1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

„értékpapírosítás”:

olyan ügylet vagy konstrukció, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amely az alábbiak közül mindegyik jellemzőnek megfelel:

2.

„különleges célú gazdasági egység”:az értékpapírosítást kezdeményezőtől és a szponzortól eltérő gazdasági társaság, vagyonkezelő vagy egyéb szervezet, amelyet egy vagy több értékpapírosítás megvalósítására hoztak létre, amelynek tevékenysége az említett cél végrehajtásához szükséges tevékenységekre korlátozódik, és amelynek struktúrája úgy van kialakítva, hogy az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettségei elkülönüljenek a különleges célú gazdasági egység kötelezettségeitől;

3.

„értékpapírosítást kezdeményező”:

olyan szervezet:

4.

„újra-értékpapírosítás”:olyan értékpapírosítás, ahol az alapul szolgáló kitettségek legalább egyike értékpapírosítási pozíció;

5.

„szponzor”:

az értékpapírosítást kezdeményezőtől különböző, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, akár az Unióban, akár azon kívül található hitelintézet, vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, amely

6.

„ügyletrészsorozat”:egy kitettséghez vagy kitettségek egy halmazához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, ahol e szegmens egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelveszteség-kockázat kapcsolódik, mint a más szegmens ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelveszteség-kockázat, figyelmen kívül hagyva a harmadik felek által az ezen vagy más szegmens pozíciói tulajdonosainak közvetlenül nyújtott hitelkockázati fedezeteket;

7.

„eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási program” vagy „ABCP-program”:olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok túlnyomórészt egyéves vagy annál rövidebb eredeti lejáratú eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok;

8.

„eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír ügylet” vagy „ABCP-ügylet”:ABCP-programon belüli értékpapírosítás;

9.

„hagyományos értékpapírosítás”:az értékpapírosított kitettségekben való gazdasági érdekeltség átruházásával járó értékpapírosítás az ezen kitettségek tulajdonjogának az értékpapírosítás kezdeményezőjétől egy különleges célú gazdasági egységre való átruházásával vagy egy különleges célú gazdasági egység általi közvetett részesedésen keresztül való átruházásával, úgy, hogy a kibocsátott értékpapírok az értékpapírosítást kezdeményező számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget;

10.

„szintetikus értékpapírosítás”:olyan értékpapírosítás, amelynél a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek az értékpapírosítást kezdeményező kitettségei maradnak;

11.

„befektető”:értékpapírosítási pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy;

12.

„intézményi befektető”:

olyan befektető, amely a következők valamelyike:

13.

„hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó ”:olyan szervezet, amely napi szinten foglalkozik vásárolt követelések egy halmaza vagy az alapul szolgáló hitelkitettségek kezelésével;

14.

„likviditási hitelkeret”:olyan szerződéses megállapodással létrejövő értékpapírosítási pozíció, melynek célja finanszírozást biztosítani, hogy a befektetők számára biztosítva legyen a határidőn belül a pénzáramlás;

15.

„rulírozó kitettség”:olyan kitettség, amelynél a hitelfelvevők egyenlegei a hitelfelvételi és visszafizetési döntéseiknek megfelelően a megállapodott értékhatáron belül ingadozhatnak;

16.

„rulírozó értékpapírosítás”:olyan értékpapírosítás, amelynél maga az értékpapírosítási struktúra rulírozó jellegű a kitettségek halmazába új kitettségek bekerülése vagy kitettségek kikerülése révén, függetlenül attól, hogy a kitettségek rulírozó vagy nem rulírozó kitettségek-e;

17.

„gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezés”:olyan szerződéses rendelkezés rulírozó kitettségek értékpapírosításánál vagy rulírozó értékpapírosításnál, amely meghatározott események bekövetkezése esetére előírja a befektető értékpapírosítási pozícióinak visszafizetését e pozíciók eredetileg meghatározott lejárata előtt;

18.

„első veszteségviselő ügyletrészsorozat”:az értékpapírosításnál a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat, azaz az első ügyletrészsorozat, amely az értékpapírosított kitettségeknél felmerülő veszteséget viseli, és ezáltal védelmet nyújt a második veszteségviselő kategóriába tartozó, valamint adott esetben magasabb minősítésű ügyletrészsorozatoknak;

19.

„értékpapírosítási pozíció”:értékpapírosításnak való kitettség;

20.

„eredeti hitelező”:az a szervezet, amely vagy önmaga vagy hozzá kapcsolódó szervezeten keresztül közvetlenül vagy közvetetten megkötötte azt az eredeti megállapodást, amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós azon kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, melyek az értékpapírosítás tárgyát képező kitettségeket eredményezték;

21.

„teljes mértékben támogatott ABCP-program”:

olyan ABCP-program, amelyet annak szponzora közvetlenül és teljes mértékben támogat oly módon, hogy a különleges célú gazdasági egység(ek) részére egy vagy több likviditási hitelkeretet biztosít, amely legalább az alábbiak mindegyikére kiterjed:

22.

„teljes mértékben támogatott ABCP-ügylet”:

olyan ABCP-ügylet, amelyet az ügylet vagy az ABCP-program szintjén teljes mértékben támogat egy likviditási hitelkeret, amely legalább az alábbiak mindegyikére kiterjed:

23.

olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli az értékpapírosítások adatait;

E rendelet 10. cikkének alkalmazásában, ahol a 648/2012/EU rendelet 61., 64., 65., 66., 73., 78., 79. és 80. cikke kereskedési adattárra utal, ott értékpapírosítási adattárat kell érteni;

24.

„nemteljesítő kitettség”:vagy „NPE”: olyan kitettség, amely megfelel az (EU) 575/2013 rendelet 47a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek bármelyikének;

25.

„NPE értékpapírosítás”:olyan értékpapírosítás, amely nemteljesítő kitettségek halmazára épül, amelyek névértéke a teljes halmaz névértékének legalább 90%-a kihelyezéskor, és bármely későbbi időpontban, amikor eszközöket adnak hozzá vagy távolítanak el az alapul szolgáló halmazból annak feltöltése, átütemezése vagy bármely más releváns ok miatt;

26.

„hitelkockázati fedezeti megállapodás”:az értékpapírosítást kezdeményező és a befektető között létrejött megállapodás, amely alapján az értékpapírosítást kezdeményező hitelderivatívák vagy garanciák útján a befektetőre ruházza át az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát azzal, hogy az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettséget vállal arra, hogy egy hitelkockázati fedezeti prémiumnak nevezett összeget fizet a befektetőnek, és a befektető kötelezettséget vállal arra, hogy egy hitelkockázati fedezeti kifizetésnek nevezett összeget fizet az értékpapírosítást kezdeményező részére a szerződésben meghatározott hitelesemények bekövetkezésekor;

27.

„hitelkockázati fedezeti prémium”:az az összeg, amelynek a befektető által ígért hitelkockázati fedezet fejében a befektető részére történő kifizetésére az értékpapírosítást kezdeményező a hitelkockázati fedezeti megállapodásban kötelezettséget vállalt;

28.

„hitelkockázati fedezeti kifizetés”:az az összeg, amelynek a hitelkockázati fedezeti megállapodásban meghatározott hitelesemény bekövetkezésekor az értékpapírosítást kezdeményező részére történő kifizetésére a befektető a hitelkockázati fedezeti megállapodásban kötelezettséget vállalt;

29.

„szintetikus értékpapírosítási felár”:a szintetikus értékpapírosítás dokumentációja szerint az értékpapírosítást kezdeményező által szerződésben kijelölt összeg, amely az értékpapírosított kitettségekben az ügylet lejárati időpontja előtt esetlegesen keletkezett veszteségeket fedezi;

30.

„fenntarthatósági tényezők”:az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők;

31.

„vissza nem térítendő vételárkedvezmény”:az alapul szolgáló halmazban lévő kitettségek fennálló egyenlege és azon ár közötti különbség, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező az említett kitettségeket az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységnek eladja, amennyiben sem az értékpapírosítást kezdeményezőnek, sem az eredeti hitelezőnek nem térítik vissza ezt a különbözetet.