3. cikk

1. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

2. „műveleti vonatkozású személyes adat”: az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek által, az EUMSZ harmadik része V. címe 4. vagy 5. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységeik során, az e szerveket, hivatalokat vagy ügynökségeket létrehozó jogi aktusokban meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében kezelt minden személyes adat;

3. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közléstovábbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

4. „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

5. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen az adott természetes személy munkahelyi teljesítményéhez, gazdasági helyzetéhez, egészségi állapotához, személyes preferenciáihoz, érdeklődéséhez, megbízhatóságához, viselkedéséhez, tartózkodási helyéhez vagy mozgásához kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

6. „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

7. „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált, illetve funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

8. „adatkezelő”: az az uniós intézmény vagy szerv vagy főigazgatóság vagy bármely más szervezeti egység, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az ilyen adatkezelés céljait és eszközeit egy konkrét uniós jogi aktus határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós jog is meghatározhatja;

9. „uniós intézményektől és szervektől eltérő adatkezelők”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti adatkezelők, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikkének 8. pontja szerinti adatkezelők;

10. „uniós intézmények és szervek”: az EUSZ, az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés által vagy azok alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

11. „illetékes hatóság”: bármely olyan tagállami közhatalmi szerv, amely a bűncselekmények megelőzését, nyomozását, felderítését, a vádeljárás lefolytatását vagy büntetőjogi szankciók végrehajtását illetően eljárni jogosult, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését is;

12. „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

13. „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Nem tekintendők azonban címzetteknek azok a közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban kaphatnak személyes adatot, és az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

14. „harmadik fél”: az érintettől, az adatkezelőtől, az adatfeldolgozótól és az olyan személyektől eltérő természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy szerv, aki vagy amely az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kapott;

15. „hozzájárulás”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

16. „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

17. „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott természetes személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

18. „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti az adott természetes személy egyedi azonosítását, így például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

19. „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

20. „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás ( 3 );

21. „nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre;

22. „nemzeti felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikke értelmében létrehozott független közhatalmi szerv;

23. „felhasználó”: olyan természetes személy, aki valamely uniós intézmény vagy szerv ellenőrzése mellett üzemeltetett hálózati vagy végberendezést használ;

24. „nyilvántartás”: valamely uniós intézményen vagy szerven belül rendelkezésre álló, illetve uniós intézmények és szervek által közösen használt, nyomtatott vagy elektronikus formában létező, nyilvánosan hozzáférhető felhasználó-nyilvántartás vagy belső felhasználó-nyilvántartás;

25. „elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer – függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központosított adminisztrációs kapacitáson alapul-e vagy sem – és adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint egyéb erőforrások – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek lehetővé teszik a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádió- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

26. „végberendezések”: a 2008/63/EK bizottsági irányelv ( 4 ) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott végberendezések.