A BIZOTTSÁG (EU) 2021/923 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. március 25.) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvének a vezetői felelősség, az ellenőrzési funkciók, a lényeges szervezeti egységek és az intézmény kockázati profiljára gyakorolt jelentős hatás meghatározására vonatkozó kritériumokat megállapító, valamint az intézmény kockázati profiljára az irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák szakmai tevékenységeinek hatásával összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorló szakmai tevékenységeket végző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák azonosítására vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(1)

Nem pusztán a 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett munkavállalók szakmai tevékenységei gyakorolhatnak lényeges hatást az intézmény kockázati profiljára, hanem egyéb munkavállalók szakmai tevékenységei is. Ez különösen akkor áll fenn, ha e munkavállalók lényeges szervezeti egységekért vagy ellenőrzési funkciókért tartoznak vezetői felelősséggel, mivel olyan stratégiai vagy egyéb alapvető döntéseket hozhatnak, amelyek hatással vannak az üzleti tevékenységekre vagy az alkalmazott ellenőrzési keretre. Ezek az ellenőrzési funkciók jellemzően magukban foglalják a kockázatkezelési megfelelőségi és belső ellenőrzési feladatokat. A lényeges szervezeti egységek által vállalt kockázatok, valamint azok kezelési módja az intézmény kockázati profilja szempontjából a legfontosabb tényezők.

(2)

Ezért kritériumokat kell megállapítani annak azonosítása céljából, hogy a 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett munkavállalókon kívül mely munkavállalók azok, akiknek a szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára. E kritériumoknak figyelembe kell venniük az ilyen munkavállalók hatáskörét és felelősségi körét, az intézmény kockázati és teljesítménymutatóit, az intézmény belső szervezetét, valamint jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. E kritériumoknak lehetővé kell tenniük az intézmények számára azt, hogy a javadalmazási politika keretében megfelelő ösztönzők kialakításával biztosítsák a munkavállalók prudenciális magatartását feladataik elvégzése során. Végül pedig e kritériumoknak tükrözniük kell az intézményen belüli különböző tevékenységek intézményen belüli kockázati szintjét.

(3)

Egyes munkavállalók az intézmény üzleti tevékenységeinek folytatásához elengedhetetlen belső támogatást nyújtanak. Tevékenységeik és döntéseik lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára, mivel tevékenységeik és döntéseik jelentős működési és egyéb kockázatoknak tehetik ki az intézményt.

(4)

Egy intézmény jellemzően a forgalma bővítése érdekében vállal hitelkockázatot és piaci kockázatot. Az érintett összegektől és kockázatoktól függően az ilyen üzleti tevékenységek lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára. Ezért helyénvaló a hatáskörök korlátain alapuló kritériumokat alkalmazni azon munkavállalók azonosítása céljából, akiknek a tevékenységei lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára. E kritériumokat legalább éves gyakorisággal, a tőkeadatok és a szabályozási célra előírt módszerek segítségével kell kiszámítani. Mindazonáltal a kisebb intézmények vonatkozásában a kritériumok arányos alkalmazásának biztosítása érdekében a hitelkockázat esetében de minimis küszöböt kell alkalmazni.

(5)

Az olyan munkavállalók azonosítását szolgáló kritériumoknak, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, figyelembe kell venniük emellett azt is, hogy a kereskedési könyvre vonatkozó követelményektől az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján el lehet tekinteni, továbbá azt, hogy e rendelet a határértékeket eltérően állapítja meg a tőkekövetelményeket eltérő megközelítéssel számító intézmények esetében.

(6)

Megfelelő minőségi kritériumoknak kell biztosítaniuk azt, hogy a munkavállalókat az intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalóként lehessen azonosítani akkor, ha olyan munkavállalók csoportjáért felelősek, akiknek a tevékenysége jelentős hatást gyakorolhat az intézmény kockázati profiljára. Ez magában foglalja az olyan helyzeteket is, ahol a vezető irányítása alá tartozó egyes munkavállalók önállóan nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára, együttes tevékenységük nagyságrendje azonban ilyen hatással járhat.

(7)

Az egyes munkavállalók teljes javadalmazása jellemzően attól függ, hogy az adott munkavállaló milyen mértékben járul hozzá az intézmény üzleti célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. A javadalmazás tehát függ a munkavállalók felelősségi körétől, feladataitól, képességeitől és készségeitől, valamint a munkavállalók és az intézmény teljesítményétől. Ha egy munkavállaló részére megállapított teljes javadalmazás túllép egy bizonyos küszöböt, akkor feltételezhető, hogy e javadalmazás kapcsolatban áll az adott munkavállalónak az intézmény üzleti célkitűzéseihez való hozzájárulásával, és ebből következően a munkavállaló szakmai tevékenységei által az intézmény kockázati profiljára gyakorolt hatással. Helyénvaló tehát a munkavállaló abszolút értelemben vett, valamint az intézményen belüli egyéb munkavállalókhoz viszonyított teljes javadalmazásán alapuló mennyiségi kritériumokat alkalmazni annak meghatározásához, hogy az adott munkavállaló szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolhatnak-e az intézmény kockázati profiljára.

(8)

Egyértelmű és megfelelő küszöbértékeket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára. Az intézményeknek a mennyiségi kritériumokat kellő időben kell alkalmazniuk. Ahhoz, hogy reálisak legyenek, a mennyiségi kritériumoknak követniük kell a javadalmazás alakulását. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló első módszer szerint ezek a kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló második módszer szerint ezek a kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben a megelőző pénzügyi évre vonatkozóan megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A második módszer megfelelőbben hangolja össze az azonosítási eljárást és a teljesítési időszakra vonatkozóan megállapított tényleges javadalmazást, azonban csak akkor alkalmazható, ha lehetőség van még időben elvégezni a mennyiségi kritériumok alkalmazásához szükséges számítást. Amennyiben e számításra más nincs lehetőség, az első módszert kell alkalmazni. Bármelyik módszer is kerül alkalmazásra, a változó javadalmazás magában foglalhat olyan összegeket, amelyeket – az intézmény által alkalmazott teljesítménykritériumoktól függően – egy évnél hosszabb teljesítési időszakok alapján állapítottak meg.

(9)

A 2013/36/EU irányelv 92. cikkének (3) bekezdése 500 000 EUR összegű mennyiségi határértéket állapít meg azon munkavállalók azonosítása céljából, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak egy lényeges szervezeti egység kockázati profiljára, és emellett figyelembe veszi a vezető testület és felső vezetés tagjai részére juttatott átlagos javadalmazást. A mennyiségi határértéket meghaladó javadalmazás vagy az intézményen belüli legmagasabb javadalmazási szinteket elérő javadalmazás esetében tehát megalapozottan feltételezhető, hogy az ilyen javadalmazásban részesülő munkavállalók tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, és ebben az esetben nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzés alkalmazandó annak megállapítása céljából, hogy e munkavállalók szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak-e az intézmény kockázati profiljára.

(10)

A munkavállalókra nem alkalmazandó a 2013/36/EU irányelv 94. cikke, ha az intézmények további objektív kritériumok alapján, az intézményt ténylegesen vagy esetlegesen érintő valamennyi kockázat figyelembevételével megállapítják, hogy a munkavállalók valójában nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára. A mennyiségi kritériumok alapján azonosított legmagasabb javadalmazású munkavállalók kizárását az említett objektív kritériumok eredményes és egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A felső jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók esetében, akiknek a részére 1 000 000 EUR-t meghaladó javadalmazást állapítottak meg, az illetékes hatóságoknak a kizárás jóváhagyása előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH), hogy az EBH értékelhesse e kritériumok egységes alkalmazását.

(11)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és a könyvvizsgálók felülvizsgálhassák az intézmények által a kockázati profiljukra szakmai tevékenységeik révén jelentős hatást gyakorlóként azonosított munkavállalók azonosítása céljából végzett értékeléseket, elengedhetetlen, hogy az intézmények nyilvántartást vezessenek az elkészített értékelésekről és azok eredményéről, és ezen belül a teljes javadalmazásukon alapuló kritériumok szerint azonosított azon munkavállalókról, akik a szakmai tevékenységeik értékelése alapján nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára.

(12)

A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) hatályon kívül kell helyezni. Mindazonáltal nem kívánatos, hogy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozásokat az ezen rendeletnek való megfelelés során indokolatlan költségek terheljék. A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért továbbra is alkalmazni kell az ilyen vállalkozásokra 2021. június 26-ig, mely időpontig a tagállamoknak el kell fogadniuk és közzé kell tenniük az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(13)

E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(14)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport szakvéleményét,