A Tanács irányelve (1988. június 24.) a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról

A Tanács irányelve

(1988. június 24.)

a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról

(88/361/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 69. cikkére és 70. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

mivel a Szerződés 8a. cikke kimondja, hogy a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosított a tőke szabad mozgása;

mivel a tagállamoknak képesnek kell lenniük a banki likviditás szabályozásához szükséges intézkedések meghozatalára; mivel ezen intézkedéseknek e célra kell korlátozódniuk;

mivel a tagállamoknak szükség esetén képesnek kell lenniük ideiglenes jelleggel és a megfelelő közösségi eljárások keretében azon rövid távú tőkemozgások korlátozására irányuló intézkedések meghozatalára, amelyek az alapvető gazdasági mutatókban lévő értékelhető eltérés hiányában is jelentős mértékben akadályozhatják azok belső monetáris és árfolyam-politikájának megvalósítását;

mivel az átláthatóság érdekében - az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknek megfelelően - a tőkemozgások területén meg kell jelölni a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság javára az 1985. évi csatlakozási okmányban meghozott átmeneti intézkedések hatályát;

mivel a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak az 1985. évi csatlakozási okmány 61-66. cikkeinek, illetőleg 222-232. cikkeinek rendelkezései értelmében lehetősége van a legutóbb a 86/566/EGK irányelvvel [3] módosított, a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló, 1960. május 11-i első tanácsi irányelvben [4] meghatározott kötelezettségektől való eltérés keretében bizonyos tőkemozgások liberalizációjának elhalasztására; mivel a 86/566/EGK irányelv szintén meghatároz átmeneti intézkedéseket az említett két tagállam javára a tőkemozgások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségek tekintetében; mivel a két említett tagállamnak rendelkeznie kell azon lehetőséggel, hogy elhalaszthassák az ezen irányelvből következő új liberalizációs kötelezettségek alkalmazását;

mivel a Görög Köztársaság és Írország, bár eltérő mértékben, fizetésimérleg-nehézségekkel és magas külföldi eladósodással néz szembe; mivel e két tagállam tőkemozgásainak azonnali és teljes liberalizációja megnehezítené azon intézkedések alkalmazásának folytatását, amelyeket külgazdasági pozícióik javítása, illetve pénzügyi rendszereiknek a Közösség integrált pénzügyi piacának követelményeihez való jobb hozzáigazítása céljából hoztak; mivel a Szerződés 8c. cikkének megfelelően e két tagállam számára további, sajátos körülményeiket figyelembe vevő határidőt kell kitűzni arra, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségeknek megfeleljenek;

mivel a tőkemozgások teljes liberalizációja bizonyos tagállamokban, különösen a határ menti területeken növelheti a másodlagos lakóhelyek piacán felmerülő nehézségeket; mivel az ilyen vásárlásokat szabályozó, hatályos nemzeti jogszabályokat nem érintheti ezen irányelv hatálybalépése;

mivel ezen irányelv hatálybaléptetésére elfogadott időszakot fel kell használni annak érdekében, hogy a Bizottság a nemzeti adórendszerek különbözőségéből adódó adócsalások, adókijátszások, adókikerülések kockázatainak megszüntetésére, illetve csökkentésére irányuló javaslatokat nyújthasson be, valamint hogy a Tanács állást foglalhasson az ilyen javaslatokról;

mivel - a Szerződés 70. cikk (1) bekezdésének megfelelően - a Közösség törekszik arra, hogy a tőkemozgások tekintetében a liberalizáció lehető legmagasabb fokát érje el a Közösségben honos személyek és a harmadik országok állampolgárai között;

mivel a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó nagymértékű, rövid távú tőkemozgások komolyan zavarhatják a tagállamok monetáris vagy pénzügyi helyzetét, illetve komoly feszültséget okozhatnak a devizapiacokon; mivel az ilyen fejlemények károsnak bizonyulhatnak az Európai Monetáris Rendszer kohéziójára, a belső piac harmonikus működésére és a gazdasági és monetáris unió fokozatos megvalósítására nézve; mivel emiatt meg kell teremteni a tagállamok összehangolt fellépéséhez szükséges feltételeket, amennyiben az ilyen fellépés szükségesnek bizonyulna;

mivel ezen irányelv a nemzetközi tőkeáramlások szabályozásáról és azok belföldi fizetőképességre gyakorolt nemkívánatos hatásainak semlegesítéséről szóló 1972. március 21-i 72/156/EGK tanácsi irányelv [5] helyébe lép; mivel a 72/156/EGK irányelv ennek megfelelően hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

2. cikk

A tagállamok értesítik a központi bankok elnökeinek bizottságát, a Monetáris Bizottságot és a Bizottságot azon banki likviditást szabályozó, legfrissebb intézkedéseikről, amelyek különleges hatást gyakorolnak a hitelintézetek nem honos személyekkel lebonyolított tőkeműveleteire; ezen értesítés legkésőbb az intézkedések hatálybalépésének napjáig megtörténik.

Ezen intézkedések a belföldi monetáris szabályozás szükségleteinek megfelelő mértékre korlátozódnak. A Monetáris Bizottság és a központi bankok elnökeinek bizottsága véleményt nyújt be a Bizottsághoz e tárgyban.

4. cikk

Ezen irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy meghozzák - különösen az adójogi és a pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletére vonatkozó jogi szabályozás területén - a szükséges intézkedéseket a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseik megsértésének megakadályozása érdekében, illetve megállapítsák a tőkemozgások közigazgatási és statisztikai információk céljából való bejelentésére vonatkozó eljárásokat.

Ezen intézkedések és eljárások alkalmazása nem eredményezheti a közösségi jogszabályoknak megfelelően lebonyolított tőkemozgások akadályozását.

5. cikk

A Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság tekintetében az 1985. évi csatlakozási okmány rendelkezéseinek hatálya - a tőkemozgások I. mellékletben foglalt nómenklatúrájával összhangban - a III. mellékletben meghatározottak szerint alakul.

8. cikk

A Monetáris Bizottság évente legalább egyszer megvizsgálja ezen irányelv alkalmazásának eredményeképpen létrejövő, a szabad tőkemozgásokra vonatkozó helyzetet. A vizsgálat kiterjed azon hitel-, pénzügyi és monetáris piacok nemzeti szabályozására vonatkozó intézkedésekre, amelyek sajátos hatást gyakorolnak a nemzetközi tőkemozgásokra és ezen irányelv valamennyi egyéb vonatkozására. A Monetáris Bizottság jelentést készít a Bizottság számára e vizsgálat eredményeiről.

9. cikk

A 1960. május 11-i első irányelv és a 72/156/EGK irányelv 1990. július 1-jétől hatályát veszti.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.