8.5 Korai figyelmeztető mutatók/megfigyelési listák használata a hitelmonitoring során

A monitorozási keretrendszer részeként az intézményeknek megfelelő informatikai és adatinfrastruktúrával alátámasztott, releváns mennyiségi és minőségi korai figyelmeztető mutatókat kell kidolgozniuk, fenntartaniuk és rendszeresen felülvizsgálniuk, amelyek lehetővé teszik a megnöveke dett hitelkockázat időben történő észlelését az összesített portfóliójukban, részportfóliókban, valamint az iparágak, földrajzi helyek és egyedi kitettségek szintjén.

A korai figyelmeztető mutatókhoz a hitelkockázat - vállalási hajlandóságnak megfelelő és a hitelkockázati stratégiában és politikákban meghatározott szintek figyelembevételével meghatározott eseményt kiváltó szinteket, illetve eszkalációs eljárásokat kell rendelni, ideértve a nyomon követési intézkedésekre kijelölt felelősségeket is. Ezeknek az eszkalációs eljárásoknak ki kell terjedniük kitettségek vagy hitelfelvevők különleges megfigyelés céljából való kiválasztására, vagyis egy megfigyelési lista összeállítására.

A korai figyelmeztető mutatók keret rendszerének tartalmaznia kell a mutatók relev anciájának leírását az ügyletek jellemzői és a hitelfelvevők típusai, illetve adott esetben a portfóliók homogén csoportjai vonatkozásában.

A korai figyelmeztető mutatók által kiváltott esemény azonosításakor az egyedi kitettség, a portfólió, a részportfólió vagy a hitelfelvevői csoport szintjén az intézményeknek gyakrabban kell monitoringot végezniük, és szükség esetén fontolóra kell venniük a megfigyelési listára helyezésüket, valamint előre meghatározott intézkedések és enyhítő intézkedések me gtételét. A megfigyelési lista monitorozása során konkrét jelentéseknek kell születniük, amelyeket a kockázatkezelési terület vezetőjének, a hitelnyújtásban részt vevő területek vezetőinek, valamint a vezető testületnek rendszeresen felül kell vizsgálnia.

Amikor az intézkedések között a hitelfelvevővel való interakció is szerepel, az intézményeknek figyelembe kell venniük azok egyedi körülményeit. Fizetési nehézségek idején a hitelfelvevővel való kapcsolattartás és kommunikáció szintjének arányosnak kell le nnie a fizetési késedelemről és a kényszerértékesítésről szóló EBH -iránymutatásokban meghatározott tájékoztatási követelményekkel.

A hitelkockázat folyamatos monitorozásának keretében az intézményeknek a hitelminőség romlásának következő jeleit kell figyelembe venniük:

• a. az iparág, földrajzi szegmens, hitelfelvevői csoport vagy egyedi vállalati hitelfelvevő jövőbeli jövedelmezőségét befolyásoló negatív makrogazdasági események (ideértve többek között a gazdasági fejlődést, a jogszabályi változásokat, valamint az iparágra nehezedő technológiai fenyegetéseket), valamint a munkanélküliség egyes csoportokat érintő megnövekedett kockázata;
• b. a hitelfelvevők pénzügyi helyzetének ismert kedvezőtlen változásai, például az adósságszintek jelentős növekedése vagy az adósságszolgálati mutatók jelentős növekedése;
• c. a forgalom vagy általában az rendszeres cash flow jelentős csökkenése (ideértve a fő szerződés/ügyfél/bérlő elvesztését);
• d. a működési árrések vagy az árbevétel jelentős beszűkülése;
• e. a tényleges bevételek előre jelzettől való jelentős eltérése vagy valamely projekt vagy beruházás üzleti tervében bekövetkező jelentős késés;
• f. valamely ügylet hitelkockázatának olyan változásai, amelyek jelentősen eltérő feltételeket eredményeznek, ha az ügyletet az adatszolgáltatás napján újonnan kezdeményeznék vagy bocsátanák ki (ilyen például a magasabb összegű előírt biztosíték vagy garancia, illetve a hitelfelvevő nagyobb rendszeres jövedelme);
• g. a fő ügylet külső hitelminősítésének vagy egy adott ügylet vagy azonos várható élettartamú, hasonló ügylet hitelkockázatára vonatkozó egyéb külső piaci mutatók tényleges vagy várható jelentős romlása;
• h. a piacra jutás feltételeinek megváltozása, a finanszírozási feltételek romlása vagy a hitelfelvevő számára harmadik felek által nyújtott pénzügyi t ámogatás ismert csökkentése;
• i. az üzleti tevékenység lassulása vagy a hitelfelvevő működésében bekövetkező olyan kedvezőtlen tendenciák, amelyek jelentős változást okozhatnak a hitelfelvevő adósságkötelmeinek teljesítése terén;
• j. a gazdasági vagy piaci volatil itás olyan jelentős növekedése, amely negatív hatással lehet a hitelfelvevőre;
• k. biztosítékkal fedezett ügyletek esetében a fennálló összeg a biztosíték értékéhez viszonyított arányának jelentős romlása a biztosíték értékének kedvezőtlen alakulása miatt, vagy a fennálló összeg változatlansága vagy növekedése a megállapított fizetési feltételek (például a tőkefizetésre biztosított türelmi idő meghosszabbítása, növekvő vagy rugalmas részletek, futamidő - hosszabbítás) miatt;
• l. az azonos hitelfelvevő egyéb ügyleteivel kapcsolatos hitelkockázat jelentős növekedése vagy a hitelfelvevő várható fizetési magatartásának jelentős változása, amennyiben ismert;
• m. a hitelkockázat jelentős növekedése annak a csoportnak – például egy adott földrajzi terület lakosainak – a nehézség ei miatt, amelyhez a hitelfelvevő tartozik, vagy a hitelfelvevő gazdasági tevékenysége szerinti ágazat teljesítményében bekövetkező jelentős kedvezőtlen fejlemények, vagy a kapcsolt hitelfelvevők azon csoportjában bekövetkező fokozott nehézségek, amelyhez a hitelfelvevő tartozik;
• n. ismert jogi eljárások , amelyek jelentősen befolyásolhatják a hitelfelvevő pénzügyi helyzetét;
• o. a megfelelőségi tanúsítvány késedelmes benyújtása, mentesség iránti kérelem vagy a vállalt szerződéses kötelezettségek megsértése, legalább a pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában;
• p. az intézmény belső hitelminősítéseket/kockázati besorolásokat érintő negatív migrációja az összesített hitelportfólióban vagy meghatározott portfóliókban/szegmensekben;
• q. az ügylet vagy a hitelfelvevő belső hitelminősítésének/kockázati besorolásának tényleges vagy várható lerontása, vagy a hitelkockázat belső értékeléséhez használt viselkedésminősítési pontszám csökkenése;
• r. az intézmény vagy a hitelfelvevő független könyvvizsgálói jelentéseiben felvetett aggályok;
• s. a hitelfelvevővel kapcsolatos egy vagy több hiteleszköz 30 napot meghaladó fizetési késedelme.

8.5.1 A korai figyelmeztető mutatók által kiváltott események nyomonkövetési és eszkalációs folyamata

Amikor egy korai figyelmeztető mutatók által mért esemény szorosabb monitoring és további vizsgálatot vált ki, az ezen iránymutatások 4.3 . szakaszában foglaltak szerint azonnali intézkedéseket kell hozni az intézmény szabályzataival és eljárásaival összhangban. A kijelölt területeknek elemzést kell készíteniük a kiváltott esemény súlyosságának értékelése, valamint megfelelő intézkedés és a nyomonkövetés előterjesztése érdekében. Ezt az elemzést indokolatlan késedelem nélkül be kell mutatni a szabályzatban és eljárásokban megjelölt megfelelő hitelezési döntéshozóknak.

Az érintett hitelezési döntéshozóknak a fent említett elemzés és egyéb vonatkozó, hozzáférhető információk alapján kell dönteniük a megfelelő következő lépésekről. A döntést dokumentálni kell, és intézkedés, illetve nyomonkövetés céljából közölni kell az intézmény megf elelő területeivel.

A korai figyelmeztető mutatók által mért események kiváltódásának eredményeképp növelni kell a felülvizsgálati folyamat gyakoriságát, ideértve a hitelezési döntéshozók megbeszéléseit és döntéseit, valamint a hitelfelvevőtől való intenzívebb információgyűjtést. Az összegyűjtött információknak elegendőnek kell lenniük a hitelfelvevők nagyobb gyakorisággal történő hitelfelülvizsgálatának alátámasztásához.