|
+11. Eltérő rendelkezés hiányában az (EU) 2019/2033 rendeletben, az (EU) 2019/2034 irányelvben vagy … |
11. Eltérő rendelkezés hiányában az (EU) 2019/2033 rendeletben, az (EU) 2019/2034 irányelvben vagy …Eltérő rendelkezés hiányában az (EU) 2019/20334 rendeletben, az (EU) 2019/2034 irányelvben vagy a 2014/59/EU5 irányelvben használt és meghatározott fogalmak jelentése megegyezik az iránymutatásokban szereplő jelentéssel. Az iránymutatások alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni: „Pénzmosás elleni felügyeletet ellátó hatóság”: a befektetési vállalkozások (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseinek való megfelelésének felügyeletéért felelős illetékes hatóság. „Üzletviteli kockázat”: a befektetési vállalkozást ért veszteség jelenlegi vagy várható
pénzügyi szolgáltatások nem megfelelő nyújtását is. „Belső tőkemegfelelés - értékelési eljárás és belső kockázatértékelési eljárás (ICARAP)”: az (EU) 2019/2034 irányelv 24. cikkében említett rendszerek, stratégiák és eljárások, amelyek tovább bonthatók a következőkre: „Belső tőkemegfelelés - értékelési eljárás (ICAAP)”: a belső tőke azon összegeinek, típusainak és eloszlásának folyamatos értékelésére és fenntartására szolgáló rendszerek, stratégiák és eljárások, amelyeket a befektetési vállalkozás megfelelőnek ítél ahhoz, hogy fedezze azon kockázatok jellegét és szintjét, amelyeket mások számára jelenthet, és amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve; és „Belső likviditási megfelelőségi érték elési eljárás (ILAAP)”: a likvid eszközök azon összegeinek, típusainak és eloszlásának folyamatos értékelésére és fenntartására szolgáló rendszerek, stratégiák és eljárások, amelyeket a befektetési vállalkozás megfelelőnek ítél ahhoz, hogy fedezze azon kockázatok jellegét és szintjét, amelyeket
vannak vagy ki lehetnek téve. „Kamatlábkockázat” (IRR): a befektetési vállalkozás nyereségét és szavatolótőkéjét érintő, a kamatlábak ke dvezőtlen változásaiból eredő aktuális vagy várható kockázat. „Napközbeni likviditás”: azok az alapok, amelyekhez a munkanap során hozzá lehet férni annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valós időben teljesíthesse a kifizetéseket. „Napközbeni likviditási kockázat”: az a jelenlegi vagy várható kockázat, hogy a befektetési vállalkozás nem fogja hatékonyan kezelni napközbeni likviditási szükségleteit. 4 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.). 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreáll ítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK,
„Információs és kommunikációs technológiák (IKT) kockázata”: a titoktartási kötelezettség megsértése , a rendszerek és adatok integritásának sérülése, a rendszerek és adatok nem megfelelősége vagy elérhetetlensége, illetve a környezeti vagy üzleti követelmények változása esetén az IT észszerű időn és költségek mellett történő módosítására való képtelenség (azaz az agilitás hiánya) miatti veszteség kockázata. „Makroprudenciális követelmény” vagy „intézkedés”: egy illetékes vagy kijelölt hatóság által makroprudenciális vagy rendszerszintű kockázat kezelése céljából meghatározott követelmény vagy intézkedés. „Piacfelügyeleti hatóság”: a befektetési vállalkozások 2014/65/EU irányelv rendelkezéseinek való megfelelésének felügyeletéért felelős illetékes hatóság6 . „Pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat”: a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockáz ati tényezőkről szóló EBH -iránymutatásban meghatározott kockázat7 . „Átfogó SREP -értékelés”: a befektetési vállalkozás általános életképességének naprakész értékelése a SREP-elemek értékelése alapján. „Átfogó SREP -pontszám”: a befektetési vállalkozás életk épességét fenyegető általános kockázatnak az átfogó SREP- értékelésen alapuló számszerű mutatója. „2. pillér szerinti iránymutatás (P2G)”: a befektetési vállalkozás által az (EU) 2019/2034 irányelv 41. cikkével összhangban meghatározott szavatolótőke -követelményein felül várhatóan tartandó szavatolótőke szintje és minősége. „2. pillér szerinti követelmény (P2R)” vagy „kiegészítő szavatolótőke -követelmény”: az (EU) 2019/2034 irányelv 40. cikkével összhangban előírt kiegészítő szavatolótőke -követelmény. „Hírnévkockázat”: a befektetési vállalkozás jó hírnevének sérüléséből eredő, a befektetési vállalkozás nyereségét, szavatolótőkéjét vagy likviditását érintő jelenlegi vagy jövőbeli kockázat. „Kockázatvállalási hajlandóság”: az az összesített kockázatszint és kockázattípusok, amelyeket a befektetési vállalkozás – üzleti modelljével összhangban – kockázatképességén belül vállalni kíván stratégiai célkitűzéseinek elérése érdekében. „Kockázati pontszám”: az egyedi tőkét, likviditást és finanszírozást érintő kockázat felügyeleti értékelését összegző számszerű kifejezés, amely annak valószínűségét mutatja, hogy egy kockázat jelentős prudenciális hatást gyakorol a befektetési vállalkozásra, miután 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15- i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173. , 2014.6.12., 349. o.). 7 Az EBH iránymutatásai az ügyfél- átvilágításról, valamint azokról a tényezőkről, amelyeket a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek figyelembe kell venniük az egyedi üzleti kapcsolatokhoz és alkalmi ügyletekhez kapcsolódó p énzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatnak az (EU) 2015/849 irányelv 17. cikke és 18. cikkének (4) bekezdése szerinti értékelése során (EBA/GL/2021/02)
következő 12 hónapban jelentős prud enciális hatással lesznek a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjére. Ezek közé tartoznak többek között az (EU) 2019/2034 irányelv 29. és 36. cikkének hatálya alá tartozó kockázatok. „Likviditási és finanszírozási kockázatok”: olyan különálló kockázatok, amelyek megvalósulásuk esetén különböző időtávokon jelentős prudenciális hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás likviditására. „SREP - elem”: a következők egyike: az üzleti modell elemzése, a belső irányítás és a vállalati szintű kockázat - ellenőrzések értékelése, a tőkekockázatok értékelése, a SREP tőkeértékelése, a likviditási és finanszírozási kockázatok értékelése vagy a SREP likviditási értékelése. „Felügyeleti referenciamutatók”: az (EU) 2019/2033 rendelet hatálya alá nem tartozó kockázatok vagy ko ckázati elemek fedezéséhez szükséges szavatolótőke becsléséhez az illetékes hatóság által kifejlesztett kockázatspecifikus kvantitatív eszközök. „Életképességi pontszám”: egy SREP - elem felügyeleti értékelését összegző számszerű kifejezés, amely jelzi a befektetési vállalkozás életképességét érintő, az értékelt SREP - elemből eredő kockázatot. 1. Áttekintés
1.1 Hivatkozások
1.2 Azonosított követelmények1.3 Kapcsolódó szabványok2. Azonosított követelmények
3. Kapcsolódó szabványok
|