+II. CÍM JELENTÉSEK ÉS A RENDELKEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA
---+501c. cikk A környezeti vagy társadalmi tényezőkkel szembeni kitettségek prudenciális kezelése
------+Article 501c 1.
------+Article 501c 2.
---+501d. cikk A kriptoeszközök prudenciális kezelésére vonatkozó átmeneti rendelkezések
------+Article 501d 1.
------+Article 501d 2.
------+Article 501d 3.
------+Article 501d 4.
------+Article 501d 5.
------+Article 501d 6.
---+502. cikk A tőkekövetelmények ciklikussága
---+503. cikk A fedezett kötvények formáját öltő kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények
------+Article 503 1.
------+Article 503 2.
------+Article 503 3.
------+Article 503 4.
---+504. cikk Állami hatóságok által válsághelyzetekben lejegyzett tőkeinstrumentumok
---+504a. cikk A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állománya
---+505. cikk A mezőgazdasági finanszírozás vizsgálata
------+Article 505 1.
------+Article 505 2.
------+Article 505 3.
---+506. cikk Hitelkockázat – hitelbiztosítás
---+506a. cikk Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek
---+506b. cikk NPE értékpapírosítás
------+Article 506b 1.
------+Article 506b 2.
---+506c. cikk Hitelkockázat – az elsődleges alapvető tőke csökkentése és a hitelkockázati paraméterek közötti kölcsönhatás
---+506d. cikk Az értékpapírosítás prudenciális kezelése
------+Article 506d 1.
------+Article 506d 2.
------+Article 506d 3.
---+506e. cikk A felső vagy alsó korláttal rendelkező, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismerése
------+Article 506e 1.
------+Article 506e 2.
---+506f. cikk Az értékpapír-finanszírozási ügyletek prudenciális kezelése
---+507. cikk Nagykockázat-vállalás
------+Article 507 1.
------+Article 507 2.
---+508. cikk Az alkalmazás szintje
---+509. cikk Likviditási követelmények
------+Article 509 1.
------+Article 509 2.
------+Article 509 3.
------+Article 509 4.
------+Article 509 5.
---+510. cikk Nettó stabil forrásellátottsági követelmények
------+Article 510 1.
------+Article 510 2.
------+Article 510 3.
------+Article 510 4.
------+Article 510 5.
------+Article 510 6.
------+Article 510 9.
------+Article 510 10.
------+Article 510 11.
---+511. cikk Tőkeáttétel
------+Article 511 1.
------+Article 511 2.
---+512. cikk Átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségek
---+513. cikk Makroprudenciális szabályok
------+Article 513 1.
------+Article 513 2.
---+514. cikk A származtatott ügyletek kitettségértékének kiszámítása céljából alkalmazandó módszer
------+Article 514 1.
------+Article 514 2.
---+515. cikk Monitoring és értékelés
------+Article 515 1.
------+Article 515 2.
------+Article 515 3.
---+516. cikk Hosszú távú finanszírozás
---+517. cikk A figyelembe vehető tőke fogalom-meghatározása
---+518. cikk Az intézmény gazdaságilag életképtelenné válása esetén leírható, illetve átalakítható tőkeinstrumentumok kérdésének vizsgálata
---+518a. cikk A keresztfelmondásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata
---+518b. cikk Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről
---+518c. cikk A prudenciális követelmények keretrendszerének felülvizsgálata
---+519. cikk A szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök levonása az elsődleges alapvető tőkeelemekből
---+519a. cikk Jelentés és felülvizsgálat
---+519b. cikk A piaci kockázat szavatolótőke-követelménye
------+Article 519b 1.
------+Article 519b 2.

II. CÍM JELENTÉSEK ÉS A RENDELKEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

II. CÍM JELENTÉSEK ÉS A RENDELKEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
501c. cikk A környezeti vagy társadalmi tényezőkkel szembeni kitettségek prudenciális kezelése
501d. cikk A kriptoeszközök prudenciális kezelésére vonatkozó átmeneti rendelkezések
502. cikk A tőkekövetelmények ciklikussága

502. cikk

A tőkekövetelmények ciklikussága

A Bizottság az EBH-val, az ERKT-val és a tagállamokkal együttműködve, továbbá az EKB véleményét is figyelembe véve rendszeresen monitorozza, hogy ez a rendelet összességében véve, a 2013/36/EU irányelvvel együtt számottevő hatást gyakorol-e a gazdasági ciklusra, és ezen vizsgálat fényében fontolóra veszi az esetleges korrekciós intézkedések indokoltságát. Az EBH 2013. december 31-ig jelentést tesz a Bizottságnak arról, szükséges-e és milyen módon az intézmények belső minősítésen alapuló módszer szerinti módszertanait egymáshoz közelíteni annak érdekében, hogy a tőkekövetelmények összehasonlíthatóbbá váljanak, és a prociklikusság is csökkenjen.

Ezen elemzés alapján, és az EKB véleményét is figyelembe véve, a Bizottság kétévente jelentést készít, és azt az esetleges megfelelő javaslatok kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés elkészítése során a hitelfelvevő és hitelező felek hozzájárulásait megfelelően figyelembe kell venni.

A Bizottság 2014. december 31-ig megvizsgálja a 33. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazását, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 33. cikk (1) bekezdése c) pontjának lehetséges eltörlésére, illetve lehetséges uniós szintű alkalmazására vonatkozóan a vizsgálatnak biztosítania kell különösen a pénzügyi stabilitáshoz szükséges garanciák meglétét az összes tagállamban.

503. cikk A fedezett kötvények formáját öltő kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények
504. cikk Állami hatóságok által válsághelyzetekben lejegyzett tőkeinstrumentumok

504. cikk

Állami hatóságok által válsághelyzetekben lejegyzett tőkeinstrumentumok

A Bizottság az EBH-val való konzultációt követően 2016. december 31-ig jelentést készít arról, hogy szükséges-e módosítani vagy megszüntetni a 31. cikkben meghatározott eljárást; a jelentést a Bizottság az esetleges megfelelő javaslatok kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

504a. cikk A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állománya

504a. cikk

A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állománya

Az EBH-nak 2022. június 28-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként vagy globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosított intézmények által tartott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok összegeiről és ezen állományoknak az ilyen intézmények közötti megoszlásáról, a szanálás lehetséges akadályairól, valamint az ezen állományokhoz kapcsolódó továbbterjedési kockázatról.

Az EBH jelentése alapján a Bizottság 2023. június 28-ig beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ilyen állományok megfelelő kezeléséről, és a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.

505. cikk A mezőgazdasági finanszírozás vizsgálata
506. cikk Hitelkockázat – hitelbiztosítás

506. cikk

Hitelkockázat – hitelbiztosítás

Az EBH-nak 2024. június 30-ig, az EIOPA-val szorosan együttműködve jelentést kell tennie a Bizottságnak a hitelbiztosítási szerződések hitelkockázat-mérséklési technikaként való elfogadhatóságáról és használatáról, többek között a következőkről:

a) 

a kapcsolódó, a harmadik rész II. címének 3. és 4. fejezetében említett kockázati paraméterek megfelelősége;

b) 

a hitelkockázati kitettségek jelentette tényleges és megfigyelt kockázat elemzése olyan esetekben, amikor a hitelbiztosítást hitelkockázat-mérséklési technikaként ismerték el;

c) 

annak elemzése, hogy az e rendeletben meghatározott szavatolótőke-követelmények összhangban állnak-e az a) és a b) pont szerinti elemzések eredményével.

Adott esetben a Bizottság e jelentés alapján 2024. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy módosítsa a hitelbiztosítás harmadik rész II. címe értelmében alkalmazandó kezelését.

506a. cikk Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek

506a. cikk

Euróövezeti államkötvényekből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek

A Bizottság – az ERKT-val és az EBH-val szoros együttműködésben – 2021. december 31-ig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli, hogy szükség van-e a szabályozási keret megváltoztatására a kizárólag azon tagállamok államkötvényeiből álló alapul szolgáló portfólióval rendelkező KBF-ek befektetési jegyei vagy részvényei formájában fennálló kitettségek piacának és azok banki vásárlásának előmozdítása érdekében, amely tagállamok pénzneme az euro, ahol az egyes tagállamok államkötvényeinek relatív súlya a KBF teljes portfóliójában egyenlő az egyes tagállamok által az EKB felé teljesített tőke-hozzájárulás relatív súlyával.

506b. cikk NPE értékpapírosítás
506c. cikk Hitelkockázat – az elsődleges alapvető tőke csökkentése és a hitelkockázati paraméterek közötti kölcsönhatás

506c. cikk

Hitelkockázat – az elsődleges alapvető tőke csökkentése és a hitelkockázati paraméterek közötti kölcsönhatás

Az EBH-nak 2026. december 31-ig jelentést kell tennie a Bizottságnak az aktuális hitelkockázat-mérés és az egyes hitelkockázati paraméterek közötti összhangról, az IRB-módszer szerinti hiány vagy az IRB-módszer szerinti többlet kiszámítása céljából végzett, a 159. cikkben említett kiigazítások kezeléséről, valamint annak a 166. cikk szerinti kitettségérték-meghatározással és az LGD-becsléssel való összhangjáról.

Az említett jelentésben meg kell vizsgálni a nemteljesítési eseményből eredő gazdasági veszteség maximális mértékét, valamint a nemteljesítési esemény kapcsán az elsődleges alapvető tőke csökkentése formájában elért fedezettséget, figyelembe véve az elsődleges alapvető tőke valamennyi, számviteli szempontú csökkentését, ezen belül a várható hitelezési veszteségekből vagy a valós érték helyesbítéseiből eredő csökkentéseket, valamint a kapott kitettségekre vonatkozó esetleges csökkentéseket és azoknak a szabályozói levonásokra gyakorolt hatását.

506d. cikk Az értékpapírosítás prudenciális kezelése
506e. cikk A felső vagy alsó korláttal rendelkező, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet elismerése
506f. cikk Az értékpapír-finanszírozási ügyletek prudenciális kezelése

506f. cikk

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek prudenciális kezelése

Az EBH-nak 2026. július 10-ig jelentést kell tennie a Bizottságnak az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó új keretrendszer által a – jellegüknél fogva nagyon rövid távú tevékenységeknek minősülő – értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények tekintetében gyakorolt hatásról, különös tekintettel annak az állampapírpiacokra gyakorolt – az árjegyzési kapacitással és a költségekkel kapcsolatos – lehetséges hatására.

Az EBH-nak értékelnie kell, hogy a kapcsolódó kockázati súlyok sztenderd módszer szerinti újrakalibrálása megfelelő-e, tekintettel a rövid lejáratokkal kapcsolatos kockázatokra, különösen az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratok esetében.

A Bizottság e jelentés alapján – adott esetben – 2027. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

507. cikk Nagykockázat-vállalás
508. cikk Az alkalmazás szintje

508. cikk

Az alkalmazás szintje

(1)  
A Bizottság 2014. december 31-ig felülvizsgálja az első rész II. címének, valamint a 113. cikk (6) és (7) bekezdésének végrehajtását, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

▼M9 —————

▼C2

509. cikk Likviditási követelmények
510. cikk Nettó stabil forrásellátottsági követelmények
511. cikk Tőkeáttétel
512. cikk Átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségek

512. cikk

Átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségek

A nemzetközi piaci fejlemények tükrében a Bizottság 2014. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ötödik rész rendelkezéseinek alkalmazásáról és eredményességéről.

513. cikk Makroprudenciális szabályok
514. cikk A származtatott ügyletek kitettségértékének kiszámítása céljából alkalmazandó módszer
515. cikk Monitoring és értékelés
516. cikk Hosszú távú finanszírozás

516. cikk

Hosszú távú finanszírozás

A Bizottság 2015. december 31-ig jelentést nyújt be arról, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a növekedést ösztönző infrastruktúrába való hosszú távú beruházások ösztönzésére.

517. cikk A figyelembe vehető tőke fogalom-meghatározása

517. cikk

A figyelembe vehető tőke fogalom-meghatározása

A Bizottság 2014. december 31-ig megvizsgálja, hogy megfelelő-e a figyelembe vehető tőkének a második rész III. címe céljára, valamint a negyedik rész céljára alkalmazott fogalom-meghatározása, és erről – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

518. cikk Az intézmény gazdaságilag életképtelenné válása esetén leírható, illetve átalakítható tőkeinstrumentumok kérdésének vizsgálata

518. cikk

Az intézmény gazdaságilag életképtelenné válása esetén leírható, illetve átalakítható tőkeinstrumentumok kérdésének vizsgálata

A Bizottság 2015. december 31-ig megvizsgálja, hogy célszerű-e ebben a rendeletben előírni, hogy amennyiben megállapításra került, hogy az intézmény gazdaságilag életképtelen, le kell írni a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat, illetve a járulékos tőkeinstrumentumokat, és erről jelentést készít. A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

518a. cikk A keresztfelmondásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata

518a. cikk

A keresztfelmondásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata

A Bizottság legkésőbb 2022. június 28-ig felülvizsgálja és értékeli, hogy megfelelő-e annak előírása, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek anélkül bevonhatók a feltőkésítésbe, hogy ez más szerződések keresztfelmondásra jogosító záradékának érvénybe lépéséhez vezessen. Ennek célja a hitelezői feltőkésítés hatékonyságának a lehető legnagyobb mértékű megerősítése, valamint annak felmérése, hogy célszerű-e, ha az egyéb kötelezettségekre vonatkozó szerződéses rendelkezések nem tartalmaznak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó keresztfelmondásra jogosító záradékot. Az elvégzett vizsgálathoz és az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.

518b. cikk Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről

518b. cikk

Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről

A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a pénzügyi piacok szabályos működésének és integritásának súlyos gazdasági zavarát előidéző rendkívüli körülmények indokolják-e, hogy:

a) 

ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok számára megengedett legyen kizárni az intézmények piaci kockázati belső modelljeiből azokat a túllépéseket, amelyek nem az említett modellek hiányosságaiból erednek;

b) 

ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok további kötelező erejű hatásköröket kapjanak annak érdekében, hogy korlátozásokat vezessenek be az intézmények általi kifizetésekre.

A Bizottság adott esetben további intézkedéseket is mérlegel.

518c. cikk A prudenciális követelmények keretrendszerének felülvizsgálata

518c. cikk

A prudenciális követelmények keretrendszerének felülvizsgálata

A Bizottság az EBH-val és az EKB-val szoros együttműködésben 2028. december 31-ig értékeli a bankrendszer általános helyzetét az egységes piacon, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió bankszabályozási és bankfelügyeleti keretének megfelelőségéről.

A jelentésben át kell tekinteni a bankszektorban a nagy pénzügyi válságot követően végrehajtott reformokat, valamint értékelni kell, hogy ezek megfelelő szintű védelmet biztosítanak-e a betétesek számára, és megőrzik-e a pénzügyi stabilitást a tagállamok, a bankunió, valamint az Unió szintjén.

A jelentésben figyelembe kell venni a bankunió valamennyi dimenzióját, valamint általánosságban a tőke-küszöbértéknek a tőke- és likviditási követelmények részeként történő bevezetését is. E tekintetben a Bizottság megfelelően figyelembe veszi mind az Európai Parlament, mind az Európai Tanács bankunióra vonatkozó, idevágó nyilatkozatait és következtetéseit.

519. cikk A szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök levonása az elsődleges alapvető tőkeelemekből

519. cikk

A szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök levonása az elsődleges alapvető tőkeelemekből

Az EBH 2014. június 30-ig jelentést készít arról, hogy a felülvizsgált IAS 19 standard a 36. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, szolgáltatással meghatározott nyugdíjat nyújtó alaphoz tartozó nettó eszközökből történő levonásokkal és a nettó nyugdíjkötelezettségek változásaival együtt értelmezve nem okozza-e az intézmények szavatolótőkéjének szükségtelen volatilitását.

A Bizottság az EBH jelentését figyelembe véve 2014. december 31-ig jelentést készít az első bekezdésben említett kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez adott esetben olyan jogalkotási javaslatot mellékelnek, amely bevezeti a szolgáltatással meghatározott nyugdíjat nyújtó alaphoz tartozó nettó eszközöket és kötelezettségeket a szavatolótőke-számítás céljából kiigazító eljárást.

519a. cikk Jelentés és felülvizsgálat

519a. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

A Bizottság 2022. január 1-jéig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a harmadik rész II. címének 5. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásáról az értékpapírosítási piacokon történt fejlemények tükrében, figyelembe véve többek között a makroprudenciális és gazdasági szempontokat is. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amelyben különösen az alábbi pontokat kell értékelni:

a) 

a 254. cikkben meghatározott módszer-hierarchia és az értékpapírosítási pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékének 258–266. cikk szerinti számítása milyen hatást gyakorol az intézményeknek az uniós értékpapírosítási piacokon végzett kibocsátási és befektetési tevékenységére;

b) 

az intézkedések milyen hatást gyakorolnak az Unió, valamint a tagállamok pénzügyi stabilitására, különös tekintettel a potenciális ingatlanpiaci spekulációra és a pénzügyi intézmények közötti összekapcsoltság mértékének növekedésére;

c) 

milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az értékpapírosítás finanszírozásra gyakorolt kedvező hatásának megőrzése mellett csökkenteni és ellensúlyozni lehessen az értékpapírosításnak a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásait, ideértve az értékpapírosítással szembeni kitettségre vonatkozó felső korlát bevezetésének lehetőségét is; és

d) 

az intézkedések milyen hatásokat gyakorolnak a pénzügyi intézmények azon képességére, hogy a reálgazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások számára fenntartható és stabil finanszírozási csatornát biztosítsanak; és

▼M13

e) 

hogyan építhetők be környezeti fenntarthatósági kritériumok az értékpapírosítási keretrendszerbe, többek között az NPE értékpapírosítással szembeni kitettségek esetében.

▼M5

A jelentésben figyelembe kell venni továbbá a szabályozás terén a nemzetközi fórumokon bekövetkezett fejleményeket is, különös tekintettel az értékpapírosításra vonatkozó nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejleményekre.

519b. cikk A piaci kockázat szavatolótőke-követelménye

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • Builddate: 01.01.2027 00:00:00 -Doknr: CELEX:32013R0575
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.