptek az átstrukturált státuszból (gyógyult átstrukturált kitettségek), de ezt követően újabb átstrukturálási intézkedés tárgyát képezték;
ii.
a „Hitelek és előlegek, amelyek már meglévő átstrukturálási intézkedések mellett részesültek átstrukturálási intézkedésben” olyan, próbaidőszakban lévő átstrukturált kitettségek, amelyekre egy korábbi időpontban nyújtott átstrukturálási intézkedések mellett alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket, anélkül, hogy közben a kitettség gyógyulttá vált volna;
b)
a nemteljesítő besorolásból való kilépés feltételeit nem teljesítő, nemteljesítő átstrukturált kitettségek. Ide tartoznak azok a nemteljesítő átstrukturált kitettségek, amelyek az e rész 231. bekezdésének b) pontjában meghatározott 1 éves próbaidőszak végén az e rész 232. bekezdésében leírtak szerint nem teljesítették a nemteljesítőként való besorolás megszüntetésének feltételeit. 361. Külön oszlopban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyekre az utolsó pénzügyi év vége óta alkalmaztak átstrukturálási intézkedéseket. 35. HITELEK ÉS ELŐLEGEK: ÁTLAGOS IDŐTARTAM ÉS MEGTÉRÜLÉSI IDŐSZAKOK (47.) 362. A 47. táblában megadott információk a hitelekre és előlegekre vonatkoznak, a központi bankokkal szembeni számlakövetelések és egyéb látra szóló betétek, a kereskedési céllal tartott, a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy az értékesítésre tartott besorolású hitelek és előlegek kivételével. 363. Az „esedékesség napjától eltelt súlyozott átlagos időtartam (években)” e rész 213–239. vagy 260. bekezdésének megfelelően a vonatkozási időpontban nemteljesítőként besorolt kitettségek késedelmes napjai számának súlyozott átlagaként számítandó ki. A nem késedelmes nemteljesítő kitettségeket e számítás során nulla késedelmes nappal kell figyelembe venni. A kitettségeket a vonatkozási időpontban értékelt bruttó könyv szerinti érték alapján kell súlyozni. Az esedékesség napja óta eltelt súlyozott átlagos időtartamot években kell kifejezni (tizedesjeggyel). 364. A nemteljesítő hitelekkel és előlegekkel kapcsolatos, az időszak alatt lezárult peres eljárások eredményeiről a következő információkat kell megadni:
a)
nettó kumulált megtérülés: ide tartoznak a bíróság előtt lefolytatott eljárásokból származó megtérülések. Az önkéntes megállapodásokból származó megtérülések nem tüntethetők fel;
b)
bruttó könyv szerinti érték csökkenése: ez a tétel tartalmazza a peres eljárás lezárása következtében kivezetett nemteljesítő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét. Ide tartoznak a kapcsolódó leírások;
c)
az időszak alatt lezárult peres eljárások átlagos időtartama: az instrumentum e rész 322. bekezdése szerinti „per alatti státuszban” lévőként való besorolásának napja és a jogi eljárás lezárásának napja között eltelt idő átlagaként számítandó ki; években kell kifejezni (tizedesjegyekkel). 3. RÉSZ A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE 1. A 2. és a 3. táblázat a tőkekövetelmények CRR szerinti kiszámításához használandó kitettségi osztályokat felelteti meg a FINREP-táblákban használt ügyfélszektoroknak.
2. táblázat Sztenderd módszer
3. táblázat Belső minősítésen alapuló módszer
1. Overview
1.1 References1.2 Identified Requirements1.3 Related Standards2. Identified Requirements
3. Related Standards
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||