Az Európai Parlament és a Tanács 2000/84/EK irányelve (2001. január 19.) a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/84/EK irányelve

(2001. január 19.)

a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1997. július 22-i 97/44/EK nyolcadik európai parlamenti és tanácsi irányelv [4] 1998-ra, 1999-re, 2000-re és 2001-re vonatkozóan egységesítette a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napját és óráját valamennyi tagállamban.

(2) A tagállamok alkalmazzák a nyári időszámítást, ezért a belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön.

(3) A tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt nyári időszámítási időszak március végétől október végéig tart, ezért indokolt ennek az időszaknak a fenntartása.

(4) Egyes ágazatok – a közlekedési és a hírközlési ágazatokon kívül egyéb ipari ágazatok – megfelelő működéséhez tartós, hosszú távú tervezés szükséges. Ez megkívánja a nyári időszámításra vonatkozó, határozatlan időre szóló rendelkezések megállapítását. A 97/44/EK irányelv 4. cikke erre vonatkozóan előírja, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2001. január 1-jéig el kell fogadnia a 2002-től kezdve alkalmazandó rendelkezéseket.

(5) Az információk egyértelműsége és pontossága érdekében ötévente a következő öt évre szóló menetrendet kell kiadni a nyári időszámítási időszak alkalmazását illetően.

(6) Ezen túlmenően ennek az irányelvnek a végrehajtását jelentés útján kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és Szociális Bizottság elé, és amely kiterjed e rendelkezések hatására az összes érintett ágazatban. A jelentés alapjául a tagállamok által a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok szolgálnak, amelyek átadása megfelelő időben kell megtörténjen ahhoz, hogy a jelentést a meghatározott időpontban elő lehessen terjeszteni.

(7) A nyári időszámítás menetrendjének a közlekedést és hírközlést megkönnyítő teljes körű összehangolását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, így a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Ez az irányelv kizárólag a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik.

(8) Földrajzi okokból a nyári időszámításra vonatkozó egységes rendelkezéseket a tagállamok tengeren túli területeire nem kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "nyári időszámítási időszak" az évnek azon szakasza, amelynek során az év többi részéhez képest az órákat 60 perccel előbbre állítják.

2. cikk

2002-től kezdve a nyári időszámítás valamennyi tagállamban március utolsó vasárnapján, greenwich-i idő szerint hajnali 1:00 órakor kezdődik.

3. cikk

2002-től kezdve a nyári időszámítás valamennyi tagállamban október utolsó vasárnapján greenwich-i idő szerint hajnali 1:00 órakor ér véget.

4. cikk

A Bizottság közleményt tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [5], először ennek az irányelvnek a kihirdetése alkalmával, majd ezután ötévente, amely tartalmazza a következő öt év menetrendjét a nyári időszámítás kezdetére és végére vonatkozóan.

5. cikk

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak az irányelv rendelkezéseinek az érintett ágazatokban megfigyelhető hatásairól.

A jelentés alapját a tagállamok által legkésőbb 2007. április 30-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátott információk képezik.

A Bizottság szükség esetén és a jelentés következtetéseire támaszkodva megfelelő javaslatokat terjeszt elő.

6. cikk

Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a tagállamok tengeren túli területeire.

7. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2001. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

9. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.