20. cikk A megújuló energiára vonatkozó integrált jelentéstétel

a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért összesített részarányára vonatkozó nemzeti ütemterv-előirányzat 2021 és 2030 között;

a megújuló energiának a végsőenergia-fogyasztásban 2021 és 2030 között elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó becsült ütemtervek a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban;

a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti ütemterveinek elérésére használt megújulóenergia-technológiánkénti becsült ütemtervek, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;

a bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását;

adott esetben egyéb nemzeti ütemtervek és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és az ágazati ütemterveket és célkitűzéseket is (például a biomasszából a hő hasznosítása nélkül előállított villamos energia részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, megújulóenergia-közösségek és a termelő-fogyasztók által előállított megújuló energia), a szennyvízkezelésből származó iszap hasznosításával előállított energia;

végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében az e rendelet 4. cikk a) pontja (2) alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva az (EU) 2018/2001 irányelv 23–28. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;

ha vannak ilyenek, a regionális együttműködésre irányuló különleges intézkedések;

az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból előállított energia villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználásának előmozdítása;

adott esetben a megújuló forrásokból előállított villamos energia azon támogatásának értékelése, amelyet a tagállamoknak az (EU) 2018/2001 irányelv 6. cikkének (4) bekezdése értelmében kell biztosítaniuk;

az (EU) 2018/2001 irányelv 15–18. cikkében meghatározott követelmények teljesítésére szolgáló különleges intézkedések;

adott esetben az olyan nélkülözhetetlen kapacitás szükségességének értékelésére, átláthatóvá tételére és csökkentésére irányuló konkrét intézkedések, amelyek a megújuló forrásból származó energia korlátozásához vezethetnek;

a tagállamok által az (EU) 2018/2001 irányelv 21. cikkének (6) bekezdése és 22. cikkének (5) bekezdése értelmében a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztásra való termelésének és a megújulóenergia-közösségeknek az előmozdítására és megkönnyítésére létrehozandó támogató keret szerinti szakpolitikák és intézkedések összefoglalása;

a biomasszából, különösen az új biomassza feltárásából származó energia felhasználását előmozdító intézkedések, figyelembe véve a biomassza– ideértve a fenntartható biomasszát is – rendelkezésre állását, valamint az előállított és felhasznált biomassza fenntarthatóságára irányuló intézkedéseket;

a megújuló energia részarányának a fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban való növelését célzó, már meglévő intézkedések;

a villamosenergia-vásárlási megállapodások alkalmazását megkönnyítő politikák és intézkedések;