AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1099/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A. MELLÉKLET

A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK

Ez a melléklet – egyéb, e mellékletekben szereplő eltérő meghatározás hiányában – a többi mellékletben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát, földrajzi vonatkozású megjegyzéseit vagy meghatározását tartalmazza.

1.    FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK

Kizárólag statisztikai jelentési célra a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók:

2.    AGGREGÁTUMOK

A villamosenergia- és hőtermelők a termelés célja szerint csoportosítandók:

2.1.    Ellátási ágazat

2.1.1.   TERMELÉS/BELFÖLDI TERMELÉS

Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított tüzelőanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezések és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelőknek átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiamennyiségeket.

„Belföldi termelés”: az érintett területen belüli forrásokból való termelés.

2.1.2.   VISSZANYERT TERMÉKEK

Csak a feketekőszénre alkalmazandó. Bányák által visszanyert iszapszerű hulladékok és meddőhányókból származó pala.

2.1.3.   EGYÉB FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

Olyan tüzelőanyag-mennyiségek, amelyek előállítását más tüzelőanyagok között tüntetik fel, de amelyeket más tüzelőanyagokhoz kevernek és keverékként használnak fel. E komponens további részleteit a következőképpen kell meghatározni:

2.1.4.   IMPORT/EXPORT

Egyéb meghatározás hiányában az „import” a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) az országon belüli felhasználásra, az „export” pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal. Az országok politikai határait átlépő mennyiséget importáltnak vagy exportáltnak tekintjük, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre.

Ha a származási vagy rendeltetési helyet nem lehet bejelenteni, a „Nem meghatározott/Egyéb” megnevezést kell használni.

2.1.5.   NEMZETKÖZI (TENGERJÁRÓ) HAJÓK TARTÁLYAI

A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belvízi tavakon és vízi utakon, továbbá parti tengervizeken. Nem tartoznak ide a következők:

2.1.6.   NEMZETKÖZI LÉGI KÖZLEKEDÉS

Légi járművekre nemzetközi légi közlekedés céljából szállított üzemanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Máshol nem szereplő – Közlekedési ágazat” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (a „Máshol nem szereplő – Egyéb” cím alatt kell jelenteni).

2.1.7.   KÉSZLETVÁLTOZÁSOK

A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és záró készletszintje közötti különbség. Egyéb meghatározás hiányában a készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

2.1.8.   A NEMZETI TERÜLETEN TÁROLT NYITÓ- ÉS ZÁRÓKÉSZLETEK ÖSSZESEN

A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak. A készletek közé tartoznak a különleges tárolóhelyek valamennyi típusán tárolt készletek, a felszínen vagy a felszín alatt egyaránt.

2.1.9.   KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁS

Olaj (Nyersolaj és kőolajtermékek), amelyet kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel. Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.

2.1.10.   KAPOTT ELSŐDLEGES TERMÉKEK

Magában foglalja a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a belföldi földgáz-kondenzátumokat ( 3 ), továbbá a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.

2.1.11.   BRUTTÓ FINOMÍTÓI TERMELÉS

Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek. Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, magában foglalja viszont a finomítói tüzelőanyagot.

2.1.12.   ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉKEK

Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). E mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.

2.1.13.   VISSZAÁRAMLÁS

A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Ezek rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei.

2.1.14.   TERMÉKEK KÖZÖTTI TRANSZFEREK

Minőségi előírásuk megváltozása vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek. Egy termék negatív értékét egy (vagy több) pozitív értéknek kell kompenzálnia egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.

2.1.15.   TRANSZFERÁLT TERMÉKEK

Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.

2.1.16.   STATISZTIKAI KÜLÖNBSÉGEK

Számított érték, amely az ellátás szempontjából történő számítás (felülről építkező megközelítés) és a felhasználás szempontjából történő számítás (alulról építkező megközelítés) különbségeként kerül meghatározásra. A nagyobb statisztikai különbségek okára a bejelentő országoknak magyarázatot kell adniuk.

2.2.    Átalakítási ágazat

Az átalakítási ágazaton belül csak a más tüzelőanyaggá átalakított tüzelőanyagok mennyiségeit kell bejelenteni. A fűtésre, a berendezések működtetéséhez és általában véve az átalakítás támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket az „Energiaágazat” cím alatt kell feltüntetni.

2.2.1.   FŐTEVÉKENYSÉGŰ CSAK VILLAMOS ENERGIÁT TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK (ERŐMŰVEK)

Főtevékenységű termelők által csak villamos energiát termelő egységekben/erőművekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.2.   FŐTEVÉKENYSÉGŰ, HŐT ÉS VILLAMOS ENERGIÁT KAPCSOLTAN TERMELŐ (CHP) LÉTESÍTMÉNYEK

Főtevékenységű termelők által CHP-egységekben villamos energia és/vagy hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.3.   FŐTEVÉKENYSÉGŰ TERMELŐK ÁLTAL CSAK HŐT TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK (FŰTŐMŰVEK)

Főtevékenységű termelők által csak hőfejlesztő egységekben/erőművekben hő termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.4.   SAJÁT CÉLRA CSAK VILLAMOS ENERGIÁT TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK (ERŐMŰVEK)

Saját célra termelők által csak villamos energiát termelő egységekben/erőművekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.5.   SAJÁT CÉLRA HŐT ÉS VILLAMOS ENERGIÁT KAPCSOLTAN (CHP) TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK

Saját célra termelők által CHP-egységekben villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyagok teljes, és a hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagoknak az értékesített hő előállítására használt arányos része. A hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagok arányos, nem értékesített részét (saját célra felhasznált hő) a NACE-osztályozáson alapuló végsőenergia-felhasználás meghatározott ágazata szerint kell jelenteni. A nem értékesített, hanem nem pénzügyi megállapodások alapján más szervekhez vagy más tulajdonában lévő szervekhez szállított hőt az értékesített hővel azonos elv szerint kell jelenteni.

2.2.6.   SAJÁT CÉLRA CSAK HŐT TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK (FŰTŐMŰVEK)

Saját célra termelők által csak hőt termelő létesítményekben (fűtőművek) felhasznált tüzelőanyagok azon arányos része, amely megfeleltethető az értékesített hő mennyiségének. A hőtermelésre felhasznált tüzelőanyagok arányos, nem értékesített részét (saját célra felhasznált hő) a NACE-osztályozáson alapuló végsőenergia-felhasználás meghatározott ágazata szerint kell jelenteni. A nem értékesített, hanem nem pénzügyi megállapodások alapján más szervekhez vagy más tulajdonában lévő szervekhez szállított hőt az értékesített hővel azonos elv szerint kell jelenteni.

2.2.7.   KŐSZÉNBRIKETT-ÜZEMEK

Kőszénbrikett-üzemekben kőszénbrikett előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.8.   KOKSZOLÓ KEMENCÉK

Kokszoló kemencékben kokszolókemence-koksz és kamragáz előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.9.   BARNASZÉNBRIKETT-/TŐZEGBRIKETT-ÜZEMEK

Barnaszénbrikett-üzemekben barnaszénbrikett előállításához használt tüzelőanyag-mennyiségek, illetve tőzegbrikett előállításához használt tőzegmennyiségek.

2.2.10.   GÁZGYÁRAK

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben gázgyári gáz előállítására használt tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.11.   NAGYOLVASZTÓ

A nagyolvasztókba – vagy a tetején keresztül a vasérccel együtt, vagy az alul lévő csöveken keresztül a felmelegített fújtatott levegővel együtt – érkező tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.12.   A SZÉN CSEPPFOLYÓSÍTÁSA

Szintetikus olaj termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.13.   GÁZT CSEPPFOLYÓSSÁ ALAKÍTÓ ÜZEMEK

Folyékony tüzelőanyaggá átalakított gáz-halmazállapotú tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.14.   FASZÉN-ELŐÁLLÍTÓ ÜZEM

Faszénné átalakított szilárd biotüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.15.   KŐOLAJ-FINOMÍTÓK

Kőolajtermékek előállítására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.2.16.   FÖLDGÁZKEVERŐ ÜZEMEK (KEVERT FÖLDGÁZHOZ)

Földgázzal kevert és a földgázhálózatba bevezetett gázmennyiségek.

2.2.17.   A MOTORBENZINNEL/DÍZELLEL/KEROZINNEL VALÓ KEVERÉS ESETÉBEN:

Fosszilis anyagokkal kevert, folyékony bioüzemanyag-mennyiségek. A tüzelőanyagokba kevert hidrogén mennyisége.

2.2.18.   HIDROGÉN ELŐÁLLÍTÁSA

Hidrogén előállítására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek

2.2.19.   MÁSHOL NEM SZEREPLŐ

Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentés megjegyzések részében meg kell magyarázni.

2.3.    Energiaágazat

Az energiaipar által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Ez a következő NACE ágazatoknak felel meg: 05, 06, 19 és 35, NACE alágazat: 09.1, valamint NACE szakágazatok: 07.21. és 08.92.

Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni]).

2.3.1.   A (KAPCSOLT ÉS NEM-KAPCSOLT) ERŐMŰVEK ÉS FŰTŐMŰVEK SAJÁT FELHASZNÁLÁSA

A csak villamos energiát termelő, illetve kapcsolt erőművekben, valamint fűtőművekben támogatási műveletekre energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.2.   SZÉNBÁNYÁK

A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni.

2.3.3.   KŐSZÉNBRIKETT-ÜZEMEK

Kőszénbrikett-üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.4.   KOKSZOLÓ KEMENCÉK

Kokszoló kemencékben (kokszolóüzemek) a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.5.   BARNASZÉNBRIKETT-/TŐZEGBRIKETT-ÜZEMEK

Barnaszénbrikett-/tőzegbrikett-üzemekben (brikettüzemek) a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.6.   GÁZGYÁRAK/SZÉNGÁZOSÍTÓ ÜZEMEK

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.7.   NAGYOLVASZTÓK

Nagyolvasztókban a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.8.   A SZÉN CSEPPFOLYÓSÍTÁSA

Széncseppfolyósító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.9.   CSEPPFOLYÓSÍTÁS (LNG) / VISSZAGÁZOSÍTÁS

Földgáz-cseppfolyósító és visszagázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.10.   GÁZOSÍTÓ ÜZEMEK (BIOGÁZ)

Biogáz gázosító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.11.   GÁZT CSEPPFOLYÓSSÁ ALAKÍTÓ (GTL) ERŐMŰVEK

Gázt cseppfolyóssá alakító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.12.   FASZÉN-ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMEK

Faszén-előállító üzemekben a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.13.   KŐOLAJ-FINOMÍTÓK

Kőolaj-finomítókban a műveletek támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.14.   NUKLEÁRIS IPAR

A nukleáris ipari műveletek (atommaghasadáshoz és magfúzióhoz szükséges nukleáris anyagok bányászata, feldolgozása, újrafeldolgozása) támogatásához energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek, beleértve a radioaktív nukleáris hulladék kezelését, ártalmatlanítását és tárolását.

2.3.15.   KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZKITERMELÉS

Kőolaj- és földgázkitermelő létesítményekben felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket a „Hálózati (elosztási) veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni).

2.3.16.   HIDROGÉN ELŐÁLLÍTÁSA, CSEPPFOLYÓSÍTÁSA ÉS GÁZOSÍTÁSA.

A hidrogén előállításának, cseppfolyósításának és gázosításának támogatására energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.3.17.   MÁSHOL NEM SZEREPLŐ – ENERGIA

Máshol nem szereplő energiával összefüggő tevékenységekhez kapcsolódó tüzelőanyag-mennyiségek. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentés megjegyzések részében meg kell magyarázni.

2.4.    Továbbítási és elosztási veszteségek

2.4.1.   Továbbítási veszteségek

A továbbítás következtében a tüzelőanyag-mennyiségekben keletkező veszteség, a továbbításirendszer-üzemeltető által működtetett rendszer részeként. Magában foglalja a technikai és nem technikai veszteséget is. A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is. A földgáz esetében magában foglalja a továbbítás során alkalmazott lefúvatást és fáklyázást is.

2.4.2.   Hálózati (elosztási) veszteség

Az elosztás következtében a tüzelőanyag-mennyiségekben keletkező veszteség, az elosztásirendszer-üzemeltető által működtetett rendszer részeként. Magában foglalja a technikai és nem technikai veszteséget is. A földgáz esetében magában foglalja az elosztás során alkalmazott lefúvatást és fáklyázást is.

2.5.    Végső, nem energetikai célú fogyasztás

A nem energiacélra felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek – el nem égetett tüzelőanyagok.

2.6.    Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)

2.6.1.   IPARI ÁGAZAT

Ez az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált tüzelőanyag-mennyiségekre vonatkozik.

A csak hőt termelő vagy CHP-egységek esetében csak az adott szerv által felhasznált hő termelésére elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiségeket kell jelenteni. Az értékesített hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.

2.6.2.   KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT

Az összes közlekedési tevékenységhez felhasznált energia, tekintet nélkül a NACE-kategóriára (gazdasági ágazatra), amelyben a tevékenységet végzik. A vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon és repülőtereken fűtésre és világításra felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket nem a „Közlekedési ágazat”, hanem a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alatt kell feltüntetni.

2.6.2.1.   Vasút

A vasúti közlekedésben – beleértve az iparvasutat és a városi vagy elővárosi közlekedési rendszer részét képező vasúti közlekedést (például vonaton, villamoson, metrón) – felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek.

2.6.2.1.1.   Nagysebességű vasút

Az olyan vonalakon közlekedő vonatok által felhasznált energia, ahol a sebesség meghaladhatja a 200 km/h-t.

2.6.2.1.2.   Hagyományos vasút

A vasúti közlekedésben felhasznált energia, a nagysebességű vasút, a metró és villamos kivételével.

2.6.2.1.2.1.   Személyszállítás hagyományos vasúton

A vasút által személyszállításra felhasznált energia, azaz a vasúti járművekkel közlekedő utasoknak a beszállás és a kiszállás helye közötti mozgása. Az utas minden, a vasúton utazó személy, a vonat személyzetének tagjai kivételével.

2.6.2.1.2.2.   Árufuvarozás hagyományos vasúton

A vasút által áruszállításra felhasznált energia, azaz az áruknak a berakodás és a kirakodás helye közötti vasúti járművekkel történő mozgatása.

2.6.2.1.3.   Metró és villamos

A metró, a villamos, a helyiérdekű vasút és más magas vagy földalatti városi vasúti rendszerek által felhasznált energia.

2.6.2.2.   Belvízi hajózás

A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi (tengerjáró) hajók tartályai” pontot) részt nem vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított tüzelőanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján.

2.6.2.3.   Közút

Közúti járművekben felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti tüzelőanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat is.

Nem foglalja magában a helyhez kötött motorok (lásd „Egyéb ágazat”) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd „Mezőgazdaság”), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd „Egyéb ágazat – Máshol nem szereplő”), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Ipari ágazat” – „Építőipari alágazat”).

2.6.2.3.1.   Teherszállító nehézgépjárművek

A 3,5 tonna terhelhetőségnél nagyobb teherbírású tehergépkocsikban felhasznált, rakományt szállító tüzelőanyag-mennyiségek (N2 és N3 kategóriájú járművek a járműkategóriák európai osztályozási rendszere szerint, az ENSZ-EGB előírásai alapján).

2.6.2.3.2.   Csoportos személyszállítás

Nagy járművekben, személyszállításban, például autóbuszokban, távolsági buszokban, nagyteherautókban stb. felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (M2 és M3 kategóriájú járművek a járműkategóriák európai osztályozási rendszere szerint, az ENSZ-EGB előírásai alapján).

2.6.2.3.3.   Személygépkocsik és kisteherautók

A kis járművekben, például személy- és teherszállító személygépkocsikban és kisteherautókban felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (N1 és M1 kategóriájú járművek a járműkategóriák európai osztályozási rendszere szerint, az ENSZ-EGB szabványai alapján).

2.6.2.3.4.   Egyéb közúti járművek:

A közúti szállítás valamennyi formájában felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek, kivéve az árufuvarozást, a tömegközlekedést, valamint a személygépkocsikat és kisteherautókat szállító nehézgépjárműveket.

2.6.2.4.   Csővezetékes szállítás

A gázt, folyadékokat, iszapszerű anyagokat és egyebet szállító csővezetékek működtetésének támogatásához energiaként felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek. Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát is. Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz elosztótól végfelhasználókig való, csővezetékes elosztásához felhasznált energiát (az „Energiaágazat” alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználók közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (ezeket hálózati veszteségként kell jelenteni).

2.6.2.5.   Belföldi légi közlekedés

Légi járművekre belföldi légi közlekedés céljából szállított üzemanyagok mennyiségei. Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálatára – felhasznált üzemanyagot is. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Ez magában foglalja egy tengerentúli területekkel rendelkező országban lévő két repülőtér közötti meglehetősen hosszú utakat. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Máshol nem szereplő – Közlekedési ágazat” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (a „Máshol nem szereplő – Egyéb” cím alatt kell jelenteni).

2.6.2.6.   Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás

Máshol nem szereplő közlekedési tevékenységekhez felhasznált üzemanyag-mennyiségek. Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált üzemanyagokat. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentés megjegyzések részében meg kell magyarázni.

2.6.3.   EGYÉB ÁGAZATOK

E kategória a külön nem említett ágazatokban vagy az átalakításhoz, az energiához, az iparhoz vagy a közlekedéshez nem tartozó ágazatokban felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket tartalmazza.

2.6.3.1.   Kereskedelmi és közszolgáltatások

A köz- és magánszféra vállalkozásai és hivatalai által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek. NACE 33., 36., 37., 38., 39., 45., 46., 47., 52., 53., 55., 56., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 84. (a 84.22. szakágazat kivételével), 85., 86., 87., 88., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96. és 99. ágazat. A vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon és repülőtereken fűtésre és világításra felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket nem ebben a kategóriában kell feltüntetni. Ez magában foglalja a NACE 49., 50. és 51. ágazat összes, nem szállítási tevékenységéhez felhasznált tüzelőanyagokat is.

2.6.3.2.   Háztartások

Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek. NACE 97. és 98. ágazat

A következő egyedi fogalommeghatározások a háztartási ágazatra alkalmazandók:

„magánháztartás”: egy egyedül élő személy, egy család vagy ugyanabban a magánlakásban együtt élő olyan egyének csoportja, akik megosztják a közüzemi és a létfenntartáshoz szükséges egyéb költségeket. A háztartási szektor, más néven lakossági ágazat ezért egy ország valamennyi háztartását magában foglalja.

A kollektív lakóhelyek – akár állandóak (pl. börtönök), akár ideiglenesek (pl. kórházak) – nem tartoznak ide, mivel azokat a szolgáltatási ágazat alatti fogyasztásként kell feltüntetni. Az összes közlekedési célra felhasznált energiát a közlekedési ágazat alatt és nem a háztartási ágazat alatt kell jelenteni.

A háztartások által végzett jelentős gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó energiafogyasztást ki kell venni a háztartások összes energiafogyasztásából. E tevékenységek magukban foglalják a kisgazdaságokban folytatott mezőgazdasági tevékenységeket és egy háztartás lakóhelyén végzett egyéb gazdasági tevékenységeket, amelyeket a végfelhasználás megfelelő ágazata alatt kell jelenteni.

2.6.3.2.1.   Helyiségek fűtése

Ez az energiaszolgáltatás egy lakóhely belső terében fűtést biztosító energia felhasználására vonatkozik.

2.6.3.2.2.   Helyiségek hűtése

Ez az energiaszolgáltatás a hűtéshez szükséges energiának egy lakóhely hűtőrendszere és/vagy -egysége által történő felhasználására vonatkozik.

A ventilátorok, fúvóberendezések és egyéb készülékek, amelyek nem kapcsolódnak a hűtőegységre, nem tartoznak ide, azokat a „Világítás és elektromos készülékek” szakaszban kell feltüntetni.

2.6.3.2.3.   Vízfűtés

Ez az energiaszolgáltatás a meleg folyóvízhez, fürdéshez, tisztításhoz és egyéb, nem főzéshez kapcsolódó alkalmazásokhoz szükséges víz melegítését szolgáló energia felhasználására vonatkozik.

Nem tartozik ide az úszómedence fűtése, azt az „Egyéb végfelhasználás” szakaszban kell feltüntetni.

2.6.3.2.4.   Főzés

Ez az energiaszolgáltatás az ételkészítéshez szükséges energia felhasználására vonatkozik.

A főzést kiegészítő készülékek (mikrohullámú sütő, vízforraló, kávéfőzőgép stb.) nem tartoznak ide; azokat a „Világítás és elektromos készülékek” szakaszban kell feltüntetni.

2.6.3.2.5.   Világítás és elektromos készülékek (kizárólag villamos energia):

A világításhoz és az egyéb elektromos készülékekhez szükséges villamos energia lakóhelyen történő felhasználása, amely nem tartozik az „Egyéb végfelhasználás” kategóriába.

2.6.3.2.6.   Egyéb végfelhasználás

Bármely egyéb, háztartások általi energiafogyasztás, például a kültéri, és bármely a fent említett öt energia-végfelhasználás kategóriájába nem tartozó egyéb tevékenységekhez (pl. fűnyíró, úszómedence fűtése, kültéri fűtőberendezések, szabadtéri használatú önálló tűzhelyek és grillsütők, szauna stb.) szükséges energia felhasználása.

2.6.3.3.   Mezőgazdaság

Növénytermesztésként és az állattenyésztésként, vadászatként és hasonló szolgáltatásként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek; NACE 01. ágazat.

2.6.3.4.   Erdőgazdálkodás

Erdőgazdálkodásként és fakitermelésként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott tüzelőanyag-mennyiségek; NACE 02. ágazat.

2.6.3.5.   Halászat

A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított üzemanyag-mennyiségek. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyagot, amelyek az országban töltöttek üzemanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot is), valamint a halászati iparban felhasznált energiát. NACE 03. ágazat.

2.6.3.6.   Máshol nem szereplő – Egyéb

Máshol nem szereplő tevékenységekhez felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek (például NACE 84.22. szakágazat). Ez a kategória foglalja magában az összes katonai célú mozgó és helyhez kötött jellegű tüzelőanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy a tüzelőanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az esetleg e pont alá kerülő elemeket a jelentés megjegyzések részében meg kell magyarázni.

3.    TERMÉKEK

3.1.    SZÉN (Szilárd fosszilis tüzelőanyagok és feldolgozott gázok)

3.1.1.   FEKETEKŐSZÉN

A feketekőszén az antracit, a kokszolható szén és az egyéb bitumenes kőszén összegével azonos termékaggregátum.

3.1.2.   ANTRACIT

Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra. Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 % illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.

3.1.3.   KOKSZSZÉN

Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi nagyolvasztókban való felhasználásra alkalmas koksz (kokszolókemence-koksz) előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.

3.1.4.   EGYÉB BITUMENES KŐSZÉN

Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszolható szén és az antracit kategóriájába tartozók kivételével magában foglal valamennyi bitumenes kőszenet. Az antraciténál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 24 000 kJ/kg.

3.1.5.   BARNASZÉN

A barnaszén a szubbitumenes szén és a lignit összegével azonos termékaggregátum.

3.1.6.   SZUBBITUMENES SZÉN

Szén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 20 000 kJ/kg és 24 000 kJ/kg között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.

3.1.7.   LIGNIT

Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 20 000 kJ/kg, illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.

3.1.8.   KŐSZÉNBRIKETT

Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert tüzelőanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.

3.1.9.   KOKSZOLÓKEMENCE-KOKSZ

A szén – elsősorban kokszolható szén – karbonizálásából nyert szilárd termék, magas hőmérsékleten, nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-kokszot elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként.

Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot.

A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot tüzelőanyagként (fűtésre) használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel.

E pont magában foglalja a lignitből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.

3.1.10.   GÁZKOKSZ

Gázgyárakban városi gáz előállításához használt feketekőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.

3.1.11.   KŐSZÉNKÁTRÁNY

A bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő („alacsony hőmérsékletű kátrány”).

3.1.12.   BARNASZÉNBRIKETTEK (BKB)

A barnaszénbrikett lignitből vagy szubbitumenes szénből előállított kevert tüzelőanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag hozzáadása nélkül, brikettezve állítanak elő, beleértve a szárított lignit szemcséket vagy port.

3.1.13.   FELDOLGOZOTT GÁZOK

A feldolgozott gázok a gázgyári gáz, a kamragáz, a kohógáz és az egyéb visszanyert gázok összegével azonos termékaggregátum.

3.1.14.   GÁZGYÁRI GÁZ

Magában foglalja az állami vagy magánüzemekben – amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás – termelt valamennyi típusú gázt. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszoló-kemencékben termelt és gázgyárakhoz átadott gázt) olajtermékekkel (LPG, pakura stb.) való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, ideértve a földgázzal való keverést is, amelyet a földgázhálózaton keresztül osztanak el és használnak fel. A más széngázok transzferéből származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.

3.1.15.   KAMRAGÁZ

A kamragáz a vas- és acélgyártáshoz előállított kokszolókemence-koksz gyártási melléktermékeként kapott gáz.

3.1.16.   KOHÓGÁZ

A kohógáz a vas- és acéliparban a koksz nagyolvasztókban való égése során keletkezik. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben nyerik vissza és használják fel tüzelőanyagként.

3.1.17.   EGYÉB VISSZANYERT GÁZOK

Az oxigénkohóban történő acélgyártás során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gázok konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismertek. A visszanyert tüzelőanyag-mennyiséget a bruttó fűtőérték alapján kell jelenteni. Magában foglalja a fent nem említett, meg nem határozott feldolgozott gázokat is, például a másutt pontosan nem megjelölt gyártási és kémiai folyamatokból kinyert, szilárd szén eredetű éghető gázokat.

3.1.18.   TŐZEG

A tőzeg éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A tőzeg magában foglalja a préselt tőzeget és finomra aprított tőzeget. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában.

3.1.19.   TŐZEGTERMÉKEK

Például a préselt tőzegből és finomra aprított tőzegből közvetlenül vagy közvetve gyártott tőzegbrikett.

3.1.20.   OLAJPALA ÉS OLAJHOMOK

Az olajpala és a olajhomok üledékes kőzet, amely kerogén formájában szerves anyagot tartalmaz. A kerogén viaszos, szénhidrogénben gazdag anyag, amelyet a kőolaj előanyagának tekintenek. Az olajpala közvetlenül elégethető, vagy felmelegítéssel kezelhető a palaolaj kivonása érdekében. A palaolajat és a cseppfolyósítás útján keletkezett más termékeket egyéb szénhidrogénként a kőolajtermékek között kell jelenteni.

3.2.    FÖLDGÁZ

3.2.1.   FÖLDGÁZ

A földgáz magában foglalja a felszín alatti készletekben fellelhető, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, elsősorban metánból álló gázokat, függetlenül a kitermelés módjától (hagyományos és nem hagyományos). Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú szénhidrogént termelő lelőhelyekről származó, „nem kísérőgázokat”, a nyersolajjal együtt termelt „kísérőgázokat”, illetve szénbányákból (bányagáz) vagy szénrétegekből (bányagáz) kinyert metánt. A földgáz nem foglalja magában a biogázt és a feldolgozott gázokat. Az ilyen termékek földgázhálózatba történő transzferét a földgáztól külön kell jelenteni. A földgáz magában foglalja a cseppfolyósított földgázt (LNG) és a sűrített földgázt (CNG) is.

3.3.    Villamos energia és hő

3.3.1.   VILLAMOS ENERGIA

Villamos energia olyan energiaátvitelként azonosítható fizikai jelenség, mely elektromos töltések, valamint azok nyugalmi helyzetében és mozgása során megvalósuló hatásait jelenti. Valamennyi felhasznált, megtermelt és elfogyasztott villamos energiát jelenteni kell, ideértve a hálózattól független és a saját fogyasztású energiát is. A hálózaton kívüli villamos energiát olyan létesítmények állítják elő, amelyek termelési szempontból le vannak kapcsolva a hálózatról; a létesítmény nem tudja a termelt villamos energiát bejuttatni a hálózatba. A saját fogyasztású villamos energia a termelő által a hálózatba való betáplálás előtt felhasznált villamos energia.

3.3.2.   HŐ (SZÁRMAZTATOTT HŐ)

A hő az anyag alkotóelemeinek transzlációs, rotációs és vibrációs mozgásából, valamint annak halmazállapot-változásából nyert energia. Valamennyi előállított hőmennyiséget jelenteni kell, a saját célra termelők által saját felhasználásra előállított és nem értékesített hő kivételével; a hő minden más formáját olyan termékek felhasználásaként kell jelenteni, amelyekből a hőt előállították.

3.4.    OLAJ (Nyersolaj és kőolajtermékek)

3.4.1.   NYERSOLAJ

A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Normál felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajárammal keveredve. A mennyiségeket a kitermelés módjától (hagyományos és nem hagyományos) függetlenül kell jelenteni. A nyersolaj nem foglalja magában a földgáz-kondenzátumot (NGL).

3.4.2.   CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ (LNG)

A földgáz-kondenzátumok folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének, amelyeket a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben nyernek ki. A földgáz-kondenzátum fogalmába tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.

3.4.3.   FINOMÍTÓI NYERSANYAGOK

A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis olaj, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).

3.4.4.   ADALÉKOK/OXIGENÁTOK

Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják a tüzelőanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.). Az adalékok magukban foglalják a következőket: oxigenátok (például alkoholok (metanol, etanol), éterek (MTBE [metil-tercierbutil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter], stb.), észterek (repcemagolaj vagy dimetil-észter stb.), kémiai vegyületek (TML [tetrametil-ólom], TEL [tetraetil-ólom] és tisztítószerek). Az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) a tüzelőanyagokkal való keverésre vagy tüzelőanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk. Ez a kategória magában foglalja a likvid fosszilis tüzelőanyagokkal kevert bio-tüzelőanyagokat.

3.4.5.   ADALÉKOKBAN/OXIGENÁTOKBAN LÉVŐ BIOÜZEMANYAGOK

Az ebben a kategóriában jelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek a kevert folyékony bio-tüzelőanyagokra és csak a folyékony bioüzemanyag-részre vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bioüzemanyagokat keverik. Nem foglalja magában az összes be nem kevert folyékony bioüzemanyagot.

3.4.6.   EGYÉB SZÉNHIDROGÉNEK

Szurokföldből, palaolajból stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok, emulgeált olajok (pl. Orimulsion); nem foglalja magában az olajpalát; magában foglalja a palaolajat (másodlagos termék).

3.4.7.   KŐOLAJTERMÉKEK

A kőolajtermékek a finomítói gáz, etán, cseppfolyósított szénhidrogéngáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek összegével azonos termékaggregátum.

3.4.8.   FINOMÍTÓI GÁZ

A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósított gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.

3.4.9.   ETÁN

A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói fűtőgázból nyernek ki.

3.4.10.   CSEPPFOLYÓSÍTOTT SZÉNHIDROGÉNGÁZ (LPG)

A cseppfolyósított szénhidrogéngázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A cseppfolyósított szénhidrogéngázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.

3.4.11.   NAFTA

A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. Olyan anyagból áll, amelyet 30 °C és 210 °C közötti forrástartomány vagy e tartomány egy része jellemez.

3.4.12.   MOTORBENZIN

A motorbenzin 35 °C és 215 °C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszíni, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve az ólomvegyületeket is. Magában foglalja a motorbenzin keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra. A motorbenzin a bekevert biobenzin (motorbenzinben lévő biobenzin) és a nem biobenzin összegével azonos termékaggregátum.

3.4.12.1.   Bekevert biobenzin (motorbenzinben lévő biobenzin)

Motorbenzinbe kevert biobenzin

3.4.12.2.   Nem biobenzin

A motorbenzin fennmaradó része – motorbenzin, a bekevert biobenzin nélkül (túlnyomórészt fosszilis eredetű motorbenzin).

3.4.13.   REPÜLŐGÉPBENZIN

Dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a –60 °C-os fagyáspont és a rendszerint 30 °C és 180 °C közötti forrástartomány.

3.4.14.   BENZIN TÍPUSÚ SUGÁRHAJTÓMŰ-ÜZEMANYAG (NAFTA TÍPUSÚ SUGÁRHAJTÓMŰ-ÜZEMANYAG VAGY JP4)

Valamennyi, 100 °C és 250 °C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.

3.4.15.   KEROZIN TÍPUSÚ SUGÁRHAJTÓMŰ-ÜZEMANYAG

Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői – 150 °C és 300 °C között (általában maximum 250 °C-on) – és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség állapít meg. Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit. Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag a bekevert bio sugárhajtómű-kerozin (kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagban lévő bio sugárhajtómű-kerozin) és a nem bio sugárhajtómű-kerozin összegével azonos termékaggregátum.

3.4.15.1.   Bekevert bio sugárhajtómű-kerozin (kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagban lévő bio sugárhajtómű-kerozin)

Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyagba kevert bio sugárhajtómű-kerozin.

3.4.15.2.   Nem bio sugárhajtómű-kerozin

A kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag fennmaradó része – kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, a bekevert bio sugárhajtómű-kerozin kivételével (túlnyomórészt fosszilis eredetű kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag).

3.4.16.   EGYÉB KEROZIN

A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 °C és 300 °C között desztillál át.

3.4.17.   GÁZOLAJ/DÍZELOLAJ (FŰTŐOLAJPÁRLAT)

A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 °C és 380 °C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos osztálya létezik. A gázolaj/dízelolaj magában foglalja az autók és teherautók közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorjainak dízelolaj üzemanyagát. A gázolaj/dízelolaj magában foglalja az ipari és kereskedelmi felhasználásra szánt könnyű tüzelőolajat, a tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolajat, egyéb gázolajokat, beleértve a 380 °C és 540 °C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat. A gázolaj/dízelolaj a bekevert biodízelek (gázolajban/dízelolajban lévő biodízelek) és nem biodízelek összegével azonos termékaggregátum.

3.4.17.1.   Bekevert biodízelek (gázolajban/dízelolajban lévő biodízelek)

Gázolajba/dízelolajba kevert biodízelek.

3.4.17.2.   Nem biodízelek

A gázolaj/dízelolaj fennmaradó része – gázolaj/dízelolaj, a bekevert biodízelek kivételével (túlnyomórészt fosszilis eredetű gázolaj/dízelolaj).

3.4.18.   TÜZELŐOLAJ (NEHÉZ FŰTŐOLAJ)

Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 °C-n meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 °C felett van, sűrűsége pedig mindig 0,90 kg/l felett van. A fűtőolaj az alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj összegével azonos termékaggregátum.

3.4.18.1.   Alacsony kéntartalmú fűtőolaj (LSFO)

0,5 % alatti kéntartalmú fűtőolaj.

3.4.18.2.   Magas kéntartalmú fűtőolaj (HSFO)

Legalább 0,5 %-os kéntartalmú fűtőolaj.

3.4.19.   LAKKBENZIN ÉS SPECIÁLBENZIN

A lakkbenzin és speciálbenzin finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Magukban foglalják az ipari benzint (más néven SBP-t, 30 °C és 200 °C között átdesztilláló könnyű olajok az ipari benzin 7–8 kategóriájában, a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően; a kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 °C-t) szerint határozzák meg; és a lakkbenzint (30 °C-t meghaladó lobbanáspontú ipari benzin, amelynek forrástartománya 135 °C és 200 °C között van).

3.4.20.   KENŐANYAGOK

Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének. Főként csapágyakban tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.

3.4.21.   BITUMEN

Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítés, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a cseppfolyósított és a higított bitument.

3.4.22.   PARAFFINVIASZOK

Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriától függően többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 °C-ot.

3.4.23.   PETRÓLEUMKOKSZ

Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszoló kemencékben nyersanyagként, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”. Magában foglalja a „katalizátorkokszot” is, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.

3.4.24.   EGYÉB TERMÉKEK

Minden más, fent nem említett termék, például: kátrány és kén. Idetartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).

3.5.    Megújuló és hulladékból nyert energiák

3.5.1.   VÍZENERGIA

A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. A vízenergia tiszta vízerőművek, vegyes üzemű vízerőművek és tisztán szivattyús-tározós erőművek összegével azonos termékaggregátum.

3.5.1.1.   Tiszta vízerőművek

A természetes beömlő vizet közvetlenül felhasználó vízerőművek, amelyek nem rendelkeznek kapacitással a víz szivattyúzására és tározására (a víz felfelé történő szivattyúzására).

3.5.1.2.   Vegyes üzemű vízerőművek

A természetes beömlő vizet egy magasan lévő víztározóban felhasználó vízerőművek, ahol a berendezések egy része vagy egésze használható a víz felfelé szivattyúzásához; a megtermelt villamos energia a természetes vízbeömlés és a korábban felfelé szivattyúzott víz következménye.

3.5.1.2.1.   Ebből felszivattyúzás

Ez a vegyes vízerőművekben szivattyús vízerőmű üzemmódban (a korábban felfelé szivattyúzott vízből) termelt villamos energia része.

3.5.1.3.   Tisztán szivattyús-tározós erőművek

A vízerőművek, amelyekben nincs természetes vízbeömlés a magasan lévő víztározóba; az esővízből és olvadt hóból nyert és a villamos energiát termelő víz legnagyobb részét korábban felfelé szivattyúzták, kivéve a csapadékot és a hóesést.

3.5.2.   GEOTERMIKUS ENERGIA

A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia; a talajból hőszivattyúk révén nyert környezeti hő kivételével. A geotermikus energia a kúton kitermelt folyadék entalpiája (energiatartalma), és a folyamat végén nem hasznosított folyadék entalpiája közötti különbséget jelenti.

3.5.3.   NAPENERGIA

A napenergia a fotovoltaikus napenergia és a naphőenergia összegével azonos termékaggregátum.

3.5.3.1.   Fotovoltaikus napenergia

A napfény átalakítása villamos energiává olyan napelemek felhasználásával, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek. Minden megtermelt villamos energiát (beleértve a kisléptékű termelést és a hálózattól független létesítményeket is) be kell jelenteni.

3.5.3.1.1.   Tetőszerkezet

Itt az energiatermeléstől eltérő elsődleges célt szolgáló épületszerkezeteken elhelyezett fotovoltaikus napelemek által termelt energia mennyiségét kell megadni. Idetartozik a BIPV (épített fotovoltaikus épület), ahol a fotovoltaikus panelek nem a tetőn vannak, hanem pl. az épülethez vannak csatlakoztatva. A fotovoltaikus napelemek nem tekinthetők a tetőszerkezet részének, ha azokat nagy területen, a földön helyezik el, amikor is többletterületet (pl. mezőgazdasági területeket) igényelnek.

3.5.3.1.2.   Hálózattól független

Itt az A. melléklet 3.3.1. pontjában meghatározott hálózaton kívül kell az adatokat megadni.

3.5.3.2.   Napból származó hőenergia

A napsugárzásból (napfény) hasznos energiacélból kinyert hő. Idetartoznak például a nap hőenergiájával működő üzemek és a használati célú melegvíz-előállítást és az épületek fűtését biztosító aktív rendszerek. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. Nem kell beszámítani az épületek fűtését, hűtését és világítását biztosító passzív rendszerek által kinyert napenergiát; csak az aktív rendszerekkel kapcsolatos napenergiát kell feltüntetni.

3.5.4.   ÁRAPÁLY-, HULLÁM-, TENGERÁRAM-ENERGIA

Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mozgási energia.

3.5.5.   SZÉLENERGIA

A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája. A szélenergia a szárazföldi és az offshore szélenergia összegével azonos termékaggregátum.

3.5.5.1.   Szárazföldi szélenergia

A szél által szárazföldi szélparkokban előállított villamos energia (szárazföldön, ideértve a szárazföldön található tavakat és más vizeket).

3.5.5.2.   Offshore szélenergia

Villamosenergia-termelés offshore területeken (pl. tengeren, óceánon és mesterséges szigeteken). Az érintett területhez tartozó vizeken kívül történő offshore szélenergia-termelés tekintetében az adott ország kizárólagos gazdasági övezetén található valamennyi létesítményt figyelembe kell venni.

3.5.6.   IPARI HULLADÉK (NEM MEGÚJULÓ RÉSZ)

Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett, nem megújuló eredetű ipari hulladék. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. Nem tartozik ide az energiavisszanyerés nélkül elégetett hulladék. Az ipari hulladék megújuló részét az azt leginkább jellemző biotüzelőanyag-kategóriában kell jelenteni.

3.5.7.   KOMMUNÁLIS HULLADÉK:

Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett, háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó hulladék (általánosságban minden, a háztartási hulladékhoz hasonlító hulladék). A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. Nem tartozik ide az energiavisszanyerés nélkül elégetett hulladék. A kommunális hulladék a megújuló kommunális hulladék és a nem megújuló kommunális hulladék összegével azonos termékaggregátum.

3.5.7.1.   Megújuló kommunális hulladék

A kommunális hulladék biológiai eredetű része.

3.5.7.2.   Nem megújuló kommunális hulladék

A kommunális hulladék nem biológiai eredetű része.

3.5.8.   BIO-TÜZELŐANYAGOK

A bio-tüzelőanyagok a szilárd bio-tüzelőanyagok, a biogáz és a folyékony bioüzemanyagok összegével azonos termékaggregátumok. A nem energiacélra felhasznált bio-tüzelőanyagok nem tartoznak az energiastatisztika hatókörébe (például az építőiparban vagy bútorként felhasznált faáruk, a motor kenésére használt biokenőanyagok és útburkolásra felhasznált biobitumen).

3.5.8.1.   Szilárd bio-tüzelőanyagok

Hő- vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, szilárd, biológiai eredetű, szerves, (biomasszaként is ismert) nem fosszilis anyag. A szilárd bio-tüzelőanyagok a faszén, a tűzifa, a fahulladék és melléktermékek, a feketelúg, a kipréselt cukornád, az állati hulladék, egyéb növényi anyagok és maradékok, valamint az ipari hulladék megújuló részének összegével azonos termékaggregátumok.

3.5.8.1.1.   Faszén

A faszén a szilárd bio-tüzelőanyagokból előállított tüzelőanyag – fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.

3.5.8.1.2.   Tűzifa, fahulladék és melléktermékek

Természetes vagy erdőgazdálkodással érintett erdőkből, illetve elszigetelten álló fákból kitermelt tűzifa (hasáb, gally, pellet vagy forgács formájában). Idetartozik a tüzelőanyagként használt és a fa eredeti összetételét megőrző fahulladék, valamint a fapellet is. Nem tartozik ide a faszén és a feketelúg. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.1.2.1.   Fapellet

A pellet fahulladékból sajtolással előállított henger alakú termék.

3.5.8.1.3.   Feketelúg

Papírgyártáshoz szükséges szulfát- vagy nátroncellulóz előállítása során a főzőtartályokból nyert elhasznált feltárólúgból nyert energia. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.1.4.   Kipréselt cukornád

Cukornád-feldolgozás során a cukorlé kivonását követően a rostból nyert tüzelőanyag. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.1.5.   Állati hulladék

Állati ürülékből, hús- és halmaradványokból előállított energia, amelyet szárítás után közvetlenül tüzelőanyagként használnak fel. Nem tartozik ide az anaerob erjesztőüzemekben használt hulladék. Az ezen üzemekből származó fűtőgázok a biogázok alatt szerepelnek. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.1.6.   Egyéb növényi anyagok és maradékok

Máshol nem szereplő bio-tüzelőanyagok; idetartozik a szalma, a növényi maghéj, az összezúzott dióhéj, a metszett gally, az olívapogácsa és egyéb, a növények gondozása, aratása és feldolgozása során keletkező hulladék. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.1.7.   Az ipari hulladék megújuló része

Hasznosenergia-termelés céljából speciális létesítményekben közvetlenül elégetett ipari hulladék szilárd halmazállapotú, megújuló része (például, de nem kizárólag a gumiabroncs-hulladékban lévő természetes gumi része vagy a textilhulladékban lévő természetes rostok része – a 07.3. és 07.6. hulladékkategóriákból, a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló 2150/2002/EK rendeletben foglaltak szerint). A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

3.5.8.2.   Biogáz

A biomassza – ideértve a hulladékban található biomasszát is – anaerob lebomlása vagy termikus folyamatok során keletkező, elsősorban metánból és szén-dioxidból álló gáz. A tüzelőanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A biogáz a depóniagáz, a szennyvíziszap-gáz, az anaerob lebomlás során keletkező egyéb biogázok és termikus folyamatokból származó biogázok összegével azonos termékaggregátum.

3.5.8.2.1.   Depóniagáz

Hulladéklerakóban lévő hulladék anaerob lebontásából származó biogáz.

3.5.8.2.2.   Szennyvíziszap-gáz

A szennyvíziszap anaerob erjesztéséből keletkező biogáz.

3.5.8.2.3.   Anaerob lebontásból származó egyéb biogázok

Állati eredetű iszapszerű hulladékok és vágóhídi, sörfőzdei és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékok anaerob erjesztéséből származó biogáz.

3.5.8.2.4.   Termikus folyamatokból származó biogáz

Biomassza termikus gyártásfolyamataiból származó biogáz (gázzá alakítása vagy pirolízis útján).

3.5.8.3.   Folyékony bioüzemanyagok

E kategória magában foglalja az összes természetes eredetű (pl. biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított) folyékony üzemanyagot, amely alkalmas a fosszilis eredetű folyékony üzemanyagokkal való keverésre vagy annak helyettesítésére. Az e kategóriában jelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek csak a tiszta, a fosszilis tüzelőanyagokkal nem bekevert bioüzemanyagok mennyiségére vonatkoznak. A folyékony bioüzemanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme tartozik ide, amelyeket nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési üzemanyagokkal kevert folyékony bioüzemanyagokkal folytatott kereskedelmet az olajkategórába tartozó termékek között kell jelenteni. Csak az energetikai célra felhasznált – közvetlenül elégetett vagy fosszilis tüzelőanyagokkal kevert – folyékony bioüzemanyagokat kell jelenteni. A folyékony bioüzemanyagok a biobenzin, a biodízel, a bio sugárhajtómű-kerozin és egyéb folyékony bioüzemanyagok összegével azonos termékaggregátumok.

3.5.8.3.1.   Biobenzin

Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű motorbenzinnel való keverésre vagy annak helyettesítésére.

3.5.8.3.1.1.   Bioetanol

Etanol a biobenzin részeként.

3.5.8.3.2.   Biodízel

Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű gázolajjal/dízelolajjal való keverésre vagy annak helyettesítésére.

3.5.8.3.3.   Bio sugárhajtómű-kerozin

Folyékony bioüzemanyagok, amelyek alkalmasak a fosszilis eredetű sugárhajtómű-kerozinnal való keverésre vagy annak helyettesítésére.

3.5.8.3.4.   Egyéb folyékony bioüzemanyagok

A korábbi kategóriák egyikében sem szereplő folyékony bioüzemanyagok.

3.5.9.   KÖRNYEZETI HŐ

Működésükhöz villamos energiát vagy más kisegítő energiát igénylő hőszivattyúk útján hasznos hőmérsékleten kitermelt (kinyert) hőenergia. Ez a hőenergia a környezeti levegőben, a talaj szilárd felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A bejelentett értékek tekintetében ugyanazt a módszertant kell alkalmazni, mint a hőszivattyúk útján kinyert hőenergia 2009/28/EK irányelv és (EU) 2018/2001 irányelv szerinti jelentése esetében, jóllehet valamennyi hőszivattyút fel kell tüntetni teljesítményszintjüktől függetlenül.

3.6.    Hidrogén

Az alapanyagként, tüzelőanyagként vagy energiahordozóként/tároláshoz felhasznált hidrogént jelenteni kell. A hidrogént akkor is jelenteni kell, ha az saját előállítású és saját felhasználású. A keverékekben jelen lévő hidrogént csak akkor kell jelenteni, ha azt energetikai vagy nem energetikai felhasználás céljából (elkülönítve) kivonták.

B. MELLÉKLET

ÉVES ENERGIASTATISZTIKA

Ez a melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Egyéb meghatározás hiányában a következő rendelkezések vonatkoznak az e mellékletben meghatározott valamennyi adatgyűjtésre:

Az e mellékletben külön nem megmagyarázott szakkifejezésekre az A. melléklet ad magyarázatot.

1.    SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK

1.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.1. SZÉN (Szilárd fosszilis tüzelőanyagok és feldolgozott gázok) fejezetében felsorolt energiatermékre alkalmazandó.

1.2.    Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre alkalmazandó.

Ez két összetevőből áll:

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, a lignitre, a tőzegre, az olajpalára és az olajhomokra.

Nem energetikai célú felhasználás valamennyi ipari, átalakítási és energetikai alágazatban.

NACE 20. és 21. ágazat; a szén nem energetikai célú felhasználása magában foglalja a nyersanyagként történő felhasználást műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.

Nem energetikai célú felhasználás valamennyi közlekedési alágazatban.

Nem energetikai célú felhasználás a „Kereskedelmi és közszolgáltatások”, „Háztartások”, „Mezőgazdaság” és „Máshol nem szereplő – egyéb” kategóriákban.

Az importot a származási ország szerint, az exportot a rendeltetési ország szerint kell jelenteni. Alkalmazandó antracitra, kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-kokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

Alkalmazandó antracitra, kokszolható szénre, egyéb bitumenes kőszénre, szubbitumenes szénre, lignitre, kőszénbrikettre, kokszolókemence-kokszra, gázkokszra, kőszénkátrányra, barnaszénbrikettre, tőzegre, tőzegtermékekre, olajpalára és olajhomokra.

A következő fő aggregátumok esetében mind a bruttó, mind a nettó fűtőértéket jelenteni kell:

1.3.    Mértékegységek

A mennyiségeket kt-ban (kilotonnában) kell bejelenteni, kivéve a feldolgozott gázok (gázgyári gáz, kamragáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) esetében, amikor a bejelentett mennyiséget bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ GCV) kell megadni.

A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.

1.4.    Eltérések és mentességek

Tárgytalan.

2.    FÖLDGÁZ

2.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Ez a fejezet a földgázzal kapcsolatos jelentésre terjed ki.

2.2.    Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő listáját kell jelenteni a földgáz vonatkozásában.

Az ellátási ágazatra vonatkozó jelentett mennyiségeket volumenben és energiaegységben egyaránt ki kell fejezni, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket is.

Magában foglalja az offshore termelést is.

Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.

Csak gáz halmazállapotú szénhidrogént termelő lelőhelyekről származó földgáz.

Szénbányában vagy szénrétegekben keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.

A nyitó és záró készletszinteket nemzeti területen, illetve külföldön tárolt készletként külön-külön kell jelenteni. „Készletszint”: a bármely input-output ciklus során szállításra rendelkezésre álló gázmennyiség.

Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb), illetve cseppfolyósföldgáz-tárolóban tárolt, visszanyerhető földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.

A végső energetikai célú felhasználást és a végső, nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.

A végső energetikai célú felhasználást és a végső, nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.

A végső energetikai célú felhasználást és a végső, nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.

Jelenteni kell a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz (LNG) részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.

A gázhalmazállapotú gáztárolóhelyek és LNG-terminálok (az LNG-importterminálok és LNG-exportterminálok között további különbségtétellel) szerint külön kell jelenteni.

A tárolóhely vagy az LNG-terminál neve.

A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, víztározó (víztartó réteg), sóbarlang stb.).

A gáz-halmazállapotú gáz tárolóhelyei esetében: a teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz a teljes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.

Az LNG-terminálok esetében: a teljes gáztárolási kapacitás gáz-halmazállapotú gázegyenértékben kifejezve.

A legnagyobb érték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető; ez megfelel a maximális kinyerési kapacitásnak.

Jelenteni kell az importterminálok újragázosítási kapacitását és az exportterminálok cseppfolyósítási kapacitását.

2.3.    Mértékegységek

A földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz terajoule-ban (TJ) a bruttó fűtőértéken kell jelenteni. Amennyiben fizikai mennyiségek megadását kérik, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101 325 Pa).

A fűtőértéket kJ/m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101 325 Pa).

A hasznos kapacitást 106 m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101 325 Pa).

A maximális kitárolási, újragázosítási vagy cseppfolyósítási kapacitást 106 m3/napban kell megadni a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101 325 Pa).

3.    VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ

3.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Ez a fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.

3.2.    Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában a hő és a villamos energia esetében jelenteni kell.

A következő egyedi meghatározások vonatkoznak az ebben a fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra:

A 3.2.1.1–3.2.1.11. pontokban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelők és a saját célra termelők esetében külön-külön kell jelenteni. E két létesítménytípuson belül adott esetben a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést külön kell jelenteni a csak villamos energia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek esetében. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységekben termelt bruttó villamos energia esetében annak alkategóriáját teljes egészében kapcsolt hő- és villamosenergia-üzemmódban kell megadni. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységekben termelt nettó hő esetében az önállóan fogyasztott hőre vonatkozó külön tételt kell feltüntetni.

Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó tüzelőanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- és/vagy hőtermelés céljából égetnek el.

Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő. Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő üzemanyagból termelt hőként kell bejelenteni.

A 3.2.2.1. és a 3.2.2.2. tekintetében a jelentett mennyiségeknek összhangban kell lenniük a 3.2.1.1–3.2.1.11. között szereplő aggregátumokra vonatkozóan jelentett értékekkel.

Az ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiséget tekintjük importáltnak vagy exportáltnak, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.

Lásd a 3.2.2.3. alatti magyarázatot. „Import”.

A végső energetikai célú felhasználást és a végső, nem energetikai célú felhasználást külön-külön kell jelenteni a következő aggregátumok vonatkozásában.

Nem tartozik ide az erőmű saját felhasználása, és a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és az elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiség.

A villamosenergia- és hőmennyiség-behozatalt és -kivitelt az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként kell jelenteni. Lásd a 3.2.2.3. alatti magyarázatot. „Import”.

A saját célra termelők nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését külön kell jelenteni a csak villamosenergia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) létesítmények esetében, a következő üzemekre vagy tevékenységekre:

A teljes nettó villamosenergia-termelést és a saját célra felhasznált részt (a főtevékenységű termelő és a saját célra termelő közötti felosztás nélkül) a háztartásokra, a kereskedelmi és közszolgáltatásokra, az energiaágazatra, az ipari ágazatra és más ágazatokra vonatkozóan külön kell bejelenteni a következő tüzelőanyag-csoportok mindegyikére vonatkozóan:

Az alábbiakban felsorolt tüzelőanyagokból előállított bruttó villamos energia, az értékesített hő és a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét, beleértve ezek teljes energiatartalmát a főtevékenységű termelők és a saját célra termelők vonatkozásában külön-külön kell jelenteni. E két termelőtípuson belül adott esetben ezt a villamosenergia- és hőtermelést külön kell jelenteni a csak villamosenergia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek tekintetében.

A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-én érvényes állapot szerint és az alább feltüntetett tüzelőanyagok tekintetében kell jelenteni. Magában foglalja a csak villamosenergia- és a CHP-egységek elektromos kapacitását egyaránt. A maximális nettó elektromos kapacitást a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell. A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi erőmű adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekinteni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján.

Az éghető tüzelőanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell, az alábbiakban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező erőműveket a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani. Minden vegyes tüzelésű erőmű esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.

Az újonnan telepített kapacitás a referenciaévben üzembe helyezett termelőegységek maximális nettó elektromos kapacitása. A leállított kapacitás az a maximális nettó elektromos kapacitás, amely a referenciaévben már nem üzemel.

A 3.2.13. és 3.2.14. pontban feltüntetett összes tüzelőanyag esetében az újonnan telepített és leállított kapacitást a referenciaévre vonatkozóan kell jelenteni.

Az akkumulátor tárolási kapacitása vagy energiakapacitása az akkumulátor által tárolható teljes energiamennyiség. A névleges teljesítmény az a maximális kisütési sebesség, amelyet az akkumulátor képes elérni, a teljesen feltöltött állapottól kezdve. Az alábbi információkat a hálózathoz csatlakoztatott és tárolási/kiegyenlítő elemként használt akkumulátorokra vonatkozóan kell bejelenteni. Csak az 1 MWh vagy annál nagyobb tárolókapacitású akkumulátorokat kell bejelenteni, és csak a hálózattal való cserét kell bejelenteni.

A fenti elemek mindegyikét a tárolási kapacitás következő méretcsoportjaira kell bontani:

3.3.    Mértékegységek

A villamos energiát GWh-ban (gigawattóra), a hőt TJ-ban (terajoule), a kapacitást pedig MW-ban (megawatt) kell jelenteni. Az akkumulátorok esetében a tárolási kapacitást MWh-ban, a névleges teljesítményt pedig MW-ban kell jelenteni.

Amennyiben meg kell adni egyéb tüzelőanyagokat is, az azok jelentéstételére vonatkozó mértékegységek az e melléklet vonatkozó fejezeteiben foglaltak szerint alkalmazandók.

4.    OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

4.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.4. fejezetében felsorolt energiatermékre vonatkozik. OLAJ (nyersolaj és kőolajtermékek)

4.2.    Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

4.2.1.   NYERSOLAJ, FÖLDGÁZ-KONDENZÁTUMOK (NGL), FINOMÍTÓI NYERSANYAGOK, ADALÉKOK ÉS EGYÉB SZÉNHIDROGÉNEK KÉSZLETEI

A következő aggregátumokat a nyersolaj, a földgáz-kondenzátumok, a finomítói nyersanyagok, az adalékok/oxigenátok, adalékokban/oxigenátokban lévő bioüzemanyagok és egyéb szénhidrogének vonatkozásában kell jelenteni:

A finomítói nyersanyagokra és bioüzemanyagokra nem alkalmazandó.

A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra és a finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó.

Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.

Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell jelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell jelenteni. Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz visszagázosítása során nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. a cseppfolyósított szénhidrogéngázt) és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékeket. Megjegyzés: a közlekedési üzemanyagokkal nem kevert (azaz tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet nem itt kell jelenteni. Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell jelenteni.

Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó az exportra is.

A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek.

A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.

4.2.2.   OLAJTERMÉKEK ELLÁTÁSA

A következő aggregátumok csak a késztermékekre alkalmazandók (finomítói gáz, etán, cseppfolyósított szénhidrogéngáz, nafta, motorbenzin, beleértve a biobenzin részét, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, beleértve a biokerozin részét, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek). A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni.

A finomítókban villamos energia és értékesített hő termelésére felhasznált tüzelőanyagokat is ebben a kategóriában kell feltüntetni.

Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.

Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.

Közüzemek által fenntartott készletváltozások, amelyek más pontok alatt jelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem tartoznak belek. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

4.2.3.   SZÁLLÍTÁSOK A PETROLKÉMIAI ÁGAZATBA

A kőolajkésztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.

A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a gőzkrakkoláshoz tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségek.

A petrolkémiai ágazatban etilén-, propilén-, butilén-, szintetikusgáz-, aromások, butadién- és egyéb szénhidrogén-alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. gőzkrakkolás, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában a tüzelőanyagként felhasznált olajmennyiségeket.

4.2.4.   ÁTALAKÍTÁSI ÁGAZAT

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.5.   ENERGIAÁGAZAT

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.6.   TOVÁBBÍTÁSI ÉS ELOSZTÁSI VESZTESÉGEK

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.7.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – IPARI ÁGAZAT

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.8.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.9.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – EGYÉB ÁGAZATOK

Mind az energetikai célú, mind a nem energetikai célú felhasználás mennyiségeit be kell jelenteni.

4.2.10.   IMPORT A SZÁRMAZÁSI ORSZÁG ÉS EXPORT A RENDELTETÉSI ORSZÁG SZERINT

Az importot származási ország szerint, az exportot rendeltetési ország szerint kell jelenteni. Az importra vonatkozó megjegyzés (4.2.1.5.) analóg módon alkalmazandó itt is.

4.2.11.   FINOMÍTÓI KAPACITÁS

A teljes nemzeti finomítói kapacitást és az éves kapacitást finomítónkénti bontásban, ezer tonna/évben kell megadni. A következő adatokat kell jelenteni:

4.3.    Mértékegységek

A mennyiségeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni. A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.

4.4.    Mentességek

Ciprus mentesül a 4.2.9. szakaszban (Végsőenergia-fogyasztás – Egyéb ágazatok) meghatározott aggregátumok jelentése alól; csak a teljes értékeket kell jelenteni. Ciprus mentesül a nem energetikai célú felhasználás 4.2.4. szakaszban (Átalakítási ágazat), 4.2.5. szakaszban (Energiaágazat), 4.2.7. szakaszban (Ipar), 4.2.7.2. szakaszban (Ipari ágazat – ebből: vegyi és petrolkémiai ipar), 4.2.8. szakaszban (Közlekedés) és 4.2.9. szakaszban (Egyéb ágazatok) való jelentése alól.

5.   MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA

5.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi, az A. melléklet 3.5. fejezetében felsorolt energiatermékre vonatkozik. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIÁK Csak az energetikai célra (például villamosenergia- és hőtermelés, energia-visszanyeréssel együtt járó égés céljából, a közlekedésben használt mozgó motorokban és helyhez kötött motorokban) felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket kell jelenteni. A nem energetikai célú fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére felhasznált megújulóenergia-termékek mennyiségeit az 5.2.9. szakaszban kell feltüntetni, de azokat nem kell feltüntetni e fejezet többi szakaszában. Az 5.2.9. szakaszban szereplő jelentéstételből ki kell zárni a nem a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére kifejlesztett megújuló termékeket, például a bútorgyártáshoz, az építőiparhoz és a papír-/kartonpapírgyártáshoz használt szilárd bioüzemanyagokat, az élelmiszeriparban használt alkoholokat és a textiliparban használt gyapotot/természetes szálakat. A passzív termikus energia nem tartozik az 5. cikkre vonatkozó jelentéstételbe (például: épületek fűtésére felhasznált passzív termikus napenergia).

5.2.    Aggregátumok jegyzéke

Eltérő rendelkezés hiányában az aggregátumok következő jegyzékét az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell. A környezeti hőt (hőszivattyúk) csak a következő ágazatok vonatkozásában kell jelenteni: Átalakítási ágazat (csak az értékesített hőre vonatkozó aggregátumok), Energiaágazat (csak a teljes, nincsenek alkategóriák), Ipar egésze (csak a teljes, nincsenek alkategóriák), Kereskedelmi és közszolgáltatások, Háztartások és Máshol nem szereplő – Egyéb. A környezeti hő (hőszivattyúk) esetében az Légtermikus, Geotermikus és Hidrotermikus alkategóriákat a belföldi termelés keretében kell bejelenteni. E három kategória mindegyikére vonatkozóan meg kell adni az „Ebből: a küszöbértéket meghaladó SPF-vel rendelkező hőszivattyúkból” alkategóriát. Az SPF (szezonális teljesítmény faktor) küszöbértékének összhangban kell lennie a 2009/28/EK irányelvvel és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvvel.

5.2.1.   BRUTTÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS HŐFEJLESZTÉS

A 3.2.1. fejezetben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók. Az 5.2.1.1.–5.2.1.18. pontokban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelőkre és a saját célra termelőkre külön-külön kell jelenteni. E két létesítménytípuson belül adott esetben a bruttó villamosenergia- és bruttó hőtermelést a csak villamos energia-, a csak hőtermelő és a kapcsolt (CHP) erőművek esetében külön-külön kell jelenteni.

A fotovoltaikus napenergia tekintetében a következő, méretre vonatkozó alkategóriákat kell megadni:

Az 5.2.1.5.1. – 5.2.1.5.3. tekintetében a tetőszerkezet és a hálózaton kívül alkategóriákat jelenteni kell. A hálózaton kívüli kategória megadása csak akkor kötelező, ha méretkategóriájában a fotovoltaikus kapacitás legalább 1 %-át teszi ki.

5.2.2.   ELLÁTÁSI ÁGAZAT

5.2.3.   ÁTALAKÍTÁSI ÁGAZAT

5.2.4.   ENERGIAÁGAZAT

5.2.5.   TOVÁBBÍTÁSI ÉS ELOSZTÁSI VESZTESÉGEK

5.2.6.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – IPARI ÁGAZAT

5.2.7.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT

5.2.8.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – EGYÉB ÁGAZATOK

5.2.9.   VÉGFELHASZNÁLÁS – NEM ENERGETIKAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁS

A következő áruk esetében:

A végfelhasználást – nem energetikai célú felhasználást a következő tüzelőanyag-csoportok tekintetében kell jelenteni:

Az 5.2.9. szakaszban említett elemek jelentésére vonatkozó első referenciaév a 2024. A 2027. referenciaévig kizárólag az aggregát teljes végfelhasználás – nem energetikai célú felhasználás jelenthető az 5.2.9.1.–5.2.9.3. közötti cikkek helyett. Az 5.2.9. alatt jelentett mennyiségeket nem szükséges az 5.2.2.–5.2.8. alatt feltüntetni.

5.2.10.   MAXIMÁLIS NETTÓ ELEKTROMOS KAPACITÁS

A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-én érvényes állapot szerint kell jelenteni. Magában foglalja a csak villamosenergia- és a CHP-egységek elektromos kapacitását egyaránt. A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekinteni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján.

A fotovoltaikus napenergia tekintetében a következő, méretre vonatkozó alkategóriákat kell megadni:

Az 5.2.10.5.1.–5.2.10.5.3. tekintetében a „tetőszerkezet” és a „hálózaton kívül” alkategóriákat jelenteni kell. A „hálózaton kívül” kategória megadása csak akkor kötelező, ha méretkategóriájában a kapacitás legalább 1 %-át teszi ki.

5.2.11.   MŰSZAKI JELLEMZŐK

A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell jelenteni. A napkollektorok felülete csak a naphőenergia-termeléshez használt napkollektorokhoz kapcsolódik; a villamosenergia-termelésre használt napkollektor-felületről nem itt kell jelentést tenni (fotovoltaikus napenergia és koncentrált napenergia). Valamennyi napkollektor-felületet – mázas és mázatlan kollektorokat, sík és vákuumcsöves, energiahordozóként folyadékkal vagy levegővel működő kollektorokat – fel kell tüntetni.

Az 5.2.11.12.–5.2.11.14.2. között említett cikkek mindegyikére vonatkozóan meg kell adni az „Ebből: a küszöbértéket meghaladó SPF-vel rendelkező hőszivattyúkból” alkategóriát. A szezonális teljesítmény faktor (SPF) küszöbértékének meg kell felelnie a 2009/28/EK irányelvnek és a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvnek.

5.2.12.   SZILÁRD BIO-TÜZELŐANYAGOK ÉS BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA

A szilárd bio-tüzelőanyagok (faszén kivételével) össztermelését a következő tüzelőanyagok szerint kell megosztani:

A biogáz össztermelése a következő termelési módok között oszlik meg:

5.2.13.   IMPORT A SZÁRMAZÁSI ORSZÁG ÉS EXPORT A RENDELTETÉSI ORSZÁG SZERINT

Az importot származási ország szerint, az exportot rendeltetési ország szerint kell jelenteni. A biobenzinre, bioetanolra, a bio sugárhajtómű-kerozinra, a biodízelre, az egyéb folyékony bioüzemanyagokra és a fapelletre alkalmazandó.

5.3.    Mértékegységek

A villamos energiát GWh-ban (gigawatt-óra), a hőt TJ-ban (terajoule), az elektromos kapacitást pedig MW-ban (megawatt) kell jelenteni.

A jelentett mennyiségeket terajoule-ban (TJ) a nettó fűtőértéken (NCV) kell bejelenteni, a faszén, a biobenzin, a bioetanol, a bio sugárhajtómű-kerozin, a biodízel és az egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok kivételével, amelyeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.

A fűtőértéket megajoule/tonnában (MJ/t) kell jelenteni.

A napkollektorok felületét 1 000  m2-ben kell jelenteni.

A gyártási kapacitást kt (kilotonna)/év-ben kell jelenteni.

6.    ÉVES ATOMENERGIA-STATISZTIKA

A nukleáris energia polgári felhasználására vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

6.1.    Aggregátumok jegyzéke

6.1.1.   DÚSÍTÓ KAPACITÁS

A működő dúsítóüzemek éves szeparációsmunka-kapacitása (urán izotópszeparációja).

6.1.2.   FRISS FŰTŐELEMEK GYÁRTÁSI KAPACITÁSA

A fűtőanyaggyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek nem tartoznak ide.

6.1.3.   MOX-FŰTŐANYAGOT GYÁRTÓ ÜZEMEK KAPACITÁSA.

A MOX-fűtőelemgyártó üzemek éves gyártási kapacitása.

A MOX-fűtőanyag plutónium és urán keverékét tartalmazza (kevert oxid).

6.1.4.   FRISS FŰTŐELEMEK GYÁRTÁSA

Befejezett friss fűtőelemek gyártása a nukleárisfűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek szintén nem tartoznak ide.

6.1.5.   MOX-FŰTŐELEMEK GYÁRTÁSA

Befejezett friss fűtőelemek gyártása a MOX-fűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide.

6.1.6.   NUKLEÁRIS HŐ TERMELÉSE

Az atomreaktorok által villamosenergia-termeléshez vagy más hasznos felhasználásra fejlesztett hő teljes mennyisége.

6.1.7.   A VÉGLEGESEN KIMERÜLT, BESUGÁRZOTT FŰTŐELEMEK ÉVI ÁTLAGOS KIÉGÉSE

Azon fűtőelemek kiégésének számított átlaga, amelyeket az érintett tárgyév során végképp eltávolítottak az atomreaktorból. Nem tartoznak ide azok a fűtőelemek, amelyeket rövid időre kivettek, és valószínűleg később vissza fognak tölteni.

6.1.8.   REPROCESSZÁLÓ ÜZEMEKBEN TÖRTÉNŐ URÁN- ÉS PLUTÓNIUMTERMELÉS

A tárgyév során reprocesszáló üzemekben megtermelt urán és plutónium.

6.1.9.   A REPROCESSZÁLÓ ÜZEMEK KAPACITÁSA (URÁN ÉS PLUTÓNIUM)

Évi urán- és plutónium-reprocesszálási kapacitás.

6.2.    Mértékegységek

7.    HIDROGÉN

A következő, hidrogénre vonatkozó adatokat első alkalommal a 2024. referenciaévre vonatkozóan kell megadni.

7.1.    Aggregátumok jegyzéke

7.1.1.   ELLÁTÁSI ÁGAZAT

7.1.2.   ÁTALAKÍTÁSI ÁGAZAT

7.1.3.   ENERGIAÁGAZAT

7.1.4.   TOVÁBBÍTÁSI ÉS ELOSZTÁSI VESZTESÉGEK

7.1.5.   VÉGSŐ, NEM ENERGETIKAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁS – IPARI ÁGAZAT

7.1.6.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – IPARI ÁGAZAT

7.1.7.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT

7.1.8.   VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁS – EGYÉB ÁGAZAT

7.2.    Gyártási kapacitás

A referenciaévben, december 31-én aktuális hidrogéntermelési-kapacitást ugyanolyan részletességgel kell jelenteni, mint a termelés (a 7.1.1.1.–7.1.1.1.8. között említett tételek) vonatkozásában.

7.3.    Mértékegységek

A mennyiségeket évente bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) (NCV) és a termelési kapacitást terajoule-ban (TJ) (NCV) kell bejelenteni.

8.    A VÉGSŐENERGIA-FOGYASZTÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES STATISZTIKA

A végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó adatok bontását a következőképpen kell jelenteni.

8.1.    Aggregátumok jegyzéke

8.1.1.   IPARI ÁGAZAT

Az A. melléklet 2.6.1. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.

8.1.2.   Közlekedési ágazat

Az A. melléklet 2.6.2. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.

8.1.3.   Kereskedelmi és közszolgáltatási ágazat

Az A. melléklet 2.6.3.1. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.

Kizárólag az adatszolgáltató egységek által üzemeltetett, legfeljebb 1 MW teljes kapacitással rendelkező adatközpontokat (NACE-kódjuktól függetlenül) kell jelenteni. E cikk tekintetében első alkalommal a 2024. referenciaévre vonatkozóan kötelező adatokat szolgáltatni.

8.1.4.   Háztartási szektor

Az A. melléklet 2.6.3.2. szakaszában megadott meghatározások szerint kell jelenteni.

Csak villamos energiára vonatkozik

8.2.    Alkalmazandó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés az A. mellékletben felsorolt összes energiatermékre alkalmazandó.

Az Eurostat meghatározza azon energiatermékek tényleges listáját, amelyekre vonatkozóan a B. melléklet 7. pontjának hatálya alá tartozó adatokat az A. melléklet 3. pontjában felsoroltak részhalmazaként kell jelenteni az adatszolgáltatási űrlapon.

8.3.    Mértékegységek

A szilárd fosszilis tüzelőanyagok mennyiségét kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.

A nyersolaj és kőolajtermékek mennyiségét kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.

A földgáz és a feldolgozott gázok (gázgyári gáz, kamragáz, kohógáz, egyéb visszanyert gázok) mennyiségét azok energiatartalma szerint, azaz bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ GCV) kell jelenteni.

A villamos energiát GWh-ban (gigawatt-óra) kell jelenteni.

A hő mennyiségét nettó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) kell jelenteni.

A megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket nettó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ NCV) kell jelenteni, a faszén, a biobenzin, a bioetanol, a bio sugárhajtómű-kerozin, a biodízel és az egyéb folyékony bio-tüzelőanyagok kivételével, amelyeket kt-ban (kilotonna) kell jelenteni.

A szilárd fosszilis tüzelőanyagok, a nyersolaj és a kőolajtermékek, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladék fűtőértékét MJ/t-ban (megajoule/tonna) kell megadni.

A földgáz és a feldolgozott gázok fűtőértékét kJ/m3-ben kell megadni a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101 325 Pa).

Az egyéb jelentendő energiatermékek esetében az alkalmazandó mértékegységek az e melléklet vonatkozó fejezeteiben kerülnek meghatározásra.

8.4.    Az adatok továbbításának határideje:

Az adatokat a jelentési évet követő második év március 31-éig kell benyújtani.

8.5.    Mentességek

Ciprus mentesül az e melléklet 8.1.4. szakaszának (Háztartások) hatálya alá tartozó valamennyi aggregátum tekintetében a nyersolaj és a kőolajtermékek (az A. melléklet 3.4. szakaszában foglaltak szerint) végsőenergia-fogyasztási adatainak bontásban történő jelentése alól.

9.    ELŐZETES ÉVES ADATOK

9.1.    Alkalmazandó energiatermékek

Ez az adatgyűjtés az e melléklet 1.1., 2.1., 3.1., 4.1. és 5.1. szakaszában foglalt valamennyi termékre vonatkozik.

9.2.    Aggregátumok jegyzéke

Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni:

9.3.    Mértékegységek

A mennyiségeket az e melléklet 1.3., 2.3., 3.3., 4.3. és 5.3. szakaszában foglalt egységekben kell bejelenteni.

9.4.    Az adatok továbbításának határideje:

Az adatokat a jelentési évet követő év május 31-éig kell benyújtani.

---

ANNEX C

MONTHLY ENERGY STATISTICS

This annex describes the scope, units, reported period, frequency, deadline and transmission arrangements for the monthly collection of energy statistics.

Annex A provides explanations of terms not explained in this annex.

The following provisions apply to all data collections specified in this Annex:

1.    SOLID FUELS

1.1.    Applicable energy products

This chapter covers the reporting of:

1.2.    List of aggregates

These are the quantities held by mines, importers and consumers who import directly.

These are the quantities held by mines, importers and consumers who import directly.

Excludes hard coal consumed as energy for support operations to coke ovens, to be reported in ‘Deliveries to total industry’.

Includes hard coal delivered to the transformation sector (except hard coal reported in ‘Deliveries to main activity producers’ and ‘Deliveries to coke ovens’), the energy sector, and final energy consumption of hard coal in the industry sector.

Includes hard coal entering blast furnaces as defined in Annex A, Article 2.2.11, and the final energy consumption of hard coal in the Iron and steel sector as defined in Annex A, Article 2.6.1.8.

Excludes hard coal consumed as energy for support operations at blast furnaces, to be reported in ‘Deliveries to total industry’.

The amount of hard coal delivered to sectors not specifically mentioned.

These are the quantities held by mines, importers and consumers who import directly.

These are the quantities held by mines, importers and consumers who import directly.

These are the quantities held by producers, importers and consumers who import directly.

These are the quantities held by producers, importers and consumers who import directly.

Includes coke oven coke entering blast furnaces as defined in Annex A, Article 2.2.11, and the final energy consumption of coke oven coke in the Iron and steel sector as defined in Annex A, Article 2.6.1.8.

Excludes coke oven coke consumed as energy for support operations at blast furnaces.

1.3.    Units of measurement

Reported quantities must be declared in kt (kilo-tonnes).

1.4.    Deadline for transmission of data

Within two calendar months following the reported month.

2.    ELECTRICITY

2.1.    Applicable energy products

This chapter covers the reporting of electricity.

2.2.    List of aggregates

The following aggregates must be declared for electricity:

2.3.    Units of measurement

Reported quantities must be declared in GWh (giga-watt hours).

2.4.    Deadline for transmission of data

Within two calendar months following the reported month.

3.    OIL AND PETROLEUM PRODUCTS

3.1.    Applicable energy products

Unless otherwise specified, this data collection applies to all energy products listed in Annex A, Chapter 3.4. OIL (crude oil and petroleum products).

The ‘Other products’ category includes both the quantities that correspond to the definition in Annex A Chapter 3.4 and the quantities of white spirit and SBP, lubricants, bitumen and paraffin waxes; these products should not be declared separately.

3.2.    List of aggregates

The following aggregates must be declared for all energy products listed in the previous paragraph unless otherwise specified.

3.2.1.   SUPPLY OF CRUDE OIL, NGL, REFINERY FEEDSTOCKS, ADDITIVES AND OTHER HYDROCARBONS

Note for additives and biofuels: include here not only already blended volumes, but also all quantities destined for blending.

The following aggregates must be declared for crude oil, NGL, refinery feedstocks, additives/oxygenates, biofuels and other hydrocarbons:

Finished or semi-finished products final consumers return to refineries for processing, blending or sale. They are usually by-products of petrochemical manufacturing. Only applicable for refinery feedstocks.

Imported petroleum products that are reclassified as feedstocks for further processing in the refinery, without delivery to final consumers. Only applicable for refinery feedstocks.

Note for import and exports: Includes quantities of crude oil and products imported or exported under processing agreements (i.e. refining on account). Crude oil and NGLs should be reported as coming from the country of ultimate origin; refinery feedstocks and finished products should be reported as coming from the country of last consignment. Includes any gas liquids (e.g. LPG) extracted during the regasification of imported liquefied natural gas and petroleum products imported or exported directly by the petrochemical industry.

A stock build is shown as a positive number and a stock draw is shown as a negative number.

This is defined as the total amount of oil (including Other hydrocarbons and Additives) observed to have entered the refinery process (input to refineries).

The difference between observed refinery intake and gross refinery output. Losses may occur during distillation processes due to evaporation. Reported losses are positive. There may be volumetric gains but no gains in mass.

3.2.2.   SUPPLY OF FINISHED PRODUCTS

The following aggregates must be declared for Crude oil, NGL, Refinery gas, Ethane, LPG, Naphtha, Biogasoline, Non-biogasoline, Aviation gasoline, Gasoline type jet fuel, Bio jet kerosene, Non-bio jet Kerosene, Other kerosene, Biodiesels, Non-bio gas/diesel oil, LSFO, HSFO, Petroleum coke, and Other products:

Annex A Chapter 2.3. Energy sector – Petroleum refineries; Includes fuels used at the refineries for the production of electricity and heat sold.

The note made for imports and exports in Section 3.2.1. also applies here.

A stock build is shown as a positive number and a stock draw is shown as a negative number.

The observed delivery of finished petroleum products from primary sources (e.g. refineries, blending plants, etc.) to the inland market.

3.2.3.   IMPORTS BY ORIGIN – EXPORTS BY DESTINATION

Imports should be reported by country of origin and exports by country of destination. The note made for imports and exports in Section 3.2.1. also applies here.

3.2.4.   STOCK LEVELS

The following opening and closing stocks must be declared for all energy products, including for additives/oxygenates but except for refinery gas:

3.2.4.1.   Stocks on national territory

Stocks in the following locations: refinery tanks, bulk terminals, pipeline tankage, barges and coastal tankers (when port of departure and destination are in the same country), tankers in a port of a member country (if their cargo is to be discharged at the port), inland ship bunkers. Excludes stocks of oil held in pipelines, in rail tanks cars, in truck tanks cars, in sea-going ships’ bunkers, in service stations, in retail stores and in bunkers at sea.

3.2.4.2.   Stocks held for other countries under bilateral government agreements

Stocks on national territory which belong to another country and to which access is guaranteed by an agreement between the respective governments.

3.2.4.3.   Stocks with known foreign destination

Stocks not included in point 3.2.4.2 on national territory which belong to and are destined for another country. These stocks may be located inside or outside bonded areas.

3.2.4.4.   Other stocks held in bonded areas

Includes stocks not included in point 3.2.4.2 nor 3.2.4.3 irrespective of whether they have received customs clearance or not.

3.2.4.5.   Stocks held by major consumers

Include stocks which are subject to government control. This definition does not include other consumer stocks.

3.2.4.6.   Stocks held on board incoming ocean vessels in port or at mooring

Stocks irrespective of whether they have been cleared by customs or not. This category excludes stocks on board vessels at high seas.

Includes oil in coastal tankers if both their port of departure and destination are in the same country. In the case of incoming vessels with more than one port of unloading, only report the amount to be unloaded in the reporting country.

3.2.4.7.   Stocks held by government on national territory

Includes non-military stocks that are held by the government within the national territory, and are government-owned or controlled and held exclusively for emergency purposes.

Excludes stocks held by state oil companies or electric utilities or stocks held directly by oil companies on behalf of governments.

3.2.4.8.   Stocks held by stockholding organisation on national territory

Stocks held by both public and private corporations established to maintain stocks exclusively for emergency purposes.

Excludes mandatory stocks held by private companies.

3.2.4.9.   All other stocks held on national territory

All other stocks satisfying the conditions described in point 3.2.4.1 above.

3.2.4.10.   Stocks held abroad under bilateral government agreements

Stocks belonging to the reporting country but held in another country, to which access is guaranteed by an agreement between the respective governments.

3.2.4.11.   Stocks held abroad designated definitely for import stocks

Stocks that are not included in category 10 and that belong to the reporting state but are held in another state and are awaiting import there.

3.2.4.12.   Other stocks in bonded areas

Other stocks in the national territory not included in the above categories.

3.2.4.13.   Pipeline fill

Oil (crude oil and petroleum products) contained in pipelines, necessary to maintain flow in the pipelines.

In addition, a breakdown of quantities per corresponding country must be declared for:

‘Opening stocks’ means the stocks on the last day of the month preceding the reported one. ‘Closing stocks’ means the stocks on the last day of the reported month.

3.3.    Units of measurement

Reported quantities must be declared in kt (kilo-tonnes).

3.4.    Deadline for transmission of data

Within 55 days following the reported month.

3.5.    Geographical notes

For statistical reporting purposes only, the clarifications in Annex A Chapter 1 apply with the following specific exception: Switzerland includes Liechtenstein.

4.    NATURAL GAS

4.1.    Applicable energy products

This chapter covers the reporting of natural gas.

4.2.    List of aggregates

The following aggregates must be declared for natural gas.

4.2.1.   INDIGENOUS PRODUCTION

All dry marketable production within national boundaries, including offshore production. Production is measured after purification and extraction of NGLs and sulphur. Excludes extraction losses and quantities reinjected, vented or flared. Includes quantities used within the natural gas industry, in gas extraction, pipeline systems and processing plants.

4.2.2.   IMPORTS (ENTRIES)

4.2.3.   EXPORTS (EXITS)

Note for imports and exports: Report all natural gas volumes which have physically crossed the national boundaries of the country, whether customs clearance has taken place or not. This includes quantities transiting your country; transit volumes should be included as an import and as an export. Imports of liquefied natural gas should cover only the dry marketable equivalent, including amounts used as own consumption in the regasification process. The amounts used as own consumption during regasification should be reported under Own use and losses of the natural gas industry (see 4.2.11). Any gas liquids (e.g. LPG) extracted during the regasification process of imported LNG should be reported under ‘Receipts from other sources’ of ‘Other hydrocarbons’ as defined in Chapter 3 of this annex (OIL AND PETROLEUM PRODUCTS).

4.2.4.   STOCK CHANGES

A stock build is shown as a positive number and a stock draw is shown as a negative number.

4.2.5.   OBSERVED GROSS INLAND DELIVERIES

This category represents deliveries of marketable gas to the inland market, including gas used by the gas industry for heating and operation of their equipment (i.e. consumption in gas extraction, in the pipeline system and in processing plants); losses in transmission and distribution should also be included.

4.2.6.   OPENING LEVELS OF STOCKS HELD ON NATIONAL TERRITORY

4.2.8.   CLOSING LEVELS OF STOCKS HELD ON NATIONAL TERRITORY

4.2.9.   OPENING LEVELS OF STOCKS HELD ABROAD

4.2.10.   CLOSING LEVELS OF STOCKS HELD ABROAD

Note for levels of stocks: includes natural gas stored in gaseous form as well as in liquefied form.

4.2.11.   OWN USE AND LOSSES OF THE NATURAL GAS INDUSTRY

Quantities used by the gas industry for heating and operation of its equipment (i.e. consumption in gas extraction, in the pipeline system and in processing plants); includes losses in transmission and distribution.

4.2.12.   IMPORTS (ENTRIES) BY ORIGIN AND EXPORTS (EXITS) BY DESTINATION

Imports (entries) should be reported by country of origin and exports (exits) by country of destination. The note made for imports and exports in section 4.2.3 also applies here. Imports and exports are to be declared only for the neighbouring country or country with a direct pipeline connection or, in the case of LNG, for the country where the gas has been loaded onto the transport ship.

4.2.13.   DELIVERIES TO POWER GENERATION

4.3.    Units of measurement

Quantities must be declared in two units:

4.4.    Deadline for transmission of data

Within 55 days following the reported month.

---

ANNEX D

SHORT-TERM MONTHLY STATISTICS

This annex describes the scope, units, reported period, frequency, deadline and transmission arrangements for the short-term monthly collection of statistical data.

Annex A provides explanations of terms not explained in this annex.

The following provisions apply to all data collections specified in this annex:

1.    CRUDE OIL IMPORTS AND SUPPLY

1.1.    Applicable energy products

This chapter covers the reporting of crude oil.

1.2.    Definitions

1.2.1.   Imports

Imports cover every quantity of crude oil which either enters the customs territory of the Member State or comes from another Member State for purposes other than transit. Crude oil used for stock building must be included.

Oil extracted from the seabed over which a Member State exercises exclusive rights for the purposes of exploitation and entering the customs territory of the Community should be excluded from imports.

1.2.2.   Supply:

Supply covers the crude oil imported and the crude oil produced in the Member State during the reference period. The provision of crude oil from previously built stocks is excluded.

1.2.3.   CIF price:

The CIF (cost, insurance and freight) price includes the FOB (free on board) price, which is the price actually invoiced at the port/place of loading in addition to the cost of transport, insurance and charges linked to crude oil transfer operations.

The CIF price of the crude oil produced in a Member State is to be calculated free at port of discharge or free at frontier, i.e. at the moment when the crude oil falls under the customs jurisdiction of the importing country.

1.2.4.   API gravity:

The API gravity is a measure of how heavy/light crude oil is compared to water. The API gravity is to be reported according to the following formula, with respect to the specific gravity (SG): API = (141,5 ÷ SG) – 131,5

1.3.    List of aggregates

1.3.1.   The following list of aggregates must be declared for crude oil imports split by type and geographical area of production:

1.3.2.   The following list of aggregates must be declared for crude oil supply:

1.4.    Units of measurement

bbl (barrel) for 2.3.1.4. and 2.3.2.1.

kt (thousand tonnes) for 2.3.2.1.

% (percentage) for 2.3.1.3.

° (degrees) for 2.3.1.2.

$ (US Dollar) per barrel for 1.3.1.5. and 1.3.2.2.

$ (US Dollar) per tonne for 1.3.2.2.

1.5.    Applicable provisions