+AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/31/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
---+1. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK
------+1. cikk Tárgy és cél
---------+Article 1 1.
---------+Article 1 2.
------+2. cikk Hatály és tilalom
---------+Article 2 1.
---------+Article 2 2.
---------+Article 2 3.
---------+Article 2 4.
------+3. cikk Meghatározások
---+2. FEJEZET TÁROLÓHELYEK KIJELÖLÉSE ÉS KUTATÁSI ENGEDÉLYEK
------+4. cikk Tárolóhelyek kijelölése
---------+Article 4 1.
---------+Article 4 2.
---------+Article 4 3.
---------+Article 4 4.
------+5. cikk Kutatási engedélyek
---------+Article 5 1.
---------+Article 5 2.
---------+Article 5 3.
---------+Article 5 4.
---+3. FEJEZET TÁROLÁSI ENGEDÉLYEK
------+6. cikk Tárolási engedélyek
---------+Article 6 1.
---------+Article 6 2.
---------+Article 6 3.
------+7. cikk A tárolási engedély kérelmezése
------+8. cikk A tárolási engedély kiadásának feltételei
------+9. cikk A tárolási engedélyek tartalma
------+10. cikk A tárolási engedély tervezetének bizottsági felülvizsgálata
---------+Article 10 1.
---------+Article 10 2.
------+11. cikk A tárolási engedély megváltoztatása, felülvizsgálata, naprakésszé tétele és visszavonása
---------+Article 11 1.
---------+Article 11 2.
---------+Article 11 3.
---------+Article 11 4.
---+4. FEJEZET ÜZEMELTETÉS, BEZÁRÁS ÉS A BEZÁRÁST KÖVETő IDőSZAKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
------+12. cikk A CO2-áram befogadásának kritériumai és eljárása
---------+Article 12 1.
---------+Article 12 2.
---------+Article 12 3.
------+13. cikk Monitoring
---------+Article 13 1.
---------+Article 13 2.
------+14. cikk Az üzemeltető általi jelentéstétel
------+15. cikk Helyszíni ellenőrzés
---------+Article 15 1.
---------+Article 15 2.
---------+Article 15 3.
---------+Article 15 4.
---------+Article 15 5.
------+16. cikk Intézkedés szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén
---------+Article 16 1.
---------+Article 16 2.
---------+Article 16 3.
---------+Article 16 4.
---------+Article 16 5.
------+17. cikk Bezárás és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségek
---------+Article 17 1.
---------+Article 17 2.
---------+Article 17 3.
---------+Article 17 4.
---------+Article 17 5.
------+18. cikk A felelősség átadása
---------+Article 18 1.
---------+Article 18 2.
---------+Article 18 3.
---------+Article 18 4.
---------+Article 18 5.
---------+Article 18 6.
---------+Article 18 7.
---------+Article 18 8.
------+19. cikk Pénzügyi biztosíték
---------+Article 19 1.
---------+Article 19 2.
---------+Article 19 3.
------+20. cikk Pénzügyi mechanizmus
---------+Article 20 1.
---------+Article 20 2.
---+5. FEJEZET HARMADIK FELEK HOZZÁFÉRÉSE
------+21. cikk Hozzáférés a szállítóhálózathoz és a tárolóhelyekhez
---------+Article 21 1.
---------+Article 21 2.
---------+Article 21 3.
---------+Article 21 4.
------+22. cikk Vitarendezés
---------+Article 22 1.
---------+Article 22 2.
---+6. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
------+23. cikk Illetékes hatóság
------+24. cikk Határon átnyúló együttműködés
------+25. cikk Nyilvántartás
---------+Article 25 1.
---------+Article 25 2.
------+26. cikk A nyilvánosság tájékoztatása
------+27. cikk A tagállamok jelentéstételi kötelezettsége
---------+Article 27 1.
---------+Article 27 2.
------+28. cikk Szankciók
------+29. cikk A mellékletek módosítása
------+29a. cikk A felhatalmazás gyakorlása
---------+Article 29a 1.
---------+Article 29a 2.
---------+Article 29a 3.
---------+Article 29a 4.
---------+Article 29a 5.
---------+Article 29a 6.
------+30. cikk Bizottsági eljárás
---------+Article 30 1.
---------+Article 30 2.
---+7. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK
------+32. cikk A 2000/60/EK irányelv módosítása
------+33. cikk A 2001/80/EK irányelv módosítása
---------+Article 33 1.
---------+Article 33 2.
------+34. cikk A 2004/35/EK irányelv módosítása
------+35. cikk A 2006/12/EK irányelv módosítása
------+36. cikk Az 1013/2006/EK rendelet módosítása
------+37. cikk A 2008/1/EK irányelv módosítása
---+8. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
------+38. cikk Felülvizsgálat
---------+Article 38 2.
---------+Article 38 3.
------+39. cikk Átültetés és átmeneti intézkedések
---------+Article 39 1.
---------+Article 39 2.
---------+Article 39 3.
------+40. cikk Hatálybalépés
------+41. cikk Címzettek
---+I. MELLÉKLET KRITÉRIUMOK A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINT A POTENCIÁLIS TÁROLÓKOMPLEXUM ÉS AZ AZT KÖRÜLVEVŐ TERÜLET JELLEMZÉSÉHEZ ÉS VIZSGÁLATÁHOZ
---+II. MELLÉKLET KRITÉRIUMOK A 13. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT MONITORINGTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS ÁTDOLGOZÁSÁHOZ, VALAMINT A BEZÁRÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN VÉGZENDŐ MONITORINGHOZ
English - European Union - Environment -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/31/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/31/EK IRÁNYELVE

(2009. április 23.)

a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás
1. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK 1. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK
2. FEJEZET TÁROLÓHELYEK KIJELÖLÉSE ÉS KUTATÁSI ENGEDÉLYEK 2. FEJEZET TÁROLÓHELYEK KIJELÖLÉSE ÉS KUTATÁSI ENGEDÉLYEK
3. FEJEZET TÁROLÁSI ENGEDÉLYEK 3. FEJEZET TÁROLÁSI ENGEDÉLYEK
4. FEJEZET ÜZEMELTETÉS, BEZÁRÁS ÉS A BEZÁRÁST KÖVETő IDőSZAKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK 4. FEJEZET ÜZEMELTETÉS, BEZÁRÁS ÉS A BEZÁRÁST KÖVETő IDőSZAKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK
5. FEJEZET HARMADIK FELEK HOZZÁFÉRÉSE 5. FEJEZET HARMADIK FELEK HOZZÁFÉRÉSE
6. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
7. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK 7. FEJEZET MÓDOSÍTÁSOK
8. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET KRITÉRIUMOK A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINT A POTENCIÁLIS TÁROLÓKOMPLEXUM ÉS AZ AZT KÖRÜLVEVŐ TERÜLET JELLEMZÉSÉHEZ ÉS VIZSGÁLATÁHOZ

I. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINT A POTENCIÁLIS TÁROLÓKOMPLEXUM ÉS AZ AZT KÖRÜLVEVŐ TERÜLET JELLEMZÉSÉHEZ ÉS VIZSGÁLATÁHOZ

A potenciális tárolókomplexum és a környező terület 4. cikk (3) bekezdésében előírt jellemzését és vizsgálatát három lépésben, az értékelés idején érvényben levő legjobb gyakorlatoknak, valamint a következő kritériumoknak megfelelően kell elvégezni. Egy vagy több ilyen kritérium alkalmazásától az illetékes hatóság eltekinthet, feltéve, hogy az üzemeltető bizonyítja, hogy a jellemzés és a vizsgálat ennek ellenére alkalmas marad a 4. cikkben előírt célokra.

1. lépés:   Adatgyűjtés

Kellő mennyiségű adatot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a tárolóhelyről és a tárolókomplexumról olyan volumetrikus és statikus háromdimenziós (térbeli) földtani modell legyen készíthető, amely magában foglalja a fedőkőzetet és a környező területet, így a hidraulikailag kapcsolódó területeket is. Ezek az adatok legalább a tárolókomplexum következő, belső jellemzőire terjednek ki:

a) geológia és geofizika;

b) hidrogeológia (különösen vízhasználat céljára igénybevett vagy arra előirányzott felszín alatti víz);

c) rezervoár tervezése (ideértve a besajtolandó CO2 részére rendelkezésre álló pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás volumetrikus számítását is);

d) a geokémia (oldódási sebességek, ásványosodási sebességek);

e) a geomechanika (áteresztőképesség, nyomásszilárdság);

f) földrengés-veszélyeztetettség;

g) azon természetes és mesterséges útvonalak jelenléte, ideértve a kutakat és a fúrólyukakat is, amelyeken keresztül szivárgás következhet be;

Dokumentálni kell továbbá a tárolókomplexum környezetének következő jellemzőit:

h) a tárolókomplexum körül elhelyezkedő azon területeket, amelyeket a CO2-nek a tárolóhelyen történő tárolása befolyásolhat;

i) a tárolóhely feletti terület lakosságának eloszlását;

j) a közelben elhelyezkedő értékes természeti erőforrásokat (például a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) alapján a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket, az ivóvízbázist, a szénhidrogéneket);

k) a tárolókomplexum környezetében zajló tevékenységek, valamint az e tevékenységekkel való esetleges kölcsönhatásokat (például szénhidrogének kutatása, kitermelése és tárolása, a vízadók felhasználása geotermikus energia előállítására, valamint a felszín alatti víztartalékok felhasználása);

l) a potenciális CO2-kibocsátók közelségét (ideértve a gazdaságosan tárolható CO2 becsült várható teljes mennyiségét is) és a megfelelő szállítóhálózatok közelségét.

2. lépés:   A háromdimenziós statikus geológiai modell elkészítése

Az 1. lépésben összegyűjtött adatok alapján, számítógépes tárolószimulátor felhasználásával el kell készíteni a potenciális tárolókomplexum (beleértve a fedőkőzetet és a hidraulikailag kapcsolódó területeket és fluidumokat is) háromdimenziós statikus geológiai modelljét, illetve ilyen modellek sorozatát. A statikus geológiai modellnek, illetve modellsorozatnak a tárolókomplexumot a következő szempontok figyelembevételével kell leírnia:

a) a fizikai csapda geológiai szerkezete;

b) a tározó fedőrétegeinek (fedőkőzet, zárórétegek, porózus és áteresztő rétegek), valamint az ezeket körülvevő formációknak a geomechanikai, geokémiai és hidrogeológiai jellemzői;

c) a törési rendszer jellemzése és bármely mesterséges útvonal jelenléte;

d) a tárolókomplexum vízszintes és függőleges kiterjedése;

e) a pórustérfogat (ideértve a pórustéreloszlást is);

f) fluidumok alapállapota;

g) minden más lényeges jellemző.

A modellparaméterek bizonytalanságát minden paraméter tekintetében vizsgálni kell oly módon, hogy az egyes paraméterekre különböző forgatókönyveket veszünk figyelembe, és ezek alapján konfidenciahatárokat határozunk meg. Elemezni kell továbbá a magában a modellben rejlő bizonytalanságokat is.

3. lépés:   A tároló dinamikus viselkedésének jellemzése, érzékenységi vizsgálat, kockázatértékelés

A jellemzés és az értékelés dinamikus modellezés alapján történik oly módon, hogy a számítógépes tárolókomplexum-szimulátor révén a 2. lépésben előállított háromdimenziós statikus geológiai modell vagy modellsorozat felhasználásával, egymást követő időpontokban szimuláljuk a CO2 tárolóhelyre történő besajtolását.

3.1. lépés: a tároló dinamikus viselkedésének jellemzése

Ennek során legalább a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) a lehetséges besajtolási sebességeket és a CO2-áram jellemzőit;

b) a kölcsönhatások modellezésének hatékonyságát (vagyis azt, hogy a szimulátor(ok)ban előállított egyes következmények egymásra is kihathatnak);

c) a kémiai reakciókat (vagyis azt, hogy a besajtolt CO2 és a helyi kőzet közötti reakciók visszahatnak a modellre);

d) a felhasznált tározószimulátort (egyes eredmények érvényességének megállapításához több tárolószimuláció is szükséges lehet);

e) a rövid és a hosszú távú szimulációt (annak meghatározására, hogy évtizedes és évezredes távlatban mi történik a CO2-vel, figyelembe véve a CO2 vízben való oldódásának arányát is).

A dinamikus modell segítségével a következő folyamatokat kell leírni:

f) a tárolóhelyként használt geológiai formációban fellépő nyomás és hőmérséklet időbeli alakulását a besajtolási sebesség és a besajtolásra került mennyiség kumulált nagysága függvényében;

g) a CO2 vízszintes és függőleges kiterjedésének időbeli alakulását;

h) a tározón belüli CO2-áramlás jellegét és a fázisviselkedést;

i) a CO2 csapdázódásának mechanizmusait és sebességét (beleértve a túlcsordulási pontokat és az oldalirányú és a függőleges lezárásokat is);

j) a teljes tárolókomplexumon belül a másodlagos gátak rendszerét;

k) a tárolóhelyen rendelkezésre álló tárkapacitást és a nyomásgradienseket;

l) a repedezettség kockázatát a tárolóhelyként felhasznált geológiai formáció(k)ban és a fedőkőzetben;

m) annak kockázatát, hogy a CO2 bejut a fedőkőzetbe;

n) a tárolóhelyekről történő (pl. az elhagyott vagy elégtelenül lezárt kutakon keresztüli) szivárgás kockázatát;

o) az elvándorlás sebességét (nyitott végű tározókban);

p) a repedezettség záródási sebességeit;

q) a geológiai formációkban bekövetkező folyadékkémiai változásokat és az ezek folytán fellépő reakciókat (pl. a pH megváltozása, ásványképződés), valamint a reakcióknak a modellre gyakorolt hatását a következmények vizsgálata céljából;

r) a geológiai formáció fluidumainak kiszorítási folyamatai;

s) megnövekedett földrengésveszélyt és felszínemelkedést.

3.2. lépés: Érzékenységi vizsgálat

Szimulációkat kell végezni annak megállapítására, hogy a számítás mennyire érzékeny az egyes paraméterek kapcsán tett alapfeltevésekre. A vizsgálatot a statikus geológiai modellben vagy modellsorozatban a paraméterek módosításával, a dinamikus modellezésben a sebességfüggvények és a kiindulási feltételezések változtatásával kell elvégezni. Ha jelentős érzékenységet tapasztalunk, azt a kockázatelemzésben figyelembe kell venni.

3.3. lépés: Kockázatértékelés

A kockázatértékelés többek között az alábbiakra terjed ki:

3.3.1.   A veszélyesség jellemzése

A veszélyességet úgy kell jellemezni, hogy a fent leírt módon elvégzett dinamikus modellezés és biztonságjellemzés eredményeinek felhasználásával megvizsgáljuk a tárolókomplexumból megvalósuló szivárgás lehetőségét. Ennek során figyelembe kell venni egyebek mellett:

a) a lehetséges szivárgási útvonalakat;

b) a meghatározott szivárgási útvonalakon keresztüli szivárgás várható intenzitását (a kiáramlási sebességeket);

c) a lehetséges szivárgás kritikus paramétereit (például a legnagyobb tározónyomást, a legnagyobb besajtolási sebességet, a hőmérsékletet, a számítás érzékenységét a statikus geológiai modell vagy modellsorozat különböző alapfeltevéseire stb.);

d) a CO2-tárolás másodlagos hatásait, így különösen a geológiai formációban lévő folyadékok kiszorítását és a tárolás folytán létrejövő új anyagokat;

e) minden más olyan tényezőt, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget vagy a környezetet (például a projekthez kapcsolódó műtárgyakat).

A veszélyesség jellemzése érdekében minden olyan lehetséges üzemeltetési feltételt figyelembe kell venni, amely a tárolókomplexum biztonságosságát próbára teszi.

3.3.2.

a kitettség elemzése – a tárolókomplexum feletti környezet jellemzői és a területen élő lakosság eloszlása és tevékenységei, valamint a 3.3.1 lépésben meghatározott lehetséges útvonalakon elszivárgó CO2 várható viselkedése és sorsa alapján;

3.3.3.

a következmények elemzése – az egyes fajok, populációk és élőhelyek érzékenysége és a 3.3.1 lépésben meghatározott lehetséges szivárgási forgatókönyvek alapján. Adott esetben kiterjed a bioszférában előforduló megnövekedett CO2-koncentrációknak való expozíció hatásaira is (beleértve a talajokat, a tengeri üledékeket és a bentikus vizeket (fulladás, hiperkapnia), valamint a CO2-szivárgás következtében e környezetekben kialakuló pH-érték-csökkenést). A vizsgálatnak ki kell terjednie a szivárgó CO2-vel együtt távozó esetleges más anyagok (a CO2-árammal együtt besajtolt anyagok, a CO2 tárolása során képződött anyagok) hatásainak elemzésére is. Ezeket a hatásokat különböző időtartományok és térbeli kiterjedések, illetőleg különböző erősségű szivárgások feltételezésével kell vizsgálni;

3.3.4.

a kockázat jellemzése – ennek során elemezni kell a tárolóhely rövid és hosszú távú biztonságosságát és integritását, beleértve a javasolt használati feltételekhez tartozó szivárgási kockázat és az elképzelhető legrosszabb környezeti és egészségi hatások elemzését is. A kockázatot a veszélyesség, a kitettség és a következmények elemzése alapján kell jellemezni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia a tárolóhely jellemzésének és értékelésének lépései során azonosított bizonytalansági források elemzését is, valamint – amennyiben elvégezhető – a bizonytalanság csökkentésére vonatkozó lehetőségek számbavételét.

II. MELLÉKLET KRITÉRIUMOK A 13. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT MONITORINGTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS ÁTDOLGOZÁSÁHOZ, VALAMINT A BEZÁRÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN VÉGZENDŐ MONITORINGHOZ

II. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 13. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT MONITORINGTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS ÁTDOLGOZÁSÁHOZ, VALAMINT A BEZÁRÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN VÉGZENDŐ MONITORINGHOZ

1.   A monitoringterv összeállítása és átdolgozása

A 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési követelmények teljesítése céljából a 13. cikk (2) bekezdésében előírt monitoringtervet az I. melléklet 3. lépésében végzett kockázatértékelési elemzéssel összhangban a következő kritériumok alapján kell összeállítani, illetve átdolgozni:

1.1.

A terv összeállítása

A monitoringtervben részletesen ismertetni kell a projekt elsődleges fázisaiban végrehajtandó monitoringot, így különösen a kiindulási, az üzemeltetés közbeni és a bezárást követő időszakban végrehajtott ellenőrzést. Minden egyes szakaszra vonatkozóan meg kell határozni:

a) az ellenőrizendő paramétereket;

b) a monitoring céljára alkalmazandó műszaki eszközöket és ezek megválasztásának indokait;

c) a monitoring helyeit és a mintavételi helyek felvételének indokait;

d) az ellenőrzések gyakoriságát és a mintavételi időpontok felvételének indokait.

Az ellenőrizendő paramétereket a monitoring céljának megfelelően kell megválasztani. A tervnek ugyanakkor minden esetben tartalmaznia kell a következő paraméterek folyamatos vagy szakaszos monitoringját:

e) a besajtolóberendezésből ellenőrizetlenül eltávozó CO2 mennyisége;

f) a besajtolókút kútfején belépő CO2 térfogata;

g) a CO2 nyomása és hőmérséklete a besajtolókút kútfején (a tömegáram meghatározása céljából);

h) a besajtolt anyag kémiai összetétele;

i) a tározó hőmérséklete és nyomása (a CO2 fázisviselkedésének és fázisállapotának meghatározása céljából).

Az ellenőrzés céljára alkalmazandó műszaki eszközöket a terv összeállításának időpontjában rendelkezésre álló bevált gyakorlati megoldások alapján kell megválasztani. Meg kell fontolni és szükség szerint igénybe kell venni a következő lehetőségeket:

j) a CO2 földfelszín alatti és felszíni jelenlétének, elhelyezkedésének és vándorlási útvonalainak kimutatására képes technológiák;

k) olyan technológiák, amelyek a tároló formációkról a 4. cikk és az I. melléklet alapján összeállított térbeli geológiai modelleken végrehajtott térbeli numerikus szimuláció finomítása érdekében információkat szolgáltatnak a CO2-csóva nyomás–térfogat viselkedéséről és alaprajzi, illetve térbeli eloszlásáról;

l) olyan technológiák, amelyek – jelentős rendellenességek vagy a CO2-nek a tárolókomplexumon kívülre távozása esetén – nagy területet átfogva, a tárolókomplexum teljes vízszintes vetületi területére vonatkozóan és azon túlmenően is képesek információkat szolgáltatni az esetleg korábban figyelmen kívül hagyott szivárgási útvonalakról.

1.2.

A terv frissítése

A monitoring során összegyűjtött adatokat összegyűjtik és értelmezik. A mérési eredményeket össze kell hasonlítani a térbeli nyomás–térfogat viselkedés és telítődési viselkedés dinamikus szimulációja révén a 4. cikk, illetve az I. melléklet 3. lépése szerint végrehajtott biztonságjellemzés során kapott értékekkel.

Ha a mért és a számított viselkedés között jelentős eltérés adódik, akkor a térbeli modellt újra kell kalibrálni oly módon, hogy a mért viselkedést tükrözze. Az újrakalibrálásnak a monitoringterv szerinti megfigyelések során nyert adatokon kell alapulnia, és ha az újrakalibrálás alapfeltevéseinek megbízhatósága szükségessé teszi, további adatokat is be kell szerezni.

Az újrakalibrált modell, illetve modellsorozat felhasználásával ismételten végre kell hajtani az I. mellékletben előírt 2. és 3. lépést, és új veszélyességi forgatókönyveket és kiáramlási sebességeket kell meghatározni, valamint felül kell vizsgálni és módosítani kell a kockázatelemzést.

Amennyiben a múltillesztés és a modell újrakalibrálása során új CO2-forrás megjelenésére, áramlási útvonalára, áramlási sebességére vagy a korábbi értékelésektől való jelentős eltérésekre következtetnek, a monitoringtervet ennek megfelelően módosítani kell.

2.   Monitoring a bezárást követő időszakban

A bezárást követő időszakban a monitoringot a 13. cikk (2) bekezdésében és az e melléklet 1.2. pontjában meghatározott monitoringterv végrehajtása során összegyűjtött, illetve számított adatok alapján kell végezni. Ennek az ellenőrzésnek különösen a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltakhoz kell információkat szolgáltatnia.


( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.;

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( *1 ) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.”

( 4 ) HL L 103., 1979.4.25., 1. o.

( 5 ) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • Builddate: 24.12.2018 00:00:00 -Doknr: CELEX:32009L0031
  • EULAW -

    EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

    DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.