4.7. A számítási módszer kalibrálása és rendszeres felülvizsgálata

A számítási módszert a betétbiztosítási rendszernek a szakértői megítélése alapján kell kalibrálnia, figyelembe véve a nemzeti bankszektor jellemzőit, valamint az intézmények közötti homogenitást. A számítási módszer kalibrá lása a következőket foglalja magában:

• a. a kockázati mutatók kiválasztása;
• b. a kockázati mutatók súlyozása;
• c. az egyedi kockázati pontszámok (IRS) felső és alsó határértékei;
• d. az egyedi kockázati pontszámok (IRS) kiszámításának módszere;
• e. az összesített kockázati súly (ARW) küszöbértékei;
• f. az összesített kockázati súly (ARW) kiszámításának módszere;
• g. a számítási képlet opcionális módosításainak alkalmazása.

A betétbiztosítási rendszernek tükröznie kell az egyes tagintézetek befizetéseiben, és ezáltal a számítási módsz er kalibrálásában, ha a betétbiztosítási rendszer kötelezettsége növekedést mutat valamely tagnak az alábbiakkal kapcsolatos érintettsége miatt:

• a. a betétbiztosítási rendszer beavatkozásának valószínűsége;
• b. a betétbiztosítási rendszernél – a beavatkozásából e redően – felmerülő esetleges veszteségek, a fizetésképtelenné vált intézmény csődvagyonából származó esetleges megtérülésekkel való csökkentés után, nettó alapon.

A betétbiztosítási rendszernek össze kell hangolnia a számítási módszer által nyújtott ösztön zőket a prudenciális követelményekkel.

A betétbiztosítási rendszernek figyelembe kell vennie a nemzeti számviteli és adatszolgáltatási gyakorlatokat.

A betétbiztosítási rendszernek a vonatkozó múltbeli adatokkal való összhang érdekében a számítási módszer valamennyi elemét kalibrálnia kell. E célból a múltbeli adatoknak tartalmazniuk kell: (i) az intézmények fizetésképtelenségére , a betétbiztosítási rendszer beavatkozásaira, a szanálási intézkedésre, vagy más állami hatóságok által a fizetésképtelenség meg előzésére hozott intézkedésekre vonatkozó adatokat; és (ii) a betétbiztosítási rendszer ilyen eseményekből eredő nettó veszteségeire vagy megtérülési rátáira vonatkozó adatokat.

Az illetékes hatóságnak a kijelölt hatósággal együttműködve rendszeresen – legalább ötévente és a jelen Iránymutatások rendszeres ötévenkénti felülvizsgálata előtt – össze kell hasonlítania a számítási módszer alkalmazása során kapott eredményeket a kockázatértékelésükhöz szükséges valamely megfelelő referenciaértékkel, például a SR EP keretében végzett kockázatértékeléssel. Ezt az összehasonlítást holisztikus módon kell elvégezni. Az illetékes hatóságnak a kijelölt hatósággal együttműködve értesítenie kell az EBH - t a fenti összehasonlítás holisztikus eredményéről, valamint a megfigye lt eltérésekről.

A betétbiztosítási rendszernek – legalább ötévente és a jelen Iránymutatások rendszeres ötévenkénti felülvizsgálatát követően – felül kell vizsgálnia, és szükség esetén újra kell kalibrálnia a számítási módszer valamennyi elemét annak biztosítása érdekében, hogy a számítási módszer teljesítménye kellően kockázatérzékeny legyen, és megfelelő kockázati szempontú megkülönböztetést biztosítson a tagintézetek tekintetében. Az adatszolgáltatási, valamint a szabályozási vagy intézményi változá sok hatására szintén ellenőrizni és hitelesíteni kell a modell teljesítményét.