MELLÉKLET

1. Az élethez való jog, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezve. E jog megsértése magában foglalja azt is – de nem korlátozódik arra –, ha a vállalat erőforrásait, létesítményeit vagy személyzetét védő magán- vagy állami biztonsági őrök vállalati utasítás vagy ellenőrzés hiányából adódóan halált okoznak;

2. A kínzás és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. cikkével összhangban értelmezve. Ez magában foglalja annak tilalmát is – de nem korlátozódik arra –, hogy a vállalat erőforrásait, létesítményeit vagy személyzetét védő magán- vagy állami biztonsági őrök vállalati utasítás vagy ellenőrzés hiányából adódóan valamely személyt kínzásnak, illetve kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vessenek alá;

3. A szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezve;

4. A valamely személy magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy jogellenes beavatkozás, valamint a becsülete, illetve jó hírneve elleni jogtalan támadás tilalma, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkével összhangban értelmezve;

5. A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságba való beavatkozás tilalma, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikkével összhangban értelmezve;

6. Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog, beleértve a méltányos munkabért, valamint az alkalmazotti státuszú munkavállalók esetében a megfelelő megélhetést biztosító bért, az önálló vállalkozók és a mezőgazdasági kistermelők estében pedig a megfelelő megélhetést biztosító jövedelmet a munkájuk és termelésük díjaként, a tisztességes megélhetést, a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, valamint a munkaidő észszerű korlátozását is, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. és 11. cikkével összhangban értelmezve;

7. A munkavállalók megfelelő lakhatáshoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó tilalom, ha a munkavállalókat a vállalat által biztosított szálláshelyen helyezik el, valamint a munkavállalóknak a munkahelyen megfelelő élelemhez, ruházathoz, vízhez és higiéniához való hozzáférése korlátozásának tilalma, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikkével összhangban értelmezve;

8. A gyermek lehető legjobb egészségi állapothoz való joga, a gyermek jogairól szóló egyezmény 24. cikkével összhangban értelmezve; az oktatáshoz való jog, a gyermek jogairól szóló egyezmény 28. cikkével összhangban értelmezve; a megfelelő életszínvonalhoz való jog, a gyermek jogairól szóló egyezmény 27. cikkével összhangban értelmezve; a gyermek azon joga, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, nevelését veszélyeztető, egészségére, testi, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára, a gyermek jogairól szóló egyezmény 32. cikkével összhangban értelmezve; a gyermek azon joga, hogy a szexuális kizsákmányolás és erőszak minden formájával szemben védelemben részesüljön, valamint hogy megakadályozzák a kizsákmányolás céljából történő elrablását vagy eladását, illetve az országán belül vagy külföldre e célból történő jogellenes elvitelét, a gyermek jogairól szóló egyezmény 34. és 35. cikkével összhangban értelmezve;

9. Az iskolaköteles korú, illetve 15 év alatti gyermekek foglalkoztatásának tilalma, kivéve, ha a foglalkoztatás helye szerinti jogszabályok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 1973. évi 138. számú egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban eltérően rendelkeznek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 1973. évi 138. számú egyezmény 4–8. cikkével összhangban értelmezve;

10. A gyermekmunka (a 18. életévüket be nem töltött személyek által végzett munka) legrosszabb formáinak tilalma, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 1999. évi 182. számú egyezmény 3. cikkével összhangban értelmezve. Ez magában foglalja:

11. A kényszer- vagy kötelező munka tilalma, amibe beletartozik minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelynek elvégzését büntetés terhe mellett követelik az érintett személytől, és amelyre az említett személy nem önként jelentkezett – például ha az adósrabszolgaság vagy emberkereskedelem következménye –, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a kényszermunkáról szóló 1930. évi 29. sz. egyezmény 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezve. Nem tartoznak a kényszer- vagy kötelező munka körébe azok a munkák és szolgáltatások, amelyek összhangban vannak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a kényszermunkáról szóló 1930. évi 29. számú egyezmény 2. cikkének (2) bekezdésével vagy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjával;

12. A rabszolgaság valamennyi formájának és a rabszolga-kereskedelemnek a tilalma, beleértve a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatokat, a szolgaságot és a munkahelyi hatalomgyakorlás vagy elnyomás más formáit, például a súlyos gazdasági vagy szexuális kizsákmányolást és megalázást, illetve az emberkereskedelmet, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikkével összhangban értelmezve;

13. Az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. és 22. cikkével, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikkével, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1948. évi 87. számú, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményével, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1949. évi 98. számú, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló egyezményével összhangban értelmezve. Ezek közé a jogok magukban foglalják a következőket:

14. Az egyenlőtlen bánásmód tilalma a foglalkoztatás terén, kivéve, ha azt a foglalkoztatás követelményei indokolják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1951. évi 100. számú, az egyenlő díjazásról szóló egyezményének 2. és 3. cikkével, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1958. évi 111. számú, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezményének 1. és 2. cikkével, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkével összhangban értelmezve. Ez magában foglalja különösen a következőket:

15. Bármely olyan mérhető környezetkárosodás okozásának – például a talaj káros megváltoztatásának, a víz- vagy levegőszennyezésnek, a káros kibocsátásoknak, a túlzott vízfogyasztásnak, a talajkárosodás okozásának vagy a természeti erőforrásokra gyakorolt egyéb hatások előidézésének, például az erdőirtásnak – a tilalma, amely:

16. A személyek, csoportok és közösségek földterületekhez és erőforrásokhoz való joga, valamint azon joga, hogy ne fosszák meg a létfenntartáshoz szükséges eszközöktől, mely jog magában foglalja a föld, erdők és vizek megszerzése, fejlesztése vagy más módon történő használata során az egyes személyek megélhetését biztosító föld, erdők és vizek jogellenes kisajátításának vagy elvételének – ideértve az erdőirtást is – tilalmát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. és 27. cikkével, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1., 2. és 11. cikkével összhangban értelmezve.

1. A biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának kötelezettsége, a biológiai sokféleségről szóló 1992. évi egyezmény 10. cikkének b) pontjával és az adott joghatósági területen alkalmazandó jogszabályokkal összhangban értelmezve, beleértve az élő módosított szervezetek fejlesztéséről, kezeléséről, szállításáról, felhasználásáról, átadásáról és kibocsátásáról szóló Cartagena Jegyzőkönyvben és a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2014. október 12-i Nagojai Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeket is.

2. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-i egyezmény (CITES) I–III. függelékében szereplő példányok engedély nélküli importjának, exportjának vagy újrakivitelének, illetve a tengerről történő behozatalának tilalma, az egyezmény III., IV. és V. cikkével összhangban értelmezve;

3. A higanyról szóló, 2013. október 10-i Minamata egyezmény (a továbbiakban: a Minamata egyezmény) A. mellékletének I. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártásának, behozatalának és kivitelének tilalma, az egyezmény 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezve;

4. Higanynak vagy higanyvegyületeknek a Minamata egyezmény B. mellékletének I. részében felsorolt gyártási eljárásokban az egyes eljárásokra vonatkozóan ott meghatározott kivezetési időpont után történő alkalmazásának tilalma, az egyezmény 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban értelmezve;

5. A higanyhulladék jogellenes kezelésének tilalma, a Minamata egyezmény 11. cikkének (3) bekezdésével és az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) 13. cikkével összhangban értelmezve;

6. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2001. május 22-i Stockholmi Egyezmény A. mellékletében felsorolt vegyi anyagok előállításának és felhasználásának tilalma, az egyezmény 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával és az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 20 ) összhangban értelmezve;

7. A hulladék jogellenes kezelésének, gyűjtésének, tárolásának és ártalmatlanításának tilalma, a Stockholmi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjával, valamint az (EU) 2019/1021 rendelet 7. cikkével összhangban értelmezve;

8. A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló, 1998. szeptember 10-i Rotterdami Egyezmény (UNEP/FAO) III. mellékletében felsorolt vegyi anyagok importjának vagy exportjának tilalma, az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésével, valamint 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és (2) bekezdésével, továbbá az Egyezményben részes importőr vagy exportőr fél által az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásnak megfelelően közölt információkkal összhangban értelmezve;

9. A sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményhez csatolt, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv A., B., C. és E. mellékletében szereplő szabályozott anyagok jogellenes előállításának, fogyasztásának, importjának és exportjának tilalma, a montreali jegyzőkönyv 4B. cikkével és az adott joghatósági területen alkalmazandó jog engedélyezési rendelkezéseivel összhangban értelmezve;

10. A veszélyes és egyéb hulladékok exportjának tilalma a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezmény 1. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 21 ) összhangban értelmezve, az alábbiakba irányulóan:

11. Veszélyes hulladékoknak a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokból a VII. mellékletben nem szereplő országokba, a Bázeli Egyezmény IV. mellékletében felsorolt műveletek céljára történő exportjának tilalma, a Bázeli Egyezmény 4A. cikkével és az 1013/2006/EK rendelet 34 és 36. cikkével összhangban értelmezve;

12. A Bázeli Egyezményben nem részes, az Egyezményt meg nem erősítő féltől származó veszélyes és egyéb hulladékok importjának tilalma, a Bázeli Egyezmény 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban értelmezve;

13. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. november 16-i egyezmény (Világörökség Egyezmény) 2. cikkében meghatározott, természeti örökségnek minősülő körülhatárolt természeti területekre gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának kötelezettsége, a Világörökség Egyezmény 5. cikkének d) pontjával és az adott joghatósági területen alkalmazandó joggal összhangban értelmezve;

14. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, 1971. február 2-i egyezmény (Ramsari Egyezmény) 1. cikkében meghatározott vizes élőhelyekre gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának kötelezettsége, a Ramsari Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdésével és az adott joghatósági területen alkalmazandó joggal összhangban értelmezve;

15. A hajókról történő szennyezés megelőzésének kötelezettsége, az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezménnyel (a továbbiakban MARPOL 1973/1978) összhangban értelmezve. Többek között

16. A tengeri környezet lerakással történő jogellenes szennyezése megelőzésének, visszaszorításának és ellenőrzésének kötelezettsége, az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének 210. cikkével, valamint az adott joghatósági területen alkalmazandó jogszabályokkal összhangban értelmezve.