English - European Union - Energy - Environment -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1275 IRÁNYELVE (2024. április 24.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1275 IRÁNYELVE

(2024. április 24.)

az épületek energiahatékonyságáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

1. cikk Tárgy

2. cikk Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

„épület”: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri környezet szabályozására;

„kibocsátásmentes épület”: az I. melléklettel összhangban meghatározott nagyon magas energiahatékonysággal rendelkező épület, amely nulla vagy nagyon alacsony energiamennyiséget igényel, nem okoz fosszilis tüzelőanyagokból származó helyszíni szén-dioxid-kibocsátást, az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mennyisége pedig nulla vagy nagyon alacsony, a 11. cikkel összhangban;

„közel nulla energiaigényű épület”: az I. melléklettel összhangban meghatározott nagyon magas energiahatékonysággal rendelkező épület, amely energiahatékonyság nem rosszabb a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban, 2023-ra vonatkozóan bejelentett költségoptimalizált szintnél, és amely épület esetében a közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiaigényt jelentős részben megújuló forrásokból fedezik, beleértve a helyszínen előállított megújuló forrásokból származó energiát vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is;

„energiahatékonysági minimumszabványok”: olyan szabályok, amelyek előírják, hogy a meglévő épületeknek – az épületállomány széles körű felújítási tervének részeként vagy egy piaci beavatkozási ponton, például eladáskor, bérbeadáskor, ajándékozáskor vagy a kataszteren vagy az ingatlan-nyilvántartáson belül az ingatlan rendeltetésmódjában bekövetkező változás esetén – egy adott időszakon belül vagy egy meghatározott időpontig teljesíteniük kell valamely energiahatékonysági követelményt, lendületet adva ezzel a meglévő épületek felújításának;

„közintézmény”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikke 12. pontjában meghatározott közintézmény;

„épülettechnikai rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használatimelegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni megújulóenergia-termelésre és energiatárolásra szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló forrásokból származó energiát használó rendszereket is;

„épületautomatizálási és -szabályozási rendszer”: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvert és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

„az épület energiahatékonysága”: az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaigény kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a használatimelegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát;

„primerenergia”: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

10.

„mért”: megfelelő eszközzel, így például energiamérő eszközzel, teljesítménymérővel, teljesítménymérő és -megfigyelő eszközzel vagy villamosenergia-fogyasztásmérővel mért;

11.

„nem megújuló primerenergia-tényező”: olyan mutató, amelynek számítási módja egy adott energiahordozó nem megújuló forrásból származó primer energiája, beleértve a beérkező energiát és a használati pontokra történő szállítás számított általános költségeit, elosztva a beérkező energiával;

12.

„megújuló primerenergia-tényező”: olyan mutató, melynek számítási módja egy adott energiahordozón keresztül szállított, helyszíni, közeli vagy távoli megújuló energiaforrásból származó megújuló primer energia, beleértve a beérkező energiát és a használati pontokra történő szállítás számított általános energiaköltségeit, elosztva a beérkező energiával;

13.

„teljes primerenergia-tényező”: egy adott energiahordozóra vonatkozó megújuló és nem megújuló primerenergia-tényezők összege;

14.

„megújuló forrásokból származó energia”: a nem fosszilis forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia), és a geotermikus energia, ozmotikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomasszából, a hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és a biogázból nyert energia;

15.

„külső térelhatárolók”: az épület integrált elemei, amelyek az épület belső részeit a külső környezettől elválasztják;

16.

„az épület önálló rendeltetési egysége” (továbbiakban: önálló rendeltetési egység): az épületben található olyan rész, szint vagy lakásegység, amelyet önálló használatra terveztek vagy alakítottak át;

17.

„épületelem”: épülettechnikairendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme;

18.

„lakóépület vagy épület önálló rendeltetési egysége”: egy vagy több szoba, amely állandó épületben vagy annak szerkezetileg elkülönített részében található, és kialakítása egy magánháztartás egész éves lakhatását szolgálja;

19.

„épületfelújítási útlevél”: testre szabott ütemterv egy adott épület maximális számú lépésben végrehajtott, az épület energiahatékonyságát jelentősen javító mélyfelújításához;

20.

„mélyfelújítás”: az energiahatékonyság elsődlegességének elvével összhangban történő felújítás, amely az alapvető épületelemekre összpontosít, és amely átalakítja az épületet vagy az önálló rendeltetési egységet:

2030. január 1-je előtt közel nulla energiaigényű épületté;

2030. január 1-jétől kibocsátásmentes épületté;

21.

„szakaszos mélyfelújítás”: maximális számú lépésben végrehajtott mélyfelújítás, az épületfelújítási útlevélben meghatározottak szerint;

22.

„jelentős felújítás”: az épület olyan átalakítása, amely:

a külső térelhatárolókat és az épülettechnikai rendszert érintően – a telekárat nem számítva – összköltségében meghaladja az épület értékének 25 %-át; vagy

a külső térelhatárolók összfelületének legalább 25 %-át érinti.

A tagállamok választhatnak az a) és a b) pont alkalmazása között;

23.

„az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az épülettechnikai rendszerek energiafogyasztásához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az épület használata és üzemeltetése során;

24.

„teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az épületek teljes életciklusa – többek között az építési termékek gyártása és szállítása, az építési területen végzett tevékenységek, az épületben történő energiafelhasználás és az építési termékek helyettesítése, továbbá az épület lebontása, valamint a hulladékanyagok szállítása, kezelése, újrafelhasználása, újrafeldolgozása és végső ártalmatlanítása – során keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátások;

25.

„életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál”: olyan mutató, amely számszerűsíti az épület globális felmelegedési potenciálját az épület teljes életciklusa tekintetében;

26.

„eltérő érdekek”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 54. pontjában meghatározott eltérő érdekek;

27.

„energiaszegénység”: az az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 52. pontjában meghatározott energiaszegénység;

28.

„kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: energiaszegénységben lévő háztartások vagy olyan háztartások, ideértve az közepes jövedelmű háztartások alsó sávját is, amelyek különösen ki vannak téve a magas energiaköltségeknek, és nem rendelkeznek az általuk használt épület felújításához szükséges erőforrásokkal;

29.

„európai szabvány”: az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet által elfogadott, és nyilvános használatra rendelkezésre bocsátott szabvány;

30.

„energetikai tanúsítvány”: valamely tagállam vagy egy általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely jelzi az épületnek vagy önálló rendeltetési egységének a 4. cikk szerint elfogadott módszertannal összhangban kiszámított energiahatékonyságát;

31.

„kapcsolt energiatermelés”: hőenergia és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

32.

„költségoptimalizált szint”: az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi, amennyiben:

a legalacsonyabb költséget az alábbiak figyelembevételével határozzák meg:

az érintett épület kategóriája és használata;

ii.

az energiához kapcsolódó befektetési költségek hivatalos előrejelzések alapján;

iii.

a karbantartási és üzemeltetési költségek, ezen belül az energiaköltségek figyelembe véve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek költségét;

iv.

az energiahasználat környezeti és egészségügyi externáliái;

adott esetben a helyszínen előállított energiából származó bevételek;

vi.

adott esetben a hulladékkezelési költségek; és

a becsült, észszerű gazdaságos élettartamot az egyes tagállamok határozzák meg és az épület becsült fennmaradó gazdaságilag észszerű gazdaságos élettartamát jelenti, ha az egész épületre vonatkozóan határoztak meg az energiahatékonysági követelményeket, vagy az épületelem becsült gazdaságos élettartamára utal, ha az épületelemekre vonatkozóan határoztak meg az energiahatékonysági követelményeket.

A költségoptimalizált szintnek a teljesítőképesség azon szintjei között kell elhelyezkednie, ahol a becsült gazdasági élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés eredménye pozitív;

33.

„töltőpont”: az (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 2. cikkének 48. pontjában meghatározott töltőpont;

34.

„előkábelezés”: minden olyan intézkedés, amely szükséges a töltőpontok későbbi telepítésének lehetővé tételéhez, ideértve az adatátvitelt, a kábeleket, a kábelcsatornákat és szükség esetén a villamosenergia-fogyasztásmérőket;

35.

„fedett parkoló”: legalább három parkolóhellyel rendelkező fedett építmény, amelyben nem használnak energiát a beltéri környezet szabályozására;

36.

„szigetüzemben működő mikrorendszer”: olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 2022-ben kevesebb volt, mint 500 GWh, és amely nem áll összeköttetésben más rendszerekkel;

37.

„intelligens töltés”: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikke második albekezdésének 14 m. pontjában meghatározott intelligens töltés;

38.

„kétirányú töltés”: az (EU) 2023/1804 irányelv 2. cikkének 14o. pontjában meghatározott kétirányú töltés;

39.

„jelzálogportfólió-standardok”: olyan mechanizmusok, amelyek ösztönzőket nyújtanak a jelzáloghitelezők számára arra, hogy 2030-ig és 2050-ig szóló pályát dolgozzanak ki az általuk nyújtott jelzáloggal fedezett épületportfólió medián energiahatékonyságának javítására, és arra késztessék a potenciális ügyfeleket, hogy javítsák ingatlanaik energiahatékonyságát az uniós dekarbonizációs törekvések és az épületek energiafogyasztása terén kitűzött releváns energiacélokkal összhangban, az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozó kritériumokra támaszkodva;

40.

„megtakarítás alapú fizetésre épülő pénzügyi program”: kizárólag az energiahatékonyság javítására szolgáló hitelprogram, amelyet úgy alakítanak ki, hogy összefüggés álljon fenn a hitel visszafizetése és az elért energiamegtakarítás között, figyelembe véve más gazdasági tényezőket, például az energiaköltségek indexálását, a kamatlábakat, a megnövekedett eszközértéket és a hitel-újrafinanszírozást is;

41.

„digitális épületnapló”: valamennyi releváns épületadat – többek között az energiahatékonyságra vonatkozó adatok, például az energetikai tanúsítványok, az épületfelújítási útlevelek és az okosépület-mutatók, valamint az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálra vonatkozó adatok – közös adattára, amely megkönnyíti a megalapozott döntéshozatalt és az információmegosztást az építőiparon belül, az épülettulajdonosok és a lakók között, valamint a pénzügyi intézmények és a közintézmények között;

42.

„légkondicionáló rendszer”: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

43.

„fűtési rendszer”: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;

44.

„szellőztetőrendszer”: épülettechnikai rendszer, amely természetes vagy mechanikus úton kültéri levegőt juttat egy térbe;

45.

„hőfejlesztő berendezés”: a fűtési rendszer azon része, amely az alábbi eljárások közül egy vagy több felhasználásával hasznos hőt állít elő az I. mellékletben azonosított felhasználásokhoz:

fűtőanyagok elégetése például kazánban;

az elektromos ellenállásos fűtési rendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás);

a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből vagy vízből vagy talajbeli hőforrás(ok)ból való, hőszivattyúval történő hőelvonás;

46.

„hűtőgenerátor”: egy légkondicionáló rendszer azon része, amely hasznos hűtést generál az I. mellékletben található felhasználási célokra;

47.

„energiahatékonyság-alapú szerződés”: az (EU) 2023/1791 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott energiahatékonyság-alapú szerződés;

48.

„kazán”: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;

49.

„effektív névleges teljesítmény”: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

50.

„távfűtés” vagy „távhűtés”: egy központi vagy decentralizált termelési egységből hálózaton keresztül, gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában, több épület vagy telek számára történő hőenergia-szolgáltatás, légterek vagy ipari folyamatok fűtése vagy hűtése céljából;

51.

„hasznos alapterület”: az épület alapterülete, amely paraméterként szükséges az egységnyi alapterületre kifejezett konkrét használati feltételek számszerűsítéséhez, valamint az egyszerűsítések, illetve az övezetekbe sorolási és kategorizálási vagy átkategorizálási szabályok alkalmazásához;

52.

„referencia-alapterület”: az épület energiahatékonyságának értékeléséhez referenciaméretként használt alapterület, amelyet az energiahatékonyság értékelésére meghatározott, a külső térelhatárolókon belüli terek hasznos alapterületeinek összegeként számítanak ki;

53.

„értékelési határ”: az a határ, ahol a beérkező energiát és az exportált energiát mérik vagy kiszámítják;

54.

„helyszín”: egy meghatározott épületben vagy épületen található helyszín vagy az a földterület, amelyen az épület található;

55.

„a közelben előállított, megújuló forrásokból származó energia”: egy adott épület helyi helyén vagy körzetében előállított, megújuló forrásokból származó energia, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

az adott helyi vagy kerületi területen belül csak egy erre a célra kijelölt elosztóhálózaton keresztül terjeszthető és használható;

lehetővé teszi egy olyan konkrét primerenergia-tényező kiszámítását, amely csak az adott helyi vagy kerületi területen belül előállított, megújuló energiaforrásokból származó energiára vonatkozik; és

a helyszínen használható, az energiatermelő forráshoz való e célból kialakított csatlakozás révén, ahol e csatlakozáshoz speciális berendezésre van szükség az épület önhasználatú energiájának biztonságos ellátására és mérésére;

56.

„az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, mint például a fűtés, a hűtés, a szellőztetés, a háztartási melegvíz és a világítás, valamint egyéb olyan szolgáltatások, amelyek energiafelhasználását figyelembe veszik az épületek energiahatékonyságának kiszámítása során;

57.

„energiaszükséglet”: a tervezett térfeltételek adott időszakban történő fenntartása céljából egy kondicionált térbe beérkező vagy onnan elvont energia, figyelmen kívül hagyva az épülettechnikai rendszer hiányosságait;

58.

„energiafelhasználás” vagy „energiafogyasztás”: egy olyan épülettechnikai rendszer energiabevitele, amely az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatást nyújt az energiaszükséglet fedezése céljából;

59.

„önhasználatú”: a helyszínen előállított megújuló energia vagy a közelben előállított megújuló energiának az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatásokhoz a helyszíni műszaki rendszerek által történő használata;

60.

„egyéb helyszíni felhasználások”: a helyszínen az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szolgáltatásoktól eltérő célokra történő felhasználás, beleértve a készülékeket, az egyéb és járulékos terheléseket vagy az elektromos közlekedéshez szükséges töltőállomásokat;

61.

„számítási intervallum”: az energiahatékonyság kiszámításához használt különálló időintervallum;

62.

„beérkező energia”: energiahordozónként kifejezett olyan energia, amelyet az értékelési határon keresztül az épülettechnikai rendszerekhez továbbítanak a figyelembe vett felhasználások kielégítése vagy az exportált energia előállítása céljából;

63.

„exportált energia”: a megújuló energia energiahordozónként és primerenergia-tényezőnként kifejezett azon részaránya, amelyet a helyszínen történő önfelhasználás vagy egyéb helyszíni felhasználások helyett az energiahálózatba exportálnak;

64.

„kerékpártároló”: legalább egy kerékpár tárolása számára kijelölt hely;

65.

„közvetlenül az épület mellett található parkoló”: az épület lakói, látogatói vagy az ott dolgozók számára fenntartott parkoló, amely az épülethez tartozó ingatlan területén belül vagy az épület közvetlen szomszédságában található;

66.

„beltéri környezet minősége”: egy adott épületen belüli azon körülmények értékelésének eredménye, amelyek befolyásolják az épületben tartózkodók egészségét és jóllétét, alapul véve, mint például a hőmérséklettel, a páratartalommal, a szellőztetési aránnyal és a szennyező anyagok jelenlétével kapcsolatos paramétereket.

3. cikk Nemzeti épületfelújítási tervek

4. cikk Módszertan elfogadása az épületek energiahatékonyságának kiszámításához

4. cikk

Módszertan elfogadása az épületek energiahatékonyságának kiszámításához

A tagállamok az épületek energiahatékonyságának kiszámításához az I. mellékletben meghatározott közös általános keretnek megfelelő módszertant alkalmaznak. A módszertant nemzeti vagy regionális szinten fogadják el.

A Bizottság iránymutatást ad ki a külső térelhatárolók részét képező transzparens épületelemek energiahatékonyságának kiszámítására és a környezeti energia figyelembevételére vonatkozóan.

5. cikk Az energiahatékonysági minimumkövetelmények meghatározása

6. cikk Az energiahatékonysági minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítása

7. cikk Új épületek

8. cikk Meglévő épületek

9. cikk A nem lakáscélú épületekre vonatkozó energiahatékonysági minimumszabványok és a lakóépület-állomány fokozatos felújítására vonatkozó teljesítési pályák

10. cikk Napenergia az épületekben

11. cikk Kibocsátásmentes épületek

12. cikk Épületfelújítási útlevél

13. cikk Épülettechnikai rendszerek

14. cikk Fenntartható mobilitási infrastruktúra

15. cikk Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmassága

16. cikk Adatcsere

17. cikk Pénzügyi ösztönzők, készségek és piaci akadályok

18. cikk Az épületek energiahatékonyságával foglalkozó egyablakos ügyintézési pontok

19. cikk Energetikai tanúsítványok

20. cikk Energetikai tanúsítványok kiállítása

21. cikk Az energetikai tanúsítvány kihelyezése

22. cikk Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázisok

23. cikk Helyszíni vizsgálatok

24. cikk Jelentések a fűtési rendszerek, szellőztető rendszerek és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatáról

25. cikk Független szakértők

26. cikk Az építőipari szakemberek tanúsítása

27. cikk Független ellenőrzési rendszer

28. cikk Felülvizsgálat

28. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a 33. cikkben említett bizottság segítségével 2028. december 31-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért haladás fényében, és szükség szerint javaslatokat tesz.

E felülvizsgálat részeként a Bizottság felméri, hogy ezen irányelv alkalmazása az épületek energiahatékonyságával és üvegházhatásúgáz-kibocsátással – különösen a szén-dioxid-árazás révén – foglalkozó egyéb jogalkotási eszközökkel együtt elegendő előrelépést jelent-e a teljes mértékben dekarbonizált, kibocsátásmentes épületállomány 2050-ig történő elérése felé, vagy uniós szinten további kötelező erejű intézkedéseket – különösen az épületállomány egészére kiterjedő kötelező energiahatékonysági minimumszabványokat – kell-e bevezetni, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt, 2030-ra és 2035-re vonatkozó értékek elérhetők legyenek. A Bizottság értékeli továbbá a nemzeti ütemterveket és különösen a 7. cikk (4) bekezdése szerinti új épületek tekintetében az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciállal kapcsolatos tervezett határértékeket, valamint mérlegeli, hogy szükséges-e további intézkedéseket tenni a fenntartható épített környezet előmozdítására. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy a tagállamok – annak biztosítása mellett, hogy minden egyes épületnek meg kell felelnie az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek – miként tudták alkalmazni az épületekkel és az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós szakpolitikában az integrált kerületi vagy körzeti alapú megközelítéseket, például integrált felújítási programok és azon teljes felújítási rendszerek révén, amelyek egyetlen épület helyett területi alapon több épületre terjednek ki. A Bizottság értékeli továbbá, hogy alternatív mutatók – így például a végsőenergia-felhasználás és az energiaszükséglet – jobban megfelelnének-e az I. melléklet céljainak.

29. cikk Tájékoztatás

30. cikk Konzultáció

30. cikk

Konzultáció

Ezen irányelv hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok – az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban és indokolt esetben – konzultálnak az érintett felekkel, beleértve a helyi és regionális hatóságokat is. Az ilyen konzultáció különösen fontos a 29. cikk alkalmazása szempontjából.

31. cikk Az I. melléklet hozzáigazítása a műszaki fejlődéshez

31. cikk

Az I. melléklet hozzáigazítása a műszaki fejlődéshez

A Bizottság a 32. cikkel összhangban az ezen irányelv módosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az I. melléklet 4. és 5. pontjának a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.

32. cikk A felhatalmazás gyakorlása

33.cikk Bizottsági eljárás

34. cikk Szankciók

34. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

35. cikk Átültetés

36. cikk Hatályon kívül helyezés

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IX. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 2010/31/EU irányelv 2026. május 30-tól hatályát veszti, a IX. melléklet B. részében meghatározott, az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

37. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 30., a 31., a 33. és a 34. cikket 2026. május 30-tól kell alkalmazni.

38. cikk Címzettek

38. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET Közös általános keretrendszer az épületek energiahatékonyságának kiszámításához

I. MELLÉKLET

Közös általános keretrendszer az épületek energiahatékonyságának kiszámításához

(az 4. cikk szerint)

1. Egy épület energiahatékonyságát a számított vagy mért energiafelhasználás alapján kell meghatározni, és annak tükröznie kell a helyiségek fűtéséhez, a helyiségek hűtéséhez, használati meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez, beépített világításához és egyéb épülettechnikai rendszereihez szükséges szokásos energiafelhasználást. A tagállamok biztosítják, hogy a szokásos energiafelhasználás minden egyes releváns tipológia esetében reprezentatív legyen a tényleges üzemeltetési feltételek tekintetében, és tükrözze a jellemző felhasználói magatartást. Amennyiben lehetséges, a szokásos energiafelhasználásnak és a tipikus felhasználói magatartásnak a rendelkezésre álló nemzeti statisztikákon, építési szabályzatokon és mért adatokon kell alapulnia.

Amennyiben az épületek energiahatékonyságának kiszámítási alapja a mért energia felhasználás, a számítási módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azonosítsa a használók fogyasztói magatartásának és a helyi éghajlatnak a hatását, amelyet nem kell figyelembe venni a számítás eredményében. Az épületek energiahatékonyságának kiszámításához a mért energiafelhasználáshoz legalább havonkénti leolvasást kell előírni, és annak során meg kell különböztetni egymástól az energiahordozókat.

A tagállamok a tipikus üzemelési körülmények között mért energiafogyasztást felhasználhatják a számított energiafelhasználás helyességének ellenőrzésére, valamint a számított és a tényleges teljesítmény összehasonlításának lehetővé tételére. Az ellenőrzés és összehasonlítás céljából mért energiafogyasztás alapulhat havonta leolvasott értékeken.

Egy épület energiahatékonyságát mind az energetikai tanúsítvány, mind pedig az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelés céljára a referencia-alapterület egységére vetített éves primerenergia-fogyasztás kWh/(m2/év) egységben kifejezett számszerű mutatójával kell kifejezni. Az épület energiahatékonyságának meghatározására alkalmazott módszertannak átláthatónak és az innovációra nyitottnak kell lennie.

A tagállamoknak az épületek energiahatékonyságáról szóló fő európai szabványok, nevezetesen az (EN) ISO 52000-1, az (EN) ISO 52003-1, az (EN) ISO 52010-1, az (EN) ISO 52016-1, az (EN) ISO 52018-1, az (EN) 16798-1, az (EN) ISO 52120-1, az (EN) 16798-1 és az EN 17423 számú szabványok vagy azokat felülíró dokumentumok A. melléklete alapján kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket. Ez a rendelkezés nem jelenti az említett szabványok jogszabályba foglalását.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az épületeket távfűtési vagy távhűtési rendszer látja el, az ilyen ellátás előnyeit a számítási módszertanban, különösen a megújuló energia részarányát illetően, egyedileg tanúsított vagy elismert primerenergia-tényezők révén ismerjék el és számolják el.

2. A helyiségek fűtéséhez, hűtéséhez, használati meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéshez, világításhoz és az egyéb épülettechnikai rendszerek energiaszükségletét és energiafelhasználását egy hónapos, egy órás vagy egy óránál kevesebb számítási intervallumok alkalmazásával kell kiszámítani a rendszer teljesítményét és a beltéri viszonyokat jelentősen befolyásoló változó körülmények figyelembevétele és, a tagállamok által nemzeti vagy regionális szinten meghatározott egészségügyi, belső levegőminőségi, beleértve a kényelmi szintek optimalizálása céljából.

Amennyiben az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozóan a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott termékspecifikus rendeletek egyedi termékinformációs követelményeket írnak elő az energiahatékonyság és az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál ezen irányelv szerinti kiszámítása céljából, a nemzeti számítási módszerek nem követelhetnek további információkat.

A primerenergia kiszámítását az energiahordozónkénti rendszeresen frissített és előretekintő primerenergia-tényezőkre (külön véve a nem-megújuló, megújuló és teljes primerenergia tényezőit) vagy súlyozó tényezőkre kell alapozni, amelyeket a nemzeti hatóságoknak el kell ismerniük, valamint figyelembe kell venni a nemzeti energia- és klímaterv alapján várható energiamixet. A fenti primerenergia-tényezők vagy súlyozási tényezők alapulhatnak nemzeti, regionális vagy helyi információkon. A primerenergia-tényezők vagy súlyozási tényezők meghatározhatók éves, szezonális, havi, napi vagy órás adatokon vagy ennél pontosabb, az egyes körzeti energiaellátási rendszerekből származó adatokon.

A primerenergia-tényezőket vagy a súlyozó tényezőket a tagállamok határozzák meg. A választásokat és az adatforrásokat az EN 17423 szabványnak vagy bármely azt felülíró dokumentumnak megfelelően kell jelenteni. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az adott ország villamosenergia-mixét tükröző primerenergia-tényező helyett az (EU) 2023/1791 irányelv szerint a villamos energiára vonatkozóan megállapított átlagos uniós primerenergia-tényezőt alkalmazzanak.

3. A tagállamok egy épület energiahatékonyságának kifejezése céljából további számszerű mutatókat határoznak meg a teljes, a nem megújuló és a megújuló primerenergia-felhasználás, valamint a kgCO2eq/(m2/év) egységben kifejezett, üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások vonatkozásában.

4. A módszertant legalább a következő szempontok figyelembevételével kell megállapítani:

az épület és a válaszfalak alábbi tényleges hőtechnikai jellemzői:

hőkapacitás;

ii.

hőszigetelés;

iii.

passzív fűtés;

iv.

lehűlő elemek;

hőhidak;

fűtési rendszer és használati melegvíz-ellátás, beleértve ezek hőszigetelési jellemzőit is;

a telepített helyszíni megújuló energiaforrások energiatermelési és energiatárolási kapacitása;

légkondicionáló rendszerek;

természetes és gépi szellőztetés, amely a légtömörségre és a hővisszanyerésre is kiterjedhet;

beépített világítóberendezések (főként a nem lakóépületekben);

az épület tervezése, elhelyezése és tájolása, beleértve az éghajlati körülményeket is;

passzív napenergia-hasznosító rendszerek és árnyékolás;

beltéri klimatikus körülmények, beleértve a tervezett belső mikroklímát is;

belső hőterhelések;

épületautomatizálási és vezérlőrendszerek, valamint e rendszerek képessége az energiahatékonyság nyomon követésére, vezérlésére és optimalizálására.

5. Figyelembe kell venni a következő szempontok kedvező hatását:

helyi benapozási viszonyok, aktív napenergia-hasznosító rendszerek és megújuló forrásokból származó energián alapuló egyéb fűtési és villamosenergia-rendszerek;

kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram;

táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek;

természetes világítás;

elektromos tároló rendszerek;

hőtároló rendszerek.

6. Az épületek energiahatékonyságának kiszámítása céljából az épületeket indokolt a következő kategóriákba megfelelően besorolni:

különböző típusú családi házak;

többlakásos épületek;

irodák;

oktatási épületek;

kórházak;

szállodák és éttermek;

sportlétesítmények;

nagy- és kiskereskedelmi szolgáltató épületek;

egyéb típusú energiafogyasztó épületek.

II. MELLÉKLET Minta a nemzeti épületfelújítási tervekhez

II. MELLÉKLET

Minta a nemzeti épületfelújítási tervekhez

(a 3. cikk szerint)

Ezen irányelv, 3. cikk	Kötelező mutatók	Opcionális mutatók
a) A nemzeti épületállomány áttekintése	Épületek száma és teljes alapterülete (m2): — épülettípusonként (beleértve a középületeket és a szociális lakásokat is) — energiahatékonysági osztályonként — közel nulla energiaigényű épület — legrosszabb energiahatékonyságú épületek (fogalommeghatározással együtt) — az energiahatékonyság szempontjából a legrosszabb 43 %-ot kitevő lakóépületek — a 9. cikk (6) bekezdésének b) pontja alapján mentesített épületek becsült aránya	Épületek száma és teljes alapterülete (m2): — az épület életkora szerint — az épület mérete szerint — éghajlati övezetenként — lebontás (szám és teljes alapterület (m2))
	Az energetikai tanúsítványok száma: — épülettípusonként (beleértve a középületeket és a szociális lakásokat is) — energiahatékonysági osztályonként	Az energetikai tanúsítványok száma: — építési periódusonként
	Éves felújítási arányok: az épületek száma és teljes alapterülete (m2) — épülettípusonként — a közel nulla energiaigényű és/vagy a kibocsátásmentes épületek szintjére — a felújítás mélysége szerint (súlyozott átlagos felújítás) — középületek
	Elsődleges és végső éves energiafogyasztás (ktoe): — épülettípusonként — végfelhasználásonként Energiamegtakarítás (ktoe): — lakáscélú épületek — nem lakáscélú épületek — középületek Lakóépületek kWh/(m2/év)-ben kifejezett átlagos primerenergia-felhasználása A megújuló energia részaránya az építőiparban (telepített MW vagy termelt GWh): — különböző felhasználási célokra	Az energiaköltségek csökkenése (EUR) háztartásonként (átlag) Egy épület primerenergia-felhasználása az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint a nemzeti épületállomány felső 15 %-ának („lényegesen hozzájárulás” küszöbérték) és felső 30 %-ának („jelentős károkozás elkerülése” küszöbérték) felel meg. A fűtési rendszer aránya az építőiparban kazán-/fűtésrendszer-típusonként A megújuló energia részaránya az építőiparban (telepített MW vagy termelt GWh): — a helyszínen — a helyszínen kívül
	Az üzemeltetéshez kapcsolódó éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kgCO2eq/[m2/év]); — épülettípusonként Az üzemeltetéshez kapcsolódó éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése (kgCO2eq/[m2/év]): — épülettípusonként	Életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál (kgCO2eq/m2) az új épületekben: — épülettípusonként
	Piaci akadályok és hiányosságok (leírás): — érdekellentétek — az építőipar és az energiaágazat kapacitása Az építőipar, az energiahatékonysági és a megújuló energia ágazat kapacitásainak értékelése	Piaci akadályok és hiányosságok (leírás): — igazgatási — pénzügyi — technikai — tudatosítás — egyéb Az alábbiak száma: — energetikai szolgálató vállalatok — építővállalatok — építészek és mérnökök — szakképzett munkavállalók — egyablakos ügyintézés — kkv-k az építőiparban/felújítási ágazatban — megújulóenergia-közösségek és a polgárok által irányított felújítási kezdeményezések Az építőipari munkaerőre vonatkozó előrejelzések: — nyugdíjba vonuló építészek/mérnökök/szakképzett munkavállalók — a munkaerőpiacra belépő építészek/mérnökök/szakképzett munkavállalók — fiatalok az ágazatban — nők az ágazatban Az építőanyagárak alakulásának és a nemzeti piaci fejleményeknek az áttekintése és előrejelzése
	Energiaszegénység (fogalommeghatározás): — az energiaszegénység által érintett emberek %-os aránya — a háztartások rendelkezésére álló jövedelem energiára költött aránya — nem megfelelő lakáskörülmények között (pl. beázó tető) vagy nem megfelelő hőkomfort-körülmények között élő lakosság
	Primerenergia-tényezők: — energiahordozónként — nem megújuló primerenergia-tényező — megújuló primerenergia-tényező — teljes primerenergia-tényező
	A közel nulla energiaigényű épület meghatározása az új és a meglévő épületek esetében	A jogi és közigazgatási keret áttekintése
	Az új és a meglévő épületekre vonatkozó költségoptimalizált energiahatékonysági minimumkövetelmények
b) Ütemterv 2030-ig, 2040-ig, 2050-ig	Az éves felújítási arányokra vonatkozó célértékek: az épületek száma és teljes alapterülete (m2): — épülettípusonként — a legrosszabb energiahatékonyságú épületek — az energiahatékonyság szempontjából a legrosszabb 43 %-ot kitevő lakóépületek A 9. cikk (1) bekezdése szerinti tájékoztatás: — egyes, nem lakáscélú épületek mentesítésének kritériumai — a mentesített, nem lakáscélú épületek becsült aránya — a mentesített, nem lakáscélú épületek miatt elvégzendő egyenértékű energiahatékonysági fejlesztések becslése	A felújított épületek várt arányára (%) vonatkozó célértékek: — épülettípusonként — a felújítás mélysége szerint
	A várható elsődleges és végső éves energiafogyasztás célértékei (ktoe): — épülettípusonként — végfelhasználásonként Várható energiamegtakarítás: — épülettípusonként A megújuló energia részarányának növelésére vonatkozó célértékek az (EU) 2018/2001 irányelv 15a. cikkével összhangban Számszerűsített célértékek a napenergia épületekben történő telepítésére vonatkozóan	A megújuló forrásokból származó energia részaránya az építőiparban (telepített MW vagy termelt GWh)
	Az üzemeltetéshez kapcsolódó várható üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó célértékek (kgCO2eq/(m2/év): — épülettípusonként Az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás várható csökkenésére vonatkozó célértékek (%): — épülettípusonként	A 2003/87/EK irányelv III. fejezete [helyhez kötött létesítmények], IVa. fejezete [az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelemi rendszerek] hatálya alá tartozó kibocsátások és egyéb kibocsátások szerinti felosztás; A teljes életciklusra vonatkozó várható üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó célértékek (kgCO2eq/[m2/év]) az új épületekben: — épülettípusonként
	Várható szélesebb körű előnyök: — %-kal kevesebb energiaszegénység által érintett ember	— Új munkahelyek teremtése — A GDP növekedése (arány és milliárd EUR)
	A tagállamoknak az épületállományuk felújításának tulajdonítható hozzájárulása az Unió energiahatékonysági célkitűzéseihez az (EU) 2023/1791 irányelv 4. cikkével összhangban (részarány és számadat ktoe-ben)
	A tagállamoknak az épületállományuk felújításának tulajdonítható hozzájárulása a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzésekhez az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban (részarány, telepített MW vagy termelt GWh):
c) A végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések áttekintése	Szakpolitikák és intézkedések a következő elemek tekintetében: a) a különböző épülettípusnak és éghajlati övezeteknek megfelelő költséghatékony felújítási megközelítések meghatározása, figyelembe véve adott esetben az épület életciklusa alatti releváns beavatkozási pontokat; b) a 9. cikk szerinti nemzeti energiahatékonysági minimumszabványok, valamint a nemzeti épületállomány legrosszabb energiahatékonyságú szegmenseit célzó egyéb szakpolitikák és intézkedések, ideértve a 17. cikk (19) bekezdésében említett biztosítékokat is; c) az épületek mélyfelújításának előmozdítása, beleértve a szakaszos mélyfelújítást is; d) a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók helyzetének megerősítése és védelme, valamint az energiaszegénység enyhítése, ideértve az (EU) 2023/1791 irányelv 24. cikke szerinti szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint a lakhatás megfizethetőségét is; e) egyablakos ügyintézés vagy hasonló mechanizmusok létrehozása a 18. cikk szerint technikai, adminisztratív és pénzügyi tanácsadás és segítségnyújtás céljából; f) a fűtés és a hűtés dekarbonizációja, többek között távfűtési és -hűtési hálózatokon keresztül, valamint a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése a fűtés és hűtés terén a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivezetése céljából; g) az építési és bontási hulladék keletkezésének megelőzése és annak magas színvonalú kezelése a 2008/98/EK irányelvvel összhangban, különösen a hulladékhierarchiára és a körforgásos gazdaság célkitűzéseire vonatkozóan; h) a megújuló energiaforrások előmozdítása az épületekben, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv 15a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az építőiparban a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó indikatív célkitűzéssel; i) a napenergia-berendezések telepítése az épületekre; j) az épületek építése, felújítása, üzemeltetése és élettartamuk vége tekintetében a teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a szén-dioxid-eltávolítás bevezetése; k) a kerületi és körzeti megközelítések és az integrált felújítási programok előmozdítása kerületi szinten, amelynek keretében olyan kérdésekkel lehet foglalkozni, mint például az energia, a mobilitás, a zöld infrastruktúra, a hulladék- és vízkezelés, valamint a várostervezés egyéb szempontjai, továbbá figyelembe lehet venni a helyi és regionális erőforrásokat, a körforgásosságot és az önellátást; l) a közintézmények tulajdonában lévő épületek fejlesztése, ideértve az (EU) 2023/1791 irányelv 5., 6. és 7. cikke szerinti szakpolitikákat és intézkedéseket is; m) az épületek fenntartható mobilitását szolgáló intelligens technológiák és infrastruktúra előmozdítása; n) a piaci akadályok és piaci hiányosságok kezelése; o) a készséghiányok kezelése, valamint az oktatás, a célzott képzés, a továbbképzés és az átképzés előmozdítása az építőiparban, az energiahatékonyság és a megújuló energia ágazatában (a magán- vagy a közszférában) annak biztosítása érdekében, hogy elegendő, az építőipar igényeinek megfelelő szintű készségekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre, külön hangsúlyt fektetve az alulreprezentált csoportokra; p) tudatosító kampányok és egyéb tanácsadó eszközök; és q) a moduláris és ipari megoldások előmozdítása az építőiparban és az épületfelújítások során. Valamennyi szakpolitika és intézkedés esetében: — a szakpolitika vagy intézkedés neve — rövid leírás (a művelet pontos hatóköre, célja és feltételei) — számszerűsített célkitűzés — a szakpolitika vagy intézkedés típusa (például jogalkotási; gazdasági; adóügyi; képzési, tudatosító) — tervezett költségvetés és finanszírozási források — a szakpolitika végrehajtásáért felelős szervezetek — várható hatás — a végrehajtás állapota — a hatálybalépés időpontja — végrehajtási időszak	Szakpolitikák és intézkedések a következő elemek tekintetében: a) az épületek éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának növelése; b) az energetikai szolgáltatások piacának előmozdítása; c) a tűzbiztonság növelése; d) a katasztrófakockázatokkal – többek között az intenzív szeizmikus tevékenységgel kapcsolatos kockázatokkal – szembeni reziliencia növelése; e) a veszélyes anyagok, köztük az azbeszt eltávolítása; f) a fogyatékossággal élő személyek érdekében történő akadálymentesítés; g) a megújulóenergia-közösségek és a helyi energiaközösségek szerepe a kerületi és körzeti megközelítésekben; h) a humán kapacitások tekintetében fennálló diszkrepanciák kezelése; és i) a beltéri környezet minőségének javítása. Valamennyi szakpolitika és intézkedés esetében: — igazgatási erőforrások és kapacitások — az érintett terület(ek): — a legrosszabb energiahatékonyságú — energiahatékonysági minimumszabványok — energiaszegénység, szociális lakhatás — középületek — lakáscélú (egycsaládos, többcsaládos) — nem lakáscélú — ipari — megújuló energiaforrások — a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetése a fűtés és hűtés terén — a teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás — körforgásos gazdaság és hulladék — egyablakos ügyintézés — felújítási útlevelek — intelligens technológiák — fenntartható mobilitás az épületekben — körzeti és szomszédsági megközelítések — készségek, képzés — tudatosító kampányok és tanácsadó eszközök
d) A beruházási igények, a költségvetési források és az igazgatási források áttekintése	— összes beruházási igény 2030-ra, 2040-re, 2050-re (millió EUR) — állami beruházások (millió EUR) — magánberuházások (millió EUR) — költségvetési források
e) A 11. cikkben említett, az új és felújított kibocsátásmentes épületekre vonatkozó küszöbértékek	— az új kibocsátásmentes épületek üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz- kibocsátására vonatkozó küszöbértékek — a felújított kibocsátásmentes épületek üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz- kibocsátására vonatkozó küszöbértékek — az új kibocsátásmentes épületek éves primerenergia-felhasználására vonatkozó küszöbértékek — a felújított kibocsátásmentes épületek éves primerenergia-felhasználására vonatkozó küszöbértékek
f) Energiahatékonysági minimumszabványok a nem lakáscélú épületek számára	— az energiahatékonyságra vonatkozó maximális küszöbértékek, a 9. cikk (1) bekezdése szerint
g) A lakóépület-állomány fokozatos felújítására vonatkozó nemzeti teljesítési pálya	— a lakóépület-állomány fokozatos felújítására vonatkozó nemzeti teljesítési pálya – beleértve az átlagos primerenergia-felhasználásra vonatkozó 2030-as és 2035-ös mérföldköveket kWh/(m2/év)-ben kifejezve – a 9. cikk (2) bekezdése szerint

III. MELLÉKLET Az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciáljának kiszámítása a 7. cikk (2) bekezdése szerint

III. MELLÉKLET

Az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciáljának kiszámítása a 7. cikk (2) bekezdése szerint

1. ÁLTALÁNOS KERET

A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően e melléklet meghatározza az épületek energetikai tanúsítványában feltüntetendő, az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál nemzeti kiszámításának uniós keretét. A 7. cikk (5) bekezdése szerinti határértékeknek való megfelelés ellenőrzése keretében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyes életciklusszakaszokat és bizonyos épületelemeket figyelmen kívül hagynak, például az épület életciklusa alatti kibocsátási időpontokhoz kapcsolódó súlyozott együtthatók alkalmazásával.

Az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját az e mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően és az EN 15978 (EN 15978:2011 Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer) szabvány vonatkozó részeit követve kell kiszámítani, továbbá figyelembe véve az építmények fenntarthatóságára vonatkozó és az épületek környezeti teljesítményének értékelésére szolgáló számítási módszert meghatározó bármely későbbi szabványt. Ez nem jelenti a szóban forgó szabvány jogszabályba foglalását.

Az épületek energetikai tanúsítványában közzétett, az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálnak a megépített állapotot kell tükröznie.

2. REFERENCIAIDŐSZAK

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált egy 50 éves referenciaidőszakra kell kiszámítani ( 9 ).

3. A SZÁMÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ADATOK

Amennyiben rendelkezésre állnak, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) vagy az (EU) 2024/3110 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) összhangban kiadott, az 1. táblázatban „az építési termékekről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló adatok” néven hivatkozott adatokat kell használni. Amennyiben azok kompatibilisek „az építési termékekről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló adatok” csoportjával, a 2009/125/EK irányelv, az (EU) 2017/1369 vagy az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) alapján elfogadott, a termékekre vonatkozó szabályozással összhangban kiadott adatokat is fel kell használni, amelyeket az 1. táblázat „a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatok” néven említ. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, az 1. táblázatban említett egyéb típusú adatok is használhatók. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámítása eredményeinek lehető legnagyobb pontosságát és megbízhatóságát, és kívánatos, hogy lehetővé tegyék az általános adatoknál vagy az alapértelmezett értékeknél jobb minőségű és nagyobb pontosságú projekt- vagy termékspecifikus adatok használatát.

1. táblázat

Az építési termékekre vonatkozó különböző típusú adatok meghatározásának áttekintése

Adattípus	Meghatározás és felhasználás
Az építési termékekről szóló rendelet alapján rendelkezésre álló adatok	Az éghajlatváltozás hatásaira vonatkozó, a 305/2011/EU rendelet vagy az (EU) 2024/3110 rendelet szerinti teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatból – valamint a harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatból és a vonatkozó európai értékelési dokumentummal és európai műszaki értékeléssel összhangban kiadott teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatból – származó termékadatok
A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatok	A 2009/125/EK irányelv, az (EU) 2017/1369 rendelet vagy az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, a termékekre vonatkozó szabályozással összhangban kiadott kompatibilis adatok
Projektspecifikus adatok	Az EN 15804 vagy az EN 50693 szabványnak vagy egy azokkal kompatibilis szabványnak megfelelően kiszámított, de nem a 305/2011/EU rendelet vagy az (EU) 2024/3110 rendelet, illetve a 2009/125/EK irányelv, az (EU) 2017/1369 rendelet vagy az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, a termékekre vonatkozó szabályozás értelmében kiadott projektspecifikus adatok. Ezeket az adatokat csak akkor lehet felhasználni, ha azt a nemzeti jogszabályok kifejezetten megengedik.
Termékspecifikus adatok	Az EN 15804 vagy az EN 50693 szabványnak vagy egy azokkal kompatibilis szabványnak megfelelően kiszámított, de nem a 305/2011/EU rendelet vagy az (EU) 2024/3110 rendelet, illetve a 2009/125/EK irányelv, az (EU) 2017/1369 rendelet vagy az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, a termékekre vonatkozó szabályozás értelmében kiadott termékspecifikus adatok. Ezeket az adatokat csak akkor lehet felhasználni, ha azt a nemzeti jogszabályok kifejezetten megengedik.
Egy termékcsoportra vonatkozó átlagolt adatok az EN 15804 vagy az EN 50693 szabvány szerint	Az ágazati környezeti adatok egy vagy több vállalkozás több termékének átlagos értékeit képviselik, és azokat a terméket lefedő ipari szövetségek vagy más egyenértékű szervezetek szolgáltatják. Ezeket az adatokat csak akkor lehet felhasználni, ha azt a nemzeti jogszabályok kifejezetten megengedik.
Generikus adatok	Az EN 15804 vagy az EN 50693 szabványnak vagy valamely, egy termékcsoportra vonatkozó országos vagy regionális, azokkal kompatibilis szabványnak megfelelően kiszámított generikus környezeti adatok. Ezek az adatok nem lehetnek telephely- vagy vállalkozásspecifikusak. A tagállamok egyértelmű szabályokat állapítanak meg arra vonatkozóan, hogy ezeket az adatokat hogyan kell előállítani vagy kiszámítani hasonló meglévő termékspecifikus adatok alapján. Az említett szabályoknak konzervatív feltételezéseken kell alapulniuk annak érdekében, hogy a generikus adatokat ne részesítsék tisztességtelen előnyben a termékspecifikus adatokkal szemben. A tagállamok generikus adatokat állapíthatnak meg az újrafelhasznált építési termékekre vonatkozóan, figyelembe véve a körforgásos megközelítések előnyeit.
Alapértelmezett értékek	Az EN 15804 vagy az EN 50693 szabványnak vagy egy azokkal kompatibilis szabványnak megfelelően kiszámított környezeti adatok felhasználhatók a hiányzó adatok pótlására, amennyiben a fenti adattípusok egyike sem áll rendelkezésre, vagy ha a számítás egyszerűsítésére van szükség. Alapértelmezett értékek határozhatók meg egy vagy több konkrét épületelem, illetve egy vagy több életciklus-almodul vagy életciklus-modul kapcsán. A tagállamok olyan konzervatív feltételezések alapján is meghatározhatnak alapértelmezett értékeket, amelyek ösztönzik a konkrét adatokkal történő számítást, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A tagállamok meghatározhatnak olyan alapértelmezett értékeket, amelyek biztosítják, hogy az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciáljának a 7. cikk (2) bekezdése szerinti közzététele konkrét adatok hiányában is lehetséges legyen.

A tagállamok következetes és konzervatív megközelítést alkalmazva egyértelmű szabályokat határoznak meg a generikus adatok és az alapértelmezett értékek előállítására és frissítésére vonatkozóan. A tagállamok biztosítják, hogy a szükséges adatok – köztük a generikus adatok és az alapértelmezett értékek – nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, lehetővé téve az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciáljának kiszámítását a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontokig, még azokban az esetekben is, amikor nem állnak rendelkezésre projekt- vagy termékspecifikus adatok.

Az építési termékekről szóló rendelet vagy a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatoktól eltérő adattípusok esetében kívánatos, hogy a tagállamok azáltal korlátozzák a piac széttagoltságát, hogy elismerik a bármely tagállamban kiadott és rendelkezésre álló, megbízható és kompatibilis adatokat, köztük az EN 15804 vagy az EN 50693 szabvány vagy egy azokkal kompatibilis szabvány szerint kiszámított termék- és projektspecifikus adatokat. A tagállamok minden esetben megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a különböző forrásokból származó adatok együttes felhasználása során biztosítsák az adatok közötti összhangot és kompatibilitást, és szavatolják, hogy az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál végső eredményei megbízhatóak legyenek.

4. HASZNOS ALAPTERÜLET

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált kg CO2eq/m2 mértékegységben kell kifejezni a hasznos alapterületre számítva.

A tagállamok megállapítják, hogy a hasznos alapterület fogalommeghatározását hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni az új épületek életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciáljának kiszámításához. A hasznos alapterületnek meg kell felelnie az épület azon részei területének, amelyekre kiterjed az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámítása, és nem terjedhet túl a külső térelhatárolókon. A tagállamok nemzeti szinten az elfogadott hasznos alapterületet az azt alkotó részterületek alapján, a nemzetközi ingatlanmérési szabványoknak (IPMS) ( 13 ) vagy egy azokkal egyenértékű, az alapterület mérésének átláthatóságát, következetességét és összehasonlíthatóságát biztosító szabványnak megfelelően írják le.

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált a 19. cikkel és az V. melléklettel összhangban kell kiszámítani és közzétenni az épületnek vagy adott esetben az épület önálló rendeltetési egységének az energetikai tanúsítványában. Adott esetben a tagállamok szabályokat állapíthatnak meg a több épület által közösen használt épületelemek kibocsátásainak elszámolására vonatkozóan. E szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámítása különféle épületek és különböző projektek keretében egyformán méltányos, átlátható és következetes legyen.

5. AZ ÉLETCIKLUSSZAKASZOK ALKALMAZÁSI KÖRE

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált a 2. táblázatban kötelezőként feltüntetett minden életciklusszakaszra ki kell számítani. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számításból kizárják bármely, a 2. táblázatban választhatóként feltüntetett életciklusszakaszt.

Minden egyes életciklusszakasz esetében, ha a termékszinten rendelkezésre álló információk több forgatókönyvet kínálnak, az épületszintű számításnak a lehető legreprezentatívabbnak kell lennie az építési projektre vagy az épületre nézve. Amennyiben nem áll rendelkezésre megbízható információ, vagy egyszerűsített számítás indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a legrosszabb eset forgatókönyvének elve alapján lehetővé teszik alapértelmezett forgatókönyv alkalmazását a számításhoz.

A tagállamok a 3. szakaszban meghatározott, a számításhoz szükséges adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban alapértelmezett értékeket fogadhatnak el bármely életciklusszakaszra vagy életciklus-alszakaszra vonatkozóan a hiányzó adatok pótlása érdekében, vagy ha szükség van a számítás egyszerűsítésére.

2. táblázat

A számításokhoz figyelembe veendő életciklus-szakaszok az EN 15978:2011 és a prEN15978:2025 szabvány szerint, figyelembe véve az építmények fenntarthatóságára vonatkozó és az épületek környezeti teljesítményének értékelésére szolgáló számítási módszert meghatározó bármely későbbi szabványt

Életciklusszakaszok		Kötelező/Választható
EN15978:2011	prEN15978:2025	Kötelező/Választható
A1: Nyersanyagellátás	A1: Kitermelés és upstream termelés	Kötelező
A2: Szállítás	A2: Szállítás a gyárba	Kötelező
A3: Gyártás	A3: Gyártás	Kötelező
A4: Szállítás	A4: Szállítás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
A5: Az építési terület kialakítása	A5: Az építési terület kialakítása	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kizárják az építkezés előtti bontással, valamint az építőipari dolgozóknak a telephelyre és a telephelyről történő szállításával kapcsolatos folyamatokat. Ha az építést megelőző bontással vagy az építőipari dolgozóknak a telephelyre és a telephelyről történő szállításával kapcsolatos folyamatok tekintetében elvégzik a számítást, az eredményeket külön mutatóként kell jelenteni.
B1: Használat	B1: Használat B1.1: Anyagokból és karbonizációból származó kibocsátások B1.2: A hűtőközegek illékony kibocsátása	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák, beleértve a hűtőközegek illékony kibocsátásával kapcsolatos hatást is.
B2: Karbantartás	B2: Karbantartás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
B3: Javítás	B3: Javítás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
B4: Csere	B4: Épületelemek cseréje	Kötelező A tagállamok nemzeti szinten egyértelmű szabályt állapítanak meg az alkalmazandó elem- vagy termékcserék számszerűsítésére – például a cserék egyszerű, átlagolt tizedes számára vagy a cserék egész számára – vonatkozóan. Amennyiben rendelkezésre állnak, a 305/2011/EU rendelettel vagy az (EU) 2024/3110 rendelettel vagy a 2009/125/EK irányelv, az (EU) 2017/1369 rendelet vagy az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, a termékekre vonatkozó szabályozással összhangban rendelkezésre bocsátott, a referencia-élettartamra vonatkozó információkat kell használni.
B5: Felújítás	B5: Felújítás	Választható
B6: Üzemeltetéshez kapcsolódó energiafelhasználás	B6: Üzemeltetéshez kapcsolódó energiafelhasználás B6.1: Épületbe integrált szabályozott rendszerek (szolgáltatások) B6.2: Épületbe integrált nem szabályozott rendszerek (szolgáltatások) B6.3: Épülethasználói tevékenységekhez kapcsolódó egyéb energiafelhasználás	Kötelező A számításnak összhangban kell lennie az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az I. mellékletben meghatározott közös általános kerettel összhangban történő kiszámításával. A tagállamok a számítást korlátozhatják kizárólag az ezen irányelv hatálya alá tartozó, épületbe integrált szabályozott rendszerekre (szolgáltatásokra). Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó kibocsátások számításához megengedik a vonatkozó előretekintő üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők használatát; a tényezőknek indokoltaknak, következeteseknek és egyértelműen meghatározottaknak kell lenniük a teljes referenciaidőszakra vonatkozóan. Az exportált energia hatásainak elszámolását az EN 15978 szabványnak megfelelően kell elvégezni. Az exportált energia hatását a D2. életciklusszakaszban kell jelenteni.
B7: Üzemeltetéshez kapcsolódó vízhasználat	B7: Üzemeltetéshez kapcsolódó vízhasználat B7.1: Épületbe integrált alapvető rendszerek (WC-k, zuhanyzók, fürdőszobák, fűtés, hűtés, szellőztetés, párásítás és öntözés) B7.2: Épületbe integrált egyéb rendszerek (medencék, szaunák stb.) B7.3: Az épületbe nem integrált rendszerek (pl. mosogatógépek, mosógépek stb.)	Választható
	B8: Épületbe integrált felhasználói tevékenységek, amelyek nem tartoznak a B1–B7. kategóriába B8.1: Személyek szállítása az épületbe és az épületből B8.2: Elektromos járművek feltöltése az épület területén B8.3: Egyéb, például „fogyóeszközök”, például irodai papír, vagy az épülethez nem rögzített bútorok és berendezések használata	Választható
C1: Dekonstrukció	C1: Dekonstrukció/Bontás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
C2: Szállítás	C2: Szállítás hulladékfeldolgozásra vagy -ártalmatlanításra	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
C3: Újrafelhasználási, újrafeldolgozási és/vagy hasznosítási célú hulladékfeldolgozás	C3: Újrafelhasználási, újrafeldolgozási és/vagy hasznosítási célú hulladékfeldolgozás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
C4: Ártalmatlanítás	C4: Hulladékártalmatlanítás	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
D: A rendszerhatáron túli előnyök és terhelések	D1: A rendszerhatáron kívülre távozó nettó anyagáramok újrafelhasználása, újrafeldolgozása és energetikai hasznosítása	Kötelező A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a számítást a termékek szintjén rendelkezésre álló információkra és az azokkal egyenértékű általános adatokra vagy az alapértelmezett értékre korlátozzák.
D: A rendszerhatáron túli előnyök és terhelések	D2: Az exportált közüzemi szolgáltatásokból (például villamos energia, hőenergia, ivóvíz) származó potenciális előnyök és terhelések	Kötelező

6. AZ ÉPÜLET ENERGIAFOGYASZTÁSÁHOZ ÉS HELYSZÍNI ENERGIATERMELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSOK ELSZÁMOLÁSA

A 3. táblázat felvázolja az épületek energiafogyasztásához és helyszíni energiatermeléséhez kapcsolódó beágyazott kibocsátások elszámolásának három lehetséges megközelítését. A számítás átláthatóságának, következetességének és pontosságának biztosítása érdekében a tagállamok a 3. táblázatban említettek egyikét, vagyis az A., a B1. vagy a B2. megközelítést választhatják. Ha nemzeti szinten a B1. vagy a B2. megközelítést alkalmazzák, a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az energiaszámítással és a vonatkozó szabványokkal összhangban lévő számításhoz szükséges, kiválasztott elszámolási szabályokat.

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámítása céljából az épület energiafogyasztásához és helyszíni energiatermeléséhez kapcsolódó, valamennyi életciklusszakaszra kiterjedő üzemeltetési kibocsátások elszámolását a beágyazott kibocsátások elszámolására vonatkozó döntéssel összhangban és az EN 15978 szabványnak megfelelően kell elvégezni.

3. táblázat

A helyszíni megújulóenergia-termelés beágyazott kibocsátásának kiszámítása

Befolyásoló tényező	A. megközelítés	B1. vagy B2. megközelítés
Az energiatároló alkotóelemek beágyazott kibocsátásainak az épülethez való hozzárendelésének módja	A teljes mennyiséget az épülethez rendelik
Az egyéb rendszerelemek beágyazott kibocsátásainak az épülethez való hozzárendelésének módja	A teljes mennyiséget az épülethez rendelik	B1: Részleges hozzárendelés az épülethez az önellátáshoz felhasznált leválasztott/megtermelt energia aránya alapján	B2: A külső térelhatárolókba beépített és az épület felületét alkotó elemek kapcsán az épülethez való hozzárendelés, valamint a fennmaradó beágyazott kibocsátásoknak az épülethez való részleges hozzárendelése az önellátáshoz felhasznált leválasztott/megtermelt energia aránya alapján

7. A FIGYELEMBE VEENDŐ ÉPÜLETELEMEK ÉS MŰSZAKI BERENDEZÉSEK KÖRE

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámítása során figyelembe kell venni legalább azokat az épületelemeket és műszaki berendezéseket, amelyek a 2. szinten, a 4. táblázat épülethéj- és épületmag-kategóriái alatt vannak felsorolva. A tagállamok biztosítják az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál átfogó és pontos kiszámítását, egyértelműen ismertetve nemzeti szinten az épületnek az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál kiszámításához szükséges épületelemeit és műszaki berendezéseit. E célból a tagállamok követhetik a 4. táblázat 3. és 4. szintjén bemutatott példákat, és a nemzeti jogszabályokban jelentős eltérésekről is rendelkezhetnek.

Az értékelt épület energetikai tanúsítványának hatálya alá tartozó épületelemeket, műszaki berendezéseket vagy rendszereket figyelembe kell venni a számítás során, ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azok tulajdonosa és karbantartója részben vagy kizárólag az épület tulajdonosa ( 14 ), még akkor is, ha azok az értékelt épületen kívül helyezkednek el, és attól szerkezetileg függetlenek. Amennyiben valamely épületelemek és műszaki berendezések az értékelt épületen kívül helyezkednek el, és attól szerkezetileg függetlenek, az azokhoz kapcsolódó kibocsátásokat figyelembe kell venni a beágyazott CO2-kibocsátás és az üzemeltetési CO2-kibocsátás elemzése során, de az alapterületüket nem kell figyelembe venni az épület alapterületének meghatározásakor.

A tagállamok a 3. szakaszban meghatározott, a számításhoz szükséges adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban mérlegelhetik generikus adatok vagy alapértelmezett értékek elfogadását a 4. táblázatban foglalt szinteken említett bármely elemre vonatkozóan a hiányzó adatok pótlása érdekében, vagy ha szükség van a számítás egyszerűsítésére.

4. táblázat

A figyelembe veendő épületelemek és műszaki berendezések hierarchiája

1. szint	2. szint	3. szint (példa)	4. szint (példa)
Épülethéj	Alépítmény	Alapozó cölöpök és dúcolás	Állandó cölöpök és keszonok
		Alapozó cölöpök és dúcolás	Dúcolás
		Alapok	Oldalsó támasztékok
			Lemezalapok, cölöpfejek, pilléralapok, sávalapok; hevedergerendák, összekötő gerendák
			Az alépítmény falai és oszlopai
			Földszinti födémlemezek és gerendák (ha az épület alagsort is tartalmaz, az alagsor alsó födémlemezeit a vonatkozó 3. szintű alagsori elemek között kell figyelembe venni)
			Liftaknák (födémlemezek és falak)
		Alagsori elemek	Alagsori oldalsó támasztékok
			Alagsori alsó födémlemezek és kiegyenlítő réteg
			Támfalak
			Alagsori szerkezeti falak, merevítők és oszlopok
			Alagsori gerendák, födémgerendák, merevítők és födémlemezek
			Alagsori lépcsőfeljárók és rámpák
			Függőleges vízszigetelés, drénréteg, vízelvezetők és falszigetelések
			Vízszintes vízszigetelés, drénréteg, vízelvezetők és felső födémlemez
			Alagsori szigetelés
			Alagsori liftaknák, szivattyúaknák, csőtoldatok
		Összetett és előregyártott szerkezetek és az alépítményhez szükséges egyéb fogyóeszközök (1)
	Szerkezet	Vázak és födémlemezek (a földszinti födémlemezek teteje felett)	Szerkezeti falak, merevítők és oszlopok
			Emeleti gerendák, födémgerendák, merevítők és födémlemezek
			Tetőgerendák, födémgerendák, merevítők és födémlemezek
			Lépcsőfeljárók (amelyek a szerkezet részét képezik)
			Acélszerkezet tűzvédelmi szigetelése
		Tartályok, medencék és egyéb elemek	Csak akkor, ha a külső térelhatárolókon belül található (egyéb esetben a külső építmények közé tartozik)
		Összetett és előregyártott szerkezetek és a szerkezethez szükséges egyéb fogyóeszközök (2)
	Külső (nem szerkezeti) építmények	Homlokzat	Nem szerkezeti külső falak és elemek
			Külső falfelületek a burkolat kivételével
			Homlokzati burkolat és függönyfalak
			Külső ablakok
			Külső ajtók
			Külső kirakatok
			Görgős és tűzvédelmi zsaluk
		Tető	Tetőbevonatok
			Tetőablakok
			Víz és nedvesség elleni szigetelés
			Szigetelés
			Tetőteraszok és tetőkertek (kemény és puha)
		Összetett és előregyártott szerkezetek és a külső (nem szerkezeti) építményekhez szükséges egyéb fogyóeszközök (3)
Épületmag	Belső vagy fedett (nem szerkezeti) építmények	Belső terek	Nem szerkezeti belső falak és válaszfalak
			Szigetelés
			Belső kirakatok
			WC-fülkék
			Mozgatható válaszfalak
			Hűtőhelyiségek
			Belső ajtók
			Belső ablakok
			Görgős és tűzvédelmi zsaluk
			Egyéb betonszerkezetek
		Szerelvények és egyéb elemek	Korlátok és kapaszkodók
			A szerkezet részét nem képező lépcsőfeljárók és átjárók, menekülő létrák
			Beépített (4) bútorok, szekrények, tárolók, zárható szekrények, ülőhelyek, polcok, pultok, padok
			Beépíthető díszítőelemek
			Karbantartó panelek
		Fedett felületek	(Belső és külső [azaz fedett vagy erkélyen található]) padlóburkolatok
			Belső falfelületek és burkolatok
			(Belső vagy külső) mennyezetburkolatok és álmennyezetek
			Szigetelés
		Összetett és előregyártott szerkezetek és a belső vagy fedett (nem szerkezeti) építményekhez szükséges egyéb fogyóeszközök (5)
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Vízzel és szennyvízzel kapcsolatos rendszerek	Szaniterek	WC-k, tartályok, zuhanytálcák, fürdőkádak, csapok, vezérlők, zuhanyfejek, mosdók, mosogatók, átfolyós vízmelegítők
		Hidegvíz-rendszerek	Termosztátok, hőmennyiségmérők, hidegvízmérők, szivattyúk/segédegységek, egyéb mérők, csővezetékek, csőszigetelés, tartószerkezet/bilincs, fagyvédelmi és kísérőfűtő-berendezések
		Hidegvíztárolás	Tárolótartályok, valamint bármely, a vízminőség ellenőrzésére szolgáló kezelő- és szűrőrendszer
		Felszíni víz-/esővíz-/szennyezettvíz-elvezetés	Csővezetékek, esővíztároló tartályok, ideiglenes vízgyűjtők, kivezető csövek, szivattyúk, lefolyócsövek, szennyvízvezetékek, kondenzvízcsövek, szigetelés, támasztékok, tartályok, szűrőrácsok, szivattyúk, összefolyók
		Víz-újrafelhasználási rendszerek	Szürkevíz/esővízgyűjtő tárolótartály, -csővezeték és -kezelőberendezés az épületsoron belül
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Fűtési rendszerek	Hő- és melegvíz-termelő berendezések	Gáz-/villanykazán, levegő-/víz-/geotermikus hőszivattyúk, hűtőegység, átfolyós vízmelegítő, fatüzelésű kályha, biomassza kazán, napkollektoros fűtési és melegvíz-rendszerek Az épület alapterületén belül található közös fűtési rendszerek fogyasztásmérő előtti részei tartoznak ide. A fogyasztásmérőn túl ezek a rendszerek az elosztóhálózat részének tekintendők. Az akna és a gyűjtőcső akkor is idetartozik, ha kívül esik az épület alapterületén. Távfűtési hálózathoz csatlakozó lemezes hőcserélő Idetartoznak a melegvíz-termelő berendezések (például a vízmelegítők) is.
		Hő- és melegvíz-elosztás, vezérlés, segédanyagok, kibocsátók, hőcserélők/terminálegységek	Elektromos radiátor, vízradiátor, padlófűtés, hőátadó egység, lemezes hőcserélő, szivattyúk, mechanikus kapcsolótábla, nyomásbiztosító egység, adagolóedény, többkörös szabályozó, páramentesítő, rezgéscsillapító, termosztát, hőmennyiségmérők, melegvízmérő, csővezetékek, csőszigetelés, tartószerkezet/bilincs, fagyvédelmi és kísérőfűtő-berendezések
		Hőtároló berendezések	Melegvíz-tároló, puffertartály, tágulási tartály
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Különálló hűtőrendszerek (ha a rendszer biztosítja a fűtést és a hűtést is, akkor azt csak a „fűtési rendszerek” kategóriában kell figyelembe venni)	Hűtőenergia-termelő berendezések	Hűtőtorony, ventilátoros konvektorok, légkondicionáló berendezés
		Helyiséghűtők, hőcserélők/terminálegységek, kiegészítők és vezérlők, elosztók, tárolók	Hidegvíz-tároló, puffertartály, tágulási hűtőtartály, szivattyúk, mechanikus kapcsolótábla, nyomásbiztosító egység, adagolóedény, többkörös szabályozó, páramentesítő, rezgéscsillapító, termosztát, hőmennyiségmérők, hidegvízmérő, csővezeték, csőszigetelés, tartószerkezet/bilincs, fagyvédelmi és kísérőfűtő-berendezések
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Szellőztetőrendszerek	Légmozgatás	Ventilátorok, mesterséges szellőztetés hővisszanyeréssel, légkezelő egységek, mennyezeti ventilátorok, konyhai szellőztetés, légfüggönyök
		Légtermináleszközök	Diffúzorok, rácsok, légmennyiség-szabályozó rendszerek, állandó légmennyiségű rendszerek, szellőzőzsaluk
		Vezetékek és tartozékaik	Vezetékek, szigetelés, tartószerkezet, tűzálló vezetékek, tartószerkezet
		Szabályozó csappantyúk, a szellőztetőberendezésekhez kapcsolódó hangszigetelés és tűzbiztonsági rendszer	Légmennyiség-szabályozó szelep, mennyiségszabályozó csappantyú, tűzvédelmi csappantyú, pára- és füstelvezetés, motoros füstcsillapító, lépcsőházi túlnyomást biztosító szellőzőberendezés, tűzálló ventilátorok, nyomáscsökkentő csappantyúk, szabályzók, zsaluk, gázelszívó, zajcsökkentés
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Világítástechnikai rendszerek	Belső világítás	Belső lámpatestek, elektromos csatlakozó, csatlakozódoboz, foglalat, fényvezérlő, kábel, kapcsoló
		Külső világítás (épületre szerelt)	Épületre szerelt lámpák/oszlopok/tartószerkezetek stb. Külső lámpatestek, elektromos csatlakozó, csatlakozódoboz, foglalat, fényerőszabályzó, kábel, kapcsoló
		Vészvilágítás	Vészvilágítók, szabályzók, kábel, kapcsoló
		Egyéb világítóberendezések	Irányított világítás, színpadi/látványtechnikai világítás, kirakatvilágítás, építészeti világítás, beleértve a lámpatestet, elektromos csatlakozót, csatlakozódobozt, foglalatot, fényszabályzót, kábelt, kapcsolót
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Energetikai, kommunikációs, biztonsági, informatikai és tűzérzékeléssel kapcsolatos szolgáltatások	Áramellátás	Idetartoznak a belső és az épületre szerelt berendezések. Elektromos kábelek, kábelház, kapcsoló-/elosztószekrény, tartalékberendezések, gyűjtősín, transzformátor, foglalatok/kapcsolók, padlódobozok, érzékelők, nagyfeszültségű, közepes feszültségű, kisfeszültségű, kis teljesítményű berendezések, ház
		Extra alacsony feszültségű (ELV)/kommunikációs/biztonsági berendezések	ELV-rendszerek Kommunikációs és audiovizuális berendezések Biztonsági berendezések: zártláncú televíziós (CCTV) berendezések, biztonsági érzékelők és riasztók
		Informatika és adatkezelés	Informatikai berendezések: bármilyen adatkezelő berendezés, például wifi-készülék, szerver, gerinchálózat és strukturált kábelezési rendszer, számítógépek, nyomtatók, adatszekrények, kapcsolótáblák
		Épületfelügyeleti rendszerek (BMS)	BMS/vezérlők ventilátoros konvektorokhoz, kültéri egységek, számítógépes fő vezérlőrendszer (fejállomás), előírt kábelezés, vezérlőszelepek, hőmérséklet-statisztikai érzékelők
		Tartalék áramellátás	Szünetmentes tápegység (UPS), biztonsági áramtermelés, akkumulátoros áramellátás, az épületen belüli készenléti generátorok
		Tűzérzékelés és tűzjelzés	Tűzjelző rendszerek, beleértve az érzékelést, a kábelezést, a tűzjelző központot és a tűzvédelmi kapcsolót
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Helyszíni megújulóenergia-termelés	Megújuló energia – helyszíni és épületre szerelt villamosenergia-termelés	Épületre rögzített vagy az épület alapterületén belül található fotovoltaikus (PV) panelek, inverterek, szélturbinák, vízturbinák
		Megújuló energia – helyszíni tárolás	Épület alapterületén belüli akkumulátor
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Életbiztonsági, tüzelőanyag- és mozgást segítő rendszerek	Esőztető berendezés	Csövek, fejek, szelepek, tartályok, tömlők, szivattyúk
		Tűzvédelmi rendszerek	Száraz és nedves felszálló vezeték, tűzcsap az épület kijelölt alapterületén belül, automatikus füstelszívó vezérlők/érzékelők, tűzelfojtó rendszer
		Villámvédelem/földelés	Villámhárító, földelőrudak
		Tüzelőanyag-rendszerek	Minden, nem elektromos, szivattyúzott vagy túlnyomásos tüzelőanyag-ellátás Gázszállító berendezések: csatlakozás, gázmérő, nyomásszabályozó, csövek, szelepek Helyszíni tüzelőanyag-tároló tartály, száraz tárolók Szállítóspirálok
		Felvonó, lépcsőlift, emelőpad	A felvonók, a lépcsőliftek és az emelőpadok rendszerei is idetartoznak. Az ilyen rendszerek áramellátása az elektromos berendezések közé tartozik.
		Mozgólépcsők és mozgójárdák	A mozgólépcsők és mozgójárdák rendszerei is idetartoznak. Az ilyen rendszerek áramellátása az elektromos berendezések közé tartozik.
	Épülettechnikai szolgáltatások és berendezések: Hulladékártalmatlanító rendszerek	Szelektált- és háztartásihulladék-ártalmatlanító rendszerek	Hulladékégetők, valamint hulladékáramok kezelésére és hulladékártalmatlanításra szolgáló berendezések
		Összetett és előregyártott szerkezetek és az épülettechnikai szolgáltatásokhoz és berendezésekhez szükséges egyéb fogyóeszközök (6)
Külső szerkezetek (opcionális)	Az építési telken belül található külső utak, járdák, burkolatok és személy- vagy járműforgalomra alkalmas egyéb felületek	Gyalogos vagy járműforgalomra tervezett utak és járdák	Az alapozást megelőző földmunkák, ideértve a talajkezelést, feltöltést, kiegyenlítést, szintezést és tömörítést is, szintén idetartoznak. Kavicságy, öntésre kész beton, ideértve a zsaluzatot, a vasalatot, a csatlakozásokat, a vízelvezetést/gyom elleni fóliákat, a szegélyeket, a tartozékokat, a felületen használt útburkolati jeleket, a megmunkált felületeket, pl.: — makadám- vagy aszfaltfelületek — falazat, burkolólap, csempe, macskakő, kockakő — kavics, kőtörmelék, fatörmelék — gyeprács — játszóterekre, sportpályákra vagy egyéb speciális célú felhasználásra tervezett felületek — a felszíni vízelvezetéshez és/vagy vízgyűjtéshez szükséges valamennyi rendszer — fellépők, lépcsők és rámpák (beleértve az alépítményt, a vázat és a burkolatot) az épület alapterületén kívül
		Gyalogutak
		Gyalogos közlekedésre tervezett járdák és rugalmas felületek
	Az építési telek határainak jelzésére és a kültéri területek zónáinak körülhatárolására szolgáló, valamint esztétikai célú külső szerelvények és felszerelések	Külső kerítés	Az épület hőszigetelő térelhatárolóin kívül eső, annak részét nem képező, új fa-, fém-, beton-, vagy téglakerítések, korlátok, kapuk, falak és terelőfalak idetartoznak. Meghatározott terhelésnek ellenálló, biztonsági jármű- és gyalogos korlátok, valamint a hozzájuk tartozó kapuk idetartoznak. A szükséges alátámasztó szerkezetek, elemek, oszlopok, rögzítések, vasalatok, tartozékok, például fedlapok, mozgatóberendezések, szabályzók és felületborítások idetartoznak. Ebbe a kategóriába tartoznak az épület részét nem képező, általában betonból, fából vagy téglából épített tartófalak, beleértve a szükséges alátámasztó/alapzatmegerősítő szerkezeteket, a talajtömörítést, vízelvezetést, a membránfóliákat, elemeket, rögzítéseket, tartozékokat, például fedőköveket, illesztéseket, védőrétegeket, felületborításokat és gabionokat.
		Külső korlátok
		Külső falak
		Külső szerkezetek	Helyszíni utcabútorok, többek között kapuk (ha azok nem kerítések vagy korlátok részei), forgókapuk, rögzített/összecsukható/levehető bakok, ülések, padok, asztalok, kukák és tárolók, hirdetőtáblák/tájékoztató táblák, kerékpártartók/-tárolók, jelzőtáblák, zászlórudak, külső sport-/játszótéri eszközök, kisebb gyaloghidak, buszmegállók, beállók, telefonfülkék, postaládák, szobrok/kültéri műalkotások, dekorációs célú tavak és szökőkutak, beleértve a szükséges alátámasztó szerkezeteket, tartályokat, elemeket, csővezetékeket, vezérlőket és berendezéseket
	Külső épülettechnikai szolgáltatások Általános megjegyzés: ebbe a kategóriába tartozik minden olyan épülettechnikai szolgáltatási elem, amelyet nem rögzítettek az épülethez, vagy amelyet az épület alapterületén kívül helyeztek el.	Külső vízelvezetés	A szennyvíz/felszíni víz/talajvíz felszínen és föld alatt történő elvezetése az első aknanyílástól az épület zárófalán túlra, a szennyvízcsatorna-csatlakozáshoz vagy más kivezető ponthoz (például helyszíni szennyvízkezelő létesítményhez). Az árkok, csővezetékek, szerelvények, vízelvezető rétegek, töltések, folyókák, támasztékok, csatlakozások, víznyelők és csatornarácsok (például az utakon) is idetartoznak. Kompakt szivattyúállomások, lefolyók/lefolyófejek, felületbevonatok, előregyártott csatornák, kamrák, aknák, csatornák, szikkasztók, szennyvízülepítők, benzinfogó egységek. A meglévő vízelvezető rendszerek, aknák és csatornarácsok bármilyen átalakítása, javítása, feltöltése vagy tisztítása is idetartozik. A (nem beültetett) fenntartható települési vízelvezető rendszerekhez (SUDS), valamint a veszélyes folyadékok, például vegyi anyagok és ipari folyékony hulladékok elvezetéséhez tartozó berendezések is idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – víz	Vízellátó rendszerek, amelyek csővezetéken keresztül juttatják el a vizet az egyetemes szolgáltató hálózatából az épület csatlakozási pontjához, ideértve a külső felhasználói pontok (például külső létesítmények és berendezések, valamint tűzcsapok) felé történő elosztást is. Tűzcsapok/esővíz-újrahasznosítás/szürkevíz-újrahasznosítás a kijelölt épületsoron kívül A tartályok, csővezetékek, kísérőfűtési berendezések, szigetelések és csatlakozások szintén idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – villamos energia	Az egyetemes szolgáltató által szolgáltatott nagyfeszültségű villamos energia továbbítása egy helyszíni transzformátorállomás felé, kisfeszültségű villamos energia továbbítása a helyszíni transzformátorból az épületen belüli fő kapcsolóberendezés, valamint a villamosenergia-ellátásra szolgáló külső létesítmények, többek között a vészhelyzeti vagy készenléti generátorok felé. A kábelek, vezetékek, kapcsolótáblák, átvezetések, aknafedők, csatlakozások, elosztók, árkok, aknák, kompakt/transzformátor alállomások, UPS-berendezések is idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – gáz	Földgázellátó rendszerek, amelyek csővezetéken keresztül vezetnek gázt az egyetemes szolgáltató hálózatából a gázmérőhöz, valamint cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG) külső tárolótartályokból az elosztóhelyre, ideértve a hálózati gázellátást és a gázelosztást a külső felhasználói pontok (például külső létesítmények és berendezések) felé. Az elosztók, aknafedők, csatlakozások, árkok, aknák, tárolótartályok/palackok szintén idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – távközlés és hasonló szolgáltatások	Távközlési rendszerek, kábeltelevízió, internet és egyéb kommunikációs rendszerek csatlakoztatása az egyetemes szolgáltató vagy más szolgáltató hálózatából az épületen belüli fő elosztási ponthoz. A kábelek, vezetékek, kapcsolótáblák, átvezetések, aknafedők, csatlakozások, elosztók, árkok, aknák is idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – tüzelőanyag-tárolás	Külső tüzelőanyag-tároló és vezetékes elosztó rendszerek Épületen kívüli tárolótartályok, valamint olajat, benzint vagy gázolajat tároló tartályokból az épületen belüli belépési ponthoz vagy külső létesítményekhez és berendezésekhez továbbító vezetékes ellátórendszerek. Az elosztók, szivattyúk, szelepek, szigetelések, aknafedők, csatlakozások, felügyeleti berendezések, árkok, aknák, tárolótartályok/palackok szintén idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – világítás	Külső helyszíni/utcai világítási rendszerek, többek között gyalogos területek, járdák, utak megvilágítására, megvilágított közlekedési táblákhoz, külső világításhoz. A kábelek, vezetékek, kapcsolótáblák, átvezetések, aknafedők, csatlakozások, elosztók, árkok, aknák, szabályozók és maguk a lámpatestek/lámpák, beleértve a sportpályák világítását is, szintén idetartoznak.
		Külső szolgáltatások – biztonsági rendszerek	Biztonsági rendszerek, többek között zártláncú televíziós rendszerek, kameraoszlopok, biztonsági berendezések általános külső tápegységei és speciális biztonsági fények
		Összetett és előregyártott szerkezetek és a külső épülettechnikai szolgáltatásokhoz szükséges egyéb fogyóeszközök (7)
	Külső építmények (8)	Kisebb melléképületek	Az épületrendszerekhez, valamint az épület rendes működéséhez és a helyszín megközelítéséhez kapcsolódó különálló kisebb külső melléképületek, ideértve a kazánházakat, az alállomások épületeit, a tüzelőanyag-tároló épületeket, a kerékpártárolókat, a beállókat, a tárolóegységeket és az őrbódékat
		Különálló parkolóépületek (9)	Az épület lakói általi kizárólagos vagy megosztott használatra szánt felszíni vagy föld alatti építmények
		Összetett és előregyártott szerkezetek és a külső épületekhez szükséges egyéb fogyóeszközök (10)
(1) Szigetelés, vízszigetelés, esztrich, csatlakozások, vízelvezető szerelvények vagy elemek, valamint olyan, szolgáltatásokhoz kapcsolódó elemek, amelyek az alépítmény szerkezeti elemeivel együtt kerülnek beépítésre vagy alkalmazásra, de amelyek még nem szerepelnek az e 4. táblázatban vagy máshol található bejegyzésekben. (2) Tűzvédelmi szigetelés, vízszigetelés, esztrich, csatlakozások, szerelvények, rámpák, állandó zsaluzat, galériák, karzatok támasztékai, karbantartó átjárók vagy egyéb olyan elemek, amelyek a szerkezet elemeivel együtt kerülnek beépítésre vagy alkalmazásra, de amelyek még nem szerepelnek az e 4. táblázatban vagy máshol található bejegyzésekben. (3) Tűzvédelmi szigetelés, vízszigetelés, esztrich, a szerkezethez tartozó csatlakozások és rögzítések, szerelvények, rámpák, árnyékoló eszközök, zsaluk, ereszek, rovarok elleni védelem, rácsszerkezetek, mellvédek, korlátok, zöld falak, kémények vagy egyéb olyan elemek, amelyek a külső építményekkel együtt kerülnek beépítésre vagy alkalmazásra, de amelyek még nem szerepelnek az itt vagy máshol található bejegyzésekben. (4) Beépített: a megfelelő épületelemeknek az építési szakaszban és az épületnek a tulajdonos részére történő átadását megelőző beépítésére utal. (5) Tűzvédelmi szigetelés, vízszigetelés, esztrich, a szerkezethez vagy a karbantartó átjárókhoz tartozó csatlakozások és rögzítések, vázak, tömítések, ragasztók, úszó padlók, rugós padlók, burkolatok, vonaljelzések, díszítőelemek, szegélylécek, szerelvények, rámpák, rácsszerkezetek, mellvédek, korlátok, kandallók vagy egyéb olyan elemek, amelyek a belsőépítményekkel együtt kerülnek beépítésre vagy alkalmazásra, de amelyek még nem szerepelnek az e 4. táblázatban vagy máshol található bejegyzésekben. (6) Minden egyéb olyan berendezés, szerelvény vagy más elem, amelyet az épülettechnikai szolgáltatásokkal, rendszerekkel és infrastruktúrával együtt szerelnek be vagy alkalmaznak, de amelyek még nem szerepeltek a 4. táblázat bejegyzéseiben vagy máshol. (7) Víz, gáz, villamos energia, fűtés, szellőztetés, föld feletti vízelvezetés, távközlés és egyéb szolgáltatások beépítésével kapcsolatos, máshol nem említett felszerelések, szerelvények vagy egyéb elemek, beleértve az alépítményeket, védőbevonatokat, furatokat, hornyokat, csőtoldatokat, burkolatokat, tűzgátlókat, címkézést és alapzatokat stb. (8) Az értékelt épületen kívüli és attól szerkezetileg különálló, de az értékelt épület tömbtelkén belül található és az értékelt épületben lakókat és/vagy az értékelt épülettechnikai rendszereket és infrastruktúrát kiszolgáló épületeket jelenti. A szerkezeti különállóság azt jelenti, hogy az érintett épületek alapzatának és egyéb teherhordó szerkezeti elemének nincs közös része. (9) Az épülettel közös szerkezeti elemeket tartalmazó és az épületszerkezet külső térelhatárolóin belül elhelyezkedő parkolók nem külső épületnek, hanem az egész épület részének tekintendők, így azok életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása, üzemeltetéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátása és alapterülete az épület elemzésben veendő figyelembe. Ezzel szemben a külső épületnek minősülő különálló parkolóépületek életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása és üzemeltetéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátása beleszámítható az elemzésbe, alapterületük azonban nem. Amennyiben a parkolóépület egynél több épület közös szerkezetének részét képezi, akkor vagy egyetlen értékelésben kell vizsgálni a teljes épületegyüttest, vagy a parkolóépület életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátásának hatásait és alapterületét az egyes épületek számára kijelölt parkolóhelyek relatív aránya alapján kell megosztani. (10) Minden más, külső építmények építéséhez kapcsolódó, máshol nem szereplő felszerelés, szerelvény vagy egyéb elem.

8. AZ ÉLETCIKLUSRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁL EREDMÉNYEI

Az eredményeknek az épület energetikai tanúsítványában történő feltüntetése céljából az épület életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját átlátható módon kell közzétenni, az 5. táblázatnak megfelelően feltüntetve legalább az egyes életciklusszakaszokra vonatkozó eredményeket.

5. táblázat

Az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál közzététele az épület energetikai tanúsítványában

	Termékfázis (A1–A3)	Építési folyamat fázisa (A4–A5)	Használat, karbantartás, csere fázisa (B1–B4)	Üzemeltetéshez kapcsolódó energiafelhasználás fázisa (B6)	Életciklus vége (C1–C4)	Újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítási potenciál (D1)	Az exportált közüzemi szolgáltatásokból (például villamos energia, hőenergia, ivóvíz) származó potenciális előnyök és terhelések (D2)
Teljes globális felmelegedési potenciál (1)
(1) A teljes globális felmelegedési potenciál (teljes GWP) a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásra vonatkozó globális felmelegedési potenciál (fosszilis GWP), a biogén anyagok kibocsátására vonatkozó globális felmelegedési potenciál (biogén GWP) és a földhasználatból és földhasználat-változtatásból származó kibocsátásra vonatkozó globális felmelegedési potenciál (földhasználati és földhasználat-változtatási GWP) összege.

IV. MELLÉKLET Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló közös általános keret

IV. MELLÉKLET

Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló közös általános keret

1. A Bizottság meghatározza az okosépület-mutató fogalmát, valamint kiszámításának módszertanát annak értékelésére, hogy az épület vagy épületegység milyen mértékben alkalmas egyrészt arra, hogy működése igazodjon a használó igényeihez és a hálózathoz, másrészt energiahatékonyságának és általános teljesítményének javítására. Az okosépület-mutatónak a következőket kell figyelembe vennie:

Az energiamegtakarítás növelésével kapcsolatos jellemzők, referenciamutatók és rugalmasság, valamint a jelentős mértékben összekapcsolt és intelligens készülékekből adódó kiterjesztett funkciók és képességek.

A módszertan keretében figyelembe kell venni az olyan jellemzőket, mint például az épület digitális ikermodelljének esetleges megléte.

A módszertan keretében figyelembe kell venni olyan jellemzőket, mint az intelligens fogyasztásmérők, az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, a beltéri levegő hőmérsékletének a szabályozására alkalmas önszabályozó készülékek, a beépített háztartási gépek, az elektromos járművek számára kialakított töltőpontok, az energiatárolás és a részletes funkciók, valamint az említett jellemzők közötti interoperabilitást, továbbá a beltéri klimatikus körülmények, az energiahatékonyság, a teljesítményszintek és a lehetővé tett rugalmasság szempontjából vett előnyöket.

2. A módszertannak az épülethez és az épület épülettechnikai rendszereihez kapcsolódó alábbi fő funkción kell alapulnia:

az épület energiateljesítménye és működése fenntartásának képessége az energiafelhasználásnak például megújuló forrásokból származó energia felhasználásával megvalósuló kiigazítása révén;

a működésnek a használó igényeihez való igazításának képessége, megfelelő figyelmet fordítva a felhasználóbarát működésre, az egészséges beltéri klimatikus körülmények fenntartására, valamint az energiafelhasználásra vonatkozó adatszolgáltatás képességére;

az épület általános energiaigényének rugalmassága, beleértve azt, hogy az épület milyen mértékben nyújt lehetőséget az aktív és passzív, valamint az implicit és explicit keresletoldali válaszban való részvételre, az energia tárolása és a hálózatba való visszatáplálása révén, például rugalmasság és terhelésáthelyezési képesség révén; valamint

az energiahatékonyság és az általános teljesítmény javításának képessége energiatakarékos technológiák alkalmazásával.

3. A módszertanban továbbá figyelembe lehet venni az alábbiakat:

a rendszerek (intelligens fogyasztásmérők, az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, a beépített háztartási gépek, a beltéri levegő hőmérsékletének a szabályozására alkalmas önszabályozó készülékek, a beltérilevegő-minőség érzékelők és a szellőzőberendezések) közötti interoperabilitás, valamint

a 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) 8. cikkében foglaltaknak megfelelően a meglévő hírközlő hálózatok, különösen a nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra – például az önkéntes „széles sáv fogadására kész” címke –, valamint a több, önálló rendeltetési egységgel rendelkező lakóépületekben található hozzáférési pontok meglétének kedvező hatása.

4. A módszertan nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a meglévő nemzeti energiahatékonysági tanúsítási rendszereket, továbbá támaszkodnia kell a kapcsolódó nemzeti szintű kezdeményezésekre, figyelemmel a használó felelősségének elvére, az adatvédelemre, a magánélet védelmére és a biztonságra, összhangban az adatvédelemre és a magánélet tiszteletben tartására alkalmazandó uniós joggal, továbbá a rendelkezésre álló legjobb kiberbiztonsági technológiákkal.

5. A módszertan keretében meg kell határozni az okosépület-mutató legmegfelelőbb formátumát, és a módszernek egyszerűnek, átláthatónak és könnyen érthetőnek kell lennie a fogyasztók, a tulajdonosok, a befektetők és a fogyasztói reakció piacának szereplői számára.

V. MELLÉKLET Minta az energetikai tanúsítványokhoz

V. MELLÉKLET

Minta az energetikai tanúsítványokhoz

(a 19. cikkben említettek szerint)

1. Az energetikai tanúsítvány első oldalán legalább a következő elemeknek kell szerepelniük:

az energiahatékonysági osztály;

a számított éves primerenergia-felhasználás kWh/(m2/év) mértékegységben;

a számított éves végsőenergia-felhasználás kWh/(m2/év) mértékegységben;

a helyszínen előállított megújuló energia az energiafelhasználás %-ában;

az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kg CO2/[m2/év]) és az életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciál (GWP) értéke (ha rendelkezésre áll).

Az energetikai tanúsítványban a következő elemeknek is szerepelniük kell:

a számított éves primerenergia-fogyasztás és a végsőenergia-fogyasztás kWh-ban vagy MWh-ban;

a megújulóenergia-termelés kWh-ban vagy MWh-ban; a fő energiahordozó és a megújuló energiaforrás típusa;

a számított energiaszükséglet kWh/(m2/év) mértékegységben;

igen/nem jelzés arról, hogy az épület képes-e reagálni a külső jelekre és kiigazítani az energiafogyasztást;

igen/nem jelzés arról, hogy az épületen belüli hőelosztó rendszer képes-e adott esetben az alacsony, illetve hatékonyabb hőmérsékleti szinten való működésre;

a felújítási tanácsadást nyújtó megfelelő egyablakos ügyintézési pont kapcsolattartási adatai.

2. Ezen túlmenően az energetikai tanúsítvány a következő mutatókat is tartalmazhatja:

energiafelhasználás, csúcsterhelés, a generátor vagy a rendszer mérete, a fő energiahordozó és az elemek fő típusa az egyes felhasználások esetében: fűtés, hűtés, használati meleg víz, szellőztetés és beépített világítás;

az üvegházhatásúgáz-kibocsátási osztály (adott esetben);

a szén épületekben vagy épületeken belüli ideiglenes tárolásához kapcsolódó szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó információk;

igen/nem jelzés arról, hogy rendelkezésre áll-e az épület felújítási útlevele;

a külső térelhatárolók nem átlátszó elemeinek átlagos U értéke;

a külső térelhatárolók átlátszó elemeinek átlagos U értéke;

a leggyakoribb átlátszó elem típusa (pl. kettős üvegezésű ablak);

a túlhevülési kockázat elemzésének eredményei (ha rendelkezésre állnak);

olyan rögzített érzékelők megléte, amelyek ellenőrzik a beltéri környezet minőségét;

a beltéri környezet minőségének szintjére reagáló, rögzített vezérlők megléte;

elektromos járművek töltőpontjainak száma és típusa;

energiatároló rendszerek megléte, típusa és mérete;

adott esetben a fűtési vagy légkondicionáló rendszerek és berendezések várható hátralévő élettartama;

a fűtési rendszer hatékonyabb hőmérséklet-beállításokhoz való igazításának megvalósíthatósága;

a használati melegvízrendszer hatékonyabb hőmérséklet-beállításokhoz való igazításának megvalósíthatósága;

a légkondicionáló rendszer hatékonyabb hőmérséklet-beállításokhoz való igazításának megvalósíthatósága;

a mért energiafogyasztás;

a távfűtési és -hűtési hálózathoz való csatlakozás megléte és adott esetben arra vonatkozó információ, hogy potenciálisan rá lehet-e csatlakozni egy hatékony távfűtési és -hűtési rendszerre;

a csatlakoztatott helyi távfűtési és -hűtési hálózat helyi primerenergia-tényezői és a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátási tényezők;

az üzemeltetéssel kapcsolatos finomrészecske-kibocsátások (PM 2,5 ).

Az energetikai tanúsítvány a más kezdeményezésekkel való alábbi kapcsolatokat is tartalmazhatja, amennyiben ezek az adott tagállamban alkalmazandók:

igen/nem jelzés arról, hogy elvégezték-e az épület okos funkciók fogadására való alkalmasságának értékelését;

az okosfunkció-fogadási alkalmasság értéke, amennyiben rendelkezésre áll;

igen/nem jelzés arról, hogy rendelkezésre áll-e a digitális épületnapló.

A fogyatékossággal élő személyek számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani az energetikai tanúsítványokban szereplő információkhoz.

VI. MELLÉKLET Az energetikai tanúsítványok független ellenőrzési rendszere

VI. MELLÉKLET

Az energetikai tanúsítványok független ellenőrzési rendszere

1. Az energetikai tanúsítvány érvényességének meghatározása

A tagállamok egyértelműen meghatározzák, hogy mit tekintenek érvényes energetikai tanúsítványnak.

Az érvényes energetikai tanúsítvány meghatározásának ki kell terjednie a következőkre:

az épületnek az energetikai tanúsítvány kiállításához felhasznált inputadatai (ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is) és a tanúsítványban feltüntetett eredmények érvényességi ellenőrzése;

a számítások érvényessége;

az épület energiahatékonyságának maximális eltérése, lehetőleg a primerenergia-felhasználás numerikus mutatójával kifejezve (kWh/(m2/év));

az alapértelmezett vagy standard értékektől eltérő elemek minimális száma.

A tagállamok további elemeket is belefoglalhatnak az érvényes energetikai tanúsítvány meghatározásába, például az egyes inputadat-értékekre vonatkozó maximális eltérést.

2. Az energetikai tanúsítványok független ellenőrzési rendszerének minősége

A tagállamok egyértelműen meghatározzák a minőségi célkitűzéseket és azt a statisztikai megbízhatósági szintet, amelyet az energetikai tanúsítványok keretrendszerének el kell érnie. A független ellenőrzési rendszernek az érvényes kiállított energetikai tanúsítványok legalább 90 %-át kell biztosítani 95 %-os statisztikai megbízhatósággal az értékelt időszakban, amely nem haladhatja meg az egy évet.

Az energetikai tanúsítványok független ellenőrzési rendszerének minőségi szintjét és megbízhatósági szintjét véletlenszerű mintavétellel kell mérni, és annak ki kell terjednie az érvényes energetikai tanúsítvány meghatározásában szereplő valamennyi elemre. A tagállamok harmadik fél általi ellenőrzést írnak elő a véletlenszerű minta legalább 25 %-ának értékelése tekintetében, ha a független ellenőrzési rendszerekkel nem kormányzati szerveket bíztak meg.

A bemeneti adatok érvényességét a független szakértő által szolgáltatott információk alapján kell ellenőrizni. Ilyen információk lehetnek terméktanúsítványok, előírások vagy építési tervek, amelyek részletesen ismertetik az energetikai tanúsítványban szereplő különböző elemek teljesítményét.

A bemeneti adatok érvényességét helyszíni látogatásokkal kell ellenőrizni – amely látogatások adott esetben virtuális módon is elvégezhetők – a rendszer általános minőségének értékelésére használt véletlenszerű mintavétel részét képező energetikai tanúsítványok legalább 10 %-ában.

Az általános minőségi szint meghatározására szolgáló minimális véletlenszerű mintavételen kívül a tagállamok különböző stratégiákat is alkalmazhatnak az energetikai tanúsítványok gyenge minőségének konkrét észlelésére és kezelésére, a rendszer általános minőségének javítása céljából. Az ilyen célzott elemzés nem szolgálhat alapul a rendszer általános minőségének méréséhez.

A tagállamok megelőző és reaktív intézkedéseket vezetnek be az energetikai tanúsítványok átfogó keretének minőségbiztosítása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak kiegészítő képzést a független szakértők számára, célzott mintavételt, kötelezettséget az energetikai tanúsítványok újbóli benyújtására vonatkozóan, arányos bírságokat, valamint a szakértők ideiglenes vagy állandó eltiltását.

Amennyiben egy adatbázis információkkal egészül ki, a nemzeti hatóságoknak nyomon követés és ellenőrzés céljából képeseknek kell lenniük azonosítani, hogy kitől származik a kiegészítő információ.

3. Az energetikai tanúsítványok rendelkezésre állása

A független ellenőrzési rendszer ellenőrzi, hogy az energetikai tanúsítványok a leendő vásárlók és bérlők rendelkezésére állnak-e, hogy a vásárlásra vagy bérlésre vonatkozó döntésük során figyelembe vehessék az épület energiahatékonyságát.

A független ellenőrzési rendszer ellenőrzi az energiahatékonyság-mutató és az energiahatékonysági osztály hirdetésekben való láthatóságát.

4. Az épülettipológiák kezelése

A független ellenőrzési rendszernek különböző épülettipológiákat kell figyelembe vennie, különösen az ingatlanpiacon legjellemzőbb épülettipológiákat, mint például az egylakásos és többlakásos laképületeket, az irodákat vagy a kiskereskedelmi épületeket.

5. Nyilvános közzététel

A tagállamok az energetikai tanúsítványok nemzeti adatbázisában a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozóan rendszeresen közzéteszik legalább a következő információkat:

az érvényesség meghatározása az energetikai tanúsítványon;

az energetikai tanúsítási rendszer minőségi célkitűzései;

a minőségértékelés eredményei, beleértve az értékelt tanúsítványok számát és az adott időszakban kiadott tanúsítványok teljes számához viszonyított méretet (tipológia szerint);

rendkívüli intézkedések az energetikai tanúsítványok általános minőségének javítása érdekében.

VII. MELLÉKLET

Összehasonlító módszertani keret az épületek és az épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények költségoptimalizált szintjeinek meghatározásához

Az összehasonlító módszertani keret lehetővé teszi a tagállamok számára az épületek és az épületelemek energiahatékonyságának és kibocsátási teljesítményének, valamint az energiahatékonysággal és kibocsátással kapcsolatos intézkedések gazdasági vonatkozásainak meghatározását, és ezek összekapcsolását, hogy meghatározhassák a költségek optimalizálásának azt a szintjét, amely segítségével megvalósíthatóak a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési és klímasemlegességi célok, valamint a legkésőbb 2050-re tervezett kibocsátásmentes épületállomány.

Az összehasonlító módszertani keretet iránymutatásoknak kell kísérniük, amelyek felvázolják, hogyan kell a fenti keretet alkalmazni a költségoptimalizált teljesítményszintek kiszámítása során.

Az összehasonlító módszertani keretnek lehetővé kell tennie a felhasználási szokások, a külső éghajlati viszonyok – többek között a hőhullámok és a hideghullámok – és a rendelkezésre álló legjobb éghajlatváltozási prognózis szerinti jövőbeni megváltozásuk, a beruházási költségek, az épületkategória, a karbantartási és üzemeltetési költségek (beleértve az energiaköltségeket és -megtakarításokat is), adott esetben az előállított energiából származó bevételek, az energiafelhasználással kapcsolatos környezeti és egészségügyi externáliáik, adott esetben a hulladékkezelési költségek, továbbá a technológiai fejlődés figyelembevételét. A keretnek az ezen irányelvvel kapcsolatos, releváns európai szabványokon kellene alapulnia.

A Bizottság továbbá:

—

iránymutatásokat határoz meg az összehasonlító módszertani kerethez; az iránymutatások arra szolgálnak, hogy képessé tegyék a tagállamokat az alábbiakban felsorolt lépések megtételére,

—

tájékoztatást nyújt az energiaárak hosszú távra becsült alakulásáról.

Az összehasonlító módszertani keret tagállami alkalmazásához paraméterekben kifejezett általános feltételeket kell megállapítani tagállami szinten. A Bizottság adott esetben ajánlásokat ad ki a tagállamok számára azok költségoptimalitási szintjeire vonatkozóan.

Az összehasonlító módszertani keret előírja a tagállamoknak, hogy

—

határozzanak meg referenciaépületeket, amelyek funkciójuk és földrajzi elhelyezésük alapján, beleértve a belső és külső klimatikus körülményeket is, reprezentatívak. A referenciaépületek közé lakó- és nem lakáscélú, új és meglévő épületek is tartoznak,

—

határozzanak meg a referenciaépületek tekintetében értékelendő energiahatékonysági intézkedéseket. Azok lehetnek önálló épületek egészére, önálló épületelemekre vagy épületelemek kombinációjára vonatkozó intézkedések,

—

mérjék fel a referenciaépületek végső és primerenergia-szükségletét és az abból származó kibocsátásokat, a meghatározott energiahatékonysági intézkedések alkalmazásával,

—

az összehasonlító módszertani keret elveinek alkalmazásával számítsák ki az (első francia bekezdésben említett) referenciaépületekre alkalmazott (a második francia bekezdésben említett) energiahatékonysági intézkedéseknek a várható gazdaságos élettartamra vetített költségeit (azaz a mindenkori nettó értéket).

Az energiahatékonysági intézkedéseknek a várható gazdasági élettartamra vetített költségeinek kiszámításával a tagállamok értékelik a különböző szintű energiahatékonysági minimumkövetelmények költséghatékonyságát. Ez lehetővé fogja tenni az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények költségoptimalizált szintjeinek meghatározását.

VIII. MELLÉKLET Az épületfelújítási útlevelekre vonatkozó követelmények

VIII. MELLÉKLET

Az épületfelújítási útlevelekre vonatkozó követelmények

1. Az épületfelújítási útlevélnek a következőket kell tartalmaznia:

az épület jelenlegi energiahatékonyságára vonatkozó információk;

a szakaszos mélyfelújítás ütemtervének és az azon belüli lépéseknek a grafikus ábrázolása;

információk a vonatkozó nemzeti követelményekről, például az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményekről, az energiahatékonysági minimumszabványokról és az épületekben fűtés és hűtés céljára használt fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére vonatkozó tagállami szabályokról, beleértve az alkalmazási időpontokat is;

tömör magyarázat a lépések optimális sorrendjéről;

az egyes lépésekre vonatkozó információk, többek között:

az adott lépésen belüli felújítási intézkedések megnevezése és leírása, beleértve az alkalmazandó technológiákra, technikákra és anyagokra vonatkozó lehetőségeket;

ii.

a primerenergia-fogyasztásban és a végsőenergia-fogyasztásban megjelenő becsült energiamegtakarítás kWh-ban és a lépés előtti energiafogyasztáshoz viszonyított százalékos javulásban kifejezve;

iii.

az üzemeltetéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás becsült csökkenése;

iv.

az energiaszámlán jelentkező becsült megtakarítások, egyértelműen feltüntetve a számítás alapjául szolgáló, az energiaköltségekre vonatkozó feltételezéseket;

a lépés befejezését követően az energetikai tanúsítványban feltüntetendő becsült energiahatékonysági osztály;

az arra vonatkozó információ, hogy potenciálisan rá lehet-e csatlakozni egy hatékony távfűtési és -hűtési rendszerre;

az egyéni vagy kollektív megújulóenergia-termelésnek és az energia-önellátásnak a felújítást követően várhatóan elért részaránya;

általános információk az építési termékek körforgásos jellegének javítására és a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésére rendelkezésre álló lehetőségekről, valamint az egészséggel és kényelemmel, a beltéri környezet minőségével és az épület éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodóképességével kapcsolatos tágabb előnyökről;

a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk és az adott finanszírozás forrására mutató releváns honlapokra történő hivatkozások;

a technikai tanácsadással és tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos információk, beleértve az egyablakos ügyintézési pontok elérhetőségét és az azokra mutató honlapokra történő hivatkozásokat.

2. Az épületfelújítási útlevélben a következők is feltüntethetők:

a lépések indikatív ütemezése;

minden lépésre vonatkozóan:

az alkalmazandó technológiák, technikák és anyagok, előnyeik, hátrányaik és költségeik részletes leírása;

ii.

a lépés befejezését követően milyen lesz az épület energiahatékonysága a jelentős felújítás alá vont épületekre, a közel nulla energiaigényű épületekre és a kibocsátásmentes épületekre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményekhez viszonyítva, továbbá milyen lesz a kicserélt épületelemek energiahatékonysága az egyes épületelemekre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményekhez viszonyítva, ha vannak ilyenek;

iii.

a lépés végrehajtásának becsült költségei;

iv.

a lépés becsült megtérülési ideje, a rendelkezésre álló pénzügyi támogatással és anélkül;

a lépés végrehajtásához szükséges becsült idő;

vi.

amennyiben rendelkezésre állnak, az anyagok és berendezések teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó referenciaértékek, valamint azokra a honlapokra mutató hivatkozások, ahol ezek megtalálhatók;

vii.

az intézkedések becsült élettartama és a becsült karbantartási költségek;

független modulok a következőkről:

az energetikai felújítások kivitelezéséhez jellemzően szükséges, illetve ajánlott szakemberek (építészek, tanácsadók, vállalkozók, beszállítók és telepítők stb.) vagy a vonatkozó honlapokra mutató hivatkozások;

ii.

az adott térségben dolgozó releváns építészek, tanácsadók, vállalkozók, beszállítók, illetve telepítők jegyzéke, amely jegyzékre adott esetben csak a bizonyos feltételeket teljesítő személyek kerülhetnek fel, például a magasabb képzettséggel rendelkező vagy a magasabb szintű tanúsítási címkéknek vagy feltételeknek megfelelő személyek, vagy a vonatkozó honlapokra mutató hivatkozások;

iii.

az alacsony hőmérsékletű fűtés optimális bevezetéséhez szükséges műszaki feltételek;

iv.

hogyan javíthatnák a felújítási lépések és a kiegészítő intézkedések az épületnek az okos funkciók fogadására való alkalmasságát;

az anyagokra és a munkálatokra vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények;

vi.

a bemutatott számítások alapjául szolgáló feltételezések vagy arra a honlapra mutató hivatkozás, ahol ezek megtalálhatók;

az épületfelújítási útlevél digitális változatához való hozzáférésre vonatkozó információk;

az épületen vagy egy önálló rendeltetési egységen elvégzett, a 8. cikk (1) bekezdésében említett jelentős felújítás, valamint a külső térelhatárolókat alkotó épületelemek olyan átalakítása vagy cseréje, amely a 8. cikk (2) bekezdésében említettek szerint jelentős hatást gyakorol a külső térelhatárolók energiahatékonyságára, amennyiben ezeket az információkat a felújítási útlevelet kiállító szakértő rendelkezésére bocsátják;

a szeizmikus biztonsággal kapcsolatos információk, amennyiben az épület szempontjából releváns ilyen információkat a szakértő rendelkezésére bocsátják;

az aktuális épülettulajdonos kérésére és az általa rendelkezésre bocsátott információk alapján további információk egy függelékben csatolva, például az épületet alkotó tereknek a változó igényekhez való alkalmazkodásra való alkalmassága és az esetleges tervezett felújítások.

3. Ami az épületnek a felújítási lépések előtti állapotát illeti, az épületfelújítási útlevélben lehetőség szerint figyelembe kell venni az energetikai tanúsítványban szereplő információkat.

4. Az egyes lépések hatásának becslésére használt minden egyes mérőszámnak szabványos feltételeken kell alapulnia.

IX. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak későbbi módosításai

(a 36. cikkben említettek szerint)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve

(HL L 153., 2010.6.18., 13. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve

(HL L 156., 2018.6.19., 75. o.)

csak az 1. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete

(HL L 328., 2018.12.21., 1. o.)

csak az 53. cikk

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapjai

(az 36. cikk szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdőnapja

2010/31/EU

2012. július 9.

a 2., 3., 9., 11., 12., 13., 17., 18., 20. és 27. cikket illetően 2013. január 9.;

a 4-8., 14., 15. és 16. cikket illetően 2013. január 9. a hatóságok által használt épületek tekintetében, illetve 2013. július 9. az egyéb épületek tekintetében

(EU) 2018/844

2020. március 10.

X. MELLÉKLET Megfelelési táblázat

X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2010/31/EU irányelv	Ez az irányelv
1. cikk	1. cikk
2. cikk, 1. pont	2. cikk, 1. pont
—	2. cikk, 2. pont
2. cikk, 2. pont	2. cikk, 3. pont
—	2. cikk, 5. és 6. pont
2. cikk, 3., 3a., 4. és 5. pont	2. cikk, 7-10. pont
—	2. cikk, 12., 13. és 14. pont
2. cikk, 6., 7., 8. és 9. pont	2. cikk, 15-18. pont
—	2. cikk, 19-22. pont
2. cikk, 10. pont	2. cikk, 23. pont
—	2. cikk, 24-29. pont
2. cikk, 11., 12., 13. és 14. pont	2. cikk, 30-33. pont
—	2. cikk, 34., 37-40. és 42. pont
2. cikk, 15. pont	2. cikk, 42. pont
2. cikk, 15., 15a., 15b., 15c., 16. és 17. pont	2. cikk, 43., 44., 47-50. pont
2. cikk, 18. pont	—
2. cikk, 19. pont	2. cikk, 51. pont
—	2. cikk, 52-64. pont
2. cikk, 20. pont	—
2a. cikk	3. cikk
3. cikk	4. cikk
4. cikk	5. cikk
5. cikk	6. cikk
6. és 9. cikk	7. cikk
7. cikk	8. cikk
—	9. cikk
—	12. cikk
8. cikk, (1) és (9) bekezdés	13. cikk
8. cikk, (2)–(8) bekezdés	14. cikk
8. cikk, (10) és (11) bekezdés	15. cikk
—	16. cikk
10. cikk	17. cikk
11. cikk	19. cikk
12. cikk	20. cikk
13. cikk	21. cikk
—	22. cikk
14. és 15. cikk	23. cikk
16. cikk	24. cikk
17. cikk	25. cikk
—	26. cikk
18. cikk	27. cikk
19. cikk	28. cikk
19a. cikk	—
20. cikk	29. cikk
21. cikk	30. cikk
22. cikk	31. cikk
23. cikk	32. cikk
26. cikk	33. cikk
27. cikk	34. cikk
28. cikk	35. cikk
29. cikk	36. cikk
30. cikk	37. cikk
31. cikk	38. cikk
I. melléklet	I. melléklet
—	II. melléklet
—	III. melléklet
IA. melléklet	IV. melléklet
—	V. melléklet
II. melléklet	VI. melléklet
III. melléklet	VII. melléklet
IV. melléklet	IX. melléklet
V. melléklet	X. melléklet

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

Builddate: 24.05.2026 00:00:00 -Doknr: CELEX:32024L1275
EULAW -
European Regulation published on http://eur-lex.europa.eu/