33. A hitelkockázat értékelésének és az értékvesztési szint mérésének megbízható módszertana (a …

A hitelkockázat értékelésének és az értékvesztési szint mérésének megbízható módszertana (a kitettség típusától függően, pl. lakossági vagy vállalati) különösen:

• a. tartalmazzon egy olyan megalapozott folyamatot, amelynek célja, hogy már a hitelezési kitettség kezdeti megjelenítésekor képessé tegye a hitelintézetet hitelkockázat szintjének, jellegének és mozgatórugóinak azonosítására annak érdekében, hogy a hitelkockázat ezt követően beálló változásait fel lehessen ismerni, és számszerűsíteni lehessen;
• b. tartalmazzon az előretekintő információ hatásának megfelelő figyelembe vételére vonatkozóan kritériumokat, ideértve a makrogazdasági tényezőket. Attól függően, hogy a hitelkockázat értékelése együttes vagy egyedi alapon történik, a hitelintézet legyen képes bemutatni azt, hogy ezt a szempontot mérlegelte annak érdekében, hogy a várható hitelezési veszteség megjelenítése ne szenvedjen halasztást. Ezek a kritériumok járuljanak hozzá a törlesztést befolyásoló tényezők azonosításához függetlenül attól, hogy azok a hitelfelvevő ösztönzőivel, hajlandóságával vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítésére való képességével vagy a hitelezési kitettség kitételeivel és feltételeivel kapcsolatosak. A figyelembe vett gazdasági tényezők (például a munkanélküliségi vagy a foglalkoztatottsági ráta) legyenek az értékelés szempontjából relevánsak, és az ilyen adatok a körülményektől függően lehetnek nemzetközi, nemzeti, térségi vagy helyi szinten.
• c. tartalmazzon ismertetést arról, hogy az együttesen értékelt kitettségek esetében milyen alapon képeztek csoportokat a közös kockázati jellegzetességeket mutató kitettségi portfóliókból;
• d. azonosítsa és dokumentálja a várható hitelezési veszteség értékelésének és mérésének azon módszereit (pl. a veszteségráta, nemteljesítési valószínűség (PD)/nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) vagy egyéb módszer), amelyeket a hitelintézet minden kitettség vagy portfólió esetében alkalmaz;
• e. dokumentálja, milyen okok miatt megfelelő a kiválasztott módszer különösen abban az esetben, ha a különféle portfóliók és egyedi kitettségek várható hitelveszteségének mérésére a hitelintézet más-más módszert alkalmaz. A hitelintézet legyen képes az illetékes hatóság számára magyarázatot adni arról, mi indokolja a mérési metodika esetleges változtatását (például, a veszteségráta módszerérről a PD/LGD módszerre történő átállást), és milyen számszerű hatásokkal jár a változtatás;
• f. dokumentálja:
• i. az értékvesztés becslésének folyamata során alkalmazott bemeneteket, adatokat és feltételezéseket, például a veszteségráta historikus kimutatását, a PD/LGD becsléseket és a gazdasági előrejelzéseket;
• ii. hogyan határozza meg a hitelintézet adott kitettség vagy portfólió élettartamát (ideértve a várható előtörlesztések és nemteljesítések figyelembe vételének módját);
• iii. azt az időtartamot, amelyre nézve a veszteségek historikus tapasztalatait a hitelintézet értékeli;
• iv. a várható hitelezési veszteségnek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti becsléséhez szükséges esetleges korrekciókat. Ha például az aktuális és az előrejelzés szerinti gazdasági feltételek eltérnek azoktól, amelyek a felhasznált múltbeli becslési időszakra voltak érvényesek, akkor az eltérésekkel józan belátás szerint összhangban lévő korrekciókat tanácsos alkalmazni. Előfordulhat továbbá az is, hogy ugyan a hitelintézetet az elemzett múltbeli időszakban nem vagy csak nagyon kevés tényleges veszteség érte, ám az aktuális vagy a jövőbeli feltételek eltérhetnek a múltban tapasztalt feltételektől, és ezeknek a változásoknak a várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatását érdemes értékelni és mérni;
• g. tartalmazzon egy olyan folyamatot, amellyel értékelni lehet, hogy a várható hitelezési veszteség mérésére kiválasztott módszer jelentős bemenetei és feltételezései megfelelőek-e. Az értékvesztések becslésének folyamatában használt bemenetek és feltételezések az egymást követő időszakokban általában legyenek következetek. Ha valamelyik bemenet, feltételezés vagy ezek alapja megváltozik, az indoklást tanácsos dokumentálni;
• h. azonosítsa azokat a helyzeteket, amelyek általában a várható hitelezési veszteség mérési módszertanának, bemeneteinek vagy feltételezéseinek megváltozását vonják maguk után az egymást követő időszakokban (például a hitelintézet egy adott hitelezőre pl. munkaviszonyának megszűnésére vonatkozó információ megismerését követően kijelentheti, hogy egy korábban együttes alapon, a PD/LGD módszerrel értékelt hitel átsorolható, és a továbbiakban a diszkontált cash flow módszerrel egyedileg mérhető)
• i. vegye figyelembe azokat a releváns belső és külső tényezőket, amelyek a várható hitelezési veszteség becslését befolyásolhatják, például a hitelnyújtás folyamatának kezdetén a hitelezési kitettségre alkalmazott kockázatvállalási feltételeket és az iparági változásokat, a földrajzi, gazdasági és politikai tényezőket;
• j. foglalkozzon a várható hitelezési veszteség becslések meghatározásának módjával (például az első megközelítésben a historikus veszteségrátát vagy az átminősítési elemzést alkalmazzák, amelyet az aktuális és a várható feltételekről szerzett információ szerint korrigálnak). A várható hitelezési veszteség becslésekor a hitelintézet alkosson elfogulatlan képet a hitelezés tevékenységéhez tapadó bizonytalanságokról és kockázatokról;
• k. azonosítsa a megfelelő múltbeli időszakok megállapítása során figyelembe vett tényezőket, amelyek szempontjából a veszteségek historikus tapasztalatainak értékelésére sor kerül. A hitelintézet nyilvántartásában legyen a veszteségekről elegendő historikus adat, hogy a hitelezési veszteségek tapasztalatairól olyan tartalmas elemzést lehessen készíteni, amely az értékvesztés együttes vagy egyedi alapon történő becsléséhez jó kiindulási pontot szolgáltat;
• l. határozza meg, hogy a biztosíték értéke és a hitelkockázatot enyhítő egyéb tényezők milyen mértékben érintik a várható hitelezési veszteséget;
• m. vázolja fel a hitelintézetnek a leírásra és a megtérülésre vonatkozó szabályzatait és eljárásait;
• n. írja elő, hogy a hitelkockázat-értékelési és mérési folyamat bemeneteit vagy kimeneteit jelentő elemzéseket, becsléseket, vizsgálatokat és egyéb feladatokat/folyamatokat képesített és jól képzett munkatársak és olyan igazolt munkatársak kötelesek elvégezni, akik a hitelintézet hitelezési tevékenységétől függetlenek. Az e funkciókból nyert bemenetek és kimenetek legyenek jól dokumentáltak, és a dokumentáció tartalmazzon az elemzéseket, becsléseket és vizsgálatokat alátámasztó világos magyarázatokat;
• o. dokumentálja a várható hitelezési veszteség mérésére alkalmazott modellek érvényesítésére használt módszereket (például korábbi tapasztalatokra épülő minősítés);
• p. gondoskodjon arról, hogy a várható hitelezési veszteség becslése megfelelően beépíti az előretekintő információkat, ideértve azokat a makrogazdasági tényezőket, amelyeket az egyedi kitettség alapján mért értékvesztések korábban nem vettek figyelembe. Ehhez szükség lehet arra, hogy a vezetés a hiteleket tapasztalati alapon megítélve vegye figyelembe a teljes hitelportfólió általános trendjeit, a hitelintézet üzleti modelljének változásait, a makrogazdasági tényezőket stb., és
• q. írjon elő egy olyan folyamatot, amellyel a releváns számviteli szabályozásnak megfelelően értékelhető, hogy az értékvesztések általában megfelelőek-e, ideértve a várható hitelezési veszteség modelljeinek rendszeres felülvizsgálatát.

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA -

  EN: Guidelines and other publications of the European Banking Authority (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Reproduction is authorised provided the source is acknowledged (EBA legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the versions published by the EBA are authoritative.

  DE: Leitlinien und weitere Veröffentlichungen der Europäischen Bankenaufsichtsbehörde (EBA), https://www.eba.europa.eu/. © European Banking Authority. Wiedergabe mit Quellenangabe gestattet (Rechtlicher Hinweis der EBA). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Maßgeblich sind allein die von der EBA veröffentlichten Fassungen.