20. cikk A közbeszerzés alapelvei

a)

az egész Unióban valamennyi tagállamban és a teljes ellátási láncban elősegíti, hogy valamennyi gazdasági szereplő – különösen az új belépők, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k – a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon vegyenek részt az eljárásban, ideértve azt az esetet is, amikor az ajánlattevők alvállalkozókat alkalmaznak;

b)

biztosítja a pályázati eljárásban a tényleges versenyt, valamint lehetőség szerint kerüli az egyetlen beszállítótól való függést, különösen a kritikus berendezéseket és szolgáltatásokat illetően, figyelembe véve a technológiai függetlenség és a szolgáltatások folyamatosságának célkitűzését;

c)

követi a nyílt hozzáférés és a verseny elvét oly módon, hogy a pályáztatást átlátható és időszerű információk alapján végzi, világos tájékoztatást nyújt a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról és eljárásokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól, továbbá megad minden olyan információt, amelynek révén minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat;

d)

megvédi az Unió és tagállamai biztonságát és közérdekét, többek között az Unió stratégiai autonómiájának különösen technológiai szempontú megerősítése, kockázatértékelések elvégzése, valamint – például ha csak egyetlen szolgáltató áll rendelkezésre – a szolgáltatáskiesési kockázatok enyhítésére irányuló intézkedések végrehajtása révén;

e)

megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében említett általános biztonsági követelményeknek, és hozzájárul az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez;

f)

a költségvetési rendelet 167. cikkétől eltérve adott esetben több beszerzési forrást vesz igénybe, hogy összességében nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a program, valamint annak költségei és ütemterve felett;

g)

előmozdítja a szolgáltatás hozzáférhetőségét, folytonosságát és megbízhatóságát;

h)

megfelelő intézkedéseknek a 8. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban történő végrehajtásával fokozza az űrtevékenységek biztonságosságát és fenntarthatóságát;

i)

gondoskodik a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség tényleges előmozdításáról, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének és a nemi dimenziónak a megvalósításáról, továbbá törekszik a nemek közötti egyensúlyhiány okainak kezelésére, különös figyelmet fordítva az értékelő testületekben a nemek egyensúlyának biztosítására.