12. Működési kockázatok kezelése és működési reziliencia

Az eszközalapútoken- kibocsátónak megfelelő működésikockázat -kezelési keretrendszerrel és működési rezilienciára vonatkozó keretrendszerrel kell rendelkeznie. Ez magában foglalja az alábbiakra irányuló hatékony szabályzatokat és folyamatokat:

• a. a működési kockázatok időben történő azonosítása, felmérése, értékelése, nyomon követése, jelentése és mérséklése; és
• b. a fenyegetések és a potenciális hibák azonosítása és az azokkal szembeni védekezés, reagálás a zavart okozó eseményekre, az azokhoz való alkalmazkodás, valamint az ilyen eseményeket követő helyreállás és a tanulságok levonása annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a kritikus vagy fontos funkciók ellátására gyakorolt hatásukat¹³ .

¹³ A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság működési rezilienciára vonatkozó alapelvei, 2021. március, https://www.bis.org/bcbs/publ/d516.pdf.

Az eszközalapútoken- kibocsátó vezető testületének a kockázatkezelési keretrendszer részeként jóvá kell hagynia a működési kockázatok és a működési reziliencia kezelésére vonatkozó stratégiákat, politikákat és folyamatokat, beleértve a működési kockázati ke ret tekintetében a kockázatvállalási hajlandóságot és a kritikus vagy fontos funkciók megzavarása esetén a kockázati toleranciát¹⁴ . Ezeket a stratégiákat, politikákat és folyamatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint aktualizálni kell.

¹⁴ A zavartűrés a működési kockázatok bármely típusából eredő zavarok azon szintje, amelyet a kibocsátó egy sor súlyos, de valószínűsíthető forgatókönyv alapján hajlandó elfogadni.

A vezető testület biztosítja, hogy ezeket a politikákat és folyamatokat eredményesen alkalmazzák, teljes mértékben beépítsék őket az eszközalapútoken -kibocsátó átfogó kockázatkezelési keretrendszerébe, beleértve a harmadik személy jogalanyok igénybevételével kapcsolatos kockázatot is, és hatékonyan közöljék azokat az érintett munkatársakkal.

Az eszközalapútoken- kibocsátónak egyértelműen meg kell határoznia a működési kockázatra és a működési rezilienciára vonatkozó értékelési és irányítási rendszerével kapcsolatos felelősségi köröket.

Az eszközalapútoken- kibocsátónak azonosítania kell a működési kockázatnak való kitettségeit, nyomon kell követnie a működési kockázattal kapcsolatos releváns adatokat, beleértve a lényeges veszteségekre vonatkozó adatokat is, és forgatókönyv-elemzést kell végeznie.

Az eszközalapútoken-kibocsátónak – a működési rezilienciára vonatkozó megközelítésével összhangban – azonosítania kell kritikus műveleteit, és fel kell térképeznie azokat a személyeket, technológiát, folyamatokat, adatokat, létesítményeket, harmadik feleket (beleértve a csoporton belüli szervezeteket is), valamint a közöttük lévő kölcsönös kapcsolatokat és függőségeket, amelyek a szokásos üzletmenet során, illetve zavarok esetén a kritikus vagy fontos funkciók ellátásához szükségesek.

A működési kockázat és a működési reziliencia kezelésére vonatkozó keretrendszert rendszeres felülvizsgálatoknak kell alávetni, amelyeket az ilyen felülvizsgálatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező belső vagy külső ellenőröknek kell lefolytatniuk. A működésikockázat - kezelési keretrendszert és a működési rezilienciára vonatkozó keretrendszert elegendő és megfelelő emberi és technikai erőforrás biztosításával kell kiépíteni. Az eszközalapútoken - kibocsátónak a működési kockázatok értékelésére alkalmazott rendszerét és a működési rezilienciára vonatkozó keretrendszerét teljes mértékben integrálnia kell a kibocsátó kockázatkezelési keretrendszerébe.

Be kell vezetni egy olyan, a vezető testület felé történő jelentéstételi rendszert, amely az eszközalapútoken- kibocsátó szervezetén belüli érintett funkcióktól megfelelő jelentéseket biztosít a működési kockázatokkal és a működési rezilienciával kapcsolatb an. Az eszközalapútoken-kibocsátónak eljárásokkal kell rendelkeznie arra, hogy adott esetben késedelem nélkül meg tudja hozni a megfelelő intézkedéseket.

Az eszközalapútoken-kibocsátónak azonosítania és értékelnie kell az eszközalapútoken-kibocsátó tevékenységeiben, folyamataiban és rendszereiben rejlő működési kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy kellőképpen tisztában legyen az eredendő kockázato kkal.

Figyelembe véve az arányosság elvének alkalmazásáról szóló I. címet, az eszközalapútoken-kibocsátónak különböző – az alacsony valószínűségű és a nagy súlyosságú eseményekre is kiterjedő – forgatókönyveket kell azonosítania, elemeznie és mérnie, amelyek némelyike súlyos működési kockázati veszteségeket eredményezhet. A forgatókönyv -elemzés bemeneti adatai közé tartoznak adott esetben a vonatkozó belső és külső veszteségadatok, az önértékelésekből származó információk, a szakértői vélemények, a belsőkontroll - keretrendszer, az előretekintő mérőszámok, a kiváltó okokkal kapcsolatos elemzések és a folyamatok keretrendszere. A forgatókönyvelemzési folyamatot fel kell használni arra, hogy kidolgozzák a lehetséges események bekövetkezte esetén várható következményeket, beleértve a múltbeli adatokon vagy az aktuális kockázatértékeléseken alapuló egyéb eszközöket kiegészítő kockázatkezelési célú hatásvizsgálatokat.

Az I. címet figyelembe véve az eszközalapútoken-kibocsátók használhatnak kvalitatív kockázatértékelési megközelítéseket, míg a jelentős eszközalapútoken -kibocsátóknak kifinomultabb megközelítéssel kell rendelkezniük, beleértve adott esetben a belső és külső veszteségadatoknak a forgatókönyv- elemzés bemeneti adataiként történő felhasználását.