I. CÍM

olyan fizetési műveletek, amelyeknél mindenféle közvetítői beavatkozás nélkül kizárólag közvetlen készpénzmozgás történik a fizető féltől a kedvezményezett felé;

olyan fizetési műveletek a fizető féltől a kedvezményezett felé, amelyek áruk vagy szolgáltatások adásvételéről szóló tárgyalásra vagy szerződéskötésre megállapodás keretében meghatalmazott kereskedelmi ügynökön keresztül, kizárólag a fizető fél vagy kizárólag a kedvezményezett nevében valósulnak meg;

bankjegyek és pénzérmék üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, a begyűjtést, feldolgozást és célba juttatást is beleértve;

olyan fizetési műveletek, amelyek nem üzletszerűen folytatott készpénzgyűjtést és annak célba juttatását jelentik nonprofit vagy jótékonysági tevékenység keretében;

olyan szolgáltatások, amelyeknél a kedvezményezett a fizető félnek egy fizetési művelet részeként készpénzt nyújt, ha ezt a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő az áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte;

készpénzről készpénzre történő valutaváltási műveletek, amelyeknél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán;

a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett alábbi iratok valamelyikén alapuló olyan fizetési műveletek, melyeknél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére:

azon fizetési műveletek, amelyeket – a 35. cikkben meghatározottak sérelme nélkül – fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül, egyrészt kiegyenlítési felek, központi szerződő felek, elszámolóházak és/vagy központi bankok, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt pénzforgalmi szolgáltatók között hajtanak végre;

a h) pontban említett személyek vagy befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások, hitelintézetek, kollektív befektetési formák vagy alapkezelő társaságok, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosított egyéb szervezetek által végzett értékpapír-letétkezelési szolgáltatásokkal – ideértve az osztalékok, kamatok vagy egyéb kifizetések kezelését, illetve a beváltást és az értékesítést is – összefüggő fizetési műveletek;

olyan technikai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások, amelyek támogatják a fizetési szolgáltatások nyújtását anélkül, hogy bármikor is birtokolnák a továbbítandó pénzeszközöket, ideértve az adatok feldolgozását és tárolását, a bizalmi és adatvédelmi szolgáltatásokat, az adat- és entitáshitelesítést, az információs és kommunikációs technológia (IKT) és a kommunikációs hálózat biztosítását, fizetési szolgáltatásokhoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását, kivéve a megbízásos online átutalásokat és a számlainformációk összesítését;

azok a specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:

elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon túl nyújt a hálózat vagy szolgáltatás előfizetője számára:

feltéve, hogy bármely, az i. és az ii. pontban említett egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg az 50 EUR-t, és:

pénzforgalmi szolgáltatók, pénzforgalmi közvetítőik vagy fióktelepeik között saját számlára teljesített fizetési műveletek;

anyavállalat és leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési műveletek és kapcsolódó szolgáltatások, ha az ugyanezen csoporthoz tartozó vállalkozáson kívül más pénzforgalmi szolgáltató közvetítő beavatkozására nem kerül sor;

az egy vagy több kártyakibocsátó nevében eljáró szolgáltatók által nyújtott, ATM-en keresztül történő készpénzfelvételi szolgáltatások, amely szolgáltatók nem részes felei a fizetési számláról pénzt felvevő ügyféllel kötött keretszerződésnek, azzal a feltétellel, hogy ezek a szolgáltatók nem végeznek egyéb, az I. mellékletben említett pénzforgalmi szolgáltatásokat. Ugyanakkor a készpénzfelvételt megelőzően, valamint a készpénzfelvételt követően, a művelet lezárultával a készpénz átvételekor az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani az esetleges készpénzfelvételi díjakra vonatkozó, a 45., 48., 49. és 59. cikkben említett információkat.

„székhely szerinti tagállam” az alábbiak valamelyike:

„fogadó tagállam”: az a székhely szerinti tagállamtól különböző tagállam, amelyben a pénzforgalmi szolgáltatónak pénzforgalmi közvetítője vagy fióktelepe van, vagy amelyben pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt;

„pénzforgalmi szolgáltatás”: az I. mellékletben felsorolt üzleti tevékenységek bármelyike;

„pénzforgalmi intézmény”: olyan jogi személy, amely ezen irányelv 11. cikke értelmében engedélyt kapott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására és teljesítésére az Unió területén;

„fizetési művelet”: a fizető fél által vagy nevében vagy a kedvezményezett által kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

„távoli fizetési művelet”: az interneten keresztül vagy más távközlésre alkalmas eszközzel kezdeményezett fizetési művelet;

„fizetési rendszer”: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására és/vagy teljesítésére formális és szabványosított eljárásokat és egységes szabályokat alkalmaz;

„fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízás teljesítését engedélyezi, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad;

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénz szándékolt jogosultja;

„pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizető félként, kedvezményezettként vagy mindkét minőségében pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe;

„pénzforgalmi szolgáltató”: az 1. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek, valamint a 32. vagy a 33. cikkel összhangban mentességben részesülő természetes és jogi személyek;

„fizetési számla”: a pénzforgalmi szolgáltatás egy vagy több igénybe vevőjének a nevére nyitott olyan számla, amely fizetési műveletek teljesítésére szolgál;

„fizetési megbízás”: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó bármely utasítása;

„készpénz-helyettesítő fizetési eszköz”: a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő és a pénzforgalmi szolgáltató közötti megállapodás tárgyát képező, fizetési megbízás kezdeményezésére használt, személyre szabott eszköz(ök) és/vagy eljárások;

„megbízásos online átutalás”: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;

„számlainformációk összesítése”: olyan internetes szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;

„számlavezető pénzforgalmi szolgáltató”: a fizető fél számára fizetési számlát nyújtó és vezető pénzforgalmi szolgáltató;

„megbízásos online átutalási szolgáltató”: az I. melléklet 7. pontjában említett üzleti tevékenységet folytató pénzforgalmi szolgáltató;

„számlainformációkat összesítő szolgáltató”: az I. melléklet 8. pontjában említett üzleti tevékenységet folytató pénzforgalmi szolgáltató;

„fogyasztó”: olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatási szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége, illetve foglalkozása körén kívül eső célból jár el;

„keretszerződés”: egyedi és rendszeres fizetési műveletek jövőbeli teljesítését szabályozó pénzforgalmi szolgáltatási szerződés, amely fizetési számla nyitására vonatkozó kötelezettséget és annak feltételeit is tartalmazhatja;

„készpénzátutalás”: olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynél a fizető fél és a kedvezményezett nevére szóló fizetési számla nyitása nélkül a fizető féltől pénz átvételére kerül sor, kizárólagosan abból a célból, hogy egy annak megfelelő pénzösszeg egy kedvezményezett számára, vagy egy másik, a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére továbbításra kerüljön, és/vagy amelynél ennek a pénznek a kedvezményezett nevében történő átvételére és a kedvezményezett rendelkezésére bocsátására kerül sor;

„beszedés”: olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során egy fizető fél fizetési számláját megterhelik, és amelynek esetében a kedvezményezett kezdeményezi a fizetési műveletet a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján;

„átutalás”: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számláját fizetési művelettel vagy ilyen műveletek sorozatával a kedvezményezett fizetési számlájának javára megterhelik;

„pénz”: bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, vagy a 2009/110/EK irányelv 2. cikke 2. pontjában szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz;

„értéknap”: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz;

„referencia-árfolyam”: pénznemek közötti bármilyen átváltás számítására szolgáló árfolyam, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató tesz közzé vagy amely a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásból származik;

„referencia-kamatláb”: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló kamatláb, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető, a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés mindkét szerződő fele által ellenőrizhető forrásból származik;

„hitelesítés”: bármilyen eljárás, amely lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy ellenőrizze a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kilétét vagy egy konkrét készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezen belül az igénybe vevő személyes hitelesítési adatai használatának érvényességét;

„erős ügyfél-hitelesítés”: hitelesítés legalább két olyan, az ismeret (csak a szolgáltatást igénybe vevő által ismert információ), birtoklás (csak a szolgáltatást igénybe vevő által birtokolt dolog) és biológiai tulajdonság (a szolgáltatást igénybe vevő jellemzője) kategóriába sorolható elem felhasználása alapján, melyek egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát, és az eljárás kialakítása révén az azonosítási adatok bizalmassága biztosított;

„személyes hitelesítési adatok”: a pénzforgalmi szolgáltató által hitelesítés céljából a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő rendelkezésére bocsátott, személyes elemek;

„érzékeny fizetési adatok”: olyan adatok, amelyek csalás elkövetésére alkalmazhatók, beleértve a személyes hitelesítési adatokat is. A megbízásos online átutalási szolgáltatók és a számlainformációkat összesítő szolgáltatók tevékenysége tekintetében a számlatulajdonos neve és a számlaszám nem minősül érzékeny fizetési adatnak;

„egyedi azonosító”: olyan betű-, számjegy-, illetve jelkombináció, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő számára meghatároz, és amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetési műveletnél a pénzforgalmi szolgáltatás másik igénybe vevője és/vagy annak fizetési számlája egyértelmű azonosításához meg kell adnia;

„távközlési eszköz”: minden olyan módszer, amely alkalmas pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésére a pénzforgalmi szolgáltató és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egyidejű fizikai jelenléte nélkül;

„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő a személyesen neki címzett információkat későbbi visszaolvasásra alkalmas hozzáférhető formában tárolja azok felhasználási céljának megfelelő időtartamig, és amely lehetővé teszi a tárolt információk változatlan reprodukálását;

„mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában a 2003/361/EK ajánlás szerinti melléklet 1. cikke és a 2. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül;

„munkanap”: az a nap, amelyen a fizető fél vagy a kedvezményezett adott fizetési művelet teljesítésében részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges módon nyitva tart;

„pénzforgalmi közvetítő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pénzforgalmi intézmény nevében pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt;

„fióktelep”: a központi ügyintézés helyétől eltérő üzletviteli hely, amely valamely pénzforgalmi intézmény önálló jogi személyiség nélküli része, és amely az adott pénzforgalmi intézményi tevékenység szerves részét képező valamennyi műveletet vagy a műveletek egy részét közvetlenül végzi; egy másik tagállamban központi ügyintézési hellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény által egyazon tagállamban létesített üzletviteli helyek összessége;

„csoport”: a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (1),(2) vagy (7) bekezdése szerinti kapcsolatban álló vállalkozások, vagy a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének ( 2 ) 4., 5., 6., illetve 7. cikkében meghatározott olyan vállalkozások, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) illetve (7) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak egymással;

„elektronikus hírközlő hálózat”: a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott hálózat;

„elektronikus hírközlési szolgáltatás”: a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének c) pontjában meghatározott szolgáltatás;

„digitális tartalom”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, illetve igénybevétele egy technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, illetve igénybevételével;

„fizetési műveletek elfogadása”: pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet olyan pénzforgalmi szolgáltató nyújt, amely szerződést kötött a kedvezményezettel olyan fizetési műveletek fogadására és feldolgozására, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;

„készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása”: pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet olyan pénzforgalmi szolgáltató nyújt, amely szerződés keretében a fizető félnek készpénz-helyettesítő fizetőeszközt szolgáltat a fizető fél fizetési műveleteinek elindításához és feldolgozásához;

„szavatolótőke”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában meghatározott szavatolótőke, azzal, hogy az alapvető tőke legalább 75 %-ának az említett rendelet 50. cikkében említett elsődleges alapvető tőkéből kell állnia, és a járulékos tőke legfeljebb az alapvető tőke egyharmada lehet;

„fizetési márka”: bármely olyan valósan megjelenő vagy digitális név, megnevezés, jel, szimbólum vagy ezek kombinációja, amellyel jelezhető, hogy a kártyaalapú fizetési műveleteket melyik fizetésikártya-rendszer keretében hajtják végre;

„több kártyamárkás konstrukció”: kettő vagy több fizetési márka vagy azonos márkához tartozó fizetési alkalmazás feltüntetése egyazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközön.