1. FEJEZET Általános rendelkezések

„szakpolitikák és intézkedések”: valamennyi olyan eszköz, amely hozzájárul az integrált nemzeti energia- és klímatervek célkitűzéseinek eléréséhez, és/vagy az UNFCCC 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségvállalások teljesítéséhez, adott esetben ideértve azokat a kötelezettségvállalásokat is, amelyek elsődlegesen nem az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozására és csökkentésére vagy az energiarendszer megváltoztatására irányulnak;

„meglévő szakpolitikák és intézkedések”: végrehajtott szakpolitikák és intézkedések és elfogadott szakpolitikák és intézkedések;

„végrehajtott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekre nézve az integrált nemzeti energia- és klímaterv vagy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés benyújtásának időpontjában az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll: közvetlenül alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog van hatályban, egy vagy több önkéntes megállapodást fogadtak el, pénzügyi erőforrásokat rendeltek hozzájuk, humán erőforrásokat mozgósítottak.

„elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről az integrált nemzeti energia- és klímaterv vagy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés benyújtásának időpontjáig hivatalos kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtásra;

„tervezett szakpolitikák és intézkedések”: megvitatás tárgyát képező alternatívák, amelyek esetében reális esély van arra, hogy az integrált nemzeti energia- és klímaterv vagy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés benyújtása után elfogadják és végrehajtják őket;

„szakpolitikák és intézkedések, valamint előrejelzések rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedéseknek a szakpolitikák és intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések – többek között a 39. cikkben előírtaknak megfelelően történő – bejelentésére létrehozott rendszere;

„előrejelzések”: az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, illetve az energiarendszer fejleményei, beleértve a legalább mennyiségi becsléseket is a jelentési évet közvetlenül követő hat olyan egymás utáni évre vonatkozóan, amelyek utolsó számjegye 0 vagy 5;

„az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések”: az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek nem veszik figyelembe a szóban forgó előrejelzés kiindulási pontjaként kiválasztott évet követően tervezett, elfogadott vagy végrehajtott szakpolitikák és intézkedések hatásait;

„az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések”: az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az elfogadott és végrehajtott szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakorolnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése vagy az energiarendszer fejleményei terén;

„a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések”: az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések vagy az energiarendszer fejleményei, amelyek figyelembe veszik, hogy az éghajlatváltozás mérséklése vagy az energiaügyi célkitűzések teljesítése érdekében elfogadott, végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakorolnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentére;

„az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célkitűzései”: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan az (EU) 2021/1119 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő uniós kötelező cél, a megújuló energiára vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2030-ig elérendő uniós kötelező cél, az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikkének (1) bekezdésében említett, 2030-ra elérendő uniós szintű energiahatékonyság-javítási cél, továbbá a villamosenergia-hálózatok összeköttetése tekintetében 2030-ra kitűzött 15 %-os cél, vagy az e tekintetben az Európai Tanács által vagy az Európai Parlament és a Tanács által 2030-ra vonatkozóan a későbbiekben megállapodott bármely cél;

„nemzeti nyilvántartási rendszer”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések a tagállamon belül létrehozott olyan rendszere, amely egyrészt az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére, másrészt a nyilvántartásban szereplő információk bejelentésére és archiválására szolgál;

„mutató”: mennyiségi, illetve minőségi tényező vagy változó, amely segíti a végrehajtás terén tett előrehaladás értékelését;

„fő mutatók”: az energiaunió öt dimenziója tekintetében elért előrehaladásra vonatkozó mutatók a Bizottság által javasoltak szerint;

„technikai kiigazítások”: az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékének e rendelet 38. cikke szerinti felülvizsgálatával összefüggésben végrehajtott és az eredeti becslések helyébe lépő kiigazítások, amennyiben a jegyzékben szereplő adatok hiányosak vagy nem a vonatkozó nemzetközi vagy uniós szabályokkal vagy iránymutatásokkal összhangban készültek;

„minőségbiztosítás”: felülvizsgálati eljárások tervezett rendszere, amely annak biztosítására szolgál, hogy az adatok minőségével kapcsolatos célok megvalósuljanak és – a minőség-ellenőrzési programok hatékonyságának előmozdítása és a tagállamok támogatása érdekében – a jelentésekben a lehető legpontosabb becslések és információk szerepeljenek;

„minőség-ellenőrzés”: rutinszerűen végzett műszaki tevékenységek rendszere, amely az adatok sértetlenségének, pontosságának és teljességének biztosítása, a hibák és hiányosságok azonosítása és kezelése, az adatok és más anyagok dokumentálása és archiválása, valamint az összes minőségbiztosítási tevékenység rögzítése céljából összeállított információk és becslések minőségének megállapítására és ellenőrzésére szolgál;

„első az energiahatékonyság”: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során olyan alternatív költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele, amelyek célja az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyabbá tétele, különösen költséghatékony végfelhasználási energiamegtakarítások, keresleti válaszintézkedések kezdeményezése és hatékonyabb átalakítás, átvitel és elosztás révén, mindeközben szem előtt tartva a döntések célkitűzéseit;

„SET-terv”: a „Az európai energiarendszer átalakításának felgyorsítása egy integrált stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) segítségével” című bizottsági közleményben meghatározott stratégiai energiatechnológiai terv;

„korai erőfeszítések”:

▼M5

▼B

„regionális együttműködés”: az energiaunió öt dimenziójának legalább az egyikét lefedő partnerségben részt vevő két vagy több tagállam közötti együttműködés;

„megújuló forrásból származó energia vagy megújuló energia”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, megújuló forrásból származó energia vagy megújuló energia;

„teljes bruttó energiafogyasztás”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott teljes bruttó energiafogyasztás;

„támogatási rendszer”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott támogatási rendszer;

„erőmű-átalakítás”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott erőmű-átalakítás;

„megújulóenergia-közösség”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 16. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;

„távfűtés” vagy „távhűtés”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 19. pontjában meghatározott távfűtés vagy távhűtés;

„hulladék”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott hulladék;

„biomassza”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott biomassza;

„mezőgazdasági biomassza”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 25. pontjában meghatározott mezőgazdasági biomassza;

„erdei biomassza”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 26. pontjában meghatározott erdei biomassza;

„biomassza-üzemanyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 27. pontjában meghatározott biomassza-üzemanyagok;

„biogáz”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott biogáz;

„folyékony bio-energiahordozó”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott folyékony bio-energiahordozó;

„bioüzemanyag”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott bioüzemanyag;

„fejlett bioüzemanyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott fejlett bioüzemanyagok;

„újrafeldolgozott szénalapú üzemanyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott újrafeldolgozott szénalapú üzemanyagok;

„keményítőben gazdag növények”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 39. pontjában meghatározott keményítőben gazdag növények;

„élelmiszer- és takarmánynövények”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 40. pontjában meghatározott élelmiszer- és takarmánynövények;

„lignocellulóz-tartalmú anyagok”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott lignocellulóz-tartalmú anyagok;

„maradvány”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 43. pontjában meghatározott maradvány;

„primerenergia-fogyasztás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott primerenergia-fogyasztás;

„végsőenergia-fogyasztás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott végsőenergia-fogyasztás;

„energiahatékonyság”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott energiahatékonyság;

„energiamegtakarítás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott energiamegtakarítás;

„energiahatékonyság-javulás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott energiahatékonyság-javulás;

„energiahatékonysági szolgáltatás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott energiahatékonysági szolgáltatás;

„hasznos alapterület”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott hasznos alapterület;

„energiagazdálkodási rendszer”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott energiagazdálkodási rendszer;

„kötelezett fél”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott kötelezett fél;

„végrehajtó állami hatóság”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározott végrehajtó állami hatóság;

„egyéni fellépés”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 19. pontjában meghatározott egyéni fellépés;

„energiaelosztó”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 20. pontjában meghatározott energiaelosztó;

„elosztórendszer-üzemeltető”: a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

„kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 22. pontjában meghatározott kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás;

„energiahatékonysági szolgáltató”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott energiahatékonysági szolgáltató;

„energiahatékonyság-alapú szerződés”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontjában meghatározott energiahatékonyság-alapú szerződés;

„kapcsolt energiatermelés”: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott kapcsolt energiatermelés;

„épület”: a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott épület;

„közel nulla energiaigényű épület”: a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott közel nulla energiaigényű épület;

„hőszivattyú”: a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott hőszivattyú;

„fosszilis üzemanyag”: nem megújuló, szénalapú energiaforrás, mint például a szilárd üzemanyag, földgáz és olaj;

„földrajzi információs rendszer”: földrajzi hivatkozásokkal ellátott információk rögzítésére, tárolására, elemzésére és kijelzésére alkalmas számítógépes rendszer;

„földrajzi térinformatikai kérelem”: olyan elektronikus kérelem formanyomtatvány, amelynek részét képezi egy földrajzi információs rendszeren alapuló informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy bejelentsék a mezőgazdasági üzem azon mezőgazdasági parcelláinak és a nem mezőgazdasági területeknek a pontos helyét, amelyekre kifizetést igényeltek.