AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/21/EK IRÁNYELVE (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv azokról az intézkedésekről, eljárásokról és iránymutatásokról rendelkezik, amelyek lehetőség szerint megakadályozzák vagy csökkentik az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének következtében a környezetre – különösen a vízre, a levegőre, a talajra, az állat- és növényvilágra és a tájképre – gyakorolt káros hatásokat, valamint bármely, ezekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető tényezőt.

2. cikk

Alkalmazási kör

1.  A (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel ez az irányelv az ásványkincsek kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából, valamint külszíni bányászatból származó hulladék (a továbbiakban: ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék) kezelésére terjed ki.

2.  Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá:

3.  Az ásványkincsek kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából, valamint a bányászat működéséből származó inert hulladék és nem szennyezett talaj, továbbá a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék nem tartozik a 7. és 8. cikk, a 11. cikk (1) és (3) bekezdése, a 12. cikk, a 13. cikk (6) bekezdése, a 14. és 16. cikk hatálya alá, kivéve ha „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben került lerakásra.

Az illetékes hatóság mérsékelheti vagy felfüggesztheti az ásványkincsek – kivéve a kőolaj, valamint a gipsztől és az anhidrittől különböző evaporitok – kutatása során keletkező nem veszélyes hulladék lerakására, valamint nem szennyezett talaj és a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék lerakására vonatkozó követelményeket egészen addig, amíg a 4. cikk rendelkezései teljesülnek.

A tagállamok mérsékelhetik vagy felfüggeszthetik a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében, valamint a 14. és 16. cikkben foglalt követelményeket az olyan hulladékra vonatkozóan, amely nem veszélyes és nem inert, kivéve ha az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben került kezelésre.

4.  Az egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó hulladék nem tartozik az 1999/31/EK irányelv hatálya alá.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

4. cikk

Általános követelmények

1.  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelése ne jelentsen veszélyt az emberek egészsége számára; annak során ne használjanak olyan eljárásokat vagy módszereket, amelyek károsíthatják a környezetet; különösen ne jelentsen veszélyt a vízre, a levegőre, a talajra, valamint az állat- és növényvilágra és ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot, továbbá ne legyen káros hatással a tájra vagy a védett területekre. A tagállamok megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék illegális hátrahagyásának, leöntésének vagy ellenőrizetlen lerakásának tiltása érdekében.

2.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető megtegyen minden szükséges intézkedést, amely lehetőség szerint megakadályozza vagy csökkenti az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésének következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat. Ebbe beletartozik minden hulladékkezelő létesítmény irányítása – még bezárása után is –, továbbá az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és azokn

3.  A (2) bekezdésben említett intézkedések többek között az elérhető legjobb technikákon alapulnak anélkül, hogy előírnák bármilyen technika vagy meghatározott technológia használatát, de figyelembe veszik a hulladékkezelő létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket.

5. cikk

Hulladékgazdálkodási terv

1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető készítsen hulladékgazdálkodási tervet az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék minimálisra csökkentésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét.

2.  A hulladékgazdálkodási terv célkitűzései a következők:

3.  hulladékgazdálkodási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

A hulladékgazdálkodási terv megfelelő mennyiségű információt nyújt ahhoz, hogy az illetékes hatóság értékelhesse az üzemeltetőnek a hulladékgazdálkodási tervben, a (2) bekezdésben meghatározott céloknak, valamint ezen irányelv értelmében fennálló kötelezettségeinek teljesítésére való képességét. A terv részletesen leírja, hogy a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említettek szerint választott lehetőség vagy módszer miként valósítja meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási terv céljait.

4.  A hulladékgazdálkodási tervet ötévenként felül kell vizsgálni és/vagy szükség szerint módosítani kell, amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős változások következnek be. Az illetékes hatóságot minden változásról értesíteni kell.

5.  A (3) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó, az egyéb nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint készített terveket akkor lehet felhasználni, ha így elkerülhető az információ, illetve az üzemeltető munkájának felesleges ismétlése, azzal a feltétellel, hogy minden, az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmény teljesül.

6.  Az illetékes hatóság a tagállamok által meghatározandó eljárások alapján jóváhagyja a hulladékgazdálkodási tervet és ellátja végrehajtásának felügyeletét.

6. cikk

A súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk

1.  E cikk rendelkezései alkalmazandók az „A” osztályú hulladékkezelő létesítményekre, kivéve azokat a hulladékkezelő létesítményeket, amelyek a 96/82/EK irányelv hatálya alá tartoznak.

2.  A közösségi jogszabályok sérelme nélkül – különös tekintettel a 92/91/EGK és a 92/104/EGK irányelvre – a tagállamok gondoskodnak a súlyos baleseti kockázatok megállapításáról és a szükséges jellemzőknek a hulladékkezelő létesítmény tervezésébe, építésébe, üzemeltetésébe, karbantartásába, bezárásába és bezárása utáni elképzelésekbe történő beépítéséről, annak érdekében, hogy megelőzzék az ilyen baleseteket, és azoknak az emberi egészségre és/vagy a környezetre gyakorolt káros hatásait – beleértve a határokon átterjedőket is – korlátozzák.

3.  A (2) bekezdés által meghatározott követelmények alkalmazásában minden üzemeltető az üzemelés megkezdése előtt az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésével kapcsolatban koncepciót dolgoz ki a súlyos balesetek megelőzésére, és biztonsági irányítási rendszert valósít meg a koncepció végrehajtása céljából – az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott követelményekkel összhangban –, valamint olyan belső vészhelyzeti tervet készít, amelyben meghatározza a baleset esetén a helyszínen foganatosítandó intézkedéseket.

E koncepció részeként az üzemeltető a súlyos balesetek megelőzését szolgáló koncepció végrehajtásáért és időszakos felülvizsgálatáért felelős biztonsági vezetőt nevez ki.

Az illetékes hatóság külső vészhelyzeti tervet készít baleset esetén a helyszínen kívül foganatosítandó intézkedésekről. Az engedélykérelem részeként az üzemeltető megad az illetékes hatóságnak minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy utóbbi össze tudja állítani ezt a tervet.

4.  A (3) bekezdésben említett vészhelyzeti tervek a következő célokkal rendelkeznek:

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy súlyos baleset esetén az üzemeltető azonnal megadja az illetékes hatóságnak az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a – tényleges vagy lehetséges – környezeti károk mértékének felméréséhez és minimálisra csökkentéséhez szükséges információkat.

5.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett nyilvánosság kellő időben hatékony részvételi lehetőséget kapjon a (3) bekezdéssel összhangban összeállítandó külső vészhelyzeti terv elkészítésében és felülvizsgálatában. E célból az érintett nyilvánosságot tájékoztatni kell minden ilyen javaslatról és a vonatkozó információkat hozzáférhetővé kell tenni, beleértve többek között a döntéshozatali folyamatban történő részvételi jogra és azon hatáskörrel rendelkező hatóságra vonatkozó információkat is, amelyhez észrevételeket és kérdéseket lehet benyújtani.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett nyilvánosság ésszerű határidőn belül legyen jogosult észrevételeket tenni, és a külső vészhelyzeti tervről szóló döntésben ezen észrevételeket megfelelő módon figyelembe vegyék.

6.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a biztonsági intézkedésekről és a baleset esetén szükséges intézkedésekről szóló információkat – amelyek legalább az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt elemeket tartalmazzák – ingyenesen és természetszerűleg adják meg az érintett nyilvánosságnak.

Ezeket az információkat háromévente felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik.

7. cikk

Kérelem és engedélyezés

1.  Az illetékes hatóság engedélye nélkül nem engedélyezhető hulladékkezelő létesítmény működése. Az engedély tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében foglalt elemeket, és világosan megjelöli, hogy a 9. cikkben említett kritériumokkal összhangban a hulladékkezelő létesítmény melyik osztályba tartozik.

Az e cikkben foglalt valamennyi követelmény betartására is figyelemmel, bármely, a nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint megadott engedélyt lehetséges úgy kombinálni, hogy az egyetlen engedélyt képezzen, amennyiben az ilyen formátum révén elkerülhető az információ, illetve az üzemeltető vagy az illetékes hatóság munkájának felesleges ismétlése. A (2) bekezdésben meghatározott részleteknek egyetlen vagy több engedéllyel is eleget lehet tenni, feltéve ha az ebben a cikkben meghatározott minden követelmény teljesül.

2.  Az engedélykérelem legalább a következőket tartalmazza:

3.  Az illetékes hatóság csak akkor adja meg az engedélyt, ha igazolást nyer, hogy:

4.  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok időnként újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az engedély feltételeit:

5.  Ezen cikk szerint megadott engedélyben foglalt információkat az illetékes nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok számára hozzáférhetővé kell tenni statisztikai célból történő megkeresés esetén. A pusztán kereskedelmi természetű érzékeny információk – úgymint üzleti kapcsolatok, költségösszetevők és a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon mennyisége – nem hozhatók nyilvánosságra.

8. cikk

A nyilvánosság részvétele

1.  A nyilvánosságot nyilvános értesítéssel és egyéb megfelelő eszközökkel, úgymint az elektronikus média – amennyiben hozzáférhető –, az engedélyezési eljárás korai szakaszában – illetve legkésőbb akkor, mihelyt az információt ésszerűen nyújtani lehet – tájékoztatni kell a következőkről:

2.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő időintervallumokon belül az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a következőket:

3.  A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a nyilvánosság tájékoztatása az engedélyfeltételeknek a 7. cikk (4) bekezdése szerinti frissítéséről – e cikk (1) bekezdésével összhangban – megtörténjen.

4.  Az érintett nyilvánosság jogosult a döntés meghozatala előtt észrevételeivel és véleményével az illetékes hatósághoz fordulni.

5.  Az e cikk értelmében tartott konzultációkat a döntéshozatalkor megfelelően figyelembe kell venni.

6.  Amikor meghozták a döntést, az illetékes hatóság a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatja az érintett nyilvánosságot, és tájékoztatást nyújt számára a következőkről:

7.  A nyilvánosság e cikk szerinti részvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a tagállamok határozzák meg, hogy lehetővé váljon az érintett nyilvánosság számára a hatékony felkészülés és részvétel.

9. cikk

A hulladékkezelő létesítmények osztályozási rendszere

Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok a hulladékkezelő létesítményeket a III. mellékletben meghatározott kritériumok szerint sorolják az „A” osztályba.

10. cikk

Bányatérségek

1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amikor rehabilitációs és építési célból az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot a bányatérségekbe – tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett – visszahelyezik, az üzemeltető megfelelő intézkedéseket hozzon a következők érdekében:

2.  Az 1999/31/EK irányelv értelemszerűen továbbra is alkalmazandó az olyan, nem ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékra, amellyel bányatérségeket töltenek fel.

11. cikk

A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása

1.  A tagállamok megfelelő intézkedések meghozatalával gondoskodnak arról, hogy a hulladékkezelő létesítmény irányítása hozzáértő személy kezében legyen, és a személyzet szakmai fejlődése és továbbképzése biztosított legyen.

2.  Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy egy új hulladékkezelő létesítmény építése vagy egy már meglévő átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket:

A c) pontban említett felügyelet és vizsgálatok nyilvántartását az engedély dokumentációjával együtt meg kell őrizni, hogy az információ kellő átadása, különösen üzemeltetőváltás esetén, biztosítva legyen.

3.  Az üzemeltető késedelem nélkül, de bekövetkezése után legkésőbb 48 órán belül értesíti az illetékes hatóságot minden olyan eseményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzési és felügyeleti eljárásai feltárnak. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre és követi az illetékes hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően.

Az üzemeltető viseli a végrehajtandó intézkedések költségeit.

Az illetékes hatóság által meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít a felügyeleti eredményekről az illetékes hatóságnak abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását és gyarapítsa a hulladék és a hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket. E jelentés alapján az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy egy független szakértő által készített megerősítés szükséges.

12. cikk

Hulladékkezelő létesítmények bezárására és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás

1.  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy teljesítsék a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat.

2.  A hulladékkezelő létesítményben csak akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

3.  A hulladékkezelő létesítmény csak azután tekinthető véglegesen bezártnak, hogy az illetékes hatóság – késedelem nélkül – végrehajtotta végső helyszíni vizsgálatát, kiértékelte az üzemeltető által benyújtott összes jelentést, megállapította, hogy a hulladékkezelő létesítmény által érintett területet rehabilitálták és közölte az üzemeltetővel, hogy jóváhagyja a bezárást.

A jóváhagyás semmilyen módon nem csökkenti az üzemeltető engedélyezési feltételekben foglalt vagy egyéb törvényes kötelezettségeit.

4.  z üzemeltető felelős a bezárás utáni időszak alatti fenntartásért, felügyeletért, ellenőrzésért és kiigazító intézkedésekért, ameddig azt az illetékes hatóság megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát, kivéve amikor az illetékes hatóság úgy dönt, hogy átveszi ezeket a feladatokat az üzemeltetőtől a hulladékkezelő létesítmény végleges bezárása után és a hulladék birtokosának felelősségét szabályozó nemzeti vagy közösségi jogszabályok sérelme nélkül.

5.  Amikor egy hulladékkezelő létesítmény bezárása után az illetékes hatóság szükségesnek ítéli, a közösségi jogszabályokban lefektetett vonatkozó környezetvédelmi követelmények, különösen a 76/464/EGK, a 80/68/EGK és a 2000/60/EK irányelv követelményeinek betartása érdekében, az üzemeltető többek között felügyeli a létesítmény fizikai és kémiai stabilitását, és minimalizál minden negatív környezeti hatást, különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vízre, biztosítva, hogy:

6.  A hulladékkezelő létesítmény bezárása után az üzemeltető késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzési és felügyeleti eljárásai feltárnak. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre, és követi az illetékes hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően.

Az üzemeltető fedezi a végrehajtandó intézkedések költségeit.

Az illetékes hatóság által meghatározott esetekben és gyakorisággal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít az ellenőrzési eredményekről az illetékes hatóságnak abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását és gyarapítsa a hulladék és a hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket.

13. cikk

A víz állapota romlásának, a levegő és a talaj szennyezésének megelőzése

1.  Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Közösség környezetvédelmi szabványainak különösen azért, hogy a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően megakadályozza az aktuális vízállapot romlását többek között azáltal, hogy:

2.  Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az üzemeltető megtette a megfelelő intézkedéseket a por- és gázkibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére.

3.  bban az esetben, ha az illetékes hatóság a környezeti kockázatok kiértékelése alapján – különösen a 76/464/EGK, a 80/68/EGK vagy a 2000/60/EK irányelvet figyelembe véve, ha alkalmazható – úgy döntött, hogy a csurgalékvíz összegyűjtése és kezelése nem szükséges, vagy megállapították, hogy a hulladékkezelő létesítmény nem jelent potenciális veszélyt a talajra, a felszín alatti vízre vagy a felszíni vízre, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményeket ennek megfelelően lehet csökkenteni vagy fel lehet függeszteni.

4.  A tagállamok az ásványinyersanyag-kitermelésből származó – szilárd, iszapos vagy folyékony állapotú – hulladék ártalmatlanítását, ha azt egy olyan fogadó víztestben végzik, amely nem azonos az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék ártalmatlanításának céljára létrehozottal, attól teszik függővé, hogy az üzemeltető betartja-e a 76/464/EGK, a 80/68/EGK és a 2000/60/EK irányelv vonatkozó követelményeit.

5.  Amikor az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot olyan bányatérségekbe helyezik vissza – tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett – , amelyet a bezárás után elárasztanak, az üzemeltetőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza vagy minimálisra csökkentse a víz állapotának romlását és a talaj szennyezését értelemszerűen az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban. Az üzemeltető az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosíthassák a közösségi követelmények – különös tekintettel a 2000/60/EK irányelv követelményeire – teljesítését.

6.  Cianidot tartalmazó tározó esetében az üzemeltető biztosítja, hogy a tározóban a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációját az elérhető legjobb technikákat használva a lehető legalacsonyabb szintre csökkenti, és minden esetben, a 2008. május 1-jét megelőzően engedéllyel rendelkező vagy már működő létesítményeknél a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációja a dúsítási maradékoknak a feldolgozóüzemből a tározóba bocsátásakor nem haladja meg az 50 ppm-et 2008. május 1-jétől, a 25 ppm-et 2013. május 1-jétől, a 10 ppm-et 2018. május 1-jétől és a 10 ppm-et a 2008. május 1. után kiadott engedéllyel rendelkező hulladéktároló létesítmények esetében.

Az üzemeltető, ha az illetékes hatóság erre felkéri, a telep feltételeit figyelembe vevő kockázatfelméréssel bizonyítja, hogy ezeket a koncentráció-határértékeket nem szükséges tovább csökkenteni.

14. cikk

Pénzügyi biztosíték

1.  A hulladék hulladékkezelő létesítményben való felhalmozását vagy elhelyezését is magában foglaló bármely művelet megkezdése előtt az illetékes hatóság pénzügyi biztosítékot (pl. pénzügyi letétet, beleértve az ipar által finanszírozott kölcsönös garanciaalapokat) vagy ennek megfelelőjét kér, a tagállamok által meghatározott eljárás szabályainak megfelelően, annak érdekében, hogy:

2.  Az (1) bekezdésben említett biztosíték kiszámítása az alábbiak alapján történik:

3.  A biztosíték mértékét időszakonként a 7. cikkben foglalt engedély által megkívánt és az 5. cikk szerint elkészített hulladékgazdálkodási tervben leírt hulladékkezelő létesítmény által érintett területen végzendő rehabilitációs munkához kell igazítani.

4.  Amennyiben az illetékes hatóság a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyja a bezárást, írásos nyilatkozatban felmenti az üzemeltetőt az e cikk (1) bekezdésében említett biztosítékadási kötelezettsége alól, kivéve a 12. cikk (4) bekezdésében említett bezárás utáni kötelezettségeket.

15. cikk

Környezetvédelmi felelősség

A 2004/35/EK irányelv III. melléklete a következő ponttal egészül ki:

16. cikk

Országhatárokon átnyúló hatások

1.  Ha egy tagállamnak tudomása van arról, hogy egy, a területén található, „A” osztályba besorolt hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése potenciálisan jelentősen káros hatással van egy másik tagállam környezetére, és ebből eredően veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy ha egy potenciálisan jelentősen érintett tagállam kéri, az a tagállam, amelynek területén a 7. cikknek megfelelő engedélykérelmet benyújtották, e cikknek megfelelően ugyanakkor továbbítja a kapott információt a másik tagállamnak, amikor azt a saját állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi.

Ilyen tájékoztatás képezi az alapját bármilyen, a kölcsönösség és egyenrangúság alapján folyó konzultációnak, amelyre a kétoldalú kapcsolatok keretein belül a két tagállam között szükség van.

2.  A tagállamok kétoldalú kapcsolataik keretén belül gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az engedélykérelmeket megfelelő ideig annak a tagállamnak az érintett nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény valószínűleg hatással lehet, hogy ily módon még az illetékes hatóság döntéshozatala előtt észrevételeket tehessenek.

3.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, egy hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos baleset esetén az üzemeltető haladéktalanul megadja a 6. cikk (4) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a – tényleges vagy potenciális – környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információkat.

17. cikk

Az illetékes hatóság általi ellenőrzések

1.  A hulladék elhelyezésének megkezdése előtt, valamint azt követően az érintett tagállam által meghatározott rendszeres időközönként – beleértve a bezárás utáni szakaszt is – az illetékes hatóság ellenőriz minden, a 7. cikk hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítményt annak biztosítására, hogy az megfeleljen az engedélyben rögzített vonatkozó feltételeknek. A pozitív eredmény semmilyen módon nem csökkenti az üzemeltető engedély szerinti felelősségét.

2.  A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőtől, hogy minden hulladékkezeléssel kapcsolatos műveletről naprakész nyilvántartást vezessen és azt az illetékes hatóság számára ellenőrzés céljából hozzáférhetővé tegye, és hogy az üzemeltető a hulladékkezelő létesítmény működés közbeni változása esetén a hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos naprakész információk és a nyilvántartás átadása megfelelően megtörténjen.

18. cikk

Jelentési kötelezettség

1.  A tagállamok hároméves időközönként jelentést küldenek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentést egy olyan kérdőív vagy vázlat alapján állítják össze, amelyet a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogad el. A jelentést annak a hároméves időszaknak a lejártát követő kilenc hónapon belül kell a Bizottságnak megküldeni, amely időszakra a jelentés vonatkozik.

A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásáról szóló jelentést a tagállamok jelentéseinek beérkezését követő kilenc hónapon belül közzéteszi.

2.  A tagállamok minden évben tájékoztatják a Bizottságot az üzemeltetők által jelentett eseményekről, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően. A Bizottság ezeket az információkat a tagállamok számára kérésre hozzáférhetővé teszi. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló közösségi jog sérelme nélkül a tagállamok pedig ezeket az információkat az érintett nyilvánosság számára kérésre hozzáférhetővé teszik.

19. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

20. cikk

Bezárt hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön található bezárt hulladékkezelő létesítményeket (beleértve az elhagyott hulladékkezelő létesítményeket is), amelyek jelentősen káros környezeti hatással bírnak, vagy közép-, illetve rövid távon belül komoly veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre nyilvántartásba vegyék, és a nyilvántartást rendszeresen frissítsék. Ezt a nyilvántartást, amelyet hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, 2012. május 1-jéig kell elkészíteni, figyelemmel a 21. cikkben említett módszerekre, amennyiben ezek elérhetőek.

21. cikk

Információcsere

1.  A Bizottság a 23. cikkben említett bizottság segítségével gondoskodik arról, hogy a tagállamok között megfelelő technikai és tudományos információcsere működjön, tekintetbe véve módszerek kidolgozását az alábbiakra vonatkozóan:

2.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését, vagy a hatóságot arról tájékoztassák.

3.  A Bizottság információcserét szervez a tagállamok és az érintett szervezetek között az elérhető legjobb technikákról, nyomon követésükről és fejlődésükről. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét.

▼M1

22. cikk

1.  A Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadja a következőket:

2.  A Bizottság megállapítja az alábbiakra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, elsőbbséget biztosítva a b), c) és d) pontnak:

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3.  A Bizottság elvégzi a mellékletek tudományos és technikai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosítását. A módosításokat úgy hajtják végre, hogy biztosítsák a környezet magas szintű védelmét.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

23. cikk

A bizottság

1.  A Bizottságot a 75/442/EGK irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

2.  Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett határidő három hónap.

▼M1

3.  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

24. cikk

Átmeneti rendelkezés

1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden olyan hulladékkezelő létesítmény, amely engedélyt kapott, vagy amely 2008. május 1-jén már üzemel, 2012. május 1-jéig megfeleljen ezen irányelv rendelkezéseinek, kivéve a 14. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést 2014. május 1-jéig kell biztosítani, valamint a 13. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést az ott feltüntetett határidőkön belül kell biztosítani.

2.  Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 2008. május 1-jéig bezárt hulladékkezelő létesítményekre.

3.  A tagállamok biztosítják 2006. május 1-jétől kezdődően a hulladékkezelő létesítmény bezárása ellenére, hogy a hatálybalépés után és 2008. május 1. előtt, a kitermelt hulladékot úgy kezeljék, hogy az ne veszélyeztesse ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének és a közösségi jogszabályokban – beleértve a 2000/60/EK irányelvet – lefektetett egyéb alkalmazandó környezetvédelmi követelménynek a betartását.

4.  Az 5. cikk, a 6. cikk (3)–(5) bekezdése, a 7. cikk, a 8. cikk, a 12. cikk (1), (2) bekezdése és a 14. cikk (1)–(3) bekezdése nem alkalmazandó azokra a hulladékkezelő létesítményekre, amelyek:

A tagállamok jelentik ezeket az eseteket a Bizottságnak 2008. augusztus 1-jéig és gondoskodnak arról, hogy ezen létesítmények kezelése ne veszélyeztesse ezen irányelv, különösen pedig a 4. cikk (1) bekezdése céljainak megvalósítását, és egyéb közösségi jogszabályét sem, beleértve a 2000/60/EK irányelvet.

25. cikk

Átültetés

1.  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. május 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

27. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.