A BIZOTTSÁG (EU) 2025/420 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2024. december 16.) az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös vizsgálócsoport összetételének az európai felügyeleti hatóságok és az érintett illetékes hatóságok személyzete tagjainak kiegyensúlyozott részvételét biztosító megállapítására szolgáló kritériumokat, valamint a tagok kijelölését, feladatait és munkafeltételeit a meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Az (EU) 2022/2554 rendelettel létrehozott felvigyázási keretrendszernek az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) és az illetékes hatóságok között a felvigyázási fórumon és a közös vizsgálócsoportokon belül folytatott strukturált és folyamatos együttműködésen kell alapulnia.

(2)

Az (EU) 2022/2554 rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyzetüknek az említett rendelet 40. cikke (1) bekezdésében említett közös vizsgálócsoport tagjává kinevezendő tagjai rendelkezzenek a közös vizsgálócsoportokon belül szükséges szakmai profilokhoz megkövetelt technikai szakértelemmel. Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy hatóság nem rendelkezik a közös vizsgálócsoportokon belül szükséges speciális technikai szakértelmet felmutató személyzettel, a vezető felvigyázó ez alapján indokoltnak tekinti, hogy az adott időpontban felmentse a hatóságokat a személyzetük bizonyos tagjainak a közös vizsgálócsoportokba való kinevezésére vonatkozó kötelezettségük alól. Ebben az esetben a hatóságnak mindazonáltal a legnagyobb gondosság elve alapján kötelezettséget kell vállalnia a szakértelem e hiányának orvoslására, és törekednie kell arra, hogy növelje a kapacitásait annak érdekében, hogy a következő gyakorlat keretében hozzájáruljon a közös vizsgálócsoportokhoz.

(3)

Az (EU) 2022/2554 rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok személyzetének azon tagjai, akiket az említett rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében említett közös vizsgálócsoport tagjának jelöltek, továbbra is a jelölő hatóság alkalmazottai, ezért rájuk a munkaszerződésük szerinti munkaidő és állandó munkavégzési hely irányadó.

(4)

A felvigyázási tevékenységek végrehajtása során az erőforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a közös vizsgálócsoportok tagjai több közös vizsgálócsoportban vegyenek részt, és több kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató felvigyázását lássák el. A közös vizsgálócsoport egyes tagjai alá tartozó kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók számának, illetve a közös vizsgálócsoportok általános személyzeti igényeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók kockázati profilját és a felvigyázási tevékenységek intenzitásának várható szintjét. A vezető felvigyázó által a szükséges mértékben évente frissített többéves stratégiai felvigyázási terv figyelembe veszi a több kritikus harmadik fél IKT-szolgáltató felvigyázásának lehetőségét, és e lehetőséget az egyéni éves felvigyázási terv is tükrözi. A jelölő hatóságok által a közös vizsgálócsoportok személyzeti erőforrásainak biztosítására vonatkozóan tett tervezett és meglévő kötelezettségvállalások megbízhatóságának biztosítása érdekében a vezető felvigyázónak mind a közös felvigyázási hálózattal, mind a felvigyázási fórummal konzultálnia kell a többéves stratégiai felvigyázási tervről.

(5)

A vezető felvigyázónak több kritérium és elv együttes alkalmazásával kell meghatároznia a személyzet egyes közös vizsgálócsoportokban részt vevő tagjainak számát és a csoportok ebből eredő összetételét. A kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók által lefedett technológiai és földrajzi területek változatosságára és e szolgáltatók különböző pénzügyi szervezetek általi igénybevételére tekintettel e kritériumoknak és elveknek figyelembe kell venniük a felvigyázási feladatok technikai jellegét, a pénzügyi szervezeteknek a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásoktól való függésének eltérő fokát, a földrajzi eloszlást, az említett szolgáltatásokra támaszkodó pénzügyi szervezetek méretét és számát, valamint lehetőség szerint az ágazatok közötti arányos képviseletet. E feladat ellátása során a vezető felvigyázónak az illetékes hatóságok által a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók kijelölésével összefüggésben szolgáltatott információkra kell támaszkodnia, beleértve az (EU) 2024/1502 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott valamennyi alkritérium tiszteletben tartásának vizsgálatához szükséges információkat is, és tagállami és uniós szinten egyaránt meg kell vizsgálnia a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatók speciális pénzügyi szolgáltatások nyújtása szempontjából kritikus jellegét.

(6)

Annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítva legyen a közös vizsgálócsoportok struktúrájának és összetételének adott célra való alkalmassága, valamint a felvigyázási keretrendszer hatékonysága és eredményessége, a vezető felvigyázónak és a közös vizsgálócsoportok tagjainak rendszeres időközönként értékelniük kell a közös vizsgálócsoportok által elért eredményeket. A vezető felvigyázónak és a jelölő hatóságoknak ezen értékeléseket felhasználva meg kell vizsgálniuk, hogy a közös vizsgálócsoportok tagjai továbbra is alkalmasak-e a feladataik ellátására, és adott esetben változtatniuk kell a közös vizsgálócsoportok összetételén.

(7)

A közös vizsgálócsoportot alkotó tagok egységes csapatként való együttműködésének és a felvigyázási tevékenységek következetes ellátásának a biztosítása érdekében az EFH-knak meg kell határozniuk a közös vizsgálócsoportok tagjai és a vezető felvigyázó koordinátora által a feladataik ellátása során követendő felvigyázási eljárásokat.

(8)

Mivel a felvigyázási feladatok bizalmas információk kezelésével járnak együtt, a vezető felvigyázónak – a szükséges ismeret elve alapján és a közös vizsgálócsoport tagjai által ellátott feladatok meghatározott keretein belül – biztosítania kell e tagok hozzáférését az említett információkhoz, valamint a kapcsolódó informatikai (beleértve az eszközöket, alkalmazásokat és adatkészleteket) és nem informatikai (beleértve a szabályzatot, az eljárásokat és a dokumentációt) erőforrásokhoz, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a közös vizsgálócsoport tagjai el tudják látni a vezető felvigyázó jogszabályban meghatározott funkcióinak vagy feladatainak elvégzésében való támogatását. A vezető felvigyázó és az illetékes hatóságok közötti olyan megállapodások kidolgozásakor, amelyek e rendeletnek az (EU) 2024/1505 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) összhangban történő végrehajtására irányulnak, a vezető felvigyázónak – a jelölő hatóságok által nyújtott erőforrásokkal kapcsolatos költségek megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében – fel kell vennie e megállapodásokba egy szakaszt, amely részletezi a közös vizsgálócsoportokban részt vevő valamennyi jelölő hatóság közvetlen és közvetett költségeinek megtérítésére vonatkozó eljárást. A felvigyázási tevékenységek átlátható és megbízható végrehajtásának biztosítása érdekében e megállapodásoknak biztosítaniuk kell továbbá azt, hogy a közös vizsgálócsoportok tagjai a feladataik ellátása során mentesek legyenek mindennemű összeférhetetlenségtől.

(9)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az Európai Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(10)

Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 54. cikkében, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 54. cikkében és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 54. cikkében említett európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte a javasolt standardok esetleges költségeit és hasznát, továbbá kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport, az 1094/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Biztosítási és Viszontbiztosítási Érdekképviseleti Csoport és Foglalkoztatói-nyugdíj Érdekképviseleti Csoport, valamint az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,